De hol vannak az államférfiak?
Merthogy maffiózók vannak – én ide számítom a DNS-spirál trélerét, a nagybajszú méregzsákot, meg még egyet-kettőt, de államférfi vagy államnő ott nemigen akad, mert a pőre érdeken túl semmi más nem játszik szerepet a diktatúrácska építgetése során..
Aztán itt van az ellenzék, mely két részből tevődik össze, vannak a magukat demokratáknak nevezők, meg vannak a nyilasok.
Utóbbiak, bár ügyesen alkalmazzák a politikai technikákat, sőt, támogatóik is vannak – mégis, hirdetett elveik miatt nem nyerhetnének felvételt abba a klubba, ahol az állam ügyeit intézik. De a politikában semmi sem lehetetlen, mert a Parlamentben már ott vannak, ha a demokraták meg akarják akadályozni a kétharmados népirtást, akkor kénytelenek együtt szavazni velük, így adva többletsúlyt nekik.De a neonáci és az államférfi egymást kizáró fogalmak, hiszen ők sem demokraták, ők is diktatúrát szeretnének építeni – méghozzá meglehetősen szélsőséges elvek alapján.
A demokraták között lennének az államférfi címre esélyesek, Bokrosra és Gyurcsányra gondolok, de mindketten karaktergyilkosság áldozatai, évtizedek kellenek, mire esetleg elfogadnák őket, de ehhez az kellene, hogy mindkettejük mögött erős és jelentős szavazóbázis álljon, erre pedig ma kevés az esély.
Az nyilvánvaló mindkettejük tekintetében, hogy az általuk előadott one man show nem eredményes, új alapokra kellene helyezni a tevékenységüket.
Hogy próbáljam érzékeltetni, hogy mire gondolok, talán képzeljen el a kedves olvasó egy negyven kilós emberkét a kezében egy golyószóróval, – ez esetben az emberke a pártvezér, a golyószóró (ágyú, atombomba – tetszés szerint) a pártja, mely képessé teszi a győzelemre. A párt pedig csak akkor funkcionálhat fegyverként, ha erős és jól szervezett, ott van minden választókerületben, sőt minden településen és éveken keresztül azon tipródik, hogy elfogadtassa magát és pártja elveit, célkitűzéseit a választókkal. A párt vezetőinek feladata a cél kijelölése, a párté pedig a pontos végrehajtás, ha lehet, akkor kreatív de mégis egységes módon.
A pártvezérnek pedig alább kell adnia a világmegváltásból, merthogy a zsenialitás egy százalék tehetség és kilencvenkilenc százalék munka.
Ezt a Jobbik felismerte, a mi primadonnáink nem annyira. Emellett hibát hibára halmoznak, némelyik lotyaszájú és helybe megy a pofonért, a pártja káderpolitikáját pedig szimpátia alapján menedzseli. A másik meg eltűnik, aztán egyszer-egyszer kiugrik, mint rugós krampusz a dobozból, majd megint eltűnik. Aki rengeteget téved, abból nemigen lesz nagy államférfi, merthogy annak az az egyik jellemzője, hogy nem kapkod, de megalapozott döntéseit visszaigazolja a társadalom. Nem, nem az eljövendő századok történelemtudósai, hanem a holnapi politikai helyzet. Különben is, pártokat – legalábbis eredményes pártokat – ma már nem egyes emberek, hanem stábok menedzselnek, szakemberek, akik értenek is ahhoz, amit csinálnak, nem csak úgy gondolják, meg szeretik csinálni.
A szocialista párt ma abban a csapdában vergődik, melyet évtizedek során önmaga fejlesztett tökélyre. A kamarillapolitizálás, a belső mutyik és megalkuvások sora mázsás súllyal nehezedik rájuk, miközben úgy csinálnak, mintha el is hinnék, hogy ezzel mennek valamire. Nagy öregjeiket, karizmatikus vezetőiket lapátra tették, helyettük az évtizedek óta beváltatlan reménységeket tolták előtérbe, miközben elfelejtettek megszabadulni azoktól, akik a pártot a szakadékba lökték, és akik neve oly rosszul cseng, hogy szavazók tízezrei maradnak inkább otthon, minthogy rájuk adják szavazatukat.
Vannak aztán még a pszeudo-pártok, nagy hanggal – de társadalmi támogatottság nélkül. Vezetőik ambíciója nagy, tehetsége kicsi, közöttük egyetlen államférfi címre alkalmas figurát sem lehet lelni. Nincsenek egyedül. Merthogy azok között a politikusok között, akik civileknek hívják magukat, szintúgy nincs egyetlen átütő személyiség sem. Pedig kaptak egy esélyt, éppen a minap, hogy megmutassák, ők lesznek azok, akik majd új gondolatokat, módszereket, friss levegőt hoznak a politikába. Nem éltek vele, nem bizonyítottak semmit, csak a saját libapecsenyéjüket próbálták sütögetni, miközben tovább forgácsolták a demokratikus oldalt.
A pártoknak praktikusan nincsenek ifjúsági szervezeteik, ha vannak, akkor olyan terepszínűek, hogy lebombázni se lehetne őket.
A pártvezetések utánpótlása nulla, aki talán alkalmas lenne vezetői feladatra, azzal táskát cipeltetnek, önálló feladat elvégzésével nem mérethetik meg magukat. Hogy hogyan képzelik a pártok ennek dacára, hogy el tudják majd hajtani ezt az erőszakos kis DNS-hordozót, az számomra rejtély. Talán az is baj, hogy nincsenek példakép elődök, ezért aztán a mai politikusok elképzelése egy pártvezetőről meglehetősen eklektikus, Kádár párttitkáraiból és Az Elnök embereiből gyúrják össze, meghintik kis demokratikus szósszal, majd elkezdenek egyszemélyi okossá válni, és ez a folyamat felettébb gyors…
De azért nem kell elkeseredni, a történelmi helyzet úgyis kitermeli majd a mai kor Deák Ferencét. Vagy Szálasi Ferencét, amilyen szerencsénk nekünk van…
Aztán várhatjuk a kínai felszabadító csapatokat…
Author: Fényes István
Hatvanöt éves vagyok.
Voltam hivatásos katona, dolgoztam biztosítótársaságnál, vezettem gazdálkodó szervezetet, voltak vállalkozásaim, kereskedtem, kábeltelevíziót üzemeltettem, volt az egészségügyhöz köthető vállalkozásom is, most átmenetileg nyugdíjaztam magam, de már nehezen bírom...Jogot végeztem, van tanári végzettségem, és hát katona sem lehettem főiskola nélkül.
Láttam ezt-azt, megtapasztaltam az emberi tisztességet és aljasságot egyaránt.
1999-től jelen vagyok az interneten, évekig az Index polidilin próbáltam érvelni vélt igazam mellett, aztán elkezdtem blogot írni, www.pupublogja.hu -n
Minden, ami politika és közélet, érdekel, és majdnem mindenről van véleményem is, - ezt szoktam megírni és megosztani azokkal, akiket érdekel…
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:13 de.
Államférfi az, aki szívvel-lélekkel szolgálja népét, és Hazáját…
Nem idegen érdekeknek akar megfelelni…
11:14 de.
Bokros, és Gyurcsány? Na,ne vicceljünk már…
11:30 de.
Döcög a felzárkózás a 19-20. század során kialakuló nyugati tömegpártok magatartásformáihoz. Magyarországnak nincs hagyománya e terepen. 25 évvel a rendszer-váltás után, még most is csetledezünk, botladozunk e téren, nem a falvakban, a választói körzetekben szolgálunk, hanem az Asztória előtt szinészkedünk, ott verjük a melleinket. Előbb utóbb be fogjuk hozni ezt a lemaradást, de sajnos erre rá megy egy két generáció élete, tehát ez a bölcsesség se ér nagyon sokat. Sajnos a jelenlegi demokratikus ellenzék vezérei még ma is elsősorban arra játszanak, hogy nem kell dolgozni – előbb utóbb úgy is belefáradnak az emberek a jelenlegi uralkodó párt mahinációiba és többet fognak követelni mint rezsicsökkentést (Szeretem a rezsimet, nert csökkenti a zersimet ? Yes !!!) és akkor majd jöhetnek ők megint 4-8 évig. Az bőven elég arra hogy telket és házat építsenek, kifizettessék a néppel a jelzálog hitelüket.
11:48 de.
„De hol vannak az államférfiak?”
Külföldön.
12:43 du.
Göllner András:
Én úgy gondolom, hogy a Fidesz/KDNP/Jobbik bagázs támogatóinak nagy része hívők, akik a viktor populista szólamaiban való hit mellett azt is hiszik, hogy gondolkodni is tudnak.
Az ellenzék pedig egyre azon gondolkodik, miképpen hitetnék el azokkal akik kijönnek velük tüntetni, hogyha a viktort és a koszos bagázst elzavarják, ők tudják jól irányítani Magyarországot és helyreállítani a köztársaságot.
(P.S. Nem írtam „helyreállítani a demokráciát”, mert szerintem a viktor előtt sem volt valódi, jól működő népi demokrácia Magyarországon.)
3:31 du.
Fenyvesi Glória: ugyan, mutasson már egyet! Ez a fajra, nemre, vallási hovatartozásra c. ócska dumát meg honnan szedte? Mit mondanak a parlamentben? Csak nem arról a kis köpködős pöcsről beszél?
5:05 du.
Bognár Gyula
Mintha erről a népi demokráciáról már hallottam volna valamit az 50-es években. Ugye nem arra a népi demokráciára gondoltál ? A nép-nemzeti gerincről mi a véleményed ? Szerintem hasonlít a nyúl-gerinchez, de ha egy liter vörösborban áztatjuk akkor már kóser 🙂
9:22 du.
Göllner András: Csak azt írom ide, amit én értettem a megjegyzésemben „népi demokrácia” alatt.
Az általunk is ismert és jól működő demokráciák azok népi demokráciák. A nép vívta ki és alakított ki magának, a választott politikusaival, képviselőivel és az államigazgatás kialakított infrastruktúráján belül.
Szerintem nem demokrácia az, hogyha a már hatalmon levő diktatúra irányítói elhatározzák, hogy holnaptól fogva demokráciának hívják uralmukat és ahelyett, hogy mindnyájan egy csoportban ténferegnének egy pártházba, több hangzatos névvel ellátott „demokratikus” pártnak kiosztanak épületeket, hogy több csoportra felosztva tárgyalják meg miként folytatják uralmukat.
A demokrácia lényege éppen az, hogy azt nem kegyeletes uralkodók adják a népnek ajándékba, hanem a nép veszi el az uralmat a gyakran kegyetlen és vagy igazságtalan uralkodóktól, hogy a maguk közül választott képviselőkkel irányíthassák saját sorsukat.
2:51 de.
Gyula Bognar, Jr.,
A „népi demokrácia” kifejezés már foglalt, és a „népköztársaság” is. Ezekben a „nép-” és „népi” előtag fosztóképző.
A „demokrácia” összetett szó első tagja, a „demo-” épp azt jelenti, hogy „népi”. A jelzők ismétlése, halmozása általában fosztóképzőt eredményez.
De a tartalommal egyetértek. Először akkor ment fel a vérnyomásom és vércukrom, mikor a zűrös Mátyás kajabálta ki a parlament ablakából a köztársaságot. Pont ő!
3:57 de.
ENDRE: Köszönöm. Én is tisztában vagyok a demokrácia szó jelentésével és értelmével. Pontosan úgy, ahogy Te szabatosan leírtad.
Sajnos én egy makacs természet vagyok, eszerint, ha a Fidesz kialakíthatott újfajta és esetükben ellentétes értelmezést egyes magyar szavakra, akkor én is szeretném megkülönböztetni azt, amit én értek demokrácia alatt, attól, amit ők akarnak bemesélni az embereknek.
Ezért teszem a „népi” szót a demokrácia elé. Nekem nem kell maffia rablóbanda által most hamisan bitorolt fogalommal használt „demokrácia” szó, addig, amíg el nem lesz ez a koszos bagázs zavarva, vagy leültetve életfogytiglan.
Remélem ugyanis, hogy egyetérthetünk abban, hogy az általuk demokráciának nevezett jelenlegi hatalmi rendszernek semmi köze a valódi, azaz (népi) demokráciához.
8:47 de.
Gyula Bognar, Jr.
(Elnézést kérek, tudtam, hogy nincs szükség oktatásra, csak álláspontom alátámasztására írtam le ezeket.)
Persze hogy egyetértünk.
Csak a népi demokrácia kifejezés használatában nem, mert az mást jelent. Kereshetünk más kifejezést, pl. „valódi” demokráciát vagy valami hasonlót, de szerintem ez is fölösleges. A baltás gyilkos cinkosa (a pávatáncos) maga fosztotta meg saját rendszerét a demokrácia illúzjától az „illiberális” jelzővel.
10:56 de.
ENDRE: Nem vettem kioktatásnak és nem okozott gondot, mert udvariasan előadott igaz tényt írt.
A baltás gyilkossal üzérkedőnek az Európában és az USA-ban leszolgált hírnevét pedig biztosan a legjobb színben fogja bemutatni a Külgaz/Külügy fußball csapata Afrikában és Dél Amerikában.
Vannak ott még országok, ahol a védtelen lakosok lemészárlása (ébren, vagy álmukban) késsel, baltával, vagy kalashnikovval egyenesen büszkeséggel tölti el vezéreiket. A viktor talán kap majd egy Idi Amin becsületrendet Uganda jelenlegi diktátorától. Mert ugye ők is a Magyarok rokonai, úgy 6.0 millió év óta.
A kis erdőt is megmutatják majd a Szijj Ártónak, ahol a fák voltak annak idején, amiről a viktor ősei le lettek ebrudalva, bár ők aszt mondják önként jöttek le, azért, hogy Felcsútra vándorolhassanak két lábon és egy focival.