You are here: Home » Kanada » Ima-gate? Bírságot fizethet egy kanadai iskola mert tiltották a muszlim imát

Ima-gate? Bírságot fizethet egy kanadai iskola mert tiltották a muszlim imát

2015 április 21 7:21 de.6 hozzászólás

Összesen 26 ezer dollár kárpótlást fizethet egy magániskola Calgary városában, mivel nem engedélyezte, hogy két muszlim vallású diák az iskola épületében imádkozzon. Az Albertai Ember Jogi Bizottság ítélete szerint a Webber Academy „megsértett két 14 éves fiú méltóságát,” amikor nem engedte, hogy napközben imádkozanak. A két diák elmondta a tartományi vizsgálóbizottságnak, hogy volt amikor arra kényszerültek, hogy kint a hóban folytassanak imákat. „Annak ellenére, hogy az iskola azt állítja, hogy célja minden diákot, bármelyik vallásból befogadni, cselekedetei ebben az esetben nem voltak nyitottak”–jelezte a bizottság.

A fiúk édesapjai – Shabnam Nazar és Farhat Amir – elmondták, hogy a diákok két héttel az iskola kezdés után arra lettek utasítva, hogy szüntessék be az imákat, mivel ez sérti az intézmény szekuláris jellegét. Az iskola szerint a térdelést és meghajlást követelő muszlim ima „túlságosan látványos.” Az egyik alkalomkor a muszlim diák a könyvtárban próbált imádkozni, mire az egyik iskola adminisztrátora megállította és gyanakvóan megkérdezte tőle, hogy mit csinál? Az érintett diák elmondta, hogy ez az eset „mély félelmet” hagyott benne és most már alig mer nyilt helyeken imádkozni.

Fotó: prayerinislam.com

A gyerekek szülei arra is hajlandóak voltak, hogy külön díjat fizetnek az iskolának, ha esetleg át kell alakítani egy helyiséget az imához. De az adminisztráció nem fogadta el ezt a megoldást sem és végül nem engedték, hogy a diákok beiratkozzanak a 2012/13-as tanévre, mivel – szerintük – imáikkal „ignorálják” az iskola szabályait.

Az iskola fellebbezi a tartományi vizsgálóbizottság döntését. Sarah Burton, egy helyi ügyvéd szerint érdemes lesz figyelni a következményeket, mivel könnyen elképzelhető, hogy az ügy egészen a Legfelsőbb Bíróságig megy. Ebben az esetben egy év alatt kétszer is megbírkózhatnak a bírák az imák kérdésével. Mint ahogy arról a napokban a KMH-ban is beszámoltunk: éppen e hónapban jelezte a szövetségi bíróság, hogy alkotmányellenesek a városi testületi ülések előtti közös római katolikus imák, mivel ez az aktus sérti a lelkiismereti szabadságot.

A jelenlegi calgary-i eset azonban arra is rámutat, hogy az ember jogi charta nem csak közintézményekre, hanem magániskolákra is vonatkozik.

Author: Christopher Adam A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.

6 hozzászólás

málnaszőr

2015 április 21
7:35 de.

Jajj, ki is mondta, hogy „a vallás a népek ópiuma” ?

Ezek a – látszólag egy normális országban folyó – viták is ezt a megállapítást látszanak tükrözni.
endre

2015 április 21
9:30 de.

málnaszőr,
Nem, nem ezt tükrözik.

1. „A vallás a nép ópiuma”: ez arra utalt, hogy akkoriban a szegény nép többsége nem tudta megfizetni a fájdalomcsillapító és idegnyugtató szereket, helyette vallásos tévképzetekkel vigasztalta magát.

2. Itt két (vagy inkább három) különböző törvénykezési célról van szó:

2.A. Az egyik szerint nem tehető kötelezővé valamilyen szakrális cselekedet a testület vagy csoport minden tagja számára, ha az olyan valláshoz tartozik, melyet a testület vagy csoport csak egy része vall magáénak.

2.B. A második, magy a másik kettő maga is ellentmondásos kettős:

2.B.i. Mindenkinek joga van elfogadott vallásának gyakorlására, az azzal kapcsolatos szakrális cselekvések (viselet, ima stb.) elvégzésére az előírt időben, helyen, módon stb.

2.B.ii. Az iskolában (és minden, nem kifejezetten egy valláshoz tartozó közintézményben) nem terjeszthető a vallás, nem szabad feltűnően, propagandaszerűen vallásos tevékenységet folytatni.

****
Itt az okozza a gondot, hogy a vallásos tevékenységre az egyénnek alapvető joga van (2.B.i.), de ez a tevékenység egyben vallási propaganda is, amit tiltani akar a 2.B.ii cél. Ezeket nehéz egyeztetni.

De az A. és a B. célok nem ütköznek, semmi közük egymáshoz.
Figyelő

2015 április 21
10:51 de.

Ha már a keresztények nem imádkozhatnak, a muszlimoknak is szól a törvény!
Gyuri10

2015 április 21
1:56 du.

A kanadai Felsőbíróság és mindenki figyelmébe!Nagyon szép dolog hivatkozni az „emberjogi törvényekre”.Sajnos az iszlám törvényei ezt magasan felül írják.Ha egynél több muszlim imádkozott több alkalommal valamely helyen,legyen az bárhol,ott mecsetet kell felépíteni.Élvezzétek a kanadai muzulmánok jogvédelmét.26 ezer dollár nem is olyan sok.Majd ha a moszlimok adják egyenesből a büntetést,lehet még 260.000 is.Esetleg lefejezéssel megtoldva. Ébresztő szabad világ! Most még nem késő!
Toth Piroska

2015 május 10
12:46 du.

Kuldjek muszlim iskolaba a kolykeiket.
Gyuri10

2015 május 11
1:13 du.

Toth Piroska,
majdnem egyetértek Veled. Azért majdnem,mert Kanada csak 1 van. Arab, muszlim ország pedig 22 azaz huszonkettő. Mind a 22 ben van sok muszlim iskola. Tanuljanak ott sahidát.