You are here: Home » Kultúra » Történelem » Belvárosi templomok Ottawában: a Szent József Egyházközség

Belvárosi templomok Ottawában: a Szent József Egyházközség

2010 augusztus 18 2:42 du.4 hozzászólás

Szt. József templom (Kép: C. Adam)

Sorozatunk Ottawa belvárosi templomait mutatja be képekben, történeti összefoglalóval kiegészítve. A sorozat első része a Sandy Hill-ben található Saint Joseph Parish-t mutatja be. A kanadai fővárosban lévő legtöbb római katolikus és protestáns templom kapui sajnos hétköznap zárva vannak és csak mise, illetve Istentisztelet előtt nyítják ki őket. A St. Joe’s-ként becézett templom szerencsére az egyik kivétel, hiszen minden hétköznap este 5-ig várja a látogatókat. A jelenlegi templom 1931-ben épült és az első szentmisét 1932 január 4-én celebrálta Guillaume Forbes ottawai érsek. Az új templomépület az 1930-ban leégett, római reneszánsz stílusú templom helyére került. Az új Szent Jóska egy neo-gótikus templom és az előző, 1893-ban épült templomtól eltérően, a belső falakon nincsen faburkolat, hanem sima cementtéglák látszanak.

Az egyházközséget az Oblátus rend alapította 1856-ben, amikor még a belvárosi Sandy Hill (franciául Côte-de-Sable) kerület eléggé népszerűtlen volt, hiszen a homokos talaj megnehezítette az építkezést. Ezen kivül a 19.-ik század elején-közepén egyetlen iskola, illetve templom sem volt a kerületben. Ez a helyzet akkor változott meg, amikor a mai templommal szemben felépült az Ottawai Főiskola, mely 1866-ban szerzett egyetemi státuszt.

A Szent József Egyházközség híveinek összetétele a Sandy Hill kerület változó demográfiáját tükrözte. A 19-ik század második felében, illetve a 20. század elején a Sandy Hill a főváros leggazdagabb negyede volt. Magasrangú köztisztviselők és egy ideig Kanada miniszterelnökei is itt laktak. De a negyvenes években a leggazdagabbak átköltöztek a közeli Rockcliffe Park negyedbe és a Sandy hill inkább a középosztály számára lett vonzó. De az egyházközség összetételén is látszik a kerület sokszínűsége, hiszen az Ottawai Egyetemhez közeli sorházakban leginkább diákok laknak, új bevándorlókkal együtt. Innen néhány utcával keletre, a Rideau folyó környékén, nagykövetségek és 19. századbeli villák találhatók.

A Szt. József Egyházközség inkább balközép, szociálliberális templomnak számit. Az egyházközség közösségi konyhája minden este ingyen vacsorát nyújt a rászorulóknak, valamint a nők jogaiért és a menekültek érdekeit képviselő csoportok működnek a plébánián. A vasárnapi homiliák rendszeresen a szegénység, diszkrimináció és a vallások, illetve kultúrak közti békéről szólnak.

Az alábbi képekre, illetve a fenti külső felvételre kattintva, nagyobb felbontásban is megtekinthetők.

Szt. József - oltár és templom (Kép: C. Adam)

Szt. József - belső (Kép: C. Adam)

Szt. József - az oltár mögött (Kép: C. Adam)

Szt. József - pillangók (Kép: C. Adam)

Author: Christopher Adam A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.

4 hozzászólás

Androvich Tamás

2010 augusztus 18
3:51 du.

Legyen kedves megmagyarázni, hogy az Egyházban mit jelent balközép szociálliberálisnak lenni? Azért kérdezem, mivel az Egyházban ilyen fogalmakat nem használunk.
Christopher Adam

2010 augusztus 18
6:26 du.

Tamás atya, az „aggiornamento” és „ressourcement” fogalmakat is használhattam volna, de mivel ezek a kifejezések egy bizonyos történelmi pillanatban születtek, nem feltétlenül fedik azt amire gondolok. Számos egyházmegyében van legalább egy olyan egyházközség, mely társadalmi kérdésekben valamelyest balra áll a többi egyházközségtől és így vonzó lehet azok számára akik ugyan valamikor hívő katolikusok voltak, de életük folyamán eltávolodtak az egyháztól. A St. Joseph’s részben ezt a szerepet tölti be Ottawában. Például múlt vasárnap a plébános homiliáját tapsvihar követte, miután erélyesen amellett foglalt állást, hogy a nőknek nagyobb egyházi szerepet kéne adni. Nekem azért vonzó az egyházközség, mert a plébános homiliái emlékeztetnek a montreáli Concordia Egyetem teológia óráira, különösen tudományos megközelítésükben és árnyaltságukban.

Pár hete belinkeltem a plébános egy korábbi homiliáját, mely jellemzi a teológiai és társadalmi kérdésekhez való hozzáállását. Ezt az alábbi linkre kattintva olvashatja:

http://www.st-josephs.ca/app/DocRepository/1/Homilies/homilies2010/Homily9May10FrRichardKelly.doc

De az egyházközség honlapjára jó néhány homilia fel lett töltve, ezeket itt olvashatja:

http://www.st-josephs.ca/pages/index_e.aspx?DetailID=122

Mint ahogy látni lehet, papunk kb. minden negyedik vasárnap tart homiliát, a többi vasárnap homilia helyett legtöbbször a hívek tartanak elmélkedést a szentmisén.

Az egyházat jelentős részben az emberek, a hívek jelentik. Tudjuk, hogy a katolikus hívek között vannak konzervatív gondolkodású emberek és vannak liberálisok is. Tehát értelemszerűen vannak olyan egyházközségek ahol egyikből, vagy a másikból többen vannak.
Kaslik Péter

2011 március 26
6:39 du.

A fenti írás igen kétes indíttatású. Balközép szociálliberális egyház szerinem sincs. A katolikusoknak a szegények, és az elesettek iránti törődése nem a liberalizmusnak köszönhető, hanem Jézus Krisztus tanításán alapszik. A keresztények számára a kegyelet nem politikai fogalom, hanem hitbeli cselekedet.
Christopher Adam

2011 március 26
8:10 du.

Valóban a szociális igazságosságról van szó, melynek megtestesitője Jézus Krisztus. Politikai különbségek mégis vannak az egyházközségek között, hiszen egy jómodó külvárosban működő plébánia sokszor másra teszi a hangsúlyt mint egy inkább szegény, társadalmi problémákkal küszködő belvárosi negyedben lévő egyházközség. Az ottawai Szt. József templomban például legtöbbször a hivek mondják a homiliát, a hajléktalanok számára nyújtott napi ingyen vacsorán kivül pedig a menekültek érdekeit képviselő bizottság is működik és úgy szintén egy klub a meleg katolikusok és keresztények számára. Tavaly szeptemberben mondott homiliám is az egyházközség számára fontos kérdésekkel foglalkozi. (http://ottawauniversitymass.com/2010/09/29/christopher-adam-reflection-for-university-mass-26-september-2010/ )

Ha eljönne az egyik misére, meghallgatná a plébánost, vagy az éppen homiliát mondó hivet, valószinű hogy a „liberális”, vagy „szociálliberális” fogalom jutna eszébe, még akkor is ha valóban csak a krisztusi igazságosságot képviselik.