Tüntetés-kérdések
Az egyik korábbi írásomban reagáltam a kritikák kritikáiként, másutt megjelentek stílusára. Hasonló stílusban, mellyel kapcsolatban rájöttem: nem az én világom. Viszont a hozzászólások egyike kapcsán lehet, hogy érdemes még egyszer rápislantani arra a valamire, amit most éppen civil-tüntetésnek hívnak. Pontosabban arra a tüntetésszálra, melynek legutóbbi gyöngyszemét az Operánál fűzték fel.
Az a korábban emlegetett reakciókból, valamint számos, a témához kapcsolódva, az interneten olvasható hozzászólásból úgy látszott, hogy sokak szemében, illetve a fejében, a tüntetés és a tüntetésen felszólalók összemosódtak. Annyira, hogy amikor az említett legutóbbi tüntetés szervezőit érte kritika, akkor automatikusan a tüntetésre, mint olyanra, a tüntetők ezreire is kivetítették. Ezzel óhatatlanul felmentést adva mindenre. Elfeledkezve arról, hogy ez a gesztus, ennek a kártyának a kijátszása éppen azon a térfélen jellemző, amelynek vezérjátékosát szeretnék az asztal mellől elpenderíteni. A „Fidesz én vagyok” szemlélete, és az egész ország összemosása a kormánnyal, és annak kormányfőjével éppen Orbán Viktor esetében figyelhető meg legerősebben. Ha a tüntetés szervezői elfogadják az említett, a tüntetést és szervezőit érintő, összemosást, akkor a gesztusok szintjén mennyivel jobbak. A személyes céljaiktól is szinte függetlenül. S amennyiben a Fideszt egyfajta orbanista szektaként kezeljük, akkor mi védi meg a most ellene lelkesedőket, hogy egy civilista szektává alakuljanak? Hitalapú egyesületté. Ahelyett, hogy megalapozott célok értelem vezérelte elérésére törekvő közösség, mozgalom legyen. A kritikákat zsigerből harsogóknak talán ezen is érdemes lenne eltöprengeni.
Legalább egy kicsit. Mielőtt az egyik érinthetetlen bozótharcost lecserélné egy tömegmozgalom egy másik érinthetetlen bozótharcosra. Akár Várady Zsoldnak, akár Vágó Gábornak, akár X-nek és Y-nak is hívják az elkövetkezendőben. Nem hagyva figyelmen kívül azt sem, hogy az óvodai mondóka, a „ki játszik ilyet, majd meg mondom milyet” szemlélete pontosan ez előtt nyit széles ösvényt. A megfogalmazott és előremutatóan lefektetett célokat ignoráló szervezés, a „gyertek, és majd csak kiderül, hogy mi lesz a végén” szemlélete pedig erősen az említett mondókát juttathatja az eszünkbe. Márpedig a célok, cselekvési tervek tekintetében igen csak a jobbikos retorikához hasonló megnyilvánulásokban pedig kevésbé szegényes előjáték zajlott az Operaháznál lezajlott tüntetés esetében. Miközben az is figyelemre méltó, hogy a szervezéssel kapcsolatos kérdéseken való puszta elgondolkodást, vagy ezek megemlítését is úgy értékelik néhányan, hogy gyilkolásszák a szervezők, illetve konkrétan Várady Zsolt karakterét. Mely szemlélethez a tüntetés vezérszónokának, első szólójának egy gyakorlatilag feltétlen, és szinte szektavezérnek kijáró, a kritikát nem tűrő elfogadása is kellhet.
Egyébként ez az a „hozzáadott érték”, amivel a korábbi írás egy kommentelője szolgált. Nélküle talán el sem gondolkodok komolyabban a nyitva maradt kérdéseken, illetve a tüntetésen szereplőkön általában. De mielőtt tényleg valaki nagyon karaktergyilkosnak tekintse a jelen sorokat, jöjjenek inkább a kérdések. Még azt is feltételezve, hogy megvannak rá a válaszok, csak elsiklottam felettük:
Megtörtént-e a tüntetést szervezők elhatárolódása a Jobbiktól, és minden szélsőséges politikai erőtől egyaránt?
Megtörtént-e a tüntetéssel elérendő, az Orbán Viktor lemondatásán túlmutató, politikai cél lefektetése?
Megtörtént-e, kapcsolódva az előzőhöz, egy szakértői testület felállításának előkészítése a tüntetés szervezésével egy időben?
Mennyiben jelent pártsemlegességet, ha párthoz köthető, vagy egykor pártpolitikát folytató felszólaló jelenik meg a színpadon?
Megtörtént-e, kapcsolódva az előzőhöz az elhatárolódás az LMP-től, mint olyan párttól, amely szintén része a jelen parlamenti politikának is?
Megtörtént-e az elhatolódás a korábban jelzett, a tüntetőket és a szervezőket minden felelősségben is egybemosó megnyilvánulásoktól?
Történt-e a felszólalók között szövegszintű egyeztetés a felszólalások tekintetében?
Az előzőhöz kapcsolódva minden felszólaló maga írta-e a beszédét? Különös tekintettel Takács Borbálára, aki nagyjából úgy olvasta fel a szöveget, mint egy egyetemi házi dolgozatot.
Amennyiben történt szöveg-egyeztetés, akkor milyen program, milyen célok mentén?
Amennyiben Takács Borbála beszédét nem maga írta, vagy jelentős külső segítséggel íródott, akkor ki volt a mentora?
A Facebook-on megadott adománygyűjtő számlaszám Takács Borbála nevére szól. Ez egy, csak a tüntetések számára nyitott számla, illetve alszámla? A választ nem pótolja a máskülönben példamutatónak tűnő elszámolás-közlés.
Biztosítható-e, hogy a jelenlegi tüntetések nem egy szociomanipulációs kísérlet részét képezik? 2012-ben Várady Zsolt nyilatkozta: „Van már egy-két ötletem, amely közösségépítő lehet, vagy közösséginek nevezhető, de ezekbe nem kezdtem még komolyan bele”. Nem lenne jó abban a hiszemben lenni, hogy az októberben hirtelen megtalált közéletiség mögött csak egy ilyen ötletkísérlet van.
Az utolsó kérdést különösen aktuálissá teszi Várady Zsolt hirtelen kiszállása a történésekből. Ami nem igazán azt jelzi, hogy bármilyen politikai cél komoly megvalósítása sarkalta volna eleddig. Természetesen lehetne nyilván tovább folytatni a kérdések sorát. De gondolom mindazoknak, akik kígyót és békát kívánnak hajigálni, ennyi is elég muníciót szolgáltat. A nagy dobálódzás utáni időre remélem azt, hogy esetleg megpróbálnak utánanézni a válaszoknak. Netán a válaszok megszületnek a későbbiekben. S ebben az esetben sokkal tisztább képek birtokában, körvonalazott célok érdekében, felelősségteljesen lehet megtenni a következő lépéseket. A valós többség valós demokráciája érdekében.
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:16 du.
aha. hát, ezek annyira civilek, amennyire a pápa ateista.
mibul telik nekik a tüntetés eszközparkjára? hangosítás, színpadépítés, transzparensek stb.
ha azt mondom, hogy ez önkéntes adományokból nem jön össze – hány „civil” tüntetés is volt eddig? – akkor nagyon gaz vagyok?
nem, az akkor lennék, ha azt mondanám: ezek a Fidesz kottájából játszanak.
nem mondom. de.
1:10 du.
szerintem Ő az a kommmentelő, aki jól összefoglalja a lényeget: :
Én meg úgy gondolom, hogy azok játszanak ov kottájából, akik már most temetik a változást. Nagyon vicces, nagyon őszinte, nagyon kritikus, nagyon okoskodó meg nagyon kontraproduktív.
De itt legalább bárki leírhatja, hogy mennyire szarul csinálják azok akik legalább csinálnak valamit.
5:36 du.
Don Ovuz
2015 január 5
1:10 du.
Azt hiszem a szólásszabadság az, hogy ameddig nem emberiségellenes, rasszista, stb. addig a vélemény nagyjából szabadon elmondható.
Ám tegyük fel igazad leend.
Nos. Nem tudom itt hányan olvassák. Azt a szerkesztők nyilván nálam jobban sejtik.
De vegyük százezernek.
Az eredeti helyén, egy blogon) mondjuk ezres nagyságrendben.
Ha még átveszik 1-2 helyre az újabb pár ezres, 1-2 tizezer olvasót jelent.
Kommunikációelméletileg, mivel a blogger vállaltan nem a fősodorvonalat képviseli és nem tagja egyik pártnak sem, az olvasók legalább fele zsigerből elutasítja. (Kasszandrát sem szerették otthon)
A maradék legalább fele legyint és besorolja a többi közé (mert gondolkodni nem doivat és fárasztó is).
A becsült közel kétszézezer lapletöltésből tehát mintegy ötvenezer „hasznosul”.
Ha olyan fene nagy az orbáni ellentábor, hogy százezrek állnak tűkön, és a tüntetés szervező milliók szívéhez és eszéhez szólnak, akkor ez a max félszázezer megszólított mit sem tehetne akármilyen szkeptikus. Győzne Várady és Takács Borit pajzson emelnék a számlaszáma magasába.
Hogy mégsem így van, akkor talán nem ez az írás, szerző tehet róla, hanem Váradyék.
1:37 de.
Andy Mage
2015 január 5
5:36 du.
Szép tanulmány, és híven tükrözi azt amiért ez a kommentet átemeltem ide.
A tanulmányod egyetlen hibája, hogy semmi köze ahhoz, amiről a komment szól! Úgy szimplán csak kekeckedés, Tőled, Nekem.
Nekem a trend nem tetszik!
Ültök otthon a seggeteken, és búsongtok azon, mennyire szar minden, mennyire közönyösek az emberek, meg hogy mindent lenyelnek….. Jaj, és mennyire szar nektek!
Búsongtok, nyekeregtek, csak megmozdulni ne kelljen, mert ez a lényeg! Tipikusan magyar!
Most ugye lett egy csoport, amelyik megmozdult. Önmagát civilnek nevezi, ami két dolgot takar. Az első az, hogy nem egy konkrét párt szervezésében történik. A másik ebből adódóan, hogy mindenkit várnak pártállástól független, aki nem ért egyet a rendszerrel, és el akarja zavarni a jelenlegi rablóbandát. Nekem ezt jeleni jelen esetben a civil, nem azt, amivel itt több cikk is foglalkozott, hogy a személyes pártszimpátia, meg hogy mi is a civil szó szótárbeli megfogalmazása.
Azon kívül, hogy erősíti az emberekben ezt a tudatot, és úgymond propagandát csinál ennek, valóban nincs konkrét politikai programjuk, és valóban nagyon kezdő szinten vannak a dolgok megalkotva. De oda lehetne menni segíteni, vagy kiállni, és jobbat szervezni!
Ja, hogy akkor ki kellene szállni a fotelból és akkor nem te, hanem téged gyaknának meg? Hát ez az! És még arról nem is szóltunk, hogy akkor min búsongnátok? Egyre kevésbé értem, akkor mi is a bajotok Orbánnal? Ő legalább szállítja az okot a kesergéseteknek! Lehet ülni a fotelban, és szidni a rendszert!
Úgy nagy vonalakban ez a bajom azokkal akár cikk, akár komment szintjén, akik csak leszólni tudják azokat akik legalább megmozdultak.
Más, de ugyanaz.
Természetes dolog, hogy előbb utóbb a pártok is kezdenek sündörögni a megmozdulások körül, hiszen vagy befolyásolni, vagy hasznot húzni lehet belőle. Ezt gusztustalannak tartjuk, amíg nem a mi általunk favorizált párt teszi. Viszont ellenkező esetben felkiáltunk, – Na végre!
Zárómondatként, én egyetlen dolgot üdvözlök ebben a megmozdulás sorozatban: Az emberek végre elkezdenek újra politizálni, még ha az első lépések botladozva mennek is.
2:25 de.
kedves Donom, egy dolgot azért jó lenne ebben a fene nagy civilkedésben tisztázni: ki fizeti a révészt? mert hát, egy ilyen „civil” tüntetés sincs ingyé!
4:25 de.
Ille István
2015 január 6
2:25 de.
Szerintem összességében mindegy.
A tömeg úgysem fog egységes blokknak összeállni. Vagyis a civil szó ez esetben pártfüggetlen szóval helyettesíthető. Ha arra kerül a sor, mondjuk választás, akkor nem egységes bázisként fognak ezek az emberek szerepelni, hanem ott már az egyéni szimpátia dönt.
Visszalépnék az előző zárómondatomhoz. Ha ez a csoport megmozdítja a tömegek igényét a politikai döntés iránt, és erősíti a tudatot hogy sorsukat irányíthatják is, majdnem mindegy, ki vitte át az embereket a túlpartra. Nem a kapitány a fontos, hanem az, hogy átérjünk.
8:48 de.
Don Ovuz
2015 január 6
1:37 de.
Arra gondoltam rámutatni, hogy amennyiben valóban megszólítana a tüntetés tömegeket, és a Várady-Takács páros képes lenne tömegeket felelősséggel megmozdítani, akkor egy szóló szerző fanyaloghatna míg a világ meg három nap. Gazdagabb lenne egy gyomorfekéllyel legfeljebb.
Amiről Te beszéltél az tehát a hatás látszata. Nem azért nincsenek tömegek, mert egy általad ismeretlenül kanapépublicistának minősített valaki itt bármit írkál, hanem mert a szervezők tehetségtelenek és felelőtlenek.
Ezt próbáltam levezetni. Ha nem ment át, hát nem ment át.
9:03 de.
Don Ovuz
2015 január 6
1:37 de.
De ha már kekeckedést emlegetsz 🙂 Ám legyen.
„Nekem a trend nem tetszik!”
Tudomásul veszem.
„Ültök otthon a seggeteken, és búsongtok azon, mennyire szar minden, mennyire közönyösek az emberek, meg hogy mindent lenyelnek….. ”
Spec nem ülök otthon, de Te ezt nyilván jobban tudod nálam.
A cikk meg szerintem éppen-hogy nem buong, hanem tisztázni akar.
„Most ugye lett egy csoport, amelyik megmozdult.”
Melyikre gondolsz? Mert ugyebár később azt írod Ille-nek, hogy nem monolit az ügy. Tehát nem egy csoport, hanem n+1
” Önmagát civilnek nevezi, ami két dolgot takar. Az első az, hogy nem egy konkrét párt szervezésében történik. ”
Ennek a hitelesítéséhez például sokat járulna hozzá az elhatrolódás a Jobbiktól, és egy exLMPs politikus, illetve DK-hoz köthető nyelvész mellőzése
„A másik ebből adódóan, hogy mindenkit várnak pártállástól független,”
Ami így konkrétan nem igaz. Ha pártállástól függetlenül mindenkit várnak, akkor a pártok képviselőit sem zárhatják ki. se sállal se anélkül. Ez elvi és persze magabiztossági kérdés. Ha ugyanis valóban maguk képest tömeget megmozdítani, akkor lesz–hatnák a jelvényeket. Jelenleg azonban éppen emiatt elég megosztóak.
” aki nem ért egyet a rendszerrel, és el akarja zavarni a jelenlegi rablóbandát. ”
Ami ehlyébe másnaptól nem képesek senkit megnevezni. Gratula a felelősségtudathoz.
„Azon kívül, hogy erősíti az emberekben ezt a tudatot, és úgymond propagandát csinál ennek, valóban nincs konkrét politikai programjuk, és valóban nagyon kezdő szinten vannak a dolgok megalkotva.”
Ami erősen nagy hiba. Szerintem. Ha holnap Orbán elmenne, az országnak másnap is ki kellene nyitnia. Az anarchia a Jobbiknak és fiók-gárdáinak kedvezne. Na hogy is van azzal az elhatárolódással?
” De oda lehetne menni segíteni,”
Példa erre a veszprémi csóka esete. Na ezért égető kérdés itt a listából, hogy valójában ki és honnan súgja a beszédeket.
” vagy kiállni, és jobbat szervezni!”
Ha népvezéri hajlamom felülkerekedik, megteszem. addig viszont nem sütök rántottát kérdéses tojásból. Akkor sem, ha nem tudok tojást tojni.
„Úgy nagy vonalakban ez a bajom azokkal akár cikk, akár komment szintjén, akik csak leszólni tudják azokat akik legalább megmozdultak.”
Szerintem meg inkább az, hogy a konkrét kérdésekre nincsenek válaszok. Neked sincsenek. Ergo egyszerűbb leszólni azt, aki kérdezni mer, mint szembenézni azzal, hogy ismét érzelmileg vezérelt az egész és semmi sincs mögötte valójában.
10:40 de.
Andy Mage
Hát ez az érvrendszer sem győzött meg, így a véleményem fenntartom.
Mivel én lettem először megszólítva, az ellenvéleményben ütősebb érveket vártam. Viszont így csak parttalan torzsalkodásba váltunk, ami értelmetlen.
Érvekkel meggyőzhető lennék, lásd néhány korábbi vitámat Illével, hangoskodással viszont nem. Max. továbblépek a következő cikkre mint most.
1:04 du.
Don Ovuz,
eszemben sincs torzsalkodni 🙂
Elmondtam a véleményem. Miről kellene meggyőzzelek?
Te ezt gondolod a jelen helyzetről, én amazt.
Nem hiszem, hogy ez egy olyan véleménykülönbség, ami világok sorsát döntené el 🙂