A gazdasági krízis ártott a Konzervatív Pártnak
Szinte biztos, hogy ismét kisebbségi kormánya lesz Kanadának az október 14-ei választások után és úgy tűnik, hogy az eredmény is közelebb lesz mint amire a kampány elején számítani lehetett. A legújabb Ipsos Reid közvéleménykutatás szerint, Stephen Harper miniszterelnök Konzervatív Pártja most már csak 34 százalékot érne el ha “ma” lennének a federális választások. A Liberális Párt 29 százalékra tornászta fel magát az utóbbi napokban, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) tartósan 18 százalék körül mozog és a szeparatista Bloc Québécois szintén tartja 9 százalékát. Ezen kivül a parlamenten kivüli Zöld Párt most 8 százalékon áll.
A jelenlegi gazdsági krízis és különösen a torontói TSX tőzsde folyamatos zuhanása (16 százalékot esett öt nap alatt) ártott a konzervatív kormánypártnak. Harper miniszterelnök azon kijelentése, miszerint a zuhanásnak köszönhetően legalább olcsó részvényeket lehet vásárolni, különösen ártalmas volt. De az sem segített a jobboldal helyzetén, hogy a kanadai kormányfő alig volt képes empátiát mutatni azok felé, akik elvesztették megtakarított pénzüket.
Darrell Bricker, az Ipsos Reid elnöke elmondta: valószínű, hogy a konzervatívok fognak győzni, de ismét csak kisebbséget szereznek a kanadai Alsóházban. Bricker ugyanakkor úgy látja, hogy elképzelhető egy nagy meglepetés a választás éjszakáján, a “gazdasági cunáminak” köszönhetően.
Kanadai Magyar Hírlap
Radnóti életét és műveit mutatták be Ottawában
Turek Miklós Ottawában
2008 szeptember 25-én került megrendezésre az “Árny az árnyban” című irodalmi est Ottawában, melyben Turek Miklós magyarországi szinművész mutatta be Radnóti Miklós költeményeit, illetve a közismert huszadik századi költő életét bemutató verseket. Az irodalmi estet Andai Ferenc, ottawai magyar történész és irodalmár nyitotta meg, aki Radnóti Miklóssal való közeli barátságáról beszélt és az 1944-es bori fogságról, amikor személyes kapcsolatot ápolt a magyar költővel. Dr. Andai aztán Heidenauba került, ahol 380 fogolyt végeztek ki és összesen 20-an élték túl a lágeri életet. Andai professzor volt az egyike a túlélőknek. 1957-ben került Kanadába ahol 32 évig egyetemi tanárként dolgozott Ontario és Québec tartományokban.
Turek Miklós-aki a budapesti Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen diplomázott-zenével és hangeffektusokkal gazdagított előadása hatásosan mutatta be Radnóti fogságát, illetve utolsó pillanatait. Radnóti 1944 májusában hívták be munkaszolgálatra és ezt követően az ukrán fronton harcolt. A magyar haderők visszavonulása után, Radnóti a bori munkatáborba került és néhány hétre rá pedig Heidenauba. A fogság alatt Radnóti folyamatosan verseket irt, melyeket egy füzetbe rögzített. Amikor 1944 augusztusában bezárták a Bor melletti tábort, 3,200 magyar zsidót deportáltak Magyarországon keresztül. Út közben halt meg Radnóti, miután brutálisan megverte egy tiszt és aztán agyonlőtték a Győr környékén fekvő Abda nevet viselő falúban. Csak Radnóti halála után találták meg a verseit tartalmazó füzetet, amikor földimaradványait kiásták a tömegsírból.
A sokszínű, multimédiás előadást kiegészítve Nágel Kornél magyarországi grafikus műveiből láthattunk kiállítást. A fiatal művész 1981-ben Tatán született és 2003-ban diplomázott az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Grafikai műveit az előadás elött és azt követően volt alkalma a résztvevőknek megtekinteni, melyek további mélységet adtak a Radnóti előadásnak. Az előadás és az azt követő fogadás helyi szervezője Judy Young volt, a Canada Hungary Educational Foundation (CHEF) elnöke és a kanadai fővárosban lévő Dominican College adott otthont a rendezvénynek, Csepregi Gábor közbenjárásának köszönhetően. Az irodalmi előadás után egy kötetlen fogadáshoz Vastagh Pál, a Magyar Köztársaság kanadai nagykövete és felesége Erzsébet is hozzájárult. Turel Miklós és Nágel Kornél ottawai programja valóban egy nagyobb kanadai és amerikai előadás-sorozat része volt, melyet a Trans Art Area nevű alapítvány koordinált.
Kanadai Magyar Hírlap
Csökkent a Konzervatív Párt támogatottsága Québecben
Úgy tűnik, hogy Stephen Harper miniszterelnök akaratlanul új életet adott a szeparatista Bloc Québécois-nak az által, hogy 45 millió dollárt vont el a művészektől és, hogy kontraverzális kijelentéseket tett a művésztársadalomról. Heves reakciót váltott ki Harper azon kijelentése, miszerint az átlag kanadai állampolgár nem foglalkozik sokat a “gazdag” és “gálázó” művészekkel. Margaret Atwood, Kanada legismertebb kortárs írója, elmondta hogy ha Québecben élne, akkor most a szeparatista Bloc Québécoisra szavazna. Michel Rivard, egy québeci zenész pedig egy három perces videót készített (ami felkerült a YouTube-ra), melyben kanadai francia művészként egy angol bizottság előtt kénytelen megvédeni műveit. Felhasználva az összes angol-ellenes előitéletet, a filmben megjelenő bizottság tagjai franciául nem beszélnek és mielött döntenek arról, hogy Rivard kapjon-e támogatást, azt akarják tudni, hogy a művész hisz-e Istenben.
A legújabb Ipsos-Reid pártprefenciás felmérés szerint, a szeparatista Bloc Québécois 40 százalékon áll a francia többségű tartományban, míg a konzervatívok harmadik helyre szorultak a Liberális Párt után (24 százalék), és így a lakosság 18 százaléka támogatja a jobbközép kormánypártot. Darrell Bricker, az Ipsos Reid vezérigazgatója szerint a puha nacionalisták akik átvándoroltak a konzervatív táborba mennek vissza a Bloc Québécois-hoz, a keményebb federalisták pedig ismét a Liberális Pártot támogatják. Bricker elmondta, hogy a művészvitán kivül, Stéphane Dion, a Liberális Párt miniszterelnök-jelöltje jól szerepelt a francia nyelvű válaszási vitában és ezzel növelte támogatottságát a francia többségű tartományban.
Ha az országos adatokat nézzük, akkor kiderül hogy a Konzervatív Párt 37 százalékon áll, míg a liberálisokra a lakosság 23 százaléka szavazna. A baloldali Új Demokrata Párt-ra a kanadaiak 19 százaléka szavazna és a Zöld Pártra pedig 10 százalék. A konzervatívok továbbra is vezetnek Ontario és British Columbia tartományokban.
Kanadai Magyar Hírlap
Mindenki Stephen Harper-t támadta az angol vitában
Stephen Harper, Stéphane Dion, Jack Layton, Gilles Duceppe, Elizabeth May
Az ellenzéki pártok heves támadásokat intéztek Stephen Harper konzervatív miniszterelnök ellen az angol nyelvű választási vitában. Csak egyszer fordult elő, hogy Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) vezetője oda fordult a mellette ülő Stephen Dion liberális miniszterelnök-jelölthez, hogy megkérdőjelezze azt a liberális szokást, mely verbálisan ugyan támadja a jobboldali kisebbségi kormányt, de végén szinte mindig támogatja Harper parlamenti törvény-javaslatait. Stephen Harper végig nyugodtan és higgadtan viselte a négy oldalról érkező össztűzt és ritkán támadta az ellenzéki pártokat. Szereplése langyos volt. Nem hibázott, olyat nem mondott ami árthatna pártjának, de egyben nem aratott kiütéses győzelmet Dion ellen.
Kanadai választási vita
Layton többször megemlítette, hogy a Konzervativ Párt még most sem hozta nyilvánosságra kampányprogramját, annak ellenére hogy a választási hadjárat utolsó szakaszában vagyunk. “Hol van a programja? Esetleg pulovere alatt?”–kérdezte Layton cinikusan, utalva a miniszterelnök kékszinű pulovereire, melyet állítólag azért hord, hogy “kedvesebbnek” és “melegebbnek” tünjön az amúgy nem túl karizmatikusnak tartott kanadai kormányfő. Harper azonban késöbb visszavágott amikor az államilag szubvencionált egészségügyre került a sor. Layton, Dion, Gilles Duceppe (a szeparatista Bloc Québécois vezetője) és Elizabeth May (a Zöld Párt jelöltje) mind egyetértettek abban, hogy a konzervatívok nem tesznek eleget súlyos orvoshiány enyhítésére és nem védik meg az egészségügyet a privatizációtól. Erre Harper azzal válaszolt, hogy ő még soha nem járt magánklinikába és kizárólag az állami rendszert használja. Ezzel a baloldali Laytonra utalt, akiről kiderült, hogy egyszer egy magánklinika szolgáltatásait vette igénybe.
A vita legfontosabb témája a gazdaság volt. Layton és Dion szerint Harper nem veszi a recesszió veszélyét elég komolyan és jobboldali politikája inkább a laissez-faire stratégiára koncentrál, mely szerint az államnak nincsen szerepe a gazdaságban és a magánszférában. “A gazdaság nincsen rendben és bárki Kanadában ezt elmondja Önnek. Önt vagy nem érdekli az egész, vagy teljesen inkompetens,”–mondta Layton.
Kanadai választási vita
Amikor a gazdaságról volt szó, Dion középpártinak akarta beállitani a liberálisokat. Szerinte a kanadaiak nem szeretik sem az NDP szocialista politikáját, sem pedig Harper jobboldaliságát. “A Liberális Párt már Harper elött csökkentette a cégek és vállalkozások által fizetett adót. Ez nem jobboldali politika. Ez nem baloldali politika. Ez egyszerűen józan politika,”–mondta Dion. De még a vita elején Harper azt állította, hogy Dion “pánikba esett” a számára nem előnyös közvéleménykutatások miatt és ezzel lehet magyarázni azt, hogy az előző esti francia vitán elöjött egy teljsen új gazdasági tervvel. A terv szerint a kormányfő 30 napig konzultálna a tartományi vezetőkkel és gazdasági szakértők a pénzügyi helyzetről.
A művészekről is vitatkoztak a pártvezetők és miniszterelnök-jelöltek, miután a Harper kormány 45 millió dollárnyi állami támogatást vont el a művészektől. Elizabeth May különösen hevesen támadta Harper a “gazdag” gálákra járó művészek elleni kirohanásait. “Az konzervativ tanácsadók úgy gondoltak, hogy szavazatokat lehet nyerni a rosszindulató megszoritásokkal. Ézért jöttek ezek a hülye megszoritások,”–mondta May.
Afganisztánnal kapcsolatban, Harper elmondta hogy ő mindenképpen támogatja a kanadai katonák kivonását 2011-ben. “Ha igazi békét és fejlődést akarunk elérni Afganisztánban, be kell tanitanunk az afgán rendőröket és hadsereget annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják megvédeni a közbiztonságot. Ezt a célt nem érhetjük el, ha nincsen egy határidő”–mondta Harper. Dion többnyire egyetértett Harperrel ezen a dátumon. Mint ismert: éppen Jean Chrétien ex-miniszterelnök liberális kormánya küldött először kanadai katonákat Afganisztánba 2002 elején. “Ha csak egy percig is azt gondoltam volna, hogy itt invázióról van szó, azonnal kivontam volna a katonákat. A kanadaiak mindig csak azért küldjük katonáinkat más országokba, mert a békét, a demokráciát és a közbiztonságot akaruk elősegiteni,”–magyarázta Dion. Ezzel ellentétben, az NDP, a Bloc Québécois és a Zöldek már 2009 elején kivonták volna a csapatokat és nagyobb hangsúlyt fektettek volna a segélyre.
Egy Ipsos Reid felmérés szerint, a kanadaiak 31 százaléka gondolta azt, hogy Harper győzött a vitán, mig második helyen találta magát Layton 25 szálalékéval. A választók 17 százaléka találta May-t a leghatékonyabbnak és csak 15 százalék gondolta azt, hogy Dion volt a legerősebb szereplő. Október 14-én kerül sor a federális választásokra.
Kanadai Magyar Hírlap
Stéphane Dion győzött a francia vitán
Stephen Harper, Stéphane Dion, Gilles Duceppe, Jack Layton
Stéphane Dion, a Liberális Párt miniszterelnök-jelöltje volt az egyértelmű győztes a Radio-Canada közszolgálati televízió áltat sugárzott választási vitán. Az Ipsos Reid felmérése szerint, a megkérdezett szavazók 40 százaléka gondolta azt, hogy Dion szerepelt a legjobban a kétórás francia vitán. A liberális vezért követte második helyen Gilles Duceppe 24 százalékával, a szeparatista Bloc Québécois részéről és harmadik helyen találta magát Stephen Harper konzervativ miniszterelnök 16 százalékkal. A megkérdezettek 11 százaléka gondolta azt, hogy Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP/NPD) vezetője szerepelt a legjobban. A parlamenten kivül Zöld Párt vezetője, Elizabeth May, most szerepelt először választási vitában, francia nyelvtudása kezdetlegesnek tűnt és a tévé nézők csupán 1 százaléka gondolta úgy, hogy ő volt a legerősebb szereplője a politikai összetűzésnek.
Dion-nak rendkivül fontos volt az erős szereplés és határozott megjelenés, mivel francia anyanyelvű és eddig valamennyi felmérés szerint messze Harper mögött van népszerűségben. Dion elmondta, hogy amennyiben a liberálisok alakithatnak kormányt az október 14-ei választások után, egy öt pontból álló gazdasági tervvel állnak elő. Dion hevesen támadta Harpert és miniszterelnökségét a vita során és a kormányfő pedig kissé szokatlan módon csendben mosolygott és az időnként nehézkes francia nyelvtudásával próbált válaszolni a vádakra. “Ön csökkentette a demokrácia minőségét Kanadában. Amikor felsoroltam az afganisztáni háborúval kapcsolatos problémákat, Ön azt mondta, hogy olyan vagyok mint a Talibán. Amikor nem olyan régen azt mondtam, hogy ön álmodik a gazdasággal kapcsolatban és, hogy itt komoly gazdasági problémák vannak, Ön azt állitotta, hogy és en recessziót akarok. Ön úgy viselkedett mintha a független tudósok politikai ellenfelek lettek volna és politikai ellenfeleivel úgy bánt, mintha ők ellenségek”–mondta nyomatékkal Dion.
Amikor Harper azt állitotta, hogy a Liberális Párt környezetvédelmi programja gazdasági összeomláshoz vezetne, Dion azt mondta, hogy a miniszterelnök maga jelenti a legnagyobb veszélyt. “Gazdasági rizikó? Ön a veszélyes. Ön azt gondolja, hogy az államnak nincsen szerepe a gazdaságban!”–mondta Dion, utalva a kormány jobboldali politikájára.
Kanadai Magyar Hírlap
leave a comment