A zsidó Sávuot ünnepére…
Sávuot ünnepe közeleg, és vele együtt érkezik az az ismert szokás, hogy éjjel ébren maradunk és tanulunk. A Tóraadás óta mind a mai napig Izrael szerte az összes közösségben egybegyűlnek az emberek, és tanulnak. A Midrás azt mondja, hogy ennek a szokásnak az okát abban kereshetjük, hogy őseink hibáját kijavítsuk.
A sivatagban a Tóraadás előtt a zsidók ugyanis aludtak, és csak a sófár hangjára riadtak fel. De vajon miért baj, hogy lefeküdtek, miért kell ezt kijavítani? Mert azon túl, hogy furcsa, hogy képesek voltak meleg pizsamába bújni, és békésen aludni, ahelyett, hogy izgatottan számolták volna a perceket, valójában az a furcsább, hogy mi mind a mai napig javítjuk ezt… A hászidizmusban úgy mondják, hogy nem azt kell nézni, hogy elaludtak a zsidók, hanem azt, hogy mi a lényege, mi a gondolat mögötte, amiért aludtak.
Köztudott a könyvekből, hogy mikor az ember alszik, a lelke egy része marad csak a testével, hogy életben tartsa, de az alvás kis halál, mikor a lélek felmegy Istenhez a mennyországba. Az ébren lévők gondolkodnak, jönnek-mennek, küzdenek, versengenek, próbákat állnak ki, kísértésekbe esnek, az élet mozgalmas és kihívásokkal teli, amikor a gondolataik nem maradnak mindig tiszták és ártatlanok. Amikor alszanak, akkor viszont a test nyugszik, a lélek pedig Istennel van, és tiszta és szentelt.
Sávuot. Illusztráció: tapuz.co.il
Eszembe jut a gyermekkorom, mikor a nagyapám, nagy talmud tudós, aki kívülről ismerte a talmud minden szavát vendégül látott a házában. Egyik éjjel felébredtem, kimentem a mosdóba, és láttam, ahogy áll az előszobában, és mozog a szája. Csodálkoztam, és megkérdeztem, mit csinál. Azt felelte, tanulok egy kis Gemarát. Miért? Éjszaka közepe van. Erre így válaszolt: Tudod, felébredtem, és kijöttem a mosdóba, mint Te, de ha most visszafekszem, elalszom, és Isten megkérdezi a lelkem, hol jártam, mit csináltam, mit mondok neki? Hogy felébredtem csak azért, hogy eljöjjek a wc-re? Akkor inkább azt mondom, hogy Gemarát tanultam. Nos, ez volt a céljuk a sivatagi zsidóknak is. Tisztán kapni a Tórát, hogy a lelkük a szentséggel legyen tele, nem pedig a napközbeni zűrzavarral. De hát mégis mi rossz van ebben?
Csupán az, hogy az egész Tóraadás lényegével ellenkezett. Mert a Tóraadás célja nem más, mint egyesíteni az anyagit a szellemivel, és minden földi dologba belevinni az isteni szentséget. Az, hogy éber állapotunkban, minden bajunk, feladatunk, rohanásunk sikereink és kudarcaink közepette is tudjunk és akarjunk Istennek tetsző életet élni. Ne csak álmunkban legyünk jó gyerekek, hisz az könnyű, hanem vigyük magunkkal a Tórát a szívünkben minden utunkra. Ezért folytatjuk, és tartunk ki sok ezer éven át a virrasztás és tanulás szokása mellett, mert ma is ugyanúgy aktuális az üzenet:
A Tóra célja, hogy ne csak álmodban, ne csak a zsinagógában, ne csak a nagy ünnepekkor legyél szent és átszellemült, hanem vidd magaddal és őrizd utadon, tedd a mindennapi életed részévé. Ne dugd a zsebedbe a kipád a zsinagóga ajtajában, tartsd a fejeden még a sarokig, vagy a másodikig, vagy hazáig…
Sábát sálom és Chág száméách!
Glitsenstein Smuel Rabbi / Emberbarát lap
Author: KMH Vendégszerzők
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
8:09 de.
חג שמח לכול עם ישראל.
9:42 de.
Koszonom Rabbi Glitsenstein megemlekezeset
az unneprol, es minden testverunknek Chag Savuot
Szameach- es baratainknak- szep nyarat kivanok.
Engedtessek meg,hogy megemlitsem az unnep
masik arculatat is- a zsengek unnepet.
A het fele termeny- melyekkel Izrael foldje
megaldatott: Buza,arpa,szolo,fuge,granatalma,
olajbogyo es datolya.
A Szentely idejen-ide hoztak az elso termesbol.
Napjainkban sem felejtettuk el.
Szeretnem azokat udvozolni,akik maig-munkajukkal
megtermelik mindannyiunk szamara ezt –
az izraeli kibucokban es mosavokban,mezogazdasagi
telepuleseken- vallasosokban es nem vallasosokban
egyarant.
Ime,igy{is} unneplik Savuotot Izraelben.
9:56 de.
No, nyilván a lubavischter franchise orbanisztáni lerakata is az átszellemült, tórai szentség küzdelmes, profán mindennapokba való bevitele no meg az emberbarátság jegyében kaserolja a fasiszta, új-horthysta rezsimet. Nincsenek illúzióim, egy cseppet sem lepődnék meg ha a kellő mértékben cukivá vált vonáék országlása esetén is ugyanezt folytatnák. Egy Csanád nevű celebjük már van. Amúgy a KMH-n olvashatjuk a továbbiakban más rendszerideológusok emelkedett ( s fölöttébb hiteles ) eszmefuttatásait is …?
10:00 de.
huje egy cim!!
-„a zsido shavuot….”
savos csak egy van es az zsido!!felesleges kihangsulyozni kulon!!
10:02 de.
ajn zer-zer frejlise somer yam tèv far alle!!!!!
10:52 de.
barlev: ha lehetne ugyanezt magyarul is, errefelé meglehetősen kevesen értik a jiddist 🙂
11:22 de.
Amennyit ebből én értek az kellemes nyafrat kíván és mindenkinek a legjobbakat. Ha tévedtem akkor követ rá nem értek jiddisül csupán kikövetkeztettem mert a fele héberül van azért.
11:35 de.
Avi ben: a yam és a tév nekem érthetetlen, a többit – aki érti a németet – ki lehet következtetni 🙂
12:08 du.
Ahogy a multkor a katolikus szerzetest, ugy most a zsido rabbit is meg kellene alaposan leckeztetnem a ketsegbeejto ostobasagokert amiket itt osszehord. Pizsama a zsidoknak, negyven evnyi sivatagi vandorlas utan? Meg mit nem?
Lelek, amely ejszakankent ki-ki szokik a testbol, hogy a joisten tarsasagaban pihenje ki a nap faradalmait? Es mi van akkor, ha veletlenul tevedesbol egy masik testbe talal vissza?
Es mit gondoljunk a szenteletu nagyaparol, aki hazudni keszul a joistennek? Ennel szentebb nagyapat elkepzelni is nehez lenne.
Es foleg, tedd fel azt a kipat, ha kell, ha nem kell, viseld a WC-ben is, hiszen sosem lehet tudni.
Elvan az a gyerek, ha jatszik.
1:31 du.
חג שמח,
még az agymenéses gajleszjídnek is. Az ünnep alkalmából megbocsájtunk a „…szegényeknek.”
1:33 du.
István,
látom nem tévedtem.Itt nincs lektorálás.
1:37 du.
מרים,
a beírásod és a kibuci felvételek szívmelengetőek,mint mindig. Köszönöm.
1:54 du.
Gyuri10: nem értelek. Lektorálni csak azokat a cikkeket szoktam, amiket én hozok ide szerzőtársaktól, vagy vendégszerzőktől. Ezzel a cikkel mi a gondod?
5:08 de.
István,
ha jól odafigyelsz a cikkel a világon semmi bajom.Ellenkezőleg. Értékes,élvezetesen előadott mondanivalója egy nagy tudású Rabbinak.
Lektorálni tudtommal,lehet hozzászólást is.Ez egyetlen alkalommal megtörtént,elég régen(k.b 1 éve)az én valamelyik h.sz-al is. Helyénvaló volt.Meg is köszöntem.Nem emlékszem pontosan a témára,de ha ragaszkodsz hozzá kikeresem.A téma nem a”szellemi vagy lelki szegényekről”szólt!
5:31 de.
Gyuri10: bocs. lehet, hogy mellé lőttem.