Kóbor liberálisok

2014 július 18 9:31 de.12 hozzászólás

A Pásztor–ügy soha nem lenne ügy, ha nem lenne párszáz zavaros gondolkodású akarnok, akik most éppen bajban vannak. Azért vannak bajban, mert a választók – honorálva a koalíciós kormányzás idején viselt dolgaikat, leverték a politika fájáról a főként önmaguk által állandóan teleszart fészküket, sőt, egyet-kettőt belerúgtak a tojásaikba is, ami nagyon fájdalmas tud lenni még egy madárnak is, legyen bármennyire is szabad.

Imádom a liberalizmust, legalább annyira, mint amennyire nem kedvelem a magukat liberálisként definiáló szedett-vedett magyar pártokat. Igaz, nálam már a rendszerváltás idején kiverte a biztosítékot Kis János vérbunkó viselkedése Vitányi Ivánnal szemben, de ezt még betudtam annak, hogy nem minden könyvtárosnak volt gyerekszobája, spongyát reá.

Aztán sajnos rá kellett jönnöm, hogy a bunkó agresszivitás ezekben a körökben nem kisiklás, hanem életmód, stílus és a liberalizmus leglényege, egy elegáns ív ez, Kis Jánostól – Horn Gáborig és tovább, a mai napig.
A kisiklás Kuncze volt. Szavazz a liberálisokra, vagy megmérgezzük a macskádat, szólt a hajdani falfirka…

Hangsúlyoznám, nem a liberálisan gondolkodó embert kárhoztatom, nekem a pártjukkal, pártjaikkal van bajom, sajnos a mai napig. Már a rendszerváltáskor is gyanús volt, hogy nem egy eszme mellett, hanem az általuk megálmodott, de a valóságban nem létező kommunistákkal szemben definiálták magukat, olyanokkal szemben, amilyenek már több mint negyedszázada nem léteztek a magyar politikában.

Fel-alá rohangálva az utcákon vad harcot hirdettek Rákosi és bandája ellen, nem zavarta őket percre sem, hogy közben engem gyaláztak, megvádoltak tolvajlással, fosztogatással, és ezért a mai napig, a Tocsik és egyéb ügyek, elvesztett választások után sem sül a képükről a bőr.

Hogy voltak, akik másképpen képzelték el az állam berendezkedését, mint a kapitalisták?Talán a liberálisoknak elsőnek kellett volna lenniük ennek elfogadásában, aztán elővezetni a saját állam-felfogásukat, és döntsön a választó.

Persze tudom, ez kislányos idealizmus, de így, negyed század után bátran kijelenthetjük, hogy a rendszerváltók teljesítménye nulla, Orbán hatalomra jutásával pedig átmasíroztunk a negatív tartományba.

Na, de vissza a témához!

A liberális párt önfelszámolása borítékolható volt, amikor bekövetkezett már senkit nem lepett meg.

Legfeljebb az, hogy némelyek azt képzelték magukról, hogy képesek megoldani azokat a problémákat, melyeket Kuncze sem tudott megoldani, jóllehet ő már látott életet és gazdaságot is közelről, csak – úgy látszik – liberális pártvezetőket nem látott még.

Hát, nem sikerült.

Orbán a saját politikai pályafutása során megtanulta hogy  ha valahol a politikai térben vákuum keletkezik, akkor azt valamilyen politikai erő be fogja tölteni, ehhez neki remekül megfelelt volna egy kézhez szoktatott liberális párt.

Valószínűleg ennek jegyében jött létre az LMP, amelyik az első perctől kezdve, szembehazudta a választókat, különös tekintettel anyagi alapjainak megteremtésére.

Mire az SZDSZ harsonaszó mellett elhalálozott, készen is állt az utód, melyhez nagy reményeket fűztek a kiábrándult liberális választók, akik közül az értelmesebbek mára belátták, hogy Orbán ügyvédje talán mégsem annyira önzetlen, mint első pillantásra vélelmezhető volt, ő bizony kiszolgál mindenkit, csak politikailag vihesse valamire.

Megértem én őt is, hiszen életét nagy nevek árnyékában tengette, fel kellene nőni a nagy elődök cipőfűzőjéig legalább, de persze a nagy akarásnak inkább csak nyögés a vége.
Amikor Orbán átvette a hatalmat, akkor a többi liberális felsorakozott és elkezdett a szocik felé mutogatni, gátlástalanul átvették Orbán retorikáját, és olyan vehemensen szidták az „emúttnyócévet”, mintha nem lettek volna tevékeny és tevőleges részesei a kormányzásnak.

Úgy szidták Gyurcsányt, mintha nem ő lett volna az a kormányfő, aki a legtöbbet kedvezett nekik.

Mintha nem az ő lelkükön száradt volna az egészségügyi reform szerencsétlen kezelése, mintha nem ők tettek volna ezerszer keresztbe a szocialistáknak, úgy viselkedtek, mintha nem ők hozták volna a nyakunkra a bánatos marabut a bánáti bazsarózsájával a hóna alatt.

Mindenesetre négy év múltán nyilvánvalóvá vált, hogy az LMP képtelen megszólítani a liberális szavazókat, Schiffer politikai stílusa és mozgása minden épeszű, ép erkölcsű és ép politikai érzékű embert taszított.
Ugyanazzal az elszánt céltudatossággal mondta meg a frankót, mint elődei, és ugyanolyan együttműködés és kompromisszumképtelen a mai napig, emellett minden fontos kérdésben Orbán szekerét tolta – csak a hülye nem vette észre ezt.

Emellett saját politikustársaival sem jött ki, hiszen azok egy része otthagyta a pártot, – volt, aki Schiffer helyett inkább az Antarktisz bálnáit választotta társalkodó partnernek, azok legalább csak énekelnek, de nem beszélnek hülyeségeket.

Aztán jött a Juhász által lenyúlt MILLA, – ő a liberalizmus lényegét abban látta, hogy szabadon csavarhasson egy spanglit, emellett ő is szeretett volna politikailag valaki lenni, ezért szidta Gyurcsányt, mint a bokrot.
És jött az Együtt, melynek vezetője elvileg Bajnai volt, de ez a gyakorlatban kétséges, mert ő már kormányzása alatt bizonyította, hogy nem buta ember.

De – leírni is fájdalmas – az is lehet, hogy menet közben ő is Orbán embere lett – nem ez lenne az első gusztustalan kiegyezés a magyar nagytőke és Orbán között a belpolitikában.
A parlamenti választások előtt neki sem a választás volt a legfontosabb, hanem Gyurcsány kinyiffantása – cui prodest, kérdené a művet angol…

Az utolsó csapás a liberalizmusra a PM létrejötte volt, az elmúlt napokban a párt mindkét tagja ismét maradandót alkotott, mert nyilatkozni piszkosul szeretnek, mint tényezők…

Valahogy már megint az önkormányzati választások előtt kezdtek el hisztizni a libsik, hadd legyen még rosszabb a helyzet.

Most éppen Pásztoroznak, ismét megfellebbezhetetlenül kinyilatkoztatnak, merthogy ők harcolnak a rasszizmus ellen.

Ez leginkább abban áll, hogy romának hívják a cigányokat, még szerencse, hogy a cigányasszonyokat nem kell rányinak hívnunk, a cigányfúrót meg romafúrónak.

Ebben ki is merül többé-kevésbé liberalizmusuk, de egy épkézláb mondat roppant ritkán hagyja el a szájukat, hiszen a cigányságot ők is valamiféle egységes tömbnek képzelik.
Teszi ezt annak ellenére, hogy ezer és ezer társadalomba beilleszkedett cigány él körülöttük, emellett egy cigánytelepen élő beás cigány és egy cigány értelmiségi között nagyobb a különbség, mint utóbbi és közted, nem okvetlenül a te helyzeted tekintve felső pozíciónak…

Az összes sztereotípiát a cigányokra aggatják a sztereotípiák elleni harc jegyében, és el sem tudják képzelni, hogy mennyire sértő az, mikor a cigányok felemeléséről értekezik az érettségizett liberális a két-háromdiplomás cigánynak.

Ők a Nagy Testvér, aki majd harcol az ellen, hogy cigánybűnözést emlegessenek, ha egy cigány ellop egy libát, de az eszükbe sem jut, hogy a társadalom jogkövető és jogsértő állampolgárokra is osztható, és ebben a tekintetben a bőrszín emlegetése teljességgel irreleváns.

Most flegmán kérdezik, hogy na, és milyen programja van Pásztor exrendőrnek Miskolc felvirágoztatása érdekében?
Azt nem kérdezik, hogy az elmúlt huszonöt évben miért nem tellett tőlük sem több, mint Hegedűs Zsuzsától, és azzal sem dicsekedhetnek, hogy ők milyen remek programokat hajtottak végre.

Hegedűs Zsuzsa legalább kiscsirkéket osztogat, még ha sokat is kell babrálni a kopasztásukkal, mielőtt megfőzik őket, ők legfeljebb okos tanulmányokat osztogattak egymásnak, ma te rendelsz tőlem száz oldal világmegváltást, holnap én tőled.

A demokratikus oldal liberális pártocskái ma csak léleksimogatásra jók, ambiciózus önjelölteket mentenek meg a lelki összeomlástól, – éppoly dimenziót tévesztettek és nevetségesek, mint hajdan Thürmer Központi Bizottsága volt.

A kérdésem még csak annyi: elmennél ezekkel egy sivatagi túrára úgy, hogy náluk van a vizes kulacs?

Emellett nagy szerepük van abban, hogy a mai magyar cigány értelmiség nem szívesen vállal sorsközösséget népével, éppen azért, mert ők is összemosnak minden cigányt a legrosszabb sztereotípiák alapján.

Ők sem nagyon népszerűsítik azokat, akiknek sikerült kitörniük és megbecsült polgárokká válniuk, ők sem nagyon alkalmazzák őket a médiában bemondónak, sorozatokban szereplőnek, pénztárosnak az üzleteikben – nem szólva arról, ha eltűnik egy radír, kimondva – kimondatlanul mindjárt a cigány kollegát gyanúsítják – fárasztó dolog lehet antirasszistának lenni.

Mindenesetre így néhány héttel a választások előtt visszafoghatnák magukat, de nem – szinte az egész liberális zárvány Orbán malmára hajtja a vizet.

Pedig fontos lenne megegyezni, közös jelöltekkel indulni, hitet, önbizalmat adni a választóknak, mert a vesztesekhez senki sem szeret csatlakozni.

Nem Pásztor itt a probléma, hanem az, hogy még közös jelölteket sem képes állítani az ellenzék, olyan pedig, hogy felépítenének egy jelöltet, nem létezik.

Igaz, erre már idő sem lenne…

Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy ebben az országban csak Orbán emberei lennének az optimális jelöltek. Juhász, Szigetvári, a Fodor féle Kétfarkú Liberális Párt – a másik három tag lány – és a többiek is el fognak tűnni a politikából, még ha némelyik párt önzetlenül gondoskodott is magáról, mert a tagság felét az Európai Parlamentbe sikerült betuszkolni a másikat meg a magyarba…

Nagyon utálják Gyurcsányt, de lássuk be, ők az okai annak, ha nem marad az értelmes liberálisok számára más alternatíva.

Ők az oka, ne panaszkodjanak.

12 hozzászólás

  • Christopher Adam

    Az a gond, hogy maradt még egy alternativa a liberális szavazók számára: otthon maradni és nem szavazni. Lehet azon vitázni, hogy ez mennyire értelmes, vagy sem. De azért elég nagy tragédia lesz a magyar társadalom számára, ha 2018-ban is a jelenlegi felállásban vág neki a választásnak az ellenzék.

  • A politikai, társadalmi liberalizmusnak nincs semmi számot tevő hagyománya, illetve társadalmi gyökere Magyarországon, mint általában bármely elmaradott országban. Legfeljebb a gazdasági liberalizmusnak becézett primitív rablókapitalizmusnak. Azon „politikusok” akik liberálisnak nevezik magukat természetesen semmi közük sincs ennek az eszmerendszernek a hiteles képviseletéhez, csak rossz nevet szereznek a liberalizmusnak a tájékozatlan, félrevezethető tömegek előtt. Az LI – nek, illetve az ALDE globális és európai ernyőszervezeteknek amúgy ha nem tévedek, immáron nincs egy tagja sem Magyarországról.

  • Christofer Adam:

    Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy nemcsak alternatíva nincs, de nincs lehetőség szabad, fair választásra sem, vagy csak annyira mint Putyinisztánban vagy más volt-szovjet meg harmadik világbeli országokban ( de még ez utóbbiakban is néhol inkább megvannak a tiszta választások feltételei mint Orbánisztánban ). A szabad választásokhoz azt azt lehetővé tevő jogállami intézményrendszerre is szükség van. Ezt a magyar „liberálisok” cinkos hallgatása mellett verte szét az uralkodó garnitúra röpke pár év alatt. Most már ott tartunk hogy a legszélsőbb, fasiszta/náci jobboldallal kelnének versenyre. Ezek jellemzik Magyarország és a liberalizmus ( vagy a demokrácia ) viszonyát.

  • Eleftheria,
    „legszélsőbb, fasiszta/náci jobboldaliként” a demokrácia és a liberalizmus meghaladott elvei helyett az önrendelkezést és a harmonikus életvitelhez való jogot preferálnám inkább, ha a sok toleráns nem tiltaná tűzzel-vassal.
    Szerintem (meg a Bilderberg-csoport szerint is) a legcélravezetőbb társadalmi berendezkedés a diktatúra, egy remek diktátorral az élen.

  • meglehet. csakhogy, nekünk még arra sem telik, csak egy silány autoriterre.

  • PuPu, amit a programról – illetve annak hiányáról – írtál, az különösen aktuális.

    Már látom, amint Pásztor előáll egy programmal – egyébként fölöslegesen, mert a választó pofára és szimpátiára szavaz, nem programra. Azt ugyanis jó részük ha elolvassa sem érti, annyi a funkcionális analfabéta nálunk.

    Nos, előjön Pásztor a programjával, liberálisék nekiesnek, és elolvassák. És ha egy karakternyi ellentmondást látnak benne, ami nem felel meg a Nagy Szent Egységes és Ellentmondásmenter Liberális Világfelfogás dogmáinak, már felzeng a sikoly: hát nem megmondtuk, hogy raccista a figura?

    Pedig biztos lesz benne ilyen, mert Pásztor az életben látező ember, nem pedig a könyvtárszobában szerzi a tapasztalatait.

    Írásod most is ragyogó, mint mindig, de hiábavaló is egyben. Ebben a kurva országban mindenre megvan az univerzális és egyetemes megoldás: Gyurcsány a hibás!

  • Hiába, „apuwader” egy elitkörökben mozgó bennfentes; földhözragadt átlagemberekként hozzá sem tudunk szólni ahhoz amit mond…

  • Nem Gyurcsány ( és általában az ország felvirágoztatásán ügyködő uralkodó rétegek ) a hibásak: hanem a cigányok, meg a „társadalomból kilógók”, ahogyan az Együtt-PM miskolci képviselője fogalmazott. Akikkel nem megy a társadalmi együttélés… Csak így tovább, az „őszinte beszéd” jegyében; majd jön egy kis zsidózás/Izraelezés ( a „cionisták” egy jól használható kódszó csak szükség esetére… ) ezek is könnyedén jönnek ebből a gondolkodásmódból. Szóval így beszél egy baloldali vagy liberális ( a kettő egyébként nem ugyanaz; de a kirekesztés, megbélyegzés egyik eszmerendszernek sem a sajátja ), ha cigányokkal és más bűnbakokkal ( lehetőleg a magukat legkevésbé megvédeni képes leggyengébb láncszemekkel )konfrontálódunk legalább nem kell valódi problémákkal konfrontálódni. Pásztor meg tényleg „az életben létező ember”, egy mélyen demokratikus, jogállami elveken alapuló, etnikai előítéletektől mentes testület volt munkatársaként… Aki meg másként gondolja számíthat egy kis baloldali, demokratikus stb. lincsre… Mindenesetre csak indítsák Pásztort ( nem mintha praktikusan számítana a szabad választások feltételeinek elégségessége mellett ), de többé ne nevezzék már magukat baloldalinak ( vagy liberálisnak; de ez most már úgy tűnik errefelé is szitokszónak minősül; mintha létezne számottevő liberalizmus az országban ). Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!!!

  • Christopher Adam

    Eleftheria, valóban lehet, hogy minden próbálkozás hiába van az ellenzéki oldalon, ha egy olyan rendszerről van szó, melyet a választási fülke magányából nem, maximum utcáról – égő épületek és kocsik mögül – lehet csak legyőzni.

    De abba is elképesztő belegondolni, hogy ha valami csoda révén mégis győz egyszer az ellenzék, akkor így néz majd ki a magyar baloldali kurzus.

    Jöjjenek el Gyurcsányék egyszer Kanadába–elképesztően jól meglennének az itteni jobboldallal. De az biztos, hogy a kanadai baloldaliak pillanatok alatt azt suttognák egymásnak, hogy melyik fura országból kerültek elő ezek a neokonok?

  • Remek írás. Ha lenne mód rá, hogy Bartus úr elolvassa, már előbb is lennénk. Egy ilyen írás még a NEM SZOCIALISTA Mszp-ről kellene, így össze is jön a magyar burzsoázia negatívba hajló teljesítménye. Én 89-et szoktam horthysta restaurációnak tekinteni. Tévedtem, bárcsak az lenne, onnan még volna visszaút.

  • Hát az ellenzéki „kóbor lovagok”….még egymással sem jönnek
    ki,maguk sem tudják mit akarnak,még a magukhoz „hasonlókat”is izélgetik,fúrják a hatalom érdekében,egyetlen közös bennük,hogy nem csak a jobboldalt fúrják (kevés sikerrel)de a még velük esetleg szimpatizáló egy párthoz sem
    kötődő,eddig nem politizáló embereket is elriasztják……
    Na csak így tovább,lassan felfalják egymást!
    Szánalmasak!

  • marcsi: azt írta nekem a főszerkesztőm, hogy az olyanok miatt, mint maga, apavödör meg a többi jobboldali „észlény” (hogy a maga kifejezésével éljek) miatt olvassák sokan a lapunkat, szóval, legyen büszke. igaz, hogy megint nem a cikkhez szólt hozzá, de rá se rántson. tudomásul vesszük, hogy magának küldetés tudata van, és elegánsan elsiklik a tények és kérdések felett.
    biztos vagyok abban, hogy olvasóink unokáiknak is fel fogják használni kommentjeit. no, kisunokám, most boda marcsi néni fog neked mesélni…mi az, hogy nem érted, amit mond? igaz, ő se nagyon érti…na jó, akkor elmesélem neked a piroska és a farkast!