Kik okozzák a menekültválságot? Erre ad választ Szakály Sándor Torontóban

2015 december 1 12:42 du.54 hozzászólás

Szakály Sándor, az Orbán kormány által létrehozott Veritas Intézet vezetője előadást tart a Bede Fazekas Zsolt rádiós és KMOSZ-alelnök nevéhez fűződő Parameter Clubban 2015 december 5-én, ahol többek között azt tudhatják meg a kanadai magyar résztvevők, hogy “kik” okozzák a menekültválságot, illetve a terrorizmust. A Fideszben és a magyar szélsőjobboldalon egyaránt már létezik erre egy válasz és ezen talán a KMH olvasói sem fognak meglepődni. Szentgotthárd fideszes polgármestere – Huszár Sándor – erre a kérdésre a következőt mondta:

“…Annyit tőlem mindenki fogadjon el, hogy az, ami Párizsban történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bizonyos üzleti körök, és én itt kimondom, aminek a hátterében nagy valószínűséggel akár a zsidó állam is állhat, a keresztény Európát az iszlám ellen akarja hangolni, tehát ennek a tábor létesítésének semmiféle köze nem lehet a párizsi eseményekhez…”

De a Fidesz polgármesterén kívül más is osztja ezt a véleményt, vagy helyesebben: a klasszikus antiszemitizmusra épülő összeesküvési elméletet. A Nemzeti Arcvonal nevű náci honlap szerint “a menekült-invázió Nagy Izrael előkészítése.”

Szakály Sándor előadásáról joggal sejtjük, hogy akár kódoltan, akár teljesen nyiltan jelen lesz az iszlámofóbia (ez nyílt lesz) és az antiszemitizmus (hallgatólagos szinten) egyaránt. A december 5-ei torontói rendezvény meghívójának szövege teljesen egyértelműen a félelemre épül, “valakik” által okozott muszlim invázióval és Európa végével riasztja a torontói magyarságot.

A torontói előadás címe: “Felelős felelőtlenség: Vajon meddig képes még tartani magát Európa, és meddig lesz még Európa?”

A meghívó szerint a következő témákat és kérdéseket tárgyalja meg Szakály Sándor.

  • Mi napjaink modern népvándorlásának történelmi előzménye és háttere?
  • Integrálódnak, vagy saját arculatukra kívánják formálni Európát a migránsok?
  • Miért nem maradnak muszlim földön?
  • Kik az okai a népvándorlásnak?
  • Kié lesz Európa?
Szakály Sándor

Szakály Sándor

A meghívóból teljesen egyértelműen kiderül, hogy Bede-Fazekas Zsolt Parameter Clubjában uszító szövegek fognak elhangzani december 5-én, este 7 órakor. A rendezvényre a 695 Coxwell Avenue alatt kerül sor. Megjegyezendő, hogy amikor tavaly Bede Fazekas Zsolt a jobbikos Staudt Gábornak szervezett előadást, akkor az épület tulajdonosa megtiltotta, hogy ingatlanjában rendezzenek ilyen összejövetelt. Végül egy sörözőben jöttek össze a jobbikos politikussal.

Szakály Sándor nézetei, illetve a meghívón szereplő fenti kérdések szembemennek a kanadai sokszínűség és antirasszizmus értékeivel. Már előre tudjuk Szakály válaszait a meghívón szereplő kérdésekre, hiszen ezt már korábban megírta:

“Mert ne legyünk naivak: az Európába érkezők nem európaiakká kívánnak “integrálódni”, hanem Európát igyekeznek majd a saját arculatukra formálni…”

A rasszizmus, a cigányellenesség, az iszlámofóbia és az antiszemitizmus ugyanabból a mérgezett kútból ered. Feladatunk, hogy ezt a kútat végre elzárjuk.

54 hozzászólás

  • Prejudikáció. Itélkezni csak az “elkövetés” után.

    Akit nem érdekel Szakály Sándor, az nem hallgatja meg őt.

  • Érdekes hogy ezt a felforgató tevékenységet a kanadai kormány tűri.

  • Géyza, Kanadában szabadság van!

    Aki kicswit gondolkodik, az el sem megy a fenti előadásra.
    Nevetséges okfejtésre nincs az embereknek ideje.

  • Barhol megjelentek , mindenut bajt csinnaltak, es fognak is !! Ok sajat magukat segregaljak !! Csak bajt es pusztitast hoznak mindenkire , akik befogadjak oket !! Canada nem tanult a masok karabol !! De a lecke majd nagyon fajdalmas lessz !!

  • Miért ne tűrné?
    Ettől állunk a lehető legmesszebb. A politikában nem ellenségek vannak, hanem ellenfelek (legalább is a demokráciákban). Meghallgatjuk a másik oldali véleményeket (jó képet is vágunk az ostobaságokhoz), de nem értünk vele mindenben egyet.
    Hol van Magyarország ettől?

    Mindig kell – és ez nem csak magyar sajátosság, de jellemző a magyar néplélekre – bűnbak, és a zsidók mindig kéznél vannak. Egyszerűbb a legaljasabb ösztöneinkre apellálni, mint megoldani egy problémát.

    Azért van ebben a problémában olyan magyar arc is akire büszke vagyok:
    http://mandiner.hu/cikk/20151201_csonakkal_erkezett_leszboszra_a_migration_aid_szovivojenek_szir_parja
    (és ezt úgy is szépnek látom, hogy különben nem hiszek az ilyen vegyes kapcsolatokban (sajnos láttam már párat))

    Maga a szír probléma pedig elég bonyolult ahhoz, hogy ilyen primitív, leegyszerűsítő magyarázatot intelligens ember elfogadhasson.
    Jared Diamond 1997-ben írta meg A Háborúk, járványok, technikák című könyvét. A könyv logikája és a tények (http://444.hu/2013/09/04/a-klimavaltozas-vezetett-a-sziriai-polgarhaboruhoz/) alapján elég egyértelmű, hogy miért indultak el a menekülők.
    Bár, lehet, hogy Szakály Sándor azon a véleményen van, hogy a klímaváltozásért is Izrael okolható.

  • Persze, az is marahaság, hogy a klimaváltozás miatt indultak el a szíriaiak.

    Szíriában polgárháború van, ma már ott, 200 ezer ember meghalt! Az islám vallás két szektája háborúszik a shunii és a shiini.

  • Kedves Figyelő!
    Senki sem vonja kétségbe, hogy Szíriában polgárháború van. A klímaváltozással azt próbáljuk indokolni, hogy miért most tört ki a polgárháború. A klímaváltozás nem a közvetlen, hanem a mélyebb oka a népvándorlásnak.
    (Szíriában nem csak az iszlám vallás két ága háborúzik egymással (az állításod elég leegyszerűsítő), hanem szinte mindenki mindenkivel, sőt mivel külföldi hatalmak is beszálltak, még csak arra sem lehet számítani, hogy valamelyik fél hamarosan kivérzik, és ezzel vége lenne a polgárháborúnak. )

  • Így igaz!
    A szíriai szunniták,síitát,alawiták(az uralmon levő Aszad törzse) és a franc tudja még mi-iták egymást gyilkolásáért és a klímaváltozásért is a zsidók és a biciklisták a felelősek! Hajrá Fradi!

  • Ez az ember fogja megmondani megint a “tutit”, aki a zsidók Magyarországról Kamenyec-Podolszkijba történő deportálását csupán idegenrendészeti eljárásnak tartotta? Aztán a közfelháborodásra módosított véleményén..

    Ez az ember most milyen marhaságokat fog még mondani Torontóban is a fenti témákban, amit aztán ha úgy adódik és lelepleződik, akkor egy “bocsánat, az ember tévedhet” kijelentéssel majd ismét moshatja a kezeit?

    Figyelő igaza van, de sajnos majd meglátja, hogy épp azok fognak elmenni az előadásra, akik nem képesek gondolkodni, befolyásolhatóak és lesz is erre idejük. Aztán például majd a FMR következő adásaiban tovább is kürtölhetik a mantrát, gondolkodás nélkül.

  • Torontóban van egy mag, csoport, akik bizony nem tanultak semmit az idők folyamán. Ők akarják megmondani a “tutit”, hogy mi a helyzet Magyarországon, mi a jó és mi nem. Az 56-ban emigráltak nagy része. Semmit nem változtak, már-már szélső-jobboldali gondolkodásuk. Megosztóak voltak, maradtak. Ők a vevők erre az előadásra is, bár lehet, hogy némelyikük elalszik közben, de a végén lelkesen éljenez… és igen, bizonyára lesz róla szó a FM rádióban is, mint a torontói Mag TV adásában is.. még mindig nekik van erre lehetőségük, ott is a szabadság talaján. Sajnos. Egyik náció sem húz annyira szét, mint a magyar. Ott sem…

  • Figyelő
    2015 december 1
    5:14 du.

    Biztos, hogy nem a Tuszik meg a Hinták?
    (Márijaidesanyám…)

  • falusi, szállj le rólam!

  • Nem tudom, vajon megfogalmazhatók-e gondolatok – akár őszinték is – olyan környezetben, ahol azok a többségi véleménnyel ütköznek? Nem tudom, egyáltalán szabad-e, nem meddő erőfeszítés-e csupán megmutatni is olyan valamit, amit azok az emberek nem akarnak látni? Galileivel az egyház visszavonatta a tanait, legközelebb a halálos ágyán mert tanúk előtt nyilatkozni, amikor utolsó leheletével még annyit mondott: És mégis mozog…

    Bizonyára tudjátok, hogy kb. 2 hete Budapesten tartották meg az európai liberálisok a konferenciájukat. Verhofstadt úr érzelmektől feltüzelve ordította a pulpitus mögül: Magyarországon többségi diktatúra van! Nem boldogságában ordított, hanem felháborodásában, ezzel téve tanúbizonyságát annak, hogy a liberálisok –jelen esetben az európaiak – még a demokrácia fogalmával sincsenek tisztában. Sőt, nem csak a demokráciáról nem tudnak eleget, még az idegengyűlöletről sem. Miért mondom ezt? Néhány évvel ezelőtt Gyurcsány úr (a mai magyarországi liberálisok legfőbb karmestere), amikor népszavazást írtak ki arról, a Magyarországtól elszakított területek magyarjainak, egyáltalán, bármely magyarnak, aki nem Magyarországon él, adjunk-e magyar állampolgárságot, mindenkit arra agitált, hogy szavazzon erre nemmel. Ebben támogatták őt a liberális pártok is! Ma ugyanezek az emberek azt követelik, hogy Magyarország fogadjon be minden idegent! Miért??? Miért akarják, hogy Magyarország ne fogadjon be magyarokat, de minden ázsiai, afrikai migránst igen?

    Gondolom az, hogy ezt megemlítettem, már önmagában is nyilvánvalóvá teszi, hogy kirekesztő, rasszista, stb. stb. vagyok. Pedig ezen tények mindegyikét visszakereshetitek az online és a nyomtatott sajtó hasábjain.

    Önök/Ti Kanadában, ahogy én látom, már azt is antiszemitizmusnak élitek meg, ha leírom, hogy a magyarországi liberálisok Magyarországon a legszélesebb társadalmi elutasítottságban részesülnek, mert az itt élők számára teljesen nyilvánvaló, hogy ezeket a politikusokat kizárólag az egyéni ambícióik, az anyagi érdek, és a tőke mozgatják. Semmi közük az emberi jogokhoz, a humanizmushoz, a hazafisághoz, a befogadó társadalomról is érdekeik szerint nyilatkoznak. (Ne fogadjuk be a magyarokat, mert… és fogadjuk be az idegeneket, mert…)

    Vajon ki irányítja azokat a médiumokat, amik ennek a hangos kisebbségnek a nézeteit hangoztatják, és az ellenvéleményekről csak akkor vetnek papírra néhány kurta sort, ha kiforgathatók? A többségi társadalom? Vagy az objektív sajtómunkatársak?

    Újra és újra azt a kérdést olvashatjuk ezekben a sajtótermékekben, hogy a magyarok miért gyűlölik a cigányokat? Azt a kérdést nem teszik fel soha, a cigányok miért gyűlölik a magyarokat? Én Magyarországon élek. Kétszer törték be az orromat a cigányok, egy ízben félig kiütötték egy fogamat, egy másik esetben kevés híján a koponyámat törték be. Nem közölték tettük indítékát, de úgy vélem, mindössze az volt velem a problémájuk (azért is a többes szám, mert csak egyszer támadott meg cigány úgy, hogy nem volt vele több társa, ő is hátulról, előzmények nélkül), mert a közelben voltam. (Tudjátok, hogy pár éve Kanada vagy kétszáz magyar cigány családot utasított ki a szociális hálón való élősködéssel vádolva őket? Ha magyarok vádolják őket ezzel, akkor a magyarok rasszista disznók!)

    Tehát én is hadd tegyem fel a kérdést: A cigány miért gyűlöli a magyart?

    Ezt nem volna szabad összemosni a zsidógyűlölettel, ami szintén egy, a társadalmunk egy nagyon kicsi százaléka által támogatott ideológia terméke.

    A migránsokról szólva: Európában a lakosságot felháborítja az, hogy Svédországban a templomokról éppen eltávolítani kívánják a keresztet, nehogy sértsék az oda letelepedni kívánó muszlimok vallásos meggyőződését! Norvégiában a nemzeti lobogókat akarják eltüntetni az épületekről, hogy ne bántsák az oda letelepedni kívánó muszlimok identitástudatát! (Az európaiak identitástudata meg kit érdekel?!) A sajtó és a politika igen érzékeny a migránsok érzelmeivel kapcsolatban! Ha némely médium merészeli megemlíteni az európai polgár véleményét, (hihetetlen, milyen kevés ilyen akad Európában), miszerint nem az európaiak kérnek menedéket a muszlim migránsoktól, hanem fordítva, és minimálisan elvárhatónak tartja, hogy az ideáramló tömegek alkalmazkodjanak az itt élőkhöz, a többségi média azonnal leszedi róla a keresztvizet, kirekesztőnek, antikapitalistának, kommunistának, és még ki tudja mi mindennek hordja le! Soros György nemzetközi sajtóközleményben tudatta: Még több migránst akar Európába, és igenis, azt akarja, hogy az európai nemzetek megszűnjenek létezni! Ezt akarja a liberális kisebbség, pár tucat európai politikus, és talán vagy száz nagytőkés szemben hatszáz millió európai akaratával! Ezt csak az nem látja, aki nem is akarja! Eszerint van Európában hatszáz millió rasszista neonáci, és körülbelül 100-200 ember, aki az európaiságot képviseli!

    Európában 21 millió hajléktalan él! De ők a liberálisoknak egyáltalán nem számítanak. Nekik nem jár segély, nem illetik meg jogok, velük kapcsolatban nem jönnek izgalomba, hogy ezek az európaiak kartonpapíron, szabad ég alatt töltik az egész telet, sőt az egész évet!

    Ti szeretitek a multikulturalizmust! És ha támadásokat kapnátok ezért, nem tudnátok hová tenni! Azt mondanátok, senkinek ehhez nincs köze rajtatok kívül! Igazatok van! Mi európaiak nemzetállamokban akarunk élni! És nem tudjuk hova tenni, amikor ezt a kívánságunkat nem csupán semmibe veszik azok, akiknek az lenne a dolguk, hogy a mi akaratunkat képviseljék (mint Merkel, Holland, Juncker), hanem rasszizmus vádjával, és egyéb bélyegekkel mocskolnak minket ahelyett, hogy elszámolnának a hazaárulás vádjával! (Soros György sem európai polgár! Obama sem!) Demokrácia? Európa belerokkan az Észak-Amerika diktálta orosz szankciókba, Észak-Amerika pedig egyre fokozza az eladásait az Európa által kiürített orosz piacokon!

    Hölgyeim és Uraim! Nincs az a jelző, ami ezt a fajta liberalizmust, ezt a mértéktelen aljasságot minősíthetné vagy leírhatná! Nevezzetek bár európai vagy magyar aljadéknak, távolítsátok el a hozzászólásomat a demokrácia és a szólásszabadság nevében, de ahogy nektek ott jogotok van eldönteni, kikkel akartok együtt élni, mi itt úgy hisszük, nekünk is jogunk van hozzá! Sok európai – köztük én is – gondolja azt, hogy az iszlamizmus elleni provokációkat, illetve európa szerte fellángoló polgárháborúkat kívánnak a sorosfélék előkészíteni! Amikor ezek a harcok lezajlanak, utána fogjátok tisztán látni, számotokra, észak-amerikaik számára mit tartogatnak a milliárdos gengszterek!

    Amerre a migránsok vonulnak, ott nemi erőszakok, bűncselekmények, vandalizmus és szeméttenger jelenik meg! Gyurcsányék számtalanszor hivatkoznak arra, a magyarokat is befogadták USA-ban, Kanadában, stb. Kérdezem: Befogadták volna őket akkor is, ha pusztulás kíséri őket? Az elvándoroltakat kérdem: Ti így viselkedtetek, mielőtt letelepedhettetek volna?
    Szeptemberben, a Keleti-pályaudvaron a migránsok, amikor ételt szállítottak nekik, vagy ötszázan hajították az ételt azokhoz, akik vitték nekik, és közben azt skandálták: Money, money, money! Íme a jövő Európája, ahogyan a Soros féle gengszterek megálmodták!
    Mielőtt bárki félremagyarázná: Nem az a kifogásom, hogy Soros zsidó, vagy gazdag! Az a bajom vele, hogy aljas gazember! (Persze, tudom, a legitim kormányfőket szabad mocskolni, a bennfentes tőzsdei kereskedelemmel vagyonokat nyerő spekulánst nem! Lám, a liberális demokrácia szabadsága! Szégyen!)

  • Búzás, minden szava igaz! Egyetértek.
    Mint kanadai befogadott magyar menekült, állithatom, hogy az a 39 ezer magyar akit befogadott ’57-ben Kanada, nem ilyen volt! Már a lágerből is dolgozni mentünk, s ahogy stabilizálodott a bevételünk, kivettünk egy szóbát, majd lakást. Új életet kezdtünk.

  • Figyelő
    2015 december 2
    1:36 du.
    Ne írj marhaságopkat, és nem foglak háborgatni.
    Sokadszorra írsz ilyen “shunii és a shiini.” címletű marhaságot.
    Ha valamiről véleményt akarsz formálni, legalább azzal legyél tisztába, hogy mi a bánatos lócsöcs is az !
    Hamár a napi sajtót nemolvasod, ahol oldalanként legalább ötször le van írva mindkét térsaság neve, akkor használd a google-t. Tod, a legjobb barát..

  • Búzás, gratula az összefoglalóért, remélem nem utoljára olvastalak itt.

  • Tenyleg jol osszefoglaltad az otthoni esemenyeket Buzas.
    Ha valaki nem tudna: Kanada kivalogatja a szir emigransokat . Sot elhalasszak egesz marcius 1- ig, hogy ellenorizni tudjanak mindenkit. Peladaul, csak csaladosok johetnek. Talan egyeduli hibaja Orbannak az hogy nem hatarozza meg, ugy mint Kanada hogy kit fogad.
    Hogy befogja a liberalisok szajat helyette, en belemennek a hires kvotarendszerbe. Pl 2000 menekult : orvos ,mernok, kozgazdas, tanar, stb, stb. Feltetel: szakmai gyakorlat, plusz egyetem (mint ahogy en is jottem). pontrendszer, interview, minimalis penzfelmutatas (elegendo 6 honapig , hogy nem kezd egybol segelyen). A multkoraban mutattak az elso szir menekulteket, akik erkeztek. Legtobbje kereszteny, angolul beszelok, civilizalt emberek. Welcome to Canada, ezeken tenyleg kell segiteni, mert megerdemlik.
    Remelem a kovetkezo amerikai elnok Donald Trump megoldja a kozelkeleti problemakat.

  • Kedves Búzás!

    Sok mindenről írsz, de soknál nem értem, hogy milyen alapon. Sajnálom, hogy beverték a fejedet, félig kiverték a fogadat. A cigányok sem egyformák, és a magyarok sem.
    Az európai identitástudatodat végképp nem értem. Nekem is van ilyen, de egészen más mint a tied.
    Bár több hónapot töltöttem el egy nyugat-európai országban, mégsem állítom, hogy tudom, hogy mi háborítja fel őket. Biztos te átböngészted az összes statisztikai adatot, és sok-sok európaival találkoztál, beszélgettél (felnézek rád, hogy milyen művelt vagy, mennyi nyelvet beszélhetsz), és nem csak az m1-t nézed, és a Kossuth rádiót hallgatod. Bár úgy gondolom, hogy még ezeket feltételezve is nagyon bátor állításokat teszel.
    A magyar liberálisokról csak annyit, hogy ők nem liberálisok, miként a fiatal demokraták sem fiatalok, és nem demokraták. Gyurcsány sem igazi szocialista, stb. Itthon semmi sem az aminek látszik.

    Üdvözlettel:
    terminus

  • falusi

    2015 december 3
    11:07 de.
    Már megint sokat ittál!
    Ez a hsz-d a MÁSIK topikba illik. Úgyan, ott is lebarmnitottál, de ez az írásom NEM adott rá okot!!!!

  • Búzás
    2015 december 3
    7:38 de.
    Hatásos kis iromány,- kár, hogy a tényekhez, a valósághoz kevés köze van.
    Nézzük sorjában.
    Lehet, hogy a “liberálisok” nincsenek tisztában a demokrácia fogalmával, viszont úgy tűnik, neked a liberalizmus értelmezésével van gondod.
    Írod, “Gyurcsány úr, a magyarországi liberálisok legfőbb karmestere.”
    Rossz hírem van. Gyurcsány soha nem volt a liberális párt tagja. MSZP-s volt, ami tudvalévőleg az MSZP utódja. Magyarországon a rendszerváltás körüli időkben az SZDSZ és a FIDESZ képviselte a liberalizmust- mindkettő rosszul, de ez most mellékág.(Ps.: Gyurcsány hat és fél éve nincs olyan pozícióban, hogy befolyásolni tudná a hazai politikát..)

    Reklamálod a 2OO5-ös népszavazást. Érdekes módon, azon a szavazáson a szavazásra jogosultaknak alig 37%-a vett részt, pedig a statisztikák még 2OO2-ben is azt mutatták, hogy kb négymilliós a FIDESZ szavazótábora.
    Ha a (akkormár jobboldali, illetve keresztény és demokrata ) FIDESZ, illetve jobboldali szavazóbázis valóban szívügyének tekintette volna a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságának a megadását, okkor elmegy és voksol. A szavazatok alig haladták meg a hárommilliót, csaknem fele-fele arányban voltak az igenek és a nemek. A szavazás érvénytelen volt, de ezis másodrangú ezúttal.
    Mondanivalóm lényege ezügyben az lenne, hogy 2OO1-ben még Orbán Viktor volt az, aki nem tartotta aktuálisnak a kettős állampolgárság kérdését. Felesleges is volt (2OO4-ben is..) mivelhogy megvoltak hozzá a megfelelő törvények, hogy a “Magyar Igazolvány”, nyelv, és családnevek alapján honosíttassa magát bárki, aki ingerenciát érez arra, hogy magyar útlevele, állampolgársága legyen. (Nézd meg a hazai közéletben hányan vannak ma is, akik a kilencvenes években települtek át, miondenféle gondok nélkül.) Nem elfeledni azt sem, hogy Magyarország 2OO4-ben lett EU-s tagállam, ami komoly vonzóerő volt akkoriban a romokban heverő románia állampolgárainak.
    Hogy Viktorunk a megosztásra utazott, azt misem bizonyítja jobban mint az, hogy az egész kettős állampolgárság kérdését egyetlen parlamenti javaslattal le lehetett volna tudni. (!!)
    Nemtudom a korodat, hát csak megemlítem, hogy a kilencvenes évek elejéig odahaza alig volt bármiféle cigányellenesség. Tod, ők ásták a kábeleknek az árkokat a lakótelepeken, tolták a csillét a bányában, szedték össze a kukákat, rendezték a parkokat, segédmunkáskodtak az építkezéseken, és szórakoztatták az azt igénylőket az éttermekben.
    A rendszerváltás után őket rúgták ki először a munkahelyekről. Az a mamár nyugdíjas, egykori kubikus, a nyugdíjábol próbálja fenntartani magát, a fiát, annak családját, ti. ő az egyetlen, akinek állandó jövedelme van. A cigány nem a magyarokat útálja, hanem a szegénységet, a munkanélküliséget, a kirekesztettséget, de így vannak ezzel a “magyari magyarok”‘ is. (Mekkora marhaság ezis.. A cigány etnikum éppannyira magyar, mint bármelyik más nemzetiség az országban. Sokuk családja régebben él ott, mint néhány “igazmagyaré”..)
    Migráncsékról..
    Tod, jókomám, Magyarország kapott egy nyolcmilló eurós megbizatást még 2O13 őszén. Egészen pontosan azt, hogy építsen ki egy beléptető rendszert, regisztrációval, logisztikával, táborokkal, orvosokkal, tolmácsokkal, biztonságiakkal. Mitörtént? Kreáltak néhány bevándorlással kapcsolatos hivatalnoki állást a minisztériumban, és néztek, mint Jenő a moziban, amikor megjelentek a zelőre jelzett menekültek..
    Pedig időben fel lehetett volna készülni rá, ráadásul egy megfelelő rendszerrel okosan lehetett volna válogatni a menekültek között, hogy kik azok, akiket az ország használni tudna..
    Tegyem még hozzá, pontosan Orbán volt az, aki alig nyolc évvel ezelőtt még szivesen látott volna kínai bevándorlókat, hogy fejlődjön a hazai gazdaság..( Az elmúl négy évben komoly tökebeáramlást eredményezett a pénzért árult letelepedési engedély.. Mára valahogy egyre kevesebb az érdeklődő a magyarországi letelepedéssel kapcsolatban..)
    Európában hozzávetőlegesen félmilliárd ember él, vagyis, amennyiben mondjuk befogad ötmillió menekültet, azok még mindíg csak az egy százalékát adnák a populációnak.
    Vitatkoznom kell azzal a kijelentéseddel is, hogy amerre a migránsok járnak, ott megemelkedik a nemi erőszak, a bűnözés. EZt egyetlen ország statisztikája sem támasztja alá.
    Soros.. Mindíg kell egy ellenség,- lehetőleg zsidó. Tudom én, hogy a hála nem politikai kategória, valamint azt is, hogy pénzzel sokmindent el lehet érni, de Sopros -dacára a vagyonának,- nem akkora befolyású ember, hogy meghatározó tényező lehessen az európai bevándorlással kapcsolatos ügyekben. Rúadásul három évvel ezelőtt már nyugdíjazta magát, vagyis bármit mond, az simán egy vélemény, ahogy a tiéd, vagy az enyém is az.
    Nemtom éltél-e már menekülttáborban, vagy voltál-e kényszeresen egy két-háromezer km-es gyalogtúrán, futva az életedért. Mindent egy lapra feltéve, próbáltál-e átevezni valamelyik tengeren egy gumicsónakban a családoddal. Asszem nem. Nemis kívánom neked, nem igazán egy sétagalopp.
    Az utolsó bekezdésedre még, azután iszom valami lélekmelengetőt, meg vidámítót, mert az írásodtól cseppet keserű lett a szám íze.
    Tudod, a demokráciának megvan az a rossz szokása, hogy általában liberális eszmék, gondolatok mentén érvényesül.
    Merthogyám liberalizmus nem létezhet demokrácia nélkül, és vica versa.
    Cheers.

  • Figyelő
    2015 december 3
    2:16 du.

    Próbáld meg ezen az oldalon megtalálni kb hetedik-nyolcadik hozzászólással fentebb az általad írottakat. Továbbá ott van az időpontja a beírásodnak, amire válaszoltam.
    Hogy mikor és mennyit iszom, az egyrészt magánügyem,. másrészt megengedhetem magamnak.
    Tegyem hozzá, elviselni a hülyeségeidet lassan kevés lesz a napi egy üveg Glenfiddich…

  • Figyelő
    2015 december 3
    2:16 du.
    Olvass figyelmesebben. Itt van ezen az oldalon. *Tod, a stüszik meg a hutákok..
    (Ps. Hogy mikor és mennyit iszom, az a magánügyem, ráadásul megengedhetem magamnak. Viszont neked mentséged sincs a baromságaidra.)

  • Nézd, terminus!

    Szükségtelen formaságokra adnod a félig rejtett, szarkasztikus ellenségességeddel, mellőzd hát nyugodtan a “Kedves” megszólítást, amikor savazni akarsz!
    Hagy kérdezzem meg: Minden, amit tudsz, vagy tudni vélsz, első kézből szerzett információk? (Ókori történelem, induktív mágneses mezők, vietnami háború, fotoszintézis…) Vagy olvasással szívtad magadba? (Irónikus kérdés volt, hiszen a válasz egyértelmű).
    Ha a politikus lehet ennyire hülye ( Lyndon B. Johnson, George Segglyuk Bush, Barroso, Juncker, Merkel, Hitler stb.) ugyan engedd meg nekem, hogy az olvasott adatokat ne csak szolgai módon elraktározzam, hanem, mint minden más információt, felhasználjam amikor véleményt alkotok!

    Véleményed szerint egy Magyarországon élő magyar állampolgárnak, aki magyar anyanyelvű és még magyarnak is vallja magát, milyen indentitást kellene a magáénak vallania? (Ne gyere most azzal, hogy a tatárjárás alkalmával alig maradt élő magyar, én sem állítom, hogy nincs bennem lengyel meg tót vér, mi több, még osztrák is). Ha neked más az identitásod, azért ne engem okolj (különben váljék egészségedre)!

    Nem, évek óta nem hallgatok rádiót, csak zenecsatornákat, TV-t vagy tíz éve nem nézek. Olvasni olvasok, még politikai tartalmúakat is,jobbos, balos, sőt liberális hírportálokon is. Naponta, évek óta.

    És igen, ördögöd van, statisztikákat viszonylag gyakran böngészek!

    Hogy a liberálisok valójában nem liberálisok? Éppen ez a legfőbb bajom velük! Engedd meg, hogy kicsit cinikus legyek viszonozva azt a finom gúnyt, amivel Te is illettél: A liberálisok MÁR 1789.-ben sem voltak liberálisok, függetlenül attól, hogy sok jó elméjű liberális gondolkodót sorolnak közéjük! Miért mondom ezt? Olvass csak utána, aztán gondold át!

    Tehát az európaiaknak nincs nemzeti öntudatuk? Ezért akartak elszakadni a skótok a britektől? (Nem, nem voltam ott!) Ezért akarnának a székelyek autonóm államot? Katalónia, Veneto, Izland, Bajorország, Szászország, a kelet-ukrajnai oroszok…Ennyi szeparatista, vagy határozott nemzeti öntudattal bíró terület jutott eszembe hirtelen! Persze, nem volna szabad erről tudnom, végül is nem beszélek oroszul, románul, spanyolul stb. Bocsánatot kérek!

    Terminus, általános iskolában a mindenkori osztályomnak a 30%-a volt cigány, ez nagyjából minden évfolyamnál így nézett ki… A hozzátartozóik jöttek ám az iskola elé sűrűn, ha egy-egy cigánygyerek valakit nem tudott ronggyá verni… Megtették helyettük az idősebb testvérek, meg a szülők az iskola előtt…

    Nem minden cigány ilyen, tudom (van cigány haverom), de a cigányság nagyobb része egyszerűen nem hajlandó integrálódni. Ez nem magyar betegség! Hanem magyar, román, ukrán, olasz, spanyol, belga, francia stb. Ezek a nemzetek sem tudták őket integrálni. Még Kanada sem… (Különben a cigánysággal minden rendben!)

    A hozzászólásomban leírtam a véleményemet valamiről, erre válaszul Te leírtad rólam! Különös vita, Te nem úgy találod?

    Szerintem nem én vagyok túl művelt, terminus…

    Elnézésedet kérem, ha megbántottalak, és mindenkitől, ha sértettem valamivel!

    Üdv Mindannyiótoknak!

  • Búzás !

    Oszt kedvenc gazdáddal, az Orbánnal mi a helyzet ? Azért őt még mindig szereted ? Véletlenül nem ő verte be a fejedet, meg ki a fogaidat, amikor éppen egyedül voltál a faluvégen ? ))) 😀 (((

    .

  • Kedves Falusi!

    Sok mindenben igazad van, bár tucatnyi dologban vitatkoznék Veled. Mégsem teszem, mert hosszú lenne, és a Ti türelmeteknek is van határa, valamint épp az imént szállt el egy Neked szánt írásom az éterben.

    Röviden: A liberális demokrácia legmarkánsabb képviselője a világban az USA! Nézz csak rá! 45′ óta folyamatosan hadban áll! Csak néhány szélsőséges példa: Vietnam, 2 millió vietnami harcos és 2,5 millió vietnami civilt gyilkoltak meg, ugyanekkor hadüzenet nélkül 2 millió kambodzsai polgárt gyilkoltak le! Irak 1 millió civil áldozat! Ez volna a “szabadság, testvériség, egyenlőség”? Egy liberális demokráciában a középosztálynak egyre szélesebb rétegnek kellene lennie, ezzel szemben a liberális demokráciának mondott társadalmakban a középosztály egyre morzsolódik lefelé, szegényedik, zsugorodik.

    A liberalizmus kiütötte hatalomból az arisztokráciát, és…

    Szükségtelen tovább görgetni az okfejtést, intelligens ember vagy, tudod, mire gondolok! A mi liberális demokráciánk a világ népességének java részét rettegéssel tölti el. Valami nagyon apró cikket olvastam pár éve, azt írták, vannak Afrikának olyan tájai, ahol a lakosság összefog, és próbálja elüldözni az odalátogató geológusokat, akár tettlegességgel is, mielőtt bármilyen nyersanyagot találnának, mert úgy vélik, különben szeretteik életével, földjeik elvesztésével kell fizetniük!

    A liberális demokrácia elveinek a gyakorlatban tökéletesen érvényesülnie kellene. Ha nem így történik, nem beszélhetünk liberális demokráciáról,és az elveket is legfeljebb a szemétdombon találhatjuk!

    A világ retteg tőlünk, és – fogalmazzunk finoman – nem kedvel minket.

    Liberális demokrácia: Hazugság csupán! Szép elv, de csak elv! Nincs szándék az érvényesítésére!

    Sok mindenben vitatkoznék Veled, de mondom,a Ti türelmetek is véges. A lényegi mondanivalómat a fenti néhány sorba sűrítettem…

    Üdv!

  • Kedves Moderátor!

    Kérlek, a fenti két hozzászólásomból legalább egyet törölj, nem tudom, mi módon követtem el. Az imént még úgy láttam, a korábbi kommentem eltűnt, ezért írtam újabbat! Kérlek, válassz egyet, és töröld, mert tulajdonképen mindkettőben ugyanazt a témát boncolgatom…

    Bocsánatot kérek!

    Köszönöm! 🙂

  • Kedves Búzás! 🙂

    Maradok az udvarias megszólításnál. “A stílus maga az ember.”
    Azt írtad: “Mi európaiak nemzetállamokban akarunk élni!” Nem tagadom, van aki így gondolja, sőt talán sokan is. Nem részletezve, hogy a magyarok, ezt kapták Trianontól (nemzetállamot!), ez vezetett több világháborúhoz is. Az Európai Unió többek között, azért jött létre, hogy megakadályozza, hogy Európa ismét egymásnak essen. Úgy gondolom, hogy nem nagy ár feladni egy keveset a nemzeti identitásból azért, hogy ne legyen háború. Sokan, főleg, akik nem élték meg, hajlamosak elfelejtkezni (és tévén nézve a mostani válsággócokat nem ugyanaz) arról, hogy milyen is az (a háború)!

    Vicces (irónikus?) ország vagyunk. Bármerre megyek Magyarországon, rovásírásos községtáblákat látok. Minden ellenkező híresztelés ellenére, a magyar rovásírást nem fejtették meg. Magyarságunkkal, mélyebbre nyúlnék a tatárjárás idejénél. Tudod, a Kárpátmedencébe érkező magyar törzsek közül eleve nem volt mind magyar. A sztyeppei népek nem ismerték a nacionalizmust. A kabarok valószínűleg kazárok voltak, és egyre több genetikai bizonyíték támasztja alá, hogy az askenázi zsidók kazár eredetűek. Érdekes következtetéseket lehet ebből levonni, de én tovább mennék. Összehasonlították Kárpát-medence honfoglalás előtti temetőit a honfoglalás koriakkal, és a 10. századiakkal. Mit gondolsz, mit találtak a régészek, és az antropológusok? A honfoglaló népesség kilóg a megelőző és az utána következő népességből. A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a honfoglalók jóval kevesebben voltak az itt élő, és leigázott lakosságnál, és ők olvadtak beléjük. Nos, nem sok közünk van az ősmagyarokhoz (fentebbről vett példával, körülbelül annyi, mint az askenázi zsidóknak – amennyiben Arthur Koestler elmélete igaz (és ezzel senkit nem akarok zsidó identitásában megbántani!) – a bibliai zsidókhoz), persze, ez nem jelenti azt, hogy nem tartom magyarnak magam, és ne lenne magyar identitásom. Az sem kevésbé magyar, aki nem a keresztény nemzeti körökben mozog, és gondolja el Magyarország jövőjét.

    Üdvözlettel:
    terminus

  • Búzás
    2015 december 4
    3:52 de.
    Lovagom. Megtiszteltél a válasszal.
    Tájékoztatásul: időmilliomos vagyok- lévén nyugdíjas,- ráadásul a türelmem szinte határtalan..
    Normális emberekkel, normális hangon szivesen cseverészek, csak a hülyékkel, túrbózottakkal szoktam a plébános urat, meg a tanító urat segítségül hívni..
    Szal.
    Hadd indítsak azzal, hogy szvsz az USA egyáltalán nem képvisekője a liberalizmusnak,- legalább is nem a konzervatív, alapértelmű liberalizmusnak.
    Gondolom, nem kell külön kifejtenem a liberalizmus sokszínűségét, elég, ha az alapgondolatot- szbadelvűség- citálom. A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadság-ot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen …A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul. Ami az Államokban van, az gyakorlatilag a gazdasági liberalizmus. Ennek a hátulütője az, hogy gyakorlatilag az állampolgárokat- középosztálytól lefele- bilincsbeveri, vagyis annyi a személyes szabadságnak, mert elveket neház úgy képviselni, hogy a szavaktól függ a kenyered.. A gazdasági bilincseltek aránya az USA-ban kb hetven százalék.. Magyarországon ez hozzávetőlegesen kilencven, vagy ennél is több.
    Írod, a liberalizmus kiütötte a hatalomból az arisztokráciát..
    Hadd vitatkozzak ezzel.. Az arisztokrácia a XVIII: századtól már nemigazán tudta ellátni a funkcióját, vagyishogy eltartsa, alkalmazza, és megfizesse a plebset, a földműveseket, a gyári munkásokat. Egyre jobban teret nyertek a gyártulajdonosok, maszekok, -cipész, boltos,kovács, szabó, stb- és megeste magát az ipari forradalom.. Ez a liberalizmus gazdasági oldala. A gond az, hogy ennek annyi köze van a szabadelvűség alapgondolatához, mint nelkem a NASA atomprogramjához.A liberalizmus mint politikai áramlat, szellemi tradíció, jellegzetes gondolkodási és gyakorlati irányzat a 17. században alakult ki. A “liberális” jelzőt azonban csak a 19. században használta először politikai mozgalom, nevezetesen a spanyol szabadelvűek pártja 1812-ben. Először a skót felvilágosodás időszakában tett szert igazi jelentőségre e gondolatrendszer, amikor Adam Smith “az egyenlőség, szabadság és igazságosság liberális tervére” hivatkozott; a “liberális” kifejezés alatt azonban ekkoriban még a liberalitást, az emberiesség, a nagylelkűség és a nyitott szellem klasszikus erényét értették.

    Mindent szabad, ami másnak nem árt” – fogalmazták meg 1789 augusztusában, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában a francia nép küldöttei. A nyilatkozatot sokan a klasszikus liberalizmus alapvetésének tartják. A francia és az amerikai forradalom, a feudális rendi kötöttségek radikális megszüntetéséből születő politikai emancipáció gyökeresen új állapotokat teremtett. A liberalizmus alapállítása: szabadság csak egyenlőség esetén létezhet; az egyenlőség megvalósításának egyetlen járható útja a politikai szabadságjogok biztosítása. A racionálisan megszervezett politika – először a történelem során – világi célokat, a “természetes” szabadság védelmét, valamint a társadalmi béke és a prosperitás megőrzését szolgálja. A liberalizmus szerint a “mesterséges” politikának nincs ezen túlmutató célja. Ezért a kormányzat hatóköre eleve csak korlátozott lehet, ezen célok biztosításán túl a politikának nincs mit keresnie a polgárok életében.

    Az első és talán legfontosabb alapelv éppen a liberalizmus politikafelfogásából következik: a hatalom, amely szükségszerű, korlátozásra szorul. Ebből következik a hatalmi ágak megosztásának szükségessége, a társadalmi és politikai szféra elkülönítése, a civil társadalom elsődlegessége, továbbá a politika szereplőinek kölcsönös ellenőrzési joga. Montesquieu, Locke és Constant egyaránt abból indultak ki, hogy a felvilágosodásból eredő antropológiai optimizmusuknak megfelelően valamennyi ember egyenlő és morálisan jó. Nincsenek születés révén megszerezhető előjogok; minden ember ugyanazon jogokkal rendelkezik a természeti állapotban. A társadalom oly módon jön létre, hogy az egyének lemondanak bizonyos természetes jogaik érvényesítéséről, s azok gyakorlását az államra ruházzák át. Az állam feladata, hogy a káosz, a “mindenki harca mindenki ellen” állapotának elkerülése érdekében biztosítsa az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogokat. A jogbiztonság azonban csak nyilvános, mindenki által ismert és elfogadott, alkotmányos előírásokra épített törvényekkel teremthető meg. Azaz kizárólag intézményesített eszközök, nem pedig homályos szokásjogon vagy ad hoc (alkalmi) szabályokon alapuló törvények segítségével intézkedhetnek az arra felhatalmazottak.

    Az állam három alapvető hatalmi ágra bomlik: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomra. Ezeket a hatalmi ágakat, intézményeket – vagyis a törvényhozást, a végrehajtó hatalmat, az igazgatási bürokráciákat, valamint az igazságszolgáltatást, a független bírói testületeket – szigorúan el kell különíteni, hogy egymás tevékenységét kölcsönösen ellenőrizhessék. A hatalommegosztás másik alapvető dimenziója a központi és a helyi – különböző típusú önkormányzatok – hatalmi testületek és intézmények jogköreinek elválasztása.

    A liberálisok individualisták; azt állítják, hogy az egyes személyek erkölcsi szempontból, továbbá a polgárok jogai elsőbbséget élveznek mindenfajta osztállyal, nemzettel vagy másfajta közösséggel szemben. A tulajdon biztonsága azért bír olyan nagy jelentőséggel a liberálisok számára, mert a magántulajdonnal való önálló rendelkezés, a vállalkozások korlátlan szabadsága teremti meg a feudális kötöttségektől és kiszolgáltatottságoktól egyaránt független polgári létet. Magántulajdonuk révén válhatnak a polgárok teljes jogú piaci szereplővé, kapcsolódhatnak be a társadalmi együttműködésbe.

    A liberalizmust az ember alapvető jogaiba – gondolat-, gyülekezési, sajtószabadság stb. – vetett hit jellemzi. A liberálisok szerint a szabadságjogok megelőznek minden más társadalomszervezési elvet, elsődlegességük megkérdőjelezhetetlen; tehát az emberi szabadság és az emberi jogok általánosak, elidegeníthetetlenek és sérthetetlenek.

    Következésképpen az eleve korlátozott hatalmú állam semmilyen módon nem sértheti a polgárok magánszféráját. Mindenkinek magánügye, hogy milyen politikai, vallási és erkölcsi értékeket fogad el mindaddig, amíg jogainak gyakorlása nem ütközik mások hasonló joggyakorlásába.

    Az egyéni szabadságjogokkal és a magánélet elkülönítésével függ össze a liberalizmus következő nagy alapelve: a tolerancia. A liberális szerzők nem csak azt hangsúlyozzák, hogy semmilyen eszmerendszer nem részesíthető előnyben állami eszközökkel a többi rovására, hanem azt is, hogy a különböző nézetek és értékek egymás mellett való létezése lehetséges, természetes, sőt kívánatos. A többféle politikai nézet ütköztetése kifejezetten hasznos és szükséges a helyes döntések, a hatékony cselekvési alternatívák megválasztásához. Az államnak nem egyszerűen el kell tűrnie a különféle ideológiák, nézetek, pártok és intézmények kialakítását, hanem kifejezetten segítenie kell a köztük lévő versenyt; illetve a polgárok szabad választási lehetőségét.

    A szocializmus
    A szocializmus születésekor egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra, a mely kétségkívül olyan társadalmi problémákat szült, mint például a tömeges elszegényesedés, a gyermekmunka, az egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése. A szocializmus tehát egyértelműen a magántulajdon, azaz a polgári társadalom ellenében jött létre. Elképzelése szerint a magántulajdont fel kell váltsa a társadalmi tulajdon, az individualizmust a kollektivizmus, a versenyt a kooperáció, és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. Abban természetesen viták voltak az egyes szocialista irányzatok között, hogy milyen legyen ez az új szocialista társadalom

    A 19. században a közvélemény hitt a szinte magától megteremtődő szociális egyensúlyban, s közvetve a mindenki számára lehetséges legnagyobb szabadság lehetőségében. A tényleges gazdasági folyamatokat, társadalmi történéseket látva azonban sokak hite megrendült.

    Kiderült, hogy a korlátok nélküli kompetitív (versengő) piacgazdaság konzerválta az eredeti gazdasági egyenlőtlenségeket, sőt még újakat is teremtett. A szabad piac nem volt képes automatikusan biztosítani a társadalom valamennyi tagja számára az egyenlőséget, kialakultak tulajdonnal nem rendelkező (s így független egzisztencia megteremtésére is képtelen) társadalmi csoportok. Széles rétegek, mi több: a piac szereplőinek többsége nem rendelkezett tulajdonnal, így vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. munkanélküliek), vagy ha mégis, akkor kénytelenek voltak egyetlen “árucikket”, azaz munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. Természetes, hogy a gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek társadalmi esélyegyenlősége, érdekvédelmi és érdekérvényesítési képessége erőteljesen korlátozott volt. A 19. század folyamán a tőkés társadalmakban mind feszítőbbé vált a társadalom peremén élő – egyre nagyobb – tömegek helyzetéből fakadó szociális kérdés. A kilátástalan helyzetben szervezkedésbe kezdő munkásság részben politikai jogokért, mindenekelőtt azonban jobb életkörülményekért, a kizsákmányolás megszüntetéséért indult harcba. Mozgalmaik hamarosan társadalomkritikai indíttatású ideológiákat is teremtettek. A különböző szocialista áramlatok által képviselt egyenlőségeszmény tragikusan szembekerül a liberálisok által képviselt szabadságeszménnyel.

    A szocializmus az 1830-as évek szellemi-politikai irányzata és mozgalma, ami a 20. századig egyet jelentett a kommunizmussal. A közösséget tekintette elsődlegesnek. Törekedett a hátrányos helyzetű ipari munkásság felemelésére, az emberek egyenjogúságára, az általános békére, a javak és a tulajdon igazságos elosztására. Követelte a termelőeszközök köztulajdonba vételét. Ezeket osztályharc vagy radikális reformok útján akarta elérni.

    Karl Marx (1818-1883) és Friedrich Engels (1820-1895) szocializmusa szerint a szocializmus akkor épülhet ki, ha a termelés gyökeresen átalakul, a világ egységessé válik és a termelőerők magasabb fokot érnek el. A 19. század végéig erős szocialista-szociáldemokrata pártok alakultak (Internacionálé, munkásmozgalom). Majd az I. világháború és az 1917-es oroszországi forradalom után kezdték szétválasztani a szocializmust a kommunizmustól.

    A kommunizmus volt az a kapitalizmust felváltó társadalmi rendszer, amelyet Karl Marx és Friedrich Engels dolgozott ki mint elméletet. Eszerint előbb átmenetként a proletárdiktatúra létrehozásával a szocializmus valósul meg, majd ennek magasabb fokaként a kommunizmus jön létre. A kommunizmusban osztály nélküli társadalom van, amelyben a termelési eszközök köztulajdonban vannak és megvalósul a teljes társadalmi egyenlőség. Mindenki a képességei és szükségletei szerint részesedik a javakból. A kommunizmus felépítésének programja először Szovjet-Oroszországban, az 1917-es forradalom után lett a hivatalos állampolitika része.

    A szocialisták mindenekelőtt a liberálisok által oly fontosnak tartott magántulajdonban látták a munkástömegek alávetett helyzetének okát. “A tulajdon lopás” (Proudhon), de legalábbis olyan eszköz, amely lehetővé teszi mások kizsákmányolását, s ezért meg kell szüntetni. Az egyéni tulajdon helyébe a szocialisták a közösségi tulajdont, a javak és termelési eszközök elosztásának, illetve működtetésének társadalmi ellenőrzését kívánták állítani. Ez természetesen a piac kikapcsolásával, és a gazdasági folyamatok állami, központi és bürokratikus eszközökkel való szabályozásával járt együtt. Az általános piacellenesség és a “tervező társadalom” lehetőségeinek túlértékelése rámutat a szocialisztikus alapeszmék és a konzervatív gondolkodás egy közös vonására: bizalmatlanság az egyén(iség) iránt, s az a meggyőződés, hogy van egy olyan társadalmi elitréteg, amely képes a többiek számára megszabni a helyes cselekvés normáit.

    A szocialista eszmerendszertől elválaszthatatlan bizonyos fokú utópizmus: a jövő embere más, öntudatosabb, morálisabb lény lesz, mint a jelené; a jövő társadalma igazságosabb, észszerűbb s egyben humánusabb lesz, mint amilyen a történelem folyamatában eddig létezett. Az ideális társadalom megvalósítására vonatkozó elképzeléseket két alapvető csoportba oszthatjuk: 1, A 18. század kezdetén (illetve már korábban is) az az illúzió uralkodott, hogy a fennálló társadalmi rend egy csapásra, egyetlen (politikai) forradalommal megváltoztatható, vagy egy kevésbé radikális és erőszakos, de időben semmiképpen sem túlságosan elhúzódó hatalomátvétellel (“átmenettel”) meghaladható, s ezután már kialakítható egy kollektivisztikus berendezkedés. A társadalom-átalakítók közé a pedagógiai optimisták (Owen, bizonyos fokig Blanqui), a reformisták (Fourier, Saint-Simon) és a revolucionisták (Babeuf, illetve A kommunista kiáltvány szerzői) tartoznak. 2, A 19. század utolsó harmadára azonban egyértelművé lett, hogy pusztán nevelés, meggyőzés vagy egyszeri “forradalom” nem elégséges, az új társadalom egy hosszabb átmenet eredményeként jöhet csak létre. Az addig sem egységes szocialista mozgalom három főágra szakadt. A szociáldemokraták mindenekelőtt jogszerű és törvényes eszközöket kívántak felhasználni. Az anarchoszindikalisták a közvetlen politikai akcióktól (általános sztrájkok), a munkásság nem állami keretek között szerveződő szabad szövetkezéseitől vártak eredményeket. A forradalmi szocialisták mindinkább abba az irányba tolódtak, hogy a kommunista társadalom megvalósításához legalább ideiglenesen birtokba kell venni a kiépült államhatalom intézményeit, és a diktatórikus hatalomgyakorlás az egyetlen hatékony átalakítási eszköz.

    A későbbi bolsevikok megőrizték e forradalmi radikalizmust. A proletárforradalom két szakaszának alapvető különbsége: az első feladat a magántulajdon kollektivizálása, a későbbiekben pedig az államhatalom teljes birtokbavétele (és korlátozása helyett kiterjesztése) lett a cél. 1917 után Oroszországban egy további lépés is megtörtént: azon túl, hogy a társadalmi ellenőrzést általános államosítás váltotta föl, Lenin azt is megfogalmazta, hogy a társadalom egész irányítása egy forradalmi élcsapat, egy “rendi” jellegű pártelit kezében kell, hogy összpontosuljon.

    Végezetül érdemes figyelmet szentelni a filozófiailag legkidolgozottabb szocialisztikus gondolatrendszer, a marxizmus sajátos belső ellentmondásaira és kettősségeire. 1917 után erőteljesen éltek a világforradalomhoz fűzött remények, amelynek során az egész földön megvalósítják a proletariátus uralmát és a szocialista társadalmi berendezkedést. Ugyanakkor nem elhanyagolható a marxizmus történetfilozófiájában az evolúcióban – a szüntelen fejlődésben – való hit sem: a társadalmi mozgásokat és a történelmi fejlődést objektív törvényszerűségek irányítják, amelyek szükségképpen elvezetnek a kommunista társadalom kialakulásához. Ez a felfogás természetesen sokszor adott alkalmat olyan típusú ellenvetésekre, hogy semmi szükség nincs politikai pártokra, forradalmi mozgalmakra, hiszen a társadalomfejlődés úgyis magától és szükségszerűen elvezet a kommunizmushoz.

    Egy további érdekes ellentmondás az eszmerendszer 19. századi gyökereiből táplálkozik. A cél olyan jóléti társadalmak megteremtése, amelyekben “mindenki szükségletei szerint” részesedhet a javakból, elégítheti ki igényeit. Ennek érdekében “le kell igázni”, az emberiség szolgálatába kell állítani a természetet, végsőkig ki kell használni a technikában, az iparban rejlő lehetőségeket, a lehető legegyszerűbben kell megszervezni a termelést és a javak elosztását. Ez a modern indusztriális társadalom klasszikus ideálja. A kommunista utópia ugyanakkor tartalmazott egy másik, a hipotetikus “őskommunizmus” eszménye által indukált elemet is. Olyan pre- vagy posztindusztriális társadalom képét vázolta föl, amelyben az emberi viszonyok humanizáltak, ahol nincs elidegenedés, az egyének nincsenek végzetesen beszorítva a gépszerűen működő munkamegosztásba, megvalósíthatják önmagukat, képességeikkel érvényesülhetnek. Nem uralkodnak fölöttük elidegenedett társadalmi erők, nincs bürokrácia, a kifejlett “kommunista öntudat” szükségtelenné teszi az állami erőszakszervezetek létét.

    A termelés ésszerű tervezésén, a javak központosított újraelosztásán alapuló gazdaság által szükségessé tett erős bürokratikus állam természetesen szöges ellentétben állt az egyén önmegvalósítását lehetővé tevő, nem jogi szabályozáson, hanem morális belátáson alapuló társadalom ígéretével. Ezt az ellentmondást akarták áthidalni az állam elhalásának engelsi elméletével, amelyet a 20. századi “létező szocializmus” teoretikusai is fönntartottak. Igaz, a mindennapi tapasztalatokkal ellentétes engelsi-marxi-lenini államelhalási doktrínát az egyre távolabbi jövőbe tolták ki. De így sem sikerülhetett összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között.

    Az anarchizmus
    A szocializmus mellett a 19. században egy másik markáns társadalomkritikai irányzat is kialakult: az anarchizmus.

    Képviselői kategorikusan tagadták a központi hatalom, az állam társadalomszervező szerepét. Meggyőződésük szerint a hatalom egyfelől korrumpálja birtokosait, másfelől a mesterséges eszközökkel való beavatkozás által szétrombolja a társadalom természetes módon képződő szöveteit.

    Az eddig elmondottakból következik: a hatalomhoz, államhoz való viszonyulás különbözősége az a differentia specifica, amelyet szem előtt tartva a legvilágosabban elválaszthatjuk egymástól a liberalizmust, a szocializmust és az anarchizmust. A liberális politikai filozófia alapdoktrinája a hatalom korlátozásának, illetve megosztásának szükségessége. A kezdetben a hatalmat társadalmi ellenőrzés alá vonni kívánó szocialista mozgalom fokozatosan a hatalom átvételének irányába fejlődött. Ez a folyamat vezetett oda, hogy az I. Internacionáléban nyílt szakításra került sor a proletárdiktatúrára törő szocialisták, és az állami hatalom megszüntetését hirdető anarchisták között.

    Az anarchisták szép, de tagadhatatlanul illuzórikus elképzelése szerint a társadalom olyan önszerveződő organizmus, amelynek nincs szüksége intézményes irányításra; alulról, spontán módon létrejövő helyi közösségekből épül föl, melyek között laza, a mindenkori érdekek és szükségletek szerint változó kapcsolatok szövődnek. Ez a társadalomfölfogás a szocialisták és a konzervatívok köreiben egyaránt kiindulópontnak tekintett emberképtől radikálisan különböző antropológiai optimizmuson alapul. A “struggle for life” (harc az életért) – a 19. századi szociáldarwinizmus által is fölerősített – elméletet az ember lényegi jellemzőjének tekintőkkel szemben az anarchisták szerint a társadalmi együttélés a kölcsönös segítség alapelvén nyugszik. Az egyének nem egymás ellenében, hanem egymásat kölcsönösen támogatva próbálják életfeltételeiket biztosítani.

    Az anarchisták kézzelfogható realitásként érzékelték a képviseleti demokrácia elfajulásának lehetőségét. Következetesen hangsúlyozták, hogy az alacsony társadalmi rétegekből vezető pozícióba kerülő emberek esetében mindig fennáll annak lehetősége, hogy a hatalom korrumpáló ereje következtében elidegenednek korábbi sorstársaiktól, s ahelyett, hogy azok érdekeit képviselnék, saját hatalmuk megőrzését tekintik a legfontosabbnak. Az állam – a későbbiekben tragikus realitássá váló – elidegenedési lehetőségének hangsúlyozásával, a spontán módon megszerveződő helyi közösségek autonómiájának védelmezésével, a bürokrácia, a megmerevedő társadalmi hierarchia és megnyomorító munkamegosztás elleni támadással, a tulajdon- és hatalomnélküliség ideáljával az anarchisták hűségesebben őrizték a föltételezett “őskommunizmus” eszményét, mint az etatizmus irányába tolódó szocialisták.

    etatizmus: az államnak, intézményeinek és az általuk kifejlesztett bürokráciának a túlsúlya az állam és társadalom egyéb más, működő összetevőiben. Hatása a különböző társadalmi alrendszerekre bénító és korlátozó, mind a döntéshozatalt, mind a végrehajtást károsan befolyásolja.

    A társadalmi folyamatokba történő beavatkozás lehetőségét és módszereit tekintve két ellentétes irányzat alakult ki az anarchizmuson belül. Egyesek szerint direkt politikai akcióra, általános sztrájkra van szükség az állam hatalmának megtöréséhez (Sorel). Mások, köztük Tolsztoj, ezzel szemben azt hirdették, hogy tartózkodni kell az erőszak minden fajtájától, akár a jogos önvédelemtől, állampolgári engedetlenségtől vagy ellenállástól is, hiszen a társadalom olyan szervezeti rendszer, amelynek fejlődése nem szabályozható. Ez utóbbi gondolat a konzervativizmussal rokonítja az anarchizmus ezen szárnyát.

    Az anarchizmus mérlegét megvonva, le kell szögeznünk: a szocialista-kommunista ideológiával legalább olyan súlyos – bizonyos esetekben véres (Kronstadt, 1921; Barcelona, 1936) – ellentétbe került, mint magával az általa tagadott hagyományos polgári renddel; és ez nem az anarchisták, hanem a baloldal kisajátítására igényt tartó bolsevik-kommunista mozgalom rovására írható. Mindezek ellenére – vagy talán éppen ezért – az anarchista társadalomkritika ma is él a polgári demokráciák alternatív mozgalmaiban.

    A konzervativizmus
    A liberalizmus és a szocializmus mellett a konzervativizmus az elmúlt két évszázad legfontosabb nyugati politikai ideológiája. Vannak, akik nem is használják az “ideológia” szót a konzervativizmusra, mivel úgy vélik, ez a filozófia természeténél fogva nélkülözi az aktivizmus és a reform elemét, mely az “igazi” ideológiákhoz társul. Bár igaz, hogy a pragmatikus felfogású konzervatívok nem dolgoznak ki terveket a jövőre nézve – a konzervativizmus csak van, – mondaná egy konzervatív – , s hogy e nézetrendszer a legkevésbé ideologikus, de az sem vitatható, hogy nem csak a forradalmi vagy radikális reformtervek hordoznak ideológiát, hanem a változtatástól való tartózkodás és a “kis lépések” elmélete is. A konzervativizmus az egyik alapvető uralkodó politikai ideológia, tehát egy jól meghatározható politikai alternatíva, ugyanakkor magatartásminták és a viselkedésformák együttese is. E kettőség miatt találó a konzervatív attitűd fogalom. Ahogyan Hearnshaw megfogalmazta: “Ha nem feltétlenül szükséges változtatni, akkor nem kell változtatni.” Egy másik neves konzervatív, Lord Cecil ezt a magatartást természetes konzervativizmusnak nevezte. A természetes konzervatívra az jellemző, hogy: 1. használni és élvezni akarja azt, ami elérhető; 2. előnyben részesíti az ismerőst az ismeretlennel, a kipróbáltat az újjal szemben; 3. jobban kedveli a lehetségest, a rutint, a tényeket a tervnél, a projektumnál.

    A francia forradalom
    A konzervativizmus a mindennapi szóhasználatban a fennálló, a status quo – bármi legyen is az – megőrzését jelenti. Ebben az értelemben valójában csak egy politikai viszonyfogalomról van szó, amelynek tartalma pusztán attól függ, hogy a mozgó és erősen változó politikai skála melyik pontjáról történik a minősítés. A konzervatív jelző használatában megnyilvánuló értékelés azonban csak ad hoc és felületes tájékozódásra alkalmas.

    A konzervativizmusnak két típusa alakult ki. Az angolszász konzervativizmushoz hozzátartozik a “régi” alkotmány megőrzése és a szabadságjogok védelme, ugyanakkor evolutív, tehát nem zárkózik el bizonyos társadalmi és politikai reformoktól. E pragmatikus rugalmasság révén képes adekvát válaszokat adni napjaink kihívásaira is.

    A konzervativizmus másik, “hagyományos” típusát talán kontinentálisnak nevezhetnénk. Ez inkább negatív tartalmúnak tekinthető, amennyiben jogtalan kiváltságoknak, az ancien régime-nek, a trón és az oltár egységének, a hagyományos tekintélyeknek minden áron való megőrzését, korszerűtlenné vált ideálokhoz való maradi ragaszkodást jelent. Képviselői – mivel a hatalom korlátozását vagy megosztását a társadalom atomizálásával, kaotikus állapotba taszításával azonosítják – nélkülözhetetlennek tekintik egy erős központi hatalom fönntartását. A formális (jogi) egyenlőséget hirdető liberálisokkal szemben, a francia forradalom eseményeinek hatása alatt, a katolikus konzervatívok a társadalom rendi tagolását, a születési kiváltságrendszert védelmezték.

    A konzervatív eszmerendszer csak 1830 körül vált a politikai diskurzus részévé Angliában; filozófiájának lényegét azonban Edmund Burke már 1790-ben, Töprengések a francia forradalomról című munkájában megfogalmazta. A gondolkodás történetében ritkán fordul elő, hogy egy eszmerendszer oly szorosan kapcsolódjon egyetlen eseményhez, ahogy a modern konzervativizmus Burk-nek a francia forradalomra adott heves reakciójához. A konzervativizmus két évszázadának meghatározó témái voltaképpen nem egyebek azon megfontolások kibővítésénél, melyeket Burke konkrétan a forradalmi Franciaország kapcsán vetett fel.

    A múlt századi klasszikus liberalizmus ellen fellépő egyszerű, restaurációs jellegű korai konzervativizmus – a magyar politikai köznyelvben ókonzervativizmus – mellett a század utolsó harmadában kibontakozott egy új politikai áramlat – akkori nevén az újkonzervativizmus. A századelő konzervativizmusának megújítói “konzerválásra méltó új értékek teremtését” tűzték ki célul, és gyökereiben kívánták elmetszeni a hitük szerint a liberalizmus által felidézett veszélyt, a szocializmust. A 19. század közepétől a konzervatív gondolkodók a liberálisok helyett mindinkább a szocialistákban látták ellenfelüket.

    A konzervativizmus “dogmatikája”
    A konzervativizmus legfontosabb általánosítható jellemvonása a tradicionalizmus, ami a meglévő szokások és intézmények tiszteletét jelenti. Valamennyi konkrét megjelenési formájának állandóan ismétlődő eleme az a meggyőződés, hogy a történelemnek önmozgása van, a társadalom organikus képződmény, amely fejlődik. Ez az önfejlődés nem módosítható, gyorsítható vagy lassítható akaratlagos döntésekkel, a társadalmi mozgásokba való minden külső beavatkozás veszélyes és káros. Ragaszkodni kell a spontán kialakult képződményekhez , fönn kell tartani a hagyományos társadalmi struktúrát, szerepeket, szabályokat, és a maguktól beindult folyamatokat sem szabad siettetni, hanem ki kell várni, mivé fejlődnek. A társadalom olyan összetett rendszer, amelyet nem lehet gyökerestül felfordítani, csak a természetes változás fogadható el.

    Egy konzervatív ideológiájából nem hiányozhat a politikai szkepticizmus és az antropológiai pesszimizmus sem. Az előbbi elv szerint a politikai bölcscesség nem az elméleti spekulációkban, hanem a történetileg felhalmozott tudásban van. A konzervatív gondolkodók a politikára mint szükséges rosszra tekintenek; úgy látják, hogy a politika egy speciális és korlátozott tevékenység, amelynek nem célja, hogy általános terveket és szabályokat dolgozzon ki, még kevésbé, hogy az embereket jobbá tegye, hanem “olyan eszköz, amely lehetővé teszi az ember saját maga választotta tevékenységének folytatását”, s elősegíti a társadalmi béke és rend fenntartását. A konzervativizmus sajátos paradoxona, hogy miközben maga is ideológia, érvkészletéhez hozzátartozik az ideológiaellenesség. Az antropológiai pesszimizmus pedig nem jelent mást, mint annak az elvnek a hirdetését, hogy az ember tökéletlen lény, hiszen elválaszthatatlan tőle a gyűlölet, az erőszak, az önzés, a kapzsiság stb. A gonosz ugyanúgy az emberi természet része, mint a jó, a negatív tulajdonságok nem a tökéletlen politikai intézmények következményei.

    A konzervatívok úgy látják, hogy az emberek alapvetően nem egyenlőek – természetesen a jogi egyenlőséget ők sem kérdőjelezik meg – , nem egyenlőek fizikai és szellemi képességeikben, lehetőségeikben. A rétegek, csoportok, szakmák közötti egyenlőtlenségek nem küszöbölhetők ki az emberi társadalomból. Azokban a kísérletekben, amelyekben mégis ki akarják iktatni az egyenlőtlenségeket, törvényszerűen jutnak el az erőszakhoz, hiszen csak így képesek megszüntetni a társadalom eredendően sokszínű valóságát. Ennek az alapállásnak fontos politikai következménye van, nevezetesen a társadalmi hierarchia, a vezető réteg, az úm. uralkodó elit mindenkori szükségességének tana: az emberek többsége rászorul a társadalom “legkülönbjeinek” irányítására, az isteni törvények útmutatására.

    A liberalizmus politikai égisze alatt bekövetkezett társadalmi átstrukturálódás, amely egyes rétegek gyors felemelkedését, mások lesüllyedését és tömeges pauperizációt okozott, a konzervativizmus szerint – okkal gondolták így – robbanékony állapothoz vezetett. A romantika eszméitől megihletett konzervativizmus ezért, a liberális állam segédletével folyó verseny ellen fellépve, a kialakuló kapitalista társadalmi hierarchiát nem fogadta el; korporativizmust hirdetett, a középkori rendi társadalmak – valóságos és elképzelt – bensőségességét kívánta az új körülmények között megteremteni. Ugyanakkor a liberálisokhoz hasonlóan a konzervatívok számára is fontos érték a magántulajdon szentsége, de ők – érthetően – elsősorban nem a kistulajdonosok polgári függetlenségét, hanem a feudális nagybirtok sérthetetlenségét védelmezték.

    A konzervativizmus ugyanis, ismét csak a liberalizmussal szöges ellentétben, vallásos és nemzeti alapon áll. A racionálisan okoskodó világpolgár eszményével szemben a konzervativizmus, nemzeti érdekképviseletre törekedve, a keresztény hitelvek politikai hasznosítására tesz eredményes kísérletet. A törvényhozásban vitatkozó liberális értelmiségi pártokkal és a parlamenten kívül fenyegetően növekvő szocialista tömegpártokkal szemben – a protestáns és a katolikus klérus segédletével kialakulnak a konzervatív alternatívát hordozó tömegmozgalmak és tömegpártok. Ez a mai keresztényszocializmus, kereszténydemokrácia, az ún. sárga szakszervezetek és szövetkezeti mozgalmak kezdete, ez az Action Francaise, a német völkisch mozgalom stb. politikai eredete. Ezekből a foglalkozási és szakmai szervezetekből, érdekképviseletekből, karitatív egyesületekből stb. nőttek ki a keresztény-konzervatív pártok.

    A nacionalizmus
    A nemzettudat kialakulásával együtt jelent meg a nemzeti mozgalom, a nemzet védelmét és felemelését megcélzó ideológia és politikai irányzat. Ezt nacionalizmusnak nevezik, mely – ellentétben a ma szokásos szóhasználattal – nem volt okvetlenül ellenséges más nemzetekkel szemben. Sőt, abszolutista és rendies berendezkedésekkel szemben összefoghattak egymással nacionalista mozgalmak, mint pl. a magyar, a német (ausztriai) és az olasz 1848-ban. A nacionalizmus eszméje ugyanis kezdetben összekapcsolódott a jogi egyenlőség és a szabadság felvilágosult eszméjével, a nacionalizmussal szemben pedig a hagyományos rendi társadalmakhoz és abszolutista uralmi formához ragaszkodó erők léptek fel. (A XIX. század második felében ez a kapcsolódás meglazult, illetve megszűnt.)

    A nacionalizmust a francia forradalom keltette életre (1789) Európában azzal, hogy az egyéni szabadságjogokat kiterjesztette a franciák közösségére. A királyok, dinasztiák elleni harcához ezzel egy új, csoportösszetartó erőt teremtett meg. A nacionalizmus célja egy nemzetállam létrehozása volt. A nemzetállam a nemzet egészét, vagy nagy részét magában foglaló állam. Megteremtése már a 19. század elejétől alapvető politikai kérdéssé vált.

    2_5_30.doc
    Saját név: *

    Email: *

    A mező tartalma nem nyilvános.
    Hozzászólás: *

    1310 nap since érettségi.Bejelentkezés
    Felhasználónév: *

    Jelszó: *

    Új fiók létrehozása
    Új jelszó igénylése
    Éretlenek
    Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

    Email: *

    Feliratkozás
    Leiratkozás
    Friss hozzászólások
    Nem írtál le vmi
    43 hét 5 nap
    A szöveg tele van rosszul
    1 év 41 hét
    Na végre valaki, aki rendesen
    2 év 37 hét
    Jó tétel, viszont kimaradt
    2 év 38 hét
    nagyon jó alapanyag 🙂
    2 év 39 hét
    “Volt egy Mohamed nevű csávó”
    2 év 41 hét
    Nem én írtam a tételt.
    3 év 31 hét
    Akkor ha már ennyire tudod,
    3 év 33 hét
    Hosszabb is lehetne……
    3 év 34 hét
    Nem kevés?
    3 év 34 hét
    Tételek véletlenszerűen
    Az állami oktatáspolitika jellemző vonásai a XVIII. századtól az első világháborúig
    A holokauszt
    A magyar alkotmányosság elemei és intézményei a rendszerváltás után
    A fejlődő országok főbb problémái
    Az I. és II. világháború sajátosságai és jellemzői
    A nemzetiségi kérdés Magyarországon a XVIII. század közepétől 1868-ig
    Demográfiai változások a XX. században
    Ókori államberendezkedések
    Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma – principátus)
    A polgári államok létrejötte és működése a XIX. században
    Új felhasználók
    Partnereink

  • Bocs, de egy régebbi írást citáltam, és bennmaradt az oldal “maradéka”.. Ha Ille errejár,- vagy Ádám, – remélhetőleg kiheréli belőle a végén feleslegesen bekerült részeket..
    Előre is közsönet érte..

  • falusi, Ille már nem jár erre, és ezt a sok szöveget bemásolni teljesen értelmetlen. Ezt a fórumot azért látogatják, mert kíváncsiak vagyunk egymás világlátására. Ha ezt nem tudod leírni a saját szavaiddal, akkor nehéz téged “plébánosnak, vagy tanítónak nézni.

  • Szerintem kikopizta valahonnan.

  • terminus
    “Bármerre megyek Magyarországon, rovásírásos községtáblákat látok.” Remek hír, ezeknek a reklámtáblának világos üzenete van, miszerint a környéken nemzetben gondolkodók is élnek.
    …….
    Ezt az “ősmagyaros” elméletet csak bántó szándékkal lehet felhozni, ugyanis a nemzetben gondolkodókat nem a génszerkezet, a bőrszín vagy a vallási irányultság érdekli igazán, hanem az, hogy a magyar állampolgárok egymást átfedő halmazaiból a magyaroknak legyen a legjobb. És hogy ki a magyar? Akit a többi, őt megismerő magyar annak tart. Tehát a magunkfajtákat nem izgatja különösebben, hogy ki honnan és mikor jött ide, hanem hogy a magyarság üdvéért vagy elveszejtéséért tevékenykedik.

  • Huhh, charlie, amit írsz, számomra egy nagy katyvasz.
    Amennyiben az a nemzetfogalmad, amit itt leírsz, akkor nem értem, miért bánt az általam leírt elmélet (messze esik tőlem a bántó szándék). A magyarság üdve nekem túl ködös, ki mondja meg mi az, szerintem majd az utókor (vagy a győztesek).
    Több felé töltöttem hosszabb időt már ebben az országban, és számomra az jött le, hogy például az ország nyugati felén élők jobban hasonlítanak (nem genetikailag, hanem kulturálisan) az osztrákokhoz, mint az az alföldiekhez. Észak-magyarország szintén más tészta, a Pestiek meg lenézik a vidékieket, és viszont.
    Amióta létezik média, és tömegekhez jut el a manipuláció, azóta van közöttünk néhány egységes dolog. A lényegét néhány szóban ki lehet fejezni: utálunk mindenkit.
    Ne feledd, a modern, etnikai nemzet fogalom csak néhány száz éves.

  • terminus
    Azért bántó, mert azt érezteted, mintha a nemzetben gondolkodók valami egységes, fajilag tiszta ősmagyaroktól eredeteztetnék magukat, pedig ez hazugság. A lényeg a nemzeti közösség erősítésén vagy gyengítésén munkálkodók megnevezéséről, elkülönítéséről szól.
    A másik bántó gondolatod, miszerint utálunk mindenkit. Ordenáré hazugság ez is, minden, más népekkel összevethető statisztika szerint a magyarok barátságos, végtelenül türelmes, vendégszerető közösséget alkotnak.

  • charlie
    2015 december 4
    1:40 du.
    Ez egy néhány évvel ezelőtti, az érettségire készülőknek írt segítség volt részemről. Nem volt szándékomban az egészet bemásolni, de így sikerült. Ezért javallottam, hogy a feleslegeseket a macera törölje.
    (ps. saját gondolatok és szavak..FYI..)

  • Figyelő
    2015 december 4
    1:59 du.
    Bizony. Egy lementett anyag a régi 168 óra fórumáról.
    (neked sem árt, ha végigolvasod.. Igaz, tuszikról nincs benne szó..)

  • Túl hosszú, ezt pásszolom.

  • falusi
    2015 december 4
    10:31 de.

    Hű, ez nagyon jó tömör átekintés. Kösz szépen.

  • Csak egyet nem értek, hogy van az, hogy a mostani menekültek ennyi személyes cuccal érkeznek mindenhová?
    Mikor mi menekültünk, csak egy szatyor volt amiben egy váltás ruhát vittünk,ez volt a legtöbb!

  • Fgyelő,
    felvetődött már benned, hogy a humanitárius segélyszervezetek szoktak adni mindenfélét a menekülteknek?
    Ellentétben a fasiszta fideSS-kúrmánnyal, akiktől csak (át)verést, és könnygázt kaptak?

    falusi,
    tényleg jó kis segédanyag.
    Ezt kéne tanítani a megyar jobbágyképzőben, nem az orbánista teokráciát.

  • bonhomme

    2015 december 13
    Úgy látszik, ’57-ben még nem voltak humsnista segélyszervezetek, jó hogy most már vannak!

  • bonhome
    Ez lehagytam:
    Mi köze ehhez a faszisztákhoz, kiket hál Isten, 1945-ben kiírtottak?
    A Fidesz az Fidesz, mint itt is van hasonló párt Kanadában, és mindenütt.
    A nevük:Konzervatív párt

  • Kedves Figyelő!

    Ha ha ha, a fidesz konzervatív párt, ha ha ha…

    Üdvözlettel:
    terminus

  • Falusi December 4. !

    Remek, és hasznos ötlet volt ezt az összefoglaló igényes tanulmányt idehozni. K ö s z ö n ö m !!! 🙂

    Érdekes és jellemző reakciók tapasztalhatók Charlie és Figyelő részéről. Különösen utóbbi “passzolása” az anyag hosszára hivatkozva. Szegénykém biztosan diszlexiás, hisz annak idején forradalmian konzervatív magatartása miatt kénytelen kelletlen elhagyta az iskolapadot és helyette hősiesen fegyvert ragadott a korporatív rendért és a rendiségért…
    Tehát Figyelőke ma sem pocsékolja értékes idejét holmi tudományos értekezésre. “Passz”, amit tud, azt tudja, amit nem, annak meg már úgyis mindegy… ))) 😀 (((

  • Figyelő !

    Sajnos a fasisztáknak ’45-ben ezrelékben is alig kifejezhető hányadát “irtották ki”… A többi, 999,9 ezrelék a nézeteit már ráhagyományozta a gyerekeire és az unokáira. Ezek jó része ma a fidSS-ben és az általa alapított Jobbikban állomásozik, vár a jelre, amelyet az ő Führerük már évekkel ez előtt beígért nekik…

    .

  • voronyezs,
    sot, mar az unokaik unokai is meg vannak fertozve, akik meg meg se szulettek….. Teged meg hogyan engedtek ki az intezetbol? Es hol talaltal egy klaviaturat es egeret???? Vigyazz mit irsz, mert a 999,9 ezrelek (sic) figyel!

  • voronyezs

    2015 december 24
    2:41 de.
    Figyelő nem nyel le akármilyen dogamatikus liberális maszlagot. Nincs időm rá.
    A másik beírásod :
    Fasiszta a te őseid, nem a fidesz.
    (Ha már rágalmazunk, tegyük érthetővé!)

  • Ezt a magyarázkodást, meg az összeesküvés elméleteket nagyon bírom. Azokat, hogy miért fasiszta diktatórikus kormány az Orbán kormány. Az a kormány, aki egyébként sorba baloldali intézkedéseket tesz (megregulázza a bankokat, a multikat, családokat támogat (most pl 10 millió ft vissza nem térítendő támogatás lakásra), a kisembereket veszi pártfogás alá) és van egy ellenzék, egy baloldaldal nevezett tömörülés, aki meg ez ellen vörös fejjel vonyít. Olyan intézkedések ezek, melyet Gyurcsány-Bajnai kormánynak kellett volna megtennie s nem egy jobb-közép kormánynak. (milyen pozitív irányt adott a Gyurcsány kormány az országnak, mondjon már nekem valaki egy példát)
    S ezért náci az Orbán, s fasiszta a kormánya, mert az ellenzéke egy magatehetetlen hülye. Ennyi Orbán Viktor bűne.

  • Kedves tropa!

    Te tényleg elhiszed, amit leírsz, vagy csak fizetnek érte?
    “megregulázza a bankokat, a multikat”:
    Az Orbán-kormány a különadókkal a költségvetés hatalmas lyukait tömi be, azokat a lyukakat, melyeket ő kreált (egykulcsos szja, stadionok, Puskás akadémia, stb.). A különadók, és a szinte hetente változó jogszabályok járulékos hatása, hogy menekülnek a külföldi befektetők, kifelé áramlik nem csak a munkaerő, hanem a tőke is, recseg-ropog a gazdaság.
    “családokat támogat”:
    Orbán a törvényei magára szabta már az első kormányzása idején is. Nem véletlen, hogy akkor volt kedvezményes, államilag támogatott lakáshitel, ill. akkor vezette be a családi adózást. Ez utóbbi mai formája éppen azokat támogatja legkevésbé, akik igazán rászorulnak (a rezsicsökkentés is a módosabbakat támogatja igazán).
    Milyen baloldali programról írsz, mert ez egyáltalán nem az. Az, hogy visszahozzák a kádári etatista államot, nem baloldali program!
    “pl 10 millió ft vissza nem térítendő támogatás lakásra”:
    Az ördög a részletekben lakik. Olvasd el légyszíves a feltételeket, és a végén magad is rájössz, hogy ezt is a felsőbb rétegeknek találták ki!

    Üdvözlettel:
    terminus

  • tropa

    2015 december 27
    1:57 du.
    Már meg kell érteni, hogy Orbán azért rossz, mert ő nem Gyurcsány. Ez a lényeg!

  • bonhomme

    2015 december 13
    1:59 du.
    Ezt a beírást, csak most láttam.
    Kicsit homályos a szemúvege, az én időmben még nem volt Fidesz, mikor menekültem.
    Tehát nem adhatott semmit.

  • wog!

    Enyhe voltam, fasisztát írtam, nem nacit. – Sajnálom.

    – Egyébként Figyelő 2,06-ra válaszolva írtam…

    – A klaviatúrám csak az igazságot képes kimondani.

    – Utolsó mondatod is engem igazol.

    😀

  • "tisztelhölgyeimésuraim"

    wok!
    Akik a kamenyec-podolszkíji, tudatos aprólékossággal kidolgozott és összehangolt tömeggyilkosságot még ma is “idegenrendészeti eljárásnak” vallják*, azok a sajátmaguk [email protected]ágát nyíltan vállalják föl. – Voronyezs még valóban finom volt a fasisztákkal.
    .

    .
    * Tudniillik: A szakályféle Veritas intézet a FideSS fiókintézete, vagyis a VEZÉR házi, történeti megmondó-intézménye.

  • Köszönöm tisztelthölgyeim…!

    Mindahhoz amit írtál. Hozzátenném, hogy ezzel az intézménnyel kíván Orbán tudományos látszatot kölcsönözve hátteret biztosítani a maga igen gyakori ideológiai félreszólásainak, csúsztatásainak, sőt elhallgatásainak is – mint ennek a Kamanyec-Podolszknak az elhallgatása és letagadása is – vagy a történelembe vágó más, tudatos hazugságainak.
    Ez a Veritas- valami olyasmi, mint a Századvég, meg a többi hasonló maga alapította . k a m u t u d o m á n y i . i n t é z e t . a Maffiállam és a kertesztapa hű szolgálatában.

    .

    .