A Pészah estélye (Rend Éjszakája) emlékeztet bennünket, hogy minden generációban vannak olyanok akik elhatározzák, hogy megsemmisítsenek bennünket, de Isten megment mindnyájunkat ettől. Eszter Történetének idejében Ahasvérus király főminisztere, Hámán volt az, aki el akarta pusztítani a zsidókat. A modern időkben két jelentős személy volt, aki halálosan veszélyeztették a zsidókat és bennük megtalálható a Purim történetének visszhangja.

Sokan észrevehették, hogy a Nürnbergi Háborús Perekben is fellelhető ez a víszhang. Eszter Történetében Hámán tíz fia lett felakasztva (Eszter 9:13) ; 1946-ban, Hitler tíz tettestársát végezték ki, felakasztották háborús bűneikért. (beleértve bűnüket a 6 millió zsidó megöléséért). Hitler 11-ik tettestársa, Herman Göring, öngyilkos lett a kivégzés előtti napon, párhuzamosan Hámán lányának öngyilkosságával, ahogy az a Talmudban le van írva. Talmud (Megilá 16a).

Illusztráció: Rae Chichilnitsky

Pletykák szerint Göring transvestite volt, miszerint a párhuzam még erősebb. Az elítéltek egyike úgy néz ki, észrevette ezt a párhuzamot: amikor az akasztófához vezették, Julius Streicher azt kiáltotta, „Purim Fesztivál 1946!” (Lásd: Nürnbergi Háborús Bűnözők Kivégzése – Angol szöveg)

Az is érdekes, hogy a Megilá tradicionális szövege (Eszter Könyve) Hámán fiainak nevei közül Tav az elsőben, Shin a hetedikben és Zayin a tizedikben mind kisebb betűkkel vannak leírva, mint a többi. A szám amire lehet következtetni, Tav-Shin-Zayin, az 707 és ez a tíz fiú a zsidó évszámítás szerinti 5707-ben lett kivégezve. (az ezres szám rendszerint el van hagyva a zsidó évszámítás jelölésekor, mert nincs héber szám, ami az ezrest jelölné) A tíz azonban nem Purimkor lett felakasztva, hanem a Szukkot hetedik napján (Hósáná Rábá)

A másik viszhangja a Purimnak megtalálható a Szovjetunióban néhány évvel később. 1953 elején, Sztálin azt tervezte, hogy deportálja a zsidók legnagyobb részét Szibériába, de éppen mielőtt a terveit valóra válthatta volna, gutaütést (agyi érkatasztrófa) kapott és meghalt. 1953 Március 1-én kapott gutaütést: a Purim estéjén. A terv a zsidók deportálására nem lett megvalósítva.
(Megj: A zsidó napok Naplementekor fejeződnek be; Március 1.-én van a naptáron feltüntetve, hogy Purim)

A történetet a Chabad (Lubavitcher Haszid Zsidóság) oldalain olvashatjuk az 1953-as Purimról: a Lubavitcher Rebbe a Purim szertartás alatt, meg lett kérve, hogy mondjon áldást a Szovetunió zsidóiért, akik közismerten nagy veszélyben voltak. A Rebbe ehelyett elmondott egy titokzatos történetet egy emberről, aki a Szovjetunióban amikor szavazni ment, hallotta, hogy az emberek éljenzik a jelöltet, „Hurrá! Hurrá!” Az ember nem akart éljenezni, de félt nem éljenezni is, így mégis mondta, hogy „hurrá”, de a szíve szerint azt értette ezalatt héberül, „hu ra”, ami azt jelenti „Ő a gonosz”! A tömeg a Rebbe 1953-as gyülekezetében elkezdte kantálni, „hu ra!” amit Sztálinra értettek, és Sztálin aznap éjjel gutaütést kapott, amiben meghalt néhány nap múlva.

9,13. És monda Eszter: Ha a királynak tetszik, engedje meg holnap is a zsidóknak, a kik Susánban laknak, hogy cselekedjenek a mai parancsolat szerint, és Hámán tíz fiát * akaszszák fel a fára.
* Eszt. 6,14. Eszt. 7,9. – Eszt. 7,10.

Nos – kesergett magában Hámán – a ti maroknyi árpátok legyőzte az én tízezer talentumomat, amit a ti fejetekért cserében felajánlottam.
Ami Hámán csalódott hazaérkezését illeti, a Talmud tudni véli, hogy ennek fő oka lánya halála volt. Ugyanis, Hámán lánya házuk tornácáról látta a menetet, s joggal hívén, hogy apja ül a lovon, s azt egy zsidó vezeti, a zsidók iránti gyűlöletében egy éjjeli edény egész tartalmát a ló kantárszárát tartó ember fejére öntette. Amikor a tévedése kiderült, szégyenében leugrott házuk tetejéről és szörnyethalt. Ezt gyászolta Hámán. (Megilá 16a)

(Hósáná Rábá) Szukkót hetedik napjának külön elnevezése is létezik, mivel a hagyomány szerint a jóm kippurkor lepecsételt kedvezőtlen ítéletet ezen a napon még meg lehet változtatni. A nap (liturgiáját tekintve) hasonló a jóm kippuréhoz.

Bognár Gyula (California) fordította magyarra az eredeti angol esszéből a KMH számára.