Mély Budapest

2016 szeptember 13 11:56 de.20 hozzászólás

A túristák ezrei kavarognak Budapesten, a városnéző buszokat négy különböző cég működteti már évek óta, annyira sikeresen, hogy még a kormány is méltónak találja őket a kisajátításra. Egyszóval, Budapest nagy siker, ha nem is a leggazdagabb túristák célpontja, hanem inkább a szegényebb diákoké, azért a forgalom óriási és a bevétel tisztes.

Van azonban egy alvó része Budapestnek, az elhanyagolt, de hangulatos nagyobb része, ahol bizony megállt az idő. Megállt, egyes esetekben 1956-ban, máshol 1945-ben, de van olyan hely is ahol még mindig 1899-et írnak. Egyes szigetecskéi a mélynek, amelyek annyira elhanyagoltak, hogy megépítésük óta, amikor optimista háziuraik útjukra bocsájtották őket, a kutya sem törődött velük. Még maga Krúdy Gyula sem vett tudomást róluk a maga idején. És azóta is őrzik nyomorgó, de büszke érintetlenségüket. A Nagykörúton kívül alig akad várpsrész, amelynek kisebb vagy nagyobb része ne lenne ilyen elfelejtett sziget. A zuglói kis falu, a Wekerle Telep századfordulós bája, vagy a kőbányai ”villa negyed,” mind az egykori dicsőség elszegényedett árnyékai.

Nem kell messzire menni sem a Körúttól, sem a Dunától elmerülni a régvolt Budapestben. A dolgom után bandukoltam a külső Ferencvárosban, amikor észrevettem, hogy a budapesti szokással ellentétben, egy ház kapuja tárva-nyitva, persze, hogy bementem.

Drégely utca 16. Semmi különös, ezrével épültek efféle házak Pesten a századfordulón. De a kapu melletti lakás ablakát befalazták. Ugyan ki és főleg hogyan élhet ebben az utcai lakásban, ha tégából van az ablaka?

De annyi baj legyen, itt az alkalom bemenni, hadd látom, hogy mi van belül! Nos, a kapualj reménytelenül koszos és elhanyagolt, a vakolat az építés ideje óta hullik, ami ehhez hozzáadódott az elmúlt száztizenhét évben az a lecsüngő őserdeje a pókhálóknak.

Ezen az alvilági alagúton áthaladva, kitárulkozik a tizenkilencedik század szoba-konyhás világa, amely koránt sem volt ismeretlen elöttem, sőt, nagyon is családiasan hat, de rég nem láttam már. Talán ezért van az, hogy elérzékenyülök a látványtól.

Kerekes Sándor

Kerekes Sándor fotói (kattintson a nagyításhoz):

p9071511 p9071512 p9071513 p9071514 p9071516 p9071518 p9071520 p9071522 p9071523 p9071525

20 hozzászólás

  • Ruttkai Éva egy hasonló házban lakik a Pikkoló világos c. filmben, mint egy szegény varrónő lánya, és az egész ház hallja, ha a konyhában vitáznak. Nem akarom mások emlékeit feldúlni, de mi a jó abban, hogy belelátnak egymás fazekába az emberek?

    A társasházakban az ér valamit, ahol mindenféle társadalmi helyzetű embernek van többféle méretű lakás, nem ezek a falanszterek, mint a fönti.

  • Gondolom, azért elhanyagoltak a házak, mert a régi tulajdonosok, már rég eltűntek onnan.
    Én Óbudán jártam nem rég, ahol a Föld utcában, még megvannak azok az alacsony házak, amit férjem déd apja épített, mint építőmester.Kívülről, még mindig szépek és még laknak is bennük..
    Azt, én is észrevettem egy Budai bérházban laktam ott létemkor, hogy a ház belsőrésze, nincs újra festve.
    Sőt, nagyot nevettem, mikor a táblát megláttam a lépcsőházban: ” Lejárat az óvóhelyre”
    Egy barátnőm is egy ilyen házban lakik, és láttam a lakását is belülről. Bizony, alapos festést érdemelne. De ki áldoz erre nagy összegeket? Barátnőm is panaszkodott, de azt mondja, rengeteg pénzébe kerülne és ő csak egy nyugdíjas.
    Javasoltam, mi lenne ha nyaranta az egyetemi, vagy gimnáziumi diákok, nyári munkaként lakásokat festenének?
    Ti.Montrealban, fiam diákkorában ezt csinálta barátjával.

  • Viszont, ugyan akkor azt tapasztaltam, hogy a parkok is piszkosak, elhanyagoltak!
    Ismét, felmerül a kérdés, miért nem tudnak a pesti diákok DOLGOZNI a nyári szünidőben és kis pénzt keresni, hogy segítsék a kiadásokat, amiket a szülők viselnek?
    Nem, nekik nyaralni kell, ez a trend otthon.

  • Elképzelhető, hogy az idős soványpénzű nyugdijbol élő, polgárok életét változtatná meg, ha formálódna egy önkéntes mozgalom, ezeknek a lakásoknak felujítására. Amikor ilyen ötlet születik,akkor ismerve az ember gondolkodás menetét várhatóan az első kritikus megjegyzés az lesz, hogy sok pénzbe kerülne még önkéntes munkával is, és ki költene ilyesmire. Itteni példát követve a televizió állomásoknak nagyszerű érdekes anyag lehetne egy ilyen önkéntes akció leforgatása tervezéstől a kivitelig, és azon túl a rendbehozott lakóhely átadásáig. Az anyagi befektetés bőven megtérülne a műsor leadásának bevételéből. Nem beszélve a nem mindennapos ” sztori értékről ” de a társadalom, ezen együttérzésének kifejezésével, erkölcsi nivóján is emelne néhány pontot.

  • Alex Schlesinger
    2016 szeptember 13
    3:31 du.

    Nem biztos, hogy csak nyugdíjasok laknak ott. Ha sok nyomorultat beraksz egy helyre (egy szobás lakások), akkor egymást is lehúzzák, nincs aki jó példát mutasson. Építészeti folyóiratokban sokszor panaszkodnak, hogy Magyarországon a házgyári technológiából is sikerült a legszarabbat átvenni (szovjet). Ma meg csodálkoznak, hogy gettósodnak a lakótelepek, szlömösödnek a szabolcsi falvak, ahol nem tudják karbantartani a munkanélküli lakók a régi parasztházakat.

  • Figyelő
    2016 szeptember 13
    1:01 du.

    Apósom húsz éve ment nyugdíjba 55 évesen, most százezer körül kap. Nyugdíjasok a párjával, de szerintem jobban élnek, mint mi a férjemmel. Lecserélték az ülőgarnitúrát, nyaralni járnak, igaz apósom sok mindent megcsinál a lakásukban, mert asztalos.

    Anyám most ment nyugdíjba 62 évesen, és ötvenezer forintot állapítottak meg neki. Igaz, volt munkanélküli (kilencvenes évek), ill. minimálbéren volt az utóbbi években.

    A fiatalok a Kádár-rendszerben sokan jártak pl. gyümölcsöt szedni, mert volt aki megszervezze. Ma már ilyen nincs, de azért dolgoznak a fiatalok, pl. bébiszitterként, pénztárosként. Hogy lakásfelújítást miért nem vállalnak, nem tudom, talán nem jut eszükbe, de lehet, hogy nem bíznak bennük a megrendelők.

  • Alex Schlesinger A kispénzű nyugdíjasok még pénzért sem kapnak segítő kezeket. Több idős ismerősöm panaszkodik, hogy kertjébe, házába szeretne kisebb-nagyobb munkát elvégeztetni, de nincs rá ember, vagy ha van, azon a munkán akar meggazdagodni. Az a TV-s műsor jópofa, de egy csepp a tengerbe, és a ma ügyesen keltett “nyuggerellenes” hangulatban szerintem ez nem nyerő. Megkértünk egy rokont, hogy pesti lakásunkat tettese rendbe. Asztalos, vízszerelő és burkoló munkára van szükség. Hónapok óta küzd az egyetlen jelentkezővel, aki csinált már valamit, majd eltűnt, most előkerült, és megint ígérget. Lehet álmokat kergetni Magyarországon, de nagy része csak panaszkodik a rossz világra, de tenni nem akar. Keveset dolgozni, de azt sok pénzért, és természetesen számla nélkül. Nekem panaszkodott X, hogy alig keres valamit. Kérdeztem, miért nem vállal munkát, keresett munkája van. Mit képzelek, Ő dolgozik a munkahelyén. De ha kevés a pénz, a panasztól nem lesz több. Őt nem érdekli, akkor sem megy el, és a kolléganői is így gondolják. Gondolod, ha “kevés” pénzért nem mennek el, ingyen elmennek? Pedig az idősek ápolására ott is nagy szükség van, hiszen sokszor csak bevásárolni, ételt melegíteni kellene. No esetleg mosogatni.
    Hihetetlennek tűnik, de annak a munkának a felét, amit a korosztályom csinált, csak haldokolva és jajgatva csinálják a fiatalok. Persze kivétel erősíti a szabályt.
    A mai szlogen, ennyi pénzért nem dolgozom. Inkább ülök otthon, és panaszkodom.

  • Jichak Perlmutter

    Mivelhogy több évtizedet leéltem ilyen ház(ak)ban, számomra kedves ez a környzet. [Ma már nem ott élek.] Persze ma már a (közös) WC nem a függőfolyosó (a gang) végén van, mint anno, felszabadulás után is még sokig volt. A legtöbb lakásba azóta a fürdőszobát is beépítették…

  • Llanfair
    2016 szeptember 14
    6:21 de.

    Aki ért is a szakmájához, az már rég kint van Nyugaton, az angol építési vállalkozók panaszkodnak is, hogy a kelet-európaiak sokkal olcsóbban dolgoznak.

    De pl. sok vidéki fiatal nem tud Pesten munkát vállalni, mert nem tud utazni, szállás nincs.

  • Llanfair
    2016 szeptember 14
    6:21 de.

    Én nem tartom normális dolognak, hogy az embernek a főállása mellett még mellékállást kéne vállalni, hogy megéljen. Mikor a Merci megnyílt sokan még a vállalkozást is fölmondták, hogy majd mennek az autógyárba jópénzért dolgozni. Ma már lasszóval fogják az embereket, és állítólag a bővítéshez fölvesznek 2500 embert, törököket is.

  • .

    Ez a fajta építészet – főleg Pest – korszerűsítő városrendezése során alakult ki a kor “lakótelepeként”. Sugárutak és körutak beiktatásával, Párizs jelentetette a példát. Persze ritka avalódi kváder, és köfaragvány, elsősorban és nagyrészt a stukkó, a gipsz és a dísz malter-vakolat uralja a díszítő világát. Azt is ritkán a belső és udvari részeken, de akad ilyen is. Egész korábbi negyedeket bontottak, majd építettek be ilyenekkel. Miért?
    Akkor, a XIX. sz. utolsó harmadában, elsősorban a Kiegyezés jótékony hatásaként(!) a robbanásszerű iparfejlődés, valamint a mezőgazdaság gépesítése – egyszóval a kapitalizálódás – eredményeként, a vidékről feljött hatalmas tömegek óriási lakásigénye kielégítésére épültek.
    Még ma is 6 kerület sűrűn ilyen eklektikus stílusú műemlék-házaiban él több-százezer budapesti lakos.

    .

  • hazai lámpa Én sem tartom normálisnak. De ez van.
    Van az a megoldás, hogy dolgozok főállásban 100 ezerért, és otthon ülve siratom a sanyarú életemet, hátha megsajnál a kormány. Nem sajnál meg.
    Van a másik, hogy dolgozom amennyit tudok, nem érdekel, ha nehéz munkát, és pénzt keresek. Vakolni, csempézni, falat festeni, vizet szerelni, parkettázni nem nagy művészet megtanulni, önképző körben megtanultam ezeket a tennivalókat.
    Ebben a diploma sem akadály, csak a lustaság.
    Képes vagyok felújítani egy lakást úgy, hogy egyik sem a szakmám.
    Most a kertészetet tanulom.
    Persze, egy jó világban elég a főállás. Magyarország nem ilyen.

  • hazai lámpa Azért sokan nem tudnak eljönni. Sokan nem képesek lerázni a beléjük nevelt kötelékeket, és hát sokan nem is rendelkeznek megfelelő bátorsággal a szaktudás mellé.
    A magyarok híresen silány nyelvtudása is határt szab a kivándorlásnak.
    A vidéki fiatalok tényleg hátrányban vannak, a munkásszállók hiánya nagy teher. Bár mentősként voltam néhány munkásszállón, börtön kijárással.

  • A szörnyű lakótelepek a Kádár korban épültek. A vidékről feljött embereknek lakás kellett.
    Sajnos, sem pénz, sem akarata nem volt jobbra. Viszont gyors segítségre volt szükség.

    Ettől függetlenül, Budapest ma is gyönyörű, a régi 19. századi lakóházak mai is állnak az Andrássy úton.

  • Még annyit, hogy fiam, akit érdekel az építészet, haza látogatott. Nagyon tetszett neki a budapesti lakóházak és épületek!
    Ja, ő Montrealban született!

  • Figyelő Imádom a lakóhajókat. Ja, csak lakni ne kelljen benne.

  • LIanfair!

    szept 14.1:35

    “Figyelő Imádom a lakóhajókat. Ja, csak lakni ne kelljen benne….”

    no látod, itt egy jó példa – erről fogsz olvasni !!!!!

  • Besancon Nagyon sok lakóhajót láttam. Kevés van, amelyikben élni is lehet, a többségben csak lakni. Persze, minden szokás és igény kérdése, de mégis. A karbantartás is macerás, de nem lehet elkerülni.
    Stockholmban úgy gondoltuk, jó ötlet lesz egy hajószállodában lakni egy fjordon. Nem volt jó ötlet, de legalább drága volt.

    Nekem olyan turista látványosság, mint a belvárosi házak. Szépek, csak lakni ne kelljen benne. Nagyon lehangoló egy kopott, dohos lépcsőház, ami valamikor szép volt. A húgyszag sem emeli a komfortérzetet. Budapest házai gyönyörűek lennének, csak hiányzik róla (és belőle) néhány ezer tonna festék, vakolat stb.

  • Figyelő! 12;47

    Az első “szocialista” lakótelepek még téglából, kézierőevel épültek. Sztálinváros (ma Dunaújváros) Dunapentele faluból nőtte így ki magát. Középiskolás testvéreim nyári, ún. rohammunkán vettek részt az építésében. Ma szebb, mint akkor újonnan kinézett, mert a fák is nagyra nőttek… Azonban ez a kézi építékezés teljesen kinőtte magát, azaz nem felelt meg a kor elvárásainak…
    Azok a szükség szülte “”szörnyű lakótelepek”” az építésük után közvetlenül beköltöző lakóik számára, az udvari kerekeskút, az árnyékszék, a lavór és a nyitott tornáccal egybekötött lakóhelyiségek stb. után bizony életük első vízöblítéses WC-jét, fürdőszobát, központi fűtést, nomeg a vályog után, világos és száraz lakástát vehették birtokba… Sokak váltották föl a fotókon szereplő sötét, pesti udvari lakásaikat is ezekre…
    Valaki itt fent, említette, hogy az átvett házgyári technológia szovjet volt. Ez igaz, de nem az egészre, mert voltak dán – nyugati – rendszerű házgyárak is…
    Jómagam is, amikor először jártam Bécsben, csodálkozással vettem tudomásul, hogy vendéglátóm egy ottani házgyári panelházban lakik. Az tény, hogy annak a minősége egy kalsszissal volt jobb, mint a mi budapesti panel lakásunké…
    Nagy dolog, sőt korszakváltást jelentett “a Kádár korban” ezek megépítése, illetve a házgyárak üzemszerű működtetése és a megépült lakások . t e r v s z e r ű . k i u t a l á s a . az arra rászorultaknak.

    .

  • Kordon Blued,
    Elnézést, én soha közelről egyiket sem láttam, csak a levegőből!
    A házak lakóinak véleményére alapoztam a jelzőt.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.