A Legfelsőbb Bíróságon is megtámadják a kirekesztő québeci nyelvtörvényeket
„Több francia kell, nem kevesebb!”–áll az egyik québeci kormányhivatal épületére elhelyezett molinón. Huszonnégy kereskedőt képvisel Brent Tyler montreáli ügyvéd egy olyan perben, mely az angol nyelv publikus használatát korlátozó québeci nyelvtörvényeket támadja meg. A pereskedés első szakasza vesztességgel járt mindazok számára, akik ellenzik azt a törvényt, miszerint Kanada második legnépesebb tartományában csak akkor lehet angol felirat bármilyen nyilvános táblán, ha a francia szöveg az angol felett jelenik meg és méretben legalább kétszer nagyobb. Brent Tyler elmondta, hogy hosszú csatára kell számítani, de egészen a kanadai Legfelsőbb Bíróságig fognak menni, annak ellenére, hogy a héten Salvatore Mascia québeci bíró elutasította kérvényüket.
A québeci bírósági per alatt, Tyler azzal érvelt, hogy manapság nincsen veszélyben a francia nyelv, így nagyrészt okafogyottá vált a hirhedt 101-es nyelvtörvény. Ez az 1977-es törvény – mely súlyosan korlátozza az angol nyelv publikus használatát Québecben – szembemegy a szólásszabadsággal – Tyler szerint.
Salvatore Mascia bíró azonban elmondta, hogy míg Tyler kezdeményezése „roppant bátor” nem sikerült bebizonyítania azt, hogy mára nincsen veszélyben a francia nyelv dominanciája Québecben. „A 101-es törvény ne legyen saját sikerének áldozata”–mondta a bíró, utalva arra, hogy hála az angol nyelv korlátozásának, mára valóban sokkal erősebb Québec francia „arculata,” mint amilyen volt a hetvenes évek előtt. De a törvény nélkül, ismét meggyengülhet a francia nyelv státusza – érvelt Mascia és 69 sűrűn gépelt oldalon magyarázza el, hogy ez miért van így.
A nyelvtörvényt támogató molinó az egyik québeci kormányhivatal épületén. Fotó: Gordon Beck.
Bár Brent Tylerék a demográfia területén dolgozó szociológusokkal jelentek meg a tárgyaláson — akik jelezték, hogy semmilyen tudományos kutatás sem támasztja alá azt, hogy kétnyelvű feliratok és táblák veszélyt jelentenének egy közösség többségi nyelvére — Mascia szerint fenntartható a kanadai Legfelsőbb Bíróság 1988-as döntése, miszerint a francia nyelv dominanciája Québecben valóban „labilis”, ezért:
1. Québec en bloc nem tilthatja be az angol feliratú táblákat,
2. Az viszont jogos elvárás, hogy minden táblán érzékelhetően dominánsabb legyen a francia felirat, mint az angol, vagy bármilyen más nyelvű szöveg. Ez lényegében azt jelenti, hogy a francia szöveg kell, hogy felül legyen és kétszer akkora mint az angol, olasz, magyar, jiddish vagy más nyelvű.
Tyler azonban jelezte, hogy a francia anyanyelvűek aránya többnyire stabil 1971 óta. Miközben Québecben a francia anyanyelvűek aránya évtizedek óta 80 százalék körül mozog, az angol anyanyelvűen aránya 15 százalékról 11 százalékra csökkent a tartományban.
Mascia azonban Marc Termote népességkutató tanulmányaira mutatott. Québecbe évente 50 ezer bevándorló érkezik, többségük Montreálba költözik. A québeci születések száma közben folyamatosan csökken. Ezért van veszélyben a francia nyelv dominanciája.
„A francia nyelv helyzete Észak-Amerikában túlságosan labilis ahhoz, hogy annak fejlesztésében ne vállaljon aktív szerepet az állam”–mondta Mascia.
Mascia továbbá elmondta, hogy az angolt illegálisan használó kereskedők ellen kiszámolt fejenkénti 500 dolláros bírság mindenképpen törvényes és alkotmányos. Az egyik bírságolt üzletember Dania Besnos, aki azért fizethet 500 dollárt, mert a cég által használt egyik teherautón az angol szöveg egyforma méretű volt mint a francia.
„Egyetértek abban, hogy kellenek nyelvtörvények. És tudom, hogy védeni kell a francia nyelvet. De az az elvárás, hogy az angol szöveg kisebb legyen mint a francia szembe megy a szólásszabadság jogával”–mondta Besnos a Montreal Gazette című napilapnak.
Az 1977-ben hatályban lévő 101-es törvény – másnéven a Francia Nyelv Chartája – kimondja:
- Québec egyetlen hivatalos nyelve a francia
- A québeci állami minisztériumok és hivatalok nevei nem fordíthatóak le angolra, vagy más nyelvre. Igy tehát ha a Kanadai Magyar Hírlap egy hivatalos meghívón, vagy szövegben a québeci bevándorlási minisztériumra hivatkozna – még szintiszta magyar szövegkörnyezetben is! – csak úgy hivhatná azt, hogy a „Ministère de l’Immigration et des Communautés culturelles.” Magyarra lefordítani törvénytelen lenne.
- A munkások és dolgozók joga, hogy minden cégben franciául dolgozhassanak
- A vevők joga, hogy minden üzletben franciául legyenek kiszolgálva
- Minden québeci kiskorú joga, hogy ingyenes francia általános oktatásban és középiskolában részesüljön.
- Csak az a kiskorú québeci részesülhet angol általános vagy középiskolai oktatásban akinek édesanyja vagy édesapja is angolul tanult Kanadában. Mindenki más csak franciául tanulhat.
- Valamennyi utcai táblán a felirat elsősorban franciául kell, hogy megjelenjen. Az angol vagy más nyelvű szöveg kétszer kisebb kell, hogy legyen és csak a francia alatt nyomtatható.
Igy fest Québec a XXI. században.
„Québecben mindent franciául is kizárólag franciául!”
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:05 de.
Na… ez van, amikor egy népcsoport, vagy annak egy része valahol kollektíve meghülyül. Többnyire valamilyen vélt sértettség miatt.
.
Cristopher, nekem azért marad a kérdésem:
.
– A kanadai szövetségi törvényekkel mindez nem megy teljesen szembe? Ha igen, ezt a szövetségi parlament, a legfőbb ügyész, vagy bármelyik, ebben illetékes fő törvényhozó- törvényalkalmazó állami szerv hogy hagyhatja?
.
Mert hogy „megtámadják a legfelsőbb bíróságon is” ezt az alpári disznóságot, ezt a vulgármarhaságot, az rendben van. DE: egy eleve teljesen törvénytelen dolgot hogy hagyhatnak az illetékes kanadai állami szervek idáig fajulni?
.
Erre szeretnék választ kapni.
11:47 de.
Eldrad,
Kanadában is vannak furcsaságok, különösen a québeci nyelvtörvények körül, melyek szigorúbbak mint bármelyik másik nyugati liberális demokráciában.
A szövetségi kanadai emberjogi charta (Canadian Charter of Rights and Freedoms)- ami 1982 óta van hatályban – mind az angol, mind pedig a francia kisebbségi közösségeket védi. Tehát a francia kisebbséget angol-Kanadában és az angol kisebbséget Québecben.
DE, a Charta része egy úgynevezett „clause dérogatoire” vagy „Notwithstanding Clause.” Ez egy olyan passzus, mely feljogosítja a tartományi kormányokat arra, hogy a szövetségi Charta bizonyos részeit indokoltan és ideiglenesen hatályonkívülre helyezzék, tartományi szinten. Összesen öt évre lehet felfüggeszteni a Charta egy-egy passzusát.
1988-ban az akkori québeci kormány a clause dérogatoire-ra hivatkozva korlátozhatta az angol nyelv használatát táblákon és utcai feliratokon. Az indok: veszélyben van a francia nyelv dominanciája a multikulturális Montreálban.
Valóban akkor már nem volt veszélyben, de mint ahogy arra Te is utaltál, itt történelmi sértettségről van szó.
Az tény, hogy 1960 előtt, annak ellenére hogy francia többség volt Québecben, Montreált az angol kisebbség dominálta. Francia anyanyelvűeket akkor tényleg ért diszkrimináció, sok állásból csupán származásuk miatt kimaradtak és gyakran nem lehetett francia szolgáltatást kapni a boltokban. Egy nyelvi kisebbség dominálta a tartományt.
Ráadásul az akkori rendkivül korrupt és autoriter québeci tartományi kormány – a francia nyelvű római katolikus egyházzal szövetségben – gondolkozás nélkül fenntartotta ezt a helyzetet, mert nekik alapvetően megfelelt, saját tőkéjük és vagyonaik igy biztonságban voltak. Apám mesélt nekem, hogy amikor 1957-ben Montreálba és egy francia közegbe került, mennyire elképesztően reakciós és erős volt az egyház.
De 1960-ban a liberális párt került hatalomra és elkeződött az úgynevezett Csendes Forradalom. A liberálisok masszív méretű québeci államot építettek, elkeződött a szekularizáció, visszaszoritották az egyházat és elkezdtek beszélni a francia többség védelméről.
Ezzel párosult sajnos a szélsőbaloldali terrorizmus, a folyamatos robbantások angolok és kisebbségek ellen Montreálban és végül pedig egy québeci liberális miniszter elrablása és meggyilkolása, valamint a brit konzul elrablása szélsőbaloldaliak által.
A kanadai szövetségi kormány ekkor felfüggesztette a szabadságjogokat, behívta a hadsereget Québecbe és egy éjszaka alatt több mint 500 québeci baloldali nacionalistát letartóztattak. Túlnyomó többségük teljesen ártatlan volt. Sokan birálták a kanadai liberális kormányfőt (Pierre Trudeau-t) ezért, tehát mert felfüggesztette a szabadágjogokat és bevonult a hadsereg. Erre ő ezt válaszolta:
„Tudom, hogy sok vérző szív van körülöttem és én azt üzenem nekik, hogy csak nyugodtan vérezzenek tovább.”
Szóval Trudeau-nak soha nem bocsájtottak meg a québeci nacionalisták és a szövetségi kormány, valamint az igazságszolgáltatás óvatos, mármint ami az intervenciót illeti.
Ráadásul ennek az egésznek van egy szomorú politikai oldala is:
Ha nagyon rászállnak a szövetségiek a nyelvtörvényekre, simán felerősödhet a jelenleg gyenge és inkább népszerűtlen québeci szeparatista mozgalom. Az pedig egész Kanadát káoszba rántaná.
1:13 du.
Háát… erről nekem gőzöm se volt. Döbbenet. Én a történelmi sértettséggel teljesen másra gondoltam, de ez… kész.
.
Pár komment:
.
„…“Notwithstanding Clause.” Ez egy olyan passzus, mely feljogosítja a tartományi kormányokat arra, hogy a szövetségi Charta bizonyos részeit indokoltan és ideiglenesen hatályonkívülre helyezzék, tartományi szinten…”
.
– Indokoltan, ugye? Na, akkor ez lehet a piszkoskodás alapja. Hogy mi indokolt, és mi nem. Akkor majd ez dől el a legfelsőbb bíróságon, gondolom.
.
„…Ha nagyon rászállnak a szövetségiek a nyelvtörvényekre, simán felerősödhet a jelenleg gyenge és inkább népszerűtlen québeci szeparatista mozgalom. Az pedig egész Kanadát káoszba rántaná….”
.
1, Itt nem a nyelvtörvényre, hanem az indokoltságra fognak rászállni. A nyelvtörvényt – gondolom – senki nem akarja majd megváltoztatni. Attól még persze pár idiótánál elgurul majd a gyógyszer.
.
2, Ha egyszer gyenge, sőt, egyre jelentéktelenebb a szeparatista mozgalom, hogy erősödhet fel annyira, hogy az Quebecben akkora anarchiát tudjon csinálni, mint a hatvanas években volt?
.
3, Ha mégis így történne, akkor az miért rántaná Kanadát káoszba, hát más szövetségi államokban is ugyanez megy? Nem gondolom, de majd elmondod. Ha viszont nem, akkor miért kell feltételezni, hogy Kanadát egy újabb quebeci lázadás anarchizálná? Ez – a leírtak szerint – a legsötétebb években sem történt meg, lokális volt a konfliktus. Akkor hát?
7:31 du.
Eldrad,
Főleg súlyos gazdasági válsába taszítaná Kanadát a leszakadás, de akár a szeparatizmus valós veszélye is. Ime néhány ok:
Egy „sikeres” leszakadásról szóló referendum után évekig húzodhatnak a tárgyalások (és a civakodás) a szövetségi kormány és a québeci kormány között. Olyan témákban, mint például:
1. Pontosan mennyit vállal át egy független Québec Kanada nemzeti adósságából? Ez az összeg jelenleg 1.2 trillió dollár, ami a GDP 66 százaléka. Mivel Québecben él a kanadai lakosság 23 százaléka, elvileg ez az arány lehetne mérvadó, mármint ami a szövetségi adósság átvállalását illeti. De a québeci fél ebbe biztosan nem egyezne bele egyhamar.
2. Egy független Québec területileg elválasztaná csonka-Kanadát New Brunswick, Nova Scotia, Newfoundland és Prince Edward Island tartományoktól. Hosszú, nehéz tárgyalásokat kéne folytatni az emberek és az árú szabad áramlásáról, amennyiben erre bármilyen hajlandóságot mutat a két fél.
3. A kanadai dollár sorsa: durván zuhanna a kanadai dollár az amerikaival szemben az évekig elhúzódó civakodás és instabilitás miatt. Közben dönteni kéne Québecben: létrehoznak-e egy új központi bankot és egy új pénznemet, vagy megtartják a kanadai dollárt? Az utóbbi opciót határozottan ellenezné a szövetségi kormány, bár ha Québec egyoldalúlag úgy dönt, hogy mégis megtartja, semmi kontrollja nem lenne a monetáris politika felett.
4. Egy korábbi Royal Bank tanulmány szerint Québec leszakadása 18 százalékos gazdasági visszaesést okozhat csonka-Kanadának.
Tehát súlyos gazdasági következményekkel járja a szeparatizmus.
Igy a kérdés sokszor ez: érdemes-e lenyelni az igazságtalan nyelvtörvényeket, azért hogy mindezt esetleg elkerüljük?
2:04 de.
Chris,
Majd akkor fog nagyottnezni Kanada, amikor Pierre Peladeau lesz a PQ fonok. A baj hogy, o nem egy Paulin Marois tipusu politikus. Peladeau multimilliomos, es talan mint utolso mohikan, megprobalja ujraeleszteni a Quebec levallast. De addig meg kell nyerjek szerencsere, a kovetkezo valasztast. Sajnos, sok quebeci szereti Peladeau -t.
6:17 de.
Cristopher:
.
– Mindez értelemszerű, DE:
.
Ha ennyire megőrülne Quebec többségi lakossága, akkor nem történne meg ugyanaz, ami Pierre Trudeau idején, és szállná meg a hadsereg az egész államot, míg rendet tesz?
.
Azt meg tudod- e mondani, hogy Quebec lakosságának mekkora részét fertőzte meg most ez a baromság? Mert ha nincs többségi őrület, akkor ez nem akkora probléma, hogy ne lehetne kezelni. Ha kell, erőszakkal is, ahogy az már megtörtént egyszer.
.
„..érdemes-e lenyelni az igazságtalan nyelvtörvényeket, azért hogy mindezt esetleg elkerüljük?…”
.
– Egyértelmű válasz:
.
NEM.
.
Miért?
.
– Mert történelmi tény, bármelyik korban, időben, társadalomban, hogy ha idióták, terroristák, bajkeverők, fenyegetőzők és egyéb őrültek irreális,, igazságtalan, és/ vagy káros követeléseinek enged bármilyen hatalom is, az a vég kezdete.
.
Tudod: ha a kisujjad nyújtod nekik, az egész karod lerántják. És ez soha, sehol nem volt másképp.
.
Egyébként is, itt sem a nyelvtörvénnyel van a baj, hanem annak elferdített, igazságtalan, diktatórikus használatával. Akkor meg főleg nehogy már engedjen ezeknek bárki is!
.
Nézzük ezt a leválás- dolgot quebeci oldalról. Leválnának majd? Amiket leírtál, mi lenne velük akkor, nagyjából megegyeznek azzal, ami nemrég az UK- ban történt a skót népszavazással kapcsolatban. Quebec pont úgy járna, mint ahogy Skócia járt volna, ha leválik az UK- ról. Más kérdés, hogy az UK maradéka nem szenvedte volna meg különösebben Skócia leválását, nem úgy, mint Kanada Quebec esetleges leválását, bár szerintem ennek nincs realitása.
1:17 du.
Eldrad,
quebeci szemmel nezve a dolgokat:
– Kanadababan hivatalos nyelv a francia , de szinte senki nem beszeli. (kivetel NB, Ottawa). Ez peldaul igaz. Hamiltonba fogadasbol franciaul kertem belyeget a postan es senki nem ertette mit akarok.
Montreal es kornyeken beszelnek angolul , de Gaspe kornyeken se kerj belyeget angolul mert senki nem fogja erteni.
-rengeteg emigrans erkezik Quebec -be aki nem akar megtanulni franciaul.
-a multiknal az osszes gyules, email, stb csak angulul lehet.En is voltam egy ilyen meetingen, mindenki beszelt franciaul, meg vegul valaki szolt hogy beszeljunk franciaul mert mindenki erti.
-az 50 -es 60 -as evekben a franciak tenyleg masodrangu allampolgarok voltak meg Quebec -be is. Innen a fusztracio.
Es meg sorolhatnam, ezek feligazsagok,szerencsere a fiatalok sokkal nyitottabbak es nem akarnak leszakadni Kanadatol.
Hogy veszelyben a francia nyelv Quebec -be ? Montrealban talan, de hogy videken biztos nem az biztos.