Van egy egyedi Las Vegas Show-m: Művészportré Marcellina előadóművésszel

2011 december 15 11:55 de.2 hozzászólás

Marcellina megjelenésével, temperamentumával a zenéhez való magas fokú hozzáértésével, már 14 éves korától lenyűgözi közönségét. Lételeme, élete a zene és a művészet. Elmaradhatatlan kelléke a szaxofon, melyet profi módon szólaltat meg, de elsősorban énekesnő. A nyolcvanas – kilencvenes évek „Saxszimbóluma„ művészi sokszínűségére jellemző a folyamatos megújulás, valamint az igényes stílusirányzatok tökéletes prezentálása. Nemcsak a hazai közönség előtt, hanem Amerika és Európa számtalan városában bizonyította már tehetségét. Beszélgetésünket megelőzően éppen Svájcból érkezett haza. Eddig megjelent lemezei, videói a magyar könnyűzenei világ meghatározó részévé váltak. Életéről, pályájáról és sikereiről Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap szerzője beszélgetett a művésznővel, aki szépségével, öltözködési stílusával, és egyedi színpadi ötleteivel mindig is kilógott a sorból.

– Felmenőid között voltak művészek, egyáltalán honnan a zenéhez való kötődésed?

– Az egész családomban, de még a közelében sincs zenész, viszont ha hitelt adhatok annak az új keletű családfa-kutatásnak, ami még nincs teljesen lezárva, akkor mégis csak van egyetlen művész a távoli felmenőim között Benke Judit – Laborfalvi Róza. A zenéhez való kötődésem egyébként a híres Vándor kórusban kezdődött még szinte gyermekként.

 – Mikor volt az első fellépésed, amire most is szívesen emlékszel vissza?

– Én minden fellépésemre szívesen emlékszem vissza, arra is, amikor még a kezdetek kezdetén, vonattal utaztam le Törökszentmiklósra, és egy kis kocsmában kísért a helyi zenekar a remegő kezű zongoristával, és a sánta dobossal! – Most azt hiszed, viccelek, pedig így volt és kissé pánikba is estem, de végül is isteni volt, mert – ahogy beültek a hangszer mögé ezek a hiányosságok semmivé lettek és fantasztikus buli keveredett belőle. Vagy amikor Szolnokon, a Tisza partján augusztus 20-ai szabadtéri rendezvényen 25 ezer ember előtt én voltam a nagy szám a tűzijáték előtt, de aztán a tűzijáték helyett egy őrületes vihar jött és ebben a 25 ezres bepánikolt tömegben szinte elveszve rohantam az egyetlen „body guard”-ommal biztos helyet keresve. Az nagyon félelmetes volt. Azóta is szorongok egy kicsit, ha nagy tömegben vagyok. Jó sztori volt az is, amikor Las Vegasban a Sahara Avenue és a Rainbow Boulevard sarkán az utcai zenészhez odaálltam és énekelni kezdtem, és velem negyed óra alatt több pénzt keresett, mint egyébként egész nap. Mondta, hogy maradjak, de világrengető terveim voltak, most bele gondolva, lehet, hogy ott kellett volna maradni? – Haha… neveti, – persze, akkor ez óriási büszkeség és sikerélmény volt nekem. Egyébként számomra minden fellépés az első, és egyik sem hasonlít a másikra.

– Még ma is sokan emlékeznek a „Kócbabák” énekformációra, melynek alapítója voltál, olyan nevekkel, mint Csepregi Éva és Fábián Éva. Miért mentetek külön utakra?

– Én már nem jártam suliba, mint a két Éva. Nekem pénzt kellett keresnem, mert elég szegények voltunk, így kerültem külföldre, ahol az első fellépéseim az Apostol együttessel Németország, Svájc és Svédországban voltak, majd a Full-tone együttessel számtalan nyugati turnén vettem részt,

– A szaxofon, legalább is számomra egy eléggé nehezen megszólaltatható hangszer, ezért tovább nem is kísérletezem vele. Te nő létedre mégis istenien tudod megszólaltatni. Miért éppen ezt a hangszert választottad?

– Tudod ez egy véletlen műve volt. Lipcsében zenéltünk, a Hotel Intercontinentalban vendéglátóztunk és az úton, ami a hotelhez vezetett, volt egy hangszerbolt. Minden este ott battyogtunk el az üzlet előtt, ahol mindig a szinte üresen tátongó, csak kották díszítette nagykirakatot láttuk, de egy nap, láss csodát, egy csillogó ezüst” B und S” saxophon mosolygott rám, és azt mondta „tiéd akarok lenni”, így másnap az enyém is lett. – Tudnod kell, hogy igazándiból azért vettem meg, hogy jó üzletet csináljak vele, és majd itthon jól eladom, hiszen olcsó volt, de végül is még két hónapot maradtunk, mert tetszett a zenénk, így meghosszabbították a szerződésünket, szóval az utolsó napokon én már két dalt szaxofonon játszottam. Mert nem tétlenkedtem ez alatt a két hónap alatt, hanem vettem a hangszerboltban egy könyvet és a WC-ben gyakoroltam (a fiúk nagy örömére) aztán voltam olyan bátor, hogy felavattam a hangszert a színpadon. Persze – képzelheted, hogy még enyhén szólva dudaként szólt, de a közönség első pillanattól imádta.

 – Egyik pillanatról a másikra kerültél a köztudatba, nemcsak a magyar, hanem a külföldi elismert zenészek közé, mint hangszeres zenész – énekes. Hogyan tudtad, és tudod kezelni a hirtelen jött ismertséget?

– Azért ezt óvatosabban fogalmaznám meg, mivel ez rettenetesen csalóka. Nem egyik pillanatról a másikra kerültem a köztudatba, hiszen én már 14 évesen végigjártam az országot egy katonazenekarral, egyébként, ha valami véletlen folytán erről az időszakról az olvasók között lenne, akiknek emlékeik, fotóik, hangfelvételeik vannak, rettenetesen megköszönném. Az én emlékeim ebből az időszakból sajnos eltűntek! Aztán jöttek a vizsgák, és jött a Ki Mit Tud, ahol nem csak a Kócbabákkal, de szólistaként is ott voltam a TV-ben, és az is adott olyan népszerűséget, hogy szintén az egész országban utazva felléptem, aztán, mint már említettem neked, a Fulltone együttessel jártuk Nyugat Európát, és abból nőtte ki magát a Marcellina PJT. Tehát én ezt nem hirtelen jött népszerűségként éltem meg inkább lépcsőzetesnek nevezném, vagy mondanám.

– Kik játszottak és játszanak meghatározó szerepet művészi pályádon, kikkel dolgoztál és dolgozol ma is szívesen?

– Eléggé magányos farkas vagyok, de a Hot Jazz band – del és a Budapest Ragtime band- del szívesen dolgoznék újra.

– Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismert előadóművész vagy. Milyen országokban léptél már fel és milyen műsorszámokkal?

– Jó kérdés, de megpróbálom neked felsorolni merre jártam a világban. Szinte Európa minden országában énekeltem, Svájc, Ausztria, Németország TV műsoraiban szerepeltem, hoztam fesztivál díjakat Lengyelországból, NDK-ból, Szlovákiából, de a tengeren túl is nagy sikereim voltak. Szép emlék számomra a Kínai turné CCTV, Dubai, Jamaika, Amerika, hihetetlen sok szép élménnyel járó fellépés van a hátam mögött. Elég speciális a műsorom, ami az évek során gazdagodott és változott, saját dalok angolul, nemzetközi slágerek szaxofonnal, van egy egyedi „Las Vegas Show”-m, ahol többek között Loius Armstrong is én vagyok. Valamint két színházi szezont dolgoztam a Broadway Theater-ben Baselben, ami egy crossover színház és a művészek kreativitása maximálisan ki van aknázva, én például Vámpír asszonyként a plafonon fejjel lefelé sétálva énekeltem és szaxofonoztam. A Youtube -on megtekinthető, „ Marcellina Up side down ( short version)„ egyébként enyhén szólva egy világszám, ezt nem csinálja más.

– Mennyire szereted a kihívásokat és az új dolgokat a színpadon?

– Az életem a kihívások, és új dolgok megvalósítása. Rengeteg ötletem van, és ha belépsz a weboldalamra www.marcellina.net láthatod is a különböző show-kat, illetve videókat. Az első volt a Las Vegas-i „One Woman Show” ahol egy személyben vagyok Louis Armstrong, Marylin Monroe, Lisa Minelli, Louis Prima és Marcellina. Ilyen például a quick change show-m is, ahol a színpadon pillanatok alatt szinte szemfényvesztéses módon a fekete ruha és fekete szaxofon átváltozik fehér ruhává és fehér szaxofonná, majd nem sokkal később már, kék ruhában és kék szaxofonnal a kezemben zenélek. Izgalmas dolgok ezek, és ezt én találom ki, nem egy stáb. Ezért így még érdekesebb számomra egy show létrehozása. De készítettem saját videoklipet is, mármint, hogy én készítettem mindent, a forgatókönyvíró, a kameraman, rendező, sminkes, kellékes, fény technikus, és főszereplő egy személyben jó magam voltam. Egyedül a vágást csináltuk Jankai Krisztiánnal együtt, aki persze el is átkozott, mert sok minden nem úgy lett felvéve, hogy az megkönnyíthette volna az utómunkát. Azért büszke vagyok mégis rá, ha érdekel nézd meg a Youtube-on” Marcellina Pray of love (Official Video) „Most a legújabb kihívás számomra az a női blues band, amit létrehoztam és külön öröm számomra, hogy legjobb barátnőmet Szigeti Editet (festőnő, zeneszerző, gitáros genius) is rá sikerült vennem, hogy legyen a csapat tagja. Egyébként éppen a közelmúltban nagy sikerélményekkel tértünk haza Svájcból. Ezt is megtalálod a Youtube-on „Marcellina Lady Blue” címmel.

– Létezik még a “Marcellina PJT, vagy már a múlté, egyáltalán mi történt veletek?

– Jól tudod, mert a PJT valóban a múlté, sajnos már nem létezik. Több szomorú ok miatt is. Basszusgitárosunk Temesvári Pepó meghalt egy autóbalesetben. A Marcellina PJT éppen hogy csak betört a köztudatba, amikor felkértek minket egy központi ORI turnéra, ahol Korda György, Sárosi Katalin, Zsoldos Imre a népszerű trombitás voltak a Sztárok. Pepó szállította vadonatúj bejáratós Zsigulijával a gitárosunkat, Marschalkó Zolit, Sárosi Katit és Zsoldos Imrét, amikor a szembe jövő hibájából frontálisan ütköztek. Pepó és Zsoldos Imre rögtön a helyszínen meghaltak. Zolit és Katit nagyon sokáig ápolták kórházban, de – erre biztosan emlékszel magad is, hiszen akkor ezzel voltak tele az újságok.

– Ez nagy törés volt a zenei pályánkon akkor, de úgy döntöttünk, hogy hárman maradunk az alapító tagok, Molnár János, Kaszás Péter és én. Sors aztán úgy hozta, hogy egyre kevesebbet koncerteztünk, mert a fiúk inkább a Stúdió munka mellett döntöttek, és már csak én jártam egyedül fellépni. Aztán sajnos a billentyűsünk is eltávozott közülünk, ő drogozás következményeként halt meg, – de erre is biztosan emlékszel.

– A sikert, hogyan éled meg, és hogyan kezeled az esetleges kudarcot az életedben?

– Ez az egész pálya olyan érdekes, mindenki másképpen éli meg. Én valahogy minden nagy sikernél hiányérzettel küszködöm, többször kudarcnak élem meg a nagy sikert is, mert én valamiért máshogy képzeltem – tudod régebben, sokat szenvedtem e-miatt, de másnap reggel már újult erővel haladtam a beteljesülés felé, ami szerintem soha nem jön el, – mondja nevetve. Mostanában egyébként szeretek elbújni, ha valami fáj, persze tudom, hogy ez nem jó, mert akkor az elmélyül, de ez most egy ilyen időszak. Egyébként is, aki erre a pályára szándékozik lépni, annak ajánlom, készüljön fel minden létező rosszra, mert a csillogásnak ára van.

– Dalaid nemcsak magyarul, hanem angol nyelven is megjelennek?

– Ausztriában és Svájcban jelentek meg angol nyelven önálló CD-im, valamint Németországban 1 és Svájcban 2 maxi CD-m, és több Sampler válogatásban CD-n is hallhatók dalaim

– Jelenleg min dogozol, tervezel újabb lemezt, klipet kiadni?

– Én mindig tervezek valamit, belehalnék, ha leültetnének egy sarokba, és azt mondanák, hogy most pihenj egy kicsit. Nagyon sokat dolgozom a Marcellina Lady Blue női zenekarom útjának egyengetésén, – hidd el nekem, hogy nem tartozik az egyszerű feladatok közé. Blues és rock zenét játszunk és most már saját szerzemények is készülnek, így nem unatkozunk. Valamint azon fáradozom, hogy az eddigi különálló show programjaimat valahogy egyben összefoglalva adjam elő. Aztán nem rég készült el az ”Apple Bolero” című legújabb videoklipem, ami – Ravel Bolero -jának egy funny discós feldolgozása. A Youtube-on szintén megnézheted.

– Van olyan álmod, terved, amit szeretnél megvalósítani?

– Azt hiszem, szeretnék egyszerűen boldog lenni…

 Tamás István

2 hozzászólás

  • Szemenyei-Kiss Tamás

    Az öreg hölgy már 1972 óta (!) koptatja a színpadokat… A Kádár-rendszerben folyamatosan kapott (nyugati) utazási lehetőségeket is. – Amit elért, azt is inkább az államszocialista rendszernek köszönheti a “művésznő”, aki ebből a fajtából (ti. a könnyűzenei világban) “12 egy tucat”…

  • No szépen degradáltad az “öreg hölgy”-et. A Kádár rendszerben élt,és művészkedett a hazai zenei élet nagy többsége, akikre bármilyen bűnt rá lehet húzni a koruk miatt. Kiderült sokukról, hogy nagy ellenállók voltak a szocialista rendszerben. (hahaha) Konc Zsuzsika, Bródy Janika már majdhogynem fegyveres ellenállók voltak, az “azt hiszed hogy nyílik még a sárga rózsa” című himnuszukkal. Mesélték egy riportban,hogy milyen elnyomottak voltak szegények, pont úgy mint “nagy” művészeink. Röhejessé tették magukat ezzel a közsajnálatot ébresztő sírásukkal.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.