Petri György emlékére

2016 december 26 8:25 de.78 comments

A magunk mögött hagyott évszázad nyolcvanas éveinek utolsó negyedében a Beszélő – és a korszak – költőfejedelmének tartottam, de az a törekvésem kudarcba fulladt, hogy a Központi Sajtószolgálat szerkesztőjeként a megyei lapoknak postázott valamelyik karácsonyi csomagba a közlésre ajánlott versek közé besuszteroljam egy, az ünneppel – mondjuk így – autentikus költeményét.

Most idemásolom…

Apokrif

Zakatol a szentcsalád
Isten tömi Máriát,
József nem tud elaludni,
keres valami piát.
Nem lel, felkel. Pizsamára
húz fel inget és gatyát,
lemegy a Háromkirályba,
hogy egy fröccsöt legalább—
—”Megint Isten?”
—”Az hát, megint.”
Sóhajt, nagyot húz és legyint:
—”Különben,
múltkor kivertem a huppot.
Ha az orrom előtt dugtok!
—de így megmondtam a Marinak,
legalább tartsad a pofád,
úgyis szól, mint a földrengés
mindig az a rohadt ágy,
közben – de komolyan! – ne halljak
több ha-ha-ha-halleluját!”

petri

Ahogy a “létező szocializmus” kultúrpolitkája gátolta akkor ennek a versnek a terjesztését, akként alig egy évtizeddel később ugyancsak politikai okból rángatta a Parlament üléstermébe egy országgyűlési képviselő (Torgyán József), hogy vallásgyalázó szerzők támogatásával vádolhassa a Petri Györgyöt Kossuth-díjban részesítő kormányt.

Petri György, ha élne, a hetvenharmadik életévét tegnapelőtt töltötte volna be.

Aczél Gábor

78 Comments

  • Hát ez egy nagyon undorító,vallásgyalázó cikk!
    nem véletlen,hogy még a szocialisták sem engedték a verset közölni.

    Petri György mg egy ritka szennyes aljadék lehetett!!!

  • Ami a “költőfejedelemséget” illeti, ízlés dolga.
    A szintje megegyezik az alábbi “műalkotással”, de azt legalább lehozta anno ’82 táján, – úgy emlékszem – az Új Írás!
    Két kicsi medve ha náthás,
    Takonyban úszik a málnás!
    A Charlie Hebdo 12 alkalmazottja ennél sokkal kevesebbért fizetett az életével!

  • Katona Zsombor

    Aczél ön egy igazi scarabeus, de nem a szent!

  • lelszi
    2016 december 26
    12:54 du.
    Sikerült a charlie hebdot túlszárnyalni!

  • Szégyen, hogy ez itt megjelent . Valószinű a szerkesztő ünnepli Karácsonyt családja körébn, és nem látta még. Remélem, hogy kidobják majd. Kiváncsi vagyok ha, a zsidó ünnepket itt valaki kigúnyolná, mit szólna hozzá a beíró és a többi nem keresztény.

  • Amúgy az SZDSZ-es demokraták dicsőítették,tüntették ki anno…jellemző!
    Lehet ,hogy tehetséges volt(több más versét is dicsérik,felsorolják
    más fórumokon,meg a kitüntetéseit ,de rongy ember…..!!!!!
    Mindegy hogy valaki keresztény vagy zsidó,mindkettőnek ünnep a karácsony,amit a saját hitük szerint megünnepelnek!
    Még az ateistákban is több tisztelet,becsület van másokkal szemben.
    Rongy ember volt az biztos,biztosan nem a mennyekbe jutott,ami pedig
    a cikkírót illeti,hát szégyellheti magát,hogy pont karácsonykor írja le ezt a szennyet,inkább hallgatott volna,na nem lett a hírlap
    “hőse”,….nagy szégyen,hogy ez a cikk megjelenhetett!!!

  • Chris, ez meg mire volt jó? Egy ilyen provokáció karácsonykor? Tényleg csak a keresztények ünnepei nem szentek nektek? Te írtad moderálási szabályokat – helyesen – és ezt a szennyet mégis beengeded? Vagy szeretnétek kiprovokálni valami szaftosat a zsidó Petri György ellen?
    Szégyen!!

  • charlie!

    Nem az a baj a “költővel”,hogy zsidó származású,az sem ha esetleg nem hisz a saját vallásában sem,hanem hogy jellemtelen,tisztességtelen rongy ember!
    Mi a zsidó barátaimmal is köszöntjük egymást ilyenkor,tiszteletben tartva ,hogy ha másképp ünnepelünk!
    A lényeg a szeretet és mások tisztelete!

  • Kedves Marcsi, ahol nincs antiszemitizmus, ott gerjeszteni kell. Ez Petri versének egyedüli értelme. A szintén zsidó Kornis Mihály egy őszinte pillanatában bevallotta: “mi még sokkal jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket”.
    Ezt mutatja a fenti cikk időzítése is.

  • Marcsi, nem tudom miben tehetséges, de az itteni verse pocsék mint VERS !
    Én ennél sokkal jobb verset tudok írni!

  • Kedves charlie!
    IGEN! Mi félszavakból is értjük egymást!
    Tudjuk, ezek a rafinált, sunyi zsidók már Horthy és Szálasi alatt is mindent elkövettek, hogy a szegény ártatlan keresztényeket – akiket annyira gyűlöltek – behúzzák a csőbe, és rávegyék őket, hogy a zsidók százezreit gázkamrába küldjék, hogy ezek után évtizedekig eljátszhassák az ártatlan áldozat szerepét! :D

    [email protected]

  • Kedves Figyelő, inkább azér’ ne írj verset…
    Petri verseit én sem tartom túl jónak, inkább egy szerencsétlen, depressziós, cél nélküli alkoholista lélek jól megfogalmazott önképének. Sok ilyen szerencsétlen lelket termel ki a társadalom, a maga hazug, álszent szépelgésével… Éppen ezért én kifejezetten aktuálisnak tartom karácsonykor ezt a témát.

    A konkrétan idézett vershez pedig csak annyit: Ha nem úgy kezdődne, hogy “Isten tömi…”, hanem csak úgy, hogy “Szomszéd tömi”, akkor jó kis életképnek tartanád egy lecsúszott, megvetésre méltó alkoholista proli (cigány?)családról, ha meg esetleg “Viktor tömi…” lenne ott, felháborító politikai pamfletnek.

    Ennyi múlik egy szón.
    Hogy az ilyen típusú polgárpukkasztó verseknek hatásuk van, az kizárólag az emberek álszentségének tudható be. Szerintem.

  • “Hol vagytok, ti régi játszótársak?
    Közületek csak egyet is lássak!
    Foglaljatok helyet itt mellettem…”
    Merthogy engem néhányan nem kedvelnek itt, azt megszoktam, de gyalázniuk egy költőt, akiről tán fingjuk sincs, hogy kicsoda, hogy milyen helyet foglal el a magyar irodalomban, mert semmit nem olvastak tőle-róla, igen, ha kell, megesküszöm rá, vagy lefogadom, hogy az égvilágon semmi más versét nem olvasták a gyalázkodók, az istenes verseit se, pedig hát nála több istenes verset a költők közül Pilinszky se írt, talán csak Ady, aki, ugyebár vérbajos volt, amiképpen Petri alkoholista, de nem ezért szeretjük a verseiket. Például Petrinek azt a versét, amellyel sokak szerint a vátesz-mivoltát feladta. Horgodra tűztél, uram, írta 1969-ben:
    “Horgodra tűztél, uram.
    Huszonhat éve
    kunkorodok, tekergek
    csábosan, mégsem
    feszült ki a zsinór.
    Nyilvánvaló,
    hogy a folyódban nincs hal.
    Ha mégis remélsz,
    válassz más kukacot.
    Szép volt
    kiválasztottnak lenni.
    De most már szeretnék
    szárítkozni, mászkálni a napon.”

    Ja, és Petri nem volt zsidó.
    Tizenhárom évesen katolikus temetéseken ministrált, amikor ’56 temetetlen holtjai fölött imádkoztak a papok.
    Esterházy szerint világéletében látszott rajta, hogy halandó, mert “olyan régóta olyan közel állt a halálhoz, hogy szinte megszoktuk már.”
    Nem sokkal a gégerákos költő halála előtt látta őt írótársaival, s utóbb ezt írta róla:
    “Soha nem fogom azt a negyvenkilós kicsi férfit velem szemben elfelejteni, aki – aki nem tett semmi különöset, csak azt, mint mindig: figyelmesen hallgatott minket, derűsen közbekérdezett, kicsit a szakállába motyogva, mint a nap, okosan, ahogy szokta. Ez az „ahogy szokta” volt olyan, mint a csoda. Elsőre ebből annyi látszódott, hogy valakiből ekkora nagy nyomorúságában is teljességgel hiányzik az önsajnálat. És hogy e kis rongy testben már nincs erő, erőt nem sugározhat, semmit sem sugároz, de esettségében is végtelenül finom. (A keze!) Az a csöndes és éles figyelem, amely – tehát – soha el nem hagyta, most egyszer csak megnőtt, és jelképessé vált. Ahogy fejét oldalt hajtva figyelt bennünket, mintha mi is megnőttünk volna, mintha mi lettünk volna az élet maga, a világ, hiszen másképp mért érdemesültünk volna figyelemre. Mi pedig láttuk az embert, szenvedésében, tehetetlenségében és nagy, istentelen méltóságában. Nem az öröklétről beszélt ez a csoda, hanem a végről, a semmiről, de mégis úgy, mintha ima volna, mintha lehetséges, vagyis érdemes volna imádkozni, az ember méltóságáról és szabadságáról.”
    Petri György Belebotlom halálomba című verse pedig szerintem az irodalomtörténet remekművei közé tartozik:

    “részeg napok
    részeg éjek
    ami közel
    messze széled

    lucsok mocsok
    zokog tocsog
    öreg majom
    motyog makog

    száraz éjek
    száraz napok
    sara pereg
    sívó homok

    homok évek
    évtizedek
    sivatagi
    szele sziszeg

    holott élek
    holott halok
    halott élő
    élő halott

    egész valóm
    nemvalóság
    koszorú-drót
    rothadt rózsák

    amit én csak
    félve sejtek
    tudván tudják
    már a sejtek

    egész lényem
    lüktet gennyed
    nem fogadnak
    be a mennyek

    nem fogadnak
    be a poklok
    halálomba
    belebotlok

    esetlen be
    verem orrom
    mint a bohóc
    a porondon

    valaki más
    nem én vagyok
    ki az ágyon
    hűlten vacog

    kiben étel
    nem maradik
    már a száján
    által szarik

    hasa püffed
    szára szárad
    zsibbad lüktet
    szíve fárad

    szikla közöny
    tompa foglya
    már csak sugár
    szike fogja

    aztán néha
    mégis mégis
    föllobbantja
    a poézis

    de többnyire
    mégse mégse
    nem érdekli
    már a vég se

    állandó kín
    éle tompul
    bizony már csak
    egyet gondol

    bárha végre
    odalenne
    és fekünne
    odalenn e.”

  • Ja, és egy másik Korniss Mihály idézet, ha már idézgetünk…

    Korniss Mihály a saját istenhitével kapcsolatban ezt nyilatkozta:

    “Nekem olyan szüleim voltak, akik által megélhettem a TELJES SZERETETET. Ha valakit kezdettől önzetlen szeretettel vesznek körül, annak talán könnyebb hinni a hihetetlenben.” (kiemelés tőlem… :D )

    http://www.evangelikus.hu/kornis-mih%C3%A1ly-1

    http://www.evangelikus.hu/kornis-mih%C3%A1ly-2

    Tényleg, miféle értelme van egy tétova, kissé zavarosan gondolkodó, de istenhitben erősen igyekvő embertől idézve nagy igazságokat a fejünkhöz vágni?

  • Bocs az elütésért: a Horgodra tűztél, uram című verset 1989-ben írta Petri, amikor már csakis klföldön jelenhettek meg versei.

  • Aczél Gábor!

    Vegye már észre magát ….Hogyan hasonlíthatja ezt az őrült, primitív (Istent,embert gyalázó)
    alkoholista “költőt” Pilinszkyhez vagy Adyhoz?,akkor is ha az utóbbi
    vérbajos volt?(na és?)Ők tehetségesek voltak, mindenki ismeri őket és nem gyalázkodtak a karácsonyon,mint ez az őrült alkoholista…..
    Talán nem magyarázkodni kéne,hanem önkritikát gyakorolnia,bocsánatot
    kérnie,hogy az ünnepen,pont ezt a verset közölte,de ugye ez intelligencia kérdése, ami magának NINCS,meg,hogy a maga szavaival éljek”fingja sincs” a jóérzésről,talán ezért a kedvenc költője ez
    az alak,mert hasonló magához!

  • Bocsi, de senki sem gyalázta a költőt! Egyszerüen mindenkinek más izlése van a “jó versekhez”!
    A mai politikai korrekt világban, ezt is el kell fogadni!

  • charlie !

    Mindegy,hogy zsidó,vagy keresztény volt,a zsidók is ünnepelik Hanukaként a Karácsonyt ,az más kérdés,hogy a két vallás között vannak “nézet” történelmi tények miatti különbségek…(bár utólag kiderült,utána néztem,nem volt zsidó)és szerintem nem is a keresztények ellen ment
    a dolog…hanem, mert a cikkíró is belőtte magát kicsit,a neveltetéséről már ne is beszéljünk…!
    Figyelő!

    Akinek a Petri félék a példaképei,az felér egy “önvallomással”….
    Igazad van,ilyenkor hol van a moderátor?felelősségre vonás?…..
    Ez rontja a szerkesztőség által küldött üdvözlet,szép képek miatt érzett örömet!!!!

  • Kedves Alma, ne add a naiv tudatlant, keresztény- és magyargyalázók méltán nem közkedveltek a köreinkben nemzedékek óta. Akkor minek ezt a vonalat mégis erőltetni, főleg karácsonykor?
    Te ne hallottál volna a hatás-ellenhatás törvényszerűségéről, sorrendiségéről?

  • Teccik nekem ez a sok, hozzáértő irodalomkritikus..
    Csak kíváncsiságból.. Érdekelne, hányan hallottátok már a nevét előzőleg is, és ismertek-é azon a két versen kívül mást is, mint amit Gábor idehozott?
    Eccer, csak legalább eccr ebbe rohattmurva életbe, próbáljatok indulatok, elkötelezettségek nélkül, higgadtan, de kritikusan végigolvasni a vrset..
    Kezdjük azzal, hogy verstanilag nemigazán lehet belkötni, szótagszám, rím a helyén..
    Asszem, itt a hozzáértő kritikusoknak a legnagyobb gondja ezzel, hogy Isten és Mária fizikai kapcsolata egy egészen más, jóval egyszerűbb, ha tetszik vulgárisabb mgfogalmazásban került a népség elé, mint azt a cizelláltlelkű farizeus katolikusaink jóízlése elvárná..
    Nü, akkó’ nézzük. Állítólag,- nemén találtam ki.. van olyan, hogy szentháromság, ahol egy az Atya, a Fiú, meg a Szentlélek. Ha ezt elfogadjuk, akkor bezony ül a dolog, hogy Isten tömi Máriát.. Az egy dolog, hogy a hölgy estleg kakukk volt a hegyek nedvétől, netán “in the sky” a hasistól, a dolog megeste magát, nyóckerülettől smittelve,: bekapta a legyet. Hogy Jóskánk mér’hagatta’ végig az egészet, az legyen a pisológusok gondja, viszont Petri murvajól látta meg, hogy istenekkel ő nem rivalizálhat, hát elment berúgni.. MIvelhogy nem először, és nem utoljára történt, a korcsmáros már vigasszal nyújtotta át a fröccsöket.
    Nü, ez volt a humor..
    Akkor most a lényeget.
    Kell hozzá ismerni a Magyar Irodalmat, de tegyünk egy próbát, és tételezzül fel, hogy itt mindenki büfé irodalmilag..
    Volt egyszer egy koszorús, aki következőt írta: ” Úgy néztem magamra mindíg, ahogy csodára nézni illik. Csodára, az ember fiára, kezére, nyírott hajára.”
    Ha ebből indul ki Petri,- és már miért is ne, hatalmas lexikális tudása volt, emellett szerény, szinte láthatatlan, haláltudattal, és mosollyal az arcán.
    A blső indulatok kitörése a vers, a fetmény, a rajz, de még egy fotó is, ha profiktról beszélünk. Márpedig Petri profi volt, mint költő. Ahogy a Boda nevú hölgy Adyt, Pilinszkyt összehasonlíthatatlannak tartja Petrivel, úgy tartották korának irodalomkritikusai Adyt összehasonlíthatatlannak pl Tompa Mihállyal, vagy Pilinszkyt JUhász Ferencel. Kevés költő érhette meg, hogy még éltében piadesztálra emeljék. Talán legjobb példa erre Villon… (Aki nemismeri, a Google a legjobb barát..)
    Szal, suba-subaru, mondandóm lényege a következő lenne: Amíg egy költőtől, írótól, festőtől, vagy tetőfedőtől mindössze egyetlen munkát ismerünk, ne legyünk annyira önteltek, biztosak a saját zseninkben, hogy ítéletet merjünk mondani.
    Hogy nemteccet? Az egy dolog. Én sem szeretem a spenótot.

  • Mennyből az angyal
    MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
    Az üszkös, fagyos Budapestre.
    Oda, ahol az orosz tankok
    Között hallgatnak a harangok.
    Ahol nem csillog a karácsony.
    Nincsen aranydió a fákon,
    Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
    Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
    Szólj hangosan az éjszakából:
    Angyal, vigyél hírt a csodáról.

    Csattogtasd szaporán a szárnyad,
    Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
    Ne beszélj nekik a világról,
    Ahol most gyertyafény világol,
    Meleg házakban terül asztal,
    A pap ékes szóval vigasztal,
    Selyempapír zizeg, ajándék,
    Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
    Csillagszóró villog a fákról:
    Angyal, te beszélj a csodáról.

    Mondd el, mert ez világ csodája:
    Egy szegény nép karácsonyfája
    A Csendes Éjben égni kezdett –
    És sokan vetnek most keresztet.
    Földrészek népe nézi, nézi,
    Egyik érti, másik nem érti.
    Fejük csóválják, sok ez, soknak.
    Imádkoznak vagy iszonyodnak,
    Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
    Népek Krisztusa, Magyarország.

    És elmegy sok ember előtte:
    A Katona, ki szíven döfte,
    A Farizeus, ki eladta,
    Aki háromszor megtagadta.
    Vele mártott kezet a tálba,
    Harminc ezüstpénzért kínálta
    S amíg gyalázta, verte, szidta:
    Testét ette és vérét itta –
    Most áll és bámul a sok ember,
    De szólni Hozzá senki nem mer.

    Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
    Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
    Különös ez a karácsonyfa,
    Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
    Kik köntösére kockát vetnek,
    Nem tudják, mit is cselekesznek,
    Csak orrontják, nyínak, gyanítják
    Ennek az éjszakának a titkát,
    Mert ez nagyon furcsa karácsony:
    A magyar nép lóg most a fákon.

    És a világ beszél csodáról,
    Papok papolnak bátorságról.
    Az államférfi parentálja,
    Megáldja a szentséges pápa.
    És minden rendű népek, rendek
    Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
    Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
    Mért nem várta csendben a végét?
    Miért, hogy meghasadt az égbolt,
    Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

    Nem érti ezt az a sok ember,
    Mi áradt itt meg, mint a tenger?
    Miért remegtek világrendek?
    Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
    De most sokan kérdik: mi történt?
    Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
    És kérdik, egyre többen kérdik,
    Hebegve, mert végképp nem értik –
    Ők, akik örökségbe kapták –:
    Ilyen nagy dolog a Szabadság?

    Angyal, vidd meg a hírt az égből,
    Mindig új élet lesz a vérből.
    Találkoztak ők már néhányszor
    – A költő, a szamár, s a pásztor –
    Az alomban, a jászol mellett,
    Ha az Élet elevent ellett,
    A Csodát most is ők vigyázzák,
    Leheletükkel állnak strázsát,
    Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
    Mondd meg nekik, –
    mennyből az angyal
    Írta: Márai Sándor

    Ez egy vers volt, nem is olyan régen!

  • Figyelő!

    Köszönöm,nagyon szép és ez VERS!!!
    FALUSI meg ne erőlködjön feleslegesen,Petri “költészetének” ismerete
    ugye nem az intelligencia fokmérője…..a cikkíró jelleme ….meg egyértelmű… méghozzá a ( a nála és magánál intelligensebb és tisztességesebb )többség szerint!
    Már az is ezt tükrözi,hogy fele sem fogják a többség felháborodását!
    Bölcsebb lenne ha hallgatnának,mert egyre szánalmasabbak lesznek….!

  • falusi

    A Charlie Hebdo ominózus képe is kitűnően volt megrajzolva, kinyomtatva, stb. Nem ezzel volt egyeseknek gondja.
    A kritikák sem verstanilag marasztalták el a verset, a témája miatt, és Aczél elvtárs időzítése miatt!
    Csak zárójelben: ha a Te családodról vagy Aczél elvtárséról írna egy Petri Györgyhöz hasonló kaliberű költő ilyen verset, büszke lennél rá? Azt hiszem a “költőóriás” hamar a bíróságon találná magát!

  • Gigyelő!

    Csak nyugodtan írj verset és közöld(!),ha úgy gondolod,mivel úgy tudom eddig is voltak cikkeid,irodalmi múltad…ami a stílusodon,hozzászólásaidon is meglátszik!!!
    Petrinél “minimum”… különbet írnál, már csak a jellemed és az intelligenciád miatt is!

  • Bocs elütöttem,Figyelőt akartam írni!

  • lelszi!

    Tökéletesen igazad van,jó,hogy hozzászóltál,csak az a baj,hogy sokan nem veszik észre magukat….!

  • Nem gondoltam volna hogy szarba lépek, amikor naivan megnyitottam ezt a -most már tudom- szennylapot! Arra sem tudtam rájönni hogy, a hungarofób vagy az antiszemita kéjelgés-e a vezérvonalatok! Na, további kellemes szarsimogatást!

  • Kiss Zoltán
    2016 december 27
    6:22 du.

    Tény: Boda Marcsi és Figyelő nem egy észlény, szélsőjobbosban olyanok, mint ők, több tucatnyi. Semmivel nem jobbak a kommunistáknál.

  • Petri György, számomra legkedvesebb verse:

    • Test

    • Ez a test
    • ez a kifizetetlen ikszikszes, *
    • begyújtva vár és alkoholt zabál,
    • meg sajtot, húst salátát.
    • Ez a nap még nem az enyém
    • (ha lehet ezt mondani egy napról)

    • Ami a gödör mélyén füstölög,
    • az a büdös valami nem én leszek már,
    • de aki voltam, arra emlékeznetek
    • legyen kedv, és ne kötelesség dolga.
    • Ha úgy gondoltok rám,
    • mint egy nő gyermekéhez hazasietőben
    • helyére gombolva kabátját, félrelépés után,
    • kicsit bosszúsan, kicsit elégedetten,
    • és a férj juteszébe, ki a második párás
    • üveg sört veszi ki a mélyhűtőből,
    • és az, hogy mindjárt kilép a csizmájából,
    • amit a férje pucol, míg ő sóhajtva
    • belemerül a párálló kádba
    • és felnéz a plafonra—ki kéne festeni,

    • akkor, akkor– — –


    • XX-es forgalmi rendszámúak voltak akkoriban a bérelt személygépkocsik
    —————————————————–

    Szívesen venném, ha majd a temetésemen, szétszóratásom alkalmából a barátaim valakmelyike ezt mondaná el…

  • Drizari
    2016 december 27
    8:54 du.
    Örülnék, ha részletezné, miért vagyok én “szélsőjobbos”?
    Ezt honnan “tudja”?
    Mert nem fújom az itteni többség véleményét? Ha akarja tudni, családom megszenvedte a “jobbos” világot is anno.- Viszont, én megszenvedtem a kommunizmust is.

  • Drizari, maga szerint ki az “észlény”? Talán, őn, aki itélkezik anélkül , hogy tudná, vagy ismerné a lényeget,
    Mit is mondott Krisztus? ” Ne itélj, hogy te ne itéltessél!”

  • FISPÁN GÉZA
    2016 december 28
    6:51 de.
    Örülök, hogy van itt, aki olvassa, és különleges élmény számomra, hogy akad, aki költő honfitársában érzékeli és értékeli a zsenit.

  • lelszi
    2016 december 27
    4:01 du.
    Tod, jókomám, az ember egy versre- ha olvasó,- nem büszke, hanem vagy megérti, vagy nem, vagy tetszik neki, vagy nem.
    Sajna,-vagy nem,- a mai magyar, de akár a világirodalom is egészen más, mint akárcsk ötven éve.
    Petrit lehet nemszeretni, ettől még ottmarad az Irodalmi Lexikonban.

  • Drizari!
    a másik cikkben “megdicsértem”….néha így,néha úgy ír…de sebaj,vannak hitelesebb források és nem az ilyen szennyes alakok,mint Petri volt (szerencsére) a központi kérdés manapság!
    lehet,hogy nem vagyok észlény”(bár annyi van mint magának..)meg se komcsi nem voltam(erre már rájöhetett volna,ha több esze lenne nálam…)meg szélsőjobbos sem vagyok….csak normális ítélőképességgel,hiteles információval rendelkező MAGYAR,mint szerencsére a többség!
    Na megyek,mert elkapok valami agybajt többektől…

  • falusi
    2016 december 28
    12:16 du.
    Tom, jókomám, maradi öregember vagyok, az ilyen témájú versek nem az én világom! Ezen a versen nem tudom mit kellett volna megértenem, mit kellett volna benne szeretnem! Ennek akár a szellemi vakságom is lehet az oka, de a világirodalomban sem hiszem, hogy sok ilyen mocskos vers szerepelne! Ettől még lehet Petrinek sok szép és jó verse, de ez nem biztos, hogy a csúcs!

  • A kommunista cenzúra vajon a vallásos téma vagy az alpáriság miatt tiltotta a verset?

    Weöres Sándor gyermekversét pl. a szocializmus idején cenzúrázták. Ha vihar jő a magasból c. vers 1946-ban jelent meg első változatában.

    eredeti: “de az angyal, ha leröppen, küszöbünkön vacsorázik”.

    cenzúra után: “de a cinke, ha leröppen, küszöbünkön vacsorázik”.

  • falusi
    2016 december 27
    12:58 du.

    Jellemző azért, hogy a ballib kormány kárpótolta Petrit a Kossuth-díjjal, de elfelejtette őt a közönséghez eljuttatni, mondjuk ez nem akkora baj … Persze, mert valószínűleg az árokásás fontosabb volt, mint a “műveltség” terjesztése, vagy a szocialisták maguk se szerették a költőt, csak éppen trendi volt.

    A középiskolai irodalomoktatás a kétezres években nem tudom milyen volt, de a kilencvenes években a mi tanárunknál Weöres Sándor volt a legmodernebb költő, esetleg Illyés. Előtte meg el se jutott a közönséghez Petri, nem mintha bárkinek is hiányzott volna, mert az aczéli kultúrpolitika szerint a tiltott kategóriába tartozott. Versei szamizdatban jelenhettek meg Magyarországon a szocializmusban, ahogy a cikk is említi.

  • falusi, én megértettem a fenti verseket.
    Azt értettem meg az egyikból, hogy a kerezstény vallást és a keresztény vallás alapján élő szenteket, pl. Máriát és Józsefet gyalázza.
    Ez az ami arra késztet, hogy megkérdezzem, ha a zsidó szimbolumokat pl. a Tórát itt valaki gyalázná hülye versekkel, mit szólna hozzá a nagyközönség?!

  • Boda és a többi libakonzerv !

    Lámcsak, József Attila is Embernek festi le Máriát, amikor ezt írja:

    “Irul-pirul Mária, Mária
    Boldogságos k i s m a m a.
    Hulló könnye záporán át
    alig látja Jézuskáját.
    A sok pásztor mind muzsikál.
    Meg is kéne . s z o p t a t n i . már.
    Kedves három királyok
    Jóéjszakát kívánok !”

    Ez kivetnivaló ?

    Maguk se hihetik, hogy férfi nélkül fogant a magzata…

    .

  • Ráadásul, ott a végén az a felkiáltójel még azt is jelenti, hogy Mária a keleti bölcseket(!) még ki is tessékeli, mert neki szoptatnia kell a hús-vér csecsemőt…

  • Dubois
    2016 december 29
    4:45 de.
    Nemis állítottam, hogy ez lenne költészetének a csúcsa. Ha világirodalom vulgaritását nézzük, ott bizony néha még ennél is jobban elszaladnak a pacik.
    Elég, ha Burns vagy Keats költészetére gondolsz, de érdemes belenézni a Beat-nemzedék költészetébe is.. :D

  • Boda Marcsi
    2016 december 27
    2:35 du.
    T. Hölgy!
    Ha kérhetem, programot a kiscsaládjának készítsen..

  • DonGolo, köszönöm!
    A világirdalom legjobbjai nem osztják a – hamarjában nem tudom, de guglin is bárki utánanézhet, hogy hányadik évi – vatikáni zsinat határozatát, amióta Mária szűz volta dogma,
    Példa gyanánt idemásolom egy meglehetősen ismert regény néhány mondatát:
    “Mária a hátán feküdt, ébren volt és figyelt, mereven nézett egy pontra maga előtt, mintha várt volna valamire. József szó nélkül lépett közelebb és lassan felhajtotta az asszonyról a takarót. Mária elfordította a tekintetét, és éppen csak fölhúzta egy kissé a köntös alsó részét a hasa magasságáig, amikor a férfi már ráhajolt, és ugyanazt tette a saját köntösével, eközben Mária széttárta a lábát, vagy már álmában megtette és így is maradt, szétnyitott lábakkal, akár megmagyarázhatatlan reggeli lustaság vett rajta erőt, akár a férjes asszony előérzetének engedett, ismerve kötelességét. Isten, aki ott van mindenütt, ott volt, de mivel az volt, ami, puszta szellem, nem láthatta, ahogy az egyik bőre érinti a másik bőrét, a férfi teste behatol a nő testébe, mert egyik is, másik is erre teremtetett, és akkor valószínűleg már ott sem volt, amikor József szent spermája szétáradt Mária szent bensőjében, szentek voltak mindketten, egyik az élet forrása, másik a kelyhe, igazából vannak olyan dolgok, melyeket maga Isten se ért, noha ő alkotta meg őket.”
    Vajon ki írta a fenti sorokat?
    Annyit segítek, hogy Nobel-díjas az illető, nem magyar és már nem él.

  • DonGolo!

    Hát ha valaki, akkor maga tényleg teljesen eszetlen és jellemtelen és még másokat
    próbál sértegetni…(röhej),ugye nem ezeket a sorokat idézte a cikk,hanem a szennyes,alkoholista Petrit….na csak még fokozzák a hülyeséget,”azonosultak”…minden téren az aljas költővel!
    Gratulálok….egyébként ha más nem is,de a szerkesztő,moderátor….
    bocsánatot kérhetne minden ünneplő embertől vallás és pártállásra való tekintet nélkül,nem lenne kevesebb….

  • Aczél meg addig erőlködik,míg ő is “Nobel díjat” kap a fórumtól,…..képtelen önkritikát gyakorolni!
    Normális,intelligens ember talál a “világirodalom nagyjai” között,olyan költőt is, aki képes az ünnephez méltót írni,szavalni,pláne az ünnepen…….
    Na a kultúrát, ugye nem ezen a fórumon,meg a Petri félékkel szívjuk magunkba,szerencsére!
    Talán a Mennyből az angyal,vagy a Kiskarácsony -Nagykarácsony jobban
    illik az ünnephez,azt mindenki ismeri,de ha már vers ….akkor is lehet különbet találni!

  • Amúgy többek között például Ady E: Karácsony-Harang csendül című verse “legalább annyira ” illett volna az alkalomhoz,legalább annyira ismert és szép mint az idézett söpredéké…..

  • Petri György blaszfémiája miatt sokat kapott, de nézzük meg jóval korábban hogyan is írt a még ifjú kommunista, szépreményű…mára már csak SS Péter ?

    a ,,Swift utolsó levele” c. 1975-ös poézisben elvashatók. Olvassuk tehát, és gondoljunk arra, hogy Petri György híres verse előtt íródott vagy tizenöt évvel: “Száraz és fakó Nagyúr! Jonathan Swift égi párja, ki ablakodban állsz vakul, s Máriád a Sátán hágja, mit állsz ott, égi fattyam, stb. stb” – A vers persze még folytatódik, miként van ,,felvezetése” is, de maradjunk annyiban, hogy nem lesz sohasem klasszikus. Hacsak nem ez a részlet, mint Petrié. Szentmihályi a vers írásakor még a szocializmus mellett tett hitet a fülszövegben, miként a ,,Fáradt hitetlen esti imája” c. remeklésében sem a kereszténység a legpozitívabb gondolat. Másik kedvenc versem tőle a ,,Szerzetesek” címet viseli, ez egyébként nem is rossz versnek, helye lenne Csoóri Sándor “Apácák” c. 1985-ös remeklése mellett egy sohasem elkészülő Magyar költők antiklerikális versei című kötetben. Ahogy biztosra vehetjük, hogy e Petri Györgyöt is megelőző verset Szentmihályi mai rajongói nemigen fogják új hittársuknak felróni. Farizeuséknál ugyanis így szokás.

  • Forrás a fenti idézethez, amelyben megkapja a magáét Tőkéczky és Szalay is..

    http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=eladasos&pid=28007

  • Lehet kozmetikázni más Petri versekkel(azok sem csúcsok,de legalább nem annyira közönségesek)egyébként maga írta,hogy se a menny,se a pokol nem fogadja be…..nem csoda.
    József Attila,meg Babits netán ismeretlen ezen a fórumon?……
    Na túlragoztuk a dolgot!Ennyi tellett a fórumtól….!

  • Szerintem, Petri György “költészete” nem fogja megérni a jővőt!
    Elhullik, mint sok más dívatos tehetségtelen probálkozó..

  • DonGolo
    2016 december 29
    7:24 de.
    Boda és a többi libakonzervnek,

    Sorry, de nem érzem magam libakonzervenek!
    azért, mert nem tetszik Petri keresztény gyalázó verse.
    Már egyszer megkérdzetem, ha a zsidóknak a Talmutról gunyolódna valaki, ahhoz mit szólnának? !

  • Figyelő 4:24!

    Azt írja, hogy Máriát és Józsefet gyalázzák, de mi lenne ha a zsidó szimbólumokat, például a Tórát valaki gyalázná valaki … mit szólnának hozzá!?

    Hát bizony az, az említett két személyt biztosan mélyen sértené, de az ő zsidó fiúkat, Jézust még annál is inkább, mert az ő számára a törvény – azaz a Tóra – volt a minden, az alfa és az ómega… Erről szólt az ő élete…

    .

    :-)

  • Egyébként: Figyelő!

    Nem kéne azon is elgondolkodnia, hogy amikor kiskegyed egy itt [KMH] feltett kommentjében is Ferenc pápát egy “korához képest szenilis öregnek” becézte, akkor megszegte az Egyháznak >a pápa csalhatatlanságáról< hirdetett alapelvét – vagyis egyházi dogmáját… Ez főbenjáró bűn. Lehet, hogy egy jövőbeli szentet pocskondiázott.

    Meggyónta már kedves Figyelő? Mert, hát akkor viszont, mint bármely bűn ez esetben, el van intézve.

    :-D

  • “dogmáját” után: ?

  • DonGolo
    2016 december 30
    7:06 de.
    Sajnos ebben a beírásában semmi logika nincs. Probálja kicsit jobban megfogalmazni, mert igy érthetetlen.

  • DonGolo
    2016 december 30
    7:47 de.
    Ne aggodjon a lelkiüdvömért. Isten majd itélkezni fog, mint Ferenc pápa felett, mint én felettem is!

  • DonGolo
    2016 december 30
    7:06 de.
    Igen okos akart lenni válaszában . Nagyon jól tudja mire céloztam előbbi írásomban.-
    Ha a zsidó vallás “szent” könyvét, vagy szókásait valaki kigúnyolná itt, mi is lenne rá a reakció?!

  • Aczél Gábor

    Aczél Gábor
    2016 december 29
    12:02 du.
    Boldog újesztendőt kívánok!
    Tavaly nem tippelt senki a fenti időpontban idézett regényrészlet szerzőjének kilétére.
    Voltaképpen azt is szeretném tudni, hogy olvasta-e bárki az idemásolt soraimat.
    Egyébként fentebb valaki megjegyezte, hogy Petri ismerete nem az intelligencia fokmérője.
    Igaza van.
    Amiképpen az általam idézett Nobel-díjas író ismerete sem az.
    Hanem a műveltségé.
    Utánanézni pedig, hogy ki a fene lehet az illető, na ehhez – az internet korában – több kell a műveltségnél.
    Érdeklődési készség.
    Aki ezt nem őrizte meg gyerekkorából, csak az képzelheti, hogy a nézetei megingathatatlanok.

  • Aczél Gábor
    2017 január 1
    8:25 de.

    Nem ismerhetjük mindenki kedvencét, de nem is azzal van a baj, hogy maga túlművelt, mi meg nem. Örömmel vesszük a tanítást.

    A baj azzal van, hogy nincs egy nemzeti közmegegyezés, hogy Karácsonykor mit lehet még vállalni vagy mit nem. Talán nem karácsonyi jókívánságként kellett volna iderakni Petri versét. Szerintem ezen jogosan háborodnak föl a vallásosak.

    Ha ez egy szimpla életrajz lett volna, akkor senki nem szólt volna egy szót sem.

  • Aczél Gábor
    2017 január 1
    8:25 de.

    Nem akarok vitatkozni Önnel az intelligencia mérhetőségén,de elég alacsony szintet jelez, ha Valaki Karácsonykor Petri népszerűsítésére pont ezt a versét idézi!
    A műveltség fokmérésére sem biztos, hogy pont egy ilyen idézetet kell előhozni, még ha Nobel-díjas követte is el, viszont provokációnak kitűnő!
    Azt már csak mellékesen jegyzem meg, valaki olvashat millió könyvet és csak olvasott lesz, művelt vagy intelligens nem!

    Mindettől függetlenül Önnek is egy boldogabb és sikeresebb új évet kívánok!

  • Aczél Gábor

    hazai lámpa
    2017 január 1
    11:23 de.
    Nagy tévedés, hogy én túlművelt lennék, mások tanításához szükséges műveltségem sincsen, tanítással nem is próbálkozom, Petrit ugyan kivételes tehetségű költőnek tartom, de nem a kedvencem, amiképpen nem a kedvenc íróm, akitől fentebb idéztem, s akiről más helyében én legalább tudni szeretném, hogy kicsoda.
    Petri György iránt pedig – aki karácsony előtt született, s akiről nem emlékezett meg a kurzus – érdeklődést próbáltam kelteni, akiről az akkori állampárt okkal nem akart tudni, s akit elfelejtetni a mostani állampártnak is bőséggel van oka.

  • Aczél Gábor
    2017 január 1
    3:13 du.

    “Petri György iránt pedig – aki karácsony előtt született, s akiről nem emlékezett meg a kurzus – érdeklődést próbáltam kelteni,”

    Költészet napján is meg lehetett volna róla emlékezni, mert költő is volt. Vagy a halála napján.

  • Aczél Gábor

    Azért emlékeztettem Petrire karácsony előtt, mert akkor merészelt megszületni.
    Valóban emlékeztethettem volna rá a költészet, avagy a halála napján, ha nem vagyok ebben a tekintetben konzervatív.

  • Aczél Gábor
    2017 január 2
    8:35 de.

    Inkább hagyjuk, látom nem érti.

    (Sarkított példa: Ha Hitler történetesen a holokauszt emléknapján született volna, akkor elemezné a Mein Kampfot a megemlékezés napján?)

  • Aczél Gábor
    2017 január 2
    8:35 de.

    Vagy Trianon emléknapján emlékezést írna Eduard Benes politikai munkásságáról?

  • Aczél Gábor

    Értem én, de ezek rossz emberek voltak.

  • falusi
    2016 december 27
    12:58 du.
    Emlegeted itt Villont. Gondolom Faludí Győrgy forditásában olvastad. Én nagy kedvelője vagyok, már fiatal korom óta!
    Ne is haragudj, de nem lehet összehasonlitani ezzel a Petrivel! Versei amit itt olvastam, kinok kinja. Mondom, én jobbat tudok írni és írtam is.

  • Katona Zsombor

    hazai lámpa
    2017 január 2
    12:14 du.
    Ha Petri olyan hatalmas és termékeny költő volt, akkor Karácsony apropójára miért pont ezt a keresztényeket szándékosan sértő “versét” kellet kiválasztani: mert Aczél Gábornak kifejezetten a keresztények provokálása volt a szent célja! Bejött neki is, mint a charlie Hebdonak, kár hogy, hozzájuk hasonlóan nem Mohamed káromlással merészkedett!

  • A magyar katona

    Fúj a szél a harc mezején,
    Hős katona áll a domb tetején,
    dideregve, fázva a sötét éjszakában.
    Tiszteljük benne a magyar katonát!

    Harsog a kűrt, a dob pereg,
    Csatára indul a katona sereg
    Értünk áldozza életét és magát
    Tiszteléjük benne a magyar katonát-

    Megjelent az “Új Idők” társadalmi lapban 1942 ben .Budapesten,

  • Hány éves lehettem, mikor ezt a versaet írtam?
    Nem több, mint tíz!
    Tudjuk, kicsit gyerekes, “irredenta” stb.
    De mégis egy vers volt.

  • Most meg hibásan írtam le, hiába, ez már az öregség……..

  • Figyelő
    2017 január 2
    10:13 du.
    Faludy nem fordított, hanem “villonidákat” írt. (Némelyik jobb, mint az eredeti) József Attilától Radnótiig, Kosztolányitól Szabó Lőrincig tart azoknak a száma, akik a kiadott Villon-kötetekben fordítottak.
    Faludy villonidái stencilezve, gépelve terjedtek az országban.
    Villont akkor már régen olvastam, amikor Faludy nevét meghallottam apámtól, a recski táborban szerzett “élményeivel” kapcsolatban. Az ő átirásait a hatvanas évek közepétől ismerem.

  • Falusi, ez lehet, hogy így volt, de Faludí erről volt híres az én
    időmben., ezekről a versekről .Mivel nem olvastuk se Te , se én Villon eredeti verseit, bár az ősi könyv Faludi fordításban hozza a Villon eredetijét is, ezt nem tudom megitélni. Mindenestre. a könyv szerint ő forditotta.
    Mellesleg, képzeld találkoztam Faludival Budapesten, mikor egyszer otthon voltam. Éppen könyvnap volt akkor a fővárosban, és ültem a teraszon, ahol üditőt ittam, mert rémes hőség volt.Kit látok feljönni oda, mint Faludi Györgyöt két fiatalnőbe karolva.
    Kaptam tőle egy autogramot is, itt van a fiókomban.
    Persze, Faludit mindenki megismerte, a híres torontói TV.s reklámja alapján.

  • Ja, és Faludi forditásait méér én fiatal lánykoromban olvastam, Budapesten, jőval a 60 as évek előtt.
    Volt egy fiú a társaságunkban, aki remekül szavalta a” Haláltánc Balladát”!

  • Figyelő
    2017 január 5
    12:23 du.

    Ez egy ilyen kor volt, népszerűek voltak a katonadalok.

  • Igen kedvelem, Cseh Tamés írásait.
    Nagyon szeretem a forradalmi versét persze.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.