Egyivású fideszes-jobbikos vagy pluralista legyen a kanadai magyarság?
Feszty Dániel, a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) elnöke immáron a nyílvánosság előtt elutasította a további nyílvános eszmecserének lehetőségét mindazokkal akik nem a Fidesz vagy a Jobbik szekerét tolják Kanadában. A Kanadai Magyar Demokratikus Charta alapítója, Dr. Göllner András örömmel nyugtázta, hogy Feszty most már a nyilvánosság előtt mondta el véleményét és további bátorságra, társadalmi felelőségvállalásra biztatta. A kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében, közöljük a két szervezet álláspontját.
***
Feszty Dániel: Egyszeri válasz a KMOSz elleni rendszerszerű gyűlöletkampányra
A minap egy olyan írás jelent meg a Kanadai Magyar Hírlapon, amely részleteket tett közzé egy 2014 nyarán zajlott magánlevelezésből, amelyben Göllner András és Christopher Adam, a Kanadai Magyar Demokratikus Charta (amely a Gyurcsány Ferenc által 2008-ban alapított Magyar Demokratikus Charta kanadai fiókszervezeteként határozza meg magát, s mint ilyen, egyértelműen köthető egy hazai politikai mozgalomhoz) szóvivői arra szólítottak fel, hogy mint a KMOSz elnöke vegyek részt velük egy televíziós vitában a torontói Kanadai Magyar TV-ben. Magánlevelezésemből – kimondott kérésem ellenére is – részleteket hoztak nyilvánosságra, de úgy összeollózva azokat hogy az azt sugallja: én utasítottam el a velük való párbeszédet.
A tények ilyetén elferdítése, személyem és a KMOSz minden áron való támadása tökéletesen illeszkedik abba a rendszerszerű gyűlöletkampányba, amelyet a Kanadai Magyar Demokratikus Charta folytat a KMOSz ellen az elmúlt 3 évben a Kanadai Magyar Hírlap (KMH) hasábjain. Hiszen ez idő alatt nem kevesebb, mint 56 cikket jelentettek meg a KMOSz ellen, míg az én konkrét személyemet 36 cikkben támadták (elég beírni a “KMOSz” vagy “Feszty” szavakat a KMH keresőjébe). Ezekre a támadásokra a békesség kedvéért sohasem válaszoltam.
A tényekre alapuló bírálatokat úgy általában nem bánom, sőt, azokat építő jellegűnek fogom fel, de a KMH cikkeinek döntő többsége sajnos köszönőviszonyban sincs a tényekkel. Csak három példát felhozva: amikor azt írták, hogy a KMOSz miatt több, mint 50 ember lépett ki az Ottawai Magyar Házból, akkor a valóság az volt, hogy mindössze 6 tag lépett ki, míg több új taggal bővült a tagság . Vagy amikor azt közölték, hogy közel 30-an vehettek részt a KMOSz által szervezett Székelyek Nagymenetelése melletti megmozduláson a kanadai parlament előtt, akkor valójában 75-en voltunk jelen. Végül, amikor azt állították, hogy Felvidéken élő bátyám a Szövetség a Közös Célokért nevű szervezet tagja, amelyen keresztül magyar kormányzati pénzek vándorolhatnak a KMOSz-hoz Kanadába, akkor a valóság az volt, hogy bátyám sohasem volt tagja az említett szervezetnek, a KMOSz pedig egyetlen forint vagy cent állami támogatást nem kapott sem Magyarországról, sem Kanadából, és hogy pusztán tagdíjakból tartja fenn magát.
Ezek után mindenki eldöntheti, hogy mennyi lehet a valóságtartalma a maradék 53 írásnak, amelyek a KMOSz-t és engem támadnak. Háromszor tettem, – vagy tettünk társaimmal együtt – kísérletet a tények helyreigazítására, de miután ezen kísérleteink nem jártak sikerrel, – azaz a KMH nyilvánosan nem javította ki és nem kért elnézést a tényszerűtlenségekért, – ezért hamar feladtam ez irányú illúzióimat. A többi, valótlanságra épülő cikkre pedig nem láttam értelmét válaszolni: olyan nemtelen támadásokra, amelyekben a legképtelenebb állításokkal, mint pl. hogy “iszlamofasiszta” nézetekkel szimpatizál a KMOSz vagy én, szinten aluli lett volna válaszolni.
Feszty Dániel
Mindezt azért írtam le, hogy értse az olvasó: ilyen előzmények után szólított fel egy nyílt televíziós vitára Göllner András és Christopher Adam egy magánlevélben 2014 augusztusában. Gondolom, közel 50 támadó, rágalmazó cikk után sokan szóba sem álltak volna vádlóikkal, de személyes érzelmeimet és szempontjaimat félretéve én még ezt a megkeresést sem utasítottam el.
Amit elutasítottam viszont, az a nyílt televíziós vitába való “fejesugrás” volt, hiszen az elmúlt két év közel 50 cikke alapján borítékolható volt, hogy ennek milyen lesz a hangvétele: a kihívók részéről támadó jellegű, amely nem a megoldást keresi valamire, hanem amely még nagyobb nyilvánosság előtt próbálja fokozni a megosztást, a feszültség növelését. Nem félek az ellenérvek felsorakoztatásától, de egy borítékolhatóan meddő vita nagy nyilvánosság elé vitele véleményem szerint nem lehet érdeke a kanadai magyarságnak, ezzel előbbre nem jutottunk volna.
Éppen ezért javasoltam, hogy ha valóban az építő jellegű párbeszéd a “kihívók”célja, akkor ahhoz nem kellenek TV kamerák és nyilvánosság, ahhoz elég első körben leülnünk magunk között azzal a céllal, hogy megpróbáljunk megeggyezni néhány alapvető dologban, pl. hogy nem írunk valótlanságot a másikról, a másik felet is megszólaltatjuk egy róla szóló írásban, vagy hogy mindannyiunk érdeke a magyarság hírnevének öregbítése, nem pedig annak rombolása. Egy olyan időpontot ajánlottam erre a találkozóra, amely levelemtől számítva két héten belül adott volna alkalmat a találkozásra. A kihívók elfogadták a zárt körű találkozás elvét (soraikat engedélyük nélkül nem hozom le), de egy későbbi, őszi időpontot javasoltak. Azóta is várom, hogy jelezzék, mikor érnének rá.
Ehelyett az elmúlt 5 hónapban írtak további 14 KMOSz-t vagy engem támadó cikket, legutóbbiban azt állítva, hogy elutasítottam a párbeszédet velük. Éppen ezért ezennel én is közzé teszem azon soraimat magánlevelezésünkből, amelyeket még tavaly augusztusban írtam Göllner Andrásnak, Christopher Adamnek és Maros Zoltánnak. Ki-ki döntse el ezek alapján, hogy ki az, aki a meddő, de szenzációt jelentő vitát, és ki az, aki a valós párbeszéd létrejöttét támogatta volna.
Ezen írásom az első és utolsó nyilvános válaszom Göllner András és Christopher Adam támadásaira. Feleslegesnek tartom időmet, energiáimat alaptalan rágalmak cáfolására pocsékolni – ítéljen meg a jelen- s utókor a tetteim alapján. Ha vádlóim valóban építő jellegű párbeszédet szeretnének folytatni velem vagy a KMOSz-szal, akkor kérem őket, először a nyilvános megnyilatkozásaikban tegyenek tanúbizonyságot a közeledés vagy tényszerűség legalább apró jeleiről, ne “tartalékolják” ezeket egy TV kamerák előtti találkozásra.
Egyben arra kérném az olvasókat, hogy gondolják meg, mennyi hitelt adnak a Kanadai Magyar Hírlapon rólunk megjelenő írásoknak.
Feszty Dániel , a KMOSz elnöke
“Kedves Zoli,
Az előző levelemben leírtak most is érvényesek, azaz szerintem csak annak van értelme, ha zárt körben (pl. emailen át, vagy egy kötetlen környezetben, pl. egy sör mellett) folytat párbeszedet a két fél, mert addig is „felszabadul” a nyilvánosság a médiákban folytatott üzengetések alól, és ezáltal nagyobb a csend odakint, azaz nem növekszik a feszültség a kanadai magyar társadalomban. Magyarul, ha Christopher le akarja írni, hogy Zsolt szerinte szélsőjobbos eszméket terjeszt bizonyos politikusok felléptetésével, vagy hogy az Ottawai Magyar Házból 50-en léptek ki, miközben a valóság az, hogy 20-szal növekedett a létszám, akkor ha ezeket az érzéseit megírja privátban Zsoltnak vagy nekem, és mi erre válaszolunk, akkor nem gerjeszt felesleges vitákat a kanadai magyar közéletben. Azaz, máris hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb legyen a békesség. Ez – a belső és nem külső párbeszéd – volt az első fontos pont, amit a magam részéről megfogalmaztam. A második pont pedig, amit előző levelemben a magam részéről feltételnek szabtam, az az volt, hogy az ilyen formájú párbeszédet is csak addig tudom támogatni, amíg ennek célja a közös nevező keresése és nem pedig a sárdobálás.
Na most szerinted Christopher es András azért szeretne olyan nagyon a nyilvánosság előtt vitázni velünk, hogy a közös nevezőt keressük és majd ott borulhassunk egymás keblére, ne pedig szűk körben? Remélem senki sem haragszik meg, ha azt mondom: ne legyünk naívak!
Hiszen már a vita javasolt formátuma is a választási kampányokban megszokott televíziós vitákra emlékeztet. Amelyek pedig nem arról szólnak, hogy „hé, hát mindannyian magyarok vagyunk, legalább valami minimumban egyezzünk meg…” hanem arról, hogy hogyan tudjuk jobban a földbe döngölni a másikat. Neutrális helyszín, York University, meg szabályok – mi ez, ha nem egy újabb, még nagyobb nyilvánosságot vonzó csörte előkészítése? Ha valóban építő jellegű párbeszédet szeretnénk folytatni magunk között, akkor ahhoz nem kell York University, meg moderátorok, meg TV, meg YouTube, hanem csak egy otthonos kis kocsma, ahol leülhetünk egy sörre…
Éppen ezért csak azt tudom mondani, mint amit már az előző levelemben is írtam: nem kívánok hozzájárulni a feszültség növeléséhez és nem fogok részt venni semmilyen olyan párbeszédben vagy vitában, amely így vagy úgy de a csörte még nagyobb nyilvánosság elé viteléhez vezet. Tudom, hogy ez sok nézőt szerezhetne a tévédnek, de nézd a nagyobb képet: nem lehet Neked sem az érdeked az, hogy teret adj egy olyan vitának, amely még jobban megosztja majd a kanadai magyarságot.
Nem a párbeszéd ellen vagyok tehát, hanem az ellen, hogy ez a nyilvánosság előtt zajoljon. Ha őszinte a közeledési szándék, akkor nem kell a nyilvánosságon lovagolni.
Végezetül, Neked, mint a Friends of Hungary alapítvány egyik prominens alakjának, akinek egyébként nagyon is helyes gondolatai az alapítvány honlapján Áder Jánoséval és Orbán Viktoréval együtt jelenik meg ezen az oldalon…
http://friendsofhungary.hu/rolunk-mondtak-2/
nem azon kéne bosszankodnod, hogy én milyen gyorsan válaszolok, (vagy ahogy Te írtad: „lapítok”), hanem inkább azon, hogy Christopher és András új angol nyelvű honlapja milyen képet fest Magyarországról! Nézd csak meg az elmúlt két hét termését – elég, ha a főcímeket elolvasod:
http://hungarianfreepress.com/
Szerinted ez egy valós (és teljes) kép a hazai helyzetről? Tényleg csak erről szól a mai Magyarország? Nincs egyetlen pozitívum sem odahaza? Itt a nagy lehetőség, hogy magad is párbeszédet folytass velük arról, hogy milyen képet is kellene kialakítanunk itt, Kanadában hazánkról és a magyarságról, hogy – függetlenül attól, hogy balosak, jobbosak, liberálisok, hívők, ateisták, határon túliak, vagy óhazában születetek vagyunk, – közösen öregbítsük a hírnevünket a világban. Ahogy teszik a szlovákok, szerbek, románok, stb.
Röviden összefoglalva tehát: nem kívánok részt venni a javasolt vitában, mert tervezett formátuma és a résztvevők általam ismert szándékai nem támasztják alá, hogy ez valóban a kanadai magyarság érdekeit szolgálná.
Üdvözlettel, Dani”
2014 Aug. 11:
“Kedves András, Christopher és Zoltán:
Még egyszer megismétlem, hogy mit is írtam: nem a párbeszéd ellen vagyok, hanem az ellen, hogy ez a nyilvánosság előtt zajoljon.
Mi a bajotok ezzel? Eddig is kicseréltetek vagy 20-30 levelet és nem a nyilvánosság előtt. Mi volt ebben a rossz? Szerintem ennek csak haszna volt, hiszen nézeteltéréseink ilyen módon történő tisztázásával nem a kanadai magyar társadalmat, hanem csak magunkat kínozzuk. Képzeljétek el, ha mindezek a gondolatok cikkek formájában jelentek volna meg a KMH-n …. magával vonzva száz-meg-száz anyázós hozzászólást, – aztán Zsolt meg reagált volna rá a rádióban: már forrana a levegő az amúgy is meleg kanadai nyárban…. Ti vajon ezt szeretnétek?
A nagy kérdés tehát az, hogy számotokra valóban a párbeszéd és a közös nevező keresése a lényeg, vagy az, hogy nézeteitek további nyilvánosságot nyerjetek? Ha Nektek a zárt körű párbeszéd (de facto folytatása) nem felel meg, akkor egyértelmű, hogy a második eset áll fenn. Ez is megérthető, csakhogy ahhoz nincs szükség az én asszisztálásomhoz.
Én tehát nem utasítottam el a párbeszédet, ahogy azt Ti próbáljátok máris félreértelmezni, hanem azt vallom, hogy ezt hasonló formában kell tenni, mint ahogy eddig is tettük – magunk között – mert ennek máris mérhető haszna van.
Üdvözlettel, Dani”
2014. aug. 11.
“Kedves András és Chris,
Leveleitekre, felvetéseitekre, sérelmeitekre („feljelentés”) elkezdtem választ írni, de időhiány miatt ezt már nem fogom tudni befejezni. Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha végre valóban leülnénk egy kötetlen beszélgetésre itt Ottawában, vagy Montreálban – erre nyitott vagyok. Nem állok jól idővel egészen szeptember 20-ig, de ha ez mégis túl késő Nektek, akkor találhatunk egy időpontot még augusztusban.
Augusztus utolsó hete hogy hangzana? András, Te át tudsz jönni Ottawába?
Üdvözlettel, Dani”
***
Göllner András válasza a KMOSZ elnökének január 18-án közölt nyílvános állásfoglalására
Mint a Kanadai Magyar Demokratikus Charta (KMDC) alapítója és nemzetközi szóvívője, ez úton szeretnék gratulálni Feszty Dánielnek, a KMOSZ elnökének, hogy immáron nem a nyílvánosság háta mögött, hanem a nyílvánosság előtt mondja el, hogy miért tartja nyílvános vitára alkalmatlannak mindazokat akik nem a Fidesz és a Jobbik szekerét tolják Kanadában. (Lásd: „Egyszeri válasz a KMOSZ elleni rendszerű gyűlöletkampányra.” Hungarian Reporter, 2015. Január 18). Bár nyilatkozatában Feszty egyértelműen leszögezi, hogy a nyilvánosság elé lépése egy kívételes eset, a KMDC üdvözli ezt a tőle szokatlan megmozdulást.
Göllner András
A KMDC úgy látja, hogy Feszty Dániel kis lépése, mint Neil Armstrong, amerikai űrhajós lépése odafenn a Hold felszínén, egy óriási lépésnek tekinthető a kanadai magyarság számára. Mivel Armstronggal ellentétben Feszty Dániel nem a hold felszínén, hanem itt lenn a földön, Kanada fővárosában él, szerintünk ezt az első bátor lépését tovább folytathatná. Ezzel sokkal jobban fogja szolgálni a kanadai magyarok közös ügyét, mint korábbi magatartásával. A KMDC nem elhallgattatni akarja Feszty Dánielt, hanem azt, hogy kinyíljon, és bátran, szabadon hallassa hangját. A KMDC nem gyűlöli hanem közkedvelté szeretné tenni a KMOSZ elnökét. A KMDC úgy érzi, hogy ezt a közkedveltséget Feszty Dániel úgy tudja csak elérni, ha nem a nyilvánosság háta mögött, hanem a nyilvánosság előtt érvvel, diskurál azokkal, akik a kanadai-magyarok jövőjét, hazánk jövőjét nem egy párt kaptafájára vágott kényszerzubbonyban látják. A KMDC nem azt kéri Feszty Dánieltől, hogy kérjen bocsánatot, lássa be hogy tévedett, adja meg magát, és álljon be például a gyurcsányisták táborába és annak a tábornak a zászlaját lengesse keresztül kasul kanadában. Ha ezt az utóbbi zászlólengetést mi sem vagyunk hajlandóak felvállalni, miért is javasolnánk ezt neki?
A KMOSZ-tól és a fideszes, jobbikos kanadai magyar szervezetektől – pl. a Kanadai Magyar Kulturális Tanácstől – csupán figyelmességet és társadalmilag felelős magatartást kérünk. Adjanak végre lehetőséget arra, hogy a kanadai magyarok ne csak egy ételből választhassanak az étlapon. Azt kérjük Feszty Dániel-től, és a KMOSZ-tól, hogy vállaljanak ők is felelősséget azért, hogy ne csak a Fidesz és a Jobbik hangját hallhassák kanadai-magyar testvéreink, hanem mind azokét a demokratákét akik itt kanadában, vagy odahaza az euro-atlanti szövetség közös érdekeinek fenntartásáért dolgoznak, és ezeknek az értékeknek a megerősítésével szeretnék visszanyerni hazánk megtépázott nemzetközi tekintélyét, helyi közösségeink egyre csökkenő vitalitását. Azt kérjük, hogy ne azon dolgozzanak, hogy Magyarország egyre inkább Putin „illiberális” kleptokráciájára hasonlítson, hanem azon fáradozzanak, hogy az Óhazában és a helyi közösségeinkben, a liberalizmus és a pluralizmus értékeit tiszteletben tartva beszélgessünk egymással.
Kedves Feszty Dániel! A KMDC alapítójaként és támogatóink nevében szeretném leszögezni, hogy mi nem tartjuk hasznosnak, hogy 2015-ben is ugyan azon göröngyös, sehová nem vezető úton járjunk mint 2014-ben. Nem tartom helyesnek, hogy továbbra is egymás sértődöttségével úntassuk a kanadai magyarságot, továbbra is az egymásnak okozott sebeket nyalogassuk, továbbra is csak egy dologgal szórakozzunk – nevezetesen azzal, hogy hogyan tépjük le egymás varatait. Hagyjuk már ezt abba! Minden egyes Önhöz és az Ön alelnökéhez intézett levelemben, azt kértem, hogy fejezzük ezt már be. Nem azt kértem, hogy vallja be bűneit, fordítson hátat a Fidesznek, hanem azt, hogy tegyünk már végre egy pozitív lépést a kanadai magyarság számára. Kezdjünk végre a befogadott hazánk politikai értékrendjével, a pluralizmus keretein belűl élni. Elég nagy ez az ország, hogy mindannyian elférjuk benne, elég nagyok vagyunk mi magyarok is, hogy merjünk a nyílvánosság előtt vitatkozni sorskérdéseinkről.
Örültem, hogy a hétvégén már nem egy magánlevélben, hanem nyílvánosan reagált a fenti javaslatunkra. De sajnálatosnak tartom, hogy nyílvános nyilatkozatában megint csak azt tudja ismételgetni amit mind eddig ismételgetett. Próbáljon formát bontani. Próbáljon partnerünk lenni abban, hogy megismertessük kanadai magyar testvéreinket a közélet többszínűségének gyönyörével! Legyen partnerünk abban, hogy kanadai magyar testvéreink végre szabadon mérlegelhessék a sorsukat érintő javaslatokat, és ne kizárólag egy politikai párt ízlése szerint etessék őket. Tegyen már végre egy nagy lépést – merjen demokrataként élni! Javasolnám, hogy közösen forduljunk egyházi vezetőinkhez, vagy ha kell egy független közalapítványhoz, hogy tegyék lehetővé, hogy a KMOSZ és a KMDC, egy országos túra keretében, a helyi közösségek és a kamerák előtt, civilizált és konstruktív módon, átbeszélhessék alternatív nézeteiket a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatban.
Ez úton felkérném Christopher Adamot, a KMH főszerkesztőjét, hogy a kiegyensúlyozott közösségi tájékoztatás érdekében tegye közzé Feszty Dániel nyilatkozatát a KMH olvasói számára. Ugyan ezt kérném Feszty Dánieltől is – tegye hozzáférhetővé saját lapjában, korábbi írásomat, illetve rövid válaszomat a nyílvános párbeszédet elutasító hétvégi nyilatkozatával kapcsolatban. Remélem ezt mind-két fél megteszi. Ez a közös megmozdulás is egy nagy lépés lenne a kanadai magyarok számára.
Üdvözlettel,
Göllner András
A Kanadai Magyar Demokratikus Charta Alapítója
Nemzetközi Szóvivője
Colours of Life / Maya Anoopkumar
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
2:21 du.
Nem értem mi a probléma? Feszty Dani privátim szivesen leül beszélgetni, de nem hajlandó TV-ben, rádióban.
Ehhez joga van. Ha annyira akarnak vele beszélgetni, akkor ám legyen, ahogy kivánja. Minimális udvarias gesztus.
Természetes, mindenki tudja mire megy az egész, a Charter tagjai a kormánypárti elnökkel akkar nyilávnosan vitázni.
Természetesen a mai magyar kormány kárára!
3:18 du.
A címben feltett kérdésre válaszolok.
Az sosem baj, ha egy közösségben sok szín(vélemény) van képviselve.
Ami még fontos, egymás meghallgatása és megérteni próbálása, a dialógus. Nem süketek és vakok, hanem egymásra figyelő emberek véleménycseréje (ez nem jelenti a másik véleményének kritika nélküli elfogadását, de jelenti legalább a megértésének a megkísérlését). Az ilyen vélemény csere akkor tud kialakulni, ha a két fél nem akarja „lesöpörni” a másikat, van készség bennük a kommunikációra, annak a valódi értelmében. Ehhez le kell vetni az előítéleteket, el kell vetni a címkézést – s kerülni kell a pontatlan beskatulyázást is. Pl. a legyünk „Egyívású fideszes-jobbikos…” indítás is egy ilyen címkézés, mert a FIDESZt és Jobbikot egy kalap alá sorolja, holott jelentősen különbözik egymástól a két párt, amelyek ráadásul még nem is voltak sosem egy kormányban. Kicsit a fejem körbe forgatva a KMH oldalain (cikk/fórum), a sok fidesznáci, fasiszta, fidesznyik, fidss stb. kitétel, s a hozzá tartozó „kissé sarkos” vélemények… sem a kommunikáció irányába, inkább az állóháborúba vezetik a vélemény cserét.
Na most álló háború esetén a felek árkot ásnak, bunkert építenek s nehéztüzérséget, géppuskaállásokat alkalmaznak a háború végkimerülésig szokott folytatódni, túlerő esetén pedig az ellenfél felszámolásával.
Gondolom, itt nem ez lenne a cél.
5:33 du.
Figyelő
2015 január 19
2:21 du.
Kedves Figyelő! Egyáltalán nem arra menne ki a játék, amit ön írt. Olvassa el a pár nappal ezelőtti Göllner-féle cikket.
Feszty úr, ez egy lépés előre öntől, hogy leírta a gondolatait. Tényleg korrekt. De nem gondolja azt, hogy éppen a meddő ide-oda írogatás helyett (nevezhetjük ezt sárdobálás folytatásának is) kellene térben és időben egy időben és helyen ezt önöknek megbeszélniük? Ha pedig ott van egy vagy két kamera, az ne zavarja. Amíg ennek nem tesz eleget, addig hiteltelen!!
A Kanadai Magyar Televízió független fórum, ezt a fórumot ajánlották önnek és Bedééknek, hogy a magyarságot nem kizárva értekezzenek egymással. Adam úr pedig a KMOSz alelnökéhez köthető torontói rádióban tavaly nyáron személyesen vállalta azt, hogy két oldalról támadják kérdéseikkel Bede és Vaski urak, vagyis megjelent egy nyilvános -de nem is független- fórumon annak ellenére, hogy ezt is sejteni lehetett, hogy meddő vita lesz és szintén -ahogy ön fogalmaz- tudni lehetett, hogy mire megy ki a játék a Dühöngőben.
Továbbra is elfogadhatatlan, hogy ha nem lesz ebből televíziós vita, teljesen mindegy, hogy ki miatt. Hozzák össze és álljanak ki az eszmecserére, legyenek bátrak. A szabályokat előre lefektetik és ismertetik is bizonyára, így ha az ellen vét valamely fél, ahogyan önök feltételezik, akkor mitől tartanak? Ezzel kezdődne a sárdobálás vége és a kanadai magyar diaszpórára való felelős koncentrálás és tevékenység kezdete.
6:13 du.
Kedves GA és CA,
Legyünk optimisták, hogy FD és tsai nem alkalmaznak kettős mércét a kanadai és a magyar demokrácia működéséről… Pl. Megnéznek egy ottawai parlamenti vitát és megnéznek egy országházi parlamenti vitát és összehasonlítják… Majd amikor itt is megmondják nekik, hogy kire kell szavazniuk, világossá teszik nekik, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani politikai, vallási nézeteikről, hogy megtarthassák a munkájukat, nem szólalnak meg, hogy ők mást is szeretnének nézni a Tv-ben, Harper úr nyíltan sajátkezűleg a családtagjai és gyerekkori barátai között osztja ki a Legfelsőbb bíróság, a Revenue Canada, a Nemzeti Bank, Médiahatóság és a Govern. Gen. székeit akkor talán szembesülnek piciny különbségekkel.. Pedig a sok százas listáról csak egy párat említettem az első 10ből… Hajrá!
6:32 du.
Abszolút egyetértek HunCanada társammal.
Nem emlékszem, hogy Chris sárt dobált volna a FÜGGETLEN magyar riadóban.
Érdekes, a Fradinak nincs mitől félnie átmenni a Hungária krt-ra vagy a Megyeri útra focizni. Ja? visszafelé az MTK-nak és a Dózsának ez már nem ilyen egyszerű.. Na de félre ezzel..
A Magyar Képeket nehéz megvádolni kormányellenességgel, tehát a pálya nem dől semerre, a szabályok adottak: Várjuk vezetőink civilizált érveléseit!
6:42 du.
Igy van, Miki. Én igyekeztem normális hangnemben és tényekre alapozva vitázni Bede Fazekas Zsolt Független Dühöngőjében. Mert ha arról lenne szó, hogy nem így viselkedtem volna és ezt követően ők nem kívánnak velünk semmilyen publikus párbeszédet folytatni, akkor azt úgy megérteném. De maximális nyitottsággal igyekeztem válaszolni Bede F. Zsolt összes kérdésére, még arra is, hogy kire szavaztam az áprilisi választáson. Nem hiszem, hogy a megrögzött pártkatona imázsát keltettem volna bennük, vagy a hallgatókban.
Szóval az a vita teljesen rendben lezajlott. Ezek után miért nem lehet ezt a fajta eszmecserét folytatni? Most már tényleg Feszty Danin múlik minden!
1:04 de.
Miért lenne a „hátsó-kijáratok-nagymestere”, azaz a magyar történelem leggyávább miniszterelnökének bármelyik híve bátrabb, mint maga a kedves nemzetvezető Orbán testvér?
.
Persze, hogy jobban szzeretik a a magán beszélgetéses zártkörű vitákat. Bármit lehet mondani, bármit le lehet tagadni, bármit lehet „félre-magyarázni”.
A „mester” elegendő számú pédát mutat hazudozásra, képmutatásra (pávatáncra), köpönyeg forgatásra.
2:20 de.
http://nol.hu/belfold/pelikan-elvtarsak-az-orban-kormanyban-1510531
5:34 de.
nem semmi mint kerdes!!!
milyen „legyen”(??!!) a kanadai magyarsag!
a magyarorszagi oberfuhrer kiadta kanadai gauleiter-enek az ukazt??
mi az hogy milyen legyen?micsoda hujeseg ez kerem??
majd eppen o donti el ki milyen lehet vagy sem??ennyire nagykepu lenne??meg ontelt!!
7:36 de.
Milyen legyen a kanadai magyarság? Sokszínű. És elsősorban jól informált. És, úgy gondolom azokat az elvárásokat gyakorolja Magyarország felé, mamit új hazájától is elvár? Például ebből mi lenne Kanadában?…. http://444.hu/2015/01/20/most-muemlekhazat-barmol-szet-aki-habonynak-lakcimet-adott/
11:04 de.
Azt gondolom, hogy a legnagyobb probléma a kibeszéletlenség.
Azt látom, hogy elbeszélnek egymás mellett az emberek. Az írás kiváló lehetőség, hogy arra válaszoljon az ember, amire akar és amire nem, az meg figyelmen kivűl marad.
A személyes kommunikációnál van lehetőség azonnali rákérdezésre és pontosításra, így sokkal egyszerübb tisztázni olyan félreértéseket, amelyek az írás során magától értetődő módon jönnek elő.
Nagy szükség lenne egy kiegyezésre, egy közös hang megtalálására, ahol a hangsúly nem azon van, mi választja el az emberekt egymástól (mert az kirekesztés), hanem azon mi az ami összeköti őket.
Többen vannak úgy, hogy számukra egy a fontos, hogy legyőzzék a másikat, holott a lényeg, hogy meghallgassuk a másikat és próbáljuk meg megérteni. Ehhez egyfajta független értelmiségi gondolkodás kellene és nem pártkatonai elkötelezettség.
Sokat lehetne tanulni egymástól ha nem a másik lealázásáról ill. megsemmisítéséről szólna a párbeszéd, hanem a jelenről és a jövőről.
Ehhez felelősségérzet, józan ész és egy kis tisztelet a másik iránt kellene.
Maros Zoltán
2:59 du.
Zoli,
A gondolat és szándék nemes, de ennek már rég vége. Lejárt. Esélytelen. Teljesen irreverzibilis…
Ez meg az ellenzéki elvtársaimnak: (saját vélemény)
Ismerjük be: Vesztettünk! Az erősebb kutya, a végtelen hatalmával és pénzügyi forrásaival bevégezte kötelességét:teljesen kivéreztette az ellenzéket itthon is és főleg otthon. Az összes ellenzéki vezető már feltette a kezét. A Fidesz nem elkúrt, hanem darabokra szétkúrta a népét és az ellenzékét. Ahogy ez ilyenkor már lenni szokott, ebbe fog hamarosan belebukni. Ők ellenfél nélkül nem tudnak létezni. Már egymást tudják csak harapdálni, ami beláthatatlan következményekkel fog járni. Jó forgatókönyv nem is maradt már – reálisan. Ámen.
Már alig várom az itteni köpönyegforgatók diadalmenetét… Ha otthon lesz is felelősségre vonás, az az itteniekre nem fog vonatkozni.
3:38 du.
Figyelő: Képtelen felfogni miről beszélünk. A közszereplőknek nem a közösség háta mögött, hanem a közösség előtt a helyük. Világos ???? Ez a feladatuk, és nem az, hogy kis-kocsmákba, az emberek háta mögött piáljanak. Érti ??? Azt javasoltam Fesztynek, hogy ne egymással szórakozzunk, hanem csináljuk a dolgunkat. A dolgunkpedig az, hogy a közösséget megosztó témákban, lehetőséget adjunk a közösség tagjainak, hogy racionális módon mérlegelhessék az egymástól eltérő megfontolásokat. Erre a munka-módszerre a Görögök 2,500 évvel ezelőtt rájöttek. Sajnos Önnek és az itteni „egyívású” embereknek, ez a módszer vagy ismeretlen, vagy ijesztő. Önök azt tartják egy jó közösségnek, amelynek kízárólag egy identitása van, mint egy személynek. Önök azt tartják egy jó közösségnek, amelyben mindenki egyformán gondolkozik, ugyan azt mondja mint a másik, mert ez által csend van. Nincs megosztottság. Sajnos a közösségek nem így működnek, és azok a közössége amelyeket így működtetnek, azok mindíg kihalnak. A fenntartható közösségekben többféle identitás él egymás mellett, és ezek szabadon, az igazságosság elvét betartva, versenyeznek egymással. A közösségi élet fenntarthatósága érdekében jött létre a politika, ezért jött létre a több-pártrendszer. Feszty Dániellel, és Önnel ellentétben, mi a fenntartható közösségi élet titkaiba szeretnénk beavatni kanadai magyarjainkat akiknak ma már majd 98%-a kerüli az önök által kihalásra ítált közösségi életet. Semmi szándékom kis-kocsmákba sörözgetni Feszty Dániellel, és ezt nem személyeskedésből mondom. Nem kis-kocsmás szórakozásra hanem munkára van szükség. Feszty, és Bede-Fazekas Zsolt szórakozni akarnak – mi pedig dolgozni. Ez a különbség köztünk. Tudja ?
Maros Zoltán: Valóban a kibeszéletlenség a legnagyobb gond. De a kibeszélésnek, mint azt John Rawls és mások már nagyon részleztesen elmondták, nem az egymás nyakábaborulás a célja. Nem kell közös nevezőre jutnunk. Mint azt odafenn elmondtam, a közösségi vezetők nyílvános beszélgetése nem azért kell hogy egyívásúvá válljunk, hanem azért, hogy megértsük egymást, tiszteljük azokat akik másként látják a köz érdekét mint mi, és lehetősget adjunk az embereknek, hogy racionális, tájékozott döntéseket hozzanak saját sorskérdéseiket illetően. Ez az, amit Feszty Dániel, és társai, Bede-Fazekas Zsolt, képtelenek felfogni. Ők is, mint Orbán, azt vallják, hogy „egy a tábor, egy a zászló” és aki nem az ő táborukban, az ő zászlajuk alatt menetel, az húzzon, az nem tartozik a hazához. Mi a pluralista, a Liberális, a nyugati, az atlanti szövetség alapértéke szerint menetelünk. Orbán saját szavaival, az „illiberális”, Putin-féle, keleties szemlélet szerint menetelteti magyarjainkat, többek közt Feszty Danit. Egy hadseregben a parancsnokok döntenek és nincs vita. A demokráciában, az emeberek döntenek miután meghallgatták a parancsnokok vitáit. Ez ilyen egyszerű. Mi az ilyen fajta kibeszélés, a demokratikus, a Liberális kibeszélés pártján állunk. Ha Feszty Dániel és a KMOSZ tagjai egy picikét is elgondolkoznának, és nem csipőböl tüzelnének, akkor ezt ők is megértenék.
6:35 du.
Én nem azt mondtam, hogy össze kell borulni és mindenben egyetérteni. Ugyanakkor az sem valószínű, hogy ne lenne egyetlen közös pont sem, amiben egyetérthetne mindenki.
Igazából a legnagyobb kihivás szembenézni a múlttal és megpróbálni 21.-századnak megfelelő kulturált hangnemben, nem a másikat a földbe döngölve és sértegetve kommunikálni.
Nagyon nehéz úgy kommunikálni, hogy vannak akik elzárják maguktól a külvilágot, úgy hogy közben ők nyílvánossághoz jutnak. A nyílvánosság elviselése nem egyszerű dolog, mert nem mindig népszerű dolgokat olvashat vagy hallhat az ember magáról.
Itt pl. lehet megjegyzést az íráshoz hozzáfűzni ezért tudom elmondani a véleményem. Szivesen megtettem volna ugyanezt a http://www.hungarianreporter.com/-n megjelent írások alkalmával, nem csak Feszty Dániel, de Bede-Fazekas Zsolt írásai után is.
Sajnos, nincs rá lehetőségem!
Mint ahogy egy-egy „dühöngő” után is lett volna kedvem véleményt nyílvánítani, de nincs hol. Vannak akik elefántcsonttornyba zárját önmagukat, és nem adnak esélyt, hogy nyílvánosságra kerülhessenek ugyanazon ügyről mások véleménye is.
Ez is egy érdekes megvitatandó téma lehetne. Mi a félelmük oka? Lehet, hogy nincs igazam, de azt hiszem egyszerűen arról van szó, az illető urak nem kiváncsiak a másoknak esetleg az övéktől eltérő véleményére, sokkal jobban szeretik a saját hangjukat és véleményüket visszahallani.
Kérek mindenkit, akinek van véleménye arról amit leírtam, írja meg higgadtan! A demokrácia alapja a vita, és vitatkozni csak demokratákusan szabad.
Maros Zoltán
7:46 du.
Maros Zoltán: Egyetértek Veled. És persze hogy vannak közös pontok a KMDC és a KMOSZ vezetői közt. De ezeket nem kell kibeszélni. Arról amiben egy közös alapon állunk, több helyen, fenti levelemben is beszéltem már. Ezt hányszor kell még elmondanom, hogy meghallják ? Bede Fazekasnak személyesen és a nyilvánosság előtt is elmondtam, mi az amit tisztelek munkásságában, de úgy látom, hogy dícséreteimet vagy nem hallja, vagy egyszerűen idegesíti ha megdícsérem. A személyemről alkotott kép-keretébe, nem illik az, hogy tisztelem egyik másik tevékenységét. Az ő kép-keretébe én csak gyűlölködő-ként létezem. Feszty Dániel is csak így tud kezelni bennünket. Ők a haza szeretők, mi a hazaárulók. Mi vagyunk a gyűlöletkeltők, ők az angyalok. Szegény BFZs csak azt hajtogatja, hogy Hitlerjugendként rágalmazom, pedig ezt nemhogy sose tettem, hanem teljesen alkalmatlannak tartom vele szemben. Röviden: azokat a dolgokat kellene kibeszélnünk a közösség előtt amelyekben nem értünk egyett, és úgy ahogyan ezt Te is, és mi is javasoltuk: nem sárdobálással, hanem a civilizált politikai diskurzus játékszabályait szigorúan betartva. Nem értem miért tartják ezt a javaslatot annyira veszélyesnek az urak. Nem értem mitől félnek. Erről a félelmükről több feltételezésem van – az egyik, mely nem biztos, hogy lefedi a valóságot az, hogy gyerekként látják a helyi magyarságot. Magyarán mondva, alkalmatlannak tartják a kanadai magyarokat arra, hogy az eltérő nézetek közt szabadon, racionális módon elgondolkozzanak. Mi felnőtként kezeljük a közösséget. Nem gondoljuk azt, hogy eszmecserénktől összedőlne a kanadai magyarság, elszállnának az indulatok, gutaütést kapnának a Bethlen Kata Nőegylet szorgalmas asszonyai, a kis-cserkészek vezetői, és ezek után már csak a székek repülnének. Szerintem képesek lennénk ezután egy jó sörözésre.
1:12 du.
Göllner, a kanadai magyarsággal semmi baj nincs. Általában a kanadai magyarokat a mindennapos problémák érdeklik. Senki nem osztotta meg eddig a magyarságot, amigy ketten, Christopher és András el nem kezdték ezt.
Fesztynek igaza van. Nem érdemes semmiféle párbeszédet tartani, mert NINCS miről beszélni.
1:48 du.
na, Göllner Andris, Figyelő megmondta, hogy nincs miről beszélni, és a kanadai magyarok olyan egységesek, hogy csak na! Tessék ehhez tartani magatokat!
De vajon Figyelő ezt honnan tudja? Megsúgták neki az égi hangok?
Egyáltalán, ki az a Figyelő, hogy így megmondja a tutit? Nála van a bölcsek köve?
6:50 du.
Kedves Figyelő barátom, megpróbálom visszafogni magam: Nagyon nincs igazad… Megáll az eszem:(
Ha nem lenne a Charta, András, KMH, Chris, akkor is ugyanez lenne. Ennél többet ez nem ér:)
7:34 de.
Az irásban emlitett kettő alak szégyelje magát.Amit ők akarnak az nem a”társadalmi felelőség vállalás”,hanem annak ellenkezője,vagyis a társadalom elleni felelötlenség vállalása.Vagyis Magyarország tovább rombolásának akarata.Én szégyelem magam helyettük.
7:38 de.
Kedves Maroros Zoltán.Egyetértek a mondataiddal.