Az új demokrata párt nem támogatja a vallásos szertartásokat az állami iskolákban

2011 július 8 6:59 de. Az új demokrata párt nem támogatja a vallásos szertartásokat az állami iskolákban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Andrea Horwath, az ontario-i Új Demokrata Párt (NDP) magyar származású kormányfő-jelöltje szerint semmi helye a vallásos szertartásoknak az állami iskolákban, ugyanakkor úgy gondolja, hogy több lehetőséget kell biztosítani azok számára, akik napközben privát imában szeretnének résztvenni.

A torontói Madina Masjid mecset

Nem először kerül elő az ontario-i iskolarendszer és a vallás kapcsolatának kérdése. A 2007-es tartományi választáson éppen az államilag szubvenciónált egyházi iskolák körül kialakult vita miatt bukott el John Tory, az akkori progresszív-konzervatív kormányfő-jelölt. A jelenlegi vitában kizárólag az NDP szólalt felt egyértelműen, a kormányzó liberális párt nem kommentálja az ügyet és a progresszív-konzervatívok pedig látványosan kerülik a jobbközép párt számára kínossá vált témát.  

Horwath szerint az iskolabizottságok feladata,  hogy eldöntsék pontosan milyen igények és sokszínűség létezik iskoláikban és hogy reagálnak erre a helyzretre. Csakhogy a mostani vita tulajdonképpen nem is a római katolikus misék miatt robbant ki, bár Horwath, illetve Cheri DiNovo tartományi NDP képviselő (aki egyben a United Church lelkésze) a katolikus szertartásokra is utalt. Nagy vitát váltott ki a vallás helye az állami iskolákban amikor kiderült, hogy a torontói Valley Park állami középiskolában minden pénteken egy imam-ot hív az iskola igazgatósága, hogy jumu’ah-t, azaz muszlim gyülekezeti imát, tartson a muszlim diákok számára. Az Valley Park több mint nyolcvan százaléka muszlim tanulókból áll és a pénteki imákon, melyre az iskola menzáján kerül sor, általában négyszázan vannak jelen.

Shari Schwartz-Maltz, a torontói állami iskolabizottság kommunikációs menedzsere szerint volna lehetőségük a diákoknak egy, az iskola környékén lévő mecsetben imádkozni, azonban célravezetőbb ha ez inkább az iskolaépületben történik és a tanulók nem az oda-vissza sétálással töltik a tanításra szánt időt. Faye Sonier, az országos evangélikus szövetség ügyvédje arra is rámutatott, hogy Kanadában nincs olyan törvény mely egyértelműen elrendelné az állam és az egyház szétválasztását, bár az amerikai televízió és média fölény azt a hamis látszatot keltheti, hogy Kanadában is hasonlóan rendelkezik a törvény.

A helyzet valóban eléggé bonyolult és az Egyesült Államokkal ellentétben, Ontario-ban a szülők két féle államilag szubvencionált iskolák közül választhatnak: szekuláris, vagy római katolikus. 2007-ben a konzervatívok a más vallású iskolák számára is lehetővé akarták tenni az állami szubvenciókat és e miatt le is szerepeltek azok előtt akik az állami iskola rendszer balkánizálódásától tartottak.

A kanadai bíróság 1980-ban tiltotta be a Miatyánkat az szekuláris állami iskolákban, mivel szerintük ez  vallásos indoktrinációnak minősül és egyben megszégyenlítő volt azok számára, akik kénytelenek voltak egy úgy-nevezett opt-out clause-ot felhasználni, hogy ne legyen kötelező az imában való részvétel. De az 1996-os ontario-i emberjogi törvény arra kötelezi az állami iskolákat, hogy biztosítsanak helyet az egyéni vallásosság gyakorlására, így például imatermeket a pénteki muszlim gyülekezeti imára.

A 2007-es válaszás tanulsága az volt, hogy az állami iskolák és a vallásosság közti kapcsolat még ma is rendkivül kényes téma Ontario-ban, így talán érthető a politikai pártok óvatóssága és a győzelemre esélyes jobboldal némasága.

Comments are closed