Magyar retró Torontóban
A héten a Torontoist című lap megemlékezett Torontó „Gulyás Archipelagójáról”–egy olyan időről, amikor a cikk szerzője szerint Ontario tartomány fővárosa volt a magyar konyha bástyája. Kanadában gyakran „magyar inváziónak” nevezik a késői ötvenes és a korai hatvanas éveket. Mint ahogy tudjuk, 1956 és 1958 között 37 ezer magyar menekült érkezett Kanadába. Közülük 17 ezren Torontóba telepedtek le. „A magyar bevándorlók magas képzettséggel rendelkeztek és egy kozmpolita érzést varázsoltak Torontóba, mely éppen akkoriban akarta levetni fáradt konzervatívizmusát”–írja Jamie Bradburn.
Hungarian Village. Forrás: Key to Toronto.
Bloor Street volt a magyar „falú” központja, különösen a Brunswick és a Bathurst közti szakasza. Ezt az évek folyamán sok mindennek hívták a helyiek, mint például „Bécsi szelet köznek,” vagy éppen „Gulyás archipelágó.” A magyar bevándorlókon kívül, kanadai egyetemisták is frekventálták a környéket, mivel itt találhattak olcsó és laktató ennivalót, ami még belefért szoros büdzséjukba.
Pronounced Char-da.
The Coffee Mill (ami tavaly zárt be), Marika’s, Cake Master, Csárda, Blue Danube, Corona és a Country Style voltak a leghíresebb magyar vendéglők.
Wooden plate / Fatányéros. Key to Toronto.
A magyar falú hanyatlása a kilencvenes években kezdődött. Mára a környék egyetlen emlékeztetője az egykori magyar dominanciára a Country Style, ami mai napig várja a vendégeket egy olyan interiőrrel, ami szinte egyáltalán nem változott az évtizedek folyamán.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:45 de.
ajajj!! nohiszen ujra kezdodik-(vagy fojtatodik csak..?)-a gulasch,a pusta,a tscharda,a tschikosch,usw??
nàtyon màtyàrosch!!!
10:45 de.
A beavatatlanok szamara szeretnem megemliteni, hogy a Country Style valoban ugy nez ki mint negyven evvel ezelott, de a menu mar nem a regi. Azonban meg vannak fogyasztasra alkalmas tetelek rajta.
Ha netan valaki betevedne hozzajuk, annak tudom ajanlani a borju paprikast,es a palacsintat, melyek valoban remekek. A becsiszelet pedig egyszeruen vilagbajnok, a felesegem azt tekinti a csucsnak.
Ezzel szemben a gulyas mar nem a regi.
12:32 du.
„Csak tiszta forrásból !” (Bartók Béla)
A hatvanas években készült egy remek film-irónia
Délibáb minden mennyiségben címmel.
Az pontosan erről, a tschikosch, gulasch, puszta,gatya, fütyülős baraczk, meg a ripittyom-magyarságról szólt, Váradi Hédi, Agárdy Gábor és Bessenyei Ferenc főszereplésével. Most is aktuális ezt a hamis magyarosch módit a görbe kamerában megörökítő remekmű. 50 éve vetítették a magyar mozik. Remek paródiája volt ez akár a fenti fotóknak is… Rengeteget röhögtünk rajta már akkor, mint ahogy most én is, amint a fotókon végignézem ezt a csöppet sem retro, hanem tök hamis délibábot, ide, tőlünk úgy 6000 kilométerre.
A magyar népművészetnek rengeteg változata honos az őshazában, amit nem lehet ilyen átlagolt (sz@rban, illetve szűrben) egyvelegként összemixelve bemutatni…
Szegény Bartókot, a valódi népi művészet igazi ismerőjét is éppen ez fals, kamu külsőségekben megnyilvánuló díszmagyarkodás űzte ki e gyönyörű hazából…
12:51 du.
Eszembe jutott még ezekről az a matyó, vagy – mittom én – talán kalocsai hímezett pruszlikban lefotózott mélymagyar, hajlott korú, márcsak ezért is „tiszteletbeli” konzum…, akarom mondani, konzulhölgy, akiről épp e lap, a KMH hasábjairól tudhattuk meg, hogy mennyire szélső, mennyire jobboldali és természetesen mennyire fid-SS – mégpedig az ő sajátosan magyarosch Holokauszt tagadása* okán… 🙂
˙
*A cikket, István talán lesz oly kedves, és még egyszer beajánlja nekünk, Kösz’.
11:35 du.
Megmosolyogtat engem ez a fotó, de mar elnézést, elég bunkók ezek a kommentek. Persze hogy giccses ez a fotó. A hatvanas, hetvenes években nem sokan tudtak megengedni maguknak haza repülni évente, es örültek meg ennek a giccsnek is. Ez a fajta népi giccs minden emigráns nacional letezik. Viszont magyarorszgaon is található bőven ilyen giccsparades ( honky tonk woman es a veresegyházi asszonyok, anyone?). A hetvenes évek végen es nyolcvanas években viszont egyre könnyebben lehetett tiszta forrású népművészethez es mestrekehez hozzájutni, lásd: http://www.kodaly.hu
Kigúnyolni ahogy emigránsok igy vagy ugy próbáljak a kultúrájukat megtartani itt Kanadában, az olyan mint amikor egy más idegen nyelven sem beszélő magyaroszagi magyar kigúnyolja hogy milyen hibásan beszél magyarul valaki aki itt született es otthon magyarul beszéltek vele, az iskolában franciául es máshol angolul. Bunko.
12:37 de.
Bocsánat, elírtam http://www.kodaly.ca
3:47 de.
Nézzék a „Fölszállott a páva”c. műsor archívumát.
Ott igazi népművészet van jelen…Nagyon is színvonalas, értékes!
Idén is megrendezik Hazánkban…
8:58 de.
A Koronába elég sokat jártam a kilencvenes években. Meg néha a Mátyás pincébe, de ott nem volt igazán jó a kaja.
9:49 de.
Glória !
Most az egyszer fején találta a szöget. A Fölszállott a páva nem más, mint az akkori Magyar Televízió által a hetvenes években szerkesztett és rendezett Röpülj páva című kitűnő népmozgalom mai reinkjarnációja.
Csak emlékeztetnék rá, hogy az egészet a kitűnő Vass Lajos karnagy tartotta a kezében, értékelt, énekelt és még tanított is… Többek közt tőle, a képernyők előtt ülve tanultuk meg a Látod édesanyám kezdetű eredeti, tiszta forrásból merítő magyar népdalt is, amit vele énekelt szinte az egész ország. Mindezek értékét növelte a legkiválóbb szakértőkből álló profi zsűri egyenkéti szakszerű kiértékelése is. A zsűritagoknak már csak az arca van előttem, a nevük sajnos nem ugrik be. Glória segítsen, ha élt már akkor.
A Röpülj páva az eredeti – a tiszta forrásból fakadó – magyar népdalnak és néptáncnak nemcsak a bőséges tárháza, de a felfedező helye is volt. Bartók és Kodály álmainak modern, képi megvalósulása volt… Mindez természetesen maximális kormányzati támogatással – abban „diktatórikus és átkos rendszerben”, persze, hogy a magyar kutúra üdvösségére.
Sőt, ez az éveken át többször is megrendezett vetélkedő sorozat képezte a későbbi, vagy már az időtájt is a megyékben, majd városi ( v. kerületi) kultúrházakban megfogant Táncház mozgalom ötletét és magját is, sok-sok, azőta e téren kiemelkedő pályát befutott, kiváló tehetség kiemelkedésével együtt.
10:02 de.
Málnaszőr 03.07: 12,51
Az a bizonyos cikk:
KMH: Helen Szablya tiszteletbeli konzul Horthyt védelmezi.