Barátokkal kellemes kirándulást tettünk Tullnban és környékén.

Igaz amikor meghirdették a programot még nem gondoltuk, hogy a időjárás megviccel. A hőmérő 38 fokot mutatott. Nem a legkellemesebb ilyen embert próbáló időben kirándulni, de nem volt mit tenni… le volt szervezve minden.

Én, aki szinte mindenhová viszem a fényképezőgépem, most itthon hagytam, ne kelljen még azt is cipelni. Szerencsére azért ott volt kéznél a telefon, ha nem is olyan minőségben és nem is mindent, de sikerült egy-két emlékképet hazahoznom.

Viszont megfogadtam, ide visszamegyek!

Tulln, Bécstől északra fekszik, szinte Bécs elővárosa..Sok látnivaló van itt Pl:

Egon Schiele (osztrák festő) múzeum, vagy a „DIE GARTEN TULLN” , a több mint 50 hektáros területen lévő 70 bemutató mintakert. A terület közepén van a 30 méter magas kilátó, lifttel vagy 201 lépcső megtételével juthatunk fel a tetejére, ahonnan pazar kilátásban gyönyörködhetünk.
Sajnos ez az iszonyú hőség a virágokat is nagyon megviseli….

a Duna partján van az a kis hajó(?), lásd a fotót, amely 10 évig adott otthont Friedensreich Hundertwasser építésznek. Azon gondolkodom, hogy fért el, ezen a pici hajón…

A másik képen Atilla királyunk „Nibelungen kút” szobra látható. Elöl a bronzkönyvben olvashatjuk a Nibelung-ének Tullnról szóló sorait.

Klosterneuburg

A Klosterneuburgi Ágoston -rendi apátságot 1108-ban III. Bábenberg Lipót őrgróf alapította.

A legenda szerint ” Szűz Mária megjelent a őrgrófnak és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. Ezen jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort.” ( Wikipédia)

A kolostor egykori kápolnatermében látható a híres Verduni oltár.

” Verdun, Nicolaus de Verdun (Verdun, Fro., 12. sz. közepén–1205. u.): aranyműves, zománcművész. – A Rajna-Maas vidéken 1181–1205: dolgozott. Korának legnagyobb aranyművese. A románból a gótikába átmenet fő képviselője. Első szignált és datált műve az 1181: befejezett →Verduni-oltár. További művei: kölni Szt Albinus- és Szt Anna-, 1205: tournai Mária-ereklyeszekrény.”
(forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

A fotók a kolostorban és a templomban készültek.

Fotó: Gergely Bea

Fotó: Gergely Bea

Fotó: Gergely Bea

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.

Fotó: Gergely Bea.