Kompromisszum az afganisztáni misszióról

A liberálisok és konzervatívok kompromisszumot köthetnek Kanada afganisztáni missziójának meghosszabbításáról, de így sem biztos hogy elkerülünk egy tavaszi federális választást. Stephen Harper miniszterelnök és Stéphane Dion, a Liberális Párt vezetője a napokban kijelentették, hogy nem szeretnének választási kampányt folytatni az afganisztáni misszióról. Ezért úgy tűnik, hogy a két oldal megegyezik abban, hogy 2011-ig meghosszabbítják Kanada jelenlétét Afganisztánban, de csak akkor ha bizonyos feltételek teljesülnek. A legfontosabb az a kanadai kérés, hogy a NATO európai tagállamai küldjenek még ezer katonát Afganisztánba, mivel idáig főleg a kanadai, brit és amerikai haderők folytatták a legkeményebb harcokat a talibán ellen és ezek az országok szenvedték a legtöbb áldozatot. A legújabb hírek szerint lehet, hogy Franciaország hajlandó teljesíteni a kanadai kérelmet. A hónap elején kanadai delegációk látogattak el Franciaországba és több elemző szerint Harper jó viszonya Nicolas Sarkozy francia elnökkel  pozitív eredményhez járulhat hozzá.

A liberálisok ahhoz a feltételhez kötötték támogatásukat, hogy a NATO legkésöbb 2009 februárjáig küldjön ujabb haderőket Kandaharba. Ha ez megtörténik, a kanadai katonák kiszállhatnának a közvetlen harcokból és olyan szerepbe állhatnának át, melyben az ország felépítésén dolgoznának, illetve képzést nyújthatnának az afganisztáni katonáknak.Azonban éppen ez a feltétel a legproblematikusabb, mivel a konzervatív kormány már kijelentette, hogy a kanadai haderők továbbra is aktív szerepet kell vállaljanak a talibán elleni harcban. Jelenleg 2,500 kanadai katona tartózkodik Afganisztánban és Kanada részvétele a harcokban eddig 78 halálos áldozattal járt.

Harper jelezte, hogy a liberálisok és konzervatívok „nagyon közel” vannak egy esetleges kompromisszumhoz. A miniszterelnök rámutatott arra a tényre, hogy a liberális terv lehetővé teszi azt, hogy a kanadaiak továbbra is résztvegyenek a harcokban, ha ez szükséges az ország sikeres rekonstrukciójához. Parlamenti felszólalásában a konzervatív miniszterelnök megtette azt, amit meglehetősen ritkán hallhattunk tőle: dicsérte a  nagymúltú liberálisokat és rámutatott arra, hogy a II. Világháborúban éppen a Liberális Párt vezett az országot.

A liberális Dion is megerősítette, hogy kompromisszumra jutott a kormánnyal. „A kanadaiak minden nap veszélyeztetik életüket Afghanisztánban és ezért is jobb lenne, ha megtudnánk egyezni arról, hogy mit csináljunk a jövőben. Remélem, javaslatunk elősegiti a kompromisszum-kötést.”

Ha sikerül a napokban megegyezni a két oldalnak, akkor nem lesz választási kampány az afganisztáni misszióról. Még akkor is elképzelhető azonban, hogy tavasszal az urnák elé járulunk, ugyanis február 26-án mutatja be a kormány legújabb költségvetését és könnyen elképzelhető, hogy a liberálisok ezt nem támogatják. Ezen kivül a héten a konzervatívok olyan javaslatot terjesztettek elő, miszerint ha a liberális többségű szenátus nem fogadja el március 1-ig a bűnözésről szóló törvényjavaslatát, akkor a kormány lemond és felszólítja az általános kormányzót, hogy oszlassa fel a parlamentet. Ha ez bekövetkezik, akkor előreláthatóan már április közepén előrehozott választásra kerülhet sor.

Kanadai Magyar Hírlap