Milliárdos értékek városa

2016 november 2 9:42 de.3 hozzászólás

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

vac-1

Némi túlzással azt is mondhatnánk: Minden út Vácra vezet! Ez így persze nem igaz, de ha úgy fogalmazunk, hogy Vácra mindenféle úton eljuthatunk, akkor az állítás már bizonyítható. Jöhetünk ide autóval, autóbusszal, vonaton, kerékpáron vagy sétahajóval is. Vasútállomását tavaly korszerűsítették, minden vágánytól lift visz az aluljáróba, annak végén lift a felszínre. Budapestről, a Nyugati pályaudvarról induló – és olykor 120 km/óra sebességgel is haladó „Zónázó” vonattal nem egészen fél óra alatt érkezünk Vácra. Erre a vonatra, tisztaságára, belső felszereltségére már nem túlzó az „európai” jelző! A vasútállomástól mintegy tízpercnyi sétaútra van a Főtér, a Belváros, innen pedig majdnem az összes fontos látnivaló nagyjából öt perc alatt érhető el.

vac-2

Vácon az egyik legnagyobb érték a Modern Művészeti Gyűjtemény, Papp László magángyűjteménye. Szó szerint felbecsülhetetlen – és ide kívánkozik egy különvélemény: ideje volna, hogy a város vagy az állam méltó helyet ajánljon fel e páratlan kincseknek. Képek százai sorakoznak becsomagolva, a falhoz támasztva a földön, mert már nincs hová felakasztani őket. Ez az ország egyetlen olyan kiállítóhelye, ahol szabadon lehet fotózni, filmezni! A gyűjtés – a tulajdonos szerint – olyan betegség, amiből kigyógyulni nem lehet. Gyűjteménye a XX. század magyar képzőművészetéből ad áttekintést. Itt láthatók a főiskolát 1950-ben végzett és Párizsban roppant sikeres, Munkácsy-díjas Scholz Erik legjobb képei, a többit ugyanis a festő elégette.

vac-3

Ha művészeti szempontból nem is, más vonatkozásban érdekes, hogy a vonatrobbantó Matuska Szilveszternek a váci börtönben festett „alkotásai” is megtekinthetők a gyűjteményben. Ám szerepelnek itt nála sokkal nevesebb művészek által jegyzett festmények, szobrok, grafikák is szép számmal. A gyűjtemény nemrég Gorka-kerámiákkal bővült. Józsa János debreceni festő tűzzománcai a világon egyedülálló „vonalhálós” technikával készültek. Követője azóta sincs. Tóth Ernő festő, szobrász alkotásait a hozzáértők Jacomettihez hasonlítják. Orvos András hírnevét erotikus virágképei alapozták meg. A Munkácsy-díjas Szabó Vladimir grafikáit a bécsi Albertina is meg akarta venni, itt – hely hiányában bemutatatlanul – több száz darabot raktároznak belőlük.

vac-4

A mai Pannónia-ház helyén volt egykor az Aranyszarvas fogadó, ahol Petőfi és Jókai is megszállt. Belépve a házba, már az udvar látványa mosolyra fakasztja az érkezőt. Vertel Andrea keramikus művésztől jöttek látogatóba „Tündérkertem lakói”. A ház persze nem csak erről nevezetes. Bent négy Kossuth-díjas, közöttük két, kétszeres Kossuth-díjas művész alkotásai láthatók. Ez utóbbiak egyike, Gádor István keramikus művész 1300 alkotása 25 évig rejtőzött pincében, mire végre méltó helyre került. A „magyar Picasso”, Hincz Gyula műveit is évekig raktározták egy padláson, most már több terem falait díszítik. Képeiből 1700 darab, a teljes életmű megtalálható itt. Ő nemcsak festő, hanem szobrász is volt, ám a rendszerváltás után méltatlan körülmények közé került, mintegy kétszáz szobrából 150-et összetörtek! Ugyancsak a Pannónia-házban található az ország legnagyobb öntöttvas-gyűjteménye, mely egy százmillió forint értékű állami vásárlás nyomán most a kétszeresére bővült. A megkülönböztetett figyelem érthető, hiszen a XIX. század első fele a közép-európai öntöttvasművesség fénykora volt. Itt most mintegy ezer tárgy látható, vaskályhák, feszületek, gyertyatartók, szobrok, kép- és tükörkeretek.

vac-5

Még egy ennél is különlegesebb kiállítás látható a Városháza folyosóin. A „MADI” művészeti mozgalom (jelentése mozgás, absztrakció, dimenzió, invenció; Movement – Abstraction – Dimension – Invention) jelentős művészeket tömörít szerte a világon. Az 1940-es években indult, mint az absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata. Előtérbe helyezi a formákat a tartalommal szemben, a színek és hangsúlyos formák szabad keverésével nyújt esztétikai élményt. Hazánkban az 1990-es évek elején sok művész, például Harasztÿ István, Szaxon-Szász János kapcsolódott be a MADI-mozgalomba. 1992-ben megalakították a MADI magyarországi csoportját és több külföldi kiállításon szerepeltek nagy sikerrel. Most tizenhat ország kétszáz művészének 445 alkotása, mintegy félmilliárd forintos eszmei értékben ingyen megtekinthető a Városházán.

vac-6

Világszerte egyedülállónak számít a „Memento Mori” kiállítás. A város főterén álló, egykori domonkos templom kriptája 1731 – 1808 között a polgárság és a papság temetkezőhelye volt, majd II. Józsefnek az eljárást betiltó rendelkezése következményeként később feledésbe merült. A templom felújítási munkálata során, 1995 telén találtak rá a kripta lejáratára. A teljesen zárt tér különleges klimatikus viszonyai folytán az itt eltemetett holtak természetes körülmények között mumifikálódtak, a koporsók, a ruhák, a temetkezési kellékek meglepő épségben maradtak meg. Ilyen nagy mennyiségben sehol máshol nem maradt fenn XVIII. századi anyag egy kisváros polgárságáról. Lehetőség nyílott a holttestek tudományos igényű vizsgálatára, a tárgyi emlékek múzeumi feldolgozására.

vac-7

A Március 15. téren egy másik, sokkal barátságosabb pince is várja a látogatót. A Váci Curia műemlék jellegű épület, a középkorban káptalanházként működött. A folyosón lévő zárókövön a dátum: 1520. Jelenleg a házról csak annyit tudunk, hogy 1770-ben már Curia szállóként működött. Az utolsó átalakítása a XIX. század végén történt. Ma a pincében bormúzeum található, ahol jól elférnek egymás mellett az elmúlt évtizedeket jelképező zászlók, meg a körülöttük látható borgyűjtemény, mely magántulajdon. A múzeum fogadó helyiségében esténként borozó működik, ahol a borkóstoláson kívül étkezésre is lehetőség van. Az épületben egy borbolt is található, a megkedvelt borokat itt megvásárolhatják a vendégek. Jelenleg 2500 palack található a vitrinekben, ebből kb. 750 palack a tokaji.

vac-8

A tulajdonos, Víg Gyula a hazai borászat igazi szakértője. Gyűjteménye rengeteg információt hordoz a magyar borkultúráról, 1880-tól egészen napjainkig. Maga tart tárlatvezetést, ennek során megtudhatjuk tőle: volt idő, amikor Franciaország után Magyarország volt a világ második legnagyobb bortermelője! Már 1893-ban megjelent nálunk az első – a világon a harmadik – Bortörvény, mert a filoxera-vész után jelentős volt a borhamisítás. Somlyó-hegyen például sokáig szabály volt, hogy bort csak tízéves, hordós érlelés után szabad forgalomba hozni. Saját kutatásai szerint – a törvények végrehajtási utasításait is figyelembe véve – a tokajinál a minőség romlását az idézte elő, hogy az összetiport aszúszemek, tehát az aszútészta helyett a leszüretelt aszúszem számít mértéknek az aszúbor készítésekor.

vac-9

Ha pedig már a bornál tartunk érdemes megemlíteni a Váchoz közeli Kosd községben dolgozó Lunczer Pálinkaházat. Igen különleges italokat készítenek. Filozófiájuk lényege, hogy „mindig a gyümölcs diktál!” Tehát a feldolgozásra váró gyümölcs minősége határozza meg, milyen összetételű és milyen erősségű pálinka készül belőlük Annak függvényében, hogy milyen erősségű alkoholtartalom mellett mutatja a leggyümölcsösebb, legharmonikusabb arcát, ízét, illatát. Pálinkáik nem tartalmaznak adalékanyagot, ízfokozót, nem adnak cukrot a cefréhez a mennyiség növelése érdekében. Különlegességeik az ikerpálinkák, melyek – mint a boroknál – két pálinka házasításával készülnek. Ilyen a meggy-málna, a meggy-szőlő és a szőlő-birs pálinka. A váci kirándulás végén érdemes a hazaúton Kosd felé venni az irányt!

vac-10

Révay András

3 hozzászólás

  • Sajdik Ferenc Munkácsy – díjas érdemes művész állandó életmű-kiállítása is itt látható. 😀

  • Auróra Boreálisz

    Remek cikk.

    Már csak annyit füznék hozzá, hogy az első magyar vasútvonalat Pest és Vác között avatták föl 1846-ban…

    🙂

  • Született Hazámnak,Kőszeg.és Vác a kettő igen kedves városa.Az útobiban rengeteget járok Párommal.Fgyizás,vacsora,de főleg a partoni séták vonzanak.Életem jelentős részét a tengeren túl éltem le modern városokba.Vác házai,kapui,Egyházi épületei,csodások,választott Hazámba hasonlokat lehetetlen látni.Memento Mori,tervezet látogatását e nyáron ejtjük meg.

    Tisztelettel

    Gabor B.Nagy.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.