Jazz és big band

2016 december 8 11:29 de.1 comment

Bár messze még a május, három – nagyszerűnek ígérkező – koncertről tartottak előzetes tájékoztatást a Budapest Jazz Clubban. A húsz éve elhunyt amerikai műsorvezető, Willis Conover emlékére rendez „Milliók hangja” címmel három, egész estét betöltő műsort Szörényi Levente és a Budapest Jazz Orchestra.

jazz-1

Az Amerika Hangja rövidhullámú rádióadás 1955. január 6-án indította Jazz Hour című műsorát. Bársonyos bariton hangú – az érthetőség kedvéért lassan beszélő – szerkesztője, Willis Conover az amerikai jazz legjobb képviselőinek zenéivel ismertette meg a hallgatókat. A vasfüggöny mögött élő európai muzsikusok és jazzkedvelők ezekben az adásokban találkozhattak a jazz mérvadó amerikai előadóival, magnófelvételen rögzítve és elemezve a témákat, harmóniákat, ritmusképleteket. Később, a ’60-as, ’70-es, ’80-as években Conover rendszeresen látogatta a szocialista országok jazzfesztiváljait, ahol megkülönböztetett tisztelettel fogadták. Becslések szerint világszerte 30 millióan hallgatták műsorait, amikor a Voice of America adásán keresztül minden este így szólt a zenekedvelőkhöz: „Time for Jazz”.

jazz-2

A magyar közönség három időpontban, három helyszínen tekintheti meg a kivételes produkciót: 2017. május 24-én Budapesten, a Művészetek Palotájában; május 27-én Debrecenben, a Kölcsey Központban és június 2-án Pécsett, a Kodály Központban. A gondosan kiválasztott helyszínek professzionális akusztikus adottságaikkal hozzájárulnak a tökéletes élmény létrejöttéhez. – mondta el róluk Szörényi Örs, producer. Jegyek már mindhárom helyszínen és interneten is kaphatók. Kezdetben olyan dalok hangzanak majd el, melyek valóban hűek Conover gondolkodásmódjához. Ki kell emelni Joan Faulkner fellépését, hiszen az Európában jazzt éneklők közül ma ő az egyik legjobb. Teljesen autentikus közegből, egy amerikai gospel kórusból hozza sajátos stílusát, de repertoárja mára a jazz, blues, soul, pop skáláján mozog. Irving Berlin 1935-ben írt híres dala, a Cheek to cheek biztosan elhangzik majd az ő előadásában.

jazz-3

Az ötlet mintegy két éve fogalmazódott meg Szörényi Leventében – árulta el a rendezvény társproducere és művészeti vezetője, Piri Béla – hogy szervezni kellene egy tisztelgő előadást Willis Conover emléke előtt. Az is korán körvonalazódott, hogy ennek „házigazdája”, a zenei alapot nyújtó együttese a Budapest Jazz Orchestra legyen és a műsor két részből álljon. Az első részben swing és jazz örökzöldek csendülnek fel a világhírű Joan Faulkner és a hazai swing „hercege”, Gájer Bálint előadásában, a zenekar kíséretével. Ezt követően Szörényi Levente, Illés és Fonográf slágerei elevenednek meg big band hangszerelésben. A Kossuth-díjas zeneszerző, előadó, beat és country dalai, valamint a ’30-as, ’40-es évek jazz stílusa rendkívül izgalmas ötvözetnek bizonyul majd. Az „Utcán”, a „Kéglidal”, a „Még fáj minden csók” és a „Ne gondold!” az Illés-korszakból, továbbá a „Széllel szemben”, az „Edison Magyarországon”, az „Útközben” című Fonográf-dalok most igazi különlegességnek számító zenei hangzásra találnak.

jazz-4

Amikor 1955-ben elindult az Amerika Hangja adása Willis Conover-rel, akkor én éppen tíz éves voltam – emlékezett vissza Szörényi Levente. Otthon este nagy óvatosan mertük csak hallgatni, mert abban az időben a falnak is füle volt! Olyan mértékben fogott meg és annyira megmaradt, hogy az egész életemre kisugárzott. Az újpesti Könyves Kálmán gimnáziumban már összehoztam egy triót, később a Mediterrán együttesben is – amíg meg nem ismertem az Illés Lajost – mi jazzt játszottunk. Szeretnék ennek a korai benyomásnak emléket állítani – mondta. Olyan dalokat játszani, ami nem erőltetetten szól egy big banddel és persze az énekes szólistája ezúttal is én lennék a második részben. Meglepetésnek szánjuk, hogy a második rész közepén egy gimnazista koromban hallott country-számot, Count Basie Splanky-jét fogom vezényelni.

jazz-5

Gájer Bálint a hatvanas években még nem hallgatott jazzt és először csak jóval később, dobosként találkozott ezzel a műfajjal. Azután váltott – sikerrel, 2009-ben megnyerte a III. Jazzy Jazz Dalverseny „Legjobb Férfi Énekes” díját. Jazz-énekes előadóművész,- tanár diplomát 2010-ben szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Meghatározó volt számára Frank Sinatra és annak a kornak a zenéje, ebben a műsorban pedig egy kicsit a tánczene előtti időkbe mehet vissza. A Budapest Jazz Orchestra-val dolgozott már együtt és célja, hogy a swing ismét elérje méltó helyét napjaink zenei világában. Ezt szolgálja a 2016 novemberében megjelent második önálló lemeze is, a „Swing ’N’ Pop”, mely egy igazi érzelmi hullámvasút. Sok szó esik a szerelemről és hallhatók rajta a klasszikus swing mellett latinos lüktetésű szerzemények, meg kimondottan pop dalok is.

jazz-6

Kollman Gábor szaxofonos, a Budapest Jazz Orchestra igazgatója szerint a zenekar küldetése a kortárs jazz, big band zene művelése mellett, ápolni a kapcsolatot a műfaj gyökereivel, és közkinccsé tenni annak értékeit, szakmai tapasztalatait pedig továbbadni a fiatal muzsikus generációnak. Céljának, feladatának tartja az improvizatív és kortárs műfajok, a magyar zenekultúra honi és nemzetközi interpretálását, a magyar művészeti értékek magas szinten történő képviseletét. Bár a „jazz” szó nem mindenkinél „zöldlámpás” kifejezés, de az utóbbi években megfigyelhetjük, hogy nagy amerikai énekesek is koncerteznek big band-del. Úgy is mondhatjuk, olyan a jazz-nek, mint a klasszikus zenében a szimfonikus zenekar. Többféleképpen is képes szólni és ezen a három esten sok arcát fogja megmutatni az együttes. Talán ezért is tervezik már a műsor rögzítését!

jazz-7

Révay András

1 Comment

  • Nagyon köszönöm, ezt az informatív cikket és nagy örömet szerzett nekem ezzel! Mint aki átélte, azaz fiatal korában élvezte a régi, klasszikus, igazi jazzt, csak méltányolni tudom. Örülök, hogy nem halt ki végleg az egyidőben elnyomott műfaj és még ma is vannak érdeklődök!

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.