Duna Bistro – Új magyar étterem nyílt Ottawában
Szerény, otthonias és közvetlen – így jellemezném a négy hónapja megnyílt Duna European Bistro éttermet, ami inkább hasonlít egy laza kifőzdére, mint egy vendéglőre. Meglepetésszerűen bukkantam rá a hétvégén a kanadai főváros Blackburn Hamlet nevű külvárosában, ahol végképp nem hinné az ember, hogy magyar éttermet találna.
A Duna Bistro lelke kétségkívül a mosolygós és roppant barátságos tulajdonos házaspár: Simon Pál és lengyel származású felesége, Basia. Pál második generációs kanadai magyar, szülei 1951-ben érkeztek Kanadába és ő már itt született. Pál folyékonyan beszél magyarul és mint, ahogy beszélgetésünkből kiderült, 1992-től Magyarországon élt, ahol üzleti tanácsadóként dolgozott, a rendszerváltás hajnalán. Basia és Pál politológiából diplomáztak, de úgy hozta a sors, hogy végül éttermet nyítnak Ottawában.
Duna European Bistro – Egy új magyar kifőzde Ottawában. Fotó: C. Adam.
Egy borus, esős december délután érkeztem meg a 2518 Innes Road alatti Duna Bistroba, ami egy teljesen átlagos külvárosi strip mall-ban található. Egy idősebb angol kanadai férfi ült az egyik púltnál és éppen töltött káposztát fogyasztott. A tulajdonosokkal beszélgetett és kiderült, hogy jó barátjuk. A Duna röpcéduláit szállította ki a Blackburn Hamlet házaihoz.
Kevesebb mint 2 perccel az után, hogy beléptem a Dunába, Basia és Pál már keresztnevemet szólított, bemutattak a röpcédulákért felelős Trevor-nek és váltottam pár szót magyarul a tulajdonossal. Basia kezeli a kasszát és – ahogy angolul mondjuk – a front of house-t, Pál pedig precízitással főzi az ételeket.
A specialitásuk a 30 dkg-s bécsi szelet, amit hagymás krumplival és házilag készített savanyú káposztasalátával szolgálnak fel. Én is ezt próbáltam ki. A konyhában Pál klofolta a húst, miközben Basia bemutatta a nagy iskolai táblára krétával jegyzett menü többi pontjait: nokedlivel felszolgált marhagulyás, paprikás csirke nokedlivel, töltött káposzta paradicsomos szósszal és – hogy a lengyel és egyéb szláv vendégeknek is kedveskedjenek – pierogi, féltucatnyi változatban. Ezen felül újabban lecsóval is bővült a Duna menüje.
A ropogós, papír vékony bécsi szelet gyorsan meg is érkezett – citrom gerezddel és kovászos uborkával együtt – és az ablak előtti púltnál foglaltam helyet. Kifejezetten lacikonyhás, retró hangulata van a helynek és az ablakból sem hiányzik a fehér csipkefüggöny. A kuncsaftok nagy része elvitelre kéri az ételeket, kisebb arányban pedig helyben fogyasztják.
Bécsi szelet házi káposztasalátával és hagymás krumplipürével az ottawai Duna European Bistroban. Fotó: C. Adam.
Karácsonyra egy speciális, ünnepi családi vacsorával álltal elő a Dunában: sherry gravy-vel felszolgált sült kacsa, sült gesztenye töltelékkel, vörös káposztával, cukorrépa pürével, meggyes kompóttal és epres mustárral. „Nem mindenki akar hagyományos pulykát fogyasztani karácsonykor”–jegyezte meg Basia és ez valóban így is van – legalábbis nálunk!
Egyre ritkább az ilyen családi kisvállalkozás Ottawában, ahol az éttermek nagy része – különösen az elővárosokban – személytelen láncokhoz kötődnek. Ezért is frissítő ez az egyszerű kis kifőzde Blackburn Hamletben. Sok sikert kívánunk Basiának és Pálnak új vállalkozásukhoz!
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:21 de.
Feltétlenül ott leszünk egy kóstolóra. A menü izgalmasnak hangzik.
11:47 de.
Sok sikert a vállalkozáshoz! Hamarosan ott leszünk!
1:25 du.
Bár el se tudom képzelni, hogy milyen lehet az epres mustár, de az az óriási szelet rántotthús nagyon jól nézki. Egy ilyen kis étteremekkora rántotthússal, vöröskáposztával itt nálunk tuti siker lenne. Sajnos nem igérhetem meg, hogy találkozunk ott, de sok sikert kívánok s remélem sok öröme is lesz éttermüknek.
2:51 du.
Jól néz ki az a bécsi szelet Chris – ezt nekem is ki kellene próbálnom. Én a Budapest Roma montreáli kisvendéglőbe szoktam bécsiszeletezni, töltöttkáposztázni. Palacsinta van az étlapon ?
4:37 du.
Szuper!! Nagyon jó, örülök! 🙂 Ha a helyi szlávoknak is kedveskednek, akkor lehetséges, hogy juhtúrós sztrapacska is van/lesz..? :p Mindenesetre, sok sikert a tulajdonosoknak.
4:56 du.
Kedves András!
Majd sütök én neked palacsintát.
HunCanada!
Látott itt valaki igazi brindzát? No, nem tehéntejből, hanem olyat, ami juhtejből készült.
5:16 du.
Moholy
2015 december 20
4:56 du.
Talán csak a legmerészebb álmokban:) Valóban az igazi brindza az juhtúrós.
3:25 de.
Bocsánat Uraim, de a brindza az nem lehet „juhtúrós”, mert az maga egy juhtúró (sajt) fajta. Ezt szokás Magyarországon liptói-túrónak is nevezni. Na kérem, a szlovák népi étel, a sztrapacska ezzel az igazi…
A mátrai (M-szentistván [Vidróczki csárda] , M-sztimre, [Szlovák cs.] stb.) szlovák csárdák is előszeretettel kínálják gyalogtúrán tikadt vendégeik nagy megelégedésére kevéske tepertővel dúsítva.
3:45 de.
Különben, nagyon tetszik nekem ez a vállalkozó készség valakinél, aki a vendéglátó szakma szempontjából teljesen indifferens képzettséggel rendelkezik, ám ő mégse válogatós, ha „a piacon” csak ez a munka adódik számára…
Idehaza így, alkalmazottként föl nem vették volna őt sehová sazzal, hogy túlképzett. – Sajnos, számtalan példa van erre. – Másrészt, szintén idehaza, a vendéglátás túl van misztifikálva s ezáltal bürokratizálva is. Sok rendelkezés nehezíti, gátolja a fejét vendéglátásra adó vállalkozó-szellemű . p o l g á r . lehetőségét, s az egyre inkább kikristályosodó >korporatív államszerkezet< ezt még tovább nehezítheti…
8:14 de.
Kedves málnaszőr, Hölgyeim és Uraim! (PC!)
A brinza (bryndza, liptói-túró) dógában teljesen egyetértünk. A sztrapacska nem sztrapacska nélküle. Nem bánom, ha egy kicsit már túléretten csipked. A pörcöt forrón szeretem rámerni, hogy sisteregve fusson szét a tetején. Finom karikára vágott zöldhagymával gazdagon hintve.
Némi zavart az okoz, hogy a magyar nyelv túrónak nevezi. (Más nyelveket nem citálok ide, mert azokban nem vagyok vitaképes.)
A „túró” savanyú alvadással készül, a sajt „édes” alvadással, vagyis oltó használatával. Ebből fakadóan a brinzát mindenképpen a sajtok közé kell sorolni. Csak az állaga miatt hívjuk túrónak.
4:05 de.
Moholy és Málnaszőr !
Hadd tegyek mindehhez hozzá egyetlen gondolatot.
A magyar nyelv színessége és sokrétűsége képes mindenre magyarázatot keresni, de adni adni is.
Így van ez a sajttal, mint termékkel is, amely egy bizonyos technológiai cselekvés eredménye. Ez pedig a sajtolás – más szakmákban a préselni igenév is honos – melynek során a félkészre erjesztett alapanyagot, a túrót megfelelő formába „s a j t o l j á k” bele, úgy hogy a legkisebb lég, levegőbuborékot is kiszorítsák belőle. Ez tehát a sajt szótöve, a kiindulási pont… E keményre és kf. korong v. hengerszelet formára préselt massza hosszú, további érlelést követően meghéjasodik, és lesz belőle igazi sajt. Persze a kis pogácsára, hordócska formára gyúrott-tekert kialakítású (parenyica), majd így füstöléssel ízfokozott szlovák félkemény szalagsajt is sajt, de bizony a javából…
Annyi bizonyos azonban, hogy a formára nem préselt, nem sajtolt és puha állagú, ráadásul formátlan erjesztett krémszerű tejtermék az biz a magyarban csak túrószámba megy. Persze attól még ízléstől függően nagyon finom lehet egy egyszerű túróscsuszán is… 🙂
5:07 du.
Főképpen, ha figyelembe vesszük, hogy a gasztronómia élvezetek között jelentős szerep jut, ha a sajtot borral kapcsoljuk össze. A sajtkultúra és a borkultúra szorosan kapcsolódik egymáshoz. Pl egy lágysajthoz illik egy gyümölcsös jellegű vörösbor. Viszont már egy erősebb Chaddar sajthoz tudnék ajánlani mondjuk egy Vincze Béla Cabernet Sauvignon asztali borát.
Na most a túró az egy alapanyag, nem tudom miféle bor illene hozzá, hacsak nem borlevest készítünk túrógombóccal. Vagy esetleg, ha nagyon meg kellene erőltetnem magam a juhtúróhoz egy Somlói Juhfarkot tudnék ajánlani.