Fidesz: listen to your heart

2011 október 27 1:37 du.12 hozzászólás

Éppen a következő szemeszterre szóló tananyagot készítettem elő tegnap délután. Az idei tanévben is egy-két órát a kelet-közép európai rendszerváltásra – és ezen belül a magyarországi pártállám lebontására és az első szabad választásokra – szentelek. Előadásomhoz kerestem egy kis releváns hang és videóanyagot és ekkor bukkantám rá a Fidesz egyik 1990-es kampányfilmjére, melyre még gyerekkoromból halványan emlékeztem. Először 1990-ben jártam Magyarországon, aztán 1992-ben költöztem vissza szüleimmel. Egyedül a Fidesz produkált 1990-ben egy olyan kampányfilmet, mely magával hordozta a SZDSZ filmjére jellemző reményteli idealizmust, de ezt humorral és igazi chutzpah-val tette. Egy egész világ választotta el a fideszes rendszerváltó kampányfilmet a Magyar Szocialista Párt által produkált lágy, semmitmondó reklámaitól, vagy a Magyar Demokrata Fórum miniszterelnök-jelöltjének merev, a modern marketingtől teljesen idegen és kissé gőgösnek tűnő interjújával fémjelzett tévé spottól.

1990-ben a Fidesz egy modern, mérsékelt, fiatalos és markánsan antikommunista párt volt, mely a kádári diktatúrát és a gőgös, a két világháború közti korszakra vágyó jobboldalt egyaránt elutasította. Jó lenne ha a Fidesz régi gárdája – a párt mérsékelt, szabadelvű politikusai – elővennék a Roxette együttes 1988-as Look Sharp című lemezét és egy péntek este újra meghallgatnák a történelmi kampányfilmjükben szereplő számot.

12 hozzászólás

  • Azokból a régi, szabadelvü politikusokból lett anno az Szdsz. Azt meg láttuk, mivé tette öket a harminc ezüstpénz.

  • kedves Chris!

    ez már soha nem lesz és ne is legyen. Xd nem ilyen demokráciát képzeltünk el 1990-ben amit most képvisel Orbán.

  • Zoli, lehet, hogy igazad van. Mégis tragikus, hogy a demokratikus rendszerváltás vezető politikusai két évtizeddel később egy olyan rendszert hoznak létre, mely köszönő viszonyban sincs azzal, amit a nyolcvanas évek végén oly sok szenvedéllyel szorgalmaztak.

  • Na persze, azért én szólnék arról a „hires beszédről” is, amit Orbán Úr, a Nagy Imre disztemetésén mondott. Mert arra nem volt szüség ugyanis, addigra már el volt döntve, hogy a Szovjet seregek kivonulnak. Szóval nagyon bátor volt, belerugni a halott oroszlánba és hangulatot kavarni.

  • Christopher: „köszönő viszonyban sincs…”
    Orban a Libaralis Internacionale alalnokebol a kereszteny demokratak elelnokeve avanzsalt. Ez sincs koszono viszonyban. Erdek hatarozza meg a tudatot!

  • Kedves Judith….

    ….Ön is tudja, hogy ez nem igaz. Azt a beszédet akkor senki más nem merte volna elmondani. Tudtuk, hogy a szovjet meggyengült, de az országot 56 után dermedt rémületbe verték az ÁVÓ-n. Ma mindenki bátor, ezt tudjuk. Amelyik kommunista nem menekült ki nyugatra 56-ban, az suttyomban döntögette a Kádár-rezsimet. Ezt is tudjuk. De érdekes módon mindenki csak magában motyogott, hang nem hallatszott. Legalább is Pozsgayén és Orbánén kivül. Aki tett is valamit, mint Krassó György például, azt sikeresen félreállították a késöbbi lánglelkü szdszesek.

    Tehét: nem kell lekicsinyelni azt, amihez magunknak nem volt merszünk.

  • Kedves TORONTOI – elmondaná nekem, hol lát érdeket..?

  • Kedves Csaba, rosszul tudja, mert igaz. Már alá volt irva a megeggyezés a kivonulásról, tehát nyilt kapukat döntögetett. Semmi másra nem volt jó az a beszéd, mint saját „fontosságát” fitogtatni. Krassó gyurik meg egy másik káposzta. Volt alkalmam találkozni Vele többször is. Értelmes ember volt és egy őrült zseni, aki csak a kakaskodás kedvéért tiltakozott a Parlament elött egy sátorban. Saját fülem hallatára történt, odament Apámhoz egy alkalommal, és felháborodva panaszolta, mennyire háborgatják Őt a rendörök a Parlament elött. Mire Apám azt válaszolta, hogy az Ö helyükben, már rég kipöndöritette volna ökelmét onnan.

  • Itt van egy 1989-es napról napra szóló esemény naptár, amiben könnyen követhető pl. a Szovjet csapatok kivonulásának a menete is.
    http://nagyimreemleknap.kormany.hu/kronika-ez-tortent

  • Nem szivesen vitatkozom az általam nagyrabecsült Kopácsi Judith-tal, de… annyit meg kell, hogy jegyezzek (mint az ellenzéki központ, a Jurta Szinház akkori titkárságvezetője), hogy Orbán Viktor – mint politikus, mint személyiség – csak 1989 június 16-tól volt tényező a két évtizeddel ezelőtti magyar belpolitikában. (Addig a Jurtában is talán csak egyszer szólalt fel.)
    Az újratemetés alkalmával elmondott Orbán-beszédhez – kedves Nemes Csaba – már nem szükségeltetett bátorság… 1988-ban, tehát már egy évvel korábban, az övénél nyíltabb, bátrabb felszólalásokat hallhattunk, sokkal több veszéllyel járó történéseknek lehettünk tanúi. Emlékezzünk csak a Grósz 1988 őszi fenyegetésére, mikor kijelentette: „Ha csak egy szék is felborul, szétlövetem a Jurta Színházat!…” – Röviden: Orbán mindvégig Pozsgay Imre védnöksége alatt állt, ráadásul a Fidesz-kollégisták igazgatója (Orbán, Deutsch, Kövér, stb. mentora) Stumpf István, a kommunista belügyminiszter veje volt.
    Krassó György, a Magyar Október Párt megalapítója – aki valóban kitűnő munkát végzett a londoni emigrációjában – történelmi szempontból már későn jött haza… Addigra már összeállt az a zártkörű csapat (az Ellenzéki Kerekasztal), amelyik kompromisszumok sorozata után végrehajtotta a hatalomváltást.
    Ha az emigrációban élt politikusok esetleg hamarabb – 1988 tavaszán – személyesen bekapcsolódtak volna az ellenállásba, akkor talán sok minden másképp’ történt volna…

  • Tamás, teljesen egyetértek Veled.

  • Viszont megjegyezni kivánom, hogy a legtöbb, nyugaton élő politikus nem térhetett volna hamarabb vssza, miután hivatalosan is ki voltak tiltva. Az a letiltás pl. Szüleim esetében csak 1989 méjusában lett feloldva.