Kanadai mikrofon (11): Fizessen a kormány váltságdíjat emberrablóknak és terroristáknak?

2016 május 1 8:11 de.4 hozzászólás

Justin Trudeau miniszterelnök hidegvérű gyilkosoknak nevezte azokat az iszlamista terroristákat, akik brutálisan megöltek egy ártatlan kanadai túszt a Fülöp-szigeteken. John Ridsdel-t tavaly szeptemberben ejtették túszul Davao város környékén és egészen haláláig onnan 600 kilométerrel nyugatra, az ázsiai dzsungel mélyén tartották fogvatartói. Felmerül a kérdés: hogyan védheti meg leghatékonyabban külföldön bajbakerült állampolgárait a mindenkori kanadai kormány. A mikrofonnál Christopher Adam, Ottawaból, Kanada fővárosából, 2016. május 1-én. (Hanganyagunkat az alábbi lejátszóra kattintva lehet meghallgatni, illetve a KMH SoundCloud oldalán!)

A kanadai kormányfő jelentette be a héten a tragikus hírt, hogy megtalálták Ridsdel földi maradványait a Fülöp-szigeteken. Az Abu Sayaf nevű iszlamista csoport – amely egyébként azt állítja magáról, hogy az Iszlám Állam szövetségese – több mint 8 millió dollárt követelt Kanadától, váltásgdíj gyanánt, illetve további váltságdíjat egy másik kanadai túszért – Robert Hall-ért.

A kanadai lovasrendőrség a Fülöp-szigeteken fog nyomozást folytatni, annak érdekében, hogy minél hamarabb az igazságszolgáltatás elé állíthassák a gyilkosokat. Itt fontos kiemelni, hogy amennyiben a kanadai hatóságok megtalálják a terroristákat, a törvény lehetővé teszi, hogy kanadai és ne Fülöp-szigeti bíróság elé állítsák őket.
A kanadai kormány azonban határozottan állítja, hogy nem hajlandó túszejtések alatt bármilyen váltságdíjat fizetni terroristáknak, illetve az elkövetőknek.

„Kanada ma sem és a jövőben sem fog váltságdíjat fizetni terroristáknak, sem közvetlenül, sem pedig közvetve”–mondta Trudeau. Aztán hozzátette:

„Teljesen egyértelmű, hogy az ilyen pénzek komoly anyagi forrást jelenthetnek terrorista szervezeteknek, mely összegek aztán lehetővé teszik számukra, hogy további halálos és erőszakos cselekedeteket kövessenek el ártatlan emberek ellen, szerte a világon. De ami a legfontosabb: a váltságdíj kifizetése kanadai túszok után veszélybe sodorna több millió kanadai állampolgár életét, akik a világ minden pontján élnek, dolgoznak és utaznak.”

A kanadai miniszterelnök Alberta tartományból nyilatkozott.

De akkor mégis mit tehet Kanada, amikor egyik állampolgárát elrabolják külföldön? Lloyd Axworthy, Kanada korábbi külügyminisztere elmondta a CBC-nek, hogy a kormány minden lépést megfontol, kivéve a váltságdíj fizetését. „Egy kiegyensúlyozott hozzáállás szükséges”–mondta a korábbi külügyminiszter, aztán hozzátette: Ha a kormányok bedőlnek az e féle zsarolásnak, akkor az el fog terjedni világszerte, mint egy vírus”

Akad bőven olyan európai ország, amely nem zárkózik el teljesen a váltságdíj fizetésétől, ha állampolgárai külföldön bajba kerülnek.

Franciaország például hat év leforgása alatt 58 millió dollárt fizetett emberrablóknak. Spanyolország 10 milliót utalt át azoknak, akik túszul ejtettek spanyol állampolgárokat, Svajc pedig szintén 10 millió dollárt. Justin Trudeau a héten beszélgetést folytatott David Cameron brit kormányfővel és a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy ellenzik a váltságdíjak kifizetését, továbbá: Kanada és az Egyesült Királyság együtt fogja felvetni európai szövetségeseivel a váltságdíjak körüli aggályaikat.

De felmerül a kérdés: Kanada tényleg olyan eltökélt a váltságdíjak kifezetése ellen? A közelmúlt tapasztalata ennél bonyolultabb képet mutat. A 2011-es Wikileaks kiszivárogtatáson keresztül megtudhattuk, hogy kanadai kormányok bizony tárgyaltak korábban emberrablókkal. Például erősen úgy tűnik, hogy amikor két kanadai diplomatát – Robert Fowler-t és Louis Guay-t – elrabolt az Al Kaida nyugat Afrikában, akkor éppen 900 ezer dollárnyi váltságdíj kifizetése ellenében szabadulhattak. Nem tudni, hogy honnan érkezett ez a pénz, de felmerül az erős gyanú, hogy Kanada kormánya utalta ezt át, nyilván más szervezetek és személyek közvetítésével.

Továbbá a kanadai külügyminisztérium konzuli ügyekért felelős korábbi igazgatója – Gar Pardy – elmondta, hogy ő személyesen több mint száz olyan szituációról tud, amikor valamilyen formában kielégítették a kanadaiak az emberrablók követeléseit. „Ha egy túszul ejtett embert elengednek, akkor az azt jelenti, hogy valamilyen váltságdíjat fizettek”–mondta Pardy az Ottawa Citizen című lapnak.

Illusztráció: Marianne Dow.

Illusztráció: Marianne Dow.

A 68 éves John Ridsdel azonban nem került ki élve a délázsiai dzsungelből. Valószínű, hogy kedden végezték ki fogvatartói. Ridsdel, aki Alberta tartományból – Calgary városából – származott – egy bányavállalatnak volt a korábbi, mára nyugdíjazott igazgatója. Sokan megszólaltak Ridsdel emberségességéről és nagylelkűségéről. Bob Rae, egy korábbi parlamenti képviselő és Ontario tartomány korábbi kormányfője, Ridsdel régi és közeli barátja volt. „Ez nagyon, nagyon nehéz nekem”–mondta Rae, aztán hozzátette–hat hónapon keresztül a színfalak mögött dolgozott annak érdekében, hogy barátja kiszabadulhasson, mely próbálkozások ezúttal sikeretlenül, egy emberi tragédiával zárultak.


*

A Kanadai mikrofon című jegyzetünket az Ottawai Magyar Rádió részére készítettük el. Minden vasárnap helyi idő szerint este 7 órától hallgathatják Ottawában a CHIN rádió egy órás magyar nyelvű műsorát élőben a 97,9 FM-en, illetve élőben az interneten is, ezen a linken

4 hozzászólás

  • Egysetértek. Elviekben is és a gyakorlatban is ez a helyes út, hiszen a túszok nagy részét akkor is megölik a tartóik, ha fizetnek értük, nehogy nyomra vezessenek. Mégis, nem tudom, hogy viselkednék, ha az én szerettem kerülne ilyen helyzetbe…

  • Kedves Christopher!
    Szeretném tudni, hogy beírásom után, azonnal, ezt az üzenetet látom megjelenni, ennek mi az oka? Először el is hittem, de többszöri probálkozás után is ez jött. KA végén, mégis megjelent a beírásom!
    Miért van ez?:

    „Azonos hozzászólásokat észleltünk, úgy tűnik ez már egyszer megírásra került.”

  • Christopher Adam

    Figyelő,

    azt hiszem ideiglenes hiba lehet ilyenkor a rendszerben. Velem is előfordult párszor, de szerencsére ritkán.

  • Figyelő
    2016 május 1
    2:54 du.
    Hosszan nyomva tartott egérgomb az oka. A számítógépe ekkor újra kattintásnak veszi (ismétlő billentyű effektus) és újra küldi a beírást. Avagy ön klikkel újra, mert még nem kapcsolódott az űrlap link a szerverhez, és mivel nem látja a beírását megjelenni, újra kattint.