Pestig szállt a gyurgyalag

2016 június 7 8:43 de.6 comments

Valószínűleg csak a madártan szakemberei tudják, hogy a dél-balatoni borvidékhez tartozó Kishegyen él az ország legnagyobb gyurgyalag kolóniája. A hegyen dolgozó Pócz pincészet ezt a madarat választotta borai címerének – derült ki azon a bemutatón, amit a napokban, a főváros szívében, a népszerű Kadarka Borbárban tartottak.

A balatonlellei Pócz Pincészet 1991-ben kezdte meg működését, de Pócz József életében a szőlőtermesztés és a borkészítés hagyománya generációkra vezethető vissza. „A rendszerváltást követően kezdtem el építeni a birtokot – mondta el a bemutató kezdetén – és ma már nemcsak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, hanem vendéglátással is foglalkozunk. Szerencsés embernek mondhatom maga, mert azok közé tartozom, akiknek a szakmája, a hivatása és a hobbija azonos! A munkában segítségemre vannak gyermekeim, Szilvia, Attila és nem utolsósorban a párom, Katalin. Bízom benne, hogy unokáim is belenőnek, beleszeretnek majd ebbe az életformába.” Pócz József ma már nemcsak a pincészetének vezető borásza, hanem egyben a Balatonlellei Hegyközség elnöke is. „Az, hogy ma itt tartunk, rengeteg erőfeszítésnek köszönhető, de úgy hiszem, megérte az áldozatos munka, amit mind a szakma, mind a fogyasztók értékelnek.”

Pócz József

Pócz József

A Kadarka borbár, Budapesten, a Király utcában, arról híres, hogy ott főleg a hazai kisebb pincészetek válogatott borait találjuk. Olyanokat, amiket szívesen meginnánk! Készletüket mindazoknak kínálják, akik már régóta kóstolják a borokat, de azoknak is, akik még csak most kezdik. Mindenki megtalálhatja az ízlésének legmegfelelőbbet, emellett felfedezheti a magyar borrégiók rejtett sajátosságait. Olyan borokkal ismerkedhetnek, amik nincsenek ott az áruházak és a nagy vinotékák polcain, de ott lenne a helyük az asztalainkon. Így ismerkedtek meg Pócz Józseffel is, akinél már a legelső pillanatban „a tiszta tekintetből és az erős kézszorításból” úgy gondolták, hogy a palackokban is rendben lesz minden. A kapcsolatuk már négy évnél öregebb és eddig még senkinek sem volt oka panaszra.

Pócz Pincészet

Pócz Pincészet

A birtok a 350 méter magas Kishegyen, úgy a 260 méter magasságában található, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik az egész Balatonra. Tíz hektárjából haton fehérszőlőt termelnek. Borkészítési filozófiájukra jellemző, hogy nem féltik a „rangjukat” és képesek játékos, könnyed, igazi nyári borok készítésére is. Az egyik ilyen a „Bubori”, melynek már a neve is árulkodó. Gyöngyözőbor, és mivel a pincészet erőssége a házasítást, természetesen ez is egy cuvée. Három fajta: Olaszrizling, Zöld Veltelini és Rizlingszilváni gondosan megválasztott keverékaránya üde frissítő italt eredményezett. Készítésekor eleinte úgy járnak el, mint minden más bor esetében. Csak amikor a palackba kerül, akkor adnak hozzá kevés széndioxidot.

Pócz Pincészet

Pócz Pincészet

Pócz József meggyőződése, hogy bár nagyon fontosak az alapborok, a borok házasítása mutatja meg igazán, hogy annak a pincészetnek milyen a stílusa, milyen a borász ízlésvilága. Mennyire tudja egyedivé tenni a bort és ezzel együtt a pincészetét. Ezt a felfogást tükrözi a 2014-es Páros is, mely Chardonnay és Sauvignon Blanc fajták házasításával készült. Nevezetessége, hogy Magyarországon ebben a pincészetben készült elsőként ilyen összetételű házasítás 2001-ben, a 2000-es évjáratból származó borokból. A története is érdekes. A két alapbor tartálya egymás mellett volt, barátokkal kóstolgattak a pincében és véletlenül az egyikük összeöntötte két pohár tartalmát. Ez adta az ötletet, és hogy milyen eredménnyel járt, mi sem bizonyíthatja jobban, mint a tény: 2001-ben a Vinagora nemzetközi borversenyen ez a házasítás ezüstérmet kapott! Készítésekor öt hónapig érlelik finom seprőn, tartályban.

Pócz Pincészet

Pócz Pincészet

A pincészetben ugyanis az ezer hektoliteres tárolótérből 900 acéltartály és 100 hl a fahordós. Az arányt az indokolja, hogy ez a borvidék inkább a könnyed, illatos borok hazája. Erjedéskor viszont sok hő keletkezik, és ha túlságosan felmelegszik az erjedő must, kiégnek belőle az illatok és zamatok. Nem lesz olyan finom, gyümölcsös a bor. Szüretkor a mustot az acéltartályokban előbb 10 C fokosra hűtik, a szennyeződés leülepszik a tartály aljára, csak a színmustot fejtik át és erjesztik, 14-16 fokon. Így készült a Kokas-hegyi Chardonnay is, ami még csak a napokban kerül majd forgalomba. A 2015-ös esztendő igazán kiváló évjárat volt. Annyit sütött a nap, amennyi kellett és annyi eső esett, amennyit a szőlő szeretett. A szüret is jól sikerült, száraz időszakban, kézi szedéssel, válogatva. Erjedés után az újbort 225 literes, új tölgyfa hordókba tették és öt hónapig érlelték. Egy érdekes történet ehhez a borhoz is fűződik. A 2009-es évjárattal a pincészet részt vett a Vince Magazin borversenyén, ahol bekerült a legjobb 11 magyar bor közé. Majd a szervezők összeválogattak a világ minden részéről, hasonló évjáratú, árkategóriájú borokat. Neves külföldi borszakértőket, „master of vine” cím birtokosait kértek fel, ők egy magyar – egy külföldi borpár közül kiválasztották a jobbat. A tizenegy párból hét magyar győzött, közöttük volt a Pócz pincészet Chardonnay-a is. Megverte a palackonként 99 euróba kerülő, francia párját!

Pócz Pincészet

Pócz Pincészet

A 2015-ös Rosé Cuvée, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos – még szőlő formában történt – házasításából készült. A kékszőlő fajtákat a megfelelő érettségi állapotban szüretelik, általában egy tőkéről egy fürtöt vesznek le. Ebből lesz rosé, a többit a tőkén hagyják és csak hetekkel később szedik le – vörösbornak. Ez a vörösborok minőségét javító terméskorlátozás is egyben. Az időpont persze minden évben más, erősen függ az időjárástól. Sokszor előfordul, hogy a Kékfrankost teljes egészében le lehet szedni a roséhoz, mert ebben az előszüreti állapotban adja a legszebb, legillatosabb bort. A Pócz pincészetben tehát nem a máshol megszokott, igen gyakori módszerrel dolgoznak, nem a vörösborok szőlőjének préselésekor választják le a kezdetben kapott levet, hogy abból héjon erjesztés nélkül rosét készítsenek. A náluk alkalmazott eljárással könnyedebb borokat kapnak.

Pócz Pincészet

Pócz Pincészet

Már az eddigiekből is bizonyára kiderülhetett, hogy ebben a pincészetben a jó minőség mellett az egyszerűségre, természetességre törekszenek. Ez a borok címkéjén is megmutatkozik. A „legkomolyabb” – sok helyen birtokbornak nevezett – prémium minőségű házasítást egyszerűen az évjárat megjelölésével nevezték el. A „2013” cuvée-t Cabernet Sauvignonból, Merlotból és Kékfrankosból rakták össze, 60 – 35 – 5 százalék arányban. Az 5 %-ot akár fel sem kellene tüntetni, de itt megteszik, mert a Kékfrankos ad finom fűszert a bornak. Hagyományos módon, csömöszöléssel, kádban erjesztették, utána új barrique fahordóba tették és abban érlelték 24 hónapig! Bármennyire meglepő, ez a kitűnő bor csavarzáras üvegben kerül forgalomba. Társaságban ugyan még hiányzik a dugóhúzás „szertartása”, de az éttermekben már jobban örülnek a csavarzárnak. Könnyen kezelhető, mégis jól zár és a bor nem kap dugóízt. Talán csak a hosszú, palackos tárolásra szánt boroknál nem előnyös, ott levegő helyett egy kevés nitrogént vagy széndioxid gázt kell az üveg nyakába tölteni.

Révay András

6 Comments

  • A borról ennyit, köszönet érte.
    A névadót (Gyurgyalag, Méhészmadár, Piripió) személyesen ismerem. Szándékos volt a nagy kezdőbetű – gyönyörű madár, csodálatos hanggal. Ahol van egy-két kaptár, ott biztosan megjelenik. Személyes megfigyelésem, hogy röptében kapja el a méhecskét, lenyisszantja a fullánkos potroha végét, a maradékot lenyeli. Főleg a heréket kedveli, azok nagyobb testűek. 40 – 50 családom volt, ott egy pár gyurgyalag élt, aztán elköltöztem 10 családdal jóval távolabb, egy madár oda is követett. Haragudnom kéne rá a méhgyilkolászásért, de nem tudok. Olyan színes, mint egy papagáj, de lágyabbak a színei.
    Ennyit pedig a gyurgyalagról…

  • A gyurgyalag nem csak méheket zsákmányol, nagyobb testű más repülő rovarokat (sáskák, szitakötők) is elkap. Nagyobb mennyiségben, esős napokon, a kaptárak közelében megtelepedve fogyaszt méheket. Ilyenkor érdemes lehet riasztani, bár a méh családokat ilyenkor sem veszélyezteti (inkább csak a méhészek idegeit). Magyarországon fokozottan védett!

  • A gyurgyalag az nem valami Gyurcsányi-féleség ?

    Továbbá a bölömbika is nagy rejtély nekem…

  • A bölömbika (Botaurus stellaris)……………………. gázlómadár.
    Üdvözlettel

  • Totkám nem jól tudod.
    Hiszen már Frigyesbácsi Mr. Karinthy is írja egy dolgozatában hogy idézem ( nem szószerint mert már rég olvastam ) :

    ” Nagy felvonulás. A menet élén két kapitány (vagy hasonló) bölömbikát vezet láncon.”

    Akkómeg nem lehet valami lud, nemiga?..:)

  • Lehet,hogy nincs igazam,de az alábbiakat érdemes elolvasni:::

    Bölömbika

    A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
    Infobox info icon.svg
    Bölömbika
    Bittern – Botaurus stellaris.jpg
    Természetvédelmi státusz
    Nem fenyegetett
    A bölömbika (Botaurus stellaris) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár. Régi magyar népi nevei: dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém.
    Alfajai

    Eurázsiai bölömbika (Botaurus stellaris stellaris), ez az alfaj él az elterjedési terület java részén, Európában, Ázsiában és Afrika északi részén
    Fokföldi bölömbika (Botaurus stellaris capensis), a másik alfajtól földrajzilag jelentősen elkülönülten él Afrika déli részén

    Megjelenése

    A bölömbika alapvetően világosbarna rejtőszínű, tollazata sötétebb barna és fekete csíkokkal mintázott. A feje teteje fekete, a szájzuga kékeszöld. Hossza mintegy 70-80 centiméter, szárny fesztávolsága a 125-135 centimétert is eléri – a valóságban azonban jóval kisebbnek látszik, mivel rendszerint gubbasztó testtartásban látható. Tömegét tekintve a hím a nagyobb (1-2 kilogramm között), míg a tojó mintegy 0,5-1 kilogramm közötti testtömegű.
    Életmódja

    A nagyobb termetű gázlómadarak közé tartozik, és a többi gémfélétől eltérően kizárólag költőhelyén, a sűrű vízi növényzet között keresi táplálékát. Békákat, halakat, gőtéket, gyíkokat, madárfiókákat, ízeltlábúakat, ősszel és télen kis rágcsálókat is fogyaszt. Vonuló madár, általában március elején érkezik és október közepén távozik. Meleg vizű kifolyók, egyéb, be nem fagyó vizek mellett egyes példányai – gyakran kisebb csoportokban – áttelelnek. Vonulás előtt nem gyülekezik csapatokba. Telelőterülete a Földközi-tenger partvidéke, főként az észak-afrikai partok.

    Színezete kiváló rejtőzködési lehetőséget biztosít számára a nádasokban. Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja és csőrét felfelé tartja („cövekel”). Mivel hosszú ideig képes mozdulatlanul maradni, gyakorlatilag észrevehetetlen. Ha hirtelen meglepik, szárnyát kitárja, és nyitott csőrrel csapkod.

    Költéskor hallatott hangja, melyről nevét is kapta, jellegzetes mély, búgó, kéttagú bömbölés, mint a távoli ködkürt. Néha kilométernyi távolságra is elhallatszik. Repüléskor a gémfélékre jellemző érdes, „kuah”/„kuou” kiáltásokat hallat.
    Szaporodása

    A gémfélék többségével ellentétben nem alkot költőtelepeket, hanem magányos fészkelő. Ovális, nádból, sásból és gyékényből álló fészkét a sűrű növényzet közé építi, közvetlenül a vízszint fölé. Fészkelőhelyként elsősorban a nagyobb kiterjedésű nádasokat kedveli. Költését április közepén kezdi és június végén, július elején fejezi be. Tojásainak száma 4-6. Csak a tojó kotlik, a hím a fiókák etetésében sem vesz részt. A kotlási idő 25-26 nap. A kikelt fiókák eleinte kisebb vízi rovarok lárváit és más lágy táplálékot kapnak, később viszont nagyobb állatokat is visz a tojó a számukra. Két-három hétig maradnak a fészekben, utána szétmásznak a környező növényzet közé. További öt-hat hét múlva válnak röpképessé.
    Kárpát-medencei előfordulása

    Magyarországon a bölömbikák állománya stabil, 700-1000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, a Fertő, a Balaton, a Kis-Balaton és a Tisza, valamint a többi alföldi víz mentén fordul elő, Észak-Magyarországon és a Dunántúlon kisebb az állománysűrűség.
    Védettsége
    Bár az állománya stabil, a bölömbika Magyarországon fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint. Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő).

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.