Ha bízhatunk a felmérésekben, a Parti Québécois (PQ) – Kanada második legnépesebb tartományának nacionalista-baloldali kormánypártja – bukásra áll április 7-én. A Forum Research pártpreferenciás felmérése szerint az ellenzéki Liberális Pártra (PLQ) 41, a PQ-ra csupán 29 és a jobboldali Coalition Avenir Québecre (CAQ) 19 százalék szavazna. A radikálbaloldali, ugyanakkor a PQ-val ellentétben egyáltalán nem rasszista Québec Solidaire pedig 7 százalékos támogatottságot tudhat magáénak. Pauline Marois miniszterelnök pártja szemmel láthatóan az etnikai és nyelvi különbségekkel, a francia többségben felbukkanó idegenellenességel próbál fordítani vesztesnek tűnő helyzetén. Olyan demagóg retorikát, olyan gondolatokat, illetve olyan populista politikát vet be a kormánypárt, mely egyre inkább a Jobbik hozzáállására hasonlít, különösebben abban, hogy a lecsúszott vidéki lakosságban igyekszik egy paranoiás hangulatot, illetve ostrom-mentalitást teremteni. Az ellenségek pedig az angol anyanyelvűek, a Québecben tanuló, de más kanadai tartományból származó egyetemisták, valamint a zsidók és a muszlimok.

Pauline Marois kormányfő Pierre Karl Peladeau-val és Alexis Deschenes-nel. Fotó: The Canadian Press

Az idegenellenes kampányhangulat Jean Carriere-rel, a PQ Lafontaine választókerületi képviselő-jelöltjével kezdődött, aki a Facebook oldalán egy „ba**eg Iszlám!” feliratú fotót hozott le. Ez már a PQ számára is sok volt és a képviselő nyomban lemondott. Aztán nem sokkal később egy másik montreáli választókerület jelöltje –  Louise Mailloux – előállt egy régi, közismert antiszemita váddal, amit egyébként éppen a neonácik és skinheadek szoktak hangoztatni, nevezetesen: szerinte a zsidók egy „kóser adót” vetni ki titokban az egész világ lakosságára. A neonácik és a québeci kormánypárti képviselő szerint ebből a „kóser adóból” származó jövedelmet a cionisták arra használják fel, hogyháborúkat indítsanak világszerte. A „rejtett” élelmiszeradóról egyébként a kuruc.info is cikkezett, tehát ebbe a társaságba keveredett Louise Mailloux, aki – ennek ellenére – még mindig a montreáli Gouin választókerület PQ-s jelöltje.

A kuruc.infó szinvonalához hasonlító zsidózás, illetve az iszlamofóbia után a hétvégén jött egy újabb „ajándék” a PQ rasszista szavazói számára. Janette Bertrand, egy közismert québeci publicista Bernard Drainville kormánypárti miniszter jelenlétében azt találta mondani, hogy ha nem nyer a Parti Québécois és ha nem fogadja el a Nemzetgyűlés a párt vitatott szekularizmus chartáját, akkor elképzelhető, hogy a „McGill Egyetem gazdag férfi diájai miatt” lakóházában nem használhatják többé a nők a közös úszómedencét. A McGill egy angol nyelvű intézmény Montreál szívében, ahol jelentős számban tanulnak zsidó és muszlim diák, köztük ortodox zsidók is. Janette Bertrand „gazdag angol zsidózását” és muszlimellenességét valamennyi québeci francia képes egyből dekódolni. Az üzenete lefordítva: ha mi, a szegény elnyomott franciák nem vigyázunk, akkor jönnek a gazdag, idegen angol kisebbségiek és még az úszómedencénket is elveszik tőlünk!

Mint ahogy már a KMH-ban is beszámoltunk, olyan félelmeket is keltenek a PQ politikusai, hogy tartományon kívülről érkező angol nyelvű (és feltehetően liberális) kanadaiak jelentkeznek be tömegesen a québeci Nemzetgyűlési választások előtt, hogy elcsalják a választást és bedöntsék a québeci demokráciát. Ezzel szemben az derült ki, hogy pont az ellenzkező igaz: a Québeci Választasi Bizottság alkalmazottai tömegesen akadályozzák meg, hogy Québecben élő és  adózó angol nyelvű egyetemisták szavazhassanak. Julius Grey montreáli emberjogi ügyvéd négy olyan angol diák érdekében fordult a bírósághoz a héten, akiktől elvonták szavazati jogukat. Az egyik diák – Matthew Satterthwaite – a Westmount-St-Louis választókerületben szeretett volna bejelentkezni, mivel immár két éve életvitelszerűen ott él. Amikor először telefonon érdeklődött a bejelentkezés feltételeiről franciául beszélt a választási iroda munkatársával, aki elmondta,  hogy mindenképpen jogosult szavazni. Aztán amikor ezt személyesen próbálta elintézni, angolul szólalt meg a hivatal kirendeltségén és az ott dolgozó tisztviselő egyből jelezte, hogy nem jogosult szavazni. A Montreal Gazette című angol nyelvű québeci napilap számtalan ehhez hasonló esetről számolt be az elmúlt napokban.

Az etnikai és nyelvi feszültségek teljesen szándékos felkorbácsolása a kormánypárt részéről oly annyira felháborította Philippe Couillard-ot, a liberálisok miniszterelnök-jelöltjét, hogy az általában roppant higgadt agysebészt tegnap láthatóan elöntötte a méreg. A kipát és hidzsábot közalkalmazottak számára betiltó szekulárizmus chartáját egyenesen „undorítónak” nevezte. Szerinte ugyanis muszlim nők, valamint kipát hordó zsidó orvosok, ápolók, tanárok és egyéb közalkalmazottak a charta miatt veszíthetik el állásukat. „Én 56 éves vagyuk és ennyire cinikus politizálását még soha nem láttam Québecben. Ez rendkívül káros lesz a québeci demokrácia számára. Az, hogy egyesek a függetlenségért, a szeparatizmusért harcolnak, az egy dolog és még legitim is. Az viszont elfogadhatatlan, hogy politikát csinálnak egy olyan delikát ügyből, mint a közösségek együttéléséből, vagy hogy beprogramozzák a nyilt diszkriminációt a munkahelyekre”–mondta Couillard a Québec városi Radio X-nek, utalva a tervezett kipa és hidzsáb tilalomra.  „A PQ idegenelles félelmeket kelt anélkül, hogy ezt a politikát nyiltan bevallaná”–tette hozzá a PLQ vezetője.

Az érzelmek felkorbácsolása veszélyekkel jár. Ez az előző, 2012. szeptember 4-ei Nemzetgyűlési választások éjszakáján is megtapasztalhattuk, amikor az etnikai feszültségek révén egy elmeháborodott angol szavazó berontott a PQ kampányrendezvényére egy pisztollyal és elkezdett lövöldözni. Pauline Marois újonnan megválasztott PQ-s kormányfő éppen választási győzelmét ünnepelte, amikor  beszédközben biztonsági emberei hirtelen eltávolították a színpadról. A PQ egyik technikusa meghalt, egy másik pedig megsérült a lövöldözésben.

Érdemes megnézni a valóban ijesztő momentumot itt:

Bízom benne, hogy ha 18 hónapos kormányzása után ismét ellenzékbe kerül a PQ, a tartománybeli nyelvi és etnikai kedélyek lecsillapodnak.