Csücsül a farkán és spekulál
Olvasom, hogy fényes tekintetű fideszes rezsibiztosunk – Németh Szilárd – a Népszabadságot nem szándékozik elsiratni.
Legalábbis ezt akarta mondani.
De nem sikerült neki.
Talán, mert egyszersmind a műveltségéből szeretett volna felcsillantani valamicskét a nagyérdeműnek, azt mondotta volt, hogy „nem fog krokodilkönnyeket hullatni” érte.
Ami legelőbb egy gyerekkoromban gyakran dúdolt dalocska két sorára a dallamával együtt emlékeztetve valósággal felderített:
“Csuda édes víz a Nílus, hol az éhes krokodilus
vizipólózik, vizipólózik, vizipólózik-zik-zik.”
Hogy kapna be inkább téged ez a krokodil, gondoltam vidoran, mielőtt felötlött volna bennem a rezsibiztosi fogalmazás jelentésének esetleges szándéktalansága.
Az ám!
“A krokodilus a Nílus partján
csücsül a farkán és spekulál.”
Dúdoltam a krokodiluskönnyek legendáján töprengve.
“A feje félig kint van a vizből,
s a konyhapénzből de rosszul áll.”
Úgy bizony, és a krokodil, ha nincs más zsákmány, még a saját gyerekét is megeszi.
“Égig ér a Kilimandzsáró,
égig ér a Kilimandzsáró,
s krumplit esznek becsinált emberfejjel, -fejjel.”
Mert a krokodil is kanibál.
De sose sír.
Inkább pólózik.
“Mához esztendőre
ridikül lesz a bőre,
de ő pólózik, de ő pólózik,
vizipólózik zik-zik-zik.”
Megszabadulnék ugyan ettől a daltól, de mert a rezsibiztosi fogalmazás elemzésénél több örömet ad, ez nagyon-nagyon nehéz. Már olyan részletek is a nyelvemre jönnek, amelyeknek semmi közük a krokodilok természetéhez.
“Ott ahol a Szaharában búsul egy zsiráf,
mert az egyik kiszebráról hiányzik egy stráf.”
Na de miért vette nyelvére a krokodilkönnyek jövendőbeli hullatásától való elzárkózást az egykori “Szabad Népként viselkedő” lap “bezárásának” fogadtatását illetően a Fidesznek a kommunizmus kisértetével riogató alelnöke?
És egyáltalán: miért hisszük, hogy sír a krokodil?
Az utóbbi kérdésre az egyik magyarázat, hogy bár igazi könnyeket hullatni nem képes, evés közben, amikor kitátja a száját, a nyomásra a szeme mögötti mirigyekből a könnyekhez hasonló váladék kiürül. Ez a folyadék a krokodil szemeinek a kórokozóktól való védelmére szolgál.
Merüléskor.
Ezért eszik víz alatt a krokodil.
Amiért is a magyarázat kevéssé meggyőző, hiszen a zsákmányát víz alatt elfogyasztó hüllőt ritkán, roppant rövid ideig és jobbára csak a zsákmánya láthatta sírni.
“A krokodilus a Nílus partján / csücsül a farkán és spekulál.”
Emlékszem, annak idején nagyon tetszett nekem, hogy csücsül farkán, később, amikor megértettem, még jobban tetszett, hogy spekulál, és arra kérdésemre is kaptam választ, hogy min spekulál a Nílus partján a farkán csücsülő krokodil. A válasznak már nem volt dallama, de volt ritmusa, és az egyik kérdés is tetszett, amit megjegyeztem belőle: Mit csinál a szél, amikor nem fúj? Ezt beütöttem most a google-ba és a versikémre is rábukkantam.
Idemásolom egy részletét:
Hányas számú gallér kell a zsiráfnak?
Hogyha nem fúj, mit csinál a szél?
Kell-e házbért fizetni a csigának?
Nyáron hová bújik el a tél?
Ami pedig a krokodil sírására vonatkozó emberi vélekedés elfogadható magyarázatát illeti, az nem a látáson, hanem a halláson és egy féreértésen alapul.
A krokodilmama a vízpart meghatározott szakaszán elásott tojásait őrzi. A tojáslakó, de már teljesen kifejlődött fiókák kikelésük előtt a föld alól csecsemők sírásához hasonló, vinnyogó hangot hallatnak: kérik a kiásásukat.
Amit némelykor azonban nemcsak az őrszolgálatot teljesítő mama hallott meg, hanem emberek is hallottak. És amikor a hangot adó, általuk vélt elhagyott csecsemőt a vízparton keresték, a krokodilmama dühödten nekik esett.
A megtámadott emberek pedig azt hitték, hogy a felnőtt krokodilus a csecsemősírást az ő felfalásuk céljából utánozta.
Álnokul.
A krokodilkönnyek legendája innen való.
Azaz a krokodilkönnyek hamisak, színleltek, megtévesztőek, és álnok, aki hullatja őket.
Aki tehát azt mondotta volt, hogy “nem fog krokodilkönnyeket hullatni” a Népszabadságért, az nem álnok.
Pedig az.
Aczél Gábor
7:36 de.
A fentieken kívül még nekem a krokodílról egy másik dalocska is eszembe jut. Fiatal korunkban hosszú vonatozáskor énekeltük társaságban:
„A Dunában úszik egy nagy krokodil.
A Dunában úszik egy nagy krokodil.
Egyszer jobbra néz, egyszer balra néz,
és azután pedig összevissza néz.
A Dunában úszik két nagy krokodil.
A Dunában úszik két nagy krokodil.
Egyik jobbra néz, másik balra néz,
És azután mind a kettő összevissza néz.
A Dunában úszik három krokodil.
A Dunában úszik három krokodil.
Egyik jobbra néz, másik balra néz,
A harmadik pedig összevissza néz…”
És így tovább, néha többszáz krokodilig is eljutottunk, ha hosszú volt a vonatozás. 😀 😀 😀
7:38 de.
Azt hiszem, az „összevissza néz” a pávatánc megfelelője lehet… 😀
1:06 du.
Mi ebben a meglepő, a szépemlékű Fletónk meg a nki ellenzéki Magyar Nemzetet hekkelte meg! Ez a politikusok rég bevált kisded szórakozása!
1:44 du.
Ez a duplafejű hányinger a Nemzet Főbunkója…..
3:55 du.
A.A.
Remélem a kedvenc csasztuskáját is előadja a régi, szépidőkön való merengés közben! 🙂
2:19 de.
lelszi
2016 október 10
3:55 du.
😮
Ennyire a szívére vette a „pávatáncot”?
Vagy csak szeretné a régi nótáit újrahallani valakitől, mert sajátmaga csak nagyon hamisan tud énekelni?
2:31 de.
György Molnár: Igen, mert bár kissé nyers, de ez a pregnánsabb megfogalmazás,
10:35 de.
György Molnár!
Okt 10.1:44
Sajnos csak megosztva adható ki a „főbunkó”-díj,hiszen e téren a Fidesz erősen túlteljesített! Aki tehát felfér a kibővített dobogóra – az sem baj, ha lefolynak róla – az mind kiérdemelte a főbunkó díjat! Csóró Szilárd, ő az örök vesztes, még ezt az egyedi díjat sem kaphatja meg egyedül, ezen is osztoznia kell sok eszmetársával!:-)))))
1:32 du.
Hát őszinte volt a Szilárd,de tény,hogy nem tapintatos…..
Miután nem a Nílus mellett él,így kevésbé valószínű,hogy az érzékeny ,egyébként „jó szándékú és ártatlan”ellenzék óhaja teljesül…Pech!
Aztán elfeledkeznek arról,hogy a régi szép időkben…Antal József
idején….mindent elkövettek jobboldali újság lejáratása,megszűnése érdekében,a régebbi „szép” időkről már nem is beszélve,amikor csak komcsi lap jelenhetett meg…..
1:35 du.
Orsósnak igaza van Fletó a Magyar Nemzet ellen ármánykodott,nam csak a lapot illetően….de
nem járt sikerrel…..!
2:34 du.
Boda Marcsi
2016 október 12
1:32 du.
T. Hölgy.
Volt önöknek egyszer egy Pufajkás fedőnevű miniszterelnöke, aki a Magyar Nemzet csődközeli helyzetében állami támogatással mentette meg a lapot. A parlamentben elhangzott beszédében többek között azt mondta,:” ha egy országban az ellenzéknek nincs hangja, akkor ott nincs demokrácia.”
7:13 du.
falusi
2016 október 12
2:34 du.
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de Pufajkás alatt, a rendszerváltás közelsége miatt a Magyar Nemzet még nem lehetett egyértelműen az ellenzék hangja, Széles Gáboré biztos hogy nem.
1:22 du.
…idézet : „egy Pufajkás fedőnevű miniszterelnöke…” :::bizonyára tudta : mennyi támogatást kapott az évtizedek alatt a nevezett laptól,melyet megmentett?!?!?!
Viszonozta a lap kiállását minden tettük mellett !!! Ez volt a jutalom (— falat).
Pufajkázó üdvözlettel.
3:55 du.
tóth péter
2016 október 14
1:22 du.
Hm. Ez is egy álláspont. Nem az enyém.
3:56 du.
Seres Róbert
2016 október 12
7:13 du.
De. Egyértelműen az volt. Megtalálod az MNO archívumában az akkori cikkeket.