Munkában a megalománia…és helyet csinál magának
A kormányzat könyöke, mint a cséphadaró, heves munkában van, egyre több és egyre nagyobb helyet követel magának.
Szeretett miniszterelnökünk már hosszú ideje a Várban kívant székelni, de ebben a 2002-ben elszenvedett vereség meggátolta. Akkor az éppen befejezett Sándor Patotába helyette a köztársasági elnök költözött be, de Orban Viktor nem mondott le azóta sem arról, hogy a Vár magasából nézhesse le a bűnös Budapestet. Sőt, az elképzelés tovább ”finomodott” az eltelt évek során. Ma már nem éri be egyszerűen az átköltözéssel, az egész várat akarja, hódító módjára, elfoglalni.
Orbán Viktor
A pontos időrendiség igénye nélkül, az apránként előkerülő részletek a következő haditervet szabadították rá a mit sem sejtő magyar közéletre.
Először a Tudományos Akadémia intézeteinek kell távozniuk a Várból. A patinás intézmények, a zenei, történeti, és filozófiai intézetek, melyek közel fél évszázada foglaltak el várbeli kis palotákat, egy központi helyre költözhetnek majd, melynek a megépítéséről, természetesen, majd később történik intézkedés. (A szükséges költségekre, természetesen, nincs kalkuláció és semmiféle pénz nem áll rendelkezésre.)
Egyidejűleg a jelenlegi kormányzati negyed jól ismert épületeit is ki kell üríteni, mint például a Néprajzi Múzeumot a Kúria számára, vagy a Mezőgazdasági Minisztériumot, amely számára még nincs felhasználási javaslat.
Az igazán nagy falat azonban a Királyi Palota épülete. Ebben jelenleg a Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Galéria, valamint a Budapesti Történeti Múzeum működik. Ez utóbbinak az eltávolításáról eddig még nem esett szó, de a Galéria és a Könyvtár mehet isten hírével. Persze a Széchényi Könyvtár hatalmas intézmény, rettentően helyigényes, így az elhelyezése tejességgel megoldatlan és a költöztetése hallatlanul körülményes és drága. (Az áthelyezés költségeiről nincs adat, és arról sincs, hogy honnan volna rá pénz.) A Galéria azonban, immár mint a Szépművészeti Múzeum leányvállalata, az újonnan felépítendő Múzeumi Negyedbe költözne. Ennek az új múzeumi negyednek a Városliget sarkában, a Dózsa György út és Ajtósi Dűrer sor sarkán szorítanak majd helyet, egy nemzetközi pályázat a tervekre már le is zárult. Ennek a tervezett elképzelésnek minden városvédő személy és egyesület ellenáll, elkapkodottnak és botrányosnak tartják. (A megépítendő Múzeumi Negyed előirányzott költsége negyven milliárd forint, főleg uniós forrásokból és a befejezése még erre a kormányzati ciklusra várható.)
Van azonban még egy épület, a Várszínház és karmelita kolostor, amelyet a kormány kiszemelt, közvetlenül a Sándor Palota tőszomszédságában, a Miniszterelnökség és Orbán Viktor számára. Ebben jelenleg cégirodák és a Nemzeti Táncszinház működik. Ezeket is ki kell majd költöztetni, de hogy hogyan és hova, arról egyenlőre nincs elképzelés. (Mint ahogy a költségekről sincs.) Ebbe a tizennyolcadik századi épületbe kívánja költöztetni Orbán Viktor a maga irodáit.
Mindezzel egy időben egyre erősödik annak a kormányzati elképzelésnek a hitelessége, hogy két minisztériumot, a Mezőgazdaságit és a Honvédelmit, Debrecenbe, illetve Székesfehérvárra költöztetnék. Ennek a közigazgatási hatására nincs értelme sok szót vesztegetni, de azt nem nehéz észrevenni, hogy ezzel a költözéssel további jókora állami irodaterület válna szabaddá, melyeknek a hasznosításáról egyetlen szóval sem nyilatkozik a kormány.
A királyi vár épületeit tehát, miután kiürítették őket, a kormány intézményei foglalnák majd el. Természetesen az ezzel járó biztonsági intézkedések nemcsak az épületektől, de a környező területekről is kizárják majd a látogatókat, ellentétben a jelenlegi állapottal. (Kevesen tudják, hogy a kormány összes épületét a Készenléti Rendőrség védi, kivéve a Parlamentet, mert annak saját ”hadereje” van.) Az eredmény a közösség szempontjából az lesz egyfelől, hogy a túristák és a helyi lakosok többé a közelébe se mehetnek a saját Váruknak. Másfelől azonban olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely majd ott a magasban lebeg, előkelő elszigeteltségben, felülről nézi le, a szó szoros értelmében, a polgárait és még kevesebb kapcsolata lesz a valósággal, mint eddig.
Kerekes Sándor
Author: Kerekes Sándor
Budapesten nevelkedett, mérsékelt sikerrel. 1976 óta Torontóban él, pénzügyi szakember. Irásaiban történelemmel, politikával és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Kedvelt műfaja a polémia. Az elmult tizenkét évben reszt vett a torontói magyar közösség, a Magyar Ház életében, különös tekintettel a legutóbbi hat évre, amikoris igyekezett a vezetőség kétes tevékenységével szemben a tagság érdekeit megvédeni. Történelmi vizsgálódásai többnyire a XIX. es XX századi magyar társadalmi, kulturális és politikai világgal foglalkoznak, gyakran a zsidósággal is kapcsolatban. Budapest szerelmese. A magyar politikai élet szorgalmas megfigyelője, különös tekintettel a jelenleg folyamatban lévő fasizálódási folyamatra.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
2:20 du.
orbánnak eddig se volt túl sok kapcsolata sem a néppel, sem a valósággal, viszont kétségtelen, hogy egy dolga alaposan meg fog változni – ” a Várban kívánt székelni” (nyugi, tudom, hogy mást jelent, de): a székelés.
most már tényleg magasról fog székelni a népére…
mondjuk, szorulása eddig se volt.
az ember azt gondolná, ha már valami nemzeti, biztonságban van orbántól. de nem. sem a galéria, sem a táncszínház nem ezt példázza.
a kupolaterem valszeg megfelelő fogadóterem lesz őfenesége számára, amikor hódolóit kívánja majd maga elé bocsájtatni. se a türkmén, se a kazah, se az azeri elnöknek nincs ilyen, sőt, putyin is el fog sárgulni az irigységtől. mert ne legyen senkinek se kétsége, a kolostor (hehehe, orbán kolostorba vonul) – csak átmeneti állapot.
3:32 du.
Remélem, megvan még a Várban a titkos alagút.
Csak, hogy legyen hol menekülnie Orbánnak, mikor megindul ellene a nép.
4:29 de.
„Ehagyjuk drágám ezt a bűnös várost…” – énekli Verdi Taviata-jának férfi főszereplője, ám akkor közel sem Budapestre gondolt az olasz libretto alkotója.
Néhány évtizeddel később azonban egy, az Antant által előkapott, addig szürke eminenciás, K.u.K. admirális Horthy Miklós már a magyar fővárost és lakosságát minősíti ezzel a kitüntető címmel.
Aztán nyolc évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy egy disznóól mellől szalasztott, magát generálisnak képzelő kettéfűrészelt óriás, az általa állítólag gyűlölt szocializmusnak köszönhetően jogvégzett, szürke egyéniség, ugyancsak ezzel a jelzővel mocskolja majd nemcsak az ország, de Európa legszebb, a nemzeti jövedelem 80 százalékát adó fővárosát. Ezt az első regnálásakor, első Orbanisztán korszakában teszi meg…
4:44 de.
Törpe Napoleont már az sem zavarja, hogy az a bizonyos „deportálandó” galéria történetesen és teljes joggal nevében a . n e m z e t i . jelzőt, és a szintén ebrúdra kerülő – az e cikkben sajnos meg sem említett – országos könyvtár pedig a legnagyobb magyar(!), S z é c h e n y i . nevét viseli. Neki csak a királyi székhely kell, ahol öreg napjaiban is majd nyugodtan székelhet… – oszt annyi. 🙁
5:21 de.
Székesfehérvárt ujra fövárosnak!
Miért a legnagyobb város egyben föváros?
Lásd USA Ausztrális Törökország,stb.
Történelmünkben már volt Fehérvár főváros!
meg jobban is illene népünkhöz.Fehér vár= fehér vár…
5:34 de.
kiss pál: ja. nomeg ott van a koronázódomb, meg a négy égtáj, a kard, meg a ló háta. a levezetése cseppet bugyuta. nem azért hívták fehérvárnak, és soha nem volt főváros, csak koronázó város, amit számos királyunk felváltva használt esztergommal (királyi székhely volt) és budával (buda mellesleg csak IV. Béla idejében lett azzá), ahol a király csak ideiglenesen időzött, tehát székét átmenetileg állította ott fel (na, ettől székesfehérvár).
csak egy cseppet időzzön el azon, hogy azon kívül, hogy számos csinos laktanya található ott, mégis, mi más predesztinálja fővárosnak? csak nem az infrastruktúrája? vagy a megközelítése (a vonat azon a távon képes 15-20 percet is késni)? esetleg kulturális létesítményei?
na, ezen dolgozzon még 1 kicsit 😀
5:35 de.
málnaszőr: a cikk nem, de én kommentemben igen. hiába, nem bírok magammal, ha fényezni kell önmagam 🙂
7:38 de.
Bocsánat málnaszőr! A könyvtár nem Széchenyi, hanem Széchényi, ugyanis nem István (a hídépítő) alapította, hanem – ha így fejből jól emlékszem – Ödön, az egyik oldalági rokona a „nagy magyarnak”.
9:57 de.
Azért ez se semmi, lengyel barátaink mintha jól látnák a helyzetet:
http://nol.hu/kulfold/lengyel-botrany-orban-leszopta-putyint-1469903
2:30 du.
Kié lehet ez a torz agyszülemény,hogy feldúlják a Vár környékét?– csak azért,mert egy megalomániában szenvedő Felcsuti törpe csatakakas beteges vágyait kielégítsék. Nincs egy magára valamit is adó politikus a környezetében aki figyelmeztetné, vagy megmeri mondani ennek a sötét géniusznak,hogy túl hosszú távra tervez.Magyarországon gyermekek családok éheznek,vagy a létminimum alatt (élnek) tengődnek.–Orbán meg beteges hóbortban szenvedve feleslegesen elszorná a közvagyont.
Örült egy rendszer ez, amit Orbán és bagázsa felépített-igaz az ürült rendszer is rendszer.-csak éppen nem ép eszűeknek vagy gondolkodóknak való.
2:52 du.
pecor: ne csodálkozz. orbán jelenlegi helyén – se a parlamentben, se a MEH-ben nem védhető meg igazán. a kossuth-tér nem elszigetelhető, a MEH pláne nem. ámde a királyi vár! semmit nem kell csinálni, csak lezárni a sikló mellett az oroszlános kaput, és a felvezető utakat a fehérvári kapu, a rondella, az esztergomi kapu és a többi felől, és már izolálható is a purdé.
11:45 du.
Erdekes, en Fehervarra jartam oskolaba es dolgoztam is ott vagy 7-8 evig meg utana, es ott azt rebesgettek, hogy nem csak koronazo, hanem szekes fovaros is volt.
A rossz nyelvek szerint azert esett ra a valasztas, mert kb ugy 75-80%-ban mocsar vette korul es igy egy ott epitett var biztonsagosabbnak tunt. Azota persze a mocsar vizet tobbe-kevesbe lecsapoltak, de ha jokat akartok nevetni menjetek ki a nyugati reszeben levo „Szarazretre” es nyomjatok le egy asot. Mindjart jon a talajviz. 🙂
https://www.smashwords.com/books/view/406335
4:34 de.
A . f ő v á r o s . szó modern kori meghatározás és jogi kategória. A középkorban – amely igenhosszú, úgy 800 éves történelmi periódus volt – királyi székhely [ld: a „székes” toldalék szót] nem azonos a fővárossal. Ilyen több is létezett a históriánkban… Az ún. szabad királyi városok viszont annyiban voltak szabadok, hogy a király szavatolta a helyi – a tartományi, v. a megyei – földesuraktól és rendektől való függetlenségüket, és városi (polgári) tanáccsal > önkormányzattal, annak egyedi és persze sajátos szabályzataival rendelkeztek, a polgárosodás csíráiként… Királyi székhelyként funkcionáló város is rendelkezett önálló városi önkormányzattal…
4:41 de.
Talalom !
Köszönöm!
4:51 de.
Egyébkéntha már itt tartunk, rossz nyelvek(?) szerint az MTA a Széchenyi által birtokainak „X” %-ából, mint megajánlott azévi jövedelmeiből állítólag egy garast, annyit sem látott. Biztosan rosszul ment a gazdaság…
Ez persze semmit nem von le a Széchenyi család adakozói és alapítói érdemeiből. Szabadkőműves apja alapította a Magyar Nemzeti múzeumot is… De a Lánchíd sem volt semmi…
12:36 du.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ön minden évben legalább egyszer tájékoztat bennünket arról, hogy milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági élet területén. Teljes és átfogó képet ad a végrehajtott államigazgatási intézkedésről, az aktuális eredményekről, jövőbeni célkitűzésekről.
Engedje meg, hogy most mi forduljunk Önhöz, és tájékoztassuk arról, hogy látjuk mi az élet másik oldalát. Mi úgy gondoljuk, hogy egy kormányzat akkor működik hatékonyan, ha kommunikáció van a hatalom gyakorlói és a társadalom rétegei között.
Mi nagyra becsüljük a nemzeti kormány elkötelezettségét a haza és állampolgárai iránt. Különösen értékeljük azt, hogy az ország célkitűzései mentén felvállalja a konfliktusokat a nagytőke, a finánctőke és a globális pénzügyi nagyhatalmak ellen.
Engedje meg, hogy a devizahiteles civil társadalom részéről levelünkben tájékoztassuk arról, hogy milyen problémákkal kell szembesülnie másfél millió devizahiteles embernek ma Magyarországon.
Előzmény:
A pénzügyi lobby, a szoc-lib.kormány, az MNB és a média évekig tartó összehangolt együttműködése segítette elő MO.kifosztását a devizát soha nem látott hitelekkel. Tehette azért, mert mi állampolgárok feltétel nélkül bíztunk a kormányban, bíztunk a bankjukban és feltétel nélkül bíztunk az intézményi és jogi rendszer függetlenségében. Visszaélve azzal, hogy nem volt meg a kellő pénzügyi ismeretünk, szándékosan becsaptak bennünket a devizahitelnek álcázott, valóságban egy gátlástalan és ellenőrizetlen szabad rablást lehetővé tevő rablóhitellel. Tehették azért, mert a felügyeleti szerveknek is sakk-mattot adtak, és az MNB pedig szégyenteljes módon és hazaárulást elkövetve a pénzérdekek egyoldalú kiszolgálójává, és a HAZA első számú kirablójává vált. Ennek bizonyítéka volt a 2008-as bankmentés a 20 MRD HUF készenléti hitellel.
A devizahitel csalárd termék
A devizahitel egy csalárd termék, amely mögött soha nem állt deviza. Ezt a svájci jegybank adatai igazolják, hogy nem létezett annyi CHF, amelyet a bankok Közép-kelet Európába kihelyeztek. A devizahitel banktechnikai alapját FX-swapokkal fedezték. Számtalan MNB tanulmány igazolja, hogy a swapoknak, nincs árfolyamkockázata, a kamatkockázatokat pedig ún. FRA-ügyletekkel fedezték.
Tehát ezen ügyletekkel sem támasztható alá semminemű árfolyamkockázat, és kamatkockázat, amit az adósokra áthárítottak. Nem létező árfolyam és kamatkülönbözetek átruházása történt, jogtalanul, törvénytelenül, tisztességtelenül! Erőfölénnyel visszaélve!
A devizához kötött hitel nem látott devizát, mert csak a bankok könyveiben létezett. Ennek alapja a 250/2000.sz.kormányrendelet volt, amely biztosította a bankoknak azt a lehetőséget, hogy úgy számoljanak, mintha deviza lenne. De nem volt deviza, és ezért értelmezhetetlen közgazdasági kategória a nem létező devizának az árfolyam különbözete, pláne annak megosztása.
A devizához kötött hitel visszafizethetetlen, konkrét számításokkal igazolható a nyolcszoros extraprofit ténye. Ha valaki 2007-ben felvett 100.000 CHF hitelt 147 Ft-on, vagyis 14.700.000 Ft-ot, annak a hitel teljes futamideje alatt 103,5 millió Ft-ot kellene visszafizetni. Ez képtelenség! Minél tovább fizeti az adós, annál többet veszít, mert elveszti az addig befizetett teljes összeget, elbukja a fedezetet, és mivel nincs elsétálási jog, ezért még unokái is fizetni fogják.
A Kúria döntései, jogegységi határozatai
A devizahitel számtalan törvényi sértést kimerít, amelynek felsorolására nem is vállalkoznánk. Több törvénysértés esetében a T.Kúria kimondta a semmisséget, amely alapján kiterjeszthető a semmisség valamennyi devizahitel szerződésre.
A kormány részéről azt a megoldási rendezést tartottuk volna ésszerűnek és célszerűnek, ami Horvátországban történt. Önöknek közérdekű keresetet kellett volna indítani, és ezzel kiterjeszteni a semmiséget valamennyi devizahitelszerződés esetében. Ezen kívül a probléma végleges megoldásáig a végrehajtásokat azonnali hatállyal fel kell volna központilag függeszteni.
A közérdekű kereset egy világos üzenet lett volna a társadalom felé, hogy nem megsegíteni akarják a devizahiteleseket, hanem jogot és igazságot szeretnének biztosítani a csalárd szerződések esetében.
Ön nagy nyilvánosság előtt több ízben kijelentette, hogy a bankok becsapták ügyfeleiket. Ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor Magyarország lakossága igazságot kíván horvát mintára.
Forintosítás az eredeti feltételekkel, és kártalanítás, ez az érintett közösség számára az egyetlen elfogadható megoldás. Mind az egymillió devizahitel szerződés semmis. A lakás célú hitelek egy nagyon szűk szeletét képezik az egész problémának. Nagyon sokan szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel lakás célra, mert ezt erőltették rájuk a bankok, vagy a hitelközvetítők. Az autóhitelek pedig a devizahitel legnagyobb csalását valósították meg, mert 18%-os kamat-marzs-al realizálták ezen termékeket.
Tisztelt Miniszterelnök úr!
Nincs uzsora és uzsora közötti különbség. A csalás az csalás, akár lakáshitel, szabadfelhasználású és autóhitel . Ez olyan, mintha gyilkosok között tenne különbséget: felmentené azt, aki egy idegent ölt meg, és elítélné azt, aki a hozzátartozóját.
Egy demokratikus berendezésű országban ha van bűn, akkor kell legyen felelős, és felelősségvállalás, és kell legyen következmény.
Az Önök által a devizahitelesek meghirdetéseként beharangozott megoldási javaslat csak az indulatokat korbácsolja, és megosztja a társadalmat, miközben nem nyújt átfogó rendezést a probléma megoldására. Ez nem az adósokat menti, hanem a bankokat, mert ők ússzák meg a legolcsóbban.
A Devizahitelesek szeretnék nyomatékosítani, hogy ők nem megsegítést várnak el, hanem a törvényeknek való érvényt szerzéssel elszámolást és elszámoltatást követelnek!
Felháborodtunk azon is, hogy a Bankszövetség nem hajló a civilekkel tárgyalni, és közösen megtalálni a megoldást Magyarország legsúlyosabb problémájára!
Tisztelettel tolmácsoljuk Ön felé a devizahitelesek követeléseit a probléma megoldását illetően:
1./ Minden 2002-2010.kötött devizaszerződés semmis, minden megkülönböztetés nélkül.
2./ Forintosítás eredeti feltételekkel, levonva az eddig befizetettet, a különbség, ha plusz a bank követelése, ha elő és végtörlesztettek, vagy magasabb kamatozású Ft-hitel felvételére kényszerültek, kártalanítás jár.
3./ Végrehajtások, árverezések azonnali hatályú leállítása a helyzet végleges rendezéséig.
4./ Magáncsőd intézményének bevezetése
5./ Teljes kártalanítás az otthonukat vesztetteknek!
A bankok előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból, aljas indokból, nagy értékre és érdekkörre csalást követtek el.
Kifosztották és eladósították fél Magyarországot, és tönkre tették annak állampolgárait egzisztenciálisan, anyagilag, idegileg.
Tönkretették az ország gazdaságát, mert a rablóhitel miatt vállalkozások és munkahelyek ezrei szűntek meg, beláthatatlan károkat okozva ezzel mind az országnak, mind annak összes állampolgárának, mert a munkahelyek megszűnése révén nem csak a devizahitelesek lettek kárvallottjai ennek a kifosztásnak, hanem a Ft-hitelesek is, és azok is, akik hitelt sem vettek fel.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A devizahitel kérdés Magyarország legsúlyosabb társadalmi és gazdasági problémája. Az embereket a rablóhitel soha nem látott szegénységbe taszította. Nincs fizetőképes kereslet. Nincs fejlődés. Fel kell szabadítani az embereket az adósrabszolgaság alól. Jogot és igazságot kell szolgáltatni a becsapott embereknek!
Véget kell vetni a banki uzsorának! A hitelezést szolgáltatássá kell tenni újra, magyar felségjelű bankokkal, és tisztességes hitelezéssel!
Társadalmi katasztrófa fenyeget, 3000 halott, 200.000 kilakoltatásra váró.500.000 hazáját elhagyó ember, és másfél millió kisemmizett ember a rablóhitel eddigi áldozata!
Önöknek választási ígérete volt a devizahitelkérdés valós megoldása.
Most az újabb 2/3 Önöknek nem csak lehetőség, hanem kötelessége is a haza szolgálata terén.
A késedelem további emberéleteket követel. Azonnali és generális megoldást kérünk az Önök kormányától!
Köszönjük az eddigi fáradozását, és kérjük, hogy a kormány merjen bátran bátor lenni, az ország érdekében, a haza érdekében, a nemzet érdekében!
További sok sikert és jó egészséget kívánunk Önnek!
Dátum, aláírás
3:46 du.
http://1.1.1.1/bmi/38.media.tumblr.com/5b2f7dc0568b82ed60ba872769e8a9d7/tumblr_n7mntbcxTf1qcvdpbo1_500.gif
6:37 de.
Egy magát korlátlannak képzelő ember, márpedig a 2/3-os Orbán azt képzeli magáról (ami azért nem az egész, valamennyi, úgy 1/3 hiányzik, ahhoz hogy komplettnek nevezhessük, hát még ha hozzávesszük, hogy mindez kevesebb mint 1/2-ből jött ki némi csalással), amit elgondol azt az ökör következettségével végre is hajtja.
De mindig akad egy fő okos is, mint pl. a Szépművészeti Múzeum főigazgatója (dr. Baán László), aki aládolgozik, jelen esetben arcán boldog mosollyal áldozza be a a Városligetet, ami persze mint a nevéből is kiderül nem az övéké (sem Orbáné sem dr. Baán Lászlóé, sőt még csak nem is a Fidesz 2/3-é, mint a nevében is benne van, a miénk akik itt élünk ebben a városban egyelőre), hogy legyen hely az akarnok ember elképzeléseinek végrehajtására.
Úgyhogy minden a legjobb úton halad. Az enyém a vár tiétek a lekvár játékot Orbán már be is húzhatja, meglesz, az ára meg nem számít, lényeg, hogy ott üljön, ahol már majdnem királynak érezheti magát.
7:03 de.
Cornelius irja: „Remélem, megvan még a Várban a titkos alagút.”
Valaszom: igen az alagut megvan meg persze, de ha hiszed, ha nem, allamositottak par hettel ezelott. A kormany emberei megleptek az irodat es a helyi vezeto tiltakozasa kozepette atvettek, majd lezartak a Labirintust.
Malnaszor irja: „országos könyvtár pedig a legnagyobb magyar(!), S z é c h e n y i . nevét viseli. ”
Valaszom:
Tevedni meltoztatol kedves malnaszor. Megtevesztett a nevazonossag. A Szechenyi konyvtar Szechenyi Ferenc nevet viseli, a legnagyobb magyar edesapjaet. Ugyanis Ferenc 1802-ben a megalapitando Nemzeti Muzeum javara felajanlotta a sajat konyvtarat es az szolgalt a mai konyvtar alapjaul. Egyebkent az eredeti gyujtemeny valtozatlanul egyutt van es kutathato. (termeszetesen talalom ur teved, a konyvtarnak nincs koze Odonhoz.)
7:13 de.
kerekes sandor: privát üzenet (mivel nem olvasod a mail-jeidet – nem is nagyon tudnád, ugyanis ”
Your message could not be delivered for more than 12 hour(s). It will be retried until it is 2 day(s) old. temporary failure. Command output: maildrop: maildir over quota.”):
a brunch erősen kétséges, mivel a helyszín ismeretlen (elfelejtetted közölni).
7:35 de.
Kedves Katalin!
Nem tudom ugyan, miért tette föl ide ezt az alattvalói hűségtől csöpögő levelet, mert nem a témához tartozik. Ám, mivel idekerült, engedje meg, hogy néhány történelmi konkrétummal kiegészítsem ezt az irományt, tehát:
1. A magyarországi deviza-hitelezés engedélyezése a 2001. június 15-én kelt kormányrendeletben történt meg. Mit gondol, ki volt ennek az aláírója?
2. Senki nem vett volna fel devizában hitelt,. ha a gyűlölt „szoc-lib” kormányok alatt az akkor még független MNB nem tartotta volna irreálisan magasan /pont a szoc-lib kormányok és az ország dolgát megnehezítendő/ a forint alapkamatát. Ki is volt akkor az MNB elnöke? Őt úgy hívták, hogy Járai Zsigmond. Talán azt Ön is tudja, hogy Járai nem a „szoc-lib” oldalhoz tartozott.
3. Talán azt a deviza-hitelesek is tudják, hogy a gazdasági világválságot nem a „szoc-lib”-ek okozták, és amennyiben nem következik be, akkor a deviza-hitelesek nem kerülnek ilyen helyzetbe.
4. A deviza-hitelesek problémáját ez a kétharmados kormány már rég megoldhatta volna, ha az ehhez szükséges milliárdokból mondjuk nem teljesen fölösleges stadionokat épít.
5.Megnyugtatom, hogy a probléma most megoldódik, mert jönnek az önkormányzati választások.
6. Magyarországnak a rendszerváltás óta még nem volt olyan kormánya, amelyik ennyire lefeküdt volna a nemzetközi tőkének, mint a mostani. Még akkor sem, ha ezt a tényt állandó „szabadságharcos” retorikával fedi el. Minta fenti levélből is látszik. sikeresen.
7:42 de.
todor48: én vagyok a hibás, mivel én úgy olvastam, hogy másfél millió ember érdekében szól. nem az első két bekezdés a mérvadó – szerintem.
amúgy a hölgy az apostoli magyar királyság – mely, mint tudjuk, komoly konkurenciája orbanisztánnak – élharcosa…
6:35 du.
talalom: az Országos Széchényi Könyvtárat Széchényi Ferenc alapította:
„A 1802. november 25-i dátummal 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Azonban mindezek előtt elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, ezt a maga költségén kinyomatta, majd belőle egy-egy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos intézeteknek, valamint hazai és külföldi tudósoknak is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is.” (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_Ferenc)