Téveszmék az USA háborúiról az utóbbi 25 évben – II. rész

2014 november 7 5:00 de.20 hozzászólás

5, „…Csakis az USA háborúzik folyton…”

Hogy kik indítottak háborút az utóbbi – mondjuk, 35 évben? Csakis az USA? Főbb, ismertebb áborúk 1980- tól napjainkig:

Irak Irán ellen (súlyos, tűrhetetlen iráni provokációk sorozata miatt)

Szovjetunió Afganisztán ellen

Azeri- örmény háború, komoly orosz beavatkozással

Panama az USA ellen (igen, ezt a háborút többszörös panamai provokációk után a panamai drogbáró- diktátor hadüzenete indította el)

Irak Kuwait ellen.

Irak a kurdok és a siita irakiak ellen (népirtó háborúk).

Burmai terrorállam burmai törzsek tucatjai ellen (népirtó háborúk).

Afgán székhelyű  talibán – saját lakossága, mérsékelt iszlám államok, és a teljes civilizált világ ellen

Szerbia a többi balkáni ország ellen

Szerbia az albánok ellen (népirtó háború).

Csecsen iszlamisták az oroszok ellen, majd oroszok a csecsenek ellen.

Oroszok Grúzia ellen

Oroszok Ukrajna ellen

Mali iszlámnácik saját országuk ellen – franciák, britek ellencsapását kiváltva
.
És igen, voltak az USA- nak is háborúi, fentebb bemutatásra került, hol és miért.
.
6, Amerikai háborúk kőolaj, földgáz, ásványi kincsek „megszerzéséért”
.
– Aki szerint volt ilyen háború, kérem, írja meg, hol, mikor volt ilyen háború, és milyen módon „vettek el” az amerikaiak bárkitől is egy liter olajat, vagy egy kilónyi ércet . Természetesen mérvadó forrásokból várok hivatkozásokat várok egy ilyen súlyos kijelentés alátámasztására. Én egyetlen ilyen háborúról nem tudok, nem csak hogy az amerikaiak részéről, de senki máséról sem (kivétel Irak Kuvait ellen).
.
“…Az amerikaiak még sose fejeztek be egy háborút, szóval rendet csinálni nem tudnak sehol…”
.
– Téves. Többszörösen is, mivel az ilyet állítók nem csak hogy alapvető ismeretek birtokában nincsenek, de képtelenek elkülöníteni a katonai és a politikai célokat.
.
1, 1989- től kezdve az összes háborújuknak teljesült minden katonai stratégiai (figyelem, KATONAI STRATÉGIAI) célja.
A politikai célok részben teljesültek a balkáni hadjáratokban és, Irakban, Afganisztánban egyáltalán nem. Ám ez egyrészt legtöbb esetben nem az USA adminisztrációján múlott, másrészt, a katonai célok messze nem azonosak a politikaiakkal. Ne keverjük össze a politikai és a katonai stratégiai célokat. Amit egy reguláris haderővel el lehet végezni, az mind el lett végezve az összes helyi háborúban. A politikai célok pedig múlottak a nemzetközi és az amerikai adminisztráción, valamint a helyi népek, népvezérek magatartásán is. Egyik sem volt alkalmas politikai rendezésre.
.
2, A “rendcsinálásnak” van egy politikai, és egy katonai összetevője.  A katonai célok, mint említettem, teljesültek. A politikai célok részben, vagy sehogy sem, írtam erről is, miért. Irakot, Afganisztánt, de bármelyik konfliktuszónát amúgy könnyen pacifikálhatná az USA, Nagy Britannia, Kína, vagy az oroszok is, de ahhoz vissza kellene térniük a 17. századi hadviselési módszerekhez. Erre pedig jelenleg a geopolitikai – ideológiai helyzet nem adott.
.
“…amerikaiak … csak addig maradnak a háborus ország szinhelyén ameddig az érdekük tartja!…”
.
– Többszörösen téves, ez is. Az érdek ugyanis az, hogy minél kevesebb saját és járulékos helyi civil áldozattal felszámolják az ellenállást, stabilizálják az adott helyet, és minél hamarabb eljöjjenek. Az első katonai cél, a második politikai. Erről fentebb írtam.
.
1, Megint csak Irak, Afganisztán. Az amerikai és szövetséges reguláris haderő mindkettőből kivonult, mivel a katonai célok teljesültek, a politikaiakat pedig az adott helyi és nemzetközi körülmények miatt lehetetlen teljesíteni. Az érdek pedig mindkét helyen ugyanaz, ami a teljes civilizált világ érdeke is: az iszlamista fenyegetést a helyszínen lekötni, globális léptékű újraszerveződésüket megakadályozni. Ez viszont teljesült, még az ISIS nevű újabb terrorbanda dühöngését figyelembe vesszük, akkor is. Ettől függetlenül létezik nagyon komoly iszlámnáci fenyegetés világszerte, de az nem valamilyen globális „terror- főparancsnokság” uralma alatt van, hanem helyi őrültek önálló szerveződései, melyeknek az ISIS legfeljebb ideológiai támogatást tud adni. Az ISIS ellen jelenleg nagyon korlátozott légi, és még korlátozottabb szárazföldi támadásokat hajt végre pár szövetséges állam, de nem zárható ki később egy nagyobb léptékű katonai beavatkozás sem.
.
2, Több ezer szövetséges (nem csak amerikai!!!) katona esett el mindkét helyen (Irak, Afganisztán)– kb. 90- 95 %- ban merényletekben. Ez nem “érdeke” egyik szövetséges hadviselő félnek sem. Az érdekük az lenne, hogy minél hamarabb, minél kisebb saját veszteségekkel minél nagyobb károkozás az ellenségnek. Ezután menteni a menthető lakosságot, talpra állítani a már jóval az inváziók előtt gazdaságilag, vagy minden más szempontból is romba dőlt országokat – ez lenne az érdek. A politikai- gazdasági rendezés fentebb többször említett okok miatt lehetetlen, ennek ellenére 10 éven át próbálkozott ezzel a nemzetközi koalíció – teljesen eredménytelenül, legjobb esetben is csak részeredményekkel, de több ezer, saját katonájuk élete árán, több százmilliárd dollárt elpazarolva – lényegében a semmiért. Ez lett volna az „érdek”?

Nem. Ez a civilizált népek próbálkozása volt olyan konfliktuszónák rendezésére, melyek lakossága nagyrészt kőkorszaki- középkori mentalitással rendelkezik. Hogy miért mentek oda? Az első, második és harmadik fejezetben ez részletesen be lett mutatva.

7. Megszállás

„Senki nem szereti, ha megszállják idegen erők az országát” – hangzik el gyakran, ha az afgán terrorcsoportok tevékenységéről, és/ vagy a szövetséges katonák elleni merényletekről van szó. Valóban, senki nem szereti.

Ám ennek van egy másik oldala is, Afganisztán esetében:

Senki nem szereti, ha mentálisan és minden egyéb szempontból kőkorszaki szinten élő, programozott gyilkológépek a civilizációja elpusztítására esküdnek fel, és – ennek a realitásától függetlenül – megkezdik gyilkos tevékenységüket a célországokban, vagyis szerte a civilizált világban. Ez az, amit szintén „nem szeret senki”.

USA, Izrael, India, Oroszország, Thaiföld, Malayzia, mérsékelt arab- iszlám diktatúrák, a teljes euro- atlanti világ, relatíve fejlettebb, és a koldusszegény, önmagukat pusztító afrikai országok – mind ki vannak téve a tömeggyilkos iszlamista terrornak. 2001- ben Afganisztán volt a menedéke az akkori legnagyobb, és legveszélyesebb vallási őrültekből, agymosott gyilkosokból, és egyéb deviánsokból álló iszlamista terrorbandának, az Al- Kaidának, kik akkor globális pénzügyi forrásokkal és szervezettel rendelkeztek, és mindezek birtokában tevőlegesen is háborút indítottak a világ ellen. Ezért kellett oda menni, és megszállni Afganisztánt. Hogy ennek a bandának a lehető legnagyobb vesztesége tudják okozni, és helyben kössék le a maradékot. A pénzforrások elvágása már nem a katonák dolga volt, ahogy a lakosság pacifikálása sem. Előbbi gazdasági- politikai- titkosszolgálati eszközökkel érhető el (sikerrel), az utóbbi pedig politikával (sikertelenül, többször írtam, miért).

Az Al- kaida maradványai azóta üldözött, pusztuló, bujkáló alakok. Céljuk, a globális szinten szervezett, minél nagyobb léptékű, minél gyakoribb tömeggyilkos merényletek végrehajtása világszerte, sikertelen az inváziótól kezdve. Az euro- atlanti világban azóta összesen tíz merényletet nem tudtak végrehajtani sem ők, sem a hozzájuk ideológiailag, vagy máshogy köthető bandák, és/ vagy „öntevékeny” őrültek. Sajnálatos módon más helyeken rendszeresek az iszlamista tömegmészárlások, de ezek főleg olyan országok, ahol az államhatalom vagy önmagát bénítóan korrupt, vagy valami más ok miatt egyes területeiken nem tudnak hatékony ellenállást kifejteni az iszlamista (vagy bármilyen) gyilkosok ellen.

Ám mindez semmi ahhoz képest, mi lett volna, ha az afganisztáni invázió, és a nemzetközi vadászat az iszlamisták ellen nem történik meg, és a világ szabadon hagyja őrjöngeni- tombolni az eszelős, vallási őrülettől se látó, se halló elmebetegeket.

Hogy ezek után valaki miért fogja pártját az iszlamista kannibáloknak, és ezek támogatóinak, legfeljebb pszichopatologiai eszközökkel magyarázható meg, észérvekkel nem.

Eldrad Ulthan

20 hozzászólás

  • Csiszer Lóránt

    Az első részhez megfogalmazott véleményem itt is igaz … az AEÁ sehol sem háborúzott, ahol ne lett volna valami érdeke … 1956-ban Magyarországot szarban hagyták, sőt kijelentették, hogy nem kívánnak beleszólni egyetlen olyan kicsi ország sorsába sem, amelynek semmi esélye nyerni egy nagyhatalommal szembeni harcában … csodák csodájára rá két-három napra a Szovjetunió hadserege bevonult Magyarországra … Béke, elvtársak!

  • Pesti Gúnár

    “az AEÁ sehol sem háborúzott, ahol ne lett volna valami érdeke …” Fején találta a szöget, kedves Lóránt; a háborút sehol nem szórakozásból játsszák, mint a szombat délutáni sörmeccset, hanem ahhoz bizony mindenhol komoly érdekek fűződnek.
    Ami pedig az 56-os forradalmat illeti, ahhoz bizony jókora naivitás szükségeltetett, hogy valaki elhiggye, hogy az amerikaiak majd jól kirobbantják a III. világháborút azoknak a magyaroknak a kedvéért, akik 1941-ben hadat üzentek nekik.
    Tessék észrevenni: a II. világháború után az amerikaiak _soha,_de_tényleg_soha_ nem vonultak be olyan országba, ahol az oroszok már jelen voltak.

  • Csiszár, te sem most, se legutóbb nem véleményt írtál, hanem megalapozatlan hülyeségeket. Ahogy most is. Semmivel nem tudsz semmit cáfolni, csak az egymondatos ostobaságaid recskázod vissza folyamatosan. De ismét megkérdezem:
    .
    – Melyik része téves ennek, és a másik cikknek? Tények cáfolatát kérjük. Precíz leírásokat várunk, tényeket, jól összeszedve.
    .
    Másképpen amit csinálsz, az csak eszetlen toporzékolás, mint egy 3 éves, nagyon hülye kölyök, amikor azt hajtogatja, hogy “de igen, az úgyvan ahogy én mondom, de igen, de igen”, és “de igenis az én apukám a Zerősebb”.
    .
    Kb. ilyen, amit művelsz.
    .
    Amúgy érdekelne, az első, vagy a második bekezdésnél veszítetted el a fonalat reménytelenül, mert hogy te sem ezt, sem az I. részt el nem olvastad, az biztos.
    .
    56- ot meg ne keverjük már ide, semmi köze a témához, az istenfáját neki… a cikk címében is benne van, hogy az utóbbi 25 évről van szó. A cím sem érthető neked, vagy mi van? Akkor meg mi a frászt okoskodol?
    .
    De ha már 56: 56- ban, hogy miért nem jöttek be a Zusákok, vagy kik? Hát, olyan apróságok miatt, mert
    1, a NATO és Magyarország között volt egy kb. 6 milliós VSZ hadsereg,
    2, mert atomháborús veszély volt folyamatosan,
    3, mert MO vastagon a szovjet érdekszférán belül volt,
    4, és mert MO stratégiailag NULLA jelentőséggel bírt a NATO számára.
    .
    Most viszont megkérem a szerkesztőket, hogy bármilyen, nem a témához kapcsolódó beírást vágjanak ki, ha megtehetik.

  • eldrad: megtehetném, de az ellentmondana annak, hogy liberális lap volnánk (csiszér hülyesége nem ütközik a MODEM-be), ellentmondana annak, hogy egy darabig nem moderálok – aminek pozitív hozománya, hogy mindazok – lélfai, boda, jimbo és a többi, akik be voltak oltva ellenem – érzékelhetően normálisabb hangot ütnek meg hozzászólásaik során.

  • Csiszer Lóránt
    2014 november 7
    5:51 de.
    Ahhoz hogy ’56-ban az USA beavatkozzon, fel kellett volna rúgnia a Jaltai paktumot.

  • Csiszer Lóránt

    Don Ovuz: Lehet … csinált már nagyobbat is, ha érdeke fűződött hozzá …

  • Addig jó míg az USA időnként háborúkat visel.
    Mikor már nem fog…na AKKOR fog futurisztikus ” brazil ” szerű nyomorba dőlni a Globus !

  • Figyi idióta Csiszér maradjon maga meg a lovaknál.
    Ki az az agyament , aki egyáltalán azt képzelhette hogy az USA -kockáztatva az atomháborút és felrúgva a Jaltai Megállapodást- majd katonákat vezényel a börtönökből kiszabadult és felfegyverkezett söpredék megsegítésére ?
    Az USA ilyet soha nem mondott.
    A CIA szarkeverésében elhangozhattak ilyen dolgok , de aki -akkor- ismerte a saját országának és a közelmúlt történelmét , egy pillanatra sem vehette komolyan.
    Ha nem lett volna ’56-ban fegyveres erőszak , Nagy Imre reformkommunista elképzelései megvalosulhattak volna…talán.

  • Csiszer Lóránt

    Geyza: Miből gondolja, hogy közöm van a lovakhoz? “[…]börtönökből kiszabadult és felfegyverkezett söpredék megsegítésére[…]”? Nem kommentálom ezt … nem hiszem egyformán ítélnénk meg az akkor történteket és azok résztvevőit … vitához pedig kell legalább egy közös pont …

  • Judith Kopácsi

    Geyza, gondolom azt akartad irni, ha a Szovjet Unio nem provokált volna ki MO-on egy fegyveres ellenállást 1956-ban, stb… A többi stimmel.

  • csiszár:
    .
    – Továbbra is várjuk jól összeszedett, tényszerű cáfolataid. Vagy csak hőbörögni jársz ide? Komolyan, villants már meg valami tudást!

  • csiszar:
    .
    “…… vitához pedig kell legalább egy közös pont ……”
    .
    – Nem, a vitához elsőnek is, tudás kell és tények ismerete. Neked egyik sincs, vagy ha van, szándékosan terelsz és rotyogsz marhaságokat.

  • Judith Kopácsi

    Több kérdés is felmerült bennem 56-al kapcsolatban.
    1. Ki engedte ki a börtönökböl a “csöcseléket” és mi célból?
    2. Kik fegyverezték fel őket és mi célból?

    Milyen érdekes, hogy addig halasztották a Nagy Imre által meghirdetett amnesztiát az ártatlanul elitéltek esetében?
    Miért? Kinek állt érdekében ez a huzás-halasztás?

    Aztán még lenne több kérdésem is.

  • Judith !

    Tudtommal Darvas Ivánt is azért ítélték börtönbüntetésre, mert részt vett egy ilyen 56-os börtön-kiszabadításban. Konkrétabban, bement a Markóba az elítélt bátyjáért…
    .

  • Igazi agymosott agyhalott zombi a cikk szerzője
    Grat
    Ennyi hülyeséget…

    Usa a legnagyobb terrorista és jelen civilizáció legnagyobb veszélyeztetője!!!
    Pont

  • Mondja ezt kertész krisztián. Ráadásul pont. Oszt mégis, honnan?

  • “Amerika háborúi: „1945. Japánra két atombomba, 1945-46 Kína, 1948-49 Görögország, 1950-53 Korea, Kína, 1954 Guatemala, 1958 Indonézia, 1959-61 Kuba, 1960 Guatemala, 1964 Kongó, 1965 Peru, 1964-73 Laosz, 1961-73 Vietnám (bukta!), 1967-69 Guatemala, 1973 Chile, 1983 Grenada, 1983-84 Libanon, 1980 El Salvador, 1980 Nicaragua, 1986 Líbia, 1987 Irak-Irán, 1989 Panama, 1991 Irak, 1993 Szomália, 1998 Szudán, 1998 Afganisztán, 1999 Jugoszlávia, 2001- jelenleg is Afganisztán, 2003- Irak, befejezés nélkül, de az olaj megy kifelé, 2008 Koszovó, 2008 Georgia (Grúzia), ( 2011- Líbia, befejezés nélkül, de az olaj szintén ömlik kifelé, és most Szíria. Afganisztánban, Irakban, Líbiában és Szíriában azóta nincs élhető élet, amióta megtámadták őket. Az emberek menekülnek a háborúk elől főként Európa irányába.”

    A hadviselés más formái jobban aggasztanak:
    Spirituális
    Vallási
    Morális
    Pszichológiai
    Tudományos
    Politikai
    Egészségügyi
    Élemezési

    Mark Twain
    “It’s easier to fool people than to convince them that they have been fooled.”

    Ne “tessék már” mainstream médiából tájékozódni.

    In 1807, Thomas Jefferson wrote,

    Nothing can now be believed which is seen in a newspaper. Truth itself becomes suspicious by being put into that polluted vehicle. The real extent of this state of misinformation is known only to those who are in situations to confront facts within their knowledge with the lies of the day.

  • Hallja kend Awakennd:
    Maga egy jól kifejlett tenyészállat benyomását kelti.
    ( Mondhatnám azt is hogy barom , de én cizelláltan szeretek társalogni.)

  • Hogyan lehet olyan módon forgatni, összeilleszteni, összekapcsolni valóság részeket, elemeket, a gondolatok világában, hogy a végeredményként létrehozott KÉP, se az elemeivel, se azok bármilyen relációjával létrehozható variánsával se mutasson bárminemű hasonlóságot?!
    Tehát, adott egy rubik kocka, tiszelettel kérdezem kedves Geyza, milyen algoritmusok mentén kell forgassam, hogy az usa oldalán egy rózsaszín szivecske jöjjön ki?!

  • Sajnálom, hogy csak most láttam meg azt a cikket. Szóval úgy látom, a többség azon a véleményen van, hogy az USA mindenhol a békét állította helyre, vagy akarta helyre állítani. Hmmmmm. Akkor már világbéke van…vagy mégsem?