A rendőrségi törvényről…

2015 szeptember 2 5:08 de.3 hozzászólás

 1 . A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. §

A Rendőrségről szóló 1994 . évi XXXIV . törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. §-a a következő bekezdéssel egészül ki :

„(5) A rendőrség határrendészeti, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet, amely során információkat gyűjt az államhatár rendjét veszélyeztető cselekmények felderítése és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében . ”

2 .§

Az Rtv. a következő alcímmel és 35/B. §-sal egészül ki :

„Járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben 358. § A rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a járványügyi ntézkedések biztosítása céljából `

a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,

b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,

c) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és

biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,

d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti . ”

3. §

Az Rtv. 39. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve)

„1) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása érdekében, ha alaposan feltételezhető, hogy a magánlakásban ilyen személyek tartózkodnak .”

2. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethet ő intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011 . évi CXIII. törvény (a továbbiakban : Hvt.) 36. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következőfeladatokat.)

„h) a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges ‘bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában .”

5. §

(1) A Hvt. 37. §-a a következő (la) és (lb) bekezdéssel egészül ki :

„(la) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködés során a Honvédség a rendőrség feladat- és hatáskörét nem vonhatja el .

(lb) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködés során a katona kizárólag a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kihirdető kormányrendeletben meghatározott területen – e törvényben meghatározottak szerint – segítheti a rendőr feladatainak ellátását. ”

(2) A Hvt. 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek :

„(2) A 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közreműködői feladatukat az abban résztvevő honvédségi szervezetek katonai függelmi rendszerben, saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre .

(3) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködői feladat során meg kell határozni az igénybevétel pontos célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit , fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét . A 36. § (1) bekezdés h) pontjában és a 36. (2) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt szervezeteitől legfeljebb 200 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter dönt.

A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter – a döntéssel egyidejűleg – az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát tájékoztatja . ”

6. §

A Hvt. 54. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell . A Honvédség által védendő, kijelölt létesítményeket a Honvédség kormányrendeletben meghatározottak szerint őrzi. Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal, és ezek kombinált alkalmazásával biztosítható . ”

7. §

A Hvt. a következő 35/B . alcímivel egészül ki :

„358. A katona tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben való közreműködése 54/D . § (1) A 36 . § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatra vezényelt katona jogszabályban meghatározottak szerint jogosult

a) gépjárművet a közúton megállítani,

b) helyszínt biztosítani ,

c) területzárást végrehajtani, é s

d) kényszerítő eszközt alkalmazni, személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket tenni .

(2)A 36. (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat végrehajtása során e törvénynek a fegyver és más kényszerítő eszköz polgári személlyel szembeni alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit a (3) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni . (3) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat a) végrehajtására vezényelt katona bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, e törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására, és b) végrehajtása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő  eszközzel történő célba juttatása.”

8. §

A Hvt. 61 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(2) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell , aki a kényszerít ő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd — a műveleti területen, valamint a 36 . § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat végrehajtása során végzett katonai tevékenység kivételével — álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, a jelentés megtétele az utasítást adó elöljáró kötelezettsége, és annak jogszerűségéről a Honvéd Vezérkar főnöke foglal állást. ”

3. A honvédek jogállásáról szóló 2012 . évi CCV. törvény módosítása

9. §

A honvédek jogállásáról szóló 2012 . évi CCV . törvény 17 . (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(1) Az állomány tagja a honvédelemről-és a Magyar Honvédségről, valamint a . különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011 . évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés a), b) és ,i pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)—e), g) és h) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtásár a kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti . ”

4. Záró rendelkezések

10. §

Ez a törvény 2015. szeptember 15-én lép hatályba .

11. §

E törvény

a) 1 . alcíme az Alaptörvény 46 . cikk (6) bekezdése alapján ,

b) 2. alcíme az Alaptörvény 45 . cikk (5) bekezdése alapján  sarkalatosnak minősül.

 

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az illegális határátlépések száma a tavalyi évhez képest hazánkban is drasztikusan megnövekedett. A külföldiek tömeges bevándorlására adott újdonsült kormányzati válasz a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” jogintézményének a bevezetése, amely bizonyos s jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé .

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet szabályaival összhangban megvalósuljon a Rendőrségről szóló 1994 . évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011 . évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) szükséges módosítása és a migrációs válsággal kapcsolatos szabályozás összehangolása . Emellett a Javaslat tartalmazza a honvédek jogállásáról szóló 2012 . évi CCV . törvény (a továbbiakban : Hjt.) kapcsolódó pontosítását .

 RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1 §-hoz

Az Rtv. módosításával indokolt annak lehetővé tétele, hogy a rendőrség a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve az államhatár rendjét veszélyeztet ő cselekmények felderítése és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében külföldi felderítő tevékenységet folytathasson.

A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az illegális migrációt haszonszerzés céljából kihasználó személyek – emberkereskedők, embercsempészek – tevékenységét a rendőrség saját képességei és lehetőségei alkalmazásával felderítse anélkül, hogy ehhez a titkos információgyűjtés (akár belföldi, akár külföldi) eszközrendszerét igénybe venné.

a 2. §-hoz

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelését követően az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja a járványügyi intézkedések elrendelésének a feltételeit. Ezzel összefüggésben indokolttá válik a rendőrség tagjainak az eljárásba történő bevonása. A Javaslat megteremti a rendőrség hatékony közreműködésének alapvető szabályait.

a 3. §-hoz

A rendőrség számára szükséges megteremteni a lehet őségét, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben hatékonyan képes legyen ellátni idegenrendészeti és határvédelmi feladatait. A javaslat alapján kizárólag tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása érdekében a rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül beléphet, illetve behatolhat . A szabályozás szükségességének az indoka, hogy a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldiek vagy még nincsenek eljárás alatt, vagy az eljárás során ismeretlen helyre távoztak .

a 4. §-hoz

 A Hvt. módosítása alapján a Magyar Honvédség az Alaptörvény 45 . cikk (5) bekezdése alapján sarkalatos törvényben új feladat ellátására kap lehetőséget. Ez a feladat azonban összefügg a Honvédségnek az Alaptörvény 45 . cikk (1) bekezdésében meghatározott azon feladatkörével, amely a határ katonai védelmére is kiterjed, tekintettel arra, hogy a kialakuló migrációs krízis az eddigi tapasztalatok alapján szükségessé teszi az államhatár védelmében és őrzésében érintett szervek szorosabb együttműködését, és a Magyar Honvédség bevonását egyes védelmi feladatok ellátásába . A sarkalatos törvénnyel meghatározásra kerül ő honvédségi feladat tekintetében kiemelendő, hogy az kizárólag a menedékjogról szóló törvény szerinti migrációs válsághelyzet idején látható el. A feladatellátás – tekintettel arra, hogy nagyon szorosan kapcsolódik a rendőrség alkotmányos pozíciójához – nem eredményezheti azt, hogy a Honvédség a rendőrség feladat- és hatáskörét átvegye : a törvényjavaslat ezért garanciális jelleggel rögzíti, hogy a Magyar Honvédség a rendőrség feladat- és hatáskörét nem vonhatja el .

A migrációs feladatkör sokrétűségére figyelemmel a Javaslat egyrészről őrzési, másrészt védelmi feladatokat tételez, valamint lehetőséget teremt a rendőrség feladataiban való közreműködésre a migrációs kihívással kapcsolatban.

az 5. §-hoz

A rendelkezés alapvető célja garanciális szabály megállapítása, amely rögzíti, hogy a fő feladat az Rtv. rendelkezéseire figyelemmel a rendő rség hatáskörébe tartozik, amely hatáskört a Magyar Honvédség nem vonhatja el, csupán a törvényben meghatározottak szerint segíti a rendőrség feladatellátását .

A garanciális szabályok között kiemelt jelent ősége van annak is, hogy a Magyar Honvédség a feladatellátásban saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokok vezetésével vesz részt, és a feladatellátással összefüggésben pontosan meg kell határozni a részt vevő honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a feladatellátást földrajzilag körülírt területét, továbbá a létszámtól függően a kirendelésre jogosult katonai, illetve állami vezetői hatáskört. Ez a garanciális szabályozás követi a Magyar Honvédség katasztrófavédelemben való közreműködésének szabályait, vagyis megteremti az új típusú feladat szabályrendszerének összhangját a hatályos honvédelmi jogszabályi környezettel.

a 6. §-hoz

A módosítás célja annak meghatározása, hogy a Honvédség által védendő, kijelölt létesítmények őrzésének módját a Kormány rendeletben jogosult meghatározni, így a szabályozás megfelelő mozgásteret ad a Kormánynak a szükséges eszközök, őrzési módok, valamint részfeladatok meghatározására .

a 7. §-hoz

A rendelkezés a Katonai Rendész Szolgálat már meglévő szabályozásának mintájára önálló alcímként határozza meg a Hvt. 36 . § (1) bekezdés új h) pontjával meghatározásra kerülő feladatkör ellátásával kapcsolatos szolgálati feladatokat és jogosultságokat . A rendelkezés olyan jogkört határoz meg a feladatellátásban érintett állomány számára, ami elégségesnek és megfelelőnek mutatkozik arra, hogy a Magyar Honvédség kirendelt erői ténylegesen képesek legyenek segíteni a rendőrséget a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében. A kialakított szabályozás – figyelemmel a rendőrség jogköreire – lehetővé teszi az állomány számára a gépjárművek közúti megállítását, a helyszín biztosítást, a területzárás végrehajtását, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazását, illetve a személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedések foganatosítását.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közreműködői feladat során a katona a kizárólag a Hvt.- nek a a fegyver és más kényszerít ő eszköz polgári személlyel szembeni alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazhatja . Ehhez a rendelkezéshez szorosan kapcsolódnak garanciális elemként a Hvt. már meglévő és ezen feladatellátás során is alkalmazandó fegyverhasználatra és kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó szabályai, amelyek a szükségesség és arányosság elvének tiszteletben tartásával kerültek meghatározásra a törvény megalkotásakor.

A módosítás további célja a Magyar Honvédségnél rendszeresített egyéni kényszerítő észközök alkalmazása mellett a 36 . § (1) bekezdés h) pontjával bevezetésre kerül ő feladatellátás során, a rendőrség tömegkezelési feladatai segítése érdekében a Magyar Honvédség missziós gyakorlatában már meglévő, élet kioltására nem alkalmas tömegkezelési eszközök alkalmazásának lehetővé tétele.

a 8. §-hoz

A rendelkezés célja, hogy abban az esetben, ha a kényszerít ő eszköz alkalmazása utasításra valósul meg, akkor a felelősség vizsgálata ésszerűen ne a parancsot végrehajtó állományt, hanem a parancs adóját terhelje és a jelentési kötelezettséget is ennek megfelel ően az utasítás adójához telepítse a jogalkotó a feladatellátás hatékonyságának és racionalizálásának előmozdítása érdekében .

a 9. §-hoz

A Hjt. módosításának célja megteremteni az összhangot a Hjt . és a Hvt. 36 . § (1) bekezdésének módosítása között, az új honvédségi feladattal – a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején történ ő közreműködéssel – kapcsolatban, a honvéd alapvető jogainak korlátozásával összefüggésben .

a 10. §-hoz

A Javaslat hatálybalépését meghatározó rendelkezés.

a 11. §-hoz

A Javaslat sarkalatos szabályaihoz kapcsolódó sarkalatossági záradék .

Kövér törvényjavaslata

 

Aláírók

 

Két dolog kétségtelen ebből a katyvaszból: az egyik, kiterjeszteni a hatalom eszközeit  egészen a rendkívüli állapot bevezetésének határáig. A készenlétben lévő egységek semmi perc alatt átállíthatók a menekültekkel szembeni fellépésről a „belső ellenség” elleni fellépésre. Alibi az egész,  a fegyverhasználattól kezdve a „parancsra tettem” kamun keresztül a magánlakásokba történő behatolásig. A másik, hogy legfelsőbb szinten is képtelenek különbséget tenni a menekült és a bevándorló közt, és ezt most már törvénybe is iktatták. Orbán szándékosan eszkalálja a menekültügyi helyzetet, mert érzi, nagyon elcseszte a balta nyelét. Orbán egyszerűen fél, és jó alibi neki ez az egész exodus.

Csakhogy, korán nyitotta meg a harmadik frontot. 2018 még nagyon messze van, addigra ez az egész ügy feledésbe merül, a menekültek elfogynak, a kényszerintézkedések okafogyottá vállnak, és csak a hordalék marad fenn: a Fidesz-Kdnp ravasz, aljas és embertelen húzásai. Nem hiszem, hogy túl sok szavazatot fognak hozni a Nemzetvezetőnek.

 

3 hozzászólás

  • Alibi!

    A menekültek vekzálása, Mo-ra koncentrálása orbán részéről csak alibi egy magasabb cél érdekébe, hogy bármikor , bármire bevethető fegyvereseket hozzon létre az országon belül, amelyeket egy pillanat alatt kíváűnságára valamilyen rendkívüli állapot létrehozásával és fenntartásával. Ehhez jön az a régi szándéka, hogy átvedlik köztársasági elnökké, aki a katonaság parancsnoka!!!
    Egy tervszerűen felépített sakkjátszmának az áldozatai vgyunk a menekültekkel együtt!

    NE LEGYÜNK VAKOK IS!

    ÁLLÍTSUK MEG TERÉZAPUT!

  • Andy: még jó, hogy csak most olvastam a kommented, mert a végén még plagizálással vádolnának – lásd írásom konzekvenciáját.

  • Igen!
    De most olvasva a végét is, Te előbb írtad le, ami ténylegesen a lényeg és a legnagyobb veszély: fegyveres szervezetek létrehozása és készenlétben tartása egy tetszőleges cél érdekében.

    Annyira felkaptam a vizet a módosítások vérlázító tartalma miatt, hogy a végére bemásolt dokukat átugorva már a konzekvenciarészt nem is vettem észre, de viszont örülök, hogy a felfegyverzés és a speciális jogosítványok megadásának háttere egyre nyilvánvalóbban terjed , így van esély a fellépésre a rávilágítás hatására. Ez főleg a külföld miatt fontos, hiszen ezen keresztül válik nyilvánvalóvá, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem az előzetesen leírt veszélyek felé haladunk céltudatosan. Emiatt orbán lépései utólag is el nem évülő bűncselekményként tekinthetőek, nem lehet kimosdatni azzal, hogy spontán alakította így a történelem, nem egy előre megtervezett módon….
    Már 2-3 hete formálódik a fejemben egy kisregény a menekültek vándorlásáról, de az elmúlt héten ennél sokkal fontosabbnak ítéltem egy rövidebb elemzést készíteni orbán fondorlatos szándékáról, az egész tervszerűség és alibi tettei leleplezéséről, hogy mi mivel és hogyan függ össze, mik ezek a logikátlan – számunkra ésszerűen megoldható lépések.
    Az, hogy orbán játéka eredménytelen lehessen nemzetközi területen legalább, akkor ezt előre fel kell tárni!
    Így lesz esély arra, hogy a megfelelő nemzetközi szakhatóságok Hágában is elítélhessék, ha a feldühödött tömeg egyáltalán kiengedi a karmai közül!