Tíz éves a Kanadai Magyar Hírlap
2004-ben szoba-konyhás ottawai külvárosi lakásomból indult útjára a Kanadai Magyar Hírlap. Huszonhárom éves voltam és egyetemi hallgató, akit egyre inkább érdekelt a kanadai magyarság és a tágabb diaszpóra médiatörténelme. Akkoriban alig volt internetes jelenléte a kanadai magyarságnak és kanadai közéleti hírek alig jutottak el Magyarországra. Ezen igyekeztem változtatni a KMH-val, mely akkor még kéthetilapként jelent meg PDF formátumban. Szerzőtársaim akkoriban egyáltalán nem voltak, és eléggé magányos feladatnak bizonyult a cikkek írása és a lap szerkesztése döcögő, akadozó számítógépemen és dial-up internetkapcsolatommal.
Mégis éreztem, hogy ez a szerény elektronikus kiadvány nem csak olyan híreket jelentetett meg magyar nyelven a világhálón, melyek máshol nem jutottak át magyar olvasókhoz, hanem egy szabad kommunikációs platformként működött, melyben olyan témákról és ügyekről is írhattam, amelyekről tudtam, hogy vitát és indulatokat kavarhattak volna a kanadai magyar közösségen belül (ennek akkoriban még aktív tagja voltam), viszont független hírlapomban ezeknek a „kényes”, netán tabu témáknak is helyük volt.
A KMH hatodik évében – 2010-ben – kezdett bővülni a lap új szerzőkkel. Kétségtelen, hogy ebben közrejátszott a magyarországi kormányváltás és reakcióm arra a permanens háborús hangulatra, a kirekesztésre, a diaszpóra megmérgezésére, melyen Orbán Viktor miniszterelnök, annak kormánya és Kanadában működő külképviselete fáradozott.
Kerekes Sándor hozta össze a Kanadai Magyar Hírlap Budapesten lévő szerzőit XI. kerületi lakásában egy kis vasárnapi brunchra július elején. Köszönettel tartozunk Sándornak és feleségének – Janetnek – a kedves vendéglátásért!
A Kanadai Magyar Demokratikus Charta megalakulása Montreálban, valamint saját kampányom a magyarországi állambiztonsági levéltári anyag megmentése érdekében (melyet a Fidesz-KDNP felszámolni készült) nem csak célkeresztbe hozta a KMH-t és osztályellenséget csinált belőle és belőlünk, hanem lehetőséget adott arra is, hogy lapunk azzá váljon, aminek tulajdonképpen szántam 2004-ben: egy alternatív, szabad és nyitott hang a diaszpórában, mely nem mellőzi a kényes kérdéseket, mely új csatornákon keresztül keresi a kapcsolatot magyarországi szerzőkkel, valamint a közélettel foglalkozó civilekkel, illetve amely egy fajta aktivista újságírást támogat. A kanadai magyar lapok közül elsőként foglalkozott a KMH olyan kérdésekkel mint a magyar cigányságot érintő diszkrimináció, a melegjogok, a kisegyházak és a magyarországi mélyszegénység. Aki olvassa a kanadai magyar sajtót, aki hallgat kanadai magyar rádióműsort, az tudhatja, hogy ezek a társadalmi témák szinte soha nem kerülnek a kanadai magyar nyilvánosság elé. Ilyen szempontból kicsit olyan a diaszpóra-sajtó, mint amilyen volt a mainstream újságírás 40 évvel ezelőtt.
Bírálóink balliberális, kommunista, nemzetellenes, magyarellenes és keresztényellenes lapnak aposztrofálják a KMH-t. Van még legalább egy tucat jelző, amivel illetnek minket, de ezek felsorolása helyett inkább egy gondolatot osztanék meg. Bizonyára megesik, hogy tévedünk. Lehet, hogy felháborodásunk és hevületünk éppen azt teszi lehetetlenné, hogy gondolataink és érveink átjussanak azokhoz az olvasókhoz, akik nem osztják azon véleményünket, hogy Magyarország jelenlegi autoriter és oligarchikus rendszere a társadalom traumáira, sérelmeire, gyarlóságára, a XX. századi diktatórikus politikai hagyományokra és a magyar-magyar konfliktusra épül és értelemszerűen ezeket kívánja cinikusan felhasználni hatalomtechnikai célokra. És hogy a hatalomtechnika része a kormány kirekesztő diaszpórapolitikája.
KMH-s vasárnapi brunch Budapesten, Kerekes Sándor és Janet lakásán.
Könnyen megeshet, hogy évtizedek múlva történelemszakos diákok fogják „lapozni” a Kanadai Magyar Hírlapot és az fog lejönni számukra, hogy mennyire hatástalanul és szerencsétlenül érveltünk, fogalmaztunk és mennyire nem voltunk képesek még arra sem, hogy egyetlen egy velünk nem szimpatizáló magyar olvasó véleményét akár kissé is megváltoztassuk.
Lehet, hogy csak saját kórusunknak játszunk és időnként még talán ott is falsul.
De mégis sikerült a folyamatos ellenszélben, kisebbségben és pénz nélkül egy alternatív, szolidáris magyar fórumot építeni és egy új alapokon felvő kapcsolódási pontot hozni létre külföldön és Magyarországon élő civilek, polgárjogi aktivisták, írók és újságírók között. Vannak köztünk, akik üveg és acél felhőkarcolóból írnak a KMH-ba, van aki nyugalmas, rendezett kanadai, vagy amerikai elővárosi házából, vannak akik Pestről, vagy Ausztria egyik városából jelentkeznek és van olyan is, aki egy Zala megyei, vagy Pest környéki faluból.
Brunch utáni beszélgetés Kerekeséknél.
Vannak köztünk hívő katolikusok és keresztények, zsidók és ateisták, liberálisok és kőkeményen baloldaliak, roma és nem roma magyarok. Sokszínűségünk, másságunk, a szociális szolidaritás elve és nyiltan felvállalt szabadelvűségünk miatt valóban egyedi a Kanadai Magyar Hírlap a diaszpórában alapított sajtótermékek között.
Nem lehet tudni, hogy megéljük-e tizenötödik, huszadik, vagy huszonötödik évfordulónkat. Ezt tulajdonképpen soha sem lehet tudni olyan közösségek, vagy szervezetek esetében, melyek teljes mértékben az önkéntesmunkára épülnek.
Ráadásul a figyelmesebb olvasók azon is elgondolkozhatnak, hogy milyen az a főszerkesztő, aki „megfeledkezik” saját lapja születésnapjáról és évfordulójáról, ami nem júliusra, hanem februárra esik.
Annyira mozgalmas évnek bizonyult 2014, hogy a szerénység (meg olvasóink érdeklődési köre is) azt diktálta, hogy ne magunkkal, hanem a körülöttünk lévő közösségel, nemzettel és világgal foglalkozzunk. Mindaddig, ameddig akadnak olyanok, akik önkéntesként lapunkért feláldozzák szabadidejüket, akik megosztják velünk gondolataikat és ameddig vannak olyanok, akik olvasóként benéznek hozzánk, itt lesz, itt találják a Kanadai Magyar Hírlapot.
***
Hálás köszönet valamennyi szerzőnknek és különösen Ille Istvánnak, aki rengeteg időt szentel a lap szerkesztésére. Van amikor éjjel, van amikor nappal dolgozik a lapon és teszi lehetővé számomra is azt, hogy időnként kicsit elszakadjak az egésztől. Ez által lassítja az amúgy drámaian gyors őszülésemet.
Köszönöm őszinteségeteket és bátorságotokat!
Christopher Adam
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:12 de.
Tisztelt Adam! Kb.3-4évevagyok olvasója aKMH-nak.Nagyon sok cikk szerzője kedves nekem. További sikereket kivánok Önnek és társainak.
Egy kérdés: ha van közérdekű témám,hogyan tudom azt Önöknél közölni?
üdv. egy majdnem 70 éves ballib.
11:19 de.
Kedves Zsaru65! Köszönjük kedves szavait! Ha vannak esetleg irásai, cikkei azokat szivesen olvassuk az [email protected] cimen. Általában azt kérjük, hogy ha van érdekes ügy, vagy téma, arról küldjenek be hozzánk egy eredeti cikket. Sajnos nincs mindig lehetőségünk irni fontos témákról, hiszen mindenki önkéntesként dolgozik itt. Igy tehát egy hozzánk beküldött eredeti cikk – amit le is hozhatunk – nagy segitség!
11:24 de.
Mi is köszöntjük az évfordulót,örülünk,hogy vagytok!
11:44 de.
zsaru65: csatlakozva christopherhez, köszönet az elismerésért.
kiegészítőleg: ha forró a téma, rendszerint 12 órán belül közöljük – ne felejtse el a 6 órás időkülönbséget – de, ha nem égető, akkor is megjelenik 48 órán belül – attól függően, hány cikk áll sorban közlésre várva. ha nem csak saját gondolatait, véleményét közli, kérjük, nevezze meg a forrást, ami írásra késztette, nehogy schmittelés legyen a vád 🙂
üdv
11:51 de.
Kedves Christopher Adam!
Kedves Kanadai Magyar Hirlap!
Szivből gratuláok Önöknek az évforduló alkalmábol.Én „kökemény baloldali vagyok”,olyan,akit nem az egyéni érdek vezérel tetteimben,hanem szerett hazám,Magyarország,és a benne élő igaz magyar emberek sorsa.Én már a magyarországi hirlapokat nem olvasom,a közszolgálati rádiót nem hallgatom,a közszolgálati TV-t nem nézem(A rádiokbol csak a DANKÓ RÁDIÓ magyarzenei müsorát hallgatom.A magyar sajtók helyett a Kanadai Magyar Hirlapot a és az Amerikai Népszavát olvasom.Mégpedig azért,mer öszintén irnak.Minden cikkükből sugárzik a Magyarországért való aggodásuk.Önök az igaz magyarok.Önök modnják ki azt,amit a hazai ellenzék és baloldal elhallgat.Én bizom abban,hogy még sok évfordulot fog megélni a Kanadai Magyar Hirlap.Csak azt sajnálom,hogy internet hiányában kevés emberhez jut el.Én minden internetes társamnak megküldöm minden esetben a KMH.megkapott cikjeit,köztük jobb és balaloldali nézetet vallóknak egyaránt.
Szivből gratulálok önöknek és a lap összes munkatársának szivből kivánok jó erőt és egészséget,családi boldogságot.
Hüséges magyarorsszági olvasojuk:
tapis32.
12:26 du.
Kedves Christopher,
Szívből gratulálok én is és kívánom, hogy még sok-sok évig sikeresen vezethessed ezt a magas színvonalú lapot!
12:52 du.
Csatlakozom. Jó ötlet volt!
2:23 du.
„Kedves barátom, tisztelt szerkesztő úr,
nagyon szépen köszönjük.
További jó munkát, sok sikert.
Valamennyiünknek – különösen olyasvalakinek, akinek van kisebbségi és diaszpóra-tapasztalata – nagyon fontos, amit végez, amit végeznek.
Minden jót. Keep doing God’s work.
Baráti üdvözlettel
Tamás Gáspár Miklós”
2:36 du.
Én még zöld vagyok a tíz évhez viszonyítva, csak egy tizedét olvastam a lapnak, de örülök hogy van.
Majd a húsz évnél már elmondhatom, a felét is láttam!
Tovább a húsz éves évforduló felé!
3:05 du.
Távozásomtól függetlenül őszintén gratulálok és további sikereket kívánok Nektek!
Fontos, amit csináltok!
3:30 du.
Gratulálok a 10 éves szülinapra, és természetesen köszönöm a forumot, a lehetőséget, és az itt szerzett barátságokat.
8:53 de.
En is gratulalnék, de mint részes és buzdító, talán nem lenne ildomos magamnak is gratulálnom.
Ehelyett inkább köszönetet szeretnék mondani az alkalomért, hogy közölhetem a gondolataimat. Nehéz elképzelni a keserves állapotot amely előállna, ha ez a fórum nem lenne. Vagyis, nem oly nagyon nehéz: néhany honapja egy különösen kényes, de alapvető cikkemet a legvérmesebb ellenzéki fórumok sem voltak hajélandoak megjelentetni, míg a KMH minden nehézség nélkül közölte. Azóta ha a „szabad sajtó” eszméje szóba kerül, akkor azonnal ez a remek lap jut az eszembe. Remélem, hogy mindenki masnak is.
10:04 de.
Gratulálok én is, és sajnálom, hogy nem lehettem köztetek, melyet egy kisebb baleset tett lehetetlenné, de remélem lesz még újabb lehetőség.
11:26 du.
Gratulalok! Sose ertetettem, hogyan lehet a vilag egyik demokratikus bastyajabol, a joletbol es szabadsagbol imadni egy egyszemelyes, kiszamithatatlan hatalmat, amely a szemunk lattara viszi hatrebb (azsia fele) az orszagot. A KMH udito kivetel ebbol a szemponbol is, ti. hogy a kanadaban termeszetesnek vett demokratikus szellemet adja at, vitaba szall a hatalommal, nem nyal hanem szarnyal. Csak igy tovabb.
1:12 du.
Tisztelt KMH,és munkatársai, rendszeres olvasójuk vagyok,a továbbiakban is sok sikert kívánok munkájukhoz.és köszönöm az itt szerzett barátaimat.
5:36 de.
Kedves Christopher Adam! Köszönjük, hogy megalapítottad a lapunkat, amit sajátunknak érzünk. Köszönöm mint a magam, mint a Többiek nevében is a munkádat, ami sok idődet veszi el, de értékes, adsz – de kapsz is elismerést, barátságot, nyilvánosságot a lapunkban megjelent cikkeknek.
Köszöntöm az Olvasóinkat, akik felkeresnek, olvasnak, kommentálnak minket.
*
Kedves István, Kerekes Sándor és Többiek! Köszönöm, hogy befogadtatok, a „nyesegetéseteket”, a barátságotokat.
Mit is kívánhatnék, így önmagunknak?
Egészséget, enélkül tudjuk, semmi nem működik. Ezen felül, minden jót és szépet a magánéletünkben. Mit is még?
Fontosnak érzem, remélem, változzon e világunk – de jó, sőt jobb irányban.
Miről is írhatnánk majd akkor?
A megelégedésről, biztonságos, boldog életről – mely ott is meglegyen Canadában és itthon is, sőt az egész világon! – minden embernek.
Legyen BÉKE! Életöröm és boldogság! – No igen, álmodozni lehet, sőt pénzbe sem kerül, de olyan jó! S, ha mégis az álmom valóra válik?! – Okvetlenül ÉBRESSZETEK fel! Mert ki akarnám élvezni ennek az örömnek minden édes percét!
Úgy legyen!
Isten éltessen Mindnyájunkat!
(( 🙂 ))
G.B.
1:01 du.
Olyan ez a web-lap mint egy 10 eves hisztis kisgyerek.
Talan 20 ev mulva lesz belole valami amit el is lehet olvasni.
1:11 du.
attia the hun: valami mégis arra készteti, hogy olvassa. a fejéhez tartanak egy töltött pisztolyt, vagy csak mazochista?
1:42 du.
Attila a hun. Nem lehet komolyabb, mert akkor a nagy magyarok semmit sem ertenenek belole meg. Igaz, meg igy sem sokat.
1:31 du.
Gratulálok Chris!
Valószínűleg ez a sziget, ami látszik ebből az újságból a víz felszíne fölött sokkal nagyobb a víz alatt és sokkal többen lelik benne örömüket, mint sokan gondolják. Te látod a látogatottsági számokat, amik biztos, hogy ezt bizonyítják.
Bátor és minőségi kiállás a viharos ellenszéllel szemben, további jó egészséget neki!
8:19 de.
Kedves Chris,Ille és mindenki,aki ebben a honlapban a tisztességes oldalt képviseli és irányítja!
Köszönöm a lehetőséget arra,hogy az alja népséggel szembe- szállhatok és némelykor még felbőszüléseimet is elnézitek.A szerkesztési és moderálási színvonalat nagyon magas szintűnek találom.A különböző agyon-magyarok hozzá böfögései dacára. További sok sikert,irodalmi és politikai sikerélményt kívánok mindnyájunknak.
8:51 de.
gyuri10: remélem, ez nem azt jelenti, hogy itt hagysz minket? igazán sajnálnám…
nem tisztünk, hogy az agymosott jobboldaliak véleményét megváltoztassuk, ahhoz sebészi eszközök – gondolok itt a lobotómiára – szükségeltetnének, minden esetre választékot kínálunk nekik a másféle nézőpontokból, leginkább gyöngyöt a disznók elé üzemmódban.
ha nem csemegéznek belőle, hát nem.
ettől még nyugodtan alszunk.
4:41 du.
István,
Nem is gondoltam soha semmiféle itthagyásra.Ha alkalmam van az undorítók rugdosására,mindig élvezettel megteszem.Ellenkezőleg 1 havi távollétem még jobban hozzátok köt.Ugyanis elvágtam az utolsó köldökzsinórt is,amikor sikerült eladnom a pesti lakáso- mat.Végre,már csak a nem túlvidám gyerekkorom emléke és a nyelv- szerszámom,mint suszternak a kalapács a kötőanyagom.
4:45 du.
Gratulálok és Köszönöm (hogy vagytok).
Csak így tovább.