A média, mint ötödik hatalmi ág – és a 2014-es választás előkampánya
A médiát a negyedik hatalmi ágnak tartják – de egyre inkább magának követeli az ötödiket is.
„A sajtót gyakran tekintik az állam „negyedik hatalmi ágazatának”. Az újságok, folyóiratok, a tévé és a rádió és egyre inkább az internet a politikai folyamatok meta-szintjét képviselik, hiszen a média nélkül azok üresjáratban forognának. Egy polgár sem tudna eligazodni a városi képviselőtestületek, a parlament, az európai intézmények vagy a bíróságok anyagaiban és jegyzőkönyveiben. Itt szakértők és érintettek, különböző szövetségek képviselői és lobbisták vannak jelen, akik saját külön-bejáratú nyelvüket beszélik. Az újságírók azonban úgy képezik le a demokratikus döntéshozatal folyamatait, hogy azok érthetővé válnak mindenki számára. Szétválasztani a lényeges és lényegtelen dolgokat, a figyelem központjába helyezni a releváns témákat – ez a sajtó valódi teljesítménye. Emellett az újságíróknak gyakran sikerül még időben a hatalmasok ujjára koppintaniuk….”. [1] Vagyis helyettem okos, bátor, felkészült – közvetít, s ezzel alakít. Ebbe tartozik az is, hogy az egyébként általam szimpatikusnak tartott személyeket is megszorongatja, s nem hagyja, hogy csak arról beszéljenek, amiről ők szeretnének – s rákérdezzenek a konfliktusokra, kritikus témákra is.
Eye on the fourth estate / Gonzo futurist reporting
A média legalább 2 módon árusíthatja ki ezt a szerepét: az egyik, amikor prostituálódva, minden szakmai szempontot felrúgva egy meghatározott erő mögé áll – tudatosan vállalja akár a sajtóperek elvesztését is, hiszen míg a rágalmak főcímben, addig a helyreigazítások kis apróban olvashatók. (Ettől eltérően fairnek tartom, amikor választási kampányban egy médium tudatja, hogy a szerkesztőség kit, mit támogat a kampány során, majd annak befejeztével „normál üzemmódra vált” – ahogyan ezt megtette korábban a MANCS.)
A másik káros szerepfelfogás az, amikor a közvetítő, feltáró, ellenőrző szerepen túllépve közvetlenül alakítani próbálja az eseményeket. Például ilyennek tartom a Heti Válasz internetes felcímeit – a bombasztikus cím sokszor nincs is közvetlen kapcsolatban a tartalommal – de lehet Gyurcsányozni, s egyéb asszociációkat kelteni/erősíteni. Ugyancsak túllép a funkcióján az ATV, amikor – legyünk jóindulatúak, tán csak figyelemkeltésből – de átértelmezi a dolgokat. Bajnai évértékelője után megkérdezték Gyurcsányt, hajlandó-e tárgyalni vele – s az igenlő választ már vitára való kihívásként adják el. Azután a helyzet tovább fokozódik – Balázs Péter reakciója már a DK együttműködésből való kizárásaként interpretálódik… Ugyancsak nehezen eldönthető, hogy egyes publicisták írásai legalább a szerkesztőségek álláspontját képviselik-e, vagy mindezek egyedi okoskodások.
Szó sincs arról, hogy a médiát meg kellene fosztani ezektől a lehetőségektől – elvégre nem etikából, hanem a fogyasztóból élnek – s nehéz a tigrist vegetáriánusnak átnevelni. Ugyanakkor igen is lehet kivételesen építő szerepe a médiának: ha már úgyis a vitákra, a feszültségekre vannak kihegyezve – miért ne közvetíthetnének valódi vitákat? Minden elemző egyetért abban, hogy megkezdődött a választási-, az ellenzék esetében az „előválasztási” kampány. Miért ne közvetíthetné ezt tudatosan is a média? (S most hagyjuk a helyzet kialakulásának történetét – sokan leírták, elemezték, hogy Schiffer elutasítása, majd ezt követően az MSZP nyomulása lehetetlenné tették, hogy az E14 ernyő-szervezeteként működjön.)
Tehát:
Magáról az együttműködésről, annak lehetséges módszertanáról már írtam.
S hogy mely médiumok jöhetnek szóba? A Mozgó Világ Fapados Szalonja már szervezett ilyesmit, a legszélesebb körhöz az ATV és a Klubrádió valamint a Facebook jut el, a Népszabadság, Népszava, a ballib hetilapok már jóval kevesebb emberhez jutnak el – de kommentjeik segíthetik a vitát, s így mindez bizonyára áttöri a közmédia inger-küszöbét is, a jobboldali ellentűzről már nem is beszélve.
S ne legyen senkinek illúziója: a helyzettől függően még sok minden változhat – ha az előjelek alapján a Fidesz csak a Jobbik támogatásával lát győzelmi esélyt – még „beláthatja”, hogy milyen nagyvonalú, amikor enged a nyomásnak, s mégis csak kétfordulós lehet a választási rendszer. Vagyis mozgó célpontra kell lőni – de ahhoz fel kell készülni, hogy majd célba is lehessen találni.
**
(1) http://www.goethe.de/ins/hu/bud/kul/mag/med/hu5311044.htm
Horváth György, a KMH vendégszerzője
Author: KMH Vendégszerzők
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:26 de.
Sajnos, ma Magyarországon nincs független sajtó és nincs független, korrekt sajtó bíráskodás. És amíg ez a két nagyon fontos- úgyis mondhatnám, alapvető – elem hiányzik, demokráciáról nem lehet beszélni. A sajtó önkorlátozó etikája sem létezik, tehát ma mindenki azt ír, amit akar, mert következmény nincs, viszont embereket lehet tönkretenni ill. a napi bevételt lehet megsokszorozni.
9:17 de.
Ezek a már megtéritett embereket érik el.Ürül a szinpad,az egész demokratikus értékrend lett a közutálat tárgya.
Már csak a szekértáborok csáplnak-.a tömeg kivül van a produkcio helyszinétöl,közönnyel gubbaszt,nem érdekli,csinálják az okosok.
A ballib értelmiség meg hápog,nem érti…Mert budapestül gondolkodik,és nem veszi át a vidék felfogását.
„Egykutya mind”Kádár alatt jobb volt””minek ez a sok párt?”ezek még a finobbak közül valók.
Igazi médiakampány az lenne,ha az elmult 20év vezetőit biolincsben sétáltatnák a Köruton,kamerák tüzében,ha az összes „kedves régi tv-személyiség ” eltünne.
Na igen,ezt értékelnénk…
3:54 du.
Journalist….10:26 de 18.-an……te ezt komolyan irtad hogy nincs fuggetlen sajto magyarorszagon ? ….dehat nol.hu…nepszava.hu….es igen a kanadaihirlap.com is a baloldal szekeret tolja…..azaz van kormanyparti es kormanyellenes sajto…..en mindegyiket olvasom es rajovok ki mond igazat es ki hazudik vagy csusztat…..persze ha ugy gondolod hogy a fuggetlen sajto az se nem kormanyparti se nem kormanyellenes akkor igazad van…..de ilyen SAJTO nincs mert az ehenhalna mert unalmas lenne
6:56 du.
Burkus úr! Ön most komolyan ennyire egyszerű és /vagy nem beszél magyarul vagy direkt nekem szánja ezt a humor paródiát?
6:21 du.
Journalist….ujra kerdezem ….van vagy nincs ellenzeki sajto magyarorszagon ?
7:57 de.
burkus laci
Segítek, s talán sikerül megérteni: az ellenzéki és a független az nem teljesen u.az.
Nagyívű kérdésére, hogy van-e ellenzéki sajtó, csak az lehet a válasz, hogy vagy nem érti vagy szándékosan félremagyarázza a helyzetet. Ha megpróbálja, talán megérti a tendenciát:
igen, ma még van Klubrádió
igen, ma még létezik nem kormánypárti írott sajtó – bár állami cégek kizárólag a többszörösen bizonyítottan elfogult kormánypárti sajtót támogatják
igen, ma még létezik közszolgálatinak mondott TV is – ahol pl. a Századvég és a Nézőpont intézet munkatársai „vitáznak” egymással.
A bizonyára van ismerete arról, hogy kit milyen médium tud elérni.
Úgyhogy, ha kérhetem, próbáljon értelmes kérdést feltenni – pl. hogy a MaNem, MHírlap mit közvetítene egy ilyen előkampányról.
11:24 de.
Geo….magan kene segiteni mert en mar 22.-en megirtam 3:54-kor du hogy van fuggetlen sajto…..nem tud olvasni ? azt is megirtam hogy az meg UNALMAS . kapis ?
12:21 du.
Nem én kezdtem felsorolni az ellenzéki sajtót s nem én kötözködöm azzal, hogy van-e ellenzéki sajtó.
De ha nem akar visszatérni az eredeti témához – hát ez is jogában áll.
4:07 du.
Geo
2013 február 24
12:21 du.
Lovagom, benned egy Teréz anya..
Amúgymeg örülök, hogy idetaláltál !!
🙂
10:08 du.
pavelic
2013 február 21
9:17 de.
Nos, igen.
11:37 de.
Nehéz szerintem arról írni és hazduni, hogy nincs ellenzéki sajtó. Geo barátom is kissé hadovál erről, de nem tudja tagadni.
Népszava, Népszabadság, index, heti hírek, Klub rádió csak ezen működik Magyarországon.
Még egy kanadai magyar is tisztában van vele.
11:43 de.
Ja, azt kihagytam, hogy olyan sajtó nem létezik és létezett, hogy független: az elmúlt 70 év alatt, sem Magyarországon, sem a nyugati országokban, legyen az USA. vagy Kanada.
12:51 du.
burkus laci
2013 február 24
11:24 de.
kapis? az meg milyen nyelven van? capisce, esetleg. floridában is vannak olasz bevándorlók, tanulhatna tőlük.
bunkó.
1:00 du.
hulyeBencsics
a nepszabadsag nem ellenzeki, nem magyar tulajdonban van!
1:43 du.
burkus laci
2013 február 22
3:54 du.
Keress egy értelmező kiszótárt és nézzed meg mit ír az ” újságírói etika” címszó alatt.
Valaha a MUOSZ-nak volt egy Etikai Bizottsága.
Megszünt.
Mamár a beszédhibás, a stílushiányos, az anyanyelvét nemismerő médiamunkások a többség.
2:51 du.
falusi
2013 március 1
1:43 du.
mi több, volt egy kompetens és igencsak tiszteletre méltó elnöke: dr. halák lászló.
hiánya nyomot hagyott az újságíró társadalmon. ma már újságírónak lenni egészen mást jelent, mint régebben.
amúgy burkus és az értelmező kisszótár két külön dimenzióban létezik.
4:49 du.
Figyelő – talán az hadovál, aki azt állította, hogy valaki más szerint ne lenne ellenzéki sajtó Magyarországon :-))
Hogy őszinte legyek: elég könnyű egy általam felvázolt hamis tényt cáfolnom :-))
Ha nincs is 100 %-ban független sajtó – azért mégis csak egy elterjedt s kívánatos forma, Európában legalább, az un. közszolgálatiság. A függetlenség pedig a sajtó egészére azért mégis csak értelmezhetőnek kell lennie – s ebbe nem fér bele a gazdasági és politikai hatalommal való visszaélés, ellehetetlenítés.
A poszt pedig eredetileg arról szólna, hogy miként lehetne/kellene az ellenzéknek felmutatnia magát.
5:25 du.
Ille István
2013 március 1
2:51 du.
A hetvenes években még a MÚOSZ jogásza volt, ha jól emléxem a nevére, és még néhány évvel ezelőtt is ő volt az elnök, amikor a Népszabó egy „kamu” Teller-levelet publikált.
Viszont van egy része az un. eikai kódexnek, amit minden egyes írástudónak, újságírónak, média munkatársnak be kéne tartania: „Mindenfajta hatalomgyakorlás kritikus ellenőrzése a komoly újságírás etikai alapja.”
Nem magamtól vagyok ennyire okos, ezt egy Gunnar Bodahl-Johansen nevű, a svéd Újságíró Intézet oktatója mondta..
Az újságíró tényeket közöljön, hagyja a nyálas olvasót rágódni rajta, ne csócsálja meg azt előtte, hogy könnyebben emészthető legyen.
Nekem a hazai újságírással ez (is) a bajom. A másik a nyelvezete a mai médiának..
Szvsz, aki nemtud választékosan anyázni, udvariasan elhajtani a redvesbe, az boxolónak álljon inkább.
A szó, az írás pengeélességű, hát óvatosságot, figyelmet, gyakorlatot igényel..
Aki ezt nem veszi tudomásul, az előbb-utóbb kasztrálja, vagy ágyékon szúrja magát..
(Az is igaz, hogy ez nem mindíg baj..Nem pusztul, tisztul a világ..)