Kopácsi Sándor: Az ítélet után

2012 január 6 4:43 du.82 hozzászólás

Hat héttel az ítélet és bajtársaim kivégzése után, 1958 Augusztusában engedélyezték az első beszélőt a feleségemmel. Metelka, a kihallgató tiszt, megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy optimistán fogtuk fel mindketten az ítéletet. Nem világosítottuk fel, hogy tudtunkkal politikai perben Magyarországon még eddig senki sem ülte végig életfogytiglani ítéletét. Néhány nappal később lekísérnek a börtönudvarra, és lebilincselve beszállítanak egy „meseautóba”, azaz a rabomobilba, amelynek közepén egy szűk folyosó és jobbra, balra három-három parányi fülke van, amelyben összekuporodva elfér egy-egy rab. Bár hallom amint a kocsi megtelik, nem tudom kik a társaim. Ez is valami szocialista éberség szülte találmány, hogy ne tudjuk ki a szomszédunk. Mint utólag kiderül, a Nagy Imre per vádlottjait szállították, velem együtt a Gyűjtő fogházba. A tárgyaláson láthattuk egymást, útközben a Gyűjtő felé, valamilyen okból viszont nem. Augusztusi kánikula van, de a kinti hőmérséklet a szűk szardíniás dobozhoz képest még hűsnek is mondható. Az autó elindul és én levegő után kapkodok. A válaszfal mögül szaggatott hörgést hallok. Megérkezésünk után izgatott suttogás, majd hordágyat hoznak. Az eszméletlen, idős, beteg Tildy Zoltánt viszik egyenesen a rabkórházba.

Adatfelvétel az irodán, majd a raktárba kísérnek, ahol a civil ruhát levetve megkapom a csíkos rabruhát. A nadrág szára egy kicsit rövid, viszont a bakancs legalább négy számmal nagyobb. Aztán közlik velem, hogy ettől a naptól kezdve nevem helyett a 476-048-as számon kell, hogy jelentkezzem.

„Megértette?”

„Igen. 476-048-as, tisztelettel jelentem, igen!”

„Ismételje!”

Ismételtem. Ezek után az első emelet egyik zárkájába kísértek. Két fapriccs szalmazsákkal, két ülőke, és a WC a zárka berendezése. Mire szemügyre veszem, nyílik az ajtó és Vásárhelyi Miklós lép be. Viharosan összeölelkezünk. Közel huszonegy hónapos magánzárka után végre egy emberi lény, egy társ, akivel beszélni lehet. Vannak még boldog napok az ember életében. Ez a nap is az volt. Vásárhelyi Miklóst hírből és látásból ismertem. Bár polgári jogainktól megfosztottak, számot viselő rabok vagyunk, ha már összeesküvésért egy perben ítéltek minket el, mégis jó, ha formálisan is bemutatkozunk egymásnak.

A kézfogásos bemutatkozás után már kezdődhet a beszélgetés, időnk is van rá bőven. A szó éhséget csak az ismeri igazán, aki el volt zárva hosszú ideig emberi lényektől. Napokig be nem áll a szánk, de még hetek múlva is meg-megakadtam beszéd közben. Hétköznapi, egyszerű nevek, kifejezések csúsztak a tudat mélyére.

Az első ételosztásnál felakad a szemünk. A tárgyalás alatt már szinte megszoktuk a jó minőségű luxus kosztot, amit a Gundelból szállítottak nekünk, itt azonban a leves íze a rohadt káposzta és fáradt olaj keverékére emlékeztet.

„Milyennek találod?” – kérdezte Miki.

„Kissé szokatlan,” – válaszoltam fintorogva.

„Erre az ehetetlen moslékra mondod, hogy kissé szokatlan?”

„Igen, mivel á la carte nincs, azt hiszem, ezt kell megszokni. Mindenesetre forradalmi romantika kell hozzá.”

Visszamenőleg megkaptuk a börtön újságot is, ami hetenként, a híreknek szublimált tendenciózus hányadát közölve Híradó néven jelent meg. Itt olvastuk a Nagy Imre perről szóló rövid kommünikét és egy pár sort a per nemzetközi visszhangjáról is.

Néhány napon belül megállapítottuk, hogy a kisfogházban vagyunk a halálra ítéltek között. Nap, mint nap hallottuk a kivégzésre hurcoltak búcsúkiáltásait. Ki a forradalmat éltette, volt, aki a himnuszt énekelte, volt, aki az Internacionálét. Sokféle borzalmat meg lehet szokni, ezt nem. Több évtized távlatából is visszatérnek ezek a kisfogház-béli reggelek. Akkor aludni, ma felébredni jó ezekből az álmokból.

Mecséri ezredest és katonáit, akik a siralomházban várnak kivégzésükre, az egész fogház név szerint ismeri. Egész nap dübörög a falon a morze híradás, az őrök tehetetlenek, a rabok rájuk sem hederítnek. Ugyan miféle fegyelmi eszköz félemlítheti meg őket ezek után? Ami számunkra is döbbenetes, hogy a genfi egyezmény, a nemzetközi jog tiltja a sorkatonák harci cselekményért való felelősségre vonását. A lelke mélyén a kiskatona nem is tudja elhinni, hogy ez igaz lehet. Rossz álom az egész. Aztán egy reggelen kivezetik valamennyit a bitófa alá és elhalnak a búcsúkiáltások. Még a sok halált megért marcona örök is szótlanok, csak a folyosóról halljuk amint az egyik csöndesen meséli egy társának – „az a kis tizedes roppant össze egyedül. Folyton azt kiáltotta – „huszonegy éves vagyok, ne öljetek meg!” – Végül hordágyon, eszméletlenül vitték a bitó alá.”

A Nagy Imre pert több hozzákapcsolt per követi. Szinte valamennyi ügynek a bírája Dr. Vida Ferenc. Haraszti Sándor, Fazekas György, Bibó István, Kardos László, Lőcsei Pál, Merey Ferenc, írók, újságírók. Ádám György, aki a Rajk ügyben életfogytiglant kapott, most is ugyanazt az ítéletet kapja. A helyetteseimnek is megrendezik a pert, és tanúként levisznek a Fő utcába. Kis István rendőr alezredes, Deszpot László rendőr őrnagy, Székely rendőr őrnagy és Lantos honvéd őrnagy- összekötő tiszt a vádlottak. Ezt az ügyet a hadbíróság tárgyalta le a Fő utcában. A vád itt is a népi demokratikus rend elleni szervezkedés.

Elnök: – „Milyen tevékenységet fejtettek ki a helyettesei az ellenforradalom alatt saját beosztásuk keretén belül?”

„Végrehajtották utasításaimat” – felelek én.

Elnök: „Ez így túl általános.” Tételesen kezd vallomásokat, vagy helyetteseim által aláirt írásbeli utasításait sorolni. „Itt például nincs az ön kézjegye, ahol a jogi egyetem részére 800 db fegyvert utalt ki Kis István.”

„Mindezt az én szóbeli utasításomra cselekedte. Nem volt idő ebben a helyzetben bürokratikus formák betartására.”

„Nem azt akarja mondani,” – szólalt meg az ügyész – „hogy minden utasítást Ön adott ki ezen idő alatt?”

„De, pontosan azt akarom mondani.” – válaszoltam. – „Ezért vagyok elitélve.”

A védők és a vádlottak is bátrabban kérdeznek ilyen bevezetés után. A válasz minden esetben az, hogy beosztottjaim az én utasításomat hajtották végre.

„Kíván még a vádlottakkal kapcsolatban valamit mondani?” – szegezi nekem a kérdést az elnök.

„Igen!” –felelem – „Szeretnék itt a bíróság előtt valamennyiüktől bocsánatot kérni, hogy utasításaimmal, vagy parancsaimmal akaratlanul is bajba sodortam őket.”

Ez a kijelentés mindenkit meglepett. A tárgyalást ezek után felfüggesztették. Másnap került sor ítélethirdetésre, amit egy volt rendőrömtől hallottam, aki ebben az időben, mint börtönőr, működött. Minden vádlott pontosan naprakész kiszabott ítéletet kapott, amelyet a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek, s valamennyit ítélethirdetés után szabadon engedtek.

Ezek után még egy pár hétig hol engem, hol Vásárhelyi Mikit vittek ingajáratban a Fő utcába, amíg a Nagy Imrés csoport ügyét be nem fejezték. Egy alkalommal éppen Vásárhelyi volt távol, amikor volt rendöröm közlékeny hangulatban volt. Mecséri ezredes siralomházi búcsúzásánál folyosó őr volt és hallotta, amint Mecséri zokogó felesége után kiáltotta, „Mond meg a katonáknak, hogy nem voltam áruló!” Nem a halálra gondolt, hanem a megbélyegző árulás ellen tiltakozott ez a kemény katona, a régi harcos, illegális kommunista.

Mecsérin kívül egyedül Angyal Sándorról tudott még az őr, hogy megengedték neki, hogy kivégzése előtt mennyasszonyától, aki állapotos volt, elbúcsúzhasson. Angyal Sándort, a Tűzoltó utcai felkelő csoport egyik parancsnokát halálra ítélték. Nem kért kegyelmet. Azt mondta a bíráknak, – „Auschwitztól megmenekültem. Akkor határoztam el, hogy mindenfajta előjelű tömeggyilkosság ellen harcolni fogok. Ezért léptem be a kommunista pártba. Nem a népi demokrácia, hanem a gyilkosok ellen fogtam fegyvert. Gyilkosok kegyelméből nem kívánok élni.”

„Csupán csak azt kérte, hogy állapotos mennyasszonyával kivégzése előtt megesküdhessen. Kérésének eleget tettek. A Kisfogházban tartották meg a polgári esküvőt. Férj és feleség még elbúcsúzhatott egymástól. Másnap Angyal Sándort kivégezték.”

Megkérdeztem tőle, hogy tud-e valamit Nagy Imre, Maléter és Gimes kivégzésének körülményeiről. Ijedten nézett rám és nemlegesen rázta a fejét, – „aznap nem voltam szolgálatban,” – mondta gyorsan.

„És társaitól hallott valamit?”

„Vannak területek,” – mondta, amíg óvatosan körülnézett, –„ahova kérdés formájában sem ajánlatos elkalandozni. Itt is vannak elhárító tisztek.”

Az őszi hónapokban munkát kaptunk. Vásárhelyi Miki, több nyelven beszélt és angol nyelvű I. és II. világháborús kémtörténeteket kapott fordításra. Az én írásom olvashatóbbnak bizonyult, így én, mint íródeák végeztem a napi penzumot. Ezért a munkáért fizetést kaptunk, amelyből levonták a rabtartási költséget. A megmaradt 80-90 Ft. egy részéből zsírt, vagy szalonnát, cukrot, dohányt és tisztasági szereket vásárolhattunk. Ezzel tettük elviselhetőbbé az eleinte „szokatlan” börtönkosztot. Esténként irodalmi estet tartottunk, vagy olvastunk a börtönkönyvtár nyújtotta szellemi táplálékból.

A szomszéd cella lakói közül a mellettünk jobbra lévő zárkával tudtunk kapcsolatot tartani. Az egyszerű 22 betűs rabmorze segítségével megtudtuk, hogy a Nagy Imre per másodrendű vádlottja, Donáth Ferenc és a hozzákapcsolt perből Haraszti Sándor, a börtönben meggyilkolt Losonczy Géza apósa, volt a szomszédunk. Sanyi bácsi volt az örök rab, aki már Horthy alatt hosszú börtönbüntetést töltött le, mint illegális kommunista, és a Kádár ügyben ő volt az egyetlen halálraítélt. Három évig tartották a siralomházban és minden ajtónyitásban a kivégzésre való elvezetés félelmének borzalmas perceit élte át nap, mint nap. Főbenjáró bűne az volt, hogy Ö használta először a „Moszkovita” megfogalmazást Rákosi és társaira. Aztán egy napon kihirdették, hogy kegyelmet kapott, majd néhány hónap múlva szabadult és rehabilitálták. Kádár bírósága most tíz évet varrt a nyakába.

„Üdvözlünk vén börtöntöltelék” – kopogjuk a falon. – „Egész életedet a nyugdíjas korig és azután is a börtönben akarod ellustálkodni?”

„Az anyátok fasza” – jött a lakonikus válasz. Nem vitás egy percig sem, hogy az öreg van itt személyesen. Ezt a kifejezést csak Ö használja, ha dühbe gurul. Jobb azonosítás, mintha a személyigazolványát nyújtotta volna át. Néhány nap múlva Sanyi bácsi szolgál egy kis csemegével. Hívójel és utána a szöveg, „Elvtársak! Üdvözöllek benneteket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján.”

„Az öreg szabályosan megőrült” – jelentette ki Miki.

„Vagy csak unatkozik, és most törleszt a börtöntöltelékért”-, mondom én.

Pár nappal később a „Híradó” című lapból értesülünk az újabb berlini válságról. Hruscsov beszéde után feszült a helyzet a nyugattal. A várható fejleményekről vitatkozunk.

„A fene a germánokat! Mindig körülöttük forog a világ!” – morog Miki.

„Megéri Berlin, hogy ennyit ágálnak körülötte? Hruscsov képes lenne egy város miatt kockára tenni a szocializmus ügyét?”- aggodalmaskodok én.

„Példátlan nagy marha vagy!” – csattan fel Miki. –„Pont neked, az életfogytiglanra ítélt piszkos árulónak kell aggódnod a szocializmus jövőjéért? Még idegbajt szerzel itt magadnak ez ügyben. Hagyd ezt meg az érdekelteknek. Ők pontosan tudják, meddig menjenek el, hogy el ne sózzák a levest. A propaganda nem azonos a politikai helyzet valóságos képével” – leckéztet tovább engem Miki, majd rámutat a karomra, – „Mi ez itt rajtad?”

„Tényleg, valami kiütésféle,” – állapítom meg.

„Meggyőződésem, hogy az idegeskedés miatt kaptad.” – mondja Miki és hozzáteszi, „Ma este lesz orvosi vizit, mutasd meg, de meg ne mond az idegességed okát, mert egyenesen az itteni diliházba, a megfigyelőbe visznek, és még hozzá nem is alaptalanul.”

Az esti orvosi viziten tényleg megmutatom az ideges kiütéseket. Másnap volt rendöröm, a fegyőr lép be. – „Szedjék össze a cuccaikat,” – parancsolja.

„Hová megyünk?” – kíváncsiskodom.

„A rab nem kérdez!”- mordul rám, de hozzáteszi- „egyébként a korházba.” Átkísér. Belépünk egy négy ágyas szobába, ahol fehérre festett ágyak vannak matraccal. Olyan, mint egy civil kórterem külön osztálya, csak a rács és a zárkaajtó mutatja, hogy börtönben vagyunk. Miki felé fordulok és mondom – „nem is tudtam, hogy neked is idegkiütésed van?”

„Nekem nincs”- válaszolja nevetve, – „bár azt mondják a hülyeség egy ragályos betegség.”

A szomszéd zárkában Déry Tibor volt, teljesen egyedül. Közismert volt a klasztrófóbiája és sokszor kétségbeesetten kiabált át hozzánk, hogy „Beszélgessetek! Hangosabban beszélgessetek!”

Így hát esténként magyar nóta estéket iktattunk be, mert ezt is kérte, hogy depressziójából kirántsuk. Egyik nap le is buktunk, az őrség rohant be és közölték velünk, hogy „hát magukat nem azért zárták ide, hogy danoljanak,” és büntetésből elvonták tőlünk a karácsonyi csomagunkat. Déry viszont úgy látszik kedvezményben részesült, mert a lyukon, amit egy kanállal kifúrt a falon, hogy jobban halljon bennünket, éppen egy csokoládét dugott át hozzánk, amikor másodszor is lebuktunk.

1959. január elején a parancsnoksági épületbe kísértek és a börtön-elhárítás egyik államvédelmi tisztje, egy őrnagy, akit Füles-Kovácsnak hívtak, mert gyűrött, úgynevezett „birkózó füle volt”, közölte velem, hogy át fognak helyezni egy másik zárkába, mert az egyik Nagy Imrés rabtárs nagyon rossz állapotban van. „Azt mondják magáról, hogy vidám fickó,” – mondta – „így hát magát találjuk alkalmasnak, hogy felvidítsa ezt az embert.”

„Ki az?” – kérdeztem, de csak annyit válaszolt, hogy majd meglátom, egy belevaló fickó. Bekísértek az új zárkába, hát ott feküdt a padon nagyon megviselten,- rögtön megismertem, – Tildy Zoltán, a Nagy Imre per negyedrendű vádlottja. A holmimat letéve köszöntöttem az öreget, és ö egy kicsit öreges hangon közölte, hogy „szervusz Sándor, örülök, hogy itt vagy. A hosszú magány alatt már annak is örültem, hogy egyszer a Fő utcában egy légy berepült a zárkába, gyorsan becsuktam az ablakot, ki ne menjen.” Elmondta, hogy sok csokoládét kapott, de ő nem tudja megenni, ott van az ágy alatt, majd azt egy hét alatt szépen elpusztítjuk.

Tildy Zoltán 1945-től a fordulatig, azaz 1948-ig a Kisgazdapárt jelöltjeként, és az összes többi párttól egyhangúlag elfogadva a Köztársaság Elnöke volt. Ekkor leváltották és rövid idő múlva házi őrizetbe került családjával. Ellene nem indult koncepciós per, csak a budai lakásán egy drótsövénnyel körülkerített hatalmas parkban élt magánőrizetben, ahova államvédelmi őrtornyokat telepítettek. A családja elhagyhatta a villát, Ö nem. Itt élt egészen 1956 októberéig. Ez az Ö külön gulágja volt, bár külön atrocitásnak nem volt kitéve.

Ez egy különös egyedi eset volt, magyarázatot nem találtam rá. Talán külföld felé akartak mutatni valamit. Logika nincs benne, az, biztos, mert például az utána következő köztársasági elnököt, a szociáldemokrata Szakasits Árpádot Rákosi meghívja vacsorára, és a bensőséges vacsora után Péter Gábor feláll, és feleségével együtt letartóztatja. Szakasits 1954-ben szabadult, a felesége ott halt meg a börtönben. A kommunista megtorlás különböző fokozatainak belső logikájába nem lehet belelátni, mert lehet, hogy nincs is logikája.

Tildy Zoltánt, mint a Nagy Imre kormány egyik állam miniszterét velem együtt ítélték el összeesküvésért. Zárkájába érkezésem után rögtön elmeséltem neki néhány viccet. Ő abban az időben hetven éves volt, rendkívül magas, 250-es vérnyomással. De másnap már fölkelt és a vérnyomása lement 170-re. Ez nyilván pszihológia okokra vezethető vissza. Egyébként Ö volt az egyetlen, akinek Bibliája lehetett, mert például a Jehova tanúi szekta-tagoknak a legszigorúbban tilos volt a biblia. Ö talán azért kapott engedélyt, mert mielőtt politikus lett, református pap volt. De rendkívül sok történetet mesélt el a régi Horthy-világ ellenzéki politikájáról, parlamenti életéről, Bajcsy-Zsilinszky Endréről.

Két hét múlva ismét új zárkába kerültünk, most már hármasban Vásárhelyi Miklóssal. Mi ketten tovább folytattuk a fordítási munkát. Nagyon tartalmasan töltöttük el ezt az időt együtt. Tildy Zoltán biblia-olvasásai idején csendben maradtunk és egyszer, amikor Dániel történetét olvasta nekünk én kiegészítettem azt. Döbbenten rám nézett és megkérdezte, „Honnan ismered te, a kommunista, ateista főkapitány a Bibliát ilyen jól?”

Pironkodva vallottam be, hogy én bizony Svejkből vettem az idézetet. De Tildy történeteket is mesélt, például Baltazár püspökről, aki az Alföldön és Erdélyben ismert, jellegzetes alak volt. De a háborús körülményekről is, a német-ellenes ellenállásról, hogyan dolgozott együtt Ö mint a Kisgazdapárt reprezentánsa a szociáldemokrata- majd a kommunista párttal, és hogyan próbálták megszervezni az ellenállás katonai részét. Erre mindig büszke volt, és múltja szerves részeként értékelte.

1959. március végén sétára vittek ki bennünket az udvarra. Teljesen külön, még a sétára is. Tildy a séta közben megkérdezte tőlem, „Mond Sándor, tulajdonképpen miért csuktak be engem?”

„Hát én úgy gondolom, Zoli bácsi, azért, hogy egy idő után kiengedhessenek. Valami alkalmat keresnek csak, és kiengednek.” Nagy nevetés tört ki erre, persze.

Egy hét múlva- Április másodikán – Zoli bácsit hivatták a parancsnoki irodára. Már megborotválkozva jött vissza, és elmondta, hogy felolvasták neki a Népszabadság közleményét, amely szerint Tildy Zoltán magas korára való tekintettel, és mert a bűneit megbánta, egyéni kegyelemben részesül. Mondtam neki, „Zoli bácsi, én szívből örülök, de valamit nem egészen értek. Először és utoljára a tárgyaláson hallottam őszinte megbánásodat és azóta közel 3 vagy 4 hónapja itt ülsz velünk. Ki sem mozdultál a zárkából. Mivel produkáltad ezt a láthatatlan megbánásodat?”

„Telepatikus fenomének ezek, fiam,”- válaszolta – „még a gondolatainkat is tudják. Ha kijutok, mindenesetre közlöm velük, hogy együtt bántuk meg, hátha titeket is kiengednek.”

Kértem, hogy keresse fel családomat szabadulása után, amit meg is ígért és be is tartotta.

De előtte még a tárgyalásra került a szó és azt kérdezte tőlem, hogy valójában Ö hogy viselkedett ott? „Zoli bácsi,”- mondtam – „nem volt a viselkedésedben semmi megemlítésre méltó, legfeljebb az, hogy sokat aludtál és nagyon rosszallóan nézett rád Vida, a bíróság elnöke, mert hangosan horkoltál.”

„Hát igen” – mondta- „én már idős ember vagyok és a koktél, amit kaptunk nyugtatóul, úgy látszik rám így hatott.”

*

A Börtön történetek c. kötetből

Sajtó alá rendezte: Gelbergerné, Kopácsi Judith.

A Nagy Imre Társaság kiadásában jelent meg a kötet Magyarországon. Nem lehet vásárolni, csak azok a középiskolás diákok kapnak belőle, akik a Nagy Imre házat meglátogatták.

82 hozzászólás

  • Szemenyei-Kiss Tamás

    Köszönöm Judith, a még életben lévő börtöntársaink nevében is! – Egy Kopácsi-lány nem hallgathat.

  • Köszönöm Tamás, és köszönöm Christopher, hogy feltetted. Remélem a folytatását is sorozatban felteszed, mert szerintem példamutatóan emberi, amellett, hogy borzalmas is. De ritka dokumentum azokból az időkből.
    És az is természéetes, hogy ez a Kopácsi lány nem hallgat, mert nem hallgathat. Mint a Hősők Nem Sírnak cimű könyvem utolsó oldalán is irtam:
    „Ha akarnék, sem tudnék a bőrömből kibújni. A világ végére is a hátamon fogom cipelni az ősök csontjaival telített láthatatlan zsákot, ami engem életem végéig kötelez.”

    És a legmegdöbbentőbb dolog, hogy ezt a könyvet 1987-ben még Kaslik Péter is szerkesztette és szivesen, szeretettel gondozta.

  • és így reagált a család az itélethirdetés hírére:

    1958. június 16.-án reggel 7 óra; a rádióbemondó hangja: „… kötél általi halálra Nagy Imrét, Maléter Pált, Losonczy Gézát, Gimes Miklóst, Szilágyi Józsefet; – Kopácsi Sándort..- és itt a bemondó egy lélegzetvételnyi szünetet tartott, ,,… életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Fellebbezésnek helye nincs. Az ítéletet a hajnali órákban végrehajtották.”
    Az a gondolatnyi kis csend, amely apám neve és ítélete között oly rettenetesen hosszú ideig tartott, kevés híján egy család életébe került. Anyám az ágy szélén ült, kezét a torkára szorította, kimeredt szemmel nézte a rádiót, szinte vajákolta. Jó pár percbe került még, amíg felfogta: apám él. Görcsös, száraz zokogás rázta a testét – könnye nem volt már: mindet elsírta az elmúlt év alatt. Némán kivárta a hírek végét, aztán lassan felállt, elindult a fürdőszobaajtó felé – és néhány lépés után összecsuklott.
    Apus első szívtrombózisa is erre a napra kelteződik. Később még további négyet vészelt át, hogy aztán az ötödik megölje – egy nappal apám hazatérése előtt.
    Az ítéletet az akasztás után hozták nyilvánosságra – „fellebbezésnek helye nincs”. A hír nemcsak minket ért váratlanul: egy egész ország döbbenete kísérte – hiszen még a titokban tartott perről sem tudtunk!
    Mit jelent voltaképpen egy életfogytiglani ítélet? Nekünk akkor legelőször Is azt jelentette: apám él. És az adott körülmények között ez igazán jó hír volt. Azt jelentette, hogy ha ‚Jól viselkedik” a börtönben, röpke 15 év után szabadon engedhetik. De jól tudtuk: Magyarországon az elmúlt évtizedekben senki sem ülte le hiánytalanul a büntetését! És aki időt nyer, életet nyer – most értettem meg először a közmondás mély értelmét és bölcsességét.
    Nekünk kétszeresen is életet jelentett ez a hír: felmentett minket öngyilkossági fogadalmunk alól. Csak most de¬rült ki, hogy időközben nagyszüleim is feliratkoztak e kollektív demonstráció listájára. Miféle örömöket is ígért vol¬na nekik az élet, ha az a rendszer, amelyért fiatalkorukban szabadságuk és életük kockáztatásával harcoltak, most egyetlen gyermeküket pusztítja el?
    Abbahagyhattam én is a késő éjszakai gyakorlatokat – csukott szemmel, papucs és pongyola nélkül botorkáltam a hideg előszobában: Ilyen sötét és magányos lehet a halál, hozzá kell szokni! – de hát most haladékot kaptunk.

  • Ez egy remek és nagyon fontos irás, Judith! És a „Börtön történetek” további fejezeteit is közölni fogjuk a KMH-ban, hiszen nem merülhet feledésbe sok-sok ártatlan állampolgár szenvedése. 1952-ben nagyapám is börtönbe került „államellenes-összeesküvés” itélet révén és ezért anyukám – mostoha körülmények között – apja nélkül töltötte gyermekkorát, szinte csak felnőttként ismerhette meg saját apját. Annak örülnék igazán, ha Kaslik úr ma is az ilyen szinvonalú irások szerkesztésével, közlésével foglalkozna, nem pedig az ellenem, illetve számos kanadai magyar ellen inditott gyűlöletkampánnyal, mely kampány közvetlen következménye az a tucatnyi gyalázkodó és fenyegetőző telefonhivás, melyet az egyik irása megjelenése után szenvedtem el.

  • Kedves Adam :
    Téged hallottalak még tavasszal a Klubrádióban ?
    A felszámolandó irattárak ügyében ?

  • Kedes Geyza:

    Igen, igy van, engem interjúolt Bolgár György a Klubrádióban. Szerencsére ezt az ügyet eléggé pozitivan zárhattuk le Kenedi Jánossal együtt, aki rengeteget segitett.

  • Tanács gyalázkodó, fenyegetöző telefonhivások kivédésére:
    Ismeretlen számról hivást nem fogadunk, hagyjanak üzenetet. Ezzel mindját rögzitjük is szánalmas mondani valójukat, és egyuttal szükség esetén a rendörséghez is fordulhatunk velük, ha az a zaklatásokig fajul.

  • Gondoltam rögtön 😀 :))
    Nagyon jó beszélgetés volt , kocsiban ért..eléggé fedühödtem rajta.
    Akkoriban még politikailag képzetlen egyszerű balos voltam aki útálta az MSzP.-t mint a fene.
    Mondjuk a Zorbánt is.
    Viszont az a beszélgetés sarrkallt arra hogy elkezdjek jobban a dolgok mögé nézni.
    Valóban , minap hallottam hogy megmarad a levéltár.

  • Geyza, látnád csak azokat a pairokat, amiket én hoztam vissza magammal tavaly májusban. Eddig 1500 oldalt sikerült összegyüjteni a családról, és mint kiderűl, rengeteg embert fogalkoztattunk, hogy a családot megfigyelje. Az egyik egy kéményseprő volt!

  • Kösz szépen, Geyza! Örülök, hogy hallottad! 🙂

    Judith: abszolút igazad van, bár mivel ez velem életemben először fordult elő, ennél drámaibb lépésre szántam el magamat. Talán kissé indulatosan új telefonszámot kértem a Bell Canadától. Abból ugyanis nagyon elegem lett, hogy a Canada-Hungary Educational Foundation honlapjáról leszedett otthoni számomon zaklattak, gyaláztak és fenyegettek. De aki ellen Kaslik Péter, Bencsics Klára és társai azt hiresztelik a Magyar Életben és a Kereszténydemokrata Néppárt honlapján, hogy a magyarellenes kampány kanadai irodavezetője és hogy Quisling, illetve hazaáruló, az mindenképpen számithat az ehhez hasonló atrocitásokra, még akkor is ha Kanadában él. Ha viszont ez mégegyszer előfordul – például Kaslik Péter jelenlegi, vagy a Magyar Életben a jövő héten közlendő cikke nyomán – akkor valóban előveszem a rögzitőt és ha kell, irány a rendőrség, a hanganyaggal és a cikkel együtt.

  • Judith:
    Akkor egy híres mondás után szabadon :
    ” A ruszkik már a kéményben vannak ! ”
    Adam :
    Ezért van az hogy a mai Magarországon csak egy mobil számot ad meg az ember ilyesféle célra.
    Minap is vettem egy mobilt , 2990 Forint volt. 400 Forint lebeszélhetőségel. Benne kamera , URH rádió , videólejátszó , zenelejátszó.
    Azthiszem ennél biztonságosabb dolog nincs a kéretlen zaklatás ellen. Az eldobható telefon hehehehe
    EZ még a jelen Forint-rongálás mellett is filléres költség.

  • Christopher, mindig tanul az ember. És joga van megvédeni magát mindenféle feleslges zaklatások ellen.

  • Dr. Göllner András

    Nagyon érdekes volt a cikk Judith. Örülök, hogy hozzáférhettem és várom a folytatást.

  • Geyza, imádom a magyarországi mobil világot! 🙂 Erre felé sajnos nem lehet egy metrózás közben csak úgy lazán egy új mobilszámot venni a traffikból, aztán egy néhány ezer forintos készüléket az árusoktól a nyugati aluljárójában. Amúgy azt hiszem, hogy még nekem is van három-négy magyar mobilom. Lehet, hogy ezentúl az itteni publikus feladatokra is ezeket használom, oszt jónapot. 🙂

  • en mindent tanusitok!

  • Nade Adam !
    Hová gondol ?
    Én nem veszek aluljáróban !
    ( Csak eladni járok oda )
    Hivatalos , amerikai tulajdonú mobilszolgáltató multinacionális, angol tulajdonú áruházláncába kihelyezett dealer-jétől vásároltam !
    ( Ezzel is támogatni kívánom a Nemzetközi Nagytőkét. Ahogy az jó világpolgárhoz illik. Amíg be nem tiltanak.)

  • na tessék…
    Libás Misi meg felcsapott hamistanúnak.. 😀

  • Klara Bencsics

    Christopher, csak egyet ne felejts el: Te kezdted az egész kampányt! Na meg a cikked az És-ben. Aki meg válaszol vagy ír és tesz valamit ezek ellen, az a rossz. Tipikus gondolkodása egy régi, szomorú kornak.

  • Klára, arról a cikkről beszélsz ami a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a sorsáról szólt? Azért engem pl. speciel igen érdekelne, hogy te, aki 56-os állitja be magát, mi hasznod lett volna abból, ha azok az iratok, dokumntumok, megsemmisülnek? Kinek volt vagy lett volna ez érdekében? Mert nekem ezek az iratok rendkivűl fontosak, nemcsak életemnek egy darabja, de alátámasztja, dokumentálja pont azokat az idöket, amiről már nem beszél szinte senki. Pedig, aki a történelmét kitöröli, az hajlamos azt megismételni. (Lásd mint fent Orbán=Rákosi).

  • Miért nem lehet már egy normális este ?
    Amikoris nincsen marakodás ?
    Bencsics:
    A turbó-magyarkodásod nem engedi meg hogy legalább 1 este jólérezze itt magát az ember ?
    Felháborító dolognak tartok BÁRMILYEN irattár megsemmisítését.
    Persze tudjuk : Mosthatamonlévőtől nem áll távol a régi jelszó :
    ” A múltat végképp eltörölni ”
    Csaképpen ő másképp érti. Saját kissé felemás múltjukat akarnák eltörölni.

  • Klara Bencsics

    Christopher fenti szövegére válaszoltam CSAK, mivel engem is megfenyegetett, holott sehová nem írogatok róla!
    Ennyi.

  • Cristopher Adam, jo megoldas az internetes telefonszam. Olyan orszagbelit veszel, amilyet akarsz. Olcso, sot telefonalni is olcson tudsz. Ha nem vagy gepnel, atiranyithatod a mobilodra, vagy ahova akarod.

  • Kovács Árpád

    Valaki itt írja az iratok megsemmisítése a mostani hatalom érdeke,a múlt megsemmisítése:))))hét legjobb vicce…. ……ugyan miért lenne érdeke,hisz nem éltek nem voltak hatalmon a Fideszesek ,Orbánnak mi köze az iratégetésekhez? semmi ,családja közül senki nem volt pozicióban a múlt rendszerbe,
    1964-ben született csak hígagyúak kedvéért,nem élt a rákosi időkben ,kádár rendszert kisgyerekként élte ,az már régen kiderült volna a 12 éves komcsi hatalomban mindent tudtak a politikai ellenfelükről,,,Persze horn elégette Orbán papírjait :))))))ne hülyítsék már itt politikai analfabétákat, beveszik gyalázkodó írásokat de kádári pribékek nem engedték volna közel a hatalomhoz , a lendvai bizonyára az embereivel elhallgattatta volna ,vagy pinológus kovács laca,pincében nyomorékra verették volna Orbánt….

    1989-s gengszterváltás idején a véreskezű kádári pribékek voltak besz@rva tonna számra semmisítették meg az iratokat a bizonyítékokat ,rendőrségekről égették a dokumentumokat ..esze vesztett gyűlölettől azt se tudják mit írnak,idő zavarban vannak .nagy kamu az egész ,érdekes 1989 óta nem derült volna ki ? hornék rögtön világgá kürték volna,
    Orbán volt feleségverő,náci kommunista most meg irat égető,még kiderül 56-t kirobbantotta hogy kopácsit Orbán akasztotta fel :)))))humorba illő firkálmányok a bukott szocik bosszúja.Értelmes ember nevet a bukott rezsim gyalázkodásain :))))))

  • Kovács Árpád

    Kopácsi a kommunista táborhoz tartozó személy volt ,közben ruhát váltott ,de nem lépett ki a komcsi táborból ,a párttársai üldözték a vélemény különbségért.( az is lehet hogy Orbán álruhába üldözte:))…) megmérette volna magát ,de a diktatúrában ilyen nincs…)kopácsiék hatalomra kerülnek akkor se változott volna semmi Magyarország ruszki megszállást alatt volt , a kádári politikát folytatta volna a ruszki diktatúra alatt,csak nem kádárnak nevezték volna,de kádár volt a leghűségesebb, azért tudott győzni,lehetett volna akár nagy imre is árnyalatú komcsi volt ő is

  • Kovács Árpád

    Most árgálnak vádolnak azok a komcsik akik 2010-ben bukottként élik életüket ,,,,csak a hígagyúk kedvéért 1956 után változás nem történt volna ,usa nem segítette a magyar forradalmat csak hitegette , orosz megszállás alatt voltunk , a diktatúra nem változott volna csak árnyalatában , ugyan úgy akasztottak volna bebörtönöztek volna moszkva parancsára.

  • Kovács Árpád

    Kopácsi J vádolja Orbánékat az apja papírja nem kiadásával,csak azt nem tudom Orbánnak mi köze lenne hozzá ,,,Kopácsi j miért nem akkor kérte ki az iratokat mikor még a pecsét nem száradt rá a papírokra,apja pártja volt kormányon ,egyáltalán nem érdekelte a múlt Ott volt a horn vagy a gyurcsany kormány miért nem attól követelte a múlt igazolását ,60 év után 56-s hősnek tünteti fel magát ,apja barátja kádár(i )időkben kellett volna tisztázni a dolgokat , előre ne mutogasson olyan alak aki múlt rendszerben (kádári) nem mert haza jönni és most az üldözőjüket szeretné kormányon látni..Kopácsiékat a saját pártjuk üldözte .

    Kopácsi féléknek nincs joguk beleszólni a magyar nép sorsába ,50 éve más hazát választott ,nem vett részt a haza építésében ,semmit nem tett a hazáért ,de követelődzik ,állampolgársága nem jogosítja fel arra hogy a haza ellen tevékenykedjen.Ne fényezze magát .

  • Először is köszönöm hogy Christopher felraktad.Kivácsian várom a folytatást.Igen én már sok iró elmondását olvastam 56-ról.Szomoru vagyok hogy én mint kis nyugdijas a kötethez nem tudok hozzájutni.Kovács Árpádnak üzenem hogy sok állitólagos 56-os ül a fidesz soraiba,nézzen legyenszives körül. s akkor mondjon véleményt hogy kinek is az érdeke.S akiknek éppen joguk van az ország életében beleszólni a Kopácsi féléknek van joguk,mindazoknak az 56-soknak akik igazi 56-sok voltak.Hamár a jogról beszél Kovács Ádám ,ma is azoknak lenne joguk akik 45-től felépitették ezt az országot,s a rendszerváltozáskor és utánna ki lettek semmizve,meg lehet nézni hogy kik a milliárdosok,kik azok akik kétkezi munkával nem tettek semmit az országért,de nekik van a legnagyobb hangjuk.T.Klára,amennyiben igaz amit én kétségbe vonnok hogy 56-os volt,magának kell tudnia hogy az éremnek két oldala van.Azok akik 56-ban tettek az országért,s most is tesznek,az nem fényezés.Itt ha valaki fényezi magát az a Kovács és a Bencsics félék s ezek tevékenykednek a haza ellen,mert ha összetartanának,nem gyülölködnének,nem üszitanának mindenkinek jobb lenne.Szégyellem magamat az ők helyükbe hogy csak ilyen gyülölettel tudnak hozászólni ahoz aki másképp gondolkozik,csak az ő véleményük a tutti!!!!!

  • Tüske Zsófia

    ejnye, Kovács Árpád, ne tegyen úgy, mintha nem tudná, hogy Orbán apja a ma tulajdonában levő bánya függetlenített párttitkára volt, Deutsch Tamás szülei mindketten párttagok voltak, nem beszélve Kövér Lászlóról, akinek a felmenői vöröskatona múltja miatt, a szocialista hazáért érdemérem birtoklásáért felvételi nélkül került be a jogi egyetemre. Nem beszélve a többszörösen „ruhát váltott”, fideszes alkotmányozásba besorozott Pozsgayról, hogy a többiről már ne is tegyek említést. És a ma a Rákosi-rendszerhez hasonló egypárti-elnyomórendszert építő Orbánt és korrupt kormányát próbálja meg Igaz Magyar Politikusnak eladni? Nem tűnt még fel magának, hogy aki a fideszben valamihez is ért, és korrektnek mondható, mint pl. Pokorni, rég a háttérbe van szorítva, és helyette MSZMP-tag és a szocialista minisztériumban fiatalon tisztséget betöltött, mára kereszténydemokratává átvedlett ostoba liba rongálja a magyar köz- és felsőoktatást? Igaziból én a motivációjára lennék kíváncsi: annyira korlátolt, hogy nem hisz a saját szemének Bencsics Klárával egyetemben, vagy pedig valamiféle anyagi érdeke fűződik ehhez?

  • Szemenyei-Kiss Tamás

    A mi „Kovács Árpád” olvasónk írja, hogy „Orbánnak mi köze lenne…” – ti. a Kopácsi-anyagok kiadásához. Ugye, természetesen semmi?!
    Figyelmébe ajánlom a mi hűséges internetfigyelőnknek, hogy a Saller Kokinak becézett miniszterelnök adminisztrációja egészen pontosan ismeri a tucatnyi neonáci organizáció állományának adatait – kutatásaim közben láttam, hogy fényképes személyi adatlapot vezetnek róluk a Nemzeti Nyomozó Irodánál – csak éppen (bár erre kötelezné őket azok a nemzetközi egyezmények, melyeket a magyar kormányok aláírtak) semmit sem tesznek felszámolásuk érdekében. Éppen ellenkezőleg: ezeket a bandákat használják fel a munkásság, a liberális és baloldali gondolkodók, a nemkívánatos nemzetidegen népcsoportok fenyegetésére, adott esetben a fizikai megsemmisítésére.
    Gyalázat az, hogy az Ilyen „Kovács Árpád”-mintájú emberekkel közvetítik a nemzetállam, Magyarország, ideológiáját – azt a vélekedést, mely szerint Nagy Imrét, a mártírokat, az 1956 és 1989 között bebörtönzötteket a saját pártjuk üldözte.
    Azok, akik 56-ban, majd azt követően szembeszálltak a diktatúrával, azok a kevesek nem voltak részesei a kádári kompromisszumoknak…, a „gulyáskommunizmusnak” nevezett rendszernek, nem léptek arra az útra, amely végül is az 1990-es hatalomváltáshoz vezetett.
    Még napjainkban is csak kevesek értik meg a Kopácsi család és annak az ezernyi magyar családnak a tragédiáját, melyek azokban az évtizedekben zajlottak le. – De akik nem tanultak a történelemből – ahogy a latinok mondták – azok arra kényszerülnek, hogy ismét átéljék azt.

  • Tüske Zsófia

    Judith és Christopher, köszönöm a fejezetet. (én is kíváncsian várom a folytatást) A nyolcvanas évek végén érdeklődéssel olvastam a sorra megjelent börtön-visszaemlékezéseket (olvastam sógorom privát füzeteit, ami sohasem jelent meg – ő volt a Sólyom-perben halálraítélt, majd életfogytot kapott két tiszt egyike, aki leírta, hogy hányszor is játszották meg a halálraítéltekkel a kivégzésüket, míg Sólyom a felakasztásakor azt hitte, csak a szokásos mókát űzik vele) – néztem Böszörményi Géza Recsk-filmjét, és olvastam tavaly a Sukoró-perben Gyurcsány ellen hamisan tanúskodni nem hajlandó fideszes pénzügyi szakember indokolatlan előzetesben tartásáról szóló cikket: (http://nol.hu/belfold/20110409-ezt_a_pert_tanitani_fogjak) – Kopácsy Sándor börtönemlékei hiányoztak ezek közül. Igaziból nem értem – vagy mégis? – miért nem kíváncsiak az igazságra a Kovács- és Bencsics-félék. Miért ragaszkodnak olyanokhoz, akiknek a báránybőre alól kikandikál a lóláb?

  • Kovács Árpád

    Szemenyei-Kiss Tamás nem tudja ellenkező állítással alátámasztani írásom ,csak nácizik , kommunista mentalitás ha nem tudnak érvelni.

  • Kovács Árpád

    komcsi barátaitok semmiztek ki ,megyesi-horn gyurcsany-bajnai.

  • Kovács Árpád

    Tüske Zsófia…nép által demokratikusan választott 2/3 a Fidesz kormány ne tévessze össze a diktatórikus gyurcyannyal bajnaival akik berepülő ejtőernyősként estek a piros székbe.Az a vörösöknél nem probléma ha az ő emberük régi kommunista ,

  • Kedves Tüske Zsófia!Köszönöm hogy ön is egyetért a leirtakkal.!Szégyelem magamat a Kovács Árpád félék viselkedése ellen.Isten óvja meg hazánkat,s az embereket hogy ilyen félék a hatalom közelébe kerüljenek!az ilyen félék garázdálkodtak a békésen induló 56-sok között is!!!!!!!Azt a figyelmében ajánlom Kovács Árpádnak hogy az átvert nép által megválasztott 2/3 csak 2,7 millió embert jelent s a többi több millió az nem számit?Az aki diktatórikusan kormányoz az önök által szeretett Kedves Vezér az,amelyet a világon mindenki elitél!A fidesznél sem probléma ha az ő emberük kommunista volt,nézze meg legyenszives az interneten közölt listát!Remélem hogy minnél hamarább önök is megkapják a kokkit,a sallert ettől a kormánytól!Szégyellem magam hogy ilyen fanatikus emberek vannak mint önök,szégyellem hogy nem tartoznak felelősséggel a gyermekeinek,unokáiknak!!!!

  • Kovács Árpád

    Tüske Zsófia …..Az, hogy ti a pártoddal együtt az ország kifosztói, tönkretevői ott lehettek egyáltalán a Parlamentben és egyáltalán megszólalhattok! Nézzetek a tükörbe és köpjétek szemen magatokat! Minden mocskot amit ti követtetek el, most tele szájjal ordítozzátok arra a kormányra amelyik megprobálja a romokat felépíteni! A kommunistánál aljasabb, szemetebb, képmutatóbb, hazugabb ember nem létezik!Te büszke lehetsz a pártodra! De mi csak megvetéssel és utálattal vagyunk Pártod iránt! Bármennyire is erőlködtök, a józan embereket nem tudjátok megvezetni csak az agyalágyult hülye elmebetegeket, mint amilyen hibbant vezéretek!

  • Tüske Zsófia

    Kovács Árpád: 1) nincs pártom, soha nem is volt. De nem tartom szükségesnek ezt bizonygatni, ha ezt gondolja, bizonyítsa be, hogy nem hazudik. 2) Ebben a hangnemben talán a kedves le- és felmenőivel társalogjon. 3) Rendszerint az kiabál a legjobban, akinek a háza ég. 4) Attól tartok, hogy maga hibbant meg, a vezére iránti szolidaritásból. Ha lenne még OPNI, sakkozhatnának ott, életfogytig.

  • Kovács Árpád :
    És most akarod a ” Horn által elszedegetett ” vagyonkádat vissza építeni , ilyen gusztustalan bér-firkászással ?
    Mennyit kapsz egy ilyen szar kommentért ?
    150 forintot ? Vagy akár 200.-at is ?
    Esetleg betűre fizetnek ?
    Mért nem mész el hordószónaknak a Magyar Ugarra ?
    Igazságtartalom nélküli közhelyeidre biztosan jó vevő enne a vastagtarkójú nyilascsürhe.
    Az jobban fizetne…..gusztustalan mini Goebbels.

  • Felfoghatatlan hogy miért kell eltűrni hogy ez az alak széjjelverje az összes topicot ?

  • Rájöttem miért ír mindegyikbe vég nélkül :
    Az a célja hogy lehetetlenné tegye az idetévedőknek azt hogy érdemben végigolvassák a valóban értékes és normális kommentjeit.
    Aki idejön mondjuk a Googlérol , mert a cikk feljött neki böngészés közben , elolvassa a ciket , hozzá akar szólni.
    Erre mitörténik ?
    Lát 1-2 értelmes hozzászólást de után ennek a semmi embernek a szennyáradatját látja és nem ér a végére.
    Az unalmas , önmagát ismétegető pártkiadvány-jellegű írományok láttán elriad attól hogy hozzászóljon , elmegy innen és vissza sem tér.
    Ezért kevés itt a kommentelő.
    Elriassza őket.
    Ez a feladata.
    Az ilyet ki kell iktatni adminisztratív eszközökkel , az olvasó-tábor érdekében.

  • Kovács Árpád

    Fideszesek kiszben való tagságát szüleik tagságát hánytorgatják….. a jó eszű fiatalok nem akartak tanulatlanul maradni ,mindenki nem diszidálhatott mint kopácsi , nem volt kötelező butának maradni ,,de ezek érdemben nem vettek részt kommunista rendszerben,muszáj volt belépni aki tanulni élni akart kötelezték szüleit és tanulókat belépni a komcsi pártba ha élni tanulni akart.

    http://tdyweb.wbteam.com/Celpont0106.htm

    -egyfogú proletárok egyesültek vádolnak .

  • Kovács Árpád

    Nem tetszik a kendőzetlen igazság.

  • Geyza

    ez egy tolerans ujsag, tolerans vezetokkel es helyt adnak elmegyogyintezetekben tengodo emberi kepzodmenyek irasaira is….mint a kovacs….legalabb jol szemlelteti a kulonbsegeket miszerint a jobb oldal moge sorakozott a gyagyas csocselek, a balliberalis oldalon pedig a tanult emberek…..ez magyarorszagon igy van….kovacsot pedig en mar nem olvasom jopar napja, mert semmi ertelme azon mergelodni, hogy mit firkal ide ket agytal kozott…

  • Kovács Árpád

    -mszp-s beírók nem tudnak választ adni az írásomra ,igazságra nincs válasz , csak hülyézés ,na ez az az állapot mikor a szocik az érvből kifogynak.

    http://tdyweb.wbteam.com/Pentek80106.htm

  • misi:
    Ez eddig rendben is van , de mit ér egy olyan újság amelyik blokkolva van két-három turbónáci által ?
    A reménybeli olvasókat ez a dolog elriassza .

  • kovácskám :
    náciknak nem választ kell adni hanem le kell vadászni őket.
    Szerencsétek a mai Magyarországon hogy pont az MSZP volt az az idióta párt aki szakítva a második Világháborút lezáró Békeszerződés szellemével és betűjével , amit Magyarország is aláírt és amiben elvállalta hogy a náci eszméknek többé helyt nem ad , azokat üldözi és tiltja , naszóval ez az MSzP ELTÜRT benneteket !
    Ahelyett hogy a nácikat üldözte , felszámolta és elítélte volna.
    Ahogy az ma történik más demokratikus országokban.
    A nácit ütni kell , nem tárgyalni vele.

  • Geyza

    ez olyannyira igaz, hogy vegulis gyurcsanynak pont ezt nem bocsajtjak meg sokan, hogy a szabadsag-teren nem verette agyon ezeket a randalirozo barmokat! abbol pedig orban is es a csocseleke is tanult volna!

  • Tüske Zsófia

    ugan, Kovács, dehogyis kellett párttagnak vagy kiszesnek lenni, ha valaki tovább akart tanulni. Kistarcsára internált nagybátyám fiából kutatóbiológus, nővéremből orvos lett párt- és kisz-tagság nélkül.
    nem kell itt hazudozni összevissza az imádott fideszes kádergyerekeket megvédendő.

  • Tüske Zsófia

    Geyza, nem ártanak a kommentek a Kanadai Magyar Hírlapnak. A legkulturáltabb hangnemben, színvonalas írásokat közlő újság, ezt a náci kommentelők sem tudják eltolni.
    És időnként meg lehet jókat mulatni ezeken a hozzászólásokon.
    🙂

  • Éva, szerintem, ha elmész a Nagy Imre emlékházba, te is kaphatsz a Börtöntörténetekből. És érdemes elmenni, (amíg még hagyják létezni) mert nagyon szépen van megcsinálva, mint emlékház és múzeum.
    Kovácsra meg nem reagálok, egyszerüen csak provokálni akar, de minek. Apám életutja önmagáért beszél. Ember volt, tévedhetett, átgondolta, változtatott, viselte az ódiumát. Kezéhez vér nem tapadt. És pont azért vdöntött a kanadába való kivándorlás mellett, hogy elkerülje a számára elviselhetetlen lehetőséget, amennyiben az oroszok öt tennék Kádár jani helyébe. Benne volt a talonba ennek a lehetősége 1973-ban.

  • BUDAPESTI TAVASZ, 1973.

    Hétévi távollét után, 1973 tavaszán másodszor jöttem vissza Budapestre. Torontóban mindig ilyenkor fogott el a honvágy.
    Vágyódtam a tavaszi szagokra, amiket a lassan fölmelegedő fagyos föld araszt magából, szinte fizikai fájdalmat êreztem, hogy nem kereshetek hóvirágot és ibolyát a kert aljában.
    A ház ugyan évek óta csak álmaimban létezik, de annyira valós, hogy látom a mókust ablakomon fejjel lefelé lógva, amint mancsával dobol az üvegen, és érzem, amint ujjaim megtapintják a kerti fákat. Ez a ház és ez a kert je¬lentette sokáig a biztonságot számomra.
    Tízéves koromig meg voltam róla győződve, hogy az egész városban én vagyok a legnagyobb biztonságban, hi¬szen apám a rendőrfőkapitány és minden rendőr énrám vigyáz. Otthonomban, pedig hősök vettek körül, akikre mindenki tisztelettel és szeretettel tekintett. Aztán jött a törés. 56’ november negyedike után apámat lecsukták, és ettől kezdve az életünk gyökeresen megváltozott.
    Hétévi távollét után egyszerűen örültem a tavaszi szagoknak, amik annyira hiányoztak Torontóban, örültem rég nem látott apámnak, anyámnak, mamácskának, az egyéves fiam születésnapi tortájának. Sorra jöttek az ismerősök, barátok, vidáman, felszabadultan politizáltunk, vicceket meséltünk a nyílt utcán. Úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van.
    És akkor megcsörrent a telefon.
    Egri Gyuri torontói barátomnak üzletfe1e keresett, aki a Kanadában immár rendszeressé váló postássztrájkra hi¬vatkozva, arra szeretett volna megkérni, hogy elvinnék-e neki egy hivatalos üzleti levelet.
    Gondolkodás nélkül vágtam rá az igent. Mi Kanadában mar régen megtanultunk a sztrájkokkal együtt élni, attól meg nem állt meg az élet, sőt a levelek is jöttek-¬mentek. Valaki mindig akadt, aki szívesen átszállította azokat Buffalóba, esetleg meg Budapestre is. Ezért le¬pett meg annyira szüleim reagálása erre a kérésre. A te¬lefonhívás után megfordulva, két szürkévé fakult arccal találtam magam szemben, tágrányílt szájuk egy hatalmas 0 betűt formált, amin keresztül rövid, reszelős, rémült szavak törtek elő. A falig hátráltam, ahová félelmük ereje taszított, és eltelt egy rövid idő, amíg, tudatomig ért a szó:
    – Teljesen meg vagy őrülve? Mit gondolsz, hol vagy? Kanadában? Az az ember egy provokátor volt! Vagy őrült! Mert senki másnak nem jutna eszébe itt ilyesmire kérni! Senkinek, érted? – és kétségbeesetten mutogattak a tele¬fonra, no meg a falra is…
    Meghökkenve figyeltem ezt a döbbenetes némajátékot, amíg ráeszméltem: hétévi kanadai tartózkodásom áldásos módon elfeledtette velem a „poloskák”, azaz lehallgatók létezését otthonunkban. Megszoktam, hogy féltve őrzött titkaimat mindenkinek mindenütt bátran elmondhatom, mert sem a telefonnak, sem a falaknak nincs ott „fülük”. A pánikból eredő szózuhatag meg tartott, vitte magával a lendület:
    – Nem tudod, hogy illegális cselekedetnek számit magánszemélynek engedély nélkül levelet kivinni az országból? Kémkedéssel vádolva leszedhetnek a repülőgépről! Elfelejtetted, hogy hiába lettél kanadai állampolgár, de itt még mindig magyarnak számítasz? Évekbe telhet, amíg a kanadai kormány kiszedne a börtönből!
    Nem irigyeltem a lehallgatókat ebben a pillanatban. Amikor három ember teljes erejéből egyszerre üvöltözik, amihez hozzájárult kisfiam bömbölése is, aki felriadt a zajra, nem biztos, hogy minden szó értelmesen kivehető. Mert ekkor én is megtaláltam a hangomat, és tele tüdőből üvöltöttem:
    – A frász marad ezen az átkozott helyen egy percnél is tovább! Ne is várjátok, hogy én valaha is betegyem ide a lábamat – pánikomban úgy éreztem, hogy képes lennék szárnyakat is növeszteni, és propellert dugva a fenekem¬be, kisfiamat magammal ragadva, elmenekülni.
    Hirtelen csönd támadt, aztán apám szólalt meg:
    – Azért ezt nem gondoltad komolyan. Ezzel minket büntetnél.
    Itt volt az ideje, hogy megtudjam, mi is történik az apámmal, aki még hétévi börtön után is képes volt dolgokra könnyedén, tréfásan reagálni. Igaz, hogy szabadulása után egy darabig meg bizonytalanul járt-kelt az utcákon, elsápadt, ha egy kereszteződéshez érkezett, könyö¬kénél fogva kellett átsegíteni a zebrán, de később ez elmúlt, és soha nem esett pánikba.
    Az elmúlt pár év alatt valaminek történnie kellett, amiről én nem tudok. Elérkezett az ideje, hogy erről beszéljünk. De itt a lehallgatok füle hallatára ez nem volt lehetséges. Sétát kezdeményeztem a Hűvösvölgybe, hogy nyugodtan beszélgethessünk.
    Apám 1963 tavaszán, általános amnesztiával szaba¬dult, azaz helyezték feltételesen szabadlábra. Ami annyit jelentett, hogy a következő tíz éven át nem gyakorolhatta állampolgári jogait: nem foglalhatott el képességének megfelelő állást a megfelelő fizetéssel együtt; nem kaphatott útlevelet; nem szavazhatott; és bárki feljelentésére visszaesőként szabadságát is elveszíthette volna.
    A törvények szerint 10 év leteltével joga volt megkérvényeznie a meglevő hátrányok törlését, ami egyúttal azt is jelentette volna, hogy háromévenként módja lenne meglátogatni minket (egyetlen gyermekét, vejét és unokáját) Kanadában.
    Séta közben édesapám elmondta, hogy nem sokkal érkezésem előtt megkezdte a kérelem beadásához szükséges dokumentumok összegyűjtését. Első lépésként szüksége volt egy papírra munkahelyéről, ami elismeri, hogy az elmúlt tíz év alatt ott dolgozott. Ez olyan dokumentum volt, aminek kiadását a törvények szerint egyetlen mun¬kahely sem tagadhatta meg egy munkástól. Apám, az elmúlt tíz évben Solymáron munkavédelmi előadóként dol¬gozott a Pestmegyei Műanyagipari Vállalatnál. Ez hivatalosan egy vállalati jogász munkaköre lett volna, amire apámnak megvolt a diplomája, de azt, sem erkölcsileg sem anyagilag nem ismerték el neki. Ezt az egyszerű iga¬zolást nem kapta meg. A személyzetisnő apám kérdésére gúnyosan annyit válaszolt:
    – Kopácsi, én is tökéletesen tisztában vagyok a törvényekkel. De vegye tudomásul, nekem, egy ellenforradalmárnak semmit nem kell kiadnom!
    Nem kellett bővebb magyarázat ahhoz, hogy apám megértse: ez a döntés nemcsak a Párt belegyezésével, de annak indíttatására történik. Ami annyit jelentett, hogy nem számíthat egyetlen józan ember segítségére sem ez ügyben Magyarországon. Ki merne szembeszállni a Part ítéletével?
    Apám számára felfoghatatlan volt, hogy miért éppen Ő nem kaphat ilyen igazolást, amikor a többi börtönviselt társa már képességeinek megfelelő állásba került, és rendszeresen utazhatott külföldre, tarthatott előadásokat odakint.
    Vajon miért pont apámat „tüntették ki” ezzel a megkülönböztetett bánásmóddal; a titkosrendőrség óhajtott-e életfogytiglan büntetni Őt; vagy ami meg rémesebbnek tűnt, az oroszok tartják tartalékban? Mert a politikai realitások szerint apámnak a felkelés során játszott szerepét többfélekeppen is lehetett értelmezni. Mint a párt legfelső vezetésének egykori tagja, és mint a miniszterelnök mártíromságának egyik életben maradt tanúja, olyan személy¬nek számított, akinek szolgálataira Moszkva egy adott válságos helyzetben esetleg igényt tarthatott.
    – Az, mit jelent pontosan? – vágtam a magyarázatba.
    – Azt, – mondta apám kínosan, mint akinek fájdalmat okoz minden szó, – hogy ha ők úgy akarjak, az ország legelső funkcióinak egyikébe is kerülhetek.
    A világ bármely demokráciájában ez a mondat büszkén hangzott volna el: bennünk iszonyú félelmet ébresztett. Egyre nehezedő szívvel hallgattam apám magyarázatát.
    – Én nem tudok ennél rémesebb sorsot elképzelni magamnak – suttogta apám szinte önmagának.
    – Inkább öngyilkos leszek, mint hogy aláírjam barátaim halálos ítéletét, amit efféle pozícióban általában elvárnak az „elvtársak” – tette hozzá határozottan.
    A félelem megint erőt vett rajtam, szinte odabénított a sétányhoz. Gyermekkorom megszokott reagálása ez, amikor előttem apámat és rajta keresztül engem bántottak.
    Meg nem tudom hogyan, de életemet teszem föl rá, hogy apámat megmentsem. Ki kell Őket mentenem innen. Tulajdonképpen eredetileg is azért jöttem, hogy rábeszéljem Őket a kivándorlásra. Lacit, a kis unokát csa1éteknek hoztam.
    De Torontóból eljövet még csak a család egyesítése volt a célom, ügy éreztem, velük együtt lehetek igazan otthon abban az új világban. Most rádöbbentem, hogy életmentésről van szó, hiszen ilyen körülmények között egykönnyen apám is nagyapám sorsára juthat, akit ötödik szívinfarktusa apám szabadulása előtt egy nappal vitt el.
    Elutazásom előtt még gyerekkori szokásomhoz híven kutatok a szekrényekben. Kezembe került gyerekkori naplóm, szürke bőrfedelével, a pici lakattal, és fedelén az ezüstbe vésett felirattal:

    Jutka -1956. február 22.

    Vegyes érzelmekkel vettem a kezembe, egyszerre voltam hálás a sorsnak, hogy előkerült, és mérges, amint belelapoztam az első oldalakra, gyerekes ostobaságnak tartva akkori naivságomat. Mennyi minden történt velünk a napló első bekezdése óta, amikor meg a kiváltságosok közé tartoztunk. Latolgattam egy darabig, hogy mi legyen a sorsa, aztán szentimentalizmus által vezetve, bedugtam a bőröndömbe.
    Torontóba menet Zürichben kell átszállnunk, ahol a terrorizmus elleni védekezésként meg Laci pelenkáját is átvizsgáljak. De én meg ezt sem bánom, mert tudom, hogy úton vagyunk hazafelé, ahol Péter vár ránk, akivel majd csak meg fogjuk találni szüleim megmentésének a mód¬ját.

    ¬

  • Az a felháborító hogy a mai Budapesten a valódi hősöket leköpködik ha kimennek tartani egy beszédet ,valami halkszavú megemlékezésen. Amelyek mellett bandákban rajzanak a piroscsíkosak.
    Lásd Göncz Árpi bácsi és Mécs Imre megdobálását és kifütyülését.
    Pedig ők aztán megjárták a poklot , csakúgy mint édesapád .

  • igy lettek idomitva az orban es jobbik altal, penzert be lehet sarozni tisztesseges embereket, mert a penz es a hatalom a tisztessegnel magasabb erkolcsi kategoriat kepvisel orban ertekrendjeben….es ezert kepes bealdozni mindent es mindenkit!

  • Tudok róla, és nagyon felháboritónak tartom. No meg neveletlen tahóknak az elkövetőket.

  • politikai neveletlenség..
    EZ egy új kategória.
    Mondhatni ” hungaricum”

  • Kovács Árpád

    -kezdenek már visszakozó fújni a rikácsolók.:))…”Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Magyarországra Orbán Viktor leváltása érdekében

    Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete visszautasította azt a sajtóértesülést, miszerint Washington azért lobbizik, hogy Orbán Viktor kormányát egy szakértői kabinettel váltsák fel – írta a Bloomberg
    pénteken”.

  • Kedves Zsófi :
    Háát…lehet hogy igazad van…
    Csakhogy most , éjfél után pár perccel erőt vettem magamon és egy kis részét át tanulmányoztam Kovács írományának.
    Eredmény : súlyos hányinger.
    Még jó hogy van itthon whiskey…
    Ez a senkiházi egy zseni. Zseni abban hogy miképpen lehet magyar szavakból , magyarul hangzó mondatokban úgy írni hogy gyakorlatilag minden egyes szava hazugság. Gondolom emiatt nem használ kötőszavakat. Mert kötőszóval nem lehet hazudni.
    Deha ez a szemétláda használná őket , neki sikerülne talán még az is.
    Felfoghatatlan miképpen lehet édes anyanyelvünket ily ocsmány módon kerékbetörve egy monat minden részében mocskolódni és hazudni.

  • Kovács Árpád

    „The Telegraph: Orbán az egyetlen népszerű politikus Magyarországon”

    Ma, 48 évesen a másodszor is miniszterelnökként tevékenykedő Orbán és pártja, a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben. Új alkotmányt vezetett be, és bírálatok özönét kapja nemcsak a brit, de az egész nyugati sajtóban. (A Le Monde karikatúrája Le Penhez hasonlítja.). Az igaz, hogy sok hülyeséget beszélnek kormányában, de csak annyit, mint amennyit a brit kormányban is – állítja az író, majd hozzáteszi, hogy nem Orbánt akarja megvédeni, hanem mint magyar gyökerekkel rendelkező embernek elege van abból a tudatlanságból és arroganciából, ami Magyarország felé irányul. ”

    – ballibsik rárontása a Magyar kormányra. kezd kifulladni.

  • Kovács Árpád

    Az egyik ok, amiért az szoci-lmp-dk-jobbik ellenzék olyan hangosan rikoltozik a demokrácia végéről (ironikus, hogy mindezt a korábbi kommunista nomenklatúra tagjai teszik), és felkavarja az iszapot, az az, hogy nincs más lehetőségük: elhanyagolható a jelenlétük a parlamentben, és nem tudják megakadályozni Orbán népszerűségét. Kétéves kemény költségvetési intézkedések után is Orbán és a Fidesz vezet a közvélemény-kutatások szerint, méghozzá nagyon. Orbán az egyetlen politikus Magyarországon, akinek valódi népszerűsége van. Nem számít, hogy ellenségei mennyire gyűlölik

  • Kovács Árpád

    Magyarország elleni szoci terror kezd kifulladni ………..Magyarország komoly gazdasági, társadalmi problémák elé néz, de nem köthető ezek közül Orbánhoz, akit csak 2010 áprilisában választottak meg.

  • Hol van Orbánnak népszerűsége? talán a holdban, és néhány sőtét magyar fejben. Már akik eredetileg is rászavaztak, szidják, mint a bokrot, és röstellik magukat. A társadlami és agazdasági válság nagy részét meg köszöjék maguknak. Csak tükörbe kéne nézni. Pfuj!

  • Kovács, te továbbra is az Echo Tv-ből merited információdat? Mert akkor már minden érthető. Az összes nyugati lapok tele vannak Orbán és társainak sorozatos baklövésitől, ti meg álltok a sarokba, és bekötött szemekkel, és fülekkel fujjátok: 2/3, 2/3. 2/3.

  • megint köhög náci.

  • Azt hittem az a bolha volt.

  • Ide köhögött a bolha .
    Egy slájmosat .

  • A kis harapós balha slájmos bájjal visszhangozza az Echo-TV politikai ” valóság shaw ” .-ját.
    Kellő piroscsíkos háttérrel.
    ( Kb. annyi köze van ennek a shaw-nak a valósághoz mint a slájmnak a sárm-hoz.)

  • valaki takaritsa ki innen ezt a gyurusferget, please!

  • Misike, nem kell bántani a szerencsétlent. Szenved az magától is. A gyülölet felemészti.

  • Kedves Judith!Én 220 km-re vagyok Budapesttől és inzulinos cukros vagyok,két agytörzsi infrctuson is átestem,csak kisérővel közlekedek.ez a gondom.

  • T.Kovács Árpád féléknek üzenem,hogy a nagy fülke forradalmár ,a Kedves vezir mióta a szülei miatt itélik el.Nézzen legyenszives utána hogy az interneten közzétették a fidesz Kisz és MSZMP listát!S ott kik szerepelnek,sok 40 és 50 év közöttiek!Kérem,hogy ne ködösitsenek,ne vezessék félre az embereket!Csak tárgyilagosan!!!!!!!Csak hitelessen!!!!!!Amennyiben önök ezt nem teszik,addig legyenekszivesek ne támadjanak,ne uszitsanak!!!!!!

  • Éva, ha megadod az e-mail cimed, elküldöm neked csatolva az egészet. Ide irhatsz, ez a címem nyilvános:
    [email protected]

  • Szemenyei-Kiss Tamás

    Mata Tata! – Ön, az emberszabású lény, nyilvánvalóan provokációs szándékkal tette fel az NSDAP/AO és hasonló újnáci szervezetek által készített összeállítást… – Ha a gyűlölettől még képes gondolkozni, akkor emlékeztetem: az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai között (a számarányukat jóval meghaladóan) voltak olyan zsidó honfitársaink, akik az életüket adták hazánkért, a nép szabadságért.
    Angyal István, Bán Róbert, Földes Gábor, Gimes Miklós, Gáli József, Szirmai Ottó, Nickelsburg László, Preisz János, Renner Péter vagy a 15 évesen a szabadságharcban elesett bajtársunk, Szeles Erika… azért is, hogy Ön és az Önhöz hasonlók napjainkban szabadon kifejthessék véleményüket.
    A többit intézze el a lelkiismeretével.

  • kedves Szemenyei

    NINCS neki! Nem lehetne inkabb egy kicsit felnyarsalni? csak egy kicsit?!

  • Kovács Árpád

    Kommunista libsi banda dühöng eszét vesztve magából kifordulva:)))))hülyének lenni van joguk hozzá demokrácia hiány érzetük közben:)))

  • Ki dühöng? Eddig csak te, meg a veled hasonszőrüek ugráltak itt, mint a bolhák. Amit te onnan dühöngésnak látsz, az innen a rajtatok való nevetésnek néz ki. Merthogy siralmasan nevetségesek és primitivek vagytok. Ez biztos fájhat nektek.

  • Nem értem ezt a vergődést.
    Bartus Laci épp most rúgott ki egy ” jótét ” lelket örökre ,hosszas vita után ! Mikor kifogyott az illető a normálisnak látszó ( bár eléggé csúsztatott ) érvekből , elkezdte agresszívan méltatni az új Preambulumot.
    Szemfüles Lacink csak erre várt ! Egyből lapátra tette , végleg.
    Mindenki nagy megelégedettségére.
    Teljesen értelmetlen olyan újnyilasok uszítását elviselni akik láthatólag örömüket lelik abban hogy egy normális társaságot estéről estére feldűhítenek.
    Ha megvannak rá az adminisztratív eszközök , akkor el kell távolítani őket. Örökre.
    Nekem is van egy saját oldalam , a mocskolódókat ennek az 1 százalékáért kivágom mint a taknyot.

  • Kovács Árpád

    Nem probléma, majd jön XY (Bajnai, Bokros, akárki), aki szó nélkül, rohammunkában végrehajtja a demokrácia helyreállítását, úgymint: különadók és az egykulcsos adó eltörlése, egészségügyi és szociális reform, stb. Aztán 50 év múlva ahogy szoktuk, szobrot emelünk elbukott forradalmárjainknak. Mert egy percig ne gondolja senki, hogy az az EU, amelyikbe belefért a benesi kollektív bűnösség, Sólyom kitiltása a szlovákoktól, a franciaországi cigányok kizsuppolása, mindezt a demokráciát védelmében teszi.

    Apropos, a németek kártalanítják a *magántulajdonban lévő* atomerőművek bezárása miatt veszteséget szenvedő befektetőket? Ott is van különadó, csak fűtőelemadónak hívták (mert az erőműbezárás miatt előbb nem fizették, majd ha jól tudom eltörölték).

    Nem kell siránkozni már a kijelölt utódot(libanai Elvtársat) ámerikában kiképezték, a lenini úton az elvtárs nyáron leckét adott usának hogyan lehet kilenc szorgalmas embert halálba kergetni ,hogyan lehet több ezer családot megnyomorítani ,hogyan lehet emberek a vagyonukból kiforgatni ,hogyan lehet kommunista pribékként nevet pártot változtatni ,hogyan lehet eladósítani egy országot kifosztani a demokrácia nevében .Hadi terv véghajtása csak idő kérdése ,látszik mszp tobzódásán.Kijelölt elvtárs a pártjával együtt türelmetlenül várja Orbán félre állítását , hogy az általuk gyűlölt magyarokat lövesse ,bebörtönözze, irtsa a demokrácia nevében.

    Még az eu-usa Orbánt piszkolja ,addig az eu-usa magán nem látja szart…..

  • Bajnai kihúzta az országot a váságból…Bokros kihúzta az országot a válságból…egykulcsos adórendszer gazdasági csődünk legfontosabb pillére…különadók a tőkekiáramlás, a munkahelyvesztések , a vállakozások bedőlésének legfontosabb pillére…egészségügyi és szociális reformokat FIDESZ nemhagyta Gyurcsányéknak végrehajtani a sok referendummal, most nekikéne de az arcvesztéssel járna a vélasztói előtt , pofáraestek tehát , beteg dögöljön meg úgysem kár érte……Sólyom pofáraesett Szlovákiában , a csehek ugyan emberileg elitélhetően jártak el , törvényiknek viszont megfelelően.Mint kiderült……A cigányok kissé leamortizálták a francia , bőkezű szociális hálót…csakúgy mint a kanadait.Miért ök vállalják fel a cigányok anyaországának a kötelezettségeit ?…..nekeverjük Németországot Magyarországgal ha kérhetem tisztelt úr…..nézzen körbe Németországban , megérti miért kérem erre…..Bajnai gyalázására nem tudok mit mondani , mindenki azt gyaláz amit vagy amit csak akar. Érvek nincsenek csak a FIDESZ-féle karaktergyilkosság. Értelmezhetetlen ezen az oldalon……mindenesetre Bajnai lessz az aki a totálisan , mind erkölcsi mind gazdaságilag ( elmúlt 18 hónapban ) leamortizált hazámat kihúzza a szarból……köszönöm a figyelmet.