Quo vadis, Orbán Viktor?
Talán nem túlzok, ha azt gondolom, az emberiség legnagyobb politikai vívmánya a nyílt képviseleti demokrácia, amire még W. Churchill is azt mondta: jelenleg nincs nála jobb.
Mi több, 2012. julius 6-án Orbán is megerősített ezt, mi szerint: „Reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, és demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amiket a gazdasági túlélés reményében azután be kell vezetnünk.” Persze, ez akkor volt.
Ami most van, az az autokrácia kiteljesítése. Ha valaki nem tudná, miről beszélek, hát tekintse meg a mellékelt videót, ami a Magyarország Barátai Alapítvány (?!) szombati ülésén készült.
Ha valakinek még kétségei lettek volna afelől, hogy milyen társadalmat akar Orbán, és milyen társadalom építéséhez asszisztál a FIDESZ, a magát polgárinak, kereszténynek mondó értelmiség, akkor hallgassa végig ezt a szöveget. Világossá válik az, ami már majdnem kész Magyarországon: az Orbán által áhított önkényuralom, póri nyelven simán csak diktatúra.
Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul. Nos, ebből a szempontból az autokrácia már aktív. Ma Magyarországon semmi nem történhet Orbán jóváhagyása nélkül, mi több, legtöbb esetben maga határoz meg költségszámokat, irányvonalakat, fejlesztéseket. Mert hát, az autokráciák jobban teljesítenek, mint a demokráciák – állítja. Ebben van valami. Az autoriter vezető ellenében senki nem mer szólni, utasításait – bármilyen őrült, logikátlan vagy rossz is legyen – gondolkodás nélkül végrehajtják, amíg abban a fránya demokráciában nem átallanak egy döntés felett vitázni!
Orbán Viktor a mostanában szokásos negyedórás udvariassági késésével lépett a színpadra. Mint aki nem szereti a tapsot, a tömjénezést, belépve jellegzetes kézmozdulatokkal nyugalomra intette a híveket. Azzal kezdte, hogy a magyarok szeretnek mindent máshogy csinálni, és ezért találták fel a golyóstollat, a lyukkártyás számítógépet és a kávéfőzőt (meg még sok mindent, de senki nem számított tételes felsorolásra).
Emiatt a lényegtelen vitákkal foglalkozó, szakadék szélén táncoló, saját bürokráciájának béklyójában vergődő, a politikai korrektség vudujának tehetetlen pocsolyájában utolsókat rúgó, bukott óriásként fuldokló, az Isten által teremtett rend felborítását is a szabadságjogok alá húzó, folyton tabukat kiáltó, szuverenitásra gonosz keselyűként rárontó, a bevándorlók és terroristák előtt lábait széttáró Nyugat-Európában furcsán néznek ránk. Ezt mind maga volt képes előadni, minden segítség nélkül. Bezzeg, amikor a keleti barbarizmustól megvédtük őket, akkor nem járt a szájuk – mondá, csak éppen azt nem lehetett tudni, mit tekintett keleti barbarizmusnak, és mikor is védtük meg a nyugatot, mert az utóbbi időben mintha az ilyen megvédő műveletek – a maguk sikertelenségével – majdnem nemzethalálhoz vezettek volna, ráadásul kreáltak több milliónyi bevándorlót (ami mostanában a nemzetet romlásba döntő veszély a Vezér agyában).
Arról nem is beszélve, hogy mintha egykor mi, keleti barbárok veszélyeztettük volna a művelt nyugatot…
Orbán világossá tette azt is, hogy a nemzeti, nemi és vallási identitás kérdésében nem kívánja követni Európa szabadságpárti eszméit (azokat sem, egyáltalán, bármit, amit az európai közösség számunkra, mint csatlakozott ország számára előír), bármi is legyen ennek a következménye. Mondjuk, ilyen vagánykodás és kevélység inkább egy agresszív kismalachoz illik, nem egy kormányfőhöz, pláne, hogy megint gazda nélkül csinált számadást. Ráadásul az, hogy ő, egy személyben nem kívánja követni, fütyülve mások – leginkább a nép, akiért (mint mondja) éjt nappallá téve dolgozik – érdekeire, egyértelművé teszi autoriter mivoltát.
Ami a mindennapok történései nyomán róla és vazallusairól beugrik a hétköznapi embernek, az a következő: képmutatás, hazugság, visszaélés a hatalommal, korrupció, részrehajló jogrendszer. Akad még bőven, de nem a felsorolás a lényeg, hanem ez mind olyan, ami egy demokráciában nem létezik.
A hatalom megtartása érdekében hazudik – és ezt teszik vazallusai is – hogy elkerülje a felelősségre vonást; oly mértékben kiteljesíti hatalmát, hogy az által megszabhassa a társadalmi berendezkedést; szüntelenül és gátlástalanul – bizalmasaival egyetemben – a közjó rovására igyekszik gazdagodni – sikeresen! – valamint rákényszeríti a maga erkölcsét és hitét másokra. Mindennek köszönhetően jelenleg úgy állunk, hogy uralmának köszönhetően a bűnből ártatlanság lett, a hivatali visszaélés dicséretes szorgalommá magasztosult, a vakbuzgó, szolgalelkű pozőrök valóságos hősökké, példaképekké váltak, a mocsok tisztaságként tündököl.
Valakik persze mindig megpróbálják megbontani azt a fene nagy NER-t, ezek pedig mi vagyunk, mi, akik hangot adunk kételyeinknek, akik kritikát gyakorlunk felettük és megnevezzük a bűnösöket.
Ez ellen pedig még egy autokrata hatalom se tehet semmit.
Author: Ille István
Civil a pályán. Egészen más területen dolgozott, a politikához nem sok köze volt, de véleménye arról annál inkább. Három évvel ezelőtt egy társával együtt létrehozta az ellenszek.hu Demokritikus Vélemény Magazin internetes oldalt, aminek felelős szerkesztője. Szépirodalmi vonalon, Harunlarasid néven több, mint 60 novellát, több tucat önéletképet és úti beszámolót publikált a www.harunalrasid.nolblog.hu oldalán. Elkötelezett, azonban pártoktól független, baloldali értékrendű és világnézetű ellenzéki.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
1:52 du.
Orbánnak igaza van. Jól látja a helyzetet. Nincs egydül ebben, az újra választott Cameron angol miniszterelnök, éppen így gondolkozik.
2:15 du.
Figyelő: Ha Orbán mégsem beteg, akkor vagyunk csak igazán szarban
Szó sincs megbicsaklott elméről, torz személyiségről. Orbán élete végéig Magyarország ura, első embere, ha lehet, a leggazdagabb akar lenni.
http://gepnarancs.hu/2015/05/ha-orban-megsem-beteg-akkor-vagyunk-csak-igazan-szarban/
Amúgy mióta tagja a papagájkommandónak?
2:18 du.
„Ha Orbán Viktor, a magyar kormányfő beteg, aki a saját fantazmagóriáinak rabja és kivezetni készül Magyarországot Európából, a civilizált demokratikus világból, akkor a magyar társadalom milyen kórban szenved, amikor hagyja, hogy ezt megtegye? A kérdés, hogy melyik betegség az igazán veszélyes? Az, amit egy embernél, jelen esetben Orbán Viktornál diagnosztizáltak, vagy az a járvány, az a ragályos hülyeség, passzivitás és megalkuvás, az a „Pató Pál szindrómának” nevezett kór, melyet több millió magyar kapott el, másik néhány millió mellett, akik viszont politikai-, kulturális és intellektuális farkasvakságban szenvednek, nem látnak az orruknál tovább, így azt sem ismerik fel, hogy Orbán Személyében vak vezet világtalant, mégpedig több milliót és ráadásul csúnyán félre?”
2:33 du.
Az ellenfelei diagonoztizálták a „betegségét”!
Szeretném látni, hogy az angol miniszterelnökről is az ellenfelei ezt állitanák.
2:40 du.
Figyelő: ellenzéke van, nem ellenfele. Remélem, tisztában van a különbséggel.
Amúgy valóban úgy véli, Orbánnak igaza van, amikor autoriter módon kormányozza az országot, amikor egy személyben hoz döntést mindenről és mindenkiről?
Az angol miniszterelnök nem szolgált rá, hogy diagnosztizálják.
Ráadásul a cikkből is kitűnik, hogy Orbán nem beteg, hanem tudatosan ilyen aljas.
2:56 du.
Ille, maga szerint, diagnoztizálni kell azt, akinek személyes döntései vannak?
3:10 du.
Figyelő: akinek egy demokráciában – mert Orbanisztán állítólag az – a kormány élén személyes döntései vannak, azt diktátornak hívják.
3:21 du.
Nem igaz. A demokrácia abban rejlik, hogy szabadválasztáskor MINDENKI arra szavaz aki neki tetszik. A legnyagyobb számarányban bejött személy lesz a győztes és pártja élén átveszi a kormányi hatalmat. Így van ez Kanadában, az USA-ban, Angliában és más demokratikus országokban.
3:30 du.
Figyelő: valóban, a demokrácia a szabadon választott képviseletben rejlik. Orbánt senki nem választotta meg, szavazni se lehetett rá. Amikor az államfő felkérte kormányalakításra, senki nem sejtette, hogy korlátlan személyi hatalmat fog kiépíteni.
Változatlanul kérdzem: egyetért orbán autokratikus módszereivel és irányvonalával?
4:55 du.
Figyelő
2015 május 12
3:21 du.
Részben van igaza, de ez csak egy picike szelete a demokráciának amit ön említ. Ez nem egy állam demokratikus működéséről szólt, hanem annak létrejöttéről, amit ön példának írt. A Demokrácia nem csupán ennyi. jól kinéznénk. A népképviseleti ágazatoknak szerteágazónak kellene lennie, jelenleg ez Magyarországon nem valósul meg. A különböző döntéshozó, népképviseleti és hatalmi szervezetek, intézmények jelenleg egy párt rendszerében összpontosulnak, sőt egy ember döntéseinek vannak alárendelve. Jelenleg sajnálatos módon ez valósul meg Magyarországon. Vagyis a demokrácia mozgatórugói nem működnek, nem működnek a fékek és ellensúlyok ebben a rendszerben, amelyek arra hivatottak, hogy a hibákat ellenőrizhetővé és kordában tarthatóvá tegyék. Olyan távol áll a demokráciától ma Magyarország, mint Makó az Új-zélandi Wellingtontól, mégha ezt a helyzetet demokratikusnak mondott választásokon idézték is elő a magyar emberek, a félrevezető politikai kampányok nyomán.
6:03 du.
Na igen; ennek az egyre hibbantabb zsarnoknak a szavai magukért beszélnek. Az igazán nyugtalanító probléma viszont sajnos tényleg a ( még nagy átlagban többé kevésbé demokratikus jogállami ) „Nyugattal”, benne főként az Európai Unióval ( Amerikának is megvannak a maga elégtelenségei, de ez itt mellékszál ) van:
mindezt meddig lehet az unió felségjele alatt folytatni. Vagy a NATO-é alatt; bár utóbbinál az ilyesmi még szinte „elmegy”, hiszen mindjárt az egyik alapító tagja volt egy a mai Orbanisztánhoz hasonló rezsim, no meg aztán az ’52 – től csatlakozott Törökorsz. , de a ’74 előtti Görögország is finoman szólva hagyott kívánni valót maga után demokratikus jogállamiság, és emberi jogok terén… No ezek a példák is mutatják, hogy a magántőkés kapitalizmus és a parlamentáris, alkotmányos demokratikus jogállamiság fundamentálisan nemhogy nem feltételezik egymást, de nyíltan egymás ellen is lehetnek, ha a törékeny egyensúly felbomlik közöttük. Az 1945 utáni évtizedek társadalmi sikerei az euroatlanti térségben a kettő egyensúlyán alapultak; viszont az utóbbi két-három évtizedben ( vagy talán már a háború utáni konjunktúrát megszakító olajválságok idejétől kezdve ) ez az egyensúly szép lassan felbomlott a tőke javára billenve s a demokrácia és a társadalmi szolidaritás kárára. Meg kell vizsgálni Orbánék szlogenjeit a „munkaalapú társadalomról”: ezek mind a legútszélibb módon kizsákmányoló 18-19. századi vadkapitalizmus ( a nacionál-soviniszta lózungokkal párosítva pedig a 20. századi fasizmusok ) , „kaszárnyakapitalizmus” jelszavai. Vagyis lefordítva: a munka nem a megélhetés és boldogulás ESZKÖZE az EMBERI EGYÉN és a társadalom kezében amelyek az egész középpontjában állnak, hanem kiváltság, érdem, megtiszteltetés stb. hogy a vérszívó, pondró, maffiózó turulpatkányoknak lehet húzni az igát… Az emberi, munkavállalói jogok pedig egyenesen a bolsevizmus rémét jelentik. Tagadhatják nyugodtan, de az Orbánt ma állítólagosan ellenző maszopos neoliberális garnitúrák is az olcsó, képzetlen, cselédmunkaerőre ( „kaszárnyakapitlaizmus” : a délkelet ázsiai országok például a Nyugat varrodái, Magyarország az autó és más egyéb műszaki cikk összeszerelője ) építették az utóbbi negyedszázad kapitalizmusát, amely a vérszívó korrupciót tápláló sovány anyagi alapját szolgáltatja egy nyomorgó, elmaradott országban. Ez a fejlett kapitalista országok (fél)perifériáján , a gazdasági/politikai/társadalmi/kulturális fejlődésben megrekedt, közepesen fejlett ipari gazdaságok modellje. Amúgy a politikai-társadalmi liberalizmus nyílt elvetésével ellentétben, mindez a legradikálisabb gazdasági neoliberalizmus, azaz a nagytőke ( akár a külföldi, akár az oligarchikus hazai ) érdekeinek mindenek felettivé tétele. Ez tisztán kivehető, ha nem engedjük, hogy a versenybe némileg beavatkozó ( a lasseiz-faire szabad verseny ideája egyébként egy közönséges humbug ) vasárnapi zárva tartások meg trafik, föld stb. mutyik s hasonlók fája eltakarja az erdőt: a merkeli igényeket kielégítő, dogmatikusan államháztartási hiányközpontú költségvetési politika, az egykulcsos adórendszer nagyvállalatok és a gazdagok számára biztosított kiskapukkal, s a kiemelkedően magas ÁFÁ-val és egyéb szegényebb rétegeket sújtó adókkal, a munkavállalói jogok EU-ban példátlan eltiprása ( „rugalmas munkaerőpiac” ), még a közoktatásnak is az olcsó, alacsonyan képzett ( és kritikátlan, engedelmes szemben a sikeres fejlett gazdaságok alapját adó innovatív, kreatív, független, kritikus mentalitással ) munkaerőt igénylő ágazatok igényeinek megfelelő átalakítása . Ez a stratégia nem 2010-ben kezdődött, Orbán az ebből a gazdasági-társadalmi modellből logikusan következő politikai-közjogi berendezkedést hívta életre: vagyis lerakta a 21. századi magyar fasiszta állam alapjait, a régi jól bevált 1945 előtti feudál-fasisztoid fétisek ( a klerikális-egyházi „szentistváni” állam, szentkorona tan, Nagy-Magyarország, turulban születés stb. de még igazából ezeket is 1989/90-ben kezdték a lopással elfoglalt vulgárliberálisok statisztálása mellett ) felhasználásával. S persze mindehhez a kéznél lévő bűnbakok elleni aljas, hol sunyi, hol nyílt uszítás.
A roma származása miatt be nem engedett akadémikust, menekülteket stb.( mindenki annyit ér, mint tudjuk amennyire vastag a bankszámlája s amilyen magas a társadalmi státusza, esetleg amennyire világos a bőre színe … ) nem tűrő, de az ilyen patkányfasizta rendszereket újabban a saját portáján belül is megtűrő „Nyugat” viselkedése ( s még sorolhatnám a példákat ) is sajnos a tőke javára és a demokrácia kárára kibillent egyensúlyról tanúskodik. Nagyjából a nyolcvan, kilencven évvel ezelőtti állapotokra emlékeztetve.
6:36 du.
Figyelő
2015 május 12
2:33 du.
Tölts el itt egyszer egy szombat délutánt.. A királynőtől a miniszterelnökig, a fociedzőktől a buszsöfőrökig, bárkit szabadon ekéznek..
https://www.google.ca/search?q=hyde+park+london+speakers+corner&sa=X&biw=1137&bih=725&tbm=isch&imgil=bCv3uK80u_COVM%253A%253B0Q1EJhn9zgRD0M%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fwww.urban75.org%25252Flondon%25252Fspeakers-corner.html&source=iu&pf=m&fir=bCv3uK80u_COVM%253A%252C0Q1EJhn9zgRD0M%252C_&usg=__fnM98_8T8bNKpQs2DglBan3j-os%3D&dpr=0.9&ved=0CCYQyjc&ei=wX9SVaX8EoGDyQSN1oG4BQ#imgrc=bCv3uK80u_COVM%253A%3B0Q1EJhn9zgRD0M%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.urban75.org%252Flondon%252Fimages%252Fspeakers-corner-14.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.urban75.org%252Flondon%252Fspeakers-corner.html%3B425%3B319
7:28 du.
falusi: egy ilyen sarok itthon is jól jönne 🙂 Ott lehetne gyurcsányozni, bajnaizni, elmúltnyolcévezni, kartelezni meg szélbernadettezni. Lehet, hogy ezt már mégiscsak megcsinálták, csak itt országgyűlésnek hívják?
9:06 du.
Hát…, ja. Mamár odahaza egy virslievő versenyt sem lehet megejteni gyurcsányozás, meg komenyistázás nélkül.. 😀
1:32 de.
Sem a szabad választás, de még a szólásszabadság sem demokrácia. Pontosabban még nem ideális állapot. Ugyanis a mindenkori hatalom megteheti, hogy bármit figyelmen kívül hagy, nem reagál rá. A saját érdekei, de főleg aszerint mérlegeli a kritikákat, hogy milyen erő áll mögötte. Erő nélkül a legokosabb kritika, sőt a tények is elszállhatnak az űrbe.
1:52 de.
A pártok sem feltétlen képviselik és jelenítik meg mindenki érdekeit. Főleg nem őszintén. Sok esetben a különböző kisebbségeket, ilyen-olyan kiszolgáltatott csoportokat csak ki- és felhasználják magukat álcázó és másban spekuláló erős érdekcsoportok.
2:23 de.
jani: remélem, maga tudja, milyen összefüggés van kommentje és a cikk tartalma közt, mert én nem.
2:24 de.
jani: ???
5:50 de.
Elftheria ! (6,03)
🙂 🙂 🙂 🙂 🙂
6:00 de.
Elftheria !
És az ellenzék számára – bármennyire kisebbségben vannak is – nem létezhetnének „lejárt, elavult ügyek”. A vasat addig kell ütni, amíg meleg. Ők meg néhány nap után leszállnak egy ügyről, mert úgy gondolják, hogy úgyis jön mindig egy újabb. Pedig nem ez a lényeg. A lényeg a fideSS permanens bombázása az igazsággal. Az pedig a le nem zárt ügyekben csíra formájában rügyezik, csak folyton éltetni kell. – Persze csak, ha akarják is…
.
Ui: A gyökereiben fasiszta mai kormánypárt és Vezére ezt a metódust évtizedeken át eredményesen gyakorolta – be is betonozta magát.
6:10 de.
Quo vadis Orbanini ?
A sötét, aljas náci disznó, a szegedi Ságvári Gimnázium után most már az Ortutay Gyula Gimnázium nevét is meg akarja változtatni a Klikkjével.
.
11:03 de.
Elsőnek Ille kérdésére válaszolok.
Mivel nem élek otthon, nem tudom eldönteni Orbán kormányzásának hibáit.
Azt tudom, hogy hosszú ideig arra kellett Magyarországon szavazni, akit nem akartunk, de életszükség volt mégis szavazni, ha állást, személyi szabadságot akart az ember.
Ma a magyar arra szavaz, aki a legszimpazikusabb neki, ez esetben Orbán, hiszen nagy többségben ÚJRA megválasztotta a nép.
Persze az ellenzék széthúzása nem biztosított soknak megfelelő választ.
Ami a demokráciát illeti, annak igaza van, hogy nem csak azon múlik, hogy szavazhat szabadon az ember, hanem megteremti a demokráciát is-. Mivel a magyarnak nagyjából fogalma sincs , mi az, mert soha nem volt ilyen eddig, nem várható el máról hónapra a nagy változás.
Angliában évszázadokig tartott, hogy ez létesüljön.
Az USA, KANADA más tészta, mert ott eredeténél fogva demokrácia volt.
12:05 du.
Sok disznó ludat győz!
6:31 de.
Na, kérem. Mára világossá vált, hogy az a sokat rettegett uniós kvóta, ami illegális határátlépők tömeges befogadására kényszerítette volna Orbanisztánt, kritikus mennyiségű, az egész magyarság megélhetését veszélyeztető számot eredményezne: 300 azaz háromszáz menedékes letelepedésének engedélyezését.
Kétségtelen, ez a szám bizonnyal romba döntené Orbanisztán munkaerő piacát és szociális ellátó rendszerét.
Egyet azonban ne felejtsünk el: ez a kvóta a GDP, az eltartóképesség, a munkaerő piac, a népesség és még talán egy-két más faktor figyelembe vételével megalkotott képlet szerinti.
Ennek alapján is hazug a „Magyarország jobban teljesít” szlogen. Az elmúlt évben ötszáz egynéhány menedékkérőnek adott az Orbán-kormány letelepedési engedélyt.
Most már ennyit se érünk.
Ennek értelmében az közel egy milliárdos, velejéig hazug konzultációját, mégis, mire lehet vélni? Én – mindenféle orvosi képesítés nélkül – egy beszűkült elme önigazoló görcsölésére következtetek.
7:37 de.
Orbán olyan primitíven populista – a demagógiának olyan katyvaszát adja elő nap mint nap, hogy normális ember tényleg nem érti, miként eheti ezt meg így egy „nép”?
Pedig megeszi,legalábbis egy részük még ma is tapsikol, igaz, más más okokból!
Van, ki pontosan látja mi folyik, de önös érdekei egyenlőre nem teszik lehetővé a nyílt megvilágosodást, hát belenyugszik, sőt különböző ön és kormánymentő teóriákat gyárt a cél érdekében !
Aztán van a vastagon érdekelt „keménymag” – ők kibillenthetetlenek !
Végül vannak a rendesen megvezetett kisemberek akik – már bocsánat – de sírnivalóan ostobák, ők valami olyan sötét hittel állítják ma ezt, holnap meg annak az ellenkezőjét, attól függően, hogy a vezér mikor mit vár el, hogy hajmeresztő!
Orbán nem tud olyat tenni, mondani, kitalálni, amihez azonnal ne asszisztálnának ezerrel: talán még az akasztásukhoz is hurráznának, max.ha ők kerülnének sorra, bámulnának el egy kicsinyt !
Ezzel szemben meg ott vannak azok, akik vagy eleve elutasították Orbánt és bandáját, vagy menet közben ábrándultak ki de cudarul; tény hogy szám szerint nagyjából ugyanannyian vannak – ám ami igazán elkeserítő, és normális felfogással érthetetlen, az a sok „bizonytalan” vagy semmit nem mondó,semmit eldönteni nem képesek tábora!
És ezek a közvélemény kutatások szerint százalékban nagyjából azonosak mint az összes többi együttvéve!
Ugyanúgy elkeseredettek, ugyanúgy kilátástalannak látják a jövőt, hőbörögnek ezerrel, de mikor szavazni kéne, állást kéne foglalni valami módon, akkor Ő köszöni szépen,Őt hagyják békén, úgysem az Ő egy szavazata számít, meg az úgysem fog itt változni semmi stb, stb megy – aztán ha eldől valamerre a dolog, akkor kezdődik elölről!
Ezért tud/ott Orbán nyerni – mantrázta ezerrel a barom demagógiáját, aki vevő rá, az elment, a sok kiábrándult, szkeptikus meg maradt a valagán, de akkor nyugodt, ha nem kell véleményt nyilvánítania sehol, és semmilyen formában, mert, hogy nem igen tud,és a jelek szerint annyira azért csak nem elkeseredettek, hogy valamit tegyenek is saját magukért !
Annyi mocskos húzás után mint amit Orbánék megtettek az elmúlt öt évben, egy egy össznépi tüntetésre elmennek pár százan, jó esetben pár ezren: a „megmentett devizahitelesek” általában jó ha 150 – en vannak, miközben több tízezer érintett van, aki várja a tivábbi megmentést!
A fogjuk meg és vigyétek – elve uralkodik, a szolidaritás teljes hiánya: amikor a magánnyugdíjától megfosztott ment ki, vagy a rokkant járadékától, szolgálati nyugdíjától hovatovább a létminimum alatt a mélyszegénységben élők protestáltak, mindegyik csoport magára volt hagyva, nem hogy a velük szolidárisak nem képviseltették magukat, hanem jószerével ők maguk sem!
A diákok kimentek magukért, amint úgy érezték hogy az érdekeik veszélyeztetve vannak ( tandíj, ponthatárok, szakok megszűnése vagy röghöz kötés stb ) de tesznek rá magasról, ha mondjuk az egészségügyiek, vagy a pedagógusok tüntetnek a bérezéseik, vagy az oktatásban dúló barbárság miatt )
Március 15.én a demokrácia ünnepén verőfényes vasárnap du. mindössze ötezer ember érezte úgy, hogy ott helye a menetben !
Miről beszélünk hát ? Nagyon ki vagyunk, de ugyanazzal a mozdulattal már el is fogadtunk mindent, fát vághatnak a hátunkon, mindenbe beletörődünk : tényleg nem tudom minek kellene itt történnie, hogy a valami módon öntudatra ébredt, és többet elviselni nem akaró nép végre egyértelművé tegye : eddig és nem tovább!
Állítólag a magyar szabadság szerető, láncait letépő típus – ezt a téveszmét melengetjük, miközben nyalogatjuk a gazdi megbocsátó kezeit!
Orbán pedig – miközben mindinkább veszti el a talajt a lába alól, a valósággal való kapcsolata látványosan leépül -mégis pontosan tudja, hogy meddig mehet el !
Tudja, hogy bármit megtehet,ez a „nép” alszik, és nem is akar felébredni !
10:03 de.
Besancon: jelen pillanatban a 100 leggazdagabb magyar összvagyona 2400 milliárd jó magyar forintokat tesz ki. Orbán – valamilyen furcsa okból – nem szerepel köztük, Mészáros, a strómanja a 84.
10:25 de.
Besancon: Talán ez a jól szöveg alább, illusztrálja a Magyar emberek hozzáállását a hatalomhoz és politikához. Mert ez történt a háborúk előtt és alatt is. Ezért lehetett hihetetlen rövid idő alatt, közel 600,000 zsidót, cigányt, baloldali embert megfosztani vagyonától, összeszedni és munkaszolgálatban és másként megölni, de többnyire a haláltáborokba küldeni, a II. Világháború alatt a magyar közigazgatási területekről, beleértve a „visszakapott” területeket, a szomszédoktól. Sajnos ez a fajta viselkedés nem csak a Magyarokra volt jellemző, csak jobban megmaradt mára a Magyarokban, mint sok más nemzet embereimben, ahol az évek során hatalmas társadalmi fejlődés volt, mint pl. Németországban.
———-
„Először jöttek a kommunistákért, nem szóltam semmit – mert nem voltam kommunista.
Aztán jöttek a szocialistákért, nem tiltakoztam – mert nem voltam szocialista.
Aztán jöttek a szakszervezeti dolgozókért, nem tiltakoztam, – mert nem voltam a szakszervezetben.
Aztán jöttek a zsidókért, nem tiltakoztam, – mert nem vagyok zsidó.
Amikor pedig értem jöittek, – nem maradt senki aki miattam tiltakozhatott volna.”
Martin Niemöller egy Lippstadt, Németország, lelkipásztor fiának verse, Január 14, 1892)
9:37 de.
Figyelő: még mindig nem jár jó úton. Ismétlem, Orbánt senki nem választotta meg, senki nem szavazott rá, akármennyire is erőlteti. Amúgy megette a fene az olyan szavazást, amit azon az alapon folytatnak le, hogy Orbán szimpatikus-e, vagy sem.
9:07 de.
Besancon !
Helyettem szólottál. Köszönöm !!!
.