A Ferihegyi Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 25 százalékos állami részesedését adja el a Fidesz-KDNP kormány, ezzel befejezve az általul elhibázottnak tartott eredeti privatizációs folyamatot, melyet a volt MSZP-SZDSZ koalíció kezdeményezett 2005-ben.

Eladják a Budapest Airport Zrt. állami részesedését

 A Fidesz számos alkalommal lebegtette a budapesti repülőtér visszaállamosításának lehetőségét, most azonban 36,6 milliárd forintért teljesen kiszáll az állam a legnagyobb magyarországi civil repülőtér irányításából. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a kormány továbbra is úgy gondolja, hogy az előző ciklus alatt történt többségi részesedés privatizációja elhibázott és felelőtlen volt, valamint, hogy a 25 százalékos kisebbségi részesedés azóta veszített eredeti értékéből. Továbbá a minisztérium úgy látja, hogy a kisebbségi reszesedés már nem nyújt az államnak semmilyen érdemi szerepet a repülőteret üzemeltető cég stratégiájának kialakításában.

A Budapest Airport Zrt. eredeti eladásából 465,5 milliárd forint bevétel került az államkasszába. A privatizáció előtt a Ferihegyet üzemeltető cég évente átlagosan tíz milliárd forint profitot hozott az államnak, így az eladási ár több mint negyven évnyi profitot jelentett. A budapesti repülőtér jelenlegi tulajdonosa a németországi Hochtief Csoport és a Ferihegyet az Airport Hungary Tanácsadó Kft. (AHUK) magyar leányvállalatán keresztül üzemelteti.

2005-ben a Fidesz erélyesen tiltakozott a Ferihegy privatizációja ellen. Szerintük „a Gyurcsány-kormány egy jól működő, dinamikusan fejlődő, a magyar állam, így a magyar emberek számára hasznot termelő céget akar elkótyavetyélni.” Az idén májusban pedig Fellegi Tamás jelezte, hogy lezárult a magyarországi privatizáció korszaka.

A legnagyobb kanadai repülőterek mind állami tulajdonuak, az üzemeltetők azonban gyakran non-profit magánvállalatok. Például a montreáli Pierre Elliott Trudeau repülőtér tulajdonosa a Transport Canada szövetségi minisztérium, üzemeltetője pedig az 1992-ben létrehozott Aéroports de Montréal nevű non-profit társaság. Talán az a legnagyobb különbség Magyarország és Kanada között, hogy itt általában hazai cégek vehették meg a kanadai repülőterek üzemeltetési jogait, nem pedig multinacionális vállalatok.