You are here: Home » Magyarország » Demagógisztáni napló: Tüntetési demagógia

Demagógisztáni napló: Tüntetési demagógia

2014 november 27 7:40 de.7 hozzászólás

Az utóbbi időkben gyűlnek az emberek olykor egy kis tüntetésre, demonstrációra. Legutóbb a maradék magánnyugdíjak begyűjtése kapcsán. Közben, teljesen költői kérdésként egyre inkább az foglalkoztat, hogy vajon hányan szavaztak a most utcára menők közül a nyájjal. Orbán ugyanis tulajdonképpen csak betartja a választási ígéretét.

Annak idején, Selmeczi Gabriella kommunikációs vezényletével, és szoknyájával takarva befedtek állami szalagokkal sok-sok pénzt. A magánnyugdíjakat. Egyéni számlák mintha azóta sem születtek volna. De ez állítás igaz volt a választások előtt is. S mi is volta Vezér legmarkánsabb választási ígérte? Az, hogy aki rájuk szavaz, a folytatásra szavaz. Amellett az is könnyen belátható volt, hogy a szavazásról távolmaradók a mindenkori többséget támogatják. Ellenkező esetben ugyanis elmennek és behúznak egy „X”-et másra. Amikor tehát most a 200 milliárd miatt nagy a felhorgadás, akkor érthető a kormányzati megrökönyödés. Elvégre nem tesznek ők mást, mint betartják az ígéretet. Folytatják. Ahogy aligha kell arról ábrándozni, hogy ennek az mostani padlássöprési begyűjtésnek más lesz a története, mint az előzőnek. Ellenben a kormányzat mondhatja, hogy nem rejtették véka alá a dolgot. Ők szóltak, hogy folytatni fogják. A költői kérdés tehát adott. A most utcára menők hol voltak a korábbi államosításnál? No meg a választásnál? Vajon mire ez a nagy meglepődés?

Ahogy nagyon meglepő a meglepődés azon is, hogy a pedagógusok háborognak. Orbán Viktor kormánya már az előzőciklusban meghirdette a nemzeti néphülyítés programját. Amikor tehát a tankönyvek egyre ostobábbak, manipulatívabbak, akkor egy adott tendencia újabb állomásáról van szó. A kormányzat folytatja, amit elkezdett. De hiszen ők szóltak. Már akkor állásfoglalásokat téve a centralizált, a pedagógusokat szellemi rabszolgának kezelő elvek mellett. Miközben a pedagógusok szakszervezetinek küldöttei kávézni jártak az Emmi akkori miniszteréhez. Aki történetesen ugyanaz, aki most. Ahogy a Pedagógusok Szakszervezetének elnökének személyében is ugyanazt láthatta az, aki megjelent a csendes, kis összejövetelen. Ahol már csak azért sem volt kérdés, hogy Gallóné mikor mond le, mert felszólalt. Ahogy Rejtő írná: „Ő olvasta a névsort”. Ám azt senki meg nem kérdezte tőle nyílt színen, hogy hol volt eddig. Ahogy azt sem, hogy hol nem volt? Mert az igazi szakszervezeti parafa-funkcionárius tényleg olyan, mint a népmese. Hol volt, hol nem volt. Azt azonban az eddigi, az előző ciklusban is láthatta bárki, hogy Orbán Viktor csapata kijátszik rétegeket egymás ellen. Így aki meglepődik ezen most, az aligha érthető. Hiszen szóltak előre, hogy folytatni fogják.

Ahogy szó nem esett arról, hogy a haverok ügyletei nem fognak a továbbiakban előnyt évezni. Aki tehát manapság meglepődik a baráti állatfarm-avatáson, az a kevéssé érthető. Szólott Orbán Viktor előre, hogy a folytatásra szavaz, aki a Fideszre szavaz. Folytatja is. Legfeljebb a leplezetlenség mértéke lehet meglepő. De talán az sem. Már korábban is látható volt az a folyamat, ami mentén folyamatos licitben van az országgal, az egész világgal szemben. Már előző vezér-ürüi megbízatása során is látszott, hogy egyre hangosabb kolompolással mutatja be: ő még ezt is megteheti. Folyamatosan melegítve a békák fürdővizét. Ám szólt előre, hogy a legfőbb programpontja a folytatás. Ami felé alighanem többszörös kényszer is hajtja.

Belülről az önigazolás kényszere, míg kívülről az előre menekülés kényszere. Ami Orbán esetében a hátramenekülés. Előre menekülve hátrál az időben. De még ez sem igazán meglepő, mert a folyamat kezdetei jól látszottak a Turul-avatások, a minden-legyen-nemzeti mozgalom egyes állomásai kapcsán. A jelenlegi kormányzat alighanem már régen átlépte azt a határt, ahonnan önerőből a racionalitás talajára lenne képes visszaereszkedni. Orbán, miként ígérte: folytatta, amit elkezdett. Centralizálja a hatalmát, a politikait és a gazdaságit is. Még azt sem lehet mondani, hogy szaván lehet fogni. Ugyanis már azt is régen megmondta, hogy pávatáncot folytat, és az adott szava, ígérete éppen olyan tartós, mint az izzó vasra dobott jégkocka.

Ígéretet ilyen körülmények között ugyan mit kérhetne számon bárki. A legfőbb ígéret teljesítése napról napra látható. Folytatódik az, ami zajlott korábban. Legfeljebb kicsit zajosabban, pofátlanabbul. De amíg megteheti, miért zavartatná magát akár Orbán Viktor, akár Kósa Lajos, akár bárki más. Márpedig megválasztották. De minden esetre nem szavaztak ellene. Tehát a csendes, vagy békemenetelő többségnek ez így teljesen megfelel. Még most is. Különben százezrek lennének a demonstrációkon.

Author: Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.

7 hozzászólás

  • talalom
    2014 november 27
    2:46 du.

    Tisztelt Szerző! A cikkel egyetértek, a szöveg nagyon rendben van. De nemcsak ebben az írásban szerepel egy téveszme, sokan követelik, politikusok és újságírók is.
    Az egyéni nyugdíjszámláról van szó, aminek a felosztó-kirovó rendszerben a világon semmi értelme. Esetleg annyi, hogy jónéhány milliárdot megint szét lehet osztani haveri köröknek, mindenféle címen, a nyugdíjbiztosítónál dolgozók meg áttérhetnek a napi 20 órás műszakra, persze ingyen.
    Mondom, miért. A felosztó-kirovó rendszerben a befizetett járulékokat azonnal kifizetik az éppen nyugdíjasoknak, a most dolgozók nyugdíját meg majd az ő gyerekeik állják. (A nyugdíjak kiszámításakor csak arányosítanak, hogy mégis legyen valamicske előnye annak, aki mondjuk 40 évet dolgozott, és mindig teljes fizetéssel bejelentve, bár ezt is semmissé teheti egy jól kereső házastárs után járó özvegyi nyugdíj, egy alacsony keresetű saját nyugdíjjal szemben.)
    Szóval, hiába számolgatnám, hogy mennyit fizettem be 1962 és 2004 között, az a pénz nincs és nem is volt meg, mert kifizették az én, meg a mások szüleinek, nagyszüleinek.
    Talán egy haszna lenne: sokan elrémülnének, ha meglátnák befizetéseik összegét. Mert ugyan magas a járulék (az egyén 10, a munkaadó 27%-ot fizet a bruttó bér után), de olyan alacsonyak a keresetek, hogy azok 37%-ából 40 év alatt se jönne össze egy normális nyugdíjra való. Talán még az is előfordulhatna, hogy a ma dolgozó nem engedné minimálbérre bejelenteni magát,és számon kérné a munkáltatóját. Matematikusok szerint viszont 30-35 millió(!) forintot kellene összegyűjteni egy közepes nyugdíjhoz. Akkor már csak azért kéne izgulni, hogy az ember ne éljen tovább, mint az átlagéletkor, mert azzal számoltak a szakemberek.Szóval hagyjuk azt az egyéni számlát! Persze, tudom, a senatorinya megígérte, de akkor sem volt értelme, és őszintén: mit nem ígér meg egy csekély értelmű képviselő?

  • bonhomme
    2014 november 27
    3:06 du.

    „S mi is volta Vezér legmarkánsabb választási ígérte? Az, hogy aki rájuk szavaz, a folytatásra szavaz. ”
    Ami azt illeti, ez volt az EGYETLEN ígérete.

    „Amellett az is könnyen belátható volt, hogy a szavazásról távolmaradók a mindenkori többséget támogatják. Ellenkező esetben ugyanis elmennek és behúznak egy „X”-et másra. ”
    Igaz, ámde van, aki valamiRE szavaz, és ha nincs lehetőség, akkor inkább nem, van, aki meg beéri azzal is, hogy jobb híján valami ELLEN szavazhat.

    „Márpedig megválasztották. De minden esetre nem szavaztak ellene. Tehát a csendes, vagy békemenetelő többségnek ez így teljesen megfelel. Még most is. Különben százezrek lennének a demonstrációkon.”
    Valami már elkezdődött. Egymást érik a tüntetések: a legnagyobb 100 ezres volt, aztán volt 35 ezres, a kisebbek meg mondjuk 5 ezresek. És folytatódnak.

    http://tuaregblog.blogspot.hu/2014/11/gravitacio-avagy-turelem-tomeget-terem.html

  • BrunszvikTeri
    2014 november 28
    4:15 de.

    Számomra a legnagyobb demagógiát maguk, azok a tüntetések jelentik, amelyek a devizahitelesek védelme érdekében váratlanul „lobbannak fel”. Másnap aztán azt látom, hogy a FideSS a parlament nevű bohóc-házban egyszercsak soron kívül napirendre tűzi a témát.
    E témába vág az a koranyári tüntetésük is, amikor csak úgy hirtelen jött ötletüktől hajtatva ezek „a l e n t r ő l . jött”, mindig árpádsávos zászlókat lengető tüntetők fogják magukat és . f e l r o h a n n a k . a Svábhegyre, hogy személyesen beszéljenek a Vezérrel, aki – hogy csudába, de – véletlenül nincs otthon. Ellenben takaros asszonykája egy kötényben – mert épp mosogat az istenadta nagyméltóságú – kigyün és megigéri, hogy majd elmesélem a férjemnek… Olyan megható ez az őszinte együttműködés. Ugye ?

    .
    Ja és persze, akkor véletlenül éppen nincs lezárva a Czinege utca… Micsoda véletlen.

  • Andy Mage
    2014 november 28
    5:27 de.

    bonhomme
    2014 november 27
    3:06 du.

    Az ellenzék mulhatatlan „érdeme” a pozitív kampány hiánya volt.

  • Andy Mage
    2014 november 28
    5:30 de.

    talalom
    2014 november 27
    2:46 du.

    A felosztó kirovó nyugdíjrendszer és a hamis szolidaritás-képzet kialakítása és körülményei egy, a generációkat is egymásnak feszítő több évtizedes hazugsághalmaz.
    Csak akkor lenne működőképes, ha feltételezzük a 0-ás inflációt, a népesség legalább állandó számát, a teljes foglalkoztatottságot, és hasonlókat. Különben egyszerűen nem tudhat működni. Esélytelen.

  • talalom
    2014 november 28
    9:20 de.

    Azért a biztosítás alapú rendszer sem fenékig tejfel. Az USA-ban 2008-ban éppen a két nagy nyugdíjbiztosító tönkremenetele miatt maradtak sokan mindenféle nyugdíj nélkül. Úgy vélem, a vegyes rendszer lehetne életképes, aminek van biztosítási, meg felosztó része is. A felosztó rendszert egyébként sem lehetne egyik napról a másikra megszüntetni. Mit csinálsz a hatvanon felüliekkel, akiknek a munkás éveikben beszedett járulékát már rég szétosztották? Lelövöd őket? Arról már nem is beszélve, hogy a magyar falvak mindegyikében éhínség törne ki, ha nem lennének a téesznyugdíjasok, akik még valahogyan segíteni képesek a gyerekeiket.

  • Marcsi
    2014 november 29
    5:40 du.

    talalom!

    Nocsak az-USA-ban
    nyugdíj nélkül maradtak az emberek?.ez nem semmi…tehát az állami mégiscsak jobb és biztosabb?főleg ha a magánnyugdíjpénztárba egyre kevesebben fizetnek be,amit működési kiadásra költenek és nem kamatoztatnak,mint itthon több pénztár…
    Én az államnak fizettem,de mellette volt önkéntes nyugdíjpénztári havi rendszeres befizetésem is (természetesen adójóváírásom is egy ideig),a befizetett pénzem a válság idején egyszer csak kevesebb lett,( 100 ezrekkel,mint amit befizettem,a kamatról már ne is beszéljünk!.gyorsan ki is léptem!)
    Én még szerencsés voltam,mert akkor nem volt kötelező a magán nyugdíjpénztár,meg az önkéntes,így a havi nyugdíjamat az államtól rendszeresen megkaptam,megkapom!