Magyarország és a Wikileaks: az USA és a magyar Külügyminisztérium

2011 szeptember 6 12:05 de. Magyarország és a Wikileaks: az USA és a magyar Külügyminisztérium bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Wikileaks által közzétett, az Egyesült Államok budapesti nagykövetség 2010 január 25-ei feljegyzése szerint a magyar Külügyminisztérium Amerikát tekintette az ország legfontosabb stratégiai partnerének, miközben az Európai Uniót nehézkesnek és problémásnak találta.

Várkonyi László és Iklódy Gábor, Bajnai Gordon miniszterelnök külügyi államtitkárai 2010 január 21-én folytattak megbeszélést Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövettel és az atlanti kapcsolatok fontosságát hangsúlyózó két karrier diplomata rendkivül jó benyomást keltett a nagykövetségen. Az USA budapesti nagykövetsége „kitűnő munkaviszonyt” alakított ki Iklódyval és Várkonyival és az amerikai diplomaták azzal számoltak 2010 januárjában, hogy a közelgő kormányváltás után is fontos szerepet kaphatnak az új fideszes KÜM-ben.

Meglehetősen elmarasztaló véleménynek adtak hangot a vezető magyar diplomaták az Európai Unióról és különösen a Lisszaboni Szerződésről, mely Iklódy szerint „egy rémálom,” ami káotikus helyzetet teremtett. Iklódy szerint éppen ezért az EU „egy nehéz partner” lehet a közeljövőben.

Várkonyi a koppenhágai, a felmelegedésről szóló konferencia kimenetelét is bírálta. A Barack Obama elnök által kezdeményezett megbeszélésekből az EU szinte teljesen hiányzott, annak ellenére, hogy Európa a szerződésből fakadó költségek legnagyobb támogatója. Az EU részvételének elmaradása jelentős részben az unió hibája. Várkonyi szerint az EU nem tudott hatékony ötletekkel előállni, a végső szöveghez semmi köze nem volt az uniónak.

A nagykövettel folytatott beszélgetés során (melyből a Bajnai kormány atlanti-barát politikája tünhetett ki Kounalakis-nak) Oroszország is szóba került. Várkonyi elmondta, hogy az egymást követő magyar kormányok gyakran megfeledkeztek arról, hogy Oroszország „egy nagy ország, egy szomszéd és egy szignifikáns gazdasági partner.” Várkonyi szerint most már egy inkább kiegyensúlyozott Oroszország politikát folytat a KÜM, ugyanakkor Magyarország a továbbiakban is bírálni fogja az orosz gazdasági és hadi aggressziót. A feljegyzés szerint Iklódy elmondta, hogy Oroszország „egyszerre partner és ellenfél,” hiszen energia-politikában partner, regionális policyban azonban ellenfél. Kounalakis elmondta Iklódynak, hogy ugyan fontos a stratégiai együttműködés Oroszországgal bizonyos területeken, mégis hangsúlyozni kell az átláthatóságot, hiszen az oroszok egyre fontosabb szerepet játszanak Európa gazdasági ás üzleti életében.

Kounalakis 2010 január 11 és 14 között vett részt bemutatkozó találkozókon Balázs Péter külügyminiszterrel, Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Sólyom László köztársasági elnökkel. A 2010 január 19-én született feljegyzés szerint, a Bajnaival tartott megbeszélés volt a leghasznosabb és legtanulságosabb. Bajnai trans-atlanti elkötelezettsége informálta azon döntését, miszerint emelte az Afganisztánban szolgálaló magyar katonai kontingens számát (ami 235 plusz katonát jelentett), valamint egy guantanamo-i fogolyt is befogadott.

A feljegyzés szerint Bajnai arról is beszélt, hogy kívülről úgy tünhet a szlovák-magyar feszültség (különösen a magyar-ellenes szlovák nyelvtörvény körül), mint amikor „az ovódások a sárban bírkoznak egymással.” Bajnai ugyan próbált kompromisszumot kötni Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, de 2009 decemberében a szlovákok egyszerűen „kiléptek” ebből a folyamatból. A sürgöny szerint Kounalakis elmondta, hogy az Organization for Security and Cooperation in Europe nyújthatna segítséget ebben a kérdésben, Bajnai azonban jelezte, hogy csalódást okozott az OSCE eddigi tevékenysége a szlovák nyelvtörvény körüli vitában, hiszen visszalépett az eredetileg kihírdetett 26 javaslatától.

A sürgöny szerint Kounalakis külön megemlítette valamennyi tárgyalópartnerével a Sláger Rádió beszüntetésével kapcsolatos amerikai aggályokat. Bajnai elmondta, hogy a Sláger Rádió körüli események a befektetői bizalomnak komoly csapást jelentettek.

Az amerikai KÜM-hez intézett nagykövetségi értékelés szerint, Bajnai különösen ambiciózus miniszterelnök volt és jelezték, hogy az Egyesült Államok szerepet kiván vállalni a magyarországi romák integrációját támogató megoldások kidolgozásában.

Comments are closed