Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke adott interjút a Kanadai Magyar Hírlapnak. Elmondta – többek között -, hogy pártja a rászorulóknak adja az államtól kapott kampánytámogatást és szerinte nem köthetnek alkut a demokratikus pártok a parlament fasiszta alakulatával. Mégis megdöbbenten látta, hogy a demokratikus ellenzék jobbikosokkal együtt ült parlamenti bizottságokban négy éven keresztül. Szerinte hitelességi válságban szenved a magyar politika. 

Schmuck Andor

Azt olvashattuk, hogy az Összefogás a héten megegyezett Bokros Lajossal. Igaz, Bokrosék nem kértek egyetlen helyet sem a közös listán és egyéniben sem indulnak, pusztán néhány irányelvben egyeztek meg a demokratikus ellenzékkel. A szocdemeknek miért nem sikerült egy hasonló megállapodás? Nektek milyen elvárásaitok voltak, melyek nem teljesültek?

A világ legegyszerűbb dolga miatt. Mi szeptemberben világossá tettük, hogy mi elvi megállapodást szerettünk volna kötni a szépkorúak 15 pontjáról, nem pedig helyekről tárgyalni. Erre merev elutasítást kaptunk, oly annyira, hogy senki sem tárgyalt velünk, kivéve az MSZP. De az is csak hat pontot fogadott el.

De pontosan mit utasítottak el? Mi volt programotokban a leginkább elfogadhatatlan számukra?

A leginkábbat nem tudom elmondani. Azt tudom mondani, hogy a 15 pontot leginkább nem fogadták el. Nem is tárgyaltak róla. Megdöbbenéssel hallgattam, hogy ugye tegnap Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök azt mondta, hogy a szociáldemokraták a nyudíjasokat érintő kérdéseikben költségvetési vonzatuk van és ezért vigyázni kell. Csak az a baj, hogy sem Gyurcsány Ferenc, sem Fodor Gábor, sem Bajnai Gordon a háttérszámításokra nem volt kiváncsi. Sőt, még az elképzelésekre sem voltak kiváncsiak. Fogalmam sincs, hogy mi alapján mondják azt, hogy mi jó, vagy mi nem jó. Én személyesen sem tárgyaltam velük erről.

Akkor tulajdonképpen kikkel tárgyaltak a szocdemek, mielőtt elutasítottak benneteket?

A szociáldemokraták szeptemberben tárgyaltak Mesterházy Attilával és azóta senkivel se tárgyaltak. Tehát ez egy ilyen kamú. Mi mind a 106 egyéni körzetben elkezdjük gyűjteni az aláírásokat. Mint, ahogy a volt miniszterelnök is mondta és mások is megerősítették, vannak kifejezetten jól szervezett megyék, ami azért pozitív. Gondolj bele, hogy összesen hat hónapja működik a párt!

Most hogy álltok az aláírások összegyűjtésében? Lesz egy szocdem országos lista?

Igen. Lesz szociáldemokrata országos lista. Létrehoztuk azt a programot, amit most már úgy hívnak, hogy „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”. Nyolc óra munka arról szól, hogy ha munka van, akkor minden van. Napi nyolc óra munkával mindenki legalább annyit tudjon keresni, hogy a családnak egy fajta biztonságot és nyugalmat tudjon adni. Másrészt olyan munkavédelmi változásokat kell hozni, hogy méginkább munkavállalóbarát legyek a Munka törvénykönyve. A nyolc óra pihenés az értelemszerűen arról szól, hogy a szépkorúak érdekében el kell követni mindent. Ha egy országban idősnek nem jó lenni, ott fiatalnak sem érdemes. A nyolc óra szórakozás pedig arról szól, hogy az jól látszik, hogy az Európai Unión belül Magyarországon van a legkevesebb idegen nyelvet beszélő ember. Szeretnénk ha elindulna a nemzeti internet program és erre rácsatlakozva, mindenki aki szeretne harminc év fölött, annak könnyen módja és lehetősége legyen versenyképes szakmát, vagy éppen nyelvet tanulni.

Akkor a szociáldemokraták nem csak a nyugdíjas korosztályra építenek, hanem nyílván a fiataloknak is ajánlanak egy programot. Ez valamelyest újdonságnak tűnik, hiszen eddig az idősebb korosztályokon volt a hangsúly nálatok.

Mi szeptemberig azt gondoltuk, hogy lesz összefogás. Mi addig azt gondoltuk, hogy egy alternatív hang leszünk, amely valós szépkori érdekképviseletet tud egy összefogásban megmutatni. De amikor kiderült, hogy 60 ezer ember elgondolásai senkit nem érdekel – hiszen 60 ezer ember vett részt a program kidolgozásában – innentől kezdve nekünk egyetlen lehetőségünk volt, hogy valódi választási programot indítsunk.

A munkavállalóknak konkrétan mit ajánlatok?

Azt, hogy négy év alatt, havonta minimum nettó 120 ezer forint kell, hogy megmaradjon nyolc óra munka elvégzése után.

Tehát a minimálbért akarjátok erre a szintre felhozni?

Minimum nettó 120 ezerre, mert ha ennyi van valakinél, az már tud egy fajta családi biztonságot adni tényleges munkavégzés után. Ma az a legnagyobb baj, hogy ha valaki meg akar élni, nem nyolc órát dolgozik, hanem tíz-tizenkettőt. Ha vállalkozó, akkor ennél is többet.

Egy ilyen intézkedés hogyan érintené a munkaadókat? Gondolom, hogy növelné számukra a terheket.

Mindenféleképpen növelné a terheket, de egyben ösztönözne a teljesítményre. Az a szép, hogy a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás programot – bármennyire is meglepő – az 1800-as évek közepén Angliában egy gyáriparos hírdette meg. Fölismerte azt, hogy ha nem tud kipihent emberekkel dolgozni, sokkal rosszabb lesz a teljesítmény. Másrészt én azt tudom mondani, hogy ha így kitekintünk a határon, elgondolkoztató, hogy tőlünk egy lépésre – Ausztriában – a minimál nyugdíj az 330 ezer forint. Nálunk pedig 28,500 az öregségi. Nálunk az átlag bruttó bér az 240 ezer forint, Ausztriában 840 ezer forint bruttó. Én azt gondolom, hogy a magyar munkavállalók semmivel sem rosszabbak. Hogy lehetséges az, hogy Ausztriában valaki árúfeltöltő és kap 360 ezer forintot, nálunk pedig 95 ezer forintot?

Nyílván ezért távozott körülbelül félmillió magyar külföldre.

Egy részt a megélhetés, másrészt pedig látszik, hogy időskorban mi vár rá. Akkor miért is maradna itt? Tehát ezen is kell változtatni. Az látszik, hogy a politika, most is – a választási kampányban – megbolondult. Az, amikor Gyurcsány Ferenc Orbán Viktort kéri arra, hogy rendezzenek egy vagyonosodási vitát, hogy ki miért lett gazdagabb, erre én azt tudom mondani, hogy én gratulálok minden képviselőnek, aki gazdagabb tudott lenni. De én érdemi párbeszédet szeretnék arról, hogy lehetséges az, hogy 4,5 millióan szegényebbek lettek.

Mit gondoltál Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédéről, amiben többször kitért arra, hogy a baloldalnak meg kell változnia, ugyanis még ma is sokan visszasírják valamilyen szinten a Kádár korszakot?

Mindenkinek van módja és lehetősége arra, hogy megítélje, mit gondoljon a múltról. Egy biztos: a baloldal nem tud úgy megújulni, hogy ha kiderül, hogy tök hiteltelen. Hát gondolj bele, abba a hiteltelensége, hogy miközben azt mondja a baloldal mindenegyes szereplője – én magamat is beleértve – hogy ez a választási rendszer nem jó, rajtam kívül mindenki más föl fogja venni a 600 milliót.

Olvastam, hogy az a terved, hogy ezt az összeget oda adjátok a rászorulóknak. Ez mégis hogyan fog megtörténni?

Így van. Lehetőséget teremtünk, hogy ebből a pénzből minél több embernek, aki nehéz helyzetben van segíteni tudjunk.

De a baloldal hitelessége ott is kezdődik, hogy most arról beszélnek, hogy progressív adózásra van szükség. Kérdezem én: ki az a baloldali vezető, aki az elmúlt négy évben azt a 20-25 százalékot amit így megspórolt a személyjövedelem adón azt jótékonysági célokra fordította? Tehát könnyű arról beszélni, hogy legyen akkor progresszív adózás. De hogyan lehet az, hogy ha valaki zsebretette azt a plusz jövedelmet, amit az Orbán kormány biztosított – egy parlamenti képviselő bére minden juttatással együtt majdnem eléri a 800 ezer forintot, ott már husz százalék nem kevés – innentől honnan lehet méltósága meg alapja arról beszélni, hogy kell egy fajta többkulcsos adózás?

Ha esetleg bekerül pártod a parlamentbe, hajlandóak lennétek jótékonysági célokra fordítani fizetésetek egy részét?

Itt másról van szó. Most szavazták meg a parlamenti képviselők, hogy 950 ezer forint lesz a bruttó alapdíj a következő ciklusban. Azt gondolják magukról, hogy jelen pillanatban tizennyolcszorosan többet érnek mint egy közmunkás. Ez azért elgondolkoztató. Nem hallottam senkit a parlamentben, pedig ott ül a Gyurcsány és a Mesterházy, illetve Bajnai emberei és senki sem mondta, hogy gyerekek – itt valakinek elgurult a gyógyszere!

De ha jól emlékszem, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként nem vette fel fizetését, vagy legalábbis jótékonysági célokra fordította.

Igen, de én nagyon kiváncsi lennék, hogy mi van a mostani képviselői fizetésével.

Ha valóban jótékonysági célokra fordítjátok az állami támogatást, mégis miből fogtok majd kampányolni?

Abból, amit összedobunk. Azok akik jelöltként indultak, mennek utcáról utcára. Nem könnyű. Hogy lehetséges az, hogy bárki jószívvel fog mosolyogni egy óriásplakáton 80 ezer forintért? Annyiba kerül egy plakát, miközben azt tudjuk, hogy ez egy közmunkás kéthavi bére. Még egyet kérdezek Tőled. Mondj nekem bárkit, aki azért változtatta meg a véleményét, hogy kire fog szavazni, mert a másik az jobban mutatott egy plakáton?

De gondolod, hogy a szociáldemokrata pártnak átjut a választókhoz az üzenete óriásplakátok nélkül? Azt látjuk, hogy a CÖF – például – rengeteg plakátot készített az Összefogás ellen. Nem fogtok esetleg kiszorulni a nyilvánosságból?

Nézd, ha ez igy alakul, akkor is azt mondom, hogy az erkölcsi győzelem a miénk. Egy ilyen választási rendszerben elfogadni a 600 milliót és abból kampányolni szerintem hiteltelen, főleg ellenzéki oldalon. Ez vissza fog ütni.

Januárban, éppen a Te ATV-s interjúdból értesülhettük arról, hogy a főváros indirekt módon reklámozta, vagy támogatta a Kitörés túrát, annak népszerűsítésében segítet. Ma pedig azt látjuk, hogy a Jobbikhoz képest is extrémista Magyar Hajnal egyik egyéni jelöltje – aki Varga Mihály egykori irodavezetője volt – már össze is gyüjtötte az 500 aláirást körzetében? Mit tud tenni pártod az egyre terjedő fasizmus és – ebben az esetben – a nácizmus terjeszkedése ellen?

Emlékezni lehetőség, emlékeztetni viszont felelősség. Ezért tettük mi azt, hogy a Kitörés túránál, több mint 800 aktivistával, felolvastuk ezt a 17,500 nevet, akiket Budapestről elhurcoltak. Ennyi nevet ismerünk. Elgondolkoztató, hogy 600 ezer Holokauszt áldozatból összesen a Holokauszt Központ kb. 147 ezer ember nevét ismeri és ebből összesen 17,500 fővárosiét. Tehát a náciknak, ha nem figyelünk oda, sikerül elérni, hogy ezeket az embereknek a nevüket is sikerül kiírtani. Mindenkit emlékeztetni kell és világossá kell tenni minden demokratikus erőnek, hogy nincs alku. Én a mai napig nem tudom elfogadni, hogy bárki aki demokratának tartja magát – akár LMP-s, fideszes, Bajnaiék, Gyurcsányék – hogy lehetséges az, hogy jobbikos országgyűlési képviselőkkel közös bizottságban ültek? Hogy lehetséges az, hogy mindenegyes szélsőséges jobbikos megszólalás után ezek a frakciók az elmúlt négy évben nem álltak fel és nem fordítottak hátat?

Mi lehet az oka, hogy a demokratikus erők eltűrték körülöttük a Jobbik és a fasiszták jelenlétét?

Nem tudom, hogy mi lehet az oka. Megint csak a hitelesség kérdése. Ugye, itt van ez a Simon ügy. Itt is nem arról van szó, hogy volt egy ember aki vélhetően bűncselekményt követett el, legalábbis a gyanú szerint. Megint az a probléma, hogy a politika és annak hitelessége elképesztő módon sérül. Ma már a politikusról, ha megkérdezed az embereket, visszafogottan azt tudom mondani, hogy mínusz 10 a megítélésük. Ha pártokat mondok, akkor mínusz 20. És innentől kezdve a politika apátiába süllyed. A demokráciának egyetlen halála van: az a közömbösség.

Vannak még parlamenten kívüli baloldali ellenzéki pártok. Gondolok – például – a Negyedik Köztársaságra. Miért nem lehet velük, vagy más demokratikus erőkkel összefogni, ha már nem vagytok benne az Összefogásban?

Az a helyzet, hogy jelen pillanatban az embereket az ilyen pártokkal való megállapodás szerintem nem motiválják őket. Sokkal fontosabb, hogy a pártok a választókkal kössenek megállapodást. Mi erre törekszünk. És még egy fontos dolog van. Hat hónapja jött létre a párt. A szociáldemokratáknak nem célja a 2014, hanem csak állomás. Senki sem gondolja komolyan, hogy hat hónap alatt sikerül egy valódi nagy pártot, vagy közösséget létrehozni. Elindultunk egy úton és ezen az úton az egyik állomás az 2014.

Szerinted eléred az öt százalékos küszöböt?

Szerintem arra van esély, hogy a szociáldemokrata párt sokkal erősebben jöjjön ki ebből a választásból, mint ahogy előtte belement. Hogy ha ez öt százalék, akkor ez még több lehetőséget, de leginkább még több felelősséget fog jelenteni.

Az országgyűlésin kívül lesz még idén két másik választás: egy EP-s, és egy önkormányzati. Fogtok indulni?

Természetesen, és az európai parlamenti választásnak úgy fogunk neki, hogy pont holnap Tunéziában leszek, ahol a német szocdemek összehívták a szociáldemokrata pártok vezetőit. Én ott javaslatot fogok tenni arra, hogy szülessen meg az európai uniós időskori emberjogi charta és ezt nevezzük el Budapesti Cselekvési Tervnek. Ezt próbálom kilobbizni holnap.

Amikor most gyűjtitek az aláírásokat és amikor  választókkal találkozol, milyen visszajelzéseket kapsz?

Az elkeseredés érzékelhető. Nagyon felértékelődik az a munka, amit például Te is csinálsz, meg csinálnak jó páran, a neten keresztül. Önálló, független és tisztességes hangon beszélnek. Az apátia ellen csak így lehet megküzdeni.

Christopher Adam