Felavatták a Túlélők Falát a Holokauszt Emlékközpontban

2012 szeptember 2 10:10 de.3 hozzászólás

2012. augusztus.28-án ünnepélyes keretek között avatták fel Kovács Nóra Patrícia tervei alapján a Túlélők falát a Holokauszt Emlékközpontban.

Az ünnepélyes megnyitón Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója köszöntötte a vendégeket. Beszédében elmondta: tíz éves az alapítvány és nyolc éves az épület. Intézményük tudományos és oktató központ. Nagy hangsúlyt fektetnek a túlélők felkutatására és emlékeik archiválására… hiszen soha nem feledhetjük mindazt, ami történt az elmúlt évszázadban a zsidósággal és a nemzetiszocialzmus ellenségeivel. Jövőbeni terveik között szerepel az Igaz Emberek Emlékfalának megépítése.

A professzort követően Kovács Nóra Patrícia, a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem média design mesterképzős hallgatója, mutatta be a kinetikus videófal működését. A videófalon jelenleg húsz túlélővel készített interjút láthatunk-hallhatunk, személyenként mintegy 3-5 percben. A fal előtt egy meghatározott helyre állva a bal kezünket mozgatva tudjuk kiválasztani azt a személyt, akinek a történetére kíváncsiak vagyunk. A videókat bármikor ki lehet cserélni, vagy bővíteni, éppen az aktuális eseményhez igazodva.

A Túlélők Fala létrehozásával kapcsolatban Kovács Nóra Patrícia elmondta: „Mindenképpen azt szerettem volna elérni, hogy az átélés mellett a néző megértse azt, ami az óriási tömegek meghurcolásának tragédiájával párhuzamosan történt, az egyéni életek szörnyű megaláztatását. Úgy gondolom, hogy ennek kiemelése által van arra esély, hogy a megemlékezés igazán személyes legyen annak is, akinek esetleg semmilyen személyes kötődése nincs a vészkorszak tragédiájához. Az installáció egyfajta törekvés egy személyesebb kapcsolat kialakítására a történelemmel.”

A húsz videó anyag többségét, pontosabban tizenhármat, az University of Southern California (USC) Soá Alapítványa Vizuális Történelmi és Oktatási Intézete adta át a budapesti Holokauszt Emlékközpontnak.

A USC Soá Intézetét 1994-ben Steven Spielberg alapította azzal a céllal, hogy a holokauszt túlélőinek és szemtanúinak vallomásait videó interjúk formájában rögzítsék. Az intézet munkatársai 1994 és 2000 között 56 országban, 32 nyelven 52000 életinterjút készítettek. Ma ez a legnagyobb gyűjtemény a világon.

A túlélőket, kiknek a visszaemlékezéseit itt, Budapesten, a Túlélők Falán láthatjuk-hallhatjuk: Antal Blanka, Bános Tibor, Barok Ágnes, Bíró Sándor, Engel Judit, Kovács Dénes, Müller Ágnes, Rappaport Zoltán, Schiffer Pál, Sugás Vilmos, Vadász Ferenc, Valló Tamás, Verő Gábor. – Amir Miriam, Arni Chava, Reubeni Éva, Rosenblum Lea, Révész Márta, Várdi Eszter, Weiszer Miriam interjúit Pécsi_Pollner Katalin készítette.

Kármán György (Orgonaművész, a Rabbiképző Liturgia tanszékvezetője 1933.március 6. – 2008.május 16.), életinterjú egyik részlete: „1943-ban a szegedi gimnáziumban az elsős napon az igazgató dr. Fidbás Oszkár fogadta a tanulókat. Amikor leültetett engem egy gyerek mellé, az felállt és közölte, hogy nem ül le egy zsidó mellé. Erre az igazgató azt mondta, hogy vedd tudomásul, itt csak jó tanuló és rossz tanuló van, zsidó nincs!… Másik élményem, amikor 1944-ben ugyanez a fiú leköpködött a társaival március 15-én, és letépte rólam a kokárdát.”

Székely Éva (Budapest, 1927. április 3.) olimpiai bajnok úszónő: „1944 telén jött a razzia. Apám gyorsan azt mondta feküdjek le, és azt mondták beteg vagyok. Bejött a fiatal nyilas és rögtön velem kezdte, mert elsősorban a fiatalokat szedték össze, és mondta gyere, nem megyünk messze. Apu mondta, ne vigye el, hiszen beteg, nem látja?…Nem baj, mondta a nyilas. Erre apu azt mondta ez a lány Magyarország úszóbajnoka, és maga még egyszer örülni fog, hogy megmentette az életét. Erre kérdezte a nevem. Én ránéztem és mondtam, de feltűnt, hogy az egyik szeme szürke a másik meg barna volt. Soha nem felejtem el, égetett… 1950-ben egy nagy nemzetközi bajnokság volt a Margitszigeten. Ott 100 gyorson nagyon jól úsztam és nyertem. Az úszószövetség elnöke adta át az érmet és az államvédelmi hatóság őrnagya adta át az államvédelem díját. Én ott álltam egy vázával a kezemben, és rám nézzett az ÁVH-s… ugyanaz a nyilas volt, akit 1944-ben láttam!.. A két szeme más színű volt. Én azt hittem leszédülök az emelvényről.”

A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Könyvtárában teljes egészében elérhető Vizuális Történelmi Archívum interjúira építve a Közép-európai Egyetem professzorai számos kurzust indítottak, illetve más egyetemek (pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem) egyes tanszékeinek (pszichológia, pedagógia) hallgatói is látogatják az Archívumot.

Ha hazajönnek, Budapestre utaznak honfitársaink, akkor – az egyéb történelmi helyek megtekintése mellett – ne feledkezzenek el a Holokauszt Emlékközpontról sem, hiszen e helyen találkozhatnak azokkal a túlélőkkel, akik tanúi voltak a magyar történelem egyik legkegyetlenebb időszakának… – és e túlélők a történtek ellenére is hű lányai, fiai maradtak a hazának, Magyarországnak.

Gergely Beatrix

3 hozzászólás

  • A felavató ünnepség egy emberi pillanat volt az újra egyre embertelenebb világban. Alkalom arra, hogy tudatosítsuk ismét a beteg fejekben…, soha el nem feledjük, soha meg nem bocsátjuk, soha többet meg nem engedjük…!
    Köszönet az ünnepségről megemlékező cikkért!

  • Szemenyei-Kiss Tamás

    Kedves Trixi! – Gratulálok a témaválasztáshoz, az emlékeztető cikkhez – melyből a világ minden részén élő demokraták értesülhetnek arról, hogy a náci felvonulásokon kívül más is történik Magyarországon… maradtak még olyan emberek, akik nem üvöltenek együtt az emberfarkasokkal. Cikkedet továbbítottam dr.Gyarmati Andrea gyermekorvoshoz, Székely Éva olimpiai bajnok lányához, a magyar sport híres olimpikonjához is.

  • Abban a reményben, hogy a szerkesztők nem fogják moderálandó hirdetésnek venni, szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy a zsidó.com oldalon megjelent egy társadalmi konzultációra való felhívás „Akcióterv az antiszemitizmus ellen az öntudatos magyar zsidóság érdekében” néven. Mindenkinek várják a véleményét, ötleteit, hozzászólását, aki úgy gondolja, lehet és kell tenni valamit a az egyre szélesebb kőrben, és egyre agresszívabb formában jelentkező szélsőséges, kirekesztő, antiszemita társadalmi jelenségekkel szemben.
    Nagy szükség van a minél több hozzászólásra! Köszi!