Miért irígyek egymásra az emberek? — Madzsar József, egy igazi polihisztor története

2016 augusztus 14 8:37 de.35 hozzászólás

A probléma talán egyidős az emberiséggel. Vannak viszont kivételek is. Egy ilyen ember volt Madzsar József aki egyszemélyben volt orvos, fogorvos, politikus sőt helikoptertervező.

Madzsar József Budapesten született 1876-ban. Apja amikor kinevezték a nagykárolyi távirda vezetőjévé, családjával elköltözött ebbe az erdélyi faluba. Nagy hatással voltak rá az ott töltött évek.

Öccsével a két évvel fiatalabb Imrével, minden évben más és más szakmákba kostólhattak bele. Mert az apjuk a nyári szünetek idejére beadta őket valamilyen iparoshoz segédnek, hagy ismerkedjenek a szakmákkal.

Ám emellett két olyan emberrel is megismerkedett akik nagyban hozzájárultak az élete további alakulásához. A nagykárolyi Piarista gimnáziumban mint kiskamasz ismerkedett meg Jászi Oszkárral és Ady Endrével. Jászi révén aki az iskolai önképző kör elnöke volt, sok hasznos olvasmányt kapott. Ady annak ellenére, hogy költő volt, megtanította hogyan kell megverekedni a csizmadia inasokkal. Jászinak még mást is köszönhetett. A húga, Jáki Alice ismerettségét, aki később a felesége is lett. Az érettségi után Budapestre került az orvosi egyetemre. Gyenge tüdeje miatt párhuzamosan tanult Budapesten és Páduában. Itt alakult át az Aliceval kötött barátság szerelemmé. Páduában fejezte be a az egyetemet.

A Madzsar szülők nem nézték jó szemmel a kapcsolatukat, különösen Madzsar apja. De Alice bátjya is sokszor úgy nyilatkozott, hogy Madzsar József egy izgága zöldfülű. Senki sem örült amikor 1901-ben bejelentették, hogy összeházasodnak. A házasságuk után Alice terhes lett és sokáig úgy tünt nem lesz képes kihordani a gyermekét. Az orvosok már teljesen lemondtak róla. Férje gyógytorna gyakorlatokat írt neki elő, és ezek úgy felerősítették, hogy képes volt megtartani a gyerekét.

Lányuk Lili születése után Alice elhatározta, hogy részletesen kidolgozza a gyakorlatokat, hogy más terhes nőknek is hasznává válhasson. Később ennek köszönhette, hogy világhírűvé vált az általa kifejlesztett gyógytorna gyakorlatok révén. Férje József, hogy a család jobban megtudjon élni, egy klinikán állást vállalt és mellette fogorvosi praxisba kezdett. Ő volt az első aki meghonosította a porcellán tömést, az altatásos beavatkozást, valamint a röntgen gép használatát. Köztudott volt róla, hogy a szegény pácienseit ingyen gyógyította.

Hamar kapcsolatba került a politikával. Mint szociáldemokrata behatóan kezdett foglalkozni a munkásosztály helyzetével. Ezen belül is az alkoholizmussal, mely ekkoriban az egyik vezető szenvedélybetegségnek számított Magyarországon. Néhány év alatt ő lett a téma elsőszámú szakértője. Orvos konferenciákat tartott és a szociáldemokrata párt az ő javaslatára hozta létre az Alkoholellenes Munkásegyletet.

Az önmagát szabadszocialistának nevező Madzsar csatlakozott sogóra Jáki Oszkár körül kialakult Társadalomtudományi Társasághoz. 1906-ban a Szabad Gondolat nevű újság szerkesztője lett. Baros utcai otthonukban sok ember megfordult, festők, költők és más „világot jobbá tenni akaró” emberek. Felesége gyógytorna iskolája egyre híresebb lett, ahol a páciensek meztelen tornáztak. Mindenben hajlottak a formabontó új megoldásokra. Az egyik újság még azt is megírta hogyan sikerült leküzdenie a tüdőbaját. Egyszer egyhuzamban 2700 km.-ert evezett és ezzel megdöntötte kora valamennyi rekordját. 1910-ben szabadalmat jeletett be egyik barátjával a helikopterre. Lázásan vetette bele magát az új kihívásba de aztán abba hagyta. Örökké képezte magát.

Egy alkalomal amikor találkozott Szabó Ervinnel, szóvá tette, hogy a könyvtári katalógus rendszer mennyire elavult és rossz. Szabó erre azt mondta neki, hogy akkor csináljon egy jobbat. Képes volt abbahagyni a fogorvosi parxist és mint aligazgató helyezkedett el a fővárosi könyvtárban. Ő vezette be a ma is használatos „tizedes osztályzást”. Az első gyerekkönyvtár is az ő nevéhez fúződik amit az Almásy téren alakítottak ki.

Aztán ezt is megunta és abbahagyta. Újra az orvostudománynak szentelte az idejét. Akkoriban Magyarországon nagyon magas volt a gyermek és csecsemőhalandóság. Az első világháború után a helyzet még rosszabb lett. Lérehozta a védőnői hálozatot, hogy figyelemmel lehessen követni a csecsemők fejlődését. Az ő javaslatára szavazták meg, hogy a szoptatás és szülés idejére a kismamák járulékot kaphassanak. A városházára is eljutott az újításainak a híre, és őt kérték fel a népegészségügyi rendszer megreformálására és átalakítására.

Madzsar József

Madzsar József

A forradalom idején a Tanácsköztársaság, egészségügyi államtitkárnak nevezte ki. A forradalom bukása után a fehérterror idején mint kommunista gyanus személyt többször is vád alá helyezték. Az volt az egyik vádpont ellene, hogy ő volt az aki a fővárosi fürdőket megnyitotta a szegények számára.

„Az egészségügy nem politikum, és nem válogat a baktérium forradalmár és ellenforradalmár közt”- mondotta egy tárgyalás alkalmával.

A rendszer nem így vélekedett, és néhány hétre letartóztatták. Kiderült, hogy Madzsar még a tanácsköztársaság idején sem tudott nyugodtan maradni. Szembeszált már akkor is azokkal akiket túlkapásokon ért.

Egyszer fizetésemelést követelt a védőnőknek, máskor meg egy apáca kolostor kisajátítását akadályozta meg.

A börtönben naplót kezdett vezetni a társaival szemben alkalmazott atrocításokról. Szabadulása után emigrációra kényszerült. Bécsben egy ideig a Bécsi Magyar Újság szerkesztőségét vezette. Ám az orvosi hivatását szerette volna folytatni. Szkopjéba ment és ott vállalt fogorvosi munkát.

A változatosság kedvéért most néprajzi kutatásokkal kezdett el foglalkozni szabadidejében. Ám a honvágya és a családja utáni vágyódása ismét visszavite Magyarországra. Sokáig állt körözés alatt amig kint élt, és csak nehezen szüntették meg az ellene irányuló hajtóvadászatot. Orvosi praxist nem folytathatott. Barátai révén lexokon szerkesztési munkákat kapott és hamar bebizonyította, hogy ebben is tehetség. Az ő szerkesztésében jelenhetett meg a Tolnay és Révay lexikon.

Madzsar Alice iskolája ekkor már annyira jövedelmező volt, hogy nem szenvedtek hiányt semmiben sem. Alice a gyógytorna mellett szinházi mozgástechnikai koreográfiát is tanított. A színházi fotós pedig férje józsef lett. Madzsar a szinházi fotózás mellett mást is fotózott. A nyomornegyedeket kezdte el fotózni és szakszervezeti gyúléseken mutatta meg azokat a közönségnek. Hamarosan ismét felkeltette a nyomozók figyelmét. Letartóztatták aztán pár hónapután szabadon engedték, de állandó megfigyelés alatt tartották.

1932-ben e régi ’koreográfia alapján” hat hónapra itélték, aztán rövidesen felmentették minden vád alól. Idegei kezdték felmondani a szolgálatot. Többször is öngyilkosságot próbált meg.

Az idealista polhisztor egyetlen egy elképzelést dédelgetett: emigrálni a Sovjetunióba. Tervét csak 1935-ben hajtotta végre. Felesége Alice váratlanul elhunyt. Újabb letartóztatás fenyegette. Kassára ment ahonnét aztán kalandós módon sikerült Moszkvába jutnia. Hamarosan rájött, hogy a Szovjetunió sem egy olyan Kanaán aminek ő elképzelte. Hitt abban, hogy a Szovjetunióban az igazságosság elve érvényesül, de hamar csalódnia kellett. Összejárt az akkori magyar baloldali emigránsokkal. Ám egy idő után ezek a találkozások elmaradtak, illetve ritkultak, mivel mindenki félelemben élt, hogy ki, kit is fog feljelenteni vagy besúgni. 1938-ban aztán egyik barátja Sik Endre hiába várta egy megbeszélt találkozóra. Helyette más, Sütő Géza ment oda az asztalhoz.

– Gondolom Madzsarra vár. Vele már nem fog találkozni soha. Ma éjszaka elvitték.

– Nem tudom elhinni, – hördült fel Sik. Az egyike volt a legtisztább embereknek.

Késöbb derült csak ki a titkosított KGB iratokból, hogy Madzsart valamelyik gulágra hurcolták koholt vádak alapján. Ezen iratokból derült ki az is, hogy egyik feljelentője a Vologya névre hallgató Nagy Imre volt, Magyarország későbbi mártirhalált halt miniszterelnöke volt.

Hogy pontosan mikor is hunyt el és hol azt mai napig nem tudni. Madzsart tíz év kényszermunkára ítélték. Egyes volt fogolytársak akik életben maradtak úgy nyilatkoztak, hogy 1940 ben még látták egy Kotlasz nevű fogolytáborban, ám találták egy hivatalosnak tünő iratot is, amely Arhangelszből lett keltezve. Bármi is a valóság az a tény, hogy Madzsar röviddel 1938-as letortóztatása után 1940-ben meghalt.

Avi ben Giora

35 hozzászólás

  • Imrédy is a halálos ítéletnél jött rá, hogy jobban járt volna, ha a politika helyett a bankszakmában marad …

    Itt semmiféle irigységet nem látok, ami ennek az embernek a sorsát megrontotta volna. Inkább az a forradalom falta fel őt, aminek naivan a szolgálatába állt.

  • MOzgalmat kezdeményezek mindannyiunk számára, annak érdekében hogy meggyőzzük Christophert, hogy a javítható változatra állítsa át a formátumot. Már sokszor éreztem szükségét ennek, amikor utólag egy kis hibát találtam az írásomban, de ha egyszer elment, azután már nem lehetett javítani rajta.
    Ebben az esetben Jászi Oszkár helyett ”Jáki” van a szövegben, nyilvánvalóan javításra szorul, de nem lehet.
    Chris, át lehet nyergelni a javítható formátumra különösebb baj és költség nélkül?

  • Christopher Adam

    Javitható utólag is, Sándor. Ha otthon leszek javitom is.

  • Igen!
    Az jo lnne ha tuolag si lhetne jvítnai z írsáokat !

    Mondjuk 10 perc állna rendelkezésre erre.

    Hogy a hje sírási hubákat kijavícsuk.

  • Úgy látszik nem tévedtem,amikor hosszú idővel ezelőtt beírtam ide a Vologyja nevű ügynök vértől szennyezett ténykedését.Akkor tájt Kopácsi Judith alaposan lehülyézett és elküldött Anyám “alfelébe”.CHRIS,kérlek nézz utána,mert a kiváncsiságom már kezd kínozni.

  • Én még most is megkérdőjelezném ezt a Vologya ügyet. Honnan vetted ezt? Hol a konkrét bizonyités erre?

  • Ne kinozzon efellől semmi sem. Sok dolog van, ami Kopácsi Judit számára új, de másoknak is. (pusztán zárójelben irom le még teneked is jöhetnek olyan tények amikről eddig nem tudtál)Gyuri az életben mindig vannak régi dolgok amikről csak jóval később tudjuk meg az igazságot. Ez is olyan dolog. Ezt nagyon kevesen tudták (én sem tudtam száz százalékig pontosan pusztán azt, hogy az akkori magyar emigránsokat sikerült jól összeugrasztania KGB-nek. Példul az is kederült iratokból, hogy a kuglifejű Matyit maguk a ruszkik rendelték vissza a forradalom leverése után. Ő vissza akart volna menni és kádár janó helyett ismét elfoglalni a bársonyszéket. Ám a ruszkik nem akartak egy nagyobb forradalmat amit levertek. Ezért gyorsan házi örizetbe tették Rákosi pajtást akárcsak Hruszcsovot amikor lebratyizott Kenedivel.) Vologya alias Nagy Imre nem az egyedüli volt aki ebbe a csapdába esett. Ám ahogy a címben is irtam itt inkább alapvetően az irígység is közrejátszott. Madzsar egy nagytudású ember volt aki pusztán rövid ideig lehetett ámítani a hülyeséggel, és hamar szálka lett a Szovjetunióban amiről azt hitte, hogy a munkásosztály paradicsoma.

  • Judith!
    A BBC hystori német nyelvű adásában egy történész bemutatta a régi KGB iratokat, és abban volt benne. Sajna ebből az aktahalmazból kibányászták még sok más nevet is akikről az ember álmában nem gondolta volna, hogy a KGB emberei. Sokakat megfertőzött az a kórság. Se te se én nem voltunk kivételek. Annó még te is hittél amig szegény apádon keresztül nem szembesültél az igazsággal. Egyszer mindenre fény derül. A kérdés csupán mindig az mikor.

  • Göllner András

    Madzsar József személyes története valóban különleges módodn tükrözi a 20. század magyar történelem rapszódikus keresztmetszetét. Duczynska Ilona (Polányi Károly felesége) 1917-ben, diáklányként, rokonként vendégségbe járt Madzsar Józseféknél Budapesten, amikor felfedeztett egy Browning revolvert Madzsar íróasztal fiókjában. Madzsar tudta nélkül, ezzel a pisztollyal indult ki egyik nap, hogy agyonlője az akkori magyar miniszterelnököt, Tisza Istvánt. Tervét csupán az hiúsította meg, hogy a merénylet előtt egy órával, és amikor már Duczynska a helyszinen várt rá, Tisza lemondott. Duczynska csalódottan visszakullogot Madzsarék lakásába, és visszahelyezte a pisztolyt a fiókba. Házigazdája sose tudta meg, hogy kedves kis rokona, tudta nélkül, mit tervezett pisztolyával. (Erről az epizódról Duzcynska nekem először személyesen számolt be 1976-ban, én lektoráltam azt az írását amelyet végül e témában a nyilvánosság elé tárt 1978-ban)

    Mi se tudunk nagyon sokat arról, mivel csalta be Nagy Imre magát a KGB szívébe a harmincas években. De azt tudjuk, hogy ennek a bizalomnak köszönhetően nevezték őt ki Malenkovék és Vorosilov magyar miniszterelnöknek 1953-ban. Amivel nem számoltak Nagy Imre orosz barátai, az volt, hogy az évek során, az egykori KGB ügynök tisztességes magyar emberré változott, amelynek legcsodálatosabb bizonyítékát 1956 Októberében, majd azt követően, a hősi halált felválalva, nyújtotta. Mindnyájan tanulhatunk hibáinkból, mindnyájunknak megadatott, hogy jóvá tegyük hibáinkat. Nagy Imre saját életét áldozta hogy megszabaduljunk a zsarnokságtól. Ezért az áldozatáért örök hálával tartozunk neki.

  • Judith és Christopher,

    Aviban hitelessége tény kérdésekben mindig kétséges, ugyanis sokszor csak dobálódzik a szavakkal…

    Lámcsak, itt a Ti kezdődő vitátokban is, felhozza egy BBC műsor nyilatkozóját, mint aki (Avi szerint) “ott is bemutatta a KGB iratokat, és, úgymond . a b b a n . v o l t . b e n n e…

    A . k é r d é s . már csak az Avi ban bizonyítékáról az, hogy mi volt azokban benne ?

    1./ Az volt benne, hogy Nagy Imre KGB ügynök volt ? – amit mindenki tud, hogy munkatgársa volt a szervezetnek, tehát közismert.

    2./ Vagy konkrétan az, hogy Nagy Imre “KGB ügynök” v a l ó b a n . r é s z t . v e t t . e az itt tárgyalt ügyben(!), Madzsar József csapdába ejtésében ??? Mert, ha nem ilyen konkrét az adat akkor Aviban megint akkorát hazudott, mint a bécsi torony gombja…

    Aviban Kenobi nem először blöfföl ezen az oldalon, mint ahogy most is… Sokan figyelmezették már Őt erre a “hibájára”, mint ahogy ezt a kommentekben használt kifejezései is elárulják a hipp-hopp hasraütős stílusát, és vonják kétségbe a az egész oldal szavahihetőségét is. Egy ilyen ügyben komoly, kizárólag témába vágó bizonyítékokra volna szükség, és nem ilyen “hallottam itt, meg ott”… Ez a “””munkatárs””” így csak lejáratja a KMH-t.
    ˙

    .
    Kedves Christopher!

    Az ő írásait – vagy inkább blöffentyűit – csak feltétlen lektorálás után szabadna leközölni, mert azok így teljesen elkomolytalanítják a KMH hitelességét. A . h i t e l e s s é g . pedig egy médium, egy sajtótermék, vagy egy blog legnagyobb kincse…

  • Avi ben Giora!

    Védd meg magad a JUdith, meg a Málnaszőr hazugság vádjaitól és

    közöld az iratok hivatkozási és iktató számait !

    Arra nem hivatkozhatsz, hogy attól még, hogy az információid nem konkrétan az ügyről szólnak, attól még Nagy Imre KGB ügynök volt. Ez önmagában kevés, tehát az ügy szempontjából hamis…

  • Úgy tudtam, hogy a szovjetunióba emigrált, és ott tartóztatták le. Elítélték, és kivégezték 1938-ban.
    Mindegy.

  • Nem tudom, ki látta Nagy Imréről szóló filmet?
    Arról nincs szó, hogy KGB ügynök volt, de az biztos, hogy meggyőződéses kommunistaként, kint járt a Szovjetunióban is.

  • Éppen mondani készültem, hogy én óvatosabban kezelném a KGB által szállitott dokumentumokat Azaz nem mernék mérget venni rájuk. Ők, ugyanis elöszeretettel gyártottak, vagy semmisitettek meg dokumentumokat, amik az Ő pillanatnyi politikájuknak éppen megfeleltek. Ez volt többek között a fő indoka, hogy Kanada nem volt hajlandó kiadni jónéhány ukrán nacionalistát, akik a háboru után háborus bünöséggel voltak vádolva a Szovjetek által. Ismervén a céget, akik pl. Apámból is szivesen kreáltak volna egy közönséges tolvajt, akinek a hivatali páncélszekrényében találtak 50 arany Doxa órát, úgy egy űgynöki aláirást is könnyü lett volna előkotorni, ha azt az űgy úgy kivánta.

  • Avi,
    azt hiszem egy időre eláshatjuk a csatabárdot.Sok szégyenleteset tudok,lehet,hogy csak az egyik oldalról.Arra kérlek ne vitázzunk a mi dolgainkról,mert még a te oldaladat sem akarom eláztatni. Majdnem együvé tartozunk,tehát mint annakidején Begin is tette, gyere ne menjünk bele semmiféle testvérháborúba ellenségeink örömére!Hogy Ő mikor akadályozta meg példamutatóan a jövő generációknak azt te is tudod,tehát nem vita téma.Különösen nem itt. A Vologyja sztorit én is több irányból hallottam.Sokkal keményebb ténykedéssel,mint ahogyan Te megjegyezted.Nem szállok be a vitába,mert nem akarom egy nemzet büszkeség generáló legendáját luftballonként kipukkasztani. Különös tekintettel az igaz legendák deflációjára.

  • gyuri10
    2016 augusztus 15
    2:49 du.
    Nem akartam már többet kommentelni, de ezt most nem tudom kihagyni:
    Gyuri bácsi ez nagyon Emberi volt!
    (Amúgy tévhit a nemzeti büszkeséget generáló legenda, elég róla csak a padlásuk lesöprését elszenvedő és ezért éhezésre kényszerített parasztokat meginterjúvolni. Vologya 1956-os szerepe is erősen túlheroizált.)

  • Seres Robert, én igen örülök, hogy ennyire meg vagy hatódva gyuri10 nagylelküségétől, de bevallom, a tied egyáltalán nem ütötte meg nálam ezt a határt. Nagy Imre u.n. padlásleseprésének volt egy olyan mellékes oka, mint pl. a Párizsi békeszerződés, aminek értelmében Magyarországnak rengeteg pénzt és egyébb termékeket kellett a Szovjetuniónak háborus kárpótlásként kifizetnie. Mert ugyebár az úgy kezdödött, hogy Magyarország küldte eredetileg a hadüzenetet és nem forditva. Erről egyesek szeretnek elfelejtkezni. Nagy Imre 56-os szerepléséről pedig nem hiszem, hogy az adott körülmények között Te jobban szerepeltél volna. Sőt, igen kétlem, hogy vállaltad volna a kötelet is az ügyért.

  • Göllner András

    Kopácsi Juditnak teljesen igaza van abban, hogy nem szabad akár a KGB, akár az ÁVH aktáit, egy az egyben, hitelesnek minősíteni. Ezek a terror szervezetek ártatlan emberek millióinak az életét oltották ki hazug vádaskodásaikkal. Wallenberg esete csak egy példája annak a hazugságáradatnak, amely ártatlanok életét kioltotta, a műveletet meg utólagosan meghamisította. Nagy Imrének a helye minden tisztességes magyar szívében van. Szobrát a helyén kellett volna hagyni a Parlament közelében. Azoknak a nép-nemzeti sumákolásoknak köszönheti eltávolítását megtisztelő helyéről, amelyek a Fidesz saját “komcsiait” ( pl Szűrös Mátyást) Istenítik, a másik oldalét meg kizárólag hazaárulóként ábrázolják. A történelemhamisítás, mint a pálinka, egy valódi Hungaricum. Az előbbivel az a baj, hogy nem az emésztést, hanem a hányingert gerjeszti.

  • András, én nem tudok arról, hogy a Nagy Imre szobrot eltávoliották volna a Parlament közeléből.

  • Göllner András
    2016 augusztus 16
    10:28 de.
    2012-ben át akarták helyezni a szobrot a tér másik oldalára. Demjén Sándor a szobor megalkotásának szponzora megakadályozta. Kijelentette, hogy visszavonja a támogatási pénzt, ha hozzányúlnak a szoborhoz. Így továbbra is ott áll a vértanúk terén, és csak a Károlyi szobrot helyezték át Siófokra.

  • Málnaször!
    Szörszálhasogatósdit ez ügyben nem szeretek játszani. Nem szoktam a hasamra verni ahogy te írod. Nagyjából amiket eddig publikáltam mind alátámasztható. Hogy a BBC ez ügyben sumákolt e vagy sem azt nem tudom (a BBC egyik olyan cégér a mai hírközlésben amely nem igen ad le olyan riportot ami szerinte hamisítvány avagy kamu. Viszont Kopácsi Judith véleményének mindenképpen helyt kell adni. Vol rá nemegyszer példa, hogy egy hitelesnek mondott KGB papír hamisított volt (mondjuk az édesapját és az én apámat is nyugodtan lenyonhatták volna ilyen Doxa ügyekkel de nem mentek ideáig. Találtak más pontokat mely alapján Judith apját és apámat is leültették. De egy biztos a KGB keze benne volt a dologban. Hogy a KGB-nek kiktől kerültek a birtokába kamu adatok azt nem kell nagyon firtatni. Jelentettek már neki akkor is)
    Ez nekem is új, hogy Nagy Imre szobrát eltávolították. Igaz nem jártam arra legalább tíz éve. Ha meg igy áll akkor ennél jobb bizonyíték nincs is az Orbán kormány árulására. Egy szónak is száz a vége. Mindig is léteztek besúgok és olyan káderek akik néha csak meggyőződésből és nem haszonszerzésből jelentettek fel embereket. Hogy volt aztán sok olyan is aki később meghasonlott magával és felfogta mekkora bűnt követett el az más kérdés, de voltak ilyenek is

  • gyuri10
    2016 augusztus 15
    2:49 du.
    Fogadj el tőlem egy őszinte vastapsot! Ha mi harmad ennyire képesek lennénk a közös érdek érdekében félretenni az egymás iránti személyes gyűlöletünket a belénk eröltetett irigységet és a megosztó pártoskodást, mint Ti általában, akkor ma Magyarország nem Európa lesajnált és szényenletesen kiszolgáltatott országa lenne!
    Ami meg Nagy Imre megitélését illeti én megértem Kopácsi Judit(h) szoros családi okok miatti elfogultságát és a kétes dicsőségű mundér becsületének elfogult védelmét!

  • Zsombor, most mondjam azt, hogy hálás vagyok kedves megértésedért? Nem vagyok. Amiket én irok, azokat tényekkel és főleg dokumentumokkal támasztok alá. Akár Nagy Imréről, akár Kopácsi Sándorról is van szó.Számomra, amit Ők képvisltek, teljesen elfogadható, és természetesen, minden álságos támadás ellen megvédendő. A szoros családi kapcsolat számomra azt is jelentette, hogy olyan közegben nöttem fel, ahol a dolgokat belülről láthatták, szemlélhették, kostolhatták, no meg idönként még “élvezhették” annak teljes ódiumát is. Csak hogy tisztábban lásd, honnan is jövök, az elmúlt néháyn évben közel két és félezer oldal dokumentum van a kezemben, amit a Államvédelmi Dokumentációs központ eddig a Kopácsi családról összegyüjtött. És, megnyugtattak, még nem jutottak az adatok végére.

  • Katona Zsombor,
    a gyűlölködésnek,de a barátságnak is van határa.Sem ez sem az nem tehet nemzeti érdekek árulójává.

  • Kedves Judith!
    Te is nagyon jól tudod, hogy mai napig nem tudsz dokumentumokat úgy közzé tenni, hogy ne szólnának be “na ezt honnét tetszett begyűjteni”? Még akkor sem akarnak elhinni dolgokat amikor ez “egyenesen” magától az érintettől érkezik. Remélem egyszer csak a végire jutsz majd, hogy megkapod a teljes dokumentációt és azt majd könyv formájában ki is adod( magánkiadásban mert az elkövetkező húsz évben nem valószin hogy magyar kiadó vállalkozni fog arra, hogy kiadja)

  • Göllner András

    @ kopácsi Judit, Don Ovuz

    Köszönöm a helyreigazítást. A szoboreltávolítási döntésről tudtam, Demján jogos felháborodásáról is – úgy látszik a pénznek ereje van. József Attila, és Károlyi Mihály támogatói nem tagjai az Orbánista oligarchiának. Kár. Akkor talán az említett két ember szobrát sem távolították volna el a helyükről Orbán utcaseprői.

    A fentiektől függetlenül, Nagy Imrének hála és tisztelet egyenes tartásáért, Kádárnak és Biszkunak pedig megvetés jár azért hogy elárulták ’56 szellemiségét. Nem miattuk vált Magyarország a legvidámabb barakká hanem az ötvenhatosok miatt, akik Kádárt, Hruschovot, Andropovot, és Brezhnyevet meggyőzték – hőstetteikkel, áldozatukkal – hogy a magyarokat jobb óvatosabban kezelni mint a többi csatlós népet. Kádár bár milyen nótát eljátszott volna Bolshevik főnökeinek. Ott zenélt Rákosi mellett is, amikor Rajkot cipora verték, majd 49-ben fel akasztották. Ott zenélt volna végig, ha Rákosi nem húzza ki alólla a széket. És ott zenélt akkor is amikor Nagy Imrét arcal a föld felé, egy gödörbe ásták a proletár diktatúra hóhérjai, ott muzsikált amikor a magyar csapatok bevonultak Cseszlovákiába 68-ban. A gerince gumiból volt, és aki ezt nem látja az vak, aki őt vissza siratja az egy gerincferdült magyar alkatot sirat vissza. A magyarok tragédiája az, hogy gerincüket hol egy Horthy, Prohászka, Szálasi, vagy Orbán hol egy Rákosi, Gerő, vagy Kádár kezére bízzák. E nép, politikai kultúráját, a szél-kakastól vette.

  • Judith Kopacsi
    2016 augusztus 16
    4:40 du.
    Kissé tapintatlan voltam és nem édesapád, hanem Nagy Imre több évtizedes munkásmozgalmi, internacionalista és szovjet elkötelezettségű múltja után tűnik elgondolkoztatónak hirtelen jött pozitív pálfordulása, magyar patriotizmusa. Ma már nem lehet kikövetkeztetni, mert az Ő véleménye is szükséges volna hozzá hogy, véletlenül és ösztönösen sodródott az eseményekkel, pedig látni lehetett, hogy ez reménytelen igyekezet lesz, esetleg szándékos valamilyen megcsömörlésből fakadó tudatos rebellió volt részéről vagy naívan elhitte hogy, a nyugati kibicek most az egyszer nem csak uszítanak, hanem tartják is a szavukat. A végeredmény vitathatatlan: az új rendszer hogy, megingathatatlan hatalmát fitogtassa, mártírt csinált belőle, mert nem volt hajlandó velük megalkudni és visszaállni mögéjük, ami kétségtelenül hatalmas emberi tartást mutat!

  • Apám könyvéből részlet. Talán ez jobban illusztrálja a MI IMRE BÁCSINKAT.

    “1953 tavaszán a budapesti X. kerület, Kőbánya képviselője lettem. Nem mondhatom, hogy megválasztottak, hiszen ellenjelöltek hiányában a választópolgárok által leadott szavazatok csupán tudomásul vették az előre kiválasztott jelölteket. Mi mást tehettek volna?
    A véletlen folytán úgy alakult, hogy a Parlament épületébe akkor léptem be első ízben, amikor Nagy Imre elmondta híres miniszterelnöki bemutatkozó beszédét. A félhold alakú csarnokban, amelyet nemzeti múltunkat ábrázoló festmények díszítenek, láttam szólásra emelkedni egy testes magyar embert, őseink stílusában növesztett bajuszával ; hallottam ízes, parasztos beszédét. Minden bizonnyal a Moszkvában a szovjet vezetőkkel egyeztetett program pontjait ismételte meg.
    Be kell szüntetni az államvédelmi szervek által elkövetett atrocitásokat, hasznosabb célra kell felhasználni a nehézipari befektetésre szánt túlzott összegeket, biztosítani kell a földművelők részére, hogy választhassanak a termelőszövetkezet illetve az egyéni gazdálkodás között, engedélyezni kell a kisipart, nagyobb szabadságot kell biztosítani az állampolgároknak.
    A magyar parlamentben, ebben az 5-6 éve halott szervezetben, ahol a küldöttek közönséges szavazógépek voltak, mint jómagam is, felkaptuk a fejünket. Elragadtatva hallgattuk ezt az új hangvételt. Figyelmesen szemléltük a szónok nyílt tekintetét és a mellette ülő Rákosi szenvtelen arcát. Csoda volt születőben. Ahelyett, hogy elimádkozta volna az unásig ismert marxista liturgiát, Nagy Imre, ez a kommunista államférfi úgy kezelt bennünket, mint ahogy egy gondolkodó ember kezeli a hozzá hasonlókat. A könyökömmel meglöktem F-et, az építőipar kiváló dolgozóját, aki szintén pár napja „megválasztott” képviselő volt.
    — Álmodom?
    – Nem hiszem! válaszolta. Vagy ha igen, úgy mindketten ugyanazt álmodjuk.
    A szónok most a művelődés ügyéről kezdett beszélni.
    – Meg kell javítanunk a kis magyarok iskolai oktatását…
    „Kis magyarok.” Te jó Isten! A felszabadulás óta a „magyar” főnevet száműzték a hivatalos szókincsből. Már nem tartoztunk semmiféle népi közösséghez (etnikumhoz), legalábbis nem bevallottan. Neveztek bennünket „magyar dolgozónak” , „magyar dolgozó népnek” , „a béketábor magyar bástyájának” , de sohasem egyszerűen „magyaroknak” .
    Nehéz érzékeltetni, de ettől az egy szótól valami hihetetlen jó érzés töltött el bennünket.
    Alig fejezte be beszédét Nagy Imre, amikor a képviselők felugráltak helyükről. S ez nem az a ritmikus taps volt, amit a fasizmustól vettünk át és a kommunizmusban kötelezővé tettünk, hanem a helyeslés féktelen orkánja, amely a szívek legmélyéről tört elő.
    Rákosi is tapsolt, bár mindenfajta lelkesedés nélkül. Tudta, hogy felügyelet alatt áll. A diplomáciai testület páholyában felfedeztük a szovjet nagykövetség küldöttségét is, s köztük a nagykövetet (aki ebben az időben Kiszeljov volt).
    A lelkes tapsvihartól zúgó fülekkel kiváló dolgozó szomszédommal kábultan mentünk a büféhez. Gondolkodás nélkül egy fröccsöt rendeltünk, ahogy az külvárosi kocsmákban szokás, habár a polcok tele voltak drága italokkal és szendvicsekkel, amelyeket a kereskedelemben látni sem lehetett.
    – No nézd csak! Ez a Nagy Imre!
    – Hát igen! Valódi fenegyerek!
    – Igaz. Mondtam én ezt előre!
    – Én csak azt mondom, várjuk ki a végét! repkedtek a megjegyzések.
    Szopogattuk a fröccsöt és dadogtunk az örömtől, mint két parasztlegény a falusi kocsmában. Teljesen elfelejtettük, hogy országgyűlési képviselők vagyunk, a budapesti pártbizottság tagjai, a Fővárosi Tanács VB tagjai. Én ezredes és rendőr főkapitány, ő az ország egyik nagyvállalatának az igazgatója, s mindketten tiszteletbeli elnökei ki tudja hány béke-, sport-, ellenállási- és kulturális egyesületnek.

  • András!
    Itt valamit elütöttél: Ott zenélt Rákosi mellett is, amikor Rajkot cipora verték, majd 49-ben fel akasztották. Ott zenélt volna végig, ha Rákosi nem húzza ki alólla a széket.
    Kit akasztottak fel 49-ben? Mert a Rajk per az 52 táján volt ha nem tévedek. Nagyon félreérthető az egész így.
    Judith! Nagyon köszi a hiteles sorokat Édesapád könyvéből.

  • Avi, a Rajk per 1949-ben volt. És valóban Rákosi rendelkezésére vette rá Rajkot, hogy vállalja a bünbak szerepét, cserébe nem akasztják fel, hanem csöndben kiviszik a SZU-ba. Az akasztófa alatt kiabálta, hogy “Becsaptál, János!”

  • Nagy Imre szerepéről, egyesek igen szépen nyilatkoztak.
    Valóban, jól látják.
    1956 okt. 23-án esetfelé én is ott voltam az Országházánál, mikor a forradalmi tömeg nagy Imrét követelte, hogy beszéljen.
    Soká kellett várni erre, már sötétedett és az emberek meggyújtották a kezükben lévő úgságokat, fáklyának.
    Talán fél-vagy egyóra után is, a szüntelen tömeg kiabálása Nagy Imrét követelve, végre kijött a balkonra.
    A frorradalmi tömeg egyedűl Nagy Imrébe bizott, aki miniszterelnöksége alatt több engedményt hozott a programjában. Pl. kiengedte amnesztiával a politikai foglyokat, vagy a földosztást igyekezett igazságosan végrehajtani stb.
    A nép érezte, hogy Nagy a magyarnép javát keresi a kommunista politikában is, nem a szovjetét.
    Nagy Imre azért váratott olyan soká magára, mert nehezen kellett döntenie, de ő mégis a magyarok kivánságára hallgatott.
    Ez volt a veszte, bár ő is tudta, hogy elvtársai könyörtelenül megbünetik , ha vesztes lesz.
    Nagy Imre mártírja volt a magyar szabadság eszméjének!

  • ˙

    Azért van itt kérem egyetértés: Itt és most Göllner és Figyelő; Kopácsi és Katona és Gyuri10 is, mind ugyanazt állítja…

    .

  • Avi ben Giora 1,21

    Bocsáss meg, de a nekem címzett válaszod, megintcsak . n e m . b i z o n y í t j a . állításod ama tartalmát, hogy Nagy Imre konkrétan részt vett volna Madzsar József lebuktatásában.

    Az nem szőrszálhasogatás, hogy mint régi olvasó, joggal kifogásolom amikor te olyan értelmű kijelentésekkel sokkolod a KMH olvasóit, amelyek a maguk formájában és valóságában sem felelnek meg a történelmi igazságnak.
    Az meg, hogy akár lehetett volna így is, az a népmese, vagy Müchausen báró kalandjaiban valóban megállja a helyét, de itt a KMH hasábjain botrányos tényhamisítás…

    Az ugyanis, hogy a te Édesapádat és Judith Édesapját valamikor hasonló inzultus érte valahol, az még nem azt jelenti, hogy azokban részt is vett volna Nagy Imre… Te nagyon is jól tudod, hogy az ilyesfajta bizonygatás még arra is vezet, hogy az olvasó fejében zavart előidézve, egy nagy katyvasszá összegyúrva, inkább összekuszálja az addigi tényeket, azt a képzetet keltve, hogy h ű h a ennek az Avinak az apja Kopácsi Sándor harcostársa volt, sőt akár Madzsar Józsefnek is a Szovjetúnióban… Szóval egy fontos ember volt [tehát a fia is egy fontos valaki!] – s eközben megint csak az igazság vész el.
    Egyszóval ne hazudj, és ha már megtetted, ne blöffölj még tovább a saját védelmedben, hanem ismerd be…

    – Mindehhez tegyük hozzá még azt is, hogy Kopácsi Sándor Nagy Imre hű munka és harcostársa volt, te pedig mint egy bűvész, az egyikből bűnöst [NI], a másikból hőst[KS] préselsz ki, az ügyben indifferens Édesapádat is belevonva, mint hőst és ezt csak azért teszed, hogy önmagadat, a saját fontosságodat előtérbe helyezd egy “bravúros” cikk során…

    .

  • málnaszőr,
    avi ben giora aljas barna gergely az ismert ,de ma már eléggé elavult trükköt alkalmazza.Nem csak itt.”Találj magadnak rabbit, te leszel a samesz”.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.