Sokszínű magyarságtudományi konferenciát terveznek a torontói Ryerson Egyetemen – Lehet előadónak jelentkezni
2017. május 27-29 között kerül megrendezésre a Kanadai Magyarságtudományi Társaság (HSAC) és a Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete (AHEA) közös konferenciája a torontói Ryerson Egyetemen a magyar kultúra, történelem, néprajz, irodalom, nyelvészet, szépművészet, zene és más kapcsolódó tudományokról. Eddig csaknem 30 előadó jelentkezett és az eddig beküldött előadás-tervezeteket és kivonatokat az AHEA honlapján lehet megtekinteni. A konferencia elsődleges nyelve az angol, ugyanakkor egy-egy előadás, téma vagy akár panel magyar nyelven is folyhat, közös megegyezés esetén. A lajstrom még bizonyára bővülni fog, hiszen 2017. január 15-ig lehet jelentkezni előadásokkal. A programot ezt követően véglegesíti a HSAC és az AHEA közös bizottsága . A magyarságtudományi konferencia a bölcsészet legnagyobb évente megtartott kanadai kongresszusának keretein belül – a Congress of the Humanities and Social Sciences égisze alatt – kerül megrendezésre. Az alábbiakban a közös HSAC/AHEA bizottság meghívóját olvashatják…
*
Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete (AHEA) és a Hungarian Studies Association of Canada (HSAC) 2017-ben közösen rendezi konferenciáját a magyar kultúra, történelem, néprajz, irodalom, nyelvészet, szépművészet, zene és más kapcsolódó tudományokból.
Hely: Ryerson University, Toronto, Canada. Időpont: 2017. május 27-29-ig.
Tekintettel Kanada megalakulásának 150-éves évfordulójára és az ugyanabban az évben létrejött 1867-es Kiegyezés történelmi fordulatának jelentőségére, a konferencia témája a következő: Függetlenség, Kiegyezés és a modern Magyarország kialakulása: 1867 és azután…
A téma részletes leírása az angol szövegben látható. Az előadások nyelve angol, de lehetőség van magyar nyelvű előadásokra is. Szeretettel várunk konferenciánkra minden kollegát, érdeklődőt. Akik a fenti témához kapcsolódva a jelzett területek bármelyikéről előadást szeretnének tartani, kérjük, hogy szándékukat 2017. január 15-ig adják be itt: http://ahea.net/conferences/2017/submit-paper. Csak elektronikus beadványt veszünk figyelembe. Előadók AHEA vagy HSAC tagok kell hogy legyenek.
**
The American Hungarian Educators Association (AHEA) and the Hungarian Studies Association of Canada will hold jointly their Annual Conference from May 27 through 29 May 29, 2017 at Ryerson University in Toronto, Canada. We invite participation by academics, independent scholars, other educators, and graduate students who are devoted to the teaching, research, and dissemination of Hungarian culture, history, folklore, literature, language, fine arts, and music. Presenters must be or become members of AHEA or HSAC.
The Joint Program Committee invites proposals for papers and panels focusing on the presenters’ individual research and findings connected with this year’s theme:
Sovereignty, Compromise, and the Making of Modern Hungary: 1867 and Beyond
The Compromise of 1867 was a turning point in modern Hungarian history, and its 150th anniversary invites critical reflection on a wide range of topics dealing with the past, present, and future of Hungarian sovereignty and of Hungarian state and nation building more generally.
Much like Canada in the wake of Confederation (also in 1867), Hungary entered the modern era as a junior partner in a much larger imperial project. For the last 150 years Hungary has seen its own social, cultural, political, and economic destiny tied to broader transnational developments as well as to the geopolitical ambitions of neighboring great powers. Yet, though Hungary’s sovereignty has often been compromised and even threatened, Hungarians have found and continue to create important spaces to exert their own particular agency, sometimes in concert with broader regional, continental, and global developments, and sometimes in opposition to them.
Topics for papers and panels may include, but are certainly not limited to, the significance, impact, and legacy of the 1867 Compromise; the challenges of state and nation building in Hungary and the former Austro-Hungarian Empire (and its successor states) since the late nineteenth century; European integration and the question of sovereignty and independence; the history and legacy of colonialism and imperialism; ideas about Hungary’s place in and relationship to Europe; relations with ethnic minorities; the history and legacy of Jewish emancipation; immigration and the question of assimilation; and issues of identity and subjectivity in the modern era.
We also encourage proposals that explore the conference theme from a comparative perspective, and would especially welcome papers and panels that examine constitutional unions more generally and/or compare Canadian experiences since 1867 with those of Hungary and other successor states of the Habsburg empire.
As in past years, we look for proposals in any discipline in the humanities, social sciences, and arts, including those that might address themes from a cross-disciplinary perspective and thus bring fresh or enriched insights. Papers that do not relate to the overall theme outlined above are also welcome.
Abstracts should consist of 200-250 words; a brief scholarly biography, including degrees and scholarly fields (50-100 words) and full contact information. Proposals must be submitted online at http://ahea.net/conferences/2017/submit-paper. Due date is January 15, 2017. As part of the on-line submission process, you will be asked to select a general category for your proposal to be reviewed under: Arts, Cultural Studies, Education, History/Political Science, Language and Literature, Music/Folklore, Science/Economics. Please select the category you think best fits your proposed paper. If you would like to propose a complete panel of three papers, please submit paper proposals individually.
A Joint Program Committee of AHEA and HSAC will review the proposals for acceptance. Only one submission per author will be considered for acceptance. Individual paper presentations are limited to twenty minutes and allow for ten minutes of discussion following the presentation. The primary language of the conference is English. Some sessions may be conducted in Hungarian, depending on agreement by the session attendees.
Author: KMH Vendégszerzők
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
12:23 du.
Sok síkert kivánok a Congress-hez!
Sajnos, az én időm lejárt, már nm írok semmit és nem tudok elmenni a a konferenciára!
Reméljük, hogy részletes beszámoló lesz itt róla és esetleg, egy-egy érdekes írás a résztvevőktől.
4:56 du.
„….and Beyond.”
Gondolom, hogy a KMH tengerentúli szerzői és kommentelői most kitesznek magukért, jelentkeznek,- s megmutatják oroszlánkörmeiket !
2:30 de.
Figyelő!
Már meg ne haragudjon, nem az élemedett kora miatt, de a maga gyermeteg írásmódja nem is lenne alkalmas semmilyen pályázatra…
.
2:34 de.
T. Christopher Adam !
Már jóideje nem látom Göllner András remek írásait a kommentek között. Határozottan hiányzik a palettáról.
.
2:43 de.
Bocs’, de én az Ön itt megtapsztalt magyar nyelvű stílusából indulok ki, pedig lehet, hogy hatvan év alatt angol nyelven mégiscsak fejlődött valamit a műveltsége is…
6:28 de.
Kik ezek akik ezt az egészet szervezik? Nem nagyon hallottam egyik szervezetről sem. Az ilyen „magyarságkutató” szervezetek legtöbbször a magyar kormány kihelyezett szócsövei. KMH tudósító biztosan lesz de hogy résztvevői is?
9:06 de.
Kordon Blued,
Göllner Andrással találkoztam a két ünnep között, december végén Montreálban. Eléggé el van foglalva más projektekkel. Ezen kívül egy idő után mindannyiunknak (itt külföldön) el kell döntenie, hogy mennyi időt akar és tud magyarországi ügyekre fordítani. Szélmalomharcot folytatni egy életen át eléggé keserű és haszontalan állapot. Minek foglalkozzunk mi a Németh Szilárdokkal – például – ha a magyar társadalom többségét az egész teljesen hidegen hagyja…immár majdnem hét éve? Mint ahogy angolul mondjuk: it’s no skin off my back. Túl sok minden érdekes van a világban, amivel foglalkozni lehetne és foglalkozni kéne.
9:58 de.
” Minek foglalkozzunk mi a Németh Szilárdokkal – például – ha a magyar társadalom többségét az egész teljesen hidegen hagyja…immár majdnem hét éve?” Telitalálatos észrevétel!
12:59 du.
KORDON BLUED
2017 január 11
2:30 de.
Kedves Kordon Blued,
Én 4 előadást tartottam az évente ismétlődő konferenciákon. Kérdezze meg Christophert, az elmúlt 20 év alatt.
Természetesen nem poltikai témában, hanem irodalomban.
Pályázat itt nem szerepel. Természetes, hogy megnézik, hogy miről lesz az előadás, csak aztán mondhatja el a jelentkező-.
Sajnos, már nagyon ritkán írok magyarul, talán csak ide. Elismerem, hogy romlott a stílusom !
Mellesleg, két könyvet adtam kint idekint, az egyik „Montreali
Antológia” itteni magyar írók írásaivalhárom nyelvű 1993-ban, a másik „Erdélyi Utakon”
címmel, erdélyi útazásomról 2000-ben, egy naplórészlet.
Mindkettő megtalálható a budapesti Országos Széchényi könyvtárban.
1:14 du.
A Congresszust minden évben megrendezik, mindig más kanadai városban. Főleg egyetemi tanárok nemzetközi konferenciája. Jön ide francia, magyar, angol stb. nemeztiségű erre a konferenciára.
A Canadian Study nevet viselő szervezet rendezi.
7:25 de.
T.Christopher Adam Főszerkesztő Úr!
Nekem kissé sántít ez az érvelés Göllner András professzor kényszerhallgatásával kapcsolatban. Az az érzésem, hogy inkább elhallgattatásról van szó, mint önkéntes háttérbe vonulásról. Másrészt nem hiszem el, hogy Ő – a harcos természetű, tiszta demokrata – arra hivatkozna , hogy a magyarság többségét ez az egész úgyis hidegen hagyja, ami inkább vagy egy cinikus beletőrődés, vagy ÜRÜGY egy demokrata elnémítása érdekében.
Úgy gondolom, és emlékszem, hogy a Kanadai Magyar Hírlap azzal a programmal – mondhatni mottóval – a „fejlécén” indult, hogy éppen e tömeg hideg közömbösségével igyekszik szembeszállni. Már ebben az esetben sem stimmel az a kijelentése, hogy szélmalomharc az, amit Göllnerek, Adam-ok, Drizarik, Falusik, Almási Almák, ?Miklósok, stb – elnézést attól a sok harcra kész olvasó és kommenttárstól akiket nem soroltam ide – afféle Don Quijoték lennének.
Minden harc nehézségekkel jár, de Ady Endre szavaival „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek”.
Másfelől, kedves Christopher, úgy látom, hogy Ön is sokszor vergődik kétségek között és nehezen tesz különbséget a „radikális” demokrata és a radikális jobboldali [azaz fasiszta és (istenments ITT kimondani) náci] közé. Pedig micsoda különbség a kettő. Utóbbit Ön, a demokratával összehasonlítva mindig valamiféle azonos mércével, néha egyenlőségjellel próbálja mérlegelni, mérni. Erről a – már bocsánatot kérek, de korlátolt szemléletről – Wiesenthal háború utáni (háborús bűnöket vizsgáló) amerikai kihallgatója jut az eszembe, aki egy alkalommal legyintve csak ennyit mondott a világhírű, aranyeszű náci-üldözőnek, hogy
„Tudom, tudom, maguknál Európában vannak a nácik meg az üldözöttek, míg nálunk az USA-ban a republikánusok és a demokraták…” Mert lehet, hogy ezt is a földrajzi távolság teszi…
Bocsásson meg, de én még mindig abban reménykedem, hogy Göllner leépítése nem végleges és később sem jelenti e fórum teljes elnémítását, és ezzel előbb, vagy utóbb, de nem követi az Amerikai Népszava példáját, mert azzal ön is csak a jobboldal malmára hajtaná a vizet. Ez pedig az ő végső céljuk, amellyel aztán Ön is a hideg tekintetű, bambán közömbös magyar tömegek számát növelné…
Erre a bátor oldalra szüksége van Magyarországnak.
Hűséges olvasói üdvözlettel: KB
.
Ui: És kérem, adja át harcos, baráti üdvözletem Göllner Tanárúrnak. Köszönöm.
7:56 de.
Kedves Figyelő !
Óriási különbség van egy-két-százezer közül kiemelkedni, mint „előadó” nameg, hogy „író” avagy, ha valaki 10-millió közül vallhatja magát egyedül, vagy nem sokkal nagyobb számban élen járó irodalmárnak, illetve a szó művészének. Azt hiszem előbbi lehetőség a diaszpórában csak egy kis nyüzsgés kérdése, amit a szülőhazában (10’000’000 között) kiskegyed hiába is próbált volna meg…
.
.
Ui. Ami pedig az országos Széchényi Könyvtárban letett kötelező példányokat illeti, nem jelent semmit. Nekem is volt történetesen olyan üzleti katalógusom, melynek minden
példányából ott „1-1 kötelező példány” ma is le van rakva.
Ami meg a megtartott előadások számát illeti, azt bárki tarthat akármilyen jólhangzó című ám hetedrangú ankéton és konferencián, amennyiben például befizette a részvételi díjat, és a szervezőknél időben regisztrált hacsak nem áll egy jó szponzor a háta mögött, akinek megéri az előadót, vagy az ankét ügyét (ill. témáját) dotálni… – Sorry. 🙂
12:10 du.
Kordon Blue, Ha nem vette volna észre én NEM gyülölködöm a más elvek viselőivel. Én nem kritizálok senkit, egyszerüen , évtízedes tapaztalatok alapján egy változatlan oldalon állok, politikailag.
Lehet rosszmájúnak, rosszindulatúnak lenni velem szemben, mert én ilyen vagyok. És koromnál fogva nem változom.
Christophert ismerem egész fiatal korától, sőt még Edesanyját is.
Ha megmagyarázná, hogy miért bántja, ha magamat írónak tartom, azaz a múltban, az miért fáj magának? Gondolom, mindenki, akinek megjelent 2 könyve hivatalosan, az annak tartja magát-.
Kiváncsi lennék, ha itt élne és gyermekei itt születtek volna akik már kanadaiak, hogy írna pl. magyarul 60 év után-.
5:59 de.
KORDON BLUED
Na és hova lett Gyuri10 és Barlev ???
.
7:00 de.
Figyelő!
Már meg ne haragudjon Asszonyom, de azt, hogy így jelzőként és büszke cím tulajdonosaként ki is az igazi író, azt nem az érintett, hanem az olvasóközönség, de még a legjobb esetben is művei kiadója, ez esetben is az eladott műveinek, ráadásul azok kiadásainak a száma határozza meg. Álljon itt példaképpen mondjuk Moldova György kortárs írónk milliós példányszámban és kiadásban eladott sok-sok műve.
Higgye el, nem gyűlöletből mondom, csak a tényeket kérem számon, szembe állítva az Ön állításával is, amikor valaki önmagát írónőnek, költőnek, vagy bármi más művészként hozná köztudatba… Való tények híján az ilyen és hasonló laza, ön bemutatás dicsekvésként, azaz öndicséretként hat a hallgatag környezetre. Márpedig ez a tulajdonság a régi . m a g y a r . bölcsesség szerint „az öndicséret büdös”.
Megjegyzem, hogy jómagam még azt sem szeretem, ha valaki felsőfokú bölcsész diplomájára hivatkozva nevezi magát írónak v. költőnek és nem a ki, illetve eladott művei alapján. Mert szemben az önhittséggel a szerénység is egy keresztényi erény.
A középkor és a Reneszánsz – azóta művészeknek tartott – nagyjai is, köztük zseniális örökbecsű óriások, önmagukat maximum „csak” mesteremberként emlegették, mint egy kéményseprőt, egy bognárt, vagy egy fazekast, stb…
.
7:26 de.
Ui.
Van egy ismerősöm, aki kétlaki életet él, hol Magyarországon, hol meg Olaszországban tengeti az életét. Mindkét helyen személyzetet tart.
Olaszországban – a grófi származású olasz felesége (contessa) révén – hozzájutott egy kastélyhoz, ahol a személyzet őt „doktorúrnak” szólítja, pedig semmilyen formában és semmiféle szakon nincs, nem is volt doktorátusa, de ő ezt nemcsak eltűri, de el is várja tőlük. Alighanem ezzel kompenzál valami mást, valami belőle hiányzó igazi értéket, de lehet, hogy csak a felesége veleszületett rangját hiányolja önmagából…
7:36 de.
Christopher Adam
2017 január 11
9:06 de.
Akit Németh Szilárd hoz izgalomba, annak már régen rossz.
Nem tudom, miért kell leszólni a magyar embereket? Lehet, hogy a Kordonok kényes ízlésének nem felel meg, amit csárliék írnak, de a magyarság sokszínű. Különben meg nem a két árokról kéne megítélni a magyarokat, ahol az egyikben a fidesz a másikban meg a bukott ballib oldal lapul. Ha ilyenek lennénk, akkor nem lett volna a „sikeres” népszavazás, ami érvénytelen.
11:17 de.
Nézze, tudom, hogy rosszindulata irántam az egész szövege, de higgye el, túlélem!
Ennél sokkal többet éltem már át.
Magát piszkálja, hogy minek hívom magam, higgye el nem érdekel. Persze, nem szokásom dicsekedni, de amíg írtam, a 80-as években, kanadai éa amerikai magyar újságokban rendszeesen jelntek meg cikkeim. A 10 évig élő montreali újságnak,” Magyar Krónika” szerkeztőbizottsági tagja voltam. Az idén megjelent egy cikkem pl. egy egri újságban is.
1:25 du.
Christopher Adam!
jan.11.9:06
Nekem ennek a konferenciának már a címe kissé csináltnak és erőltetettnek tűnik – mert mi az, hogy Magyarságtudományi konferencia? Mi az a magyarságtudomány? Ha csak nem különböző tudományágak magyar képviselőiről szól?
Ettől persze még lehet ez a konferencia hasznos, és eredményes, akár felemelő is, de ha csak úgy egyszerűen egy sokkal szolidabb címen összejönnek a magyartanárok, történészek és egyéb kultúrák képviselői és egy adott témában elmélkednek, ugyanazt érik el. Egyetemi tanárok képviseltetik magukat, ami nyilvánvalóan emeli a színvonalat, és ad egy tartást, méltóságot a dolognak – de ha megnézzük a cím utáni kitételt – Lehet előadónak jelentkezni! – világos, hogy ez nem a „professzorok egymásközt” gyülekezete, vagy legalábbis nem pusztán csak!
Gondolom az előadóknak már nem feltétlenül kell magyar tanárnak, vagy egyetemi tanárnak lennie – jól értem, hogy bárki aki az egyik szervezetnek a tagja (például a HSCA-nak)amennyiben érdeklődést mutat az adott témák egyike iránt és időben regisztrál – az általa választott témában összeállított dolgozatát előadhatja, ill. felolvashatja, ha annak szellemisége megfelel a konferencia írott vagy Íratlan szabályainak és nem sért vele senkit?
Nem tudom a fenti konferencia összefüggésben van e Göllner A. „illegalitásával” – szerintem nincs – de rosszat sejtek! November második felétől az év végéig rengeteget írt Göllner A., szinte többet mint egész évben, és feltűnő élénk volt. Szénsavas jókedvvel válaszolta meg mindenkinek a magáét, és szinte semmit és senkit nem hagyott lógva! (bárki visszaolvashat )Nekem kifejezetten tettszett ez a felspilázott hangulat, és úgy rémlik még egy alkalommal célzást is tett rá, hogy „még egy ideig, vagy pár napig” stb valami ilyesmit írt!
Azt hittem szabadságra utazik, ám most, hogy látom, olvasom egyre többen keresik, itt is pl K.B. beugrott a decemberi furcsa érzésem! A tetejében ez a „Miért foglalkozzunk mi Németh Szilárddal…” c. kitétel meg kivált elgondolkodtató! Ha ehhez még hozzávesszük, hogy
„el kell döntenetek mennyi időt tudtok magyarországi ügyekre fordítani” – hát mindez nem sok jót ígér!
Miután a te írásaidban eddig nem utaltak jelek erre, a szándék most kezd testet ölteni?! Lehet, hogy egyik nap hiába keressük a megszokott KMH-? Mondd, hogy nem erről van szó, bár az általad leírtakkal sajnos egyet kell érteni!
1:38 du.
Besancon,
A magyarságtudomány Kanadában, angolul, egy szakmai, tudományos fogalom: Hungarian Studies. Ez olyan mint a kanadisztika. Az is egy szakmai fogalom a tudományos világban, amely magába foglalja a Kanadára fókuszáló irodalmi, történettudományi, szociológiai és szocio-kulturális ágazatokat. Itt nincsen szó semmilyen erőltetett magyar nacionalizmusról, netán „magyarkodásról.” Amióta résztveszek az éves konferenciákon — immár csaknem 11 éve — az előadások 90 százaléka angolul folynak, az előadott anyag minősége pedig olyan, hogy a társaság és a konferencia tagja lehet Kanada legnagyobb bölcsészeti ernyőszervezetének, a Federation for the Humanities and Social Sciences-nek.
Ami pedig a Göllner András körüli találgatásokat illeti: úgy látszik igaz lehet az a sztereótípia, hogy a magyarok vonzódnak az összeesküvési elméletekhez. András hamarosan írni fog egy rövid cikket, amelyben elmagyarázza, miért nem láthatják a KMH hasábjain, miközben lapunk profilját és szellemiségét továbbra is támogatja. Nincs itt semmi illegalitás, semmi kizárás. Egyszerűen Magyarország és a magyar ügyek nem köthetnek le teljesen egy olyan embert, aki az óceán túlsó oldalán él. Van ennél hasznosabb és kellemesebb időtöltés.
1:43 du.
Nem kell aggodni Göllner Andrásért. T.i. ő sok időt tölt Magyarországon is. Azonkivül a Concordia Egyetem nyugdíjas tanára.
Akkori gyakori beírásának az lehetett az oka, hogy éppen közel volt és ráért. Azonkivül ingerelte néhány vélemény ezen a lapon, azokat „tette” helyre, pl. velem is volt egy „kellemes” vitája.
3:22 du.
Ch.Adam!
Köszi a gyors választ, ez nagyon korrekt!
Ami a konferenciát illeti oké – de, hogy egy kicsit gonoszkodjak is – lásd be, hogy annak aki nem ismerte,így rápillantva a címre és a felhívásra, egy kissé tényleg kiagyaltnak tűnt. Elolvastam, hogy mi a téma, ki rendezi, mik a feltételek stb és akkor még mindig nem értettem (lehet,hogy egyedüliként)de miután elmagyaráztad,rendben!
Más:nem gondolnám, hogy rám jellemző lenne az összeesküvés elméletek nyalogatása – egyszerűen összeraktam G.A. decemberi „előfordulásait”, azok hangvételét,és mint írtam emlékeztem az utalásra, hogy már nem soká lesz ez így (sajnos nem emlékszem a szavakra, de még arra sem, hogy melyik cikk alatt olvastam,így majdnem lehetetlen megkeresni,de már majdnem mindegy is )aztán láttam, hogy többen keresték, végül rábukkantam a te hsz-ra, melyből fentebb a két idézetet is merítettem! Ennyi!
Nem tételeztem fel, hogy „ki lett tiltva” – mert miért is lenne ? – és az „illegalitás” is amolyan kiszólás volt, mint amikor azt mondom éjjel 2-kor a gép előtt dolgozva, hogy na most „emigrálok” a hálóba, mert mindjárt lefordulok a székről!
Szóval „minden magyarok összeesküvőitől” elhatárolódva maradok tisztelettel Besancon -:)))))
3:28 du.
Christopher Adam
2017 január 13
1:38 du.
„Egyszerűen Magyarország és a magyar ügyek nem köthetnek le teljesen egy olyan embert, aki az óceán túlsó oldalán él. Van ennél hasznosabb és kellemesebb időtöltés.”
Nekünk is kellemesebb, hogy Göllner szabin van …
3:30 du.
Besancon
2017 január 13
1:25 du.
Visszaolvasva, Ille idejéhez képest sokkal normálisabb a lap, hát ez igazán „fölháborító”, ki is kell vonulni ezért rögtön!
12:58 de.
Christopher Adam !
„Az a mondata miszerint egy olyan embert, aki az óceán túloldalán él nem kötheti le teljesen Magyarország és a magyar ügyek.”
Lehet, hogy ezzel önmagára is célzott?
Ezen kívül hazai láma a 3,28-as hsz-ében mutat rá őszntén, hogy csak NEKIK – ti. a jobbszélnek – jó az, ha Göllner úgymond „szabin van”.
Már csupán a két perccel későbbi kommentjében arra is rámutat a lámka, hogy a liberális baloldalnak ki is kell a innen vonulnia.
És lámcsak, mégiscsak ebbe az irányba haladunk, így ezzel a jobboldal mindjárt célba is érnéne…
Hát ez lenne a cél? Remélem, nem.
1:29 de.
Chris !
Ami a „magyarságtudományt” illeti javaslom a konferenciáról feltétlenül még időben értesíteni Uwe Topper, Heribert Illig és Klaus Weissgerber a téma nagy és igazi szakértő német történész-régész kutatók tudósait a népvándorlás-kor, a „korai középkor”, illetve a honfoglalást közvetlen megelőző időszak vonatkozásában…
Ezek az urak igazán emelhetnék a diaszpóra – amúgy érzelmi szemléletű „tudósaiból” álló – konferencia színvonalát…
Esetleg ezen az E-mail címen:
[email protected]
5:35 de.
Hazai!
jan.13.1:38
„Nekünk is kellemesebb, hogy Göllner szabin van”
Ha kérhetem, csak a magad nevében nyilatkozz – ez a fejedelmi többes így nem áll!
Én pl kedvelem Göllner A.írásait, és a stílusával sem volt különösebb bajom! Akinek meg igen, az majd tudatja vele.
7:06 de.
Besancon
2017 január 14
5:35 de.
Bacon!
Göllner stílusával nekem sincs bajom, mármint a vicces körmondatokkal. De remélem a szabit hasznosan fölhasználja némi történelmi tanulmányokra! Mert akkor majd a tartalom tölti ki az írásait, nem mások sértegetése!
7:20 de.
KORDON BLUED
2017 január 14
12:58 de.
Szereted a kordonokat, azért küldesz engem a jobbszélre?
Szerintem a jobbszélnek speciel hasznos volt a régi Göllner, mert rá lehetett mutatni, hogy a ballibek irigységből, megalapozatlanul, csupán ellenszenvből hörögnek Orbánra.
Azoknak a magyar olvasóknak (politikai oldaltól függetlenül), akik szakmai újságírást, kulturált véleménycserét igényelnek, tökéletesen megfelelnek Chris újításai. Hiszem, hogy a nevükben beszélek, mikor azt írom, hogy nem sírjuk vissza Ille idejét, mikor Figyelő alázása volt a „beszélgetés”. Akkoriban nem írtam, csak hébe-hóba benéztem.
Ja, amúgy nem vagyok jobbszél, nem tudom ezt honnan veszed? Göllner megcsúfolhatja a történelmi tényeket a Rajk László topikban, mert ő ballib?? Illetve nem tudom hol írtam, hogy a „lib. baloldal vonuljon ki”, áruld már el légyszíves, mert nagyon érdekelne!