Színházi fotók 19. — FIGARO HÁZASSÁGA a Budaörsi Latinovits Színházban

2015 május 24 1:15 de. Színházi fotók 19. — FIGARO HÁZASSÁGA a Budaörsi Latinovits Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kezdetben volt Beaumarchais darabja: a Figaro házassága. A maga idejében botrányos. Nem annyira azért, mert felbukkan benne az „első éjszaka joga” (melynek létezésére egyébként a mai napig nem nagyon találnak bizonyítékot), hanem maga a történet miatt. A történetben ugyanis egy kisember, Figaro, a borbély nem akarja hagyni, hogy mások mondják meg helyette, hogy ő hogyan éljen. Ez a közember nem akarja elfogadni, hogy az ő személyes boldogságáról egy úr, az arisztokrata Almaviva gróf döntsön. Szembeszáll hát vele és mindenkivel, aki az ő házasságát, az ő boldogságát akadályozza. Ezek a mindenkik történetesen Figaro felett állnak a társadalmi ranglétrán. És bár kinek-kinek személyes, hol érzelmi, hol anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy Figaro ne vehesse el szerelmét, Susannát, mégis inkább azért akadályozzák, mert megtehetik. Ez pedig – Figaro szerint – vérlázító.

Ezt a színdarabot 1784-ben bemutatják Párizsban, majd 68 előadás után be is tiltják. Néhány évvel később Bécsben egy Lorenzo da Ponte nevű úr, a bécsi olasz opera költője kijárja II. Józsefnél, hogy a színdarabból opera készülhessen. Ekkor születik a Mozart opera.

Az előadás képi világa egyszerre játékos és drámai, valóságos és álomszerű. Egy hatalmas fekete „keretben” bukkan fel a kilenc szereplő világos, puha és könnyű ruhákba bújtatott szeretnivaló alakja. Néha csak a fejük, a szemük, egy-egy végtagjuk látszik, mint egy filmen azokban a nagyon közeli képekben, néha teljes valójukban állnak elénk, egész közel jönnek és a szemünkbe néznek. Egyszer minden kendőzetlenül valóságos és lemeztelenített, máskor varázslatos, költői, szürreális. Amilyen az élet. Történik velünk, ami történik, napjaink látszólag dokumentaristán feketék-fehérek, de belül, lelkünk legmélyén, vágyainkban, indulatainkban, dühünkben és örömünkben színesek vagyunk, nekiiramodunk, zuhanunk és repülünk.

Gróf — ILYÉS RÓBERT
Grófné — SZALAY MARIANNA
Susanna — BOHOCZKI SÁRA
Figaro — KLEM VIKTOR
Cherubino — VIZKELETI ZSOLT
Marcellina — SPOLARICS ANDREA
Bartolo — BREGYÁN PÉTER
Basilio, Antonio — CHOVÁN GÁBOR
rendező FORGÁCS PÉTER
*
Fotók: Gergely Bea

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

DSC_0132

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

DSC_0139

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

DSC_0044

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

DSC_0163

Figaro házassága / Fotó: Gergely Bea

Comments are closed