Nemzeti amnézia
Annyi féle „nemzeti” jelzővel ellátott dolgunk van már: a nemzeti együttműködés rendszere, ami ugyan nemzeti, csak éppen közel sem együttműködés. A nemzeti alaptörvény asztala, amire árgus szemek vigyáznak, nehogy lába kéljen, hiszen fűtési szezon van. A nemzeti alaptanterv, ami úgy sz@r, ahogy van. A nemzeti adó- és vámhivatal, ami most már a pénztárgépeket is ellenőrizni fogja, mi több, a postai csomagokba, levelekbe is bele fog kukucskálni – levéltitok, oh! – persze, szigorúan nemzetbiztonsági alapon. A nemzeti mobilfizetési zrt, ami ugyan még csak lesz, de faltól-falig lefedi majd az országot – már, ha. A nemzeti trafikhálózat, amiben egy végtelenül hozzáértő kenus lesz élet és halál – de legalábbis a koncesszió – ura. Azon kívül van nemzeti zászlónk, nemzeti himnuszunk, van Magyar Nemzet című sajtóféleségünk, stb, stb, felsorolni is sok.
What is Dissociative Identity Disorder? / Rob Goldstein
De ami főleg van nekünk, az a nemzeti amnéziánk. Az alapizé simán kitörölt 40 évet az életünkből, ami ’49 és ’89 között létezett, az nincs, nem is volt! Ebben csak az az érdekes, hogy mindazok, akik ebben a 40 évben diplomáztak, alkottak, és teremtettek, akik ott voltak ’56-ban az utcán, lettek a POFOSZ és a Partizánszövetség tagjai, lettek KISZ vezetők és pártfunkcionáriusok, gyárvezetők, dékánok és egyházi méltóságok, lettek a rendszer megdöntői, az új éra bajnokai, tessék mondani, akkor ők sem léteztek? Nekem úgy tűnik, fizikai valójukban még most is léteznek, de sajnos, amnéziások.
„A múltat eltörölni, rabszolga had, indulj velünk” – zengi a mozgalmi dal. Rabszolga had ugyan most is van, de a múltat nem ők törölték el. Persze, az sem biztos, hogy valóban eltörölték Orbánék, az pedig, hogy végleg, barokkos túlzás. Mert a múltat csak az abban éltek fizikai megsemmisítésével lehet eltörölni, vagy megvárni természetes halálukat, bár az emlékezet nem okvetlenül hal meg velük együtt.
De mit fogtok csinálni, Horthyra és Gömbösre – akinek azért voltak jó ötletei, de fiatalon történt elhalálozása okán nem volt módja azokat kiteljesíteni – visszatekintő, Szálasit éltető, hazugul hívő nagyuraim, akik ebből a 40 évből profitáltatok, ebben születtetek, ebből építettétek ki mostani karriereteket, ha az általatok teremtett rabszolgahad a ti múltatokat kívánja eltörölni?
Mert a múlt elkezdődött, ha nem is úgy, ahogy ti szeretnétek!
Az amnézia – még ha nemzeti is – reverzibilis állapot. Negyven év múltán különösen sokkoló lehet az ébredés…
Author: Ille István
Civil a pályán. Egészen más területen dolgozott, a politikához nem sok köze volt, de véleménye arról annál inkább. Három évvel ezelőtt egy társával együtt létrehozta az ellenszek.hu Demokritikus Vélemény Magazin internetes oldalt, aminek felelős szerkesztője. Szépirodalmi vonalon, Harunlarasid néven több, mint 60 novellát, több tucat önéletképet és úti beszámolót publikált a www.harunalrasid.nolblog.hu oldalán. Elkötelezett, azonban pártoktól független, baloldali értékrendű és világnézetű ellenzéki.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:08 de.
Ajjaj!
Nagy baj van az asztallal!
Debrecenben már eltűnt a hírek szerint!
…”A debreceni polgármesteri hivatal Új városháza elnevezésű tömbjéből eltűnt az Alaptörvény asztala, holott tavaly szeptembertől az előírásoknak megfelelően felállították a városháza földszintjén és egy dolgozót is odaültettek mögéje”….
http://hvg.hu/itthon/20121201_Eltunt_az_Alaptorveny_asztala_Debrecenben
9:26 de.
Lehet ezekrte alkalmazni egy gyüjtő-fogalmat:
” Nemzeti Szívatás ”
Ennyi.
9:29 de.
„Wass Albert háborús bűnösségének újabb bizonyítékai
A háborús bűnös Wass Albertről újabb perdöntő erejű bizonyítékok kerültek a napvilágra. Azt eddig is tudtuk a hungarista „írófejedelemről”, hogy felbujtóként az ő és apja utasítására követte el a bevonuló magyar hadsereg 1941 szeptemberében a cegei és ombuztelki mészárlásokat, de a most felszínre hozott dokumentumok még brutálisabbra, még kíméletlenebbre színezhetik a róla alkotott eddigi képünket.
Wass Albert családja a beszállásolt katonákat és csendőröket arra használta fel, hogy segítségükkel megfélemlítse és terrorizálja a környező lakosságot. Segédletükkel az író apja, Wass Endre gyakran betört fehér lovon Románia földjére, és ezen akcióik során civileket is meglőttek, megsebesítettek. Garázdálkodásuk számos halálos áldozatokat is követelt. A csapatok megérkezése után néhány nap múlva letartóztattak öt „politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi lakost, köztük a falu román polgármesterét is, akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak. Wass Endre közbenjárására a polgármestert szabadon engedték, de két román parasztot és két zsidó lányt, Mihály Esztert és Mihály Rozáliát, a falu zsidó boltosának rokonait továbbra is fogva tartották.
Elfogatásuk után többen mentek könyörögni értük, de Wass Albert elküldte őket azzal, hogy később jöjjenek vissza. Délután újra megjelentek a kastélyban, ahol az öreg gróf ráordított a boltos síró feleségére: „Nem most kellene sírni, hanem egy évvel ezelőtt kellett volna!” Ugyanis egy évvel korábban a román csendőrség nyomozást indított a Wass család ellen, akik azt az alaptalan rágalmat kezdték terjeszteni, hogy a két lány jelentette fel őket. Az egyik román áldozat, Josif Moldavan az öreg gróffal állt perben, aki egy alkalommal csúnyán összeverte, mert a parasztember több szénát kaszált le a gróf legelőjéről, mint amennyit engedélyeztek számára. A másik román áldozatnak, Ioan Catinnak szintén nézeteltérése volt a gróffal.
Miután a Wass család elfogatta őket, Pakuts őrnagy elrendelte, hogy vigyék a foglyokat a megyeszékhelyre, de néhány kilométerrel távolabb, Cege határában a kísérők brutálisan végeztek a négy emberrel. A hivatalos indoklás szerint meg akartak szökni. Szeptember 23-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre. Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és ötéves kislányát, valamit a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is. És mindezt azért, mert a román földreform idején a pópa kapott egy, a megélhetéséhez szükséges kis részt a Wass-birtokból. A Wass család ezt sohasem fogadta el, és folyamatosan visszakövetelte a területet, amelyet a mészárlás után vissza is kaptak a magyar államtól.
1946. március 13-án ezért a két gyilkosságsorozatért szabott ki távollétükben halálos ítéletet a román állam népbírósága Wass Endrére és Wass Albertre mint háborús bűnösökre. A népbíróság gyakorlata a jogállamiságot súlyosan megsértette, s miként a hasonló perekben, itt is sok jogi szabálytalanságot követtek el. Ennek ellenére a vádak bizonyíthatóak, ezért utasította el több esetben is a román bíróság az ítélet megsemmisítését. Szemben a magyar Legfelsőbb Bíróság határozatával, mely a Ságvári-gyilkosságban részt vevő halálra ítélt és kivégzett csendőrt, éppen a népbírósági körülményekre hivatkozva, felmentette.
A helyi gyilkosságsorozat után Wass Albert vérszemet kapott és az Endlösung választott bajnokának érezte magát. Olyan Magyarországról álmodott, melyben egyetlen zsidó, román és roma sem él. A gettó szomszédságában található Kiss Ferenc vezette nyilas Nemzeti Színház házi szerzője nemcsak pennáját, hanem kardját is a fajbiológiai célok szolgálatába állította. Ágoston Vilmos irodalomtörténész 2007-ben napvilágot látott „A kisajátított tér – A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben” c. könyvében leírja, hogy Vasile T. Suciu nyugalmazott tábornok és történész, a „Román hősök és mártírok emlékét ápoló országos szövetség” Maros megyei elnöke kutatásai során olyan megdöbbentő erejű dokumentumegyüttest talált, melyből majd nekünk, magyaroknak is le kell vonnunk a konzekvenciákat.
A romániai levéltári források egyértelműen alátámasztják Wass Albert további, eddig ismeretlen bűntetteit is. A meggyőződéses nemzetiszocialista írónak fontos szerep jutott az erdélyi zsidóság deportálásában. Személyesen rendelte el gróf Schilling Jánosnak (aki a háború után meghalt az enyedi börtönben), hogy a Szamos környéki zsidókat Dézsen kell összegyűjteni, hogy aztán elszállítsák őket megsemmisítésre Németországba. Az áldozatok közül csak néhányan élték túl a haláltáborok borzalmait.
Románia átállását követően, miután a szélsőjobboldali magyarok részéről elszabadultak az indulatok Wass Albert az 1944 szeptemberében elkövetett sármási vérengzésben is részt vett. A brutális mészárlásban 126 ártatlan zsidót és románt gyilkoltak meg. Izraeli kutatók tudomást szereztek az esetekről, mivel a cegei és ombuztelki kivégzésekkel kapcsolatban Izrael állam is emberiségellenes- és háborús bűnösnek tekinti az írót, a Yad Vasem Intézetben külön kartonja is van. Mikor elkezdtek alaposabban foglalkozni az üggyel, a szálak a további gyilkosságokhoz is elvezettek. A Hungarista Mozgalom Hírszolgálata kötelékében tevékenykedő Wass Albert értesült a nyomozásról és páni félelem fogta el a felelősségre vonástól. Vasile T. Suciu feltételezése szerint ez volt az oka az író öngyilkosságának”.
Nagy László írása, 2008
11:05 de.
Az irással egyetértek!Amit a jelenlegi kormány a 2/3-val megenged az mind nekik nemzeti!Egyedül amire felesküdtek hogy a nemzetet,az embereket szolgálják azt nem teszik!Most az árulóból lett a hazafi,a hazafiból meg áruló!A véleményem az hogy hiába mutogatnak vissza az átkosba,azt az emberek visszasirják!Nem volt létbizonytalanság,volt munka,meg lehetet élni!
1:05 du.
Pixi
2012 december 11
9:29 de.
megértem, hogy a nemzeti alaptanterv része a nyilas gróf munkássága, országos igény van rá (vagy nem), de, hogy e citátum hogyan közelít a cikk témájához, fel nem foghatom!
gondolom, bennem van a hiba.
1:08 du.
Gere Gábor
2012 december 11
9:08 de.
mondom, fűtési szezon van, az asztal meg jó fűtőértékű fából van.
az alapizé is egész jól ég, csak arra kell vigyázni, hogy lapjaira tépve tápláljuk vele a tüzet, mert egészben csak nagy tömegben ég – lásd: könyvégetés.
3:16 du.
A multat elemezni és a multunkbol tanulni kell! Az lehetséges,hogy sok a „NEMZETI”,de az „INTERNACIONALISTA” màr kiment a divatbol.
3:19 du.
Ille István
2012 december 11
1:08 du.
Én azért sajnálnám azt a pár gyönyörű illusztrációt!
Mennyi pénzbe került! 🙂 🙂
6:19 du.
Kedves Dénes!
Van aki nem „képes” a múltból tanulni,de sok olyan van aki
képes! emlékezni….
12:27 de.
Kiváló irás. Kiváló Pixi tényszerű kiegészitése is.
Gratulálok!
6:41 de.
Boda Marcsi
2012 december 11
6:19 du.
ja. az amnézia meg felment ez alól.
6:50 de.
Dénes ERÖS
2012 december 11
3:16 du.
akkor most mi ez a sok blőd „nemzeti”?
lassan már az aluljárók fekália és vizelet gyűjtői is – gondom B. M. legnagyobb élvezetére – nemzetiek lesznek (koncessziós 2/3 alapon, természetesen, hiszen nemzeti emésztési végterméket csak nemzeti gyűjtőbe, ugyebár)!
csak az a baj, hogy bő futamodásnyi időre van belőlük a következő.
azt pedig, összeszorított kijárati pofákkal elég nehéz be…ás nélkül megtenni!