Mint a mókus, fenn a fán…nem adom a gyerekkoromat
Szeretnék valamit elmondani, azoknak, akiket érdekel és talán megpróbálják megérteni, hogy mit gondolok a gyerekkoromról, sokak gyermekkoráról és a gyermekkor politikához való viszonyáról, ami szerintem nem létezik. A két dolog, vagyis a politika és a gyermekkor egészen más, nincs közük egymáshoz.
Sokak lelkében és emlékeiben nincsenek rendben a dolgok és ez nagyon sok felesleges ellentmondást szül.
Aztán talán a mondanivalóm hozzájárul olykor a pontosabb szövegértéshez és esetleg segít megfejteni azt is, hogy a sok sok békés kisemberből, – akik együtt homokoztak, együtt jártak iskolába, együtt játszottak, nyaraltak, táboroztak, boldog és tudásra szomjas gyerekek voltak – miért lett mára sok sok, minden megértésre képtelen, csak a magáét hajtogató, békétlen felnőtt.
Többször olvasom, hogy az én gyerekkoromban a gyerekeket összefogó közösségek pl. a kisdobos és az úttörő az akkori állampárt kiterjesztett karjai voltak és bármilyen, akár játékos, akár szórakoztató tevékenységeink közepette is az akkor divatos ideológiával mételyeztek minket.
Ez egy nagyon érdekes megállapítás csak éppen rendkívül demagóg és minden meggondolást és valóságtartalmat nélkülöző.
Szóval, akkor, mi, gyerekek bizonyára kornyadoztunk az eszme súlya alatt és szenvedtünk az iskolában, az őrsi órán, az akadályversenyen, a nyári táborozások idején és mindenhol.
Másra emlékszem, bizony boldog kisgyerekként futkároztunk az iskolaudvaron, izgatottan készültünk a tanulmányi versenyekre, fejünket összedugva tanakodtunk, mit írjunk az őrsi naplóba, élveztük az akadályversenyeket, a nyári táborban kuncogva sugdóloztunk a sátorban takarodó után, bekentük fogkrémmel az alvókat, és sokatmondó megjegyzések közepette leselkedtünk az ifik után, hogy hogyan cigiznek és bújnak össze a sötétben, imádtuk a tábortüzet és teli torokból énekeltük a “mint a mókus fenn a fán”…kezdetű nótát, üvöltöttük, hogy “adj király katonát”, vagy, hogy “aki, bújt, aki nem megyek”.
A gyerek éli az életét, azt az életet, amit nyújtanak neki, élvezi belőle azt, ami neki élvezetes belőle. A gyerek nem szenved, azoknak a gyerekeknek, akik úttörők voltak, (mindenki volt akkor) az természetes volt, és eszükbe sem jutott, hogy ez politika, pláne hogy a párt kinyújtott keze. Kit érdekelt a párt, ugyan, egy gyereket tuti nem.
Nem tudom mi élvezet és haszon van abból, ha a mai fiatalok esetenként azt hallják, hogy milyen szörnyű lehetett pl. úttörőnek lenni.
Fotó: kaposvarmost.hu
Korábban is voltak szervezett gyermekközösségek, apám gyerekkorában a fent leírtakat pl. cserkészként csinálták. Ha visszatekintünk a történelmi korokra, mindig más más kívánalom, szabály volt, ami a gyerekeket érintette, volt köztük sok rossz is, előfordult pl. olyan is, hogy kis gyerekek dolgoztak, sőt napjainkban is van ilyen. Mégis kár és teljesen értelmetlen, sőt puszta időpocsékolás még az egykori gyerekek életén keresztül is mindig az előttünk járó korszakokat, ideológiákat, tevékenységeket kritizálni és hibáztatni. A jelenben élünk, és a jövőért dolgozunk, ez lenne a dolgunk.
Nem adom a gyerekkoromat, nem engedem át annak a véleménynek, hogy minden, amit gyerek kortársaimmal átéltünk, az pusztán a felnőttek által használt ideológia, és a regnáló párt kinyújtott keze volt.
Aki azt hiszi, hogy egy hátulgombolós kisdobos vagy egy kiskamasz úttörő egyetlen másodpercig is gondolkodott azon, hogy ő miért kisdobos és miért úttörő, az hatalmasat téved. Mesélje ezt a maszlagot (az úttörő a párt kinyújtott vagy meghosszabított keze) a lompos farkú, ordas farkasnak és a piros pöttyös kendőt viselő, kezében kiskosarat lóbáló Piroskának, de ne nekem.
Az aztán persze már egy következő lépés, hogy felnőve a kis úttörő az őt ért hatások által kivé és mivé válik, de az már az ő döntése, a felnőtté.
Az meg egy harmadik kérdés, hogy az, amit az egykori gyerekek játékként megéltek egy későbbi kor ideológusainak olvasatában “demagógiává nemesedik”.
Hollósy Gerti
Author: Hollósy Gerti
Budapesten születtem és életem jó részét ott töltöttem, abban a csodálatos városban, majd egy időre a sors a Dunakanyarba irányított. Gyerekkori álmomat megvalósítva, már némi élettapasztalattal a tarsolyomban, kíváncsiságból lettem újságíró. Tanáraim nagyon biztattak az írásra. Írásaim létrehozásában a kíváncsiság és az újabb tapasztalatok szerzése sarkallt. Sok minden érdekel ebből a szép - csúnya világból és néha szeretném a gondolataimat megosztani másokkal is. Az írás számomra kikapcsolódás és öröm, közben pedig kitekintek a nagyvilágba és betekintést engedek kicsit a saját világomba is.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:01 de.
Mindenben egyet értek és köszönöm ezt az okosan megfogalmazott igaz leírást. Gyerekkorunk pontos tükörképe.
10:14 de.
Őrizd boldog emléked között a gyerekkorod, de hatalmasat tévedsz abban, hogy az „úttörősdiben” ne lett volna politika. A kommunistapárt gyermekszervezete volt olyannyira, hogy az MSZMP kérte ezt a kitételt törölni az úttörők alapszabályából, nem sokkal a rendszerváltás előtti években.
A gyerek már csak ilyen, örültek a Hitlerjugend tagjai is.
10:25 de.
Én idősebb vagyok, nem voltam uttőrő!
Háborúban egész máson nöttem fel.
Éppen lányom emlitette, hogy az én visszaemlékező írásaim milyen különösek.
Mikor a házunkba mentem az ostrom után, akkor három halottat találtam a volt ebédlőnkben. Egy német, egy orosz és magyar katonát!
12 éves voltam, és mikor a forradalomról írtam, semmi jelét nem mutattam írásomban, hogy milyen megrázó volt számomra a lővőldőzés.
Ezért hiszem el, hogy ahol a gyerek felnő és állandó harcok vannak, megszokja. Így van ez Izraelben is. Mindig csodálkoztam, hogy ott nincs sok idegbeteg, ennyi háború utáni fiatalnál.
10:31 de.
Drizari, megnyerted szövegértésből a nem értés első díját! (pedig elég világosan írtam, úgy érzem) Garatulálok!
Mit írtam? Én csak azt írtam, hogy a gyermekek számára a gyerekkoruk játékainak élvezete közepette fel se merült, hogy ez bármi más, mint jó dolog. Hoppá. Én ezt írtam.
A többit jóval később hallották, tudták meg és osztották el úgy magukban, ahogy akarták, felnőttként.
Az hogy az MSZMP mit kért, mit törölt, mikor, hogy, ez más téma, erről én nem írtam.
10:37 de.
Figyelő, ez ugyan más téma, de a nagymamám is ilyesmiket mesélt a háborúról. Ajtó és ablak nélküli házban aludt egyedül, én belehaltam volna a félelembe, gondolom ma. Sokszor elgondolkozom azon, hogy meg kellett élni a háborút, mi el sem tudjuk képzelni, hogy lehet úgy élni, de ők, akik átélték, kibírták.( én pl. ezért is sajnálok minden menekültet, és próbálom az ő szemükkel nézni a helyzetüket)
10:44 de.
Hollósy Gerti,
én meg azért írtam: örültek a Hitlerjugend tagjai is.
10:54 de.
„miért lett mára sok sok, minden megértésre képtelen, csak a magáét hajtogató, békétlen felnőtt.”
Talán mert a Párt uralta a közösségi élet minden területét, ezért nem volt valódi közösségi élet? Hollósy Gerti arra a lányra hasonlít, aki szeretne szűz is maradni, meg szeretkezni is …
Senki nem mondta, hogy azzal nyomták el a gyerekeket, hogy énekeltek meg fára másztak. Bár lenne manapság is minél több ilyen lehetőség. Az ideológiát általában észrevétlenül csempészték a tevékenységekbe, ami akár egy életen keresztül kísér(t)het.
Az ideológia természetesen a szocialista emberré nevelés volt. Ezt gyerekkorban a kisdobosok hat pontja, az egyenruha, a síp, a nyakkendő szimbolikája közvetíti. Az énekek tartalma se mindegy, pl. Csillebérc még a mi könyvünkben is volt, bár nem kellett megtanulni. Leninről szóló kedves történetek a kisdobosújságban, a magyar történelem helyett kommunista hősök ismertetése.
Szét kell nézni Gertike, itt a KMH-n is mennyi pl. a (történelmi) előítélet a maga korosztályánál, utána nagyképűsködni, hogy semmi hatással nem volt magukra a gyerekek szocialista nevelése! A retróval semmi bajom, sőt kedvelem, de a történelmi vakság, naivság senkit nem tesz szimpatikusabbá!
11:01 de.
Hollósy Gerti
2017 január 17
10:31 de.
Gerti, miért is sikoltozik torkaszakadtából, mikor a tanárok mellett tüntet a KLIK befolyása ellen? Hiszen a gyerekek életére semmi hatással nem lehet, ha Wass Albertet nyomatják nekik az iskolában, ezt most bizonyította be …
Különben meg a történészek által írt történelemkönyvben írják: A közéletet egyetlen párt uralta 1949-től: Magyar Dolgozók Pártja. Az összes társadalmi szervezet vezetőjét a kommunista párt nevezte ki, az ideológiát a párt határozta meg, a korabeli kifejezéssel a „Párt kinyújtott karja” volt minden egyéb szervezet, pl. népfront, nőszövetség, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek.
11:08 de.
Rengeteg olyat nyújtott az úttörő mozgalom az akkori ifjúságnak – a családi jövedelmétől függetlenül! – amiről a mai fiatalok csak álmodozhatnak. Nyári táborok, üdülés, kirándulások, stb.
11:13 de.
Hollósy Gerti
2017 január 17
10:31 de.
Tudok konkrét ellenpéldát is, mi pl. gyerekkori barátnőmmel, ha rajta kaptuk egymást valami gyerekes füllentésen, akkor a Kisdobosok nemtom hányadik pontjával riogattuk egymást, ami tiltotta a hazugságot. Nem tudhatod, hogy a sokféle gyereknél mi hogyan csapódik le! Az 56-os forradalom kapcsán Almáék felidézték, hogy rengeteg partizánfilmet vetítettek a moziban, és talán a partizánromantika miatt volt annyi gyerekáldozata a forradalomnak!
Az igaz lehet, hogy nálunk nem volt olyan súlyos az elnyomás, mint Romániában vagy Lengyelországban, ott egységesen elutasítja mindenki azt a korszakot. Szóval lehet, hogy máshol mást is jelentett az úttörő, nem csak kirándulást, meg forradalmi diákszíni előadást. A hazai kommunizmusnak inkább a rendszerváltás után mutatkoztak a hátrányai, a rettenetes megosztottságban, ami máig is tart.
Azt elismerem, hogy nagy élmény volt a gyerekeknek a tábor meg a műsorkészítés, ami sokkal több gyereknek lett elérhető, mint ez előző vagy a mostani rendszerben.
11:15 de.
lámpa, má’ megin’ összevissza csapkodsz, szokásod szerint… Egy időben még próbáltam valami logikus vezérelvet felfedezni a hozzászólásaidban, de mára már feladtam. Teljesen összezavartál… 😀 😀 😀
11:19 de.
szocdem
2017 január 17
11:08 de.
„amiről a mai fiatalok csak álmodozhatnak. Nyári táborok, üdülés, kirándulások, stb.”
Ezt én is elismertem előző kommentemben, de azért tegyük hozzá, hogy ez inkább az ötvenes-hatvanas évekre igaz. A nyolcvanas évekre nagyon leromlott a táborok infrastruktúrája, lavórban fürdés, egy szál hidegvizes csap ötven sátorra nem felelt meg a modern kor követelményeinek, és köszönőviszonyban se volt a gyerekek otthoni körülményeivel.
A mai táborok sajnos drágák, de pedagógiailag sokkal magasabb színvonalúak! Nincs pl. tisztasági verseny, ami állandó összezördüléshez vezetett a sátorlakók közt!
11:25 de.
szocdem, a cserkészek ma és a múltban is, hasonló előnyben részesültek. Mehettek nyaralni táborokba olyan gyerekek is, kik másképp nem mentek. Megtanulták a közösség fogalmát, a fegyelmet és a jellem nevelés is jó volt. Hazaszeretők voltak, erre nevelték őket. Nem kommunista eszmékre, aminek ismerjük a következményét, mennyire életképtelen volt!
11:35 de.
Érdekes, mennyien felejtették el a 12 pontból az utolsót, ami így szólt:
Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.
Azokban a családokban, amikkel nem éppen kedvezően bánt a Rákosi és a Kádár-korszak, a szülők pár szóban elmondták, mit is jelent ez a mondat, és azon belül a kommunista szó.
És bizony, nem volt mindenki úttörő, mint látható az alábbi 1963-as osztályképen:
http://fortepan.hu/_photo/download/fortepan_13434.jpg
11:36 de.
Hazai Lámpa, így lenne 5-ös találatom a lottón, ahogy tudtam, hogy hogy fogsz reagálni.
Elbeszélünk egymás mellett, én azt írtam le, hogy a gyerekek hogyan élték meg az úttörőt, egy gyerek sem 6. sem a 12. pontban nem fedezte fel az ideológiát. Az ideológia a felnőtteké volt.
Ezt akartam valahogy elválasztani. Látom, nem megy.
Kedves hazai lámpa, ha már újra magázódunk, én Önnek nem vagyok Gertike, még a szüleimnek is csak Gerti voltam. A történelmi vakság és a naivság éppen nem az én asztalom, inkább azon kéne elgondolkoznia, hogy nem érdemes összekeverni a szezont a fazonnal, én pont szétválasztani próbáltam, sikertelenül.
Wass Albert és az úttörő, hát ezen jót mulatok magamban. :DDDD Az úttörő az iskolán és a tananyagon kivüli programrendszer volt, a gyerekek iskolán kívüli elgoflalására és szórakoztatására.
Wass Albert pedig tananyag, magyar irodalom órán, magyarázattal és elemzéssel, osztályzásra. Nagy különbség ám.
Wass Alberttel nagy bakot lőtt drágám, az internet és a google nagy barátjaként nézzen utána, de jó alaposan ám, annak is, amit most eltagadnak.
„Különben meg a történészek által írt történelemkönyvben írják: A közéletet egyetlen párt uralta 1949-től: Magyar Dolgozók Pártja. Az összes társadalmi szervezet vezetőjét a kommunista párt nevezte ki, az ideológiát a párt határozta meg, a korabeli kifejezéssel a “Párt kinyújtott karja” volt minden egyéb szervezet, pl. népfront, nőszövetség, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek.” – Nos erről pedig nem írtam egy szót se, és nem is vonom kétségbe. Tiszta sor, ez a történészek által kimondott, megállapított vélemény. Csak éppen a gyerekek nem ezzel foglalkoztak. :DDD
11:38 de.
A kép nekem nem stimmel, ilyenre nem emlékszem, nyakkendő volt és őv is, de sapka nem, mikor én voltam, nekünk nem.
11:56 de.
Mellesleg, Wass Albert collegban tanitott, nem elemiben, vagy gimnáziumban.
Floridában a diákok nem mentek uttőrőnek !
11:57 de.
„… én azt írtam le, hogy a gyerekek hogyan élték meg az úttörőt, egy gyerek sem 6. sem a 12. pontban nem fedezte fel az ideológiát.” – írod Gerti, a magad nevében hivatkozva az összes gyerekre.
Nos, nem így volt, voltak olyan gyerekek, akik felfigyeltek az úttörők tizenkét pontjának utolsó pontjára, és amit a szüleivel meg is beszélt. Aztán nem akartak úttörők lenni. Akadtak ilyenek is.
Elhiszem, hogy te így élted át az úttörőségedet, más nem volt úttörő, mégis boldog volt, és nem egyedül nem volt úttörő. 🙂 (ennyit a szöveg nem értésemről)
12:06 du.
DETTO! Hasonlóan vélekedünk szinte mindannyian, akik most 60-70 között vannak és az akkori Kádár korszakban voltak gyerekek, nőttek fel és felnőtté váltak.
12:33 du.
Hollósy Gerti
2017 január 17
11:36 de.
Mivel éppen nem tudom, min fog megsértődni, ezért váltottam magázásra. Azt meg nem tudom, miért gondolta, hogy ebben egységes a vélemény az országban. Megjegyzem, Kínában pl. azt jelentette az úttörő a kulturális forradalom idején, hogy megverték a tanárokat, és elégették a muzeális értékeket a diákok (vörösgárdisták).
Pont azt írtam, hogy közvetlen rossz hatása is lehetett az akárhány pontnak! Különben meg szét kell nézni az országban, hát nem olyan nagy az összetartás, mint egy állítólagos közösségi neveléstől elvárná az ember.
Persze, a kirándulás, akadályverseny iskolán kívül történt, de volt iskolán belüli program, pl. az iskolai ünnepségeken egyenruhában kellett megjelenni. Volt csapatzászló, jelentettek a rajvezetők, és azt kellett néha mondani, hogy „Rendületlenül”, ma se tudom mire. Az iskola rajokra tagolódott, az osztályok (rajok) őrsökre. Mi Csukás István raj voltunk, és máshol említettem, Miki egér őrs. Az őrsi naplóba az eseményekről írt a krónikás, pl. őrsi gyűlés. A mi időnkben a tananyagban már csak érintőlegesen jelent meg, de megjelent, pl. az énekkönyvben.
Nálam az verte ki a biztosítékot, mikor azt írta, hogy „nem volt akkora az elnyomás”. Orbán se nyomja el nagyon a diákokat, ha már itt tartunk. Orbán először is nem taníttat áltörténelmet, csak néhány ponton erőlteti a véleményét. A gyerekek idejét szabályozza, de nincs kötelező foglalkozás. Viszont annyira központosít, hogy félő, hogy mi lesz Orbán után, mi alapján irányítják a szervezetet?
Wass Albertről írtakat nem sikerült megértenie. Pont azt írom, hogy káros lehet a Wass-kultusz a diákokra, ugyanúgy mint a Mókus és más úttörődalok erőltetése. Különben meg maga is utánanézhet a Gugliban, hogy a kommunizmusnak hány áldozata volt, miközben mi a Mókust meg a Csillebércet énekeltük. (A kötelező éneklésről beszélek.)
12:37 du.
Gyula Bognar
2017 január 17
12:06 du.
Meg lehet nézni, akik az úttörőből csak a saját szép emlékeiket látják, azok ma lelkes Orbán gyűlölők.
12:41 du.
Drizari én le is írtam az elején, hogy a saját gondolataimról van szó, a gyerekkoromról való gondolataimról,
nem érted, azt amit én tényleg akartam mondani, de nem baj…
A gyerek nem látja, nem érzi, nem veszi észre az ideológiát, én csak ezt akartam éreztetni.
Hát nyilván voltak szülők, akik a 8 – 12 éves gyerekeiknek képesek voltak a kommunista pártról beszélni és nem adták úttörőnek, inkább nyomatták beléjük a saját ideológiájukat, ami nem a gyereknek való dolog. Nekünk hagyták a szüleink a gyerekkort.
12:45 du.
Gerti, hangulatos cikket írt, és az én életemben is így volt, ahogy leírta.
„Végigzongoráztam” a kisdobos, úttörő, május 1. bemutatók, építőtáborok és a Néphadsereg közösségeit, és visszaemlékezve nem emlékszem sehol politikai nyomásra, már legalábbis olyanra, amely nyomot hagyott volna a világképemen. Ez talán azért volt, mert az oktatók sem hittek benne igazán.
12:52 du.
Almási Alma
2017 január 17
11:15 de.
Szottyadt Alma! A te érdekesnek gondolt, minimális információt (se) tartalmazó kommentjeid inkább nem minősíteném, de legalább nem álltam oda köpködni téged.
Pl. Kordon a másik topikban érdekesen, olvasmányosan fejtette ki nézeteit pár sorban az evolúcióról, közérthető volt, és megmarad az olvasóban, már csak azért is, mert nem alszik el, amíg olvassa ….
1:14 du.
Tod, Gerti, vannak dolgok, amit nemlehet az embertől elvenni.
Ilyen a gyerekkor.
Néha titokban sírtam, hogy nemlehettem kisdobos, úttörő.
A táborokról hallottam az osztálytársaimtól a töténeteket, láttam a Pajtás -géppel készített felvételket, a bográcsban fézött paprikáskrumpliról, hgyipörköltről, a tábortűzről, a kipirult arcokról, a gyermek öröméről.
Jóhangú gyerek voltam, mezzot, vagy zopránt énekelve az iskolai kórusban.
Fikázóknak javallom google kersőben pé Győrújbarát, úttörőtábot mrg trkintéét, vagy húsz évvel későbbi Besztercebány kisztábort. Googl a lgjbb barát..
Egyszer viselhettm úttörő egyenruhát.
Énekkarok vetélkedője volt Győr-Sopron megyében. MI, -Győr, Péterfy, illetve akkor már Bartók Béla zeneiskola, várományosok voltunk az első helyre.
Kóruskiséretes Kodályt adtunk elő, ahol én adtam a kórust bevezető szólót.
Beöltöztettek. Nyertünk..
Ps.
1:18 du.
Hollósy Gerti
2017 január 17
11:36 de.
„egy gyerek sem 6. sem a 12. pontban nem fedezte fel az ideológiát. Az ideológia a felnőtteké volt.”
Kiegészíteném Dr. megjegyzését. Ha föl is figyelt valaki a szimbólumokra, és elkezdte kutatni, hogy mi van mögöttük, nem biztos, hogy a családtól kapott felvilágosítást. Nem sok szülő mert a rendszer ellen beszélni, főleg mert nekik is kötelező volt a munkahelyen a május 1. meg a többi. Az emberek inkább elmentek a felvonulásokra, meg pl. elvitték a csecsemőjüket a munkahelyi névadó ünnepségre (rólam is van ilyen kép).
Azt utána nem firtatták a főnökök vagy a pártfunkcik (Kádár korban), hogy volt-e keresztelő, tehát sokan inkább kettős nevelést adtak a gyereküknek.
Szóval akinek csak rózsaszínek az emlékei, az elgondolkodhatna, hogy valójában mit gondolhattak a szülei a rendszerről. Illetve, akinek nem volt elég információja, az jobbnak hitte a kommunista rendszert, mint ami volt. Nem látták, hogy elöl a szép színfalak vannak, mögötte meg valami más.
1:26 du.
Drizari
2017 január 17
11:57 de.
Szvsz- a szülők nagy többsége nemvette a fáradtságot, hogy elolvassa az Úttörő 12 pontját..
2:35 du.
Hollósi Gerti.
Ideje lenne átgondolni, amiket írsz, nemcsak püfölni a klaviatúrát. Írod:
nyilván voltak szülők, akik a 8 – 12 éves gyerekeiknek képesek voltak a kommunista pártról beszélni és nem adták úttörőnek, inkább nyomatták beléjük a saját ideológiájukat, ami nem a gyereknek való dolog
Azt helyénvalónak tartod, hogy a pártállam az úttörőszervezeten keresztül nyomta a saját ideológiáját. Habár felfogásodon nem nagyon csodálkozok, hiszen a kommunisták ideológiáján szocializálódtál. De voltak másféle gyerekek is, akiknek nem az úttörők és nem a KISZ jelentette a szocializálódást. Például ezen az 1960-as fotón elsőáldozásra érkező gyerekek láthatók:
http://fortepan.hu/_photo/download/fortepan_100262.jpg
3:09 du.
charlie
2017 január 17
12:45 du.
„amely nyomot hagyott volna a világképemen.”
Biztos? Militarizmus, csordaszellem …
3:31 du.
Jajj!
Lámpa írta:
„Pont azt írom, hogy káros lehet a Wass-kultusz a diákokra, ugyanúgy mint a Mókus és más úttörődalok erőltetése.”
Hát tényleg!
„Mint a mókus fent a fán,
Az úttörő oly vidám,
Ajkáról ki sem fogy a nóta!
Ha tábort üt valahol
Sok kis pajtás így dalol
Fújja estig kora reggel óta:
Évek szállanak a nyári fák alatt,
Oly vidám az élet,
Boldog dallama így önti dalba ma:
Csudajó gyönyörű az élet.”
Hát igen, csupa rákosista, kádárista komcsi eszme, amely mérgezi a gyermeklelket… Nem csoda, hogy akik ezt énekelték gyermekkorukban, azok most gyűlölik Orbánt… Bezzeg azok, akik az úttörők öt pontját (vagy hányat?) éjjel-nappal szem előtt tartották, és viccelődtek vele, azok bezzeg most…
😀 😀 😀
3:45 du.
hazai lámpa 🙂 🙂
Én meg azt hittem a sok ministrálástól van. 🙂
3:46 du.
falusi
2017 január 17
1:14 du.
„Tod, Gerti, vannak dolgok, amit nemlehet az embertől elvenni.
Ilyen a gyerekkor.”
Szerintem meg soha senki nem adja vissza azt, amit elvettek tőlünk gyerekkorunkban! A szocialista nevelés inkább intoleránssá nevelte a felnövő gyerekeket, főleg a vallás, életmód, értékrendszer területén. Divattá vált a „haladóbb” körökben a konzervatív, vallásos, visszahúzódó emberek lenézése, kigúnyolása, a hagyományos értékek elvetése. Az ideológiai türelmetlenség sok emberi kapcsolatot tönkretett.
A munkahelyeken sokszor a nagyszájúság győzött, de a felelősségvállalással már komoly bajok voltak, főleg ha nem mutatkozott meg közvetlenül az elrontott munka eredménye. Ez rengeteg feszültséget okozott, bár a kiszámítható fizetés ezt valamennyire ellensúlyozta.
Ennek nagyon sok példája van itt a KMH-n is, akinek inge magáravehetné!
A ’70-80-as években születettek helyzetét az is súlyosbítja, hogy megszűnt a rendszer egyik-napról a másikra. Az addigi tudás haszontalanná vált. Sőt károssá, mert akik antikommunisták voltak vagy időben váltottak, azokból kerültek ki a rendszerváltás nyertesei.
És ismétlem: elképesztő, hogy az itt nosztalgiázóknak eszébe se jut, hogy voltak, akik másképp élték meg a korszakot, illetve a szovjet tömb országaiban hány millió gyerek életét befolyásolta a szocialista nevelés, de a konszolidált Kádár-rendszer inkább kivétel volt, mint szabály. Mosolygó úttörőgyerekek képei díszítik a Csaucseszku-villa aranytapétás falait, miközben az emberek nyomorogtak.
3:55 du.
Hollósy Gerti
2017 január 17
12:41 du.
„A gyerek nem látja, nem érzi, nem veszi észre az ideológiát, én csak ezt akartam éreztetni.”
A gyerekek sokfélék, illetve az jön át a cikkből, hogy neked felnőtt korodban sem volt semmi bajod a Mintamókussal …!
Írod: „felnőve a kis úttörő az őt ért hatások által kivé és mivé válik, de az már az ő döntése, a felnőtté.”
Nem tudom, hogyan dönt az, akinek nincs választási lehetősége, mert csak egyféle ideológiát ismer?
Illetve lehet, hogy gyerekként nem látsz problémát a cuki kis dalokban, de felnőttként azért szembetűnik az ellentmondás.
„az úttörő oly vidám, ajkáról ki se fogy a nóta” -igazi kis dudolka dal, én is sokszor önkéntelenül éneklem, de azért tudjuk, hogy inkább propaganda dalocska, mint spontán terjedő sláger.
4:14 du.
falusi
2017 január 17
1:14 du.
Nekem most esik le, hogy honnan ismerem az összes népszerű úttörődalt, pl. a Harsan a kürtszó, a Már pirkad a hajnal stb. Az iskolai énekkar adta elő ezeket az ünnepségeken a 80-as években.
4:23 du.
Almási Alma
2017 január 17
3:31 du.
Tegyük mellé a Csillebércet is!
„KIMSZ-esek vágtak hajdan e tájnak,
Élükön Ságvári járt,
Hősies tettre, harcra nevelte
Őket a lángszavú Párt.
Védte őket a lángszavú Párt.”
Mikor a Minta mókus megjelent 1959-ben az Úttörő dalok gyűjteményében, akkor éppen 30 millió ember halt éhen Kínában, mert Mao azt hitte, hogy ő mindenre képes …
Ennek fényében azért meggondolod te is, hogy oktasd-e ezekre a dalokra az unokáidat, nem?
Különben meg jellemzően nem azok viccelődtek a pontokkal, akik el voltak keseredve a rendszer miatt.
4:27 du.
Igaz, hogy a fidesz kormány honlapja, de itt van az összes népszerű induló, mozgalmi dal.
http://kommunizmusaldozatai.kormany.hu/indulok
4:27 du.
Nem gondoltam volna, pedig de, van ilyen. Valaki meséli nekem, nem hiszem el. Látni és hallgatni őket, az teljesen más.
4:35 du.
charlie
2017 január 17
3:45 du.
Ott a pont.
Említettétek múltkor a Munkásőrséget. Férjem egyik kollegája mesélte, hogy a nagymellű nőket előszeretettel válogatták be, mert az ilyen nő bevállalós volt szexuális téren (?).
4:45 du.
hazai lámpa
2017 január 17
4:27 du.
Ugyaninnen:
1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.
4:50 du.
Úttörők 12 pontja
1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
4. Az úttörő gyarapítja, és védi a szocialista társadalom értékeit.
5. Az úttörő ahol tud, segít, és önként szolgálja a közösséget.
6. Az úttörő igazat mond, és igazságosan cselekszik.
7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit, és az idősebbeket.
8. Az úttörő igaz, hű barát.
9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.
5:05 du.
Almási Alma
2017 január 17
3:31 du.
Különben meg Wass Albert mennyivel rosszabb, mint a Minta mókus?
Inkább az a baj, hogy háborús bűnös volt, amit mindig leírtok.
5:40 du.
No, akkor még egyszer…
először idézet:”És ismétlem: elképesztő, hogy az itt nosztalgiázóknak eszébe se jut, hogy voltak, akik másképp élték meg a korszakot, illetve a szovjet tömb országaiban hány millió gyerek életét befolyásolta a szocialista nevelés, de a konszolidált Kádár-rendszer inkább kivétel volt, mint szabály. Mosolygó úttörőgyerekek képei díszítik a Csaucseszku-villa aranytapétás falait, miközben az emberek nyomorogtak.”
Az itt nosztalgiázók, nosztalgiázni csak nem bűn?
Hát tényleg nem tűnik fel, hogy a gyerekkori úttörő életről írtam, nem arról, hogy később ideológiai szempontból ez a gyerekmozgalom minek volt az előszobája? Nema mozgalomról írtam, hanem arról, hogya gyerekek leginkább mi mindent tudtak élvezni belőle.
Nem írtam magáról a korszakrőól, nem írtam a „szovjet tömb” országairól, nem írtam a felnőttek világáról, nem írtam a szocialista nevelésről, nem írtam nyomorról, szabályokról, pláne Csaucseszku villáról, arról írtam, hogy abban a világban a gyerekek nem érezték ezt rossznak. Nem értelmeztük sem a 6, nsem a 12 pontot, megtanultuk, mert legfeljebb egyszer kikérdezték, az ünnepélyeken alig tudtuk kivárni, hogy vége legyen, egymásra vigyorogva kuncogva vártuk, hogy rohanhassunk játszani, az őrsi órákon teljesítettük, amit kellett naplót írtunk, rajzoltunk, nyakkendőt kötöttünk, szerveztünk, vetélkedtünk, a rossz tanulót korrepetáltuk, plusz folyosói ügyeletet vállaltunk, de ezen kívül játszottunk, nevetgéltünk, bohóckodtunk, magyarul „fütyültünk az ideolügiára” azaz észre se vettük, ha a kisdobos és úttörő léttől lett valaki bal vagy jobb oldali, az bizony szánalmas.
Valaki később ide keverte a KISZ-t, a KISZ-ről én nem írtam egy szót se. Ott már kicsit szétváltak a dolgok, egy KISZ-es akár már gondolkozhatott is.
Szóval kár ám itt a másikat hülyének nézni és ledorongolni.
Egy egész más hatásokat felelevenítő írást jól telehordatok politikával és gyűlölködéssel, hát ez bizony szánalmas.
5:42 du.
hazai lámpa
2017 január 17
3:46 du.
Mesejjé, virágszálam. Tőled mit vettek el gyerekkorodban? Kisvödröt a homokozóban? Parkertollat az iskolában?
7:44 du.
Én azt hiszem értem mit akar Gerti mondani, és mint kivülálló, és egyes magyaraországi barátaim és rokonaim visszaemlékeire alapozva az a véleményem hogy az úttörö mozgalom ahhoz a kevés jóhoz tartozott ami a Kádár korszak alatt volt. Alapvetöen egy jó dolog volt.
Tulajdonképpen az úttörö mozgalom magábavonta a cserkészmozgalmat, (ami aztán be is lett tiltva), és egy az egybe, kommunista ideologiával kiegészitve teljesen átvette. Isten, haza és embertárs helyett vörös nyakkendö, elöre és internacionalizmus. Na meg az hogy kötelezö volt, a cserkészet viszont nem. Nem mindekinek tetszik a scouting, és igy csak az lesz scout aki az akar lenni. Az úttörö mozgalom vizsont kötelezö volt, és lehet hogy sokaknak már eleve ettöl taszitó volt, na meg nem mindeki szeret táborozni, kirándulni meg ilyen quasi mini katonás egyesületeket.
Igen, biztos volt benne valamennyi kommunista ideologia stb, de ha jól értettem a cikk lényegét, a kirándulások, a táborozások stb stb fontosabb volt és nagyobb nyomot és sokkal több pozitv élményt nyújtott mint bármilyen ideologia. Ez olyan mint a scouting-ban (cserkészet) ahol az alapszabályok szerint nem lehet valaki cserkész aki ateista, valamibe hinnie kell, mindegy hogy milyen vallás, milyen isten(nek), de ettöl még mindig akad sok ateista aki csak csendben eltüri a spirituális oldalát az egésznek, mert látja az értékét a mozgalomnak.
9:11 du.
Köszönet az írásért. A kisdobos és úttörő mozgalmaknak vajmi kevés köze volt a kommunista ideológiához, jól szervezett, élvezetes szervezetek voltak… az indoktrináció később a KISZ-ben kezdődött. Itt az USA-ban Csicsery György készített egy dokumentumfilmet a cserkészet történetéről Troop 214 címmel, meglepett, hogy a cserkészet Magyarországon mostanában nem népszerű, míg a „diaszpórában” valahogy funkcionál… Szerintem a cserkészetnek át kellene vennie az úttörő mozgalom módszereit, sokkal népszerűbb lenne. Persze én elfogult vagyok, egykoron őrsvezető helyettes is voltam… Régi szép idők!
9:36 du.
kanadai,
nem, nem volt kötelező úttörőnek lenni. Osztályképek sora bizonyítja az interneten, sokan nem viselték a vörös nyakkendőt, mint ahogyan teljes osztályok is láthatók egyenruhában.
És nem volt tiltott elsőáldozónak lenni sem, nem tiltották a templomba járást sem, csak egyes beosztásokban vagy munkahelyen dolgozóknak nem volt ajánlatos egyházi szertartásokra járni.
9:49 du.
Lázár György forditva van a helyzet: az Úttörö mozgalom vette át a cserkészet módszereit. Egyébként a cserkészet nem tömeg mozgalom, nem kell mindenkinek az lenni, Kanadában sem scout vagy girl guide mindenki.
A probléma a magyarországi magyar cserkésezttel hogy túlságosan vallásos, miközben a diaszporában vegyes vallású, mégha mondjuk egy katolikus templom alagsorában müködik, de a legtöbb, föleg a kissebb csapatokban kevert a református, evangélikus, zsidó és katolikus gyerek.
9:50 du.
Drizari, akkor én tévedtem, azt hittem kötelezö volt, vagy legalábbis „erösen ajánlott”
10:37 du.
A kisdobos és úttörő mozgalmaknak vajmi kevés köze volt a kommunista ideológiához
Elképesztő állítás Rákosi és Kádár proletárdiktatúrájára tekintettel.
3:11 de.
kanadai… Ez érdekes, mert itt az USA-ban Fillmore-ban, a Sík Sándor Cserkészparkban szentmise van. kizárólag hívő keresztények mennek.
3:46 de.
kanadai. Csatlakozom Drizarihoz. Soha egyik „kommunista” szervezetbe sem léptem be, sosem lett belőle bajom. Még a párttagság visszautasításából sem. Persze lehet, hogy azért sem kerültem szóba vezetőnek, mert politikailag megbízhatatlannak számítottam. De úgy gondolom, nem is lettem volna jó vezető, ezért nem jutott eszükbe. De ezzel szemben ministráltam, és egy pap vezetésével sokat kirándultunk, közben vallásos nevelést kaptunk. A hittan az iskolában lett megtartva, ahol reverendában jelent meg Makk Karcsi bácsi plébános úr, és sosem uszított a zsidóság ellen (mint most). Szexuális zaklatásról sem tudok. A faluban a vallásos közösség annyira nem volt elnyomva, hogy a tehetősebb réteghez tartoztak. A rendszer nem volt jó, de felesleges túlzásokkal és féligazságokkal spékelni, mert ha egy állítás megbukik, akkor kétségessé válik a többi is.
Tehát azon vezetőink, akik a párt kebelén nevelkedtek, azt nem kényszerből tették, hanem saját érdekből, saját karrierjük miatt.
6:12 de.
Hollósy Gerti!
Elolvastam az írásod, még tegnap este, majd a kommenteket is de elég indulatos lettem,így jobbnak láttam ha csak ma írom le a gondolataimat, ám – biztos ami biztos, előtte még egyszer átfutottam a cikket, és néhány kommentet. Nem tudom mit reméltem, de ma sem látom másként a dolgokat!
Fel sem merült bennem, hogy azt a nagyon egyszerű és kézzel fogható gondolatot amit te megfogalmaztál a „mókusokkal kapcsolatban” – azaz hogy mit jelentett akkoriban egy kisiskolásnak a kisdobos, később felsősként az úttörő lét – ennyire másként lehet látni ill.bele lehet magyarázni oda nem illő dolgokat!
A megoldás valószínű az lehet, hogy olyanok(is)véleményt mondtak, akik életkoruknál fogva már egy más világ gyermekei, és akik semmit vagy nagyon keveset tudtak/tudnak a témáról. Elképzelések, hallomások, történelemkönyvek, belemagyarázott ideológiák mentén nem igen lehet képet alkotni milyen volt a mi gyerekkorunk,
akár úttörő volt valaki akár nem!
A cikk mindössze arról szól – az én értelmezésemben – hogy az akkori iskolások hogyan és miként élték a mindennapos gyermekéletüket, melynek természetes velejárója volt a kisdobos-úttörő tagság! Igen, természetes velejárója volt, mert bár valóban nem volt kötelező – itt már kapott egy gellert az ideológiai sújkolás ée erőltetés! – ennek ellenére elvétve voltak az osztályokban akik valami oknál fogva nem voltak felavatva! (a férjem pl ministrált, a szülei ezért nem akarták, de valószínű ők is a „párt meghosszabbított karját” látták benne, bár nem is tudtak róla szinte semmit, de nem is érdekelte őket, csak egyszerűen nem ! Az a legkevésbé sem számított,hogy a fiúk ( 3 fiú testvér) szerették volna, hisz így sok mindenből kimaradtak.Igaz, ők óvodába sem járhattak, mert ott csak rosszat tanulnak – gondolom így már érthető, hogy az úttörőtáborok is egyfajta „gazemberképzőként” működtek a gondolkodásukban!
Mi észre sem vettük, nekünk ez volt a természetes állapot, miként az, hogy valaki harmadikos, két év múlva meg ötödikes lesz stb Semmiféle ideológiával nem oltogattak,semmiféle nyomás nem nehezedett ránk, egyszerűen és magától értetődően éltük meg, mert másként nem is éltünk,tehát nem is tudtuk milyen lenne!
De,őszintén nem is érdekelt senkit – amennyit lehetett idétlenkedtünk,üvöltöztünk, nyomtuk egymást a víz alá a Velencei tóban vagy bárhol, ugyanúgy megvoltak a barátnők, barátok viszonylatok, a szünetekben pontosan ugyanazokat játszottuk amit akkor játszottunk volna ha nem vagyunk avatott űttörők! Én pl nagyon szerettem a karéneket, előszeretettel gyakoroltunk plusz időkben egy egy b bonyolultabb dalt ha valami nem ment, és ugyanígy készültünk a kerületi sportvetélkedőkre is! A „gyengébbekkel” mindig foglalkozott egy pár arra kijelölt tanuló akinek jobban ment valami matek, ének, bukfenc, vagy kötélmászás stb de ezt akkor is így tettük volna, ha nem vagyunk úttörők – ez csupán adott egy tartás félét, a kötelességérzetünket, az összetartást, és az egymás iránti szolidaritást célozta meg! Hogy erről magában ki mit gondolt, nem igen tudom, de az biztos, hogy amit sűrűn hall az ember fia/lánya, előbb utóbb magáévá teszi!( naná, erre építi a Fidesz a kampányát )Kb mindent ugyanúgy csináltunk, és éltünk meg mint űttörőség nélkül, de az érzés, hogy volt hova tartozni, egy közösség, amelynek a tagjai vagyunk, igen az biztos hogy számított! Nem volt ide köze pártnak, kommuizmusnak, tojtunk rá, azt sem igen tudtuk mi fán terem – az csak jóval később jelentkezett, de az sem kötelezően! Mindenki eldönthette maga mennyire kíván hasznos tagja lenni pártnak és miképpen!
Ez egy gyermekeket /tanulókat összefogó szervezet volt, és – mint írták többen is – kb a cserkészettel egyenrangú
szövetség,az utóbbi vallási alapú!
Szóval ne keressünk ott tudatos ármánykodást és ráhatást ahol nincs, hazai a maga 36-38 évével(nagyjából ennyi lehet)nem élte át, tehát nem is tudhatja milyen volt az akkori gyermekek élete gondolkodása, mik voltak a terveik, vágyaik, mit szerettek volna és hogyan! Más világ volt, más anyagi, szociális lét, más infrastruktúra stb- ami akkor nekünk elképzelhetetlen volt ( még a gimiben is) az nekik már megszokottá vált. Nem csodálkozom, hogy másként látja a világot, a múltat – azon viszont nagyon ahogy ennek hangot ad! De hát nem vagyunk egyformák!
7:14 de.
Drizari!
„örültek a Hitlerjugend tagjai is.”
Csúnya és r o s s z i n d u l a t ú hasonlat. Az említett szervezetben a legalattomosabb rasszista, nacionalista nézeteket verték, vagy „übermesch” maszlagot hízelegtek a gyerekek fejébe.
Az úttörőknél a gyerekkor, a természetjárás és a sport-romantika volt a vezető téma…
És, hogy ezt a skatulyát végleg levakarjam az Úttörő-mozgalomról, a mi örsünket például „Mohikán örsnek” neveztük el amely addig élt, még általános iskola felsőtagozatába jártunk…
Végül, ami a Cserkész-szövetséget illeti, annak a „főcserkésze” gróf Teleky Pál volt, és a szervezeti kialakítása úgy volt machinálva, hogy zsidók is lehettek cserkészek, ám csak külön (tehát szegregált) csapatba szervezve. Ennél galádabb átideologizálást csak Németországban lehetett látni gyermek szervezetben. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy a „Cserkész Világszövetség” mit szólt hozzá. Kiváló előkészítője volt mindez a levente képzésnek és világháborús ágyútöltelék jó előiskolája…
Egy vidám részlet a cserkész indulóból:
„Fiúk fel a fejjel az óra közel,
Álljunk csatasorba vidáman.”
A továbbiakban a jó fegyverekről, meg az izmos karjaikról daloltak ezek a vidám fiúk.
Egy kicsit karcosabb más, mint a békés;
„Mintamókus fennafán, azuttörő olyvidám, Ajkáról kisefogya nóta…” , vagy az hogy
„Ég a tűz és atűz ég a tábortűz,
Jancsi pajtás furujál,
Éva, Marcsi táncot jár,
Ég a tűz, ég a tűz, ég a tábortűz.
Halihó, halihó zeng az énekszó,
Rajta hát a hegyre fel,
Nem cserélünk senkivel,
Halihó,halihó zeng az énekszó.
Stb. mind vidám és optimizmust sugárzó gyermekdal, nóta.
7:26 de.
Cukihara!
Kérdésedre a Mgyar Cserkésszövetségnek többek közt ezt a rasszista, vagy vallás-künbségre épülő szegregált gyakorlatát a Cserkész Világszövetség olyannyira nem ítélte el, hogy 1933-ban(!) az ellenforradalmi Magyarország tarthatta meg a 4. Cserkész Világdzsemborit.
.
7:55 de.
Hollósy Gerti
2017 január 17
5:40 du.
„Az itt nosztalgiázók, nosztalgiázni csak nem bűn?”
Ez szerinted nosztalgia? A kommunizmusnak 100 millió áldozata volt, és te rózsaszín párában emlékszel a Mintamókusra? Azt még megértem, hogy a 60-as években nem hallottatok a Gulagról vagy Mao Kínájáról, ahogy a szüleim sem. De egy mai gyereknek a kommunizmus nem azt jelenti, hogy a konszolidált Kádár-kor habfelhője borítja el az agyát.
Hivatkozol a fiatalokra, de gondolj már bele kérlek, hogy egy 90-ben született fiatal milyen egyoldalú képet kap az írásodból! Ordibáltok itt Orbán ellen, de Záhonynál tovább nem láttok, hogy arra milyen élet volt, pl. egy ukrajnai magyar úttörő élete.
Azt elhiszem, hogy jó móka volt táborozni, de hogy azóta se nőtt be a fejed lágya meg itt a sok Orbán-gyűlölőé, hát pofám leszakad, már bocsánat.
8:06 de.
György Lázár
2017 január 17
9:11 du.
Lázár úr, a mellékelt fénykép szerint nem nagyon lett híve a sportos életmódnak az úttörőben!
Csatlakozom az előttem szólóhoz, elképesztő, hogy nem veszi észre az ideológiát a kommunista pártállam ifjúsági szervezeteiben, amely ideológia 100 millió ember halálát okozta.
Az is sokat elárul a „tájékozottságáról”, amit a cserkészetről ír. A cserkészetből lett összelopva az úttörő, na nem a hasznos ismereteket vették át persze. Nehogy azt higgye valaki, hogy a zánkai vagy a többi úttörőtáborban a gyerekek gyújtották meg a tábortüzet, ők verték föl a sátrakat, térképet olvastak és nagyítóval keresték a cserebogarat! A tábortűz körül normális hazafias énekek, történelmi mondák értelemszerűen nem szólalhattak meg az úttörőben.
Ahogy Gerti írta, a viháncolás, a kommunista dalszerzők gyöngyei illetve más városi gyerekfolklór „remekművei” mentek az ilyen helyeken, persze népdalok is. Konyhások készítették az ételt, és készen felállított sátorok voltak. Az egyenruha már a mi időnkben mackónadrág, de Gertiéknél még a fehér ing kék aljjal is elképzelhető, természetjáráshoz nagyon megfelelő …
8:20 de.
Egy ízelítő az időben korai dalok közül, lám „átitatva ideológiával” és csupa-csupa agresszióval:
„Úttörők vagyunk mi, vidám gyerekek,
Szabadságban élünk, részünk szeretet.
Ha énekel, ha táncot jár az úttörő gyerek,
A kismadár is fenn az ágon őreá nevet.”
Nagyon egyetértek Gerti cikkével, a címmel meg különösen. 🙂
8:21 de.
Besancon
2017 január 18
6:12 de.
Nem tudom hány éves vagy, de nem az a baj, hogy neked lila gőzöd sincs a harmincasok-negyvenesek gondolkozásáról, hanem hogy el akarsz minket hallgattatni! Ez az elképesztő, nem az, hogy leírom a véleményemet! Elvileg a gyerekek igényes szabadidős foglalkozásával egyetértek, de az úttörő a maradandó értéktől igen messze állt (esetleg a jobb tanárok tudtak rajta kicsit javítani).
Félreértések elkerülése végett: senkitől NEM várom el, hogy mondja azt, hogy sz.r volt az úttörő!, mert valóban kirándulni, énekelni jó. De hogy valaki felnőtt fejjel, egy demokráciában élve azt elhallgassa, hogy indulókat kellett énekelni meg kötelező ideológia volt, ez nekem magas. Külön kiemelném, hogy itt Orbán ellen a földhöz verik magukat egyes nosztalgiázók, Lázár úrral az élen.
Az meg, hogy kötélmászás vagy lubickolás volt, nevetséges érvelés. Talán még a napsütést is a kommunistáknak köszönöd meg? Persze, örülök, hogy nem lövettek, de sokat elvettek a gyerekektől, pl. a hazájuk történelmének bizonyos részeit, olyan dalokat, amik a nemzet összetartozását fejezik ki vagy a vallásos hagyományhoz kötődnek. A kommunista mozgalmi énekek nem tartalmaznak lelkileg értékes anyagot, szellemileg hulladéknak tekinthetők, talán annyi a pozitívum, hogy a ritmusuk jó, pattogós, hiszen ez segítette a terjesztést.
8:28 de.
cukihara
2017 január 18
7:14 de.
„Az úttörőknél a gyerekkor, a természetjárás és a sport-romantika volt a vezető téma…”
Sport: akadályverseny szöveges (!) feladatokkal kiegészítve. Esetleg tollas vagy foci a jobb helyeken.
Természetjárás: visegrádi vár, Dunakanyar, szilvásváradi kisvasút vagy Rám-szakadék oda vagy vissza, TEHÁT jól kiépített kocaturista útvonalak nejlonszatyorral, esernyővel a kézben. Az erdei iskola, az élővilág játékos megismerése szinte ISMERETLEN.
gyerekkor: olyan dalok, amiknek közük nincs a kiskamaszok érzésvilágához. Mindig vidám az úttörő, segítőkész stb, hát ez nagyon messze áll a kamaszok lelki problémáitól, de arra alkalmas, hogy a közösségben visszahúzódó gyereket gyötörjék vele.
8:30 de.
Llfair
Érdekből tették, mondod. És a meggyőződésből eszedbe sem jutott? Persze, te ismerted őket…
8:38 de.
Knadai!
Olvasd el inkább Cukihara történelmi összefoglalóját a Cserkész mozgalom valóságáról. Amit írsz az hazugság!
Az a Teleky Pál volt a fő cserkész, aki a Numerus Clausust benyújtotta a háznak és egy csöppet sem volt emberbarát, sőt.
8:39 de.
Besancon
2017 január 18
6:12 de.
Galambocskám, az elsőtől az utolsó betüig..
Fején a szöget!!
8:47 de.
Lehet, azóta megváltozott a cserkészet, de az ellenforradalmi Magyarországon faji alapon szegregált rendszerű volt.
A harmincas évek bővelkedett az ilyen „jó ügyekben” hozott bődületes ellenmondásokban, például:
1933: Cserkész Világ-Dzsembori Horthy-Magyarország
1936: Olimpia a Hitleri Németországban [Amerikai szavazattal megerősítve]
1938: Eucharisztikus Kongresszus Horthy-Magyarország
.
8:47 de.
cukihara
2017 január 18
7:14 de.
„A továbbiakban a jó fegyverekről, meg az izmos karjaikról daloltak ezek a vidám fiúk.”
Nyilván mikor ma valaki cserkészetet ajánl, akkor a Baden- Powelli eredeti ötletre gondol, nem a militarizált, átideologizált változatra.
Egyébként valószínű, hogy a kínai vagy szovjet úttörők is énekeltek harcias dalokat, ahogy a Rákosi-korban is lehettek katonás indulók. A kulturális forradalomban a kínai diákok milliói vettek részt, és pl. nyilvános bűnvallásra kényszerítették a tanárokat, akik esetleg bele is haltak az átnevelésbe. vagy a szovjeteknél Timur és csapata, ez népszerű könyv volt még az én gyerekkoromban is.
A magyaroknál a KISZ-ben vagy a Pártban jelentek meg a harciasabb dalok, de azért az úttörődalokban is van a csapatra utalás.
Kiemelném még, hogy Thury Zsuzsa ifjúsági lányregényei a pöttyös könyvek sorozatban népszerűek voltak egészen a rendszerváltásig. Angéla, Francia kislány tele vannak az úttörőélet dicséretével. Nyilván elvárás is volt, mert pl. Szabó Magdánál is megjelenik az Álarcosbálban az úttörő dicsérete, ahol az egész osztály.
8:57 de.
falusi
2017 január 17
5:42 du.
Mit meséljek olyannak, aki úgy érzi, hogy neki csak adtak, és nem vettek el tőle semmit?
Első és legfontosabb, hogy ti, a bukott baloldal rajongói most mind a vesztes oldalon álltok, és nem valószínű, hogy ez változik.
Egyébként meg nekem a legfájóbb a sok hazugság a magyar történelemről, illetve a közösségi élet erőltetése. Egyesek túlvállalták magukat, mások meg ügyesen kibújtak minden alól, a mai világban ez utóbbiak a sikeresek.
9:09 de.
Kanadai!
Amikor a katolicizmus „nem politizál”, akkor politizál csak igazán. A politikai katolicizmus történelmi kategória. Ne vegyük már el tőle ezt a „vívmányát”, mert az egyház nem azonos Isten ártatlan báránykájával, az csak a hivatkozási alap.
Az esztergomi piarista gimnázium zsúfolt ház mellett – igazgató, tanárok, szerzetesek, diákok, – dübörgő tapssal fogadta, illetve búcsúztatta a beszámolóra meghívott náci Bayer Zsoltot…
Többezer gyilkos náci háborús főbűnöst menekített ki Európából a Katolikus Egyház több, különböző amerikai államba, abból kiindulva, hogy a bűnt csak Isten hivatott megítélni, tehát nem tartoznak földi bíró kompetenciájába.
– És ezek nevelnek gyermekeket !
.
9:11 de.
Olvasva itt a hozzászólói véleményeket, elégedett lehet az a néhány, ma élő egykori kommunista országos vezető: lám, nem volt hiábavaló az úttörő-mozgalom. Máig ható ereje van az agymosásnak.
A volt úttörők szemérmesen hallgatnak a múltat megszépítő emlékezésük ködében a jelszavakról, az ünnepségekről. Elfelejtik az első pontot, ami így szólt: Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte. És az utolsóról is: Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.
Figyelmen kívül hagyják, hogy ez a mozgalmi élet a játékossága mellett egyben felkészítés volt a felnőttkori életre, ahol megtanultak alá-fölérendeltségi viszonyban (raj, őrs, stb vezetők) élni, alakzatban menetelni, zászlófelvonásnak tisztelegni, jelentést tenni, őrséget állni, lelkesedni a pionírokért (szovjet úttörők) és Pavlik Morozovért (akinek a tette kitalált történet, a Kádár-kor alatt már nem volt róla szó), elfelejtik az emléktúrákat, kiknek az emlékéért túráztak. Elfelejtették a …
Eh, nem folytatom.
9:14 de.
Nemtom, rémlik-é valakinek az Úttörővasút..
Úttörő a masiniszta, a kalauz, bakter, a jegyárus..
És az állomásokon sehol egy Lenin, vagy Kádár kép..
Viszont a sárgabambi két forint volt, a kifli negyven fillér, a cukoröveges diana húsz fillér.
Egy forintért öt darab ötéves terv, kétforint egy csomag Sellő, ugyancsak kétforint a Mátra, ami egy rendes ciginek csak a fele, viszont mezítlábas, egy-ötven a strandbelépő, egy háromnapos iskolai kirándulás ritkán haladta meg a száz forintot..
Ja? Az átlagkereset olyan ezer forint körül volt..
Aki emléxik? fekete klottgatya, fehér trikó, mezitlábas rohangálások a falu főutcáján a bokáig éő porban, -eső után élveztük igazán, amikor sár volt,- szánkózás a töltések, dombok oldalán, grundfoci, fejelőbajnokság, alig volt valaki, aki nem űzött valamilyen sportot, nem tanult valamilyen hangszeren, nem volt tagja valamilyen szakkörnek.
A rohatt pártkarosok…
9:28 de.
Drizari!
Jan.17.9:36
Ez a hsz-od e témában korrekt! Ez ugyanis pontosan így van/volt ahogy írtad.
Nem volt kötelező az űttörőség,és nem volt tilos az elsőáldozás, azaz a vallásgyakorlás. A kettő egymásnak nem mondott ellent, erre példa az én esetem is. Egy alkalommal már leírtam, aki olvasta attól elnézést kérek, hogy ismétlem,de épp idevág: nekem pont egy napon volt a bérmálkozásom, és az űttörővé avatásom.(az elsőáldozásom még jóval előbb volt, akkor még valószínű kisdobos voltam) Vasárnap délelőtt a templomi szertartás, aztán rohantunk haza átöltözni, lokni ki, lófarok vissza, és du. már futottunk az iskolai ünnepségre, hogy el ne késsünk az avatásról! Ez azonban semmiféle ideológiai „szétesést” nem okozott nekem, de még a szüleimnek sem, akik voltak olyan „rugalmasak” hogy pontosan helyén kezelték a dolgokat! Egyikük sem volt tagja a pártnak, katolikus nevelést kaptak, de eszükben sem volt tiltani az „úttörőséget” úgy gondolták, hogy mindent meg kell ismernünk ahhoz, hogy később felnőtt korunkban eldönthessük merre tovább!
Mindezt csak azért írtam, mert korábbi hozzászólásaidban két fényképet is mellékeltél – egyiken egy osztályképen gyerekek, kevés számú tanulón ú.nyakkendő, ebből arra következtettél(írásod alapján így értelmeztem) hogy akkor is voltak szülők akik megmagyarázták a gyereknek, mi is az űttörő-mozgalom lényege, és így már nem akartak úttörők lenni – gondolom ezt hivatott a mellékelt kép igazolni. Nem vitatom, hogy voltak szülők akik beszéltek a gyereküknek ideológiai aggályaikról és voltak akik egyszerűen csak nem járultak hozzá. A lényeg, hogy valóban nem volt mindenki úttörő! De a kép nem igazolja sem ezt sem azt, mert egy hétköznapi, feltételezhetően tanórai szünetben készült fényképezés alkalmával nem minden gyerek viselte a nyakkendőjét,akárhányan voltak is úttörők az osztályban! Nálunk sem volt előírás hétköznap hordani, nem is nagyon viseltük,ez inkább alkalmakkor volt szokás! A másik hsz-ben egy 1960-as képet mellékeltél, elsőáldozásra készülő gyermekek csoportját láttatja, és azt írtad „.. voltak másféle gyermekek is akiknek nem az űttörők és nem a KISZ jelentette a szocializálódást…” És? Az imént szögezted le, hogy, egyik sem volt kötelező sőt a kettő nem zárta ki egymást! Ezen a képen akár én is rajta lehettem volna – nem ?
Bizonyos beosztásokban valóban nem volt kívánatos (ajánlatos?) a buzgó templomba járás – más kérdés, hogy mhelyi beosztásukat, titullusukat, elnyert magas „posztjukat” sokan takaróként tartották maguk elé, indokolva ezzel a pártban vállalt szerepüket ” mit tegyek muszáj, az én beosztásomban stb stb” pedig csak meg kellett volna fordítani – az adott beosztást azért nyerte el mert párthű magatartásával hitet tett politikai megbízhatósága mellett!
Ebben Lázár Gy.nek igaza van, én a saját tágabb famíliámban is tapasztaltam bőven ilyet!
9:39 de.
hazai lámpa
2017 január 18
8:06 de.
Mit értek városi gyerekfolklór alatt? Megnézném én azt a mai pedagógust, aki szerint ezek értékes képesség-, személyiségfejlesztő szövegek.
„16 és fél esztendős voltam én talán,
mikor engem iskolába járatott anyám,
az utcánkat nem ismertem, a városban eltévedtem,
rám talált a csini huligán.
…
Kilenc hónap elteltével újra itt a nyár,
ablakomba leszállott a bús gólyamadár.
stb.
meghozta az ici-pici csinihuligánt”
Ezeket fújtuk, emlékkönyvbe írtuk. Egy retrómúzeumba jó lenne amúgy.
9:45 de.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2017 január 18
9:09 de.
Sajnos ilyen is van, de nem ez a jellemző! Vannak például csoportos foglalkozások, ahol valóban gyerekeknek való, színes történeteket mesélnek, játékokat játszanak.
9:50 de.
kanadai.
2017 január 17
7:44 du.
A nagy többség úttörő volt, mégha voltak is kivételek, Apu se volt az, de Anyu igen.
A jó iskolán kívüli foglalkozás nem kötelező, viszont lehetnek remek kötelező iskolai elfoglaltságok. A rendszerváltás után ilyen volt az erdei iskolai mozgalom.
Manapság a hittan meg a néptánc a sztár, reméljük Orbánék nem rontják el, bár nem sok a remény erre. A lövészet viszont elsőre pont olyan képtelenségnek tűnik, mint a kötelező lovaglás, azt se tudták megszervezni.
9:55 de.
Besancon
2017 január 18
9:28 de.
Már bocs, hogy rákérdezek, de te ötödikes korodban bérmálkoztál? Mert az úttörőbe az ötödikesek léptek, de a bérmálkozás az én időmben nem volt 8.-nál fiatalabb gyerekeknek.
Az meg, hogy vasárnap délre (mise idejére) raktak iskolai foglalkozást, a mi időnkben a rajzfilmeket az MTV-ben, egy ideológiai trükk. A Francia kislányban le van írva, hogy így térítették el a gyerekeket a templomba járástól.
10:11 de.
falusi
2017 január 18
9:14 de.
Biztos van, akinek a felcsúti kisvasút is ilyen öröm, aztán az ellen mégis itt ugrálnak egyesek páros lábbal!
Az tény, hogy a mai nevén Gyerekvasút sokkal több embert ér el.
10:17 de.
Llanfair
2017 január 18
3:46 de.
Valami bizonyíték is kéne, mert így bemondás alapján én is mondhatom rád, hogy hiteltelen vagy, de ettől még nem biztos, hogy igaz.
Egyébként meg sok „nagy” demokratának erősen lerontja a hitelességét, ahogy a KMH-n relativizálják a Kádár-kor alapján a kommunizmust.
Sólyomné is az elnöki beiktatás után a Nők Lapjának adott interjút talpig estélyiben, azt áradozott, hogy a gyerekeinek milyen jó gyerekkora volt. Mert „sokat kirándultak, és olcsó volt a könyv”, vagyis az értelmiségiek éltek, mint Marci hevesen, csak az elveket kellett hozzá megcsúfolni …
10:28 de.
Besancon
2017 január 18
9:28 de.
Talán az úttörőség témájához írt hozzászólásaimból sejthető, nem voltam úttörő, társaságomban egymásközt úgy hívtuk őket: a kultúrmadzagosok. Igen, a pesti utcák gyerekbandáiban ez volt a titulusuk. Pár év múlva ugyanez a gyerekbanda megkapta a huligánok titulust, pedig mindössze cajgvászon trapéznadrágot hordtunk, és vállig érő hajat viseltünk. Ebből sejthető, templomba járók se voltunk, viszont elég jól ismertük egy-egy rendőrőrs bútorzatát, ahol a ruházatunk és a hajviseletünk miatt nyaggattak minket. És nem másért.
Ma is hálás vagyok ennek az ifjonti utcai életnek, mert akkor ismertem meg annak a rendszernek az aljasságát, amikor az őrszobán arra akartak rávenni, hogy jelentsek a társaimról, ha valami rendszerelleneset művelnének. Először nem is értettem, mit akartnak, mert nem politizáltunk, mindössze Beatles és Rolling Stones rajongók voltunk, és az őket utánzó bandákat látogattunk a pesti művelődési házakban, vagy gyárak kultúrtermeiben. Nem tagadom, néhány helyen verekedésekben is részt vettünk, de ezek sosem a politika miatt robbantak ki, hanem egy-egy lány miatt.
De előfordult más okból is verekedés, mint például 1984-ben Pusztavacson, az emlékezetes százezres tömegű „Békefesztiválon”, ahol az összecsapás a rendőrökkel történt, és amiről a korabeli sajtó mélyen hallgatott:
http://www.musicmedia.hu/image/article/pusztavacscikk07.jpg
Részemről a téma befejezve, tinédzser-korában ki ezt, ki meg mást tanult egy életre.
10:34 de.
hazai lampa A vasarnapi szentmisek kis elteressel, reggel nyolckor es este 7-kor kezdodtek. A gyerekeket nem lehet elteriteni a templomba jarastol, mert nem onkent mentek, hanem szuloi hatasra.
10:40 de.
falusi!
Jan 18.9:18
Sajnos vagy hál’Istennek, én mindezeket ismertem!
Sajnos, mert már annyi idős vagyok, pedig egy pillanatnak tűnt az elmúlt negyven- ötven év, és hála, hogy részem lehetett benne! Gyakran magyarázom a gyerekemnek, hogy miért volt más a mi életünk, miben, és úgy tűnik érti de át nem érezheti soha!
A Sellő ugyan némileg elgondolkodtatott, de a rengeteg eszemmel rájöttem, hogy az is biztos valami cigi lehetett, ha a többi cigi között említetted!
A Diana cukorkát nagyon szerettük – mi ugyan rumos cukornak hívtuk – átlátszó celofánban és tejüvegszerű, hosszúkás kivitelben! Volt egyfajta apró kocka alakú zöld-papíros csoki, rajta őzike, a neve Mecsek, 25 fillér! Annál jobb csak a fekete, hosszú, nyúlós ánizsos ízű valami volt – mi medvecukornak ismertük, de lehet, hogy ez volt a bocskorszíj?
11:22 de.
Érdekes, hogy csak az ítéli el ezeket a gyermek szervezeteket, akik nem voltak ott és nem élték meg azt az örömöt. Amikor az óraközi szünetben is nagy körben közösen játszottunk, amikor a délutánjainkat közösen töltöttük, amikor az iskola udvarán is tábortüzet raktak a felnőttek, hogy év közben is elő tudjuk adni a vicces jeleneteinket és közösen lehessen énekelni. Minden napunkat átitatta a közösségi együttlét.
Megosztottam ezt a cikket a Facebookon, mert sok száz valamikori úttörőm és kisdobosom nosztalgiázva emlékszik arra az önfeledt és boldog időszakra.
Soha nem tagadtam, hogy én is egyike voltam az aktív úttörő vezetésnek és már 16 évesen táborokat vezettem. De sajnálom, politika nálunk soha nem volt. Közösség, játék, egymásra figyelés, az igen.
Ezt Hitlerjugendnek nevezni egyszerűen tudatlanság. A cserkészethez hasonló demagóg szerkezet és tanítások is teljesen hiányoztak.
Szívesen szerveznék itt Kanadában is egy bemutató tábort azok számára, akik csak beszélnek arról, amiről fogalmuk sincs.
11:26 de.
AuróraBoreálisz Szerintem félreértetted, de tulajdonképpen mindegy.
Nem számít.
11:28 de.
Llanfair
2017 január 18
10:34 de.
Akkor kezdődtek a rajzfilmek is. Nem ismételték meg délután. A gyerek persze hogy inkább a rajzfilm után sóvárog, és talán megutálja a misét.
11:35 de.
hazai lampa Én leírom ahogy tapasztaltam, ez az én gondom. Te pedig vagy elhiszed, vagy nem, az pedig a Te dolgod.
De bízd rá arra a kételkedést, akinek írtam.
11:40 de.
Igen, a háború elött, de most is, vallásilag „szegregált” csapatok voltak, és vannak, ez igy van sok helyen a világban is, söt, az USAban van american muslim scouts is, és hasonló cserkész féle egyesületek amik bizonyos vallásokon belül müködnek mint a pathfinders stb.
(a háború elött Magyarországon zsidó csapat is volt: http://zsido.com/jo-munkat-salom-zsido-cserkeszet-magyarorszagon/ )
A külföldi magyar cserkészek többsége keresztény, és ezen belül is a többség katolikus, ezért van Fillmoreban katolikus mise, és külön református istentisztelet, Nyugateuropában pedig eukomenikus mise/istentisztelet. A külföldi csapatokon belül pedig sok helyen, mivel kevesen vannan, vegyes a csapat, katolikus, ref., ev. és zsidó gyerekek együtt.
Idézet a szabályzatból (a külföldi magyar cserkészetböl):
„Tehát a vallás nem elsődleges célja, de szerves része magyar cserekészetünknek. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy nem okvetlenül keresztény vallást várunk el cserkészünktől. Azt csak a körülmények teszik, hogy legtöbb cserkészünk keresztény. Istenhitet várunk el. Bármely más valláshoz tartozó fiatalt ugyanúgy befogadunk és, amennyire tehetjük, lehetőséget adunk vallásának gyakorlására.”
Az pedig, hogy a magyar cserkészet múltjában (Teleki) voltak fekete foltjai, attó nem lehet az egész mozgalmat elitálni, de hát mit lehet tenni, a rákosi korszakban rárakták a „fasiszta” bélyeget a cserkészetre, és ez sok magyarban megmaradt.
Szerintem jó hogy van cserkészet és jó hogy van úttörö mozgalom. Mindekettö élményt akar nyújtani a gyerekenek és jóra nevelni.
12:25 du.
tisztelthölgyeimésuraim”
2017 január 18
9:09 de.
Kifelejtette ebből a beírásából, hogy a katolikus szervezetek hány zsidót mentettek meg az üldőzések idején!
Mert ilyen is volt!
Mindenfélét lehet egyházakra kiabálni, csak ismerni kell a valódi történelmet is.
12:26 du.
Valóban keresztény szervezet volt a cserkészet, be is tiltották azonnal Rákosi uralma alatt!
12:34 du.
cukihara
2017 január 18
7:14 de.
Javítgatom a csúsztatásaidat, nem kell megköszönni!
A Cserkészinduló pontosan: az izmos kar A „fegyver”. Arról szól az ének, hogy az élet egy küzdelemhez hasonló, és ebben a dal, a kar, a szem a fegyverek.
A megkülönböztetés elítélendő, de nem tudjuk, hogy máshol egyáltalán lehettek-e zsidók a tagok, itt pl. Szerb Antal az volt.
További ismert cserkészek Gönc Árpád, Sinkovits Imre, Jancsó Miklós.
12:43 du.
Miért szükséges Hollósy Gerti gyerekkori emlékeit megtagadni, átfesteni, kritizálni? Emlékeink a gyerek perspektívájából alakultak aztán az élet és a kor szélesítette a tapasztalatokat és a perspektívát. Azért mert a mi tapasztalatunk nem egyezik meg egy másikéval attól még mindkettőnknek igaza lehet. Nem akarok magyarázkodni tovább, de már szégyen, hogy minden cikk hozzászólások között van személyeskedő hangnemben írt vitriol. Akinek nem inge ne vegye magára!
12:51 du.
Judit Petenyi
2017 január 18
11:22 de.
Nem tudom, minek kellett zaklatni a gyerekeket mindennap az úttörővel, mert ugye az iskolából ki se maradhat, akit nem érdekel. Adj király katonát! az úttörőség nélkül is lehet játszani, ahogy én és mások is írtuk föntebb, az igényes, népi gyerekjáték az úttörőtől független.
Én például voltam úttörő (egy évig), és úttörőtáborban is voltam. A kiránduláson kívül semmi értelmes, hasznos nem volt, csak az őrsök felépítését tanultuk meg kapuőrséget kellett állni. A tábortűz körül a szokásos kiskedvencek elmondtak egy-egy verset, azt jónapot.
Következő évben már angoltábort rendezett ugyanott az önkormányzat (megtörtént a rendszerváltás), hát zongorázni lehet a különbséget! Motivált pedagógusok, új, gyerekközpontú módszerek, felszabadult hangulat.
Nem tudom, maguknál mi volt a vicces jelenet, vidám ének. De országosan a silány minőségű, pedagógiailag káros művek voltak többségben. Lehet, hogy néhány pesti értelmiségi gyerek, kádergyerek az elit táborokban kitűnő képzést kapott, de országosan nem ez volt a jellemző. Nem a magas színvonalú ének, irodalom, természetismeret, kézművesség foglalkozások mentek, hanem valahogy el kellett tölteni az időt, pl. leromlott szocreál strandok töredezett medencéjében.
Az mondjuk igaz lehet, hogy ezek a létesítmények az első években modernnek számítottak és jól felszereltnek. Ismétlem azzal semmi bajom, ha a szüleim korosztálya leírja, hogy milyen jó volt a gyerekkoruk, külön kiemelve a nyári szünidőt, hiszen a családomban is hasonló élményekről hallok! Csak az a kérdés, hogy ez mennyiben köszönhető az úttörőségnek?
12:57 du.
ILanfair!
A diák mise meg vasárnap reggelenként 9-órakor kezdődött, mi a végéhez közeledve már araszolva hátráltunk, hogy amit kimondta Ferenc atya ( később Lipót atya) a fülünknek kedves „elbocsátó szép üzenetet”, meglódultunk, a szenteltvizet mi már rohantunkban szórtuk magunkra a kereszttel együtt- és vágtattunk a főtéri mozihoz – naná, hisz 10-kor kezdődött a matiné! Egységesen 2 forint volt egy jegy, odaült mindenki ahova akart,főleg ahova tudott, ezért nem volt mindegy hány perc alatt érünk a templomtól a főtéri moziig! Szombat du. már belehúztunk a tanulásba – pedig akkor még szombaton is volt tanítás – de igyekeztünk, hogy a lecke nagy része meglegyen, hogy vasárnap du.-ra már csak az átismétlés meg az estleges kikérdezés maradjon, mert aki rosszul állt, az templomba mehetett, de moziba nem ! Bizony ilyen „terrorban” éltünk
12:58 du.
kanadai.
2017 január 18
11:40 de.
Az úttörőmozgalom gyakorlatilag megszűnt, legalábbis Magyarországon.
Önkormányzati, vállalkozói tulajdonba kerültek a létesítmények, és gyerektáborokként működnek tovább. Az állami iskolákban nincs szabadidős ifjúsági mozgalom, de vannak diákönkormányzatok.
A táborokról még annyit, hogy vannak nagyon jók, de időnként botrányok is. Legutóbb egy tanárnő került a hírekbe, mert elsikkasztotta a tanítványai párizsi buszos körútra befizetett pénzét.
1:01 du.
Drizari
2017 január 18
9:11 de.
Nem akarom védeni az Úttörőszövetséget, de raj meg csapat a cserkészetben is van. Ugyanis B-P, az alapító angol tábornok a búr háborúban szolgált, és a fiúk helyes nevelésébe a katonai ismereteket is beleértette.
1:07 du.
ILanfair!
” Tehát azon vezetőink, akik a párt kebelén nevelkedtek, azt nem kényszerből tették, hanem saját érdekből, saját karrierjük miatt…” -írod.
Ez pontosan így van, nem is vitás!
1:43 du.
Ági Vezér
2017 január 18
12:43 du.
„Miért szükséges Hollósy Gerti gyerekkori emlékeit megtagadni, átfesteni, kritizálni?”
Aki itt más gyerekkorát kritizálja, azok TI vagytok!, pl. nem hiszitek el, hogy van, aki sz.rul érezte magát az úttörőben. Nem feltétlen azért, mert tudta mi az a kommunizmus vagy gonoszak lettek volna a tanárok, hanem mert nem felelt meg a gyerekeknek a parancsolgatás, az unalmas tevékenység.
Különben én meg DR. szerintem nem Gerti gyerekkorát kritizáltuk, hanem az úttörőmozgalom fonákságait ill. a kommunista pártállam módszereit.
2:15 du.
cukihara
2017 január 18
7:14 de.
Még annyit a Cserkészindulóról, hogy Sík Sándor zsidó származású piarista írta, aki megalapította a Magyar Cserkészetet. Ha jól olvastam, elkülönültek a más vallású gyerekek, a protestánsok is, de egy szervezeten belül.
2:32 du.
Besancon
2017 január 18
12:57 du.
ILanfair!
„Bizony ilyen “terrorban” éltünk”
Idézet tőled:
„Az állam takarodjon ki az emberek lelki és magánszférájából egyaránt, és fogja fel: egyetlen kötelezettsége van e téren(is) – a körülmények, a lehetőségek megteremtése, és biztosítása, annak koordinálása esetleg felügyelete ! Ha ez megvan, minden mást bízzon a nagykorú polgáraira, ki mennyire és milyen módon kíván élni vele! Ehhez persze az kell, hogy ne jó atyuska módjára csökkent értelmű medvebocsként kezelje az ország felnőtt lakosságát, mert akihez gyakran gügyögve, buksi simogatva no pláne hazug szavakkal szólnak, az előbb utóbb maga is hasonul, azaz elfelejt beszélni, gondolkodni, maga is gügyögni fog, és visszahazudik!”
3:16 du.
Hogy a végére valami jót írjak. Férjemet megkérdeztem, mi jut eszébe elsőnek az úttörőről? Az mikor a Méhrajt énekelték énekkaron.
3:36 du.
Drizari
2017 január 18
9:11 de.
Makarenkóról hallottál?
Na annak a pedagógiai tanítását olvastam , azaz dolgoztam fel később a Fiatakoruak komcsi börtönében.
4:19 du.
Köszönöm mindenkinek,aki megértette, hogy miről szól az írás.
4:55 du.
Hollósy Gerti
2017 január 18
4:19 du.
Akár meg is köszönhetnéd, hogy jóindulatúan figyelmeztettünk, hogy miről NEM szólt az írás: a kommunista diktatúráról.
Idézet a civilekről szóló cikkedből:
„Ifjúkorom rendkívüli adománya volt, hogy nem foglalkoztam politikával, nem érdeklődtem a közélet dolgai iránt. Fiatal lányként, később újdonsült feleségként és anyaként úgy gondoltam, hát azért vannak a politikusok, hogy ezt intézzék helyettünk, értenek hozzá, hiszen a politizálást választották hivatásuknak. Hihetetlen nyugalmat és szabadságot adott, hogy nem kellett tartozni sehová. Nem firtatták ennyire, mint most, hogy hogyan gondolkozunk, nem várták el tőlünk lépten , nyomon, hogy valljunk színt, hová tartozunk, hová szimpatizálunk.”
Szóval: szépen belesimultál az előző rendszerbe, és a rendszerváltás után sem kellett izgulnod, a ballib pártok nem firtatták az emberek szocialista meggyőződését, csak virítsák a szavazatot.
Most kezdi el piszkálni a csőrödet, hogy a fidesz kiszakít a kis langyos lábvíz közegedből. Hidd el, én jószándékból próbáltam felnyitni a szemedet, hogy mennyire világtalan vagy, és ennek gödörbe pottyanás lesz a vége.
5:13 du.
Én a hetvenes években voltam úttörő. Az iskolai úttörőélet csak az ünnepélyekre és papír-vas hulladékgyűjtő versenyekre korlátozódott. Viszont a nyári táborok mozgalmasak és színvonalasak voltak. Sátrakban laktunk, reggelente ellenőrizték a körleteket. Volt sorakozó és zászlófelvonás, éjszaka pedig őrség. A fürdőzésen kívül mindenféle program, főleg vetélkedők voltak. Volt sakk, pingpong, vizi-birkózás, focibajnokság, rajzverseny, zsákba-futást, számháború stb. stb. Énekeket tanultunk. Leginkább az énekekbe csempészték bele a politikát. Egyébként, nem nagyon.
5:57 du.
Ha csak azt az egy pozitívumát fogadjuk el az ifjúsági mozgalmaknak hogy, az iskola után vagy szabad napokon értelmes elfoglalságot és jó társaságot tudtak biztosítani, már sajnálhatjuk a mai gyerekeket, akiknek nagy része az utcán lődörögve vagy plázázva fecsérli el a szabadidejét és legkedvesebb társasága az okos telefon egy energia itallal kiegészítve. A KISZ már bőven felejthető!
6:20 du.
hazai lámpa
2017 január 18
8:57 de.
Figyuzzá, büdösbogárka.
Nekem nemadtak, csak elvettek, Mégsem venném-innám vérét azoknak, akik egy rossz ideológia mentén, tudatlanságból, hozzánemértésből helyeseltek. Te, a takonypóc, most meg akarod magyarázni, hopgy mi akkor és ott, mit gondoltunk éreztünk, képviseltünk..
Jössz itt faszságokkal, hogy százmillió áldozat, Mao, Brezsnyev, vagy akárki.
Mi a bánatos fasz köze van ennek ahhoz, hogy ehu nyolc-tízéves gyerek hogyan értékelte, élvezte korát?
Elmész te a bánatos vaginába a baromságaiddal!!
Miafaszért nem említed az ugyanakkor megesett Vietnámot, Dél-Afrikát, icsit előbb Kóreát, esetleg Csádot, Kongót, Argentínát, Chilet, Equidadort, Nicaraguát, Gquatemalát, vagy a többi gyilkolásra kész államot?
Mennyit tudtak erről az ötvenes, hatvanas évek általános iskolásai? Mennyire érdekelte őket?
Mondod, ideológiai befolyásolás. Hol lehet egy tizenévest táborokkal, örömködéssel, tábortüzekkel agymosni?
Te, baszki, olyan hülye vagy, mint Krisztus a vargát.
Hogy neked sivárt, vagy murvarossz volt a gyerekkorod, az egy dolog, még sajnálom is.
Ne akard elvenni, megmagyarázni azokét, akik a sajátjaikre kellemesen emlékeznek!!
6:24 du.
Figyelő
2017 január 18
3:36 du.
Szerintem a „makarenkói pofont” nem osztották ki itt elég sok embernek.
Nálunk az alsós tanító néni időnként a táblába verte a Kovács Pisti fejét, mert az hiperaktív volt, a tanító néni meg idegroncs.
(nevet megváltoztattam)
6:26 du.
jani
2017 január 18
5:13 du.
Nem voltak őrsök?
A sorakozó és zászlófelvonásnak mi köze van a természetismerethez, amiért állítólag a nyári táborozás zajlott?
6:35 du.
Orsós Elemér
2017 január 18
5:57 du.
„már sajnálhatjuk a mai gyerekeket, akiknek nagy része az utcán lődörögve vagy plázázva fecsérli el a”
Jó napot! Ki a felelős, hogy legyen pénz az iskolákban szakkörökre?! Az unokahúgomék iskolájában az idén szűnt meg pénz hiányában pl. a drámapedagógia szakkör, amit imádtak a gyerekek!
Hol vannak ma önkormányzati, urambocsá’ KLIK-es fenntartású ifjúsági klubok, ahova suli után, hétvégén be lehetne térni pingpongozni?
7:24 du.
Látod, látod, Gerti,
a lámpából csak úgy folyik a jóindulat… 😀
1:13 de.
hazai lámpa
2017 január 18
6:24 du.
Bocxsi, de ezt véletlenül nem jól tudod.
Makarenkó NEM pofozta a rossz gyerekekt, hanem dolgozni küldte őket. Mondom, hogy az elméletével foglalkoztam egy jó ideig.
1:29 de.
.
Epilógus [avagy kontrasztok és jószándékok]
.
Cserkészinduló
Fiúk fel a fejjel a harsona zeng,
Álljunk csatasorba vidáman!
Ránk vár a világ ez a harc a mienk,
Katonái vagyunk valahányan.
Jó fegyverünk, izmos karunk,
Égő szemünk s vidám dalunk!
Amerre nézünk megterem,
A győzelem, a győzelem.
Fiúk fel a fejjel az óra[!?] közel,
Kel a magyar éjben a hajnal.
Most kel az erős kar, a férfiúi-mell,
Ezer éves acél akarattal.
Zúg, mint a harci trombita:
A Lomnic és a Hargita
Értünk kiált, felénk süvölt
Az ősi föld, a drága föld.
.
Pajtás daloljunk!
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
Itt ringott bölcsőnk itt nevelt anyánk.
Zengjen dalunk a széles rónaságról,
Mely a bőség kincsét ontja ránk.
[refr.]
Miénk a föld, erdő, mező,
Kalásza virága nékünk terem,
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
S az ének szálljon völgyön és hegyen.
Pajtás köszöntsük drága jó hazánkat,
Dallal és tánccal ünnepeljük őt.
Széles határon, napsütötte tájon,
Vígan járunk boldog úttörők.
[refr.]
Miénk a föld, erdő mező,
Kalásza, virága nékünk terem,
Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról,
S az ének szálljon völgyön és hegyen.
.
2:21 de.
hazai lámpa 2:15!
Elég szomorú, ha igaz az, hogy „a Cserkészinduló szövegét Sík Sándor [Radnóti Miklós katolikus mentora] írta” volna, amelyből a cserkészet állítólagos nemes eszméi helyett, az attól éppen egy ellenkező mondanivaló süt kifelé…
– Nehezen hiszem el…
Na de mindegy, szóval erről nekem meg, az elhíresült
>Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország<
kezdetű hazaffyas dal, ugyancsak ügybuzgó, zsidó származású s ez utóbbi tény által szomorúvégű szerzőpárosa jutott az eszembe. Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő, akik miután megírták e giccses, és a Horthy-Magyarországra olyannyira jellemző, slágerszámba menő himnikus művüket, végül nemcsak a művészi pályájukat, de az életüket is kénytelenek voltak az Auscwitz-Birkenau nevű sziléziai szigetcsoport krematóriumai lángjain odahagyni.
Sajnos ez ügyben, olvasó, tehát látó szemnek a két történés között akarva, akaratlan is, direkt összefüggéseket kell fölfedeznie… 🙁
.
2:34 de.
Két nagyon korai úttörődal:
Leng a selyem lobogónk, aranycsákány* közpébe kivarrva.
De sok magyar Úttörő sorakozik, táborozik alatta.
Ugye fiúk ugye lányok, szép ez az élet,
Erdők, mezők sejehaj, hegyek, völgyek integetnek felétek.
(A százados úr katonanóta dallamára)
.
Úttörők vagyunk mi, vidám gyerekek,
Szabadságban élünk, részünk: szertet.
Ha énekel, ha táncot jár az úttörőgyerek,
A kismadár is fenn az ágon őreá nevet.
.
*A csákány az első úttörő jelvény, szimbólum.
2:39 de.
Almási Alma 7:24
„Lámpából csak úgy folyik a jóindulat.”
Szerintem meg a petróleum. 😀
Meg aztán még füstöl és kormol is – itt a hazában.
.
2:45 de.
Emlékeztetnék még az úttörőházakra, a maguk sajátosan vidám, gyerekekre formált légkörével és hangulatával.
Szólt a zene, az ének, és a szakkörök kopácsolása, varró és kézimunka szakkörök kellemes zaja.
ELŐRE !
3:05 de.
Orsós Elemér!
jan.18.5:57
Kb erről van szó – nem többről, és ezek szerint mégiscsak érthető volt H.Gerti is és a többi hozzászóló is aki vette a lapot!
3:23 de.
hazai lámpa Pocsék gyermekkorom volt. Nagyon sokat fáztam és éheztem. Játékot csinálnom kellett magamnak, mert nem futotta. Csináltam. Na bumm. Sokat voltam egyedül, mert anyám egész nap dolgozott, apám meg halott volt. Mégis jobb dolgom volt, mint a barlangban lakó osztálytársaimnak, ezt láttam. Mégsem keseregtünk, éltük a gyermekkorunkat.
Hiába mondtak nekem akármit a „kommunisták”, láttam a barlangot, és láttam Balatonfüreden az igazgató és párttitkár hatalmas lakosztályát az üdülőben. Nekünk csak a cselédszoba jutott, pedig tudtam anyám rengeteget és nagyon jól dolgozik.
Láttam, felfogtam, de gyerek létemre nem a rossz érdekelt, hanem az, hogy minél jobb legyen az életem. Nem volt minden rossz, nagyon sok jó volt benne. Felnőttem, és hasznosítottam azt a tudást, amit akkor tanultam, és jobbra fordítottam az életemet. Meg is tudom becsülni amim van, örülni tudok neki minden nap. Most ezért gúnyolnak. Akkor azért mert szegény voltam. Ez sem számít. Hárman voltunk barátok, két gazdag és én. Az egyik alkoholista lett és távozott, a másik csöves lett. Mégiscsak jobban jártam a kemény gyermekkorral, mert ember lett belőlem, még akkor is, ha ezt sokan megkérdőjelezik, akik nem ismernek. Látod, Gerti, falusi és én a jót láttuk a rosszban, te a rosszat a jóban. Kinek jobb? Ráadásul ahogy nézem, nem is éltél akkor. A google lehet, hogy a barátunk, de nagyon sok rossz információt ad, csak óvatosan vele. Az élet nem vak kommunistákból állt. Az iskolában senki sem akart véresszájú kommunistának nevelni belőlünk. Ezek nem igazak. Annyit tudtam a politikáról, hogy csak egy jelölt van, mert megoldotta a párt, hogy egy legyen. Mint most. És ünnepelni kellett Lenint. Mint most Horthyt. Akkor Brezsnyev elvtárs dirigált, most Putyin úr. Most csak a Fidesz, akkor csak az MSZMP. Miért is volt az olyan rossz, és most mitől jó? Ugyan!
3:27 de.
HAZAI LÁMPÁTÓL IDÉZET
Hollósy Gerti
2017 január 18
4:19 du.
Akár meg is köszönhetnéd, hogy jóindulatúan figyelmeztettünk, hogy miről NEM szólt az írás: a kommunista diktatúráról.
Idézet a civilekről szóló cikkedből:
“Ifjúkorom rendkívüli adománya volt, hogy nem foglalkoztam politikával, nem érdeklődtem a közélet dolgai iránt. Fiatal lányként, később újdonsült feleségként és anyaként úgy gondoltam, hát azért vannak a politikusok, hogy ezt intézzék helyettünk, értenek hozzá, hiszen a politizálást választották hivatásuknak. Hihetetlen nyugalmat és szabadságot adott, hogy nem kellett tartozni sehová. Nem firtatták ennyire, mint most, hogy hogyan gondolkozunk, nem várták el tőlünk lépten , nyomon, hogy valljunk színt, hová tartozunk, hová szimpatizálunk.”
Szóval: szépen belesimultál az előző rendszerbe, és a rendszerváltás után sem kellett izgulnod, a ballib pártok nem firtatták az emberek szocialista meggyőződését, csak virítsák a szavazatot.
Most kezdi el piszkálni a csőrödet, hogy a fidesz kiszakít a kis langyos lábvíz közegedből. Hidd el, én jószándékból próbáltam felnyitni a szemedet, hogy mennyire világtalan vagy, és ennek gödörbe pottyanás lesz a vége.
NO? AKKOR KEDVES HAZAI LÁMPA! NINCS SZÜKSÉGEM A BETEGES JÓINDULATODRA, DE A TOVÁBBI SZEMÉLYESKEDÉSEDRE SEM! MOSTANTÓL BODA MARCSI TÁRSA LESZEL, „A LESZAROM MIT FIRKÁLSZ AZ ÍRÁSAIMHOZ KATEGÓRIÁBAN”
Olvasd csak végig, hogy mivel köpködöd tele az egész újságot bárhol. Semmi mást nem csinálsz csak ellenkezel, bárkivel és személyeskedsz. Nem a témához szólsz, hajtogatod a magadét, mint a szajkó…
pá, picinyem…
5:41 de.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2017 január 19
1:29 de.
Idézni csak pontosan, szépen, kivéve ha kommunista valaki, mert azoknak mindent szabad, átírni is …
„Jó fegyverünk izmos karunk,
Égő szemünk s vidám dalunk!”
VESSZŐ NÉLKÜL
5:43 de.
Vögelein
2017 január 19
2:34 de.
Madárka, azt a csákány mire való az úttörőnek, bányászatra?
Ismered a viccet, ahol a segg madárkává változott, és megpróbált csipogni?
5:50 de.
Besancon
2017 január 19
3:05 de.
Szalonna!
Pontosan erről van szó szerintem is, szépen bemutatjátok, hogy a NER hívei meg ellenzéke mind az úttörőnevelés „áldásos” hatásai alatt nőttek fel. Büszke lehetsz te is, hogy olyan toleráns lettél, mint a Disznófejű nagyúr meg az Elemér!
Tudod, csak a tanyaudvaron van abban valami szép, mikor a malacok szép hízott példányai moslékot zabálnak, és együtt röfögnek, böfögnek elégedetten.
5:54 de.
Hollósy Gerti
2017 január 19
3:27 de.
Gertike, szerintem az lett volna a személyeskedés, ha ilyeneket írok: pl. te egy ostoba, rosszindulatú nyuszika vagy, aki rázza a répafülbevalóját!
Én csak annyit írtam, hogy felháborító, ahogy relativizáljátok az egypártrendszert. Utána meg szaladtok Orbán rendszerét szidni, pedig az sokkal kevésbé nyomja el a gyerekeket (egyelőre).
5:56 de.
Almási Alma
2017 január 18
7:24 du.
Hidd el, jobban jár ha én figyelmeztetem, mint ha a dzsobbik meg a Rétvári …
6:01 de.
Llanfair
2017 január 19
3:23 de.
A topik témája az úttörő, nem? Ez is hozzátartozik, hogy ideológia volt, meg pocsék pedagógia.
Aki szerint nem, az mutassa meg az unokájának ezt a rózsaszín cikket! Én ehelyett inkább Vekerdy Tamás gyerekpszichológus Kicsikről nagyoknak! c. kiváló kétkötetes könyvecskéjét ajánlanám, gyereknevelési tanácsokkal. Abban van egy elemzés is az úttörőről pedagógiai, pszichológiai szempontból..
Akit bővebben érdekel a téma, annak Erikson amerikai pszichológus munkásságát ajánlanám, aki az életkornak megfelelő tevékenységekről ír tudományos alapon.
6:05 de.
Figyelő
2017 január 19
1:13 de.
Azt jól tudod, hogy munkával nevelte a rossz gyerekeket. De volt egy utcagyerek, akit egyszer végső elkeseredésében pofon vágott. Ettől a gyerek megjavult. Ezért közmondásos Magyarországon a makarenkói pofon, mint néha-néha bevethető nevelési eszköz.
Nem ártott volna itt néhánynak kiosztani …
Forrás, akit érdekel: pl. Pukánszky Neveléstörténet
7:15 de.
falusi
2017 január 18
6:20 du.
Kibújt belőled a demokrata (és elszaladt messzire)?
Mutasd már meg, hol írtam azt, hogy nektek rosszul kellett volna érzeni magatokat?
Én arra céloztam, hogy intoleráns felnőttek lettek a lelkes úttörőkből. Tapasztalatom szerint, akik kettős vagy antikommunista nevelést kaptak, azok sokkal toleránsabbak, na nem rád célzok. Pl. apám nem volt úttörő, de jó volt a véleménye a Kádár-korról. Ez részben megváltozott, mikor a kommunizmus bűneiről, a Gulagról és az ukrajnai éhínségről hallott.
7:22 de.
Llanfair
2017 január 19
3:23 de.
Jeleztem, hogy mi volt a jó: Weöres Sándor-Sebő Ferenc dalok. Na persze nem úgy adták elő az énekkarban, ahogy a szerzők elképzelték, hanem feszes vigyázzban, egyenruhában, gyors tempóval.
A kirándulások természetismereti szempontból szinte a nullával voltak egyenlőek. Az állam nem költött eleget az oktatásra, ahogy általában a magyar kormányok, a Bethlenét kivéve.
Persze, a gyerekek aktívak, lelkesek, csinálják, amit elvárnak tőlük. Ha pocsék a pedagógia, az sokszor csak évtizedek múltán mutatkozik meg, sokszor csak tudattalanul.
7:24 de.
hazai lampa. Nagyon sokra értékelem az olvasást, de a saját tapasztalatot nem helyettesíti semmi. Nekem nagyon papírízűek a kommentjeid.
Hiába olvasol valami tökéleteset, az élet felülírja. És nem dőlök azért a kardomba, mert Vekerdy szerint sz@r volt nekünk. Tudom, hogy sz@r volt. Na és? Akkor jobb ha minden percben „tudom”?
Gondolkodtam, hogy depressziós alkoholista leszek mert megérdemlem, de inkább nem lettem.
Most éppen azon iparkodsz, hogy még jobban tudjuk, hogy elszabta a gyermekkorunkat a politika. Mindenki tudja, nem kell neked mondogatni. Miért, most nem azt csinálják? A mai gyerekek ugorjanak a kútba, mert a Fidesz rájuk telepszik? A Fidesz ifjúsági tagozata nem a KISZ? Miért nem vagy az utcán, követelve, hogy hagyják békén a gyerekeket? Vagy elég, ha húsz év múlva majd megint megmondod a tutit?
Ez a cikk nem rózsaszínű, csak szokásod szerint mindent kiforgatsz a saját szájízed szerint, és az Istennek sem akarod megérteni a cikk célját. Te mindenből feketét akarsz csinálni, nem veszed tudomásul, hogy az emberi természet más, keresi a színeket a feketében is. És ügyes is, mert megtalálja. A többség.
Tudom, hogy hivatásodnak tartod, hogy mindenkit felvilágosíts arról, hogy ostoba és minden rosszul tud, mert Te olvastad, hogy Ő (én) rosszul tudja. Sosincs benned kétely? Biztos mindig jó könyvet olvasol?
Tényleg szégyellem, hogy éltem a gyermekkoromat, és nem néztem le osztálytársaimat azért mert úttörők voltak, táborba jártak, papírt gyűjtöttek és ki tudja még mit. Lenint nem olvastak, nem volt kötelező. Ők is éltek néha boldogan, néha keserűen, sírtak és nevettek, nem tudva, hogy jön egy Vekerdy, és majd jól megírja, milyen sz@r volt nekik. Tudják.
7:35 de.
Nagy tisztelettel, szinte senkivel nem értek egyet. Nem azért,mert olyan nagyon okos vagyok, hanem azért, mert mások a tapasztalataim. Én nem tudom, az itt beszélgetők hol és mikor nőttek föl. Azt sem tudom eldönteni, hogy jó-e, ha valaki tök sötétben nő föl, azt se tudja, honnan kerül tornacipő a lábára. Aztán siránkozhat egész életében, milyen jó volt hülyének lenni.
Nekem bizony nagy különbség volt olyan iskolába járni, ahol mást se hallottam a hittanórán, minthogy az Úr büntet, el kell fogadnunk, hogy bűnösök vagyunk, azt se tudtam miért. Valami sejtésem volt, hogy a gyerekcsinálás körül zajlik a nagy titok, de ha az meg bűn, akkor a szüleim is bűnösök. Nyilván az ő bűneik miatt kellett külvárosi iskolába kerülnöm. Ahol normális gyerekélet zajlott – pl. két tornaterem is volt, amíg a belvárosiban alsós nem is látott olyat, csak ünnepekkor. Meg szakkörök, feszes, de siránkozástól mentes tanítás. Aminek része volt, hogy a jó tanuló segít a gyengébbnek, sőt akár „órát is adhat” a kisebbeknek. Az volt a fontos, ki hogy tanul – nem az, hogy ki fia-borja. A mérnök elvtárs lányának sem járt jobb bánásmód, mint a takarítónő porontyának. Az úttörőtáborban meg külön ágy jutott – otthon a testvéremmel aludtam -,naná, hogy a fiam, akinek külön szobája volt, finnyázta a közös hálót.
És igen, volt benne politika. Bár több lett volna! Hogy gyerekkorban, fokozatosan lehessen megtanulni, hogyan lehet a mások gondolatait, elképzeléseit megérteni, elfogadni, vitázni vele. Kiállni a magam érdekeiért, nem vicsorgó hőbörgéssel. Hogy ne dőljek be minden szép szónak, és essek pofára percenként.
Igenis, több politikát az iskolákba! A gyerek nem hülye, csak még kevés a tapasztalata. Ha magára van hagyva, hogy mit kezdjen a maga körül tapasztaltakkal, akkor egészen érdekes következtetésekre is juthat.
7:39 de.
falusi
2017 január 18
6:20 du.
Most a gyerekkorról vagy az úttörőről szól a topik, mert a kettő nem ugyanaz!
A gyerekkoromhoz semmi közöd, de az úttörőről szívesen leírom az alapélményemet. Előítélet nélkül mentem az úttörőavatási felkészítőre. Azt élveztem, hogy énekeltünk egy dalt, a többi fejtágítás volt, azt csak végighallgattam, de már meg nem mondanám miről szólt. Az avatás után egy évvel a tanárok sajnálkozva közölték, hogy sajnos hazugságon alapult az egész rendszer, az úttörőavatás is.
Nekem ez az alapélményem, hogy azokat az éveket már nem adja vissza senki, amit értelmes tanulásra IS FORDÍTHATTUNK VOLNA, persze ez évekkel később tudatosult bennem. Megpróbálhatja megmagyarázni néhány vén csont, hogy én ezt érezzem másképp, de ezzel csak magát járatja le az ilyen.
Összehasonlítva pl. a hittanról több a pozitív élményem, persze nem azt mondom, hogy ott minden tökéletes volt.
7:47 de.
Vögelein
2017 január 19
2:45 de.
Nálunk a megyeszékhelyen volt az Úttörőház, az Iparos tanoncok államosított gyönyörű szecessziós épületében. Ma Ifjúsági Otthon, előadásokkal, szakkörökkel, tanfolyamokkal.
Egyszer voltam benne, még kisdobosként, mikor az avatási előkészítő volt. Kapott az osztály egy (1) db fekete filcre ragasztott piros filctulipánt. Persze az úttörők valószínű többször voltak ott, talán kétszer-háromszor.
ELŐRE! RENDÜLETLENÜL! – kösz, hogy megtudtam, mire mondtuk ezt az iskolai ünnepségen.
8:55 de.
Llanfair
2017 január 19
7:24 de.
„hazai lampa. Nagyon sokra értékelem az olvasást, de a saját tapasztalatot nem helyettesíti semmi.”
Pontosan! Ezért nincs fingja egy vén csontnak, hogy milyen volt ez 89-ben, de azért meg akarja magyarázni, hogy én mit éreztem!
Vekerdy semmit nem mond, csak leírja a tényeket, hogy pedagógiailag sz.r volt a mozgalom, a hangzatos szép elvek ellenére. Aki ezért kardjába dől, az hülye, de aki vakon hajtogatja, hogy ezt csak szeretetből, tévedésből csinálták a kommunista vezetők, az talán még hülyébb.
Senkinek nem mondtam, hogy gondoljon úgy a gyerekkorára, mint sz.rra, ezt sokadszorra írom! Én csak arra céloztam, hogy lássák már reálisabban az úttörőt, de ha ez túl nagy kérés, akkor én kérek elnézést.
Inkább az a feltűnő, hogy itt egyesek nagyon elutasítják, hogy ott őket bármi rossz érhette, pl. ideológiai befolyásolás.
9:02 de.
Llanfair
2017 január 19
7:24 de.
Mit zagyválsz a fideszről, ma nincs kötelező mozgalom, reméljük így is marad!
Mivel az egyetlen értelmes Pukli otthagyta az agyament, nyafizós, bukott ballib társaságot (Tanítanék), azóta azoknak sincs értelmes kezdeményezése. De te Írországból megint sokkal jobban akarod tudni, hogy mi zajlik a magyar iskolákban, mint én, aki érintett vagyok a témában a családon keresztül …
9:15 de.
hazai!
A legkomolyabban kérdezem – semmi irónia, semmi célzatos humor – te elmebeteg vagy?
Mert ha kiderülne, hogy különböző elme és idegi problémák miatt kezelés alatt állsz (nem lepne meg) máris felteszem a kezem, és őszintén a legjobbakat kívánva megkövetlek, hisz akkor valószínű nem tudod miket beszélsz, írsz – tehát nem vagy érte felelős!
De ha mégsem, akkor murva sürgősen húzd le magad a legelső WC-n – ha épp nincs ilyen a közelben az egyszerű pottyantós is megteszi – mert jó ha tudod, a szecskavágó hozzád képest egy masszírozógép!
Tudod, én is csak „aggódom érted”, a puszta jó indulat vezérel mint téged amikor Gertit „vaksága miatt” félted a gödörbe pottyanástól, ezért te, a hozzá képest taknyos szarházi próbálod felnyitni a szemét…- megáll az eszem!
Tapasztalhattad, hogy semmiféle hozzászólásomra írt válaszodra nem reagálok, hisz nem szoktam elolvasni, egyszerűen így védem le az agyam, hogy bizonyos kommentelőket kihagyok, de ezzel nincs is semmi baj, ezt bárki megteheti akár az én hsz-mel is, ezért jól elvagyunk így! Legszívesebben ezt tanácsoltam volna Gertinek is, de ahogy én is szeretek mindent magam megtapasztalni, gondoltam előbb utóbb ő is rájön az „ellenszeredre”!
Ám ez a cikk a maga kommentjeivel igen csak betett neked, a szokásosnál is jobban túlteljesítetted magad és G. mint a cikk írója megpróbálta felvenni a kesztyűt – ennek okán (na meg a téma miatt, mely közel áll hozzám) különös figyelemmel kísértem végig az oldalt!
Amikor elkezdtem ezt a hsz-t írni, a 107 db hsz. közül pontosan 50 azaz ötven a tiéd volt!(azóta már biztos változtak a számok)mert én most nem leszek rövid. Majd a fele, és csak a maradék oszlott meg a többi hozzászóló között! De nem ez a baj. A tiéd, aki tulajdonképpen a legkevesebbet tudod mindarról amiről itt a többi kommentelő írt, a legkevésbé élted át az 50-60-70-es évek űttörőinek életét, mindennapjait, örömeit bánatait, életüknek számtalan viszonylatát – ennek ellenére szinte számonkéred ki miért mer úgy vélekedni ahogy! A legnagyobb pofával támadtál mindenkit, tök mindegy, hogy ki hogy látja a saját múltját, gyerekkorát, mi volt a véleménye, pusztán azon az alapon hogy írni mert, hogy megfogalmazott dolgokat, amit te előszeretettel forgattál ki. Neked már elég is ha valaki hozzászól, hogy mint egy ollókezű Edward üzembe helyezd magad és csapkodj, marj üss, vágj, mindegy kit érsz el vele, de mint egy raplis, neveletlen kölyök megveted a tagadás lábát, csak épp ezek a gyerekek nem használnak olyan vitriolos jelzőket, olyan pimasz kiszólásokat, minősítéseket mint amilyenek te sorozatban megengedsz magadnak! Mire is?
Osztod a bandát ki miért hülye, ki miért disznó, szottyadt stb – a fentiek ismeretében nem tudok másra gondolni, mint hogy elment a józan eszed, már ha volt egyáltalán!
Mindenkinek képes vagy nekirontani, de nem lehet nem észrevenni, hogy Gerti és Alma különösen „piszkálja a csőrödet”(saját kifejezésed)talán mert ezidáig mindkettő válaszolt ki így ki úgy, de ez elég volt, hogy szabadon rugdalhasd őket! Észre kellett volna venned – ha kicsit intelligensebb lennél talán sikerült is volna – hogy egyik sem a te műfajod, nem a te súlycsoportod !
Almával nem boldogultál, nem sikerült kihoznod a sodrából azzal együtt sem, hogy lazán „leszottyadtoztad”, hát el nem engedted ugyan a karmaidból, de elkezdted Gertit kóstolgatni. Tudod abban a kényelmes helyzetbe vagyok, hogy „kívülről nézem a dolgokat”, így nagyobb a rálátásom, és én innen így látom – alig hiszem, hogy tévednék!
Nem az a baj, hogy írsz, hogy mindenre ugrasz, ezért aztán sokat írsz, és még csak az sem baj, hogy mindent vitatsz, ez végül is egy olyan fórum ahol mindenki az adott témával kapcsolatos véleményét írja, ami nem biztos hogy egyezik másokéval, tehát lehet vitatkozni is – ha azt elfogadható stílusban és nagyjából kulturáltan teszed, senki nem találhat benne kivetnivalót, és nem is fog!
Az a gond, hogy a te írásaid a legkevésbé szólnak a cikkekről, magáról az írásról melyre reagálni lehet. Ehelyett te történelemnek, irodalomnak, természettudománynak álcázott személyes érzelmeket, pimasz és indokolatlan személyeskedésig fajuló beszólásokat viszel bele egy-egy témába mindig annak címezve akire épp reagálsz, és – onnantól teljesen mindegy hogy a történelmi részben igazad van e vagy nincs, az már nem is számít, mert olyan mértékig megvagy győződve arról, hogy a te lángeszed nélkül mindenki hülyén halna meg, hogy túltolod azt a bizonyos biciklit, és nem tudod hol a határ!
Szeretsz hízelegni magadnak azzal, hogy te demokrata vagy, sőt egyedül te vagy a demokrata – mindenki más kommunista beütéssel bíró liberális, bukott balos vagy jobbos stb, de erre én csak azt mondom, hogy nézd meg az általad sokaknak ajánlgatott „gugliban” a dem. definícióját, magadra ismersz e? Ha igen, az önértékelésedet vizsgáld felül, mert súlyos személyiségzavarral(is) küzdesz! Fogalmam sincs róla, hogy alapból vagy e ilyen kezelhetetlen, vagy ez egy felvett magatartás – nekünk/nekem itt majdnem mindegy! Egyszerűen összeférhetetlen és helyenként barbár vagy, ez azonban nem működik hosszútávon.
Ezért légyszi, fejezd be, hogy bokszzsáknak használj boldog boldogtalant, mert egykettőre követőim lesznek – feltéve hogy már nincsenek!
Ja, és még valami – az idegeknek állítólag jót tesz a manuális munka,kikapcsolja egy kissé a túlterhelt agyat, kivált ha azt a természet lágy ölén teszik. Miután látom, hogy disznótémában otthon vagy, a disznók tenyésztése lehet, hogy épp testhez álló feladat lenne?
Bocs, hogy kissé hosszabb voltam, de – gondolom te is tudod – ez már régen ért, és sokkal előbb aktuális lett volna.
9:20 de.
talalom
2017 január 19
7:35 de.
Az a tény megáll, hogy valószínű a gyerekek szélesebb körét érintette a táboroztatás, mint a Horthy-korban. A 30-as években jellemzően a középosztály nyaralt, gyerekeik cserkészkedtek.
Többen is írták, hogy a falusi gyereknek is volt szórakozása a Horthy-korban, pl. az iskolai népszínmű, szüreti bál, Madarak és Fák Napja. Leventeképzés is, bár azt sokan lenácizzák.
A hatvanas években nem csak a kommunizmusra jellemző, hogy nyaralni kezdett az alsó középosztály, hanem ez így van a jóléti államokban is, világjelenség a turizmus! El kell ájulni, hogy az MDP nyaraltatta a gyerekeket, kezdetben a gazdagoktól elvett villákban? A gyerekvárosok, úttörőtáborok később állami beruházásból épültek, de megvalósításuk nem volt mentes az ideológiától.
Hálálkodjon ezért, akinek két anyja van! Azt aláírom, hogy a gyerek nem ezt nézi persze, mert az még a betonbunkerben is játszik vagy a szeméttelepen, bár inkább ne legyen ilyen helyzet.
9:51 de.
Besancon
2017 január 19
9:15 de.
Az látszik, hogy sokat tudsz az elmeotthonról, már csak az a kérdés, hogy ápolt vagy-e vagy ápoló? Azért van sok hozzászólásom, mert én mindenkinek válaszolok.
Az ok egyszerű: nem szeretném, hogy ha egy 30 éven aluli fiatal idetéved, akkor a vén szottyadt kriptaszökevények agymenéseiből tudjon csak tájékozódni!
A vénség itt: lelki vénség, szottyadtság! Én ugyanis nem sértegetek senkit a személyében, csakis a bunkó viselkedése miatt. Ez is a demokrácia lényege.
Lesz.rom hányan jöttök ellenem az elvbarátaiddal, legalább látja az utókor, hogyan éltünk Magyarországon a „Gerontokráciában”. Ez az Öregek rémuralma, Puzsér megfogalmazásában, aki szerint manapság a nyugdíjasok leverik a fiatalokat és uralják a politikát!
ismétlem: lelki vénség, csontosság.
9:52 de.
Besancon
2017 január 19
9:15 de.
A disznókat már megtettem, így két etetés közben van időm ránézni a gépre.
10:42 de.
Nahát, milyen igazad van HL! A lelki szottyadtság (vagy mi), a becsontosodott vénség nem függ az életkortól. Erre a legjobb példa vagy. Úgy látom, évtizedekkel később születtél, mint itt jónéhányan, de máris sikerült olyan ásatag közhelyekbe kövesedned, ami már életed végéig megvéd bármilyen szellemi ártalomtól: pl. a gondolkodástól
11:26 de.
hazai lámpa
2017 január 19
7:39 de.
Figyuzzá idezsdrágabogaram.
Eza Gerti asztatat irta le hogy üneki mitű vót kellemetes, meg ílvezetes a gyerek óra akár uttőrőjileg iss. Temegitten próbálló emagyarazni dógokat, hoty tenekednek meg nyócvankilencbe- mer vótá eggyévig uttörő- mér’vót rossz. pirosnyakendősnek lenni.
Nemköllöt vóna. Reglamállod, hogya Gerti aszonta, nemérdekűte a potikka, ettű belesimút.
temeg mind uttörő nemsimútá. Emészte..
eza Gerti lejirta, hogy üneki mivót. temeg leirhattad vóna, hogy tenekednek mivót. Ehejjett aszontad, a’nnemiga’, mer tifelítek máskíppen.
Bennevan. A zén kölkeimnek is máskippen, penig a zeső kettő csöppel idosebb tenálad. Nekiknek nincsn frusztrácijójuk attú hoty mektanúták a mindamókust.
Tod, vótnekem eggy haverom, akit mink csak Lennonnak híttunk. Egy másikk haveromm felesíge vót a zovónő a zovodába, ahúva jártak a csimoták.
A főnéni összerántottaja három korcsoportott, oszt fölóvasta, amit telexen küttek, mer avvóta muszájj.
Suba-subaru, vótbennejeggy mondat, miszarint Leninelftárs jóelftásvót, mer’ szerette a gyerekeket.
Mireja fijam fölugrott, hogy ” aza zapukám havergya, eggyütt szoktak korcsmázni”.
Nü, ott helybű hamvába dűt a dolog, mer beszínyise tuttak a rohögéstű főnőtték. Oszt mégsegyütt hozzánk a közeg.
Tejittenn mindeneggyes ódalon megprószász a csevejgíst ollan irányba evinni, ami tiküdet érdekű.
Há’ rossz hirem van.. Rajtad kívű keveseket.
Merhogy teisbeátá uttörőnek akkó, amikó mind véres Afgán kaftán lógotta zég, Szúri Javóbameg bombavót bomba hátánn, Rujandába meg Csádba millijókat őtek, temeg namhallottá rulla, mer semahittanonn, sema zutőres ínekórákonn nembeszítek rulla.
Osztán temagad hozod réjja a válaszot, – bár nemigazánn odavaló.- miszerintt ideapád szeretteja Kádárott de csak addig, amig megnmtutta, hogy Ukrajnába íhenhatak, meg vót Gulág.
Nü, tod okozska, Kádárelftársnak kb annyi köze vót ugrajnáhó, mega gulághó, minda zuttorőkneka százmilla komenyista áldozathó.
Főlóvastaja tanittóur némellik hözzáhányásodatt.
A Kántor kért még kérdeci fédecit, a korcmáros rácspotta részcsappaja zeggyik korsóra (összetörött), egyedőja plébánosur vót ha’gatag. Kírdeztemis, hogyasztánn magának errű nincsen vílemínye?
Aszonta, neki nemlehet, mer’ keresztíny. Iga’ közbe soxor vetett körösztött, amit akkó szokott, amikó nemistenes gondulataji támadnak.
Viszontdemegám, a kenyeresjány szivessen venné ha arrajárná, mer aszonta, fonáktyárú is kiakarná próbányi a dúgokatt.
Há’ igy tellik itten a miidőnk.
Disznókat minkmá levágtuk, maj’ tavassza veszünk malacokat meginn.
Há csókutatlak tígedsígedet pusszantásilag.. (Hamáneccera bábolnai betegcsődör sem érdeklődik.)
11:40 de.
hazai lámpa
Valamit félreértettél, mert az úttörő mozgalomnak nem a természetismeret volt a célja. Arra ott voltak a szakkörök.
Természetesen voltak őrsök és rajok. Pl. köztük voltak az ilyen-olyan versenyek. Elárulom, én is őrsvezető voltam és „Kiváló Úttörő”. Nem kértek sose olyanra, ami ellentmondana a keresztény tanításoknak. Sőt, nagyjából ugyanazt értékelték.
Nem tudom miről beszélt Vekerdi? Az iskolai tanáraink voltak az úttörővezetők is. Nem volt másféle pedagógia az úttörőknél. Az úttörő tábor alig különbözött a „napközis tábortól”, ahol szintén ugyanazok a pedagógusok voltak. Egy részük akkor is templomba járt. Például a feleségem is, aki már ’90 előtt is tanított.
A múlt rendszernek egyáltalán nem az úttörő mozgalom volt az alapvető hibája. Ideológiára hivatkozva sajnos szétvertek (szétloptak) sok mindent, amit nem kellett volna vagy reformálható lehetett volna.
11:43 de.
Drizari
2017 január 18
9:11 de.
Nemtekerek vissza a szószerinti idézetért, de valami olyasmit írtál, hogy a kommunista propagandának beérett gyümolcsei a mostani baloldali politikusok.
Tessékmán’mondani.. A jobboldali politikusok meg nemn?
Hülyéskedni tetszel. Kérdésem nőtt úttörőileg.
Szerinted, egy 1O- 14 éves nebuló számára értelmezhető volt -é a Haza, Magyar Népköztársaság, Kommunista Ifjusági Szövetség kifjezésk, szavak?
12:06 du.
Ha Zalába utaztam, a mindig kinéztem az ablakon, ha a vonat a Balaton parton az úttörő tábor felé közeledett. Aztán ’90 után eltűntek a sátrak és helyükön villák épültek.
12:39 du.
alusi
2017 január 19
11:43 de.
Nem volt ÚGY értelmezhető mint most, de az ideológiai üzenet mindig benne volt és a balos hozzáálás.
Az uttórő NEM tanulta az eredeti magyar történelmet, hanem azt amit az akkori ideólógia megengedett!
Egyszóval diktatura szüleménye volt.
12:40 du.
falusinak szólt,
1:34 du.
Figyelő
2017 január 19
12:39 du.
Már bocs, de milyen hülyeség ez megint?
Milyen ideológiai üzenet van mondjuk egy nyári úttörőtáborban, ahol azonkívól, hpogy a parancsnokokat, mittomén pajtásnak kellett szólítani?
Azt mondod, az úttörő nem az „eredeti magyar történelmet” tanulta.
Melyik az „eredeti”? Berzsenyi korában elhangzottak, Rákóczi alatt és után, netán Kossuthék forradalma utáni, vagy Deák utáni? Amit az I VH után tanitottak, a II.VH-t követő történelem?
Tod, akkorság- a történelem bármelyik, erőszakoktól vérfoltos időszaka után,- általában egyfélét tanítanak egy ország iskoláiban. Nem csak az úttörőknek, hanem a gimnazistáknak, szakmunkástanulóknak, egyetemistáknak, főiskolásoknak is.
Tod,-ha még emléxel a nyolcadikig tanult történelemre,- az utolsó évben tanultuk a II. VH-t. Az azt követő időszakról meg kb másfél-két oldal volt a törikönyvben, amit a tanarak simán felolvastak. Megtanulni nem kellett.
Nemis lehetett volna semmi marhaságot eladni, mert a tanárok végigélték azt az idószakot, és a te kedvenc szlogeneddel élve,: „kézből kontrázták volna” bármiféle hazugságot.
Ami ott elhangzott, az gyakorlatilag annyi volt, hogy a Szovjetek felszabadították Magyarországot.
Teccik, nemteccik, ez igaz.
Ott voltál, tudod.
1:42 du.
jani
2017 január 19
11:40 de.
Látod Janim, ezzel az utolsó betűig..
2:43 du.
falusi, rosszúl tudod!
Minden korban MÁS történelmet tanitottak Magyarországon, én jártam iskolába a Horthy korban, a Rákosi korban , a Kádár korban már csak tudom a tanítást akkor is.
Ahogy pl. máma is mást tanitanak. A legjobban az iskola könyvek közül, a történelmi könyveket adták ki újra és újra!
Az igaz, hogy ez hűlyeség, de sajnos így volt.
Természetesen, a 20.század MAGYAR történelmét szerették megváltoztatni!
3:44 du.
Figyelő
2017 január 19
2:43 du.
Akkor olvasd el mégegyszer, hogy mit írtam…Ugyanezt, hogy minden korban mást és mást..
4:58 du.
Kedves Nagyeszűek,
szeretném kiegyenesíteni a szalmaszálakat a kazalban. Sík Sándor valóban prominens katolikus ember volt.Sík Endre a Rákosi rendszerben volt Magyarország külügyminisztere.Aki viszont nem magyarosította nevét az a Schück rabbi volt,Budapest Főrabbija.Ami közös volt a három testvér között az a különleges tehetség,melyet Apjuktól és Anyjuktól genetikai alapon örököltek,akkor is ha különböző utakon jártak.
1:05 de.
gyuri, ez érdkes volt, a harmadik testvérről nem tudtam.
6:58 de.
@hazai lámpa
2017 január 19
5:56 de.
Írod nekem:
„Hidd el, jobban jár ha én figyelmeztetem, mint ha a dzsobbik meg a Rétvári …”
Hinnye! Ez valami burkolt fenyegetés akar lenni? Talán képes, és elviszi Gertit a fekete autó, ha nem tartja a nyelvét, és VALAKI feljelenti?
7:20 de.
Pilács!
Ha már ennyire okos vagy – azzal a vesszővel, meg a rendületletlenülel- azt modd meg kérlek, hogy az „az óra közel”, meg az „a győzelem, a győzelem”.. milyen óra közelgett a kormányzó vezéretek pontosabban fővezér* fejében, és miféle győzelem lett kilátásba helyezve abban a gróf Teleky féle „békés” gyermekbagázsban ???
.
* Az ellenforradalom élén álló Horthy első önmagának kitalált címe még fővezér volt… Ez volt a minta a szeretet parancsolatára…
7:21 de.
Na, még egyszer utoljára lámpának:
Nagyon jellemző rád – mindent a szájbarágósoktól tanultál az eredetiek helyett – hogy Makarenkó módszeréről „Pukánszky Neveléstörténet”-ét ajánlod (nyilván azt olvastad), ahelyett, hogy magát Makarenkót olvastad volna. Valószínűleg sokkal érthetőbb, de egészen biztosan sokkal olvasmányosabb. (Makarenkó: Új ember kovácsa…) És ha alappal kritizálod, természetesen annak is helye van, ugyanis Makarenkó csak egy pedaógus, és nem ISTEN…
7:22 de.
talalom
2017 január 19
10:42 de.
Nagyon igazad van. Ti itt egyesek megfeszültök a nagy gondolkozásban, de hogy tanuljatok, informálódjatok, urambocsá’ elővegyetek egy történelemkönyvet, az már büdös, gyanús, netán „náci” dolog …
Ezért van az, hogy a szart pofozzátok egyik oldalról a másikra, ezért nem halad az ország egyről a kettőre …
7:34 de.
falusi
2017 január 19
11:26 de.
Na még egyszer, mert a sok „humortól” nem jutott el az agyadig a lényeg.
1. Én előítélet nélkül mentem az úttörőbe.
2. Kisdobos négy évig voltam, meg kellett rendelni mindenkinek az iskolában a Kisdobos újságot. Több órát töltöttünk azzal, hogy Lenin elvtárs életéről olvastunk kis történetek a Misa évkönyvben, ezt szintén a suliban fizette elő mindenki „önként.” Mivel úgy tudtuk, hogy Lenin egy jó bácsi volt, természetesen ugyanannyi érdeklődéssel olvastuk a tintatartójáról szóló történetet, mint pl. a Vukot.
3. A rendszerváltás után csalódás volt, hogy mindez hazugságon alapult. A tanárok persze igyekeztek kíméletesen előadni, hogy sokan tévedésből hittek ebben (ez igaz is).
7:53 de.
jani
2017 január 19
11:40 de.
Most nincs nálam a könyv, de egy másik fönn van a MEK-en.
Vekerdy: Álmok és lidércek, részletek a Lidércek c. fej.
„Az úttörőmozgalom, … igyekezett a cserkészetet másolni, … Az (cserkészet) alapító, Lord Baden-Powell szerint ugyanis a cél egy bizonyos életkorú gyerek igényeinek adekvát kielégítése, … Az úttörőmozgalom, … az állam és a párt központi akaratának transzmissziós szíja kellett volna hogy legyen, …
… A jelszavak semmitmondó sablonok – és gyerekésszel felfoghatatlanok. …
A jó úttörő nem az volt, aki jól énekel, aki szépen fütyül, aki ügyesen farag, aki mestere a sátorállításnak – már régen nem is volt sátor -, nem az, aki jó nyomolvasó vagy jó mesélő vagy ügyesen főz – közelébe se kerülhet a tábort ellátó üzemi konyhának -, a jó úttörő az volt, aki jól tanult. A mozgalom kínálta lehetőséget a csak verbális, csak intellektuális iskola ellensúlyozására sehol nem tudták megvalósítani.
…
Ha úttörő akadályversenyről hallottunk, s arra gondoltunk volna, hogy az úttörőknek valamifajta valódi akadályokon kell átmászniuk, átúszniuk, úttalan utakon erdőkből kitalálniuk, stb., ezzel csak teljes járatlanságunkat árultuk volna el.
Az úttörő-akadályverseny azt jelentette, hogy az úttörők egyik akadálypontról a másikra mennek, és ott: felelnek!
…
Még ha az akadályversenyben mondjuk, ilyen szóra bukkanunk is, hogy „kötélhágcsó”, akkor se higgyük, hogy a gyerekeknek netalán egy igazi kötélhágcsón kellett le- vagy felkapaszkodniuk.
…
Hogy egészen pontosan értsük, hogy miről is volt szó, nézzük meg, vegyük szemügyre az úttörők egyenruháját – a cserkészruhával összehasonlítva.
…
Fehér ing, kék rakott szoknya vagy hosszú nadrág (esetleg rövid). Ehhez elegáns – néha lakk – fekete cipő. Piros nyakkendő – az utóbbi években már egészen kicsi undorító nejlondarab -, mely színével a forradalom tüzét van hivatva jelképezni.
Mire volt jó ez az egyenruha? …
Ez az egyenruha egyetlen dologra volt jó: hogy iskolai és állami ünnepélyeken a gyerek addig álljon benne, ameddig el nem ájul.
Módomban volt részt venni a magát megújítani törekvő úttörő szövetség egyik pályázatának zsűrijében. A pályázat az ünnepélyeket akarta valamilyen módon megújítani, gyerekközelivé tenni. A pályázatoknak körülbelül harminc százaléka megemlékezett arról – bevezetőjében vagy jegyzeteiben -, hogy milyen rendszeresen ájul el viszonylag sok gyerek az iskolai ünnepségeken.”
7:59 de.
Almási Alma
2017 január 20
6:58 de.
Okoska, nem olvastad múltkor, hogy támadás érte a KMH-t?
Én sajnálnám az itteni jó alkotókat, ha mások hülyesége, bugyutasága miatt kerülnének indexre.
8:58 de.
hazai lámpa
2017 január 20
7:34 de.
Még az irodalmi művekhez annyit, hogy a Leninről szóló történet érdekesen volt megírva (persze hazugság volt), de ez nem mondható el pl. az úttörőrendezvényekről.
Az ünnepségeken ácsorgás, miközben pl. a csapat névadójának szülinapját ünnepelték, pl. férjemék sulijában Kun Béla, unalmas volt és érthetetlen.
A nyári táborokról megy itt föntebb a legtöbb a vita. Ugye az volt a jelszó, hogy ez a gyerekeknek csoportos időtöltés a szabadban. Erre írtam, hogy ha mai szemmel nézzük, akkor ezek csapnivalóak voltak pedagógiailag. Persze, mert az igazi cél nem az volt, hogy ez segítse a gyerekeket öntudatossá, érdeklődővé, segítőkésszé nevelni, hanem az idomítás volt. Ezt nem kötötték a táboroztató tanárok orrára, ez nyilván a politikai vezetés ki nem mondott célja volt. A tanárok nyilván csak annyit tudtak, hogy ez kikapcsolódás nekik is, a gyerekeknek is, szabadidős tevékenység, közösségi élet.
Ismétlem: én is mentem kirándulni, strandolni, akadályversenyre, melyik gyerek ne menne? De ha a mai erdei iskolával összehasonlítjuk, akkor ég és föld a különbség!
Pedig az erdei iskola is kötelező, de majd nagykorukban reményeim szerint ki fog derülni, hogy sokkal kedvezőbb hatása lesz a mai gyerekekre, mint akik az úttörőben nevelődtek!! Miért? Mert nem a jelszavak szintjén megy, hanem az erdei iskolában tényleg hagyják a gyerekeket kibontakozni, próbálkozni, valódi játékos feladatok során ismerkedni a természettel és a közösséggel.
9:08 de.
jani
2017 január 19
11:40 de.
Egy emlék az úttörőtáborból.
Az egyik fiút sokat csúfolták, pl. valaki azt terjesztette róla, hogy bepisilt, sokat volt kiközösítve. A kirándulás és a strandolás mellett az egyik program az üveggyár meglátogatása volt. Az üvegfújó mester pont a sokat csúfolt fiút szólította ki, mert hogy szép nagydarab gyerek. Mindenki elbámult, hogy mekkorára fújta az üvegbúrát a tüdejével, még a mester is megdicsérte.
Ez a mester többet tudott a gyereknevelésről, mint akárhány diplomás úttörővezető. Ehhez képest a strandolás rémálom volt, pl. a gyengébb gyerekek vízbe lökdösése ment törülközőstül, az ifik szeme előtt, sőt ötletére! A kirándulásról vegyes a tapasztalatom, voltak kiváló túravezetők is.
Hozzáteszem, emlékeim szerint tanulmányi jutalom volt az egyhetes táborozás, az nem járt minden gyereknek.
9:29 de.
Alma, erre gondoltam én is, de hát nem izgulok, mert akkor miért csak én mennék, van itt más is, nem fogunk unatkozni, csak most én vagyok az ügyeletes feketeseggű. (bocsánat)
Minden csoda három napig tart. 🙂
9:49 de.
Egészen érdekes szociolgiai tanulmányt lehetne írni a 157 darabból álló kommentfolyamból, amiben a világon minden megtalálható, de sokkal több fenyegerő megnyilvánulás, mint elfogadás vagy megértés.
Már csak nevetni tudok rajta, de egészen jóízűen, az azon való bosszankodáson már túl vagyok, hogy miért nem értik sokan az írást.
Én egyetlen szóval nem mondtam azt, hogy az akkori párt széndékai szerint esetleg nem volt némi burkolt ideológia elrejtve az úttörőmozgalomba.
Én pusztán arróül beszéltem, hogy ez az úttörősdi nekünk gyerekeknek mit jelentett, akkor 8 – 12 – 14 évesen. Halvány lila gőzünk sem volt olyasmiről, hogy ideológia.
Nem azt susogtuk ám egymás fülébe a sátor félhomályában, hogy „te, figyu, ez a nyavalyás párt milyen ravaszul belerejtette a dalainkba a komcsi ideológiáját”, hanem bizony olyasmit, hogy „figyu, láttad hogy a Kovács Bandi egész nap csak a Jucit bámulta, az meg úgy csinált, mintha észre se venné…juuuj”.
Ezért igazán kár volt ennyi erőt és hitet vesztegetni, de sebaj, tudom hogy merre hány méter.
10:21 de.
jani
2017 január 19
11:40 de.
A tábori konyháról egy emlék.
Tényleg közelébe se mehettünk, azt se tudtuk, milyen belülről, de a mosogatás az étkezősátor mellett folyt. Segíthettünk a (hypós) öblítésnél felváltva, persze dicséret nem járt a legügyesebb gyereknek.
Anyósom szakács volt, és besegített egy nyári táborban, gondolom társadalmi munkában. Azt mesélte, hogy estére tök fáradtak voltak, de még akkor is az úttörővezetővel kellett bájcsevegni, aki cseppet sem volt fáradt (na, vajon miért …?).
10:40 de.
Figyelő
2017 január 19
12:39 du.
Már az is elgondolkodtató, hogy miért kell olyan pontot is bemagolni, amit nem is érthet egy gyerek?
Az a pont közmondásos lett, hogy „a jó úttörő ott segít, ahol tud”. Más pontok értelmetlenek, pl. hogyan segíti az úttörő a hazát? A közérthető pontokkal az a baj, hogy azok a gyerekek egyáltalán nem kaptak visszajelzést, akik gyakorlati dolgokban voltak jók. Jutalomkönyv leginkább a legjobb tanulóknak járt, nem a legnépszerűbb, legkedvesebb, legügyesebb gyerekeknek.
Szerintem a történelem ott jön be a képbe, hogy kommunista vagy a kommunistáknak is megfelelő hírességekről kellett elnevezni a csapatokat, rajokat. A Kun Béla csapat egészen elborzasztó példa, a Csukás István raj egy pozitív példa. A Süsüt meg más regényeket mindenki ismerte az írótól, szépek és hasznosak. Kun Béla tevékenységét most inkább nem részletezném …
11:30 de.
Almási Alma
2017 január 20
7:21 de.
Miért olvastam volna? Mikor én Neveléstörténetet tanultam anno, akkor már nem volt kötelező, de választható sem. Rousseau, Locke és Comenius műveit olvastam, többek között.
Egyébként Pukánszky fönn van a neten, azért ajánlottam mert egy kanadainak is elérhető. Idéz Makarenkótól több oldal szöveget, azt elolvastam. Elég vicces, ahogy arról ír, hogy utálja az idealista gyermekkertészeket, mert ő a nyesésben, metszésben, permetezésben hisz …
A makarenkói pofon azt hiszem elég közismert Magyarországon, ebben véletlenül igaza van.
11:42 de.
Kedves Gerti. Örülj neki, hogy írásod ennyi emléket mozdított meg, és ilyen sokfelé indáztunk itt. Egy dologban nem értek egyet Veled és sokakkal. A gyerekeket nagyon is lehet befolyásolni,akár egy jó hangulatú táborozással, egészen apró dolgokkal. Van egy példa, félve hozom fel, mert Pilács nertárs hóttbiztos félrehúzza az előítéleteinek kalodájában. De talán lesz, aki megérti.
Van egy kitűnő magyar film,a nyolcvanas években készült 1956 októberéről. Szamárköhögés a címe, úgy rémlik, a yo-n megvan. Nem egy hősköltemény, egy család rémült kapkodásáról szól azokban a napokban. Lelkesednének is, ijedeznek is, mennének is maradnának is. Abban van egy jelenet: a 8 évesforma kislány kibújik a padlásablakon, és a piros kendőjét lengetve kiabál: Rákosi pajtás, elvtárs, pajtás!!! A felnőttek persze rémülten rimánkodnak neki, hogy jöjjön le. A család nem egy kommunista agitátor társaság, inkább amolyan „tisztes,kispolgári”. Miért kiabálta éppen ezt a kislány, az általános, lelkes hangulatban? Szóval, a gyerekekben sok minden megragad.
Nem értem az egyenruha-fóbiát sem. Hiszen a cserkészeknek is van egyenruhájuk, egy jobb magániskolában meg még az alsóneműre, meg a szabadidőben viselhető ruházatra is szigorú előírások vonatkoznak. Én biztos nagyon edzett gyerekek között voltam iskolás: soha, egyetlen „ájulásos” esetre sem emlékszem. Annak meg miért az egyenruha az oka? Zöld nyakkendőben, piros kisestélyiben nem olyan meleg a meleg? Aki keskeny körömcipőben, feszülő szűk szoknyában végigtáncol 6-8 órát, az elájul másfél órás álldogálástól? Ugyan má’!
11:48 de.
Hollósy Gerti
2017 január 20
9:49 de.
Igen, szép kis tanulmány lenne a hárításról, meg a mai magyar közállapotok kialakulásáról.
Már ne is haragudj, de a cikkedben benne van az is, hogy az ideologikus részeken igyekeztél túllenni, letudni gyorsan a kötelezőt, hogy mehessél játszani (ahogy minden gyerek). Igyekeztem megvilágítani a fiatalabb és a kanadai olvasóknak, hogy mi zajlott a kötelező foglalkozásokon és a háttérben, amiken te nagyvonalúan átsiklottál.
Nem horrorisztikus szörnyűségekről írtam, hanem arról, hogy bizony unalom, fegyelmezés és káros dolgok is voltak, sajnos a kevés pozitív dolog mellett. Nem várok ezért hálát, de azt sem érdemlem, hogy két marokkal szórják rám itt egyesek a mocskot.
12:27 du.
Figyelő!
Én 48-ban születtem,kisdobos ugyan voltam,de úttörő szerencsére nem és nem is bánom több okból!….megúsztam,emlékezni sem akarok arra az időkre.(nem véletlenül!)..ugyanez vonatkozik a párttagságra is,inkább később értem el a képzettségem,munkám folytán megillető pozíciót ,mint hogy az elveim,meggyőződésem ellenére belépjek egy számomra elfogadhatatlan politikai pártba…..
Na nincs is mit szégyenlenem!
12:33 du.
Persze egyik sem volt könnyű,de büszke vagyok rá,hogy amit lehetett.. .megtettem,különösen a párttagság tekintetében,azt mondtam
(bár fűztek nagyon!)hogy nem vagyok rá eléggé méltó,elköztelezett….jó mi?bejött,így nincs is miért utólag
szégyenkeznem,mindig következetes voltam az akkori „lehetőségek”
szerint!!!
12:43 du.
A hitem miatti gyerekkori sérelmeket a bunkó,képzetlen tanárnő részéről,akit a kivételesen tisztességes („kommunista”iskola igazgató helyre is tett!)szerencsére kihevertem,de nem felejtem!!!!
1:03 du.
lámpa, eleddig még csak te szórod a kormot…
2:30 du.
Hollósy Gerti, látom meglepi ez a fortyogó beírás-cunami, pedig örülnie kéne, és folytatni a gyakorlatot: olyan cikkeket írjon, amik megmozgatják az olvasót. Van ezen az oldalon nem egy beírás, amelyeket alig olvasnak.
További szép témákat és sikereket kívánok.
3:02 du.
hazai lámpa!
Annak ellenére,vagy pontosan ezért….,hogy a hozzászólásaidban, hol helyeselsz,hol cáfolsz,úgy gondolom tárgyilagos,mérvadó vagy meg talán Te is átélted azokat
az időket……!???
Sajnos páran (így magam is!)nehezen tudjuk magunkat a „múlttal” kapcsolatban a megélt tapasztalatainktól függetleníteni,amit remélhetőleg a tisztességes és tárgyilagos többség megért(?)!
4:05 du.
Egyébként a 12 pontból,csak annyit,hogy szerettem és tiszteltem,a szüleimet,az időseket és a barátaimat…és ezt nem innen,hanem szerencsére más
forrásból…tudtam,és az óta is vallom!
a többi meg nem igazán érdekelt!
Voltak és vannak erkölcsi normáim,amit nem az úttörő szövetség fogalmazott meg….!
6:23 du.
talalom
2017 január 20
11:42 de.
Attól, hogy a nevemen lovagolsz meg fideszesnek próbálsz beállítani, a tények még tények maradnak.
1949-ben betiltották az összes magyar ifjúsági szervezetet, betiltották a folyóirataikat, pl. cserkészet, egyházi egyesületek, és az úttörő maradt az egyetlen engedélyezett ifjúsági szervezet 6-14 éveseknek. Ebben az időben a közkönyvtárakból ki kellett selejtezni a Benedek Elek és Grimm meséket, és a papírgyárnak átadni, ezek talán a forradalom után terjedhettek el újra.
Ugyanazért volt, mint az iskolák államosítása: az állampárt így tudta a magyar társadalomban a kommunista eszmét terjeszteni, begyakoroltatni. A pedagógiát alárendelték a célnak, szolgai tudománnyá satnyult. A cél a pártnak engedelmes, a kommunizmust építő embertömeg megteremtése volt.
Pukánszky Neveléstörténet
Nem állok le számháborúzni, mert fogalmam sincs, hogy sok vagy kevés gyerek ájult-e el? A lényeg, hogy mi a célja, üzenete az egyenruhának? A társadalmi különbségek elfedése pozitív dolog. A fehér ing az ünnepségen kívül semmire nem használható, de kezdetben az volt a szándék, hogy táborozáshoz is ezt használják a gyerekek, lsd. a propaganda ifjúsági regényeket. Pl. Thury Zsuzsa: Angéla
Nem tudom, mennyire terjedt el végül ez a szokás, a mi időnkben már melegítőben (szabadidő ruhában) mentünk táborozni, az egyenruha ünneplő volt, suliban a kék nejlonköpeny volt kötelező.
6:28 du.
charlie, köszönöm, ez jól esik.
6:58 du.
Boda Marcsi
2017 január 20
3:02 du.
Egy évet voltam úttörő, aztán jött a rendszerváltás. A suliban vetítették videón a köztársaság kikiáltását.
Kritizálok én minden kormányt, ha szükséges, mert a gyerekek jogait is védeni kell valakinek, és ehhez a pozitív példát is fontosnak tartom. Ha a szocialista iskolákról írok, akkor igyekszem elválasztani, hogy mi írható a rendszer számlájára, és hogyan élték meg ezt az emberek, de hát van, aki azt hiszi, hogy én csak acsarkodok. Az ilyen szellemi sérültek véleményével nem is törődöm.
Az a tapasztalatom, hogy aki kettős nevelést kapott, tehát a családban hagyományosan nevelték, a suliban az állami elvek szerint, az sokkal toleránsabb, empatikusabb, mert kívülről is tudja nézni a rendszert. Aki otthon is a kommunista nevelést kapta, annak borzasztó nehéz lemondani az illúzióról, nem hiszi el a kommunizmus bűneit/vagy éppen gyorsan antikommunistává vedlett.
Akik antikommunista nevelést kaptak otthon, azok könnyen alkalmazkodtak az új rendszerhez, de nehezen tudják feldolgozni a régi sérelmeket. Ez azért is van, mert Magyarországon sajnos sokan nem hisznek a kommunizmus bűneiben, nem nyújtanak erkölcsi kárpótlást az áldozatoknak.
Hozzátenném, hogy a janicsárnevelés is azért volt sikeres, (itt a siker azt jelenti, hogy az oszmán sereg elitalakulata), mert a gyerekeket elrabolva a családjuktól kicsi koruktól a császár és a hit szolgálatára nevelték. Már az ókori Spártában is összeszedték a gyerekeket, hogy katonai képzést nyújtson nekik a városállam. Ezekben a katonaállamokban nyilván rájöttek, hogy ahol van család, az gyengíti, kiolthatja az állami nevelést.
A kommunizmusban a család ellensúlyozta az állami nevelést, mert a családokat nem tudták fölszámolni, szerencsére.
7:00 du.
charlie, köszönöm, ez jól esik.
Találom, nem láttam sajnos a filmet, nyilván sokat nem láttam, akkor azért még több film készült…
„A gyerekeket nagyon is lehet befolyásolni,akár egy jó hangulatú táborozással, egészen apró dolgokkal.” – valóban lehet a gyerekeket befolyásolni, egy egy jó élnménnyel, szeretettel, elhivatott pedagógusi érzékkel, de biztos vagyok benne, hogy nem ideológiával.
A filmbeli 8 éves kislány esete számomra tipikusan az az eset, hogy nem értett még semmit és azt kiabálta, amit hallott maga körül, de nem azért mert tudta miről van szó és mi lesz a következménye. Én így képzelem. Lehet, hogy nem így volt.
Még mindig csak azt tudom mondani, hogy az utókor szemével nézve, vagy az akkori hatalmon lévők szándéka szerint biztos volt ideológiai szándék is az úttörő mozgalomban, ezt én nem vitattam egy szóval se, ÉN CSAK KIZÁRÓLAG AZT MONDTAM, HOGY EGY AKKORA GYEREK EZT NEN ÉRTHETTE. Az írásom az úttörő lét másik oldaláról szólt, az izgalmasról, a mókásról, a kellemesről, hogy ezt miért olyan nehéz érteni, ez nem fér a fejembe.
Besancon,
„Fel sem merült bennem, hogy azt a nagyon egyszerű és kézzel fogható gondolatot amit te megfogalmaztál a “mókusokkal kapcsolatban” – azaz hogy mit jelentett akkoriban egy kisiskolásnak a kisdobos, később felsősként az úttörő lét – ennyire másként lehet látni ill.bele lehet magyarázni oda nem illő dolgokat!” – nos erről van szó, örülök, hogy azért érteni is tudta valaki, köszi.
Judit Petényi, „Érdekes, hogy csak az ítéli el ezeket a gyermek szervezeteket, akik nem voltak ott és nem élték meg azt az örömöt. Amikor az óraközi szünetben is nagy körben közösen játszottunk, amikor a délutánjainkat közösen töltöttük, amikor az iskola udvarán is tábortüzet raktak a felnőttek, hogy év közben is elő tudjuk adni a vicces jeleneteinket és közösen lehessen énekelni. Minden napunkat átitatta a közösségi együttlét.” – hát ezért írtam meg én is, köszi.
7:11 du.
talalom
2017 január 20
11:42 de.
Másfél órás álldogálás durva, és semmilyen pedagógiai haszna nincs ebben az életkorban az idomításon kívül. És ezek nem egyes esetek, hanem több helyen is megtörtént. Inkább a tánctól erősödjön valaki, mint az ácsorgástól, miközben hallgatja az agyament szólamokat, vagy végignézi a jutalomkönyvek kiosztását, amiből ő nem kap. De jellemzően nem a gyenge idegzetűek vagy pánikbetegek mennek a diszkóba, nem tudom minek kell már megint rosszindulatúnak lenned, kiforgatnod a szavakat!
A katonaságnál nyilván fontos lehet az állóképesség. Egyébként nem az úttörő egyenruhától ájultak el, szerintem arra utal a szakember, hogy nem csinálhattak mást ebben a ruhában, mert rögtön bepiszkolódott volna, vagy az erdőben messziről látszik.
Akit érdekel, elolvashatja az eredeti írást, a nyakkendő a cserkészeknél egy erős vászondarab, és még elsősegélyt is lehet vele nyújtani.
11:17 du.
Gerti elmesélte milyen volt úttörőnek lenni a 60-as években. Elmondta, mennyire nem szenvedett AKKOR a politikától.
Lámpa elmondta őt mindennek, mert ő a 80-as évek végén úttörőként nagyon szenvedett a diktatúrától…
Most akkor kezdjetek gondolkodni…
4:14 de.
Tisztelt Hazai Lámpa! Megpróbálom világosan elmondani,mi a bajom az Ön megnyilvánulásaival. Röviden: orbitális közhelyekkel dobálózik, és arra sem figyel, hogy igazak legyenek. (Mert a közhelyekben mindig van igazság is.) Pl.: nekem 1952 (vagy ’53, nem néztem meg) kiadású a Hetvenhét magyar népmese című Benedek Elek kötetem. (Amit Ön szerint a kommunisták betiltottak.) De több ilyesmit sorolhatnék, amit mindig igyekeztem szóvá tenni. A klasszikus „lámpás” érv: na, kommunista nevelés. Többeknek valamikor beakadt ez a „kommunista”, és használják ész nélkül, a tényeket sem figyelve. Persze van a „náci” is, nem is szokásom nácizni, tényleg jó lenne, ha a nemzeti érzelem, büszkeség feltétele nem az elvadult „kommunistázás” lenne. A Rákosi rezsimnél nacionalistább éra egyébként kevés volt.
Nem tudom, hogy miért kell mindenből „pedagógiai hasznot” húzni. De, hogy egy jelentős, – tanévet lezáró, vagy más ünnepi esemény kapcsán miért kommunista csökevény a fegyelmezett részvétel, azt el nem tudom képzelni. Ezek szerint a gyakran hosszabb erőkifejtést követelő körmeneteket is a kommunisták találták ki? Ateista vagyok, de felháborodnék, ha valaki a vasárnapi nagymisén akarna síppal-dobbal demonstrálni. Tudom, előfordult ilyesmi a fényes szelek idején. Sőt, kamaszkoromban magam is azért kaptam életem első- mindjárt 2 darab – intőjét, mert az iskolai ünnepségre várva az osztályban a lépés ütemét vezénylő dobot egészen más ritmusok megidézésére használtuk.
Egyébként én minden évben kaptam jutalomkönyvet – szégyenszemre jó (sőt, kitűnő) tanuló voltam. Bűnösen szerettem tanulni – élveztem, hogy az iskolában olyasmikről, olyaskikről hallok, amikről/akikről otthon szó sem esik. Nagyon szerettem, hogy lehet kérdezni, és ha nem tetszik a válasz (vagy nem értem), akkor visszakérdezni is. Az oroszt például azért szerettem meg, mert innentől a titkaimmal teli naplómat cirill betűkkel írtam (persze magyarul), nem kellett már rejtegetnem: Anyu akkor se tudta elolvasni, ha akarta volna.
Ketten voltunk az osztályban ilyen örök kitűnők. Egy idő után kialakult, hogy bármi „disznóság” történt, a „ki volt az” kérdésre mi ketten elsőnek álltunk föl. A tanárok csak legyintettek: Ja, ha ezek is benne vannak! Megúsztuk egy enyhe ejnye-bejnyével. A tanárok nem akarták az esélyeinket tönkretenni egy rossz magatartási jeggyel. Ez egy nyóckeri sima általános iskola volt, a kerület rosszabbik részéből. Ja, a „legvadabb komcsi” években.
5:22 de.
Megszegem ígéretem, ismét megszólalok ebben a témában, mert a hangsúly az ÉN CSAK KIZÁRÓLAG AZT MONDTAM, HOGY EGY AKKORA GYEREK EZT NEN ÉRTHETTE. Az írásom az úttörő lét másik oldaláról szólt, az izgalmasról, a mókásról, a kellemesről, hogy ezt miért olyan nehéz érteni, ez nem fér a fejembe. van helyezve.
Ez a magyarázat nem más, mint amivel magyaráz(hat)ta utólag a német kisfiú a das Deutsche Jungvolk, a német kislány a der Jungmädelbund tagságát. A kisfiúknak csak 14 éves kor után következett a Hitlerjugend közismert formája, ami fölfogható a magyar KISZ-nek is.
No, ezek a 10-14 éves kisfiúk és kislányok se láttak mást, mint hogy vihogott a kislány: – látod Lotta, milyen helyes szöszke kékszemű a Hannes, aki rám nézett? és boldogan kirándultak, szedték a virágokat.
Az ifjúság nevelésének náci alapjára a szellem, a lélek és a test hármas eszméje volt jellemző. A közösséget szolgálta minden intézkedés, cselekedet és szándék, akárcsak a léleknek a hármas működése: az értelem, érzelem és akarat. Ezekből az következik, hogy e hármas lelki funkciónak megfelelő nevelés — vagyis az értelmi, esztétikai és erkölcsi nevelés — a közösséget tartotta központi célnak.
A nácizmus államosította az iskolákat, egységes tananyagot adott ki, és megkövetelte a fizikai felkészültséget is (mindennapos testnevelés), Hitler szavaival : a német ifjú legyen karcsú és nyúlánk, gyors, mint az agár, szívós mint a szíj és kemény, mint az acél! – ennek gyakorlati megvalósítói voltak a táboroztatások, ahol csapatépítés (közösségerősítés) folyt, ügyességi versenyeket rendeztek, megtanultak alakzatban közlekedni, elöljáróknak jelenteni-tisztelegni, tisztelni és őrizni a csapatzászlót, tábortűzön ételeket készíteni, közben számháborúkat játszottak, hogy megtanulják a gyalogsági hadviselés alapjait is. —
Nem voltam úttörő, talán hasonlók voltak ehhez az úttörőtáborok, azaz a fiatalok oktatási politikája is?
Elhiszem annak a náci ifjúnak is, hogy boldog gyerekkora volt, és elhiszem a kommunista úttörők örömteli gyerekkorát is.
Csak felnőttként ma már föl kellene ismerni, hogy a politikusok nagyon csúnyán átverték és visszaéltek a gyerekkorával, a gyermeki hiszékenységgel.
Ezt a németek megtették, ők szembenéztek a múltjukkal.
A magyaroknál nem nézett szembe a múltjával egyik oldal sem, sőt, folytatják tovább az egymás elleni harcukat, ami bármikor lehet akár vérre menő is.
10:18 de.
találom,
én már ebbe nem akartam belebonyolódni, de leírtad helyettem ” na, kommunista nevelés. Többeknek valamikor beakadt ez a “kommunista”, és használják ész nélkül, a tényeket sem figyelve.” – hát igen a legmagasabb szinttől egészen a széles rétegekig mindenütt beakladt.
Drizari,
én sem igen akarok már szólni, de még mindig nem tudom megfejteni, hogy miért nem érthető,hogy az úttörőnek nem az akkori felnőtt társadalom részéről szánt politikai beütéséről írtam, ha volt ilyen, nyilván volt is, meg nem is, intézménye válogatja, egy úttörő foglalkozást lehet lazán és kedvesen is tartani, de lehet „katonásan és vonalasan” is.
A náci gyerekmozgalmakat az úttörővel, egy német kisfiút velem összehasonlítani, merész tudatlanság.
Pl azt is leírtam, de nyilván sokan elsiklottak fölötte, hogy később cseperedve, okosodva a gyerek már majd maga dönthet, hogy merre orientálódik, mert a KISZ-ben pl.már ott a politika.
Akkor még azt is ideírom, hogy én pl. voltam kisdobos (közben voltam elsőáldozó nagymamám kívánságára az iskola utcája mögötti templomban) és voltam úttörő, de nem voltam KISZ-tag, mert az már nem érdekelt, nem akartam politizálni.
Nem olyan bonyolult ám, nem csak fehér és fekete a világ, van ám a szürke is, és sokféle árnyalat…
Szóval azért, mert írni támadt kedvem a gyerekkoromban működő úttörőmozgalom örömeiről mindjárt bátmit rám lehet borítani?
Idézem kedvenc korbácsolómat: „Szóval: szépen belesimultál az előző rendszerbe, és a rendszerváltás után sem kellett izgulnod, a ballib pártok nem firtatták az emberek szocialista meggyőződését, csak virítsák a szavazatot.
Most kezdi el piszkálni a csőrödet, hogy a fidesz kiszakít a kis langyos lábvíz közegedből. Hidd el, én jószándékból próbáltam felnyitni a szemedet, hogy mennyire világtalan vagy, és ennek gödörbe pottyanás lesz a vége.”
Szóval piszkálja a bellib csőrömet, a kis langyos lábviz életemben a Fidesz. Milyen költői megfogalmazás.
Élvezet felfedezni, hogyan keveritek a szezont a fazonnal, és még van néhány mókás összehasonlítás erre, de inkább nem írom le, úgy kezdődnek, hogy: „nem mindegy hogy…… vagy….
10:22 de.
hazai lámpa
Az én személyes tapasztalataim némiképp eltérnek a szakkönyvek megállapításaitól.
Először is, nem csak fehér, hanem barna úttörő ing is volt. Nem mondom, hogy általánosító következtetést lehet levonni, de a mi őrsünk nem valamelyik kommunista, hanem „Árpád” (vezér) nevét kapta. Én pedig nem a legjobb tanuló voltam, hanem a legjobban fütyültem, faragtam (rajzoltam) és jól énekeltem, de a legjobb a sportban voltam (pl.a legerősebb voltam). Kitüntetést és könyvjutalmat pedig a „közösségi munkámért” kaptam. Bár, szerintem akkor is megtettem volna, ha nem vagyok úttörő. De jól esett.
Volt ugyan iskolai úttörővezető, de személyesen az osztályfőnök foglalkozott velünk. Már írtam, hogy nem volt élesen különválasztva az iskolai pedagógia az úttörő neveléstől. Az o.fő személyisége határozta meg, hogy milyen úttörőtípust favorizált. Más tanárnál esetleg háttérbe kerültem volna. Úgy hívtuk „Ruszki Bátyó” vagy „Zsukov Marsall”. Oroszt tanított és sokat mesélt a háborúról.
11:44 de.
Hollósy Gerti,
miért lenne merész tudatlanság náci gyerekmozgalmakat az úttörővel, egy német kisfiút veled összehasonlítani ?
Semmivel nem tett alávalóbbat az a német 10-14 éves kisfiú és kislány, mint amit te tettél az úttörőtáborokban. A nevelési elvek és a gyakorlati kivitelezés azonos volt, ők sem tudtak többet a politikáról, mint te.
(megjegyzem, nálunk ismét újraállamosították a közoktatást, mindennapos a testnevelés, építik lőtereket, és a diákoknak részt kell majd venni lőoktatáson)
1:41 du.
jani
2017 január 21
10:22 de.
Én egy rakás jutalomkönyvet kaptam, szorgalomért, jó magaviseletért, tanulmányi versenyekért, közösségi munkáért, pl. Mary Poppins, Kányádi Sándor versei. Szerettek a tanárok, és voltak köztük nagyon jók. Az osztálytársaim többségével is jól kijöttem, de az igazság védelme miatt már akkor is sokszor bajba kerültem.
Viszont sajnálom azokat, akik rossz tanulók voltak, de amúgy tehetségesek valamiben, pl. nagyon segítőkész gyerekek, mert ők nem kaptak soha semmit, közösségi munkáért sem.
1:51 du.
Almási Alma
2017 január 20
11:17 du.
„Lámpa elmondta őt mindennek, mert ő a 80-as évek végén úttörőként nagyon szenvedett a diktatúrától…”
Mivel nem tudtam 6-10 évesen, hogy diktatúra van, ezért nyilván nem az egypártrendszertől szenvedtem. Hanem pl. akkor, mikor az egyik fiút csúfolták az úttörőtáborban, vagy lökdösték a gyengébbeket a vízbe. Sajnos, a kínzás rendszerfüggetlen, de iskolások között általában akkor erősödik föl, ha a gyerekek unatkoznak és nincs sikerélményük.
Én nem sértegetek soha senkit személyében, de ha valaki elhallgatja a kellemetlen tényeket, és csak a pozitívumokat emeli ki, az ferdítés, rosszabb esetben hazugság.
2:06 du.
talalom
2017 január 21
4:14 de.
Szörnyű, hogy miközben a gyerekéletről vitatkozunk, közben gyerekek haltak meg, ezúton fejezném ki részvétemet az áldozatok családjainak.
1. „nekem 1952 (vagy ’53, nem néztem meg) kiadású a Hetvenhét magyar népmese című Benedek Elek kötetem. (Amit Ön szerint a kommunisták betiltottak.)”
Nem én mondom, hanem Pukánszky, egyébként hozzátettem, hogy az én gyerekkoromban már volt ilyen mesekönyv! 695. oldal: 1950. márciusi miniszteri utasítás, „ezeket a könyveket be kellett szolgáltatni a Papírfeldolgozó Vállalatnak”. Hogy mikor indult újra a kiadás, azt nem írja, de a rendszerváltás után kiderült, hogy voltak művek, amik ezután is cenzúrázva jelenhettek meg, pl. Móra Ferenc egyes regényei.
2. „Többeknek valamikor beakadt ez a “kommunista”, és használják ész nélkül, a tényeket sem figyelve.”
Lehet, hogy neked megrázó, de a neveléstörténetben „kommunista nevelésnek” hívják azt a pedagógiát, amit a szovjet tömb országaiban bevezettek. MIért? Azért, mert a cél a „kommunista ember nevelése” volt, benne van a nemtom hányadik számú párthatározatban.
Ennek eszköze volt a felekezeti és magániskolák államosítása, a szovjet ifjúsági irodalom terjesztése, és az ifjúsági szervezetek átalakítása a párt céljainak megfelelően.
Ezt csinálták a nácik is, csak ott kommunista helyett más eszmék voltak.
2:20 du.
Tök jó volt úttörőnek lenni…
2:33 du.
Drizari
2017 január 21
11:44 de.
Teljesen igazad van abban, hogy minden pártállam hasonló módszereket alkalmaz, csak az eszmék mások. Szomorú látni, hogy intelligens, elvileg magukat „demokratának” valló magyar emberek kikérik maguknak, hogy a Hitlerjugendhez hasonlítsák az úttörő emlékeiket, csak azért mert ott nem lövettek. Nem gondolnak bele, hogy ez az ő szerencséjük, hogy az ő gyerekkorukban nem volt se háború, se népirtás. De már a német vagy az orosz gyerekek ezt nem mondhatják el, akik a világháború vagy az orosz polgárháború idején éltek.
Megjegyzem, amikor Baden-Powell kialakította a cserkészetet, ő is nemzeti hős volt az angol-búr háború miatt, és ez nem válik nagy büszkeségére az angoloknak. De a cserkészekből nem lettek se hitleristák, se vörösgárdisták. A fidesz semmi rosszat nem tanít néhány történelmi esemény elferdítésén kívül, így ettől egyelőre nem kell félni. Hozzáteszem, én nem vagyok fideszes, és utálom Orbánt, és nagy bajok lehetnek még ebből a túlzott központosításból.
A mindennapos tesi meg a lövészet megmagyarázható azzal, hogy jobb egészségi állapotban legyenek a gyerekek, és meg tudják magukat védeni a romló közbiztonság miatt (nem fegyverekkel, csak nagyobb odafigyeléssel, magabiztossággal!). Mert ugye ez mellett demokratikus eszméket tanulnak, és semmi emberellenes ideológiát nem oktatnak.
A sült bolond konteóeszmék terjedése ellen a kormány nem sokat tesz, és a demokratikus oldalnak kéne harcolni ez ellen, de amíg a másik oldal kettős mércés „demokrata” ballibekből áll, addig maradnak a magányos misszionáriusok …
2:44 du.
jani
2017 január 21
10:22 de.
1. „Először is, nem csak fehér, hanem barna úttörő ing is volt.”
Én ilyet soha nem láttam, de a könyvben Vekerdy is megemlíti, hogy egy időben bevezetésre került.
2.” de a mi őrsünk nem valamelyik kommunista, hanem “Árpád” (vezér) nevét kapta.”
Az őrsöknél nem volt olyan szigorúság, mi például már a „nyugati métely” Miki egér nevet adhattuk. A rajunk Csukás István volt, ebben mint írtam semmi rossz nincsen.
3. „Én pedig nem a legjobb tanuló voltam, hanem a legjobban fütyültem, faragtam (rajzoltam) és jól énekeltem, de a legjobb a sportban voltam (pl.a legerősebb voltam).”
Valószínű, hogy nálad a sport is belejátszott. A baj nem a jutalomkönyvvel volt, hanem hogy rossz tanulók nem kaphatták meg, és különben se osztottak mindenkinek, hanem néhány gyereknek.
4. „Volt ugyan iskolai úttörővezető, de személyesen az osztályfőnök foglalkozott velünk.”
Az úttörővezető lenn cigizett meg kávézott az irodán anyósom elbeszélése szerint, a kölkökkel meg foglalkozzanak a lúzerok, gondolom …
5. „Már írtam, hogy nem volt élesen különválasztva az iskolai pedagógia az úttörő neveléstől. Az o.fő személyisége határozta meg, hogy milyen úttörőtípust favorizált.”
Mért lett volna elválasztva, mikor a szocialista nevelés volt a cél mindenhol? A tanár személyiségén sok múlott, de sajnos a legjobb tanároknak is megvoltak a kiskedvenceik. Nem azért mert gonoszak és a gyerekek meg taposógépek lettek volna, hanem mert ilyen volt a szisztéma.
Megjegyzem, a káderek kiválasztásában is szerepet játszottak az ifjúsági szervezetek, Orbán Viktorra is így figyeltek fel annak idején, ha jól tudom.
2:52 du.
Geyza
2017 január 21
2:20 du.
Timur és csapatába is szívesen lettél volna? Vekerdy szerint Pavel Morozov sem kitalált személy, hanem tényleg följelentette az apját, amiért a falusiak agyonverték.
Eszembe jutott még egy sztori az egyenruháról. Nagy Mari-Vidák István népművész házaspár ismert a tanítós, néprajzos körökben, egy előadásukon hallottam. Elvégezték a tanítóképzőt, ahol szovjet propaganda diafilm sorozatot mutattak be. Ezen a kommunizmus előtti falusi gyerekek rongyosak voltak, utána meg úttörőruhában jártak.
A népművészek kapásból cáfolták, hogy a paraszti élet, de még a szegénység sem egyenlő a nyomorral, az igénytelenséggel, nem is beszélve a gyönyörű, igényes ünnepi népviseletekről, amiből minden vidéknek megvolt a sajátja.
3:13 du.
Hollósy Gerti
2017 január 21
10:18 de.
„egy úttörő foglalkozást lehet lazán és kedvesen is tartani, de lehet “katonásan és vonalasan” is.”
Igaz, nem nekem írtad, de felháborítónak tartom azt, amit megint elhallgatsz. Ha minden úttörő foglalkozást Terézanyák tartottak volna, akkor is magát a rendszert egy totális állampárti ideológia alapján működtették. Azt megértem, hogy sokan elhitték a szép eszméket.
De azóta már tudjuk, hogy a színfalak mögött mi ment, hogy tojtak magasról a szegény népre, és a hatalomnak fontosabb volt a tömeg, amelyik szolgálta. Ezen nem változtat az sem, hogy Kádárnál muskátli volt a barakkon, bár nekünk magyaroknak ez természetes szerencse.
Ezt nevezem én lábvíznek, mikor volt úttörők csak a szépre emlékeznek, és nem értik meg, hogy közben körülöttük zajlott a történelem. Nem lehet úgy csinálni, mintha a háttérben nem lett volna ott a terror, az elnyomás, az ’56 utáni megtorlások, a pártarisztokrácia családtagjai, akik uralták az oktatási intézményeket stb.
Illetve egy szó sem esik a gyerekekről, akik ennek a rendszernek nem a haszonélvezői, hanem a kárvallottjai voltak. Nem dús ennek a témának az irodalma, talán mert ha valaki leírná ezeket, akkor vesszőfutást rendeznének a hozzád hasonló „empatikus” volt úttörők, hogy hogyan merészelte magát rosszul érezni a nagyszerű táborban ….
3:17 du.
Én másképp tudom a híres mondást:
Milyen az igazi német?
_Magas, mint Goebbels
_Karcsú, mint Göring
_Szőke, mint Hitler
3:32 du.
Hollósy Gerti
2017 január 21
10:18 de.
„Pl azt is leírtam, de nyilván sokan elsiklottak fölötte, hogy később cseperedve, okosodva a gyerek már majd maga dönthet, hogy merre orientálódik, mert a KISZ-ben pl.már ott a politika.”
Nem tudom, milyen döntési szabadságról beszélünk, ha csak egyfajta szervezet volt a középiskolásoknak? Az úttörő igaz, hogy nem dönthet koránál fogva, de már a kisebbre, hát még a 10-14 évesre is lehet hatni különböző módszerekkel, és a párt oktatásteoretikusai ezt nyilván jól ismerték.
A kamaszkorban elhullajtott magvak, a sokat hallott elvek későbbi életkorban hozzák meg a termést. Ha sokat hallod, látod a kommunista jelszavakat, jelképeket, előbb-utóbb az válik valósággá. Hát még ha kellemes élményeket is társítanak hozzá, persze a megfélemlítés ugyanilyen hatásos lehet, ezt tudni kell adagolni, általában a mézesbáb után jön a feketeleves.
Meg kell nézni itt a fórumon is, a Hitlerjugendtől a hajatokat tépitek, mert a füstös bunkert látjátok magatok előtt, de az úttörők 12 pontjáról az Emléklap vagy az igazolvány jut eszetekbe, nekem legalábbis ez.
A demokratikus rendszerekben is vannak persze jelképek, jelszavak, de ezek kiállták az idő és/vagy a gyakorlat próbáját, nem bizonyultak társadalom vagy emberellenesnek.
3:48 du.
Drizari
2017 január 21
5:22 de.
„Elhiszem annak a náci ifjúnak is, hogy boldog gyerekkora volt, és elhiszem a kommunista úttörők örömteli gyerekkorát is.
Csak felnőttként ma már föl kellene ismerni, hogy a politikusok nagyon csúnyán átverték és visszaéltek a gyerekkorával, a gyermeki hiszékenységgel.
Ezt a németek megtették, ők szembenéztek a múltjukkal.
A magyaroknál nem nézett szembe a múltjával egyik oldal sem, sőt, folytatják tovább az egymás elleni harcukat, ami bármikor lehet akár vérre menő is.”
Nagyon-nagyon igaz sorok! Mint írtam, nálunk a suliban bejelentették a tanárok, hogy megtörtént a rendszerváltás, és sok mindent azután tanultunk, hogy az új parlament kivette a kommunista trükköket a tananyagból. Tehát sok felvilágosító munkára van szükség, és a demokrácia népszerűsítésére a társadalom gyógyításához, megújításához, amiben az MDF dilettáns, a ballib pártok és értelmiségi holdudvar pocsékak voltak, és a fidesz is csak az elsőben jeleskedik, főleg ha a komcsikat lehet ütni ….
5:33 du.
Hazai lámpa (Hollósy Gerti
2017 január 21
10:18 de.) válasz erre
Nem idézlek, mert nagyon reménytelen eset vagy, mondd mit nem tudsz, olvasni vagy értelmezni?
Az írásban is és számtalan kommentben is leírtam, hogy én egy témának az egyik oldaláról írtam, de úgy látom nem vagy képes felfogni és mindenáron be akarsz állítani valami szemellenzős, „komcsi” ivadéknak.
Tudod, ha akarnám, de rajtam kívül bárki meg tudná tenni, hogy az akkori az úttörőéletet még további dimenziókban kibontsa, még számtalan oldalról lehetne elemezni, én ezt választottam és gyerekkori emlékként írtam meg. Ha beleszakadsz és ide idézed az összes létező szakértőt, könyvet, lexikont, kutatót, szociológust a téma feléd hajló oldalához, akkor sem tudom a kedvedért azt mondani, hogy 8 – 14 éves kisdobosként és úttörőként belekékültem a kínba, sorvadoztam a belém erőszakolt ideológiától és puszta „kommunista kényszerből” jártam őrsi órára és táborba, mert nem lenne igaz.
Felháborodsz, hát tedd jogod van hozzá, csak kár, e miatt az írás miatt kár.
Húsz- harminc év múlva arról a korszakról és életformáról felállított az utókor egy ideológiát, mindent pontról pontra elemeztek, és te azt idézgeted és szajkózod. Én az én valóságomról írtam és az nem egyezik a te kjönyvekből tanult későbbi ideológiáddal. Nagy dolog.
Aztán itt a nodsztalgiázós úttörős irásnál elkezditek a kommunizmus bűneit sorolni. Mi közöm nekem és az egykori úttörőknek a kommunizmus bűneihez? Akkor most felteszek neked egy egyszerű kérdést, szerinted a kisdobosok és az úttörők az őrsi órán, a tanárok az iskolákban, a villamoskalaúz, a közértes eladó, az utcaseprő, a gyári munkás, a postás, Mari néni és Pista bácsi,a sok sok hétköznapi életet élő egyszerű ember tudta, hogy mi zajlik odafönt a nagypolitikában, mit csinálnak a vezetők, mivel foglalkoznak, mi az épp hivatalos politiksai trend? Ha ezt hiszed nagyon tévedsz.
Volt néhány százezer párttag, és azok közül is csak a fontosabb emberek tudtak mindent, és megnyugtatlak kevesen voltak a nagy mindent tudók. A többi ember élte a hétköznapi életét, élt, dolgozott, evett, ivott, szeretett, nem szeretett, elvolt, mint a befőtt pestiesen szólva.
Ne akarj te rajtam mint 8 -12 éves egykori gyereken, kisdoboson és úttörőn, az emlékeken számon kérni mindenféle, hibákat, bűnöket, túlkapásokat vagy bármit. Egyetlen egy voltam a 10 millióból és hiába érzed magad olyan okosnak és számonkérőnek, most is te is csak egy vagy a 10 millióból, igaz azóta a szám már kevesebb.
7:02 du.
Gyuri10!
„Sík Sándor valóban prominens katolikus ember volt. Sík Endre a Rákosi rendszerben volt Magyarország külügyminisztere.Aki viszont nem magyarosította nevét az a Schück rabbi volt,Budapest Főrabbija.”
Gyuri, köszönöm!
Néha, ha sajnos nagyon ritkán is (egyebek közt gyakorta ezért unom kissé a fórumot) de nagynéha itt is tanul valamit az ember.
Sík Sándorról püspökről ezt-azt tudok (pl. Radnótival való kapcsolatát, olvastam háromkötetes esztétikáját, egy-két más tanulmányát). Öccséről, Sík Sándor egykori, 1958-61 közöti külügyminiszterről is. (Afrikával kapcsolatos tanulmányait nem olvastam, de érdekes – tudtommal a megjelenés után rögtön betiltott, „Vihar a levelet…” c. könyvét igen.) Tudtam, hogy mindketten kikeresztelkedett zsidók voltak. Arról viszont még csak nem is hallottam, hogy volt egy harmadik testvér is, Schück Jenő, az Orth. Rabbitanács egykori elnöke.
8:01 du.
Almási Alma:
„Na, még egyszer utoljára lámpának:
Nagyon jellemző rád – mindent a szájbarágósoktól tanultál az eredetiek helyett – hogy Makarenkó módszeréről “Pukánszky Neveléstörténet”-ét ajánlod (nyilván azt olvastad), ahelyett, hogy magát Makarenkót olvastad volna.”
Lehet, hogy tévedek, de emlékezetem szerint Hazai Lámpa atörténelem kapcsán általában csak Ormos Máriára, pedagógia kapcsán pedig általában csak a Pukánszky tankönyvre hivatkozik. Ez lehet véletlen, ám én a magam számára iránytűnek tartom a régi mondást, „timeo hominem unius libri”.
(Öntől, Almási Alma pedig elnézést kell kérnem, amiért beleszóltam Janival folytatott vitájába, aztán viszont válasz nélkül hagytam Önt. Hiba volt beleszólnom beszélgetésükbe, hiszen eleve tudhattam volna, hogy sem képességem, sem időm, sem kedvem nem lesz fejtegetni a „mit tudhatunk?” Kanttól induló ismeretelméleti problémáját a Bécsi Körön keresztül Popperen, Kuhnon át Lakatos Imréig és Feyerabendig. Így viszont fölösleges volt, kár volt beleszólnom. Sajnálom.)
12:12 de.
kedves belzebub, ahogy a reklám mondta hajdan (Tompa Pufi): Nem tesz semmit, ez gyapjúkalap… 😀
Egyébként már nem is emlékszem az egészre… 😀
3:40 de.
hazai lámpa
2017 január 21
3:13 du.
Figyuzz, pisla!
Te állandóan a kocsit kötöd a ló elé.
Hogy utólag ki, mit lát bele az úttörőségbe, annak Gerti írásához igenkevés köze van.
Leírta, hogy GYEREKKÉNT neki mit ADOTT az úttörőség, a táborok, a közösség.
Aki a grundon focizott, úszkált a strandon, hógolyózott a suliudvaron, annak sem lehet felróni, hogy élvezte azokat a pillanatokat.
Hogy nyolcvankilencben másként szólt az úttörőség, hogy egyre keveebbet foglalkoztak a teenagerekkel, a gyerekekkel az a nyolcvanöttől kezdődő szovjetúnióbeli változások miatt volt. Hogy a te egyéves úttörőséged számodra nemjelentett semmi örömöt, az a magánügyed. Írd meg, add közre, oszt olvasd a kommenteket.
Szüleid sem hagyták abba a munkát, te sem a tanulást, a játékot, a szórakozást, mert Afganisztában hullott a nép, Ruandában egymást ölték a polgárok. Te megpróbálsz belemagyarázni egy sima, gyerekkori élménybe mindenféle ideológiai megfontolásokat. Tod, van egy murvajó szlogen erre: „Piac után okos a paraszt.”
Mit hablatyolsz itt össze a középiskoláról?
Hogy kerül az ide? Miért nem élvezhette egy gyerek a táborokat, ha azok újdonságot jelentettek a számára? Nemszabadott volna tizenvalahány évesen Illés, Omega, Metró, Pannónia, Tűzkerék, Hungária, sztb koncertekre járni, csak mert ezek a zenekarok egy diktatúrában muzsikáltak?
Mit tudhatott egy tizenegynehány éves a világpolitikárül? Tudnak róla a mai tizenévesek? Találsz közöttük tizet, aki tudja hol van Észak-korea, és ki a góré? Azt, hogy ki vezeti most kínát? Mi az israeli miniszterelnök neve? Libanoné? Líbiáé? Netán azt, hogy ki a maroccói király? Mi a szerepe a jelenlegi hazai politikában a Betyárseregnek, Agyarkárdának, a Jobbiknak, vagy az LMP-nek? Pedig nincs komenyista diktatúra!
A kölyköket a zene, az öltözködés, a videójátékok kötik le nempedig az, hogy mennyit lopott a kormány, rohad az egészségügy, szar az oktatás. A lustábbak még örülnek is neki, hogy kevesebb dolgot kell megtanulniuk. Ettől majd harminc év múlva lelkiismeret furdalásuk lesz? Lóvaginát. Legfeljebb azon bánkódnak, hogy nem tanultak többet, figyeltek jobban.
Egyre jobban belekeveredsz az érvekbe, vagy amiket te érveknek tartasz.
Példa, az utólagos okoskodásodhoz: Figyelő a II.VH alatt volt gyerek. Kevés dolog szarabb, mint a háború. Mégis, egészen biztos vagyok benne, hogy Figyelőnek is voltak örömteli napjai, amikor fára mászhatott, (ő írta, hogy szeretett fára mászni), ugróiskolát játszhatott a barátnőivel, vagy simáncsak annak, hogy az apácáknál új dolgokra tanították. Ettől még nemfog Figyelő felelőssé válni Hitler, Horthy, vagy Sztálin tevékenységéért.
Egyszerűen nem veszed észre, hogy ez a lap, az ide irogatók nem neked próbálnak megfelelni.
Hogy te mit, és hogyan magyarázol bele dolgokba, annak kb annyi jelentősége van, mint a lőtéri sánta kutya vakkantásainak éleslövészetkor.
5:26 de.
Hollósy Gerti
2017 január 21
5:33 du.
Nagyon nem akarod (nem is vagy képes rá?) észrevenni magyarázatod paradoxonát: olyasmiket sorolsz, amikkel mintegy elbagatellizálod a proletárdiktatúrát. (rendkívül sok német civil és katona sem tudott a haláltáborokról) Egyúttal mentegetnéd magad, és nem vagy képes kimondani – leírni: az a rendszer visszaélt a gyermeki hiszékenységeddel, a boldogság látszatát keltette, miközben annak a rendszernek törvényszerűen buknia kellett, és ami rendszer nem a jó oldalon állt.
Nagyon úgy tűnik, sírig tartó agymosáson estél keresztül, ebből kigyógyulnod reménytelennek látszik.
11:37 de.
Drizari
Lehet, hogy akaratlanul, de éppen te bagatellizálod el a múlt rendszer valódi hibáit azzal, hogy olyasmit fújsz fel hibának, ami a rendszer egyik erénye volt. Ugyanakkor pedig nem veszed észre, hogy a rendszerváltásra való hivatkozással elfeded a korrupciót.
Az úttörő táborok miatt senkinek nem jutott ezébe rendszert váltani, legfeljebb annak, aki szemet vetett az ingatlanokra. Ezt tették az állami gazdaságokkal, gyárakkal, üzemekkel, szakszervezeti üdülőkkel és a munkásszállókkal is. Ha nem kapunk észbe ez lett volna a sorsa a kórházaknak és az iskoláknak is. Ja, meg földeknek.
Az alábbi linknek érdemes elolvasni a kommentjeit is.
http://szellemvarosok.blog.hu/2015/02/25/elhagyatott_uttorotabor
12:09 du.
jani,
teljesen eltér kettőnk véleménye a Kádár-rendszerről. Ezért gondolod azt, amit írtál.
2:33 du.
Drizari
Én nem a Kádár-rendszerről, hanem az úttörő mozgalomról és a nyári táborokról írtam. Legfeljebb abban tér el a véleményünk, hogy a fürdővízzel együtt nem kell a gyereket is kiönteni.
4:03 de.
Jani!
Figyelemmel kísértem az oldalt, és az e témában tett hozzászólásaiddal kivétel nélkül egyetértek! A saját szemszögedből – de pontosan arra világítottál rá, amiről a cikk szól: ” Mint a mókus fenn a fán…nem adom a gyerekkoromat ” – Hollósy Gerti ezt szerette volna – szintén a maga szemszögéből – bemutatni, semmi mást!
7:00 de.
Belzebub
2017 január 21
8:01 du.
A gyásznap alkalmából nem szeretnék senkit minősíteni, ezért rövid leszek.
Pukánszky meg Vekerdy, ez kettő, pont kettővel több, mint amit te itt ajánlottál.
Megjegyzem Alma EGY könyvet ajánlott, pont a kommunista pedagógia vezető ideológusától.
Pukánszky, Vekerdy: Makarenkó: 2:1, de inkább 2:0 …
7:07 de.
Hollósy Gerti
2017 január 21
5:33 du.
„Ha beleszakadsz és ide idézed az összes létező szakértőt, könyvet, lexikont, kutatót, szociológust a téma feléd hajló oldalához, akkor sem tudom a kedvedért azt mondani, hogy 8 – 14 éves kisdobosként és úttörőként belekékültem a kínba”
Jellemző, hogy neked 2 szakember ill. egy kortárs kellemetlen élménye sem elegendő ahhoz, hogy annyit mondj: Sajnálom, erről nem tudtam, ez valamelyest megváltoztatta a véleményemet a témáról. Ezek után, ha Orbánt kritizálod, azt se kell elhinni, mert mi a garancia, hogy elfogulatlan vagy?
Ami a témával foglalkozó szakembereket illeti. Szerintem neked az lenne egyedül meggyőző, ha Rákosi pajtás föléledne, és írásba adná, hogy Gertike, hidd el, nem az volt a cél, hogy te jól érezd magad. De te szerintem arra is azt mondanád, hogy Orbán manipulálja ….
7:17 de.
jani
2017 január 22
11:37 de.
„Az úttörő táborok miatt senkinek nem jutott ezébe rendszert váltani, legfeljebb annak, aki szemet vetett az ingatlanokra.”
Ahol én voltam, ott nagyon szegényes volt a fölszerelés, nem volt focipálya, játékok se, tollas vagy sakk, vagy játszósátor, és nem a Balatonnál volt. Nézhettük a gyönyörű domboldalt a szabad időben, miközben vicceket meséltünk egymásnak. A rendszerváltás után egész jó táborokat szervezett ott az önkormányzat, hogy most mi a helyzet, nem tudom.
Megjegyzem, ez se jutott mindenkinek, mert tanulmányi eredmény kellett hozzá, egy suliból egy-két gyerek juthatott el! Nagyon sokan nem voltak nyári táborban az úttörők közül, pl. a férjem se. Ő egyébként énekkaros volt, de egyéb szakkörre nem emlékszem a suliból.
Én már emlékezni se szeretek arra az időszakra, mikor pl. a nagyszájú őrsvezetőket azért jutalmazták, mert ügyesen visszamondták a tananyagot, a többi társukat túlszárnyalva. Az ilyenekből lettek később a sikeres KISZ-titkárok, politikusok, akik túlbeszélték, kioktatták a többieket, sokszor nulla tudás nélkül, lsd. pl. Gyurcsány, Orbán.
De az itt úttörőt dicsőítők közt is van néhány „jó” példa ….
7:40 de.
falusi
2017 január 22
3:40 de.
Az elvbarátaiddal úgy nosztalgiáztok, ahogy akartok, ez egy szabad fórum. De a fiatalabbaknak és a nyugatiaknak joguk van tudni, hogy a foglalkozásokon sokszor volt oktalan fegyelmezés, és nem gyerekeknek való tevékenységek.
Pl. az, hogy egy óráig áll az egész iskola, a kis elsősöket is beleértve az ünnepségen, miközben a szerencsétlen pedálgépeknek kiosztják a jutalomkönyveket, nem csak a jelenből visszatekintve ellenszenves. Az akkori gyerekek szerinted ezt élvezték? Azt, hogy pl. a tanár időnként végigmegy a soron, és a naplóval ráüt a fejére az izgő-mozgó gyereknek, vagy a kis elsősöket arra kényszeríti, hogy ne támaszkodjanak a korlátra? Mindkettő megtörtént eset. Ti lehet, hogy élveztétek, de vélhetően inkább elegánsan átsiklotok a kellemetlen részeken.
Én azt nem vitatom, hogy a szerencsések eljutottak egy-egy jobb táborra vagy szakkörre, mert éppen olyan volt a tanár, hogy értett is a szakmájához, és ellene mert szegülni a központi akaratnak. De tudni kell, hogy az ilyen pedagógusok nem voltak az úttörővezetők kedvencei, és nem az ilyenek kapták a kitüntetéseket az iskola vezetőségétől.
Madarak és Fák napján (megjegyzem ezt se a kommunisták találták ki először) nincs olyan gyerek, aki ne menne örömmel a szabadba, de a céltalan lébecolás helyett biztos szívesebben emlékeznénk értelmes foglalkozásokra, pl. hogyan kell tüzet gyújtani. Szerinted egy gyereket is a gyújtós közelébe engedtek, és baltát adtak a kezébe? Még azért is leszidták, mert jókedvűen átugrotta a másikat.
Biztos, hogy sok különbség volt a hatvanas évek és ’89 között, pl. nálunk nem volt olyan erős az ideológiai töltet. Nem tudom, melyik a rosszabb, a sok komcsi katyvasz, vagy a céltalan és haszontalan foglalkozások?
Egyik se menti a „pedagógust”. Nekünk is csak egy gyerekkorunk van, és azt az időt már nem hozza vissza senki. Nyilván nem a tanárok voltak gonoszok, hanem a képzésük volt rossz, és ezért nem a rendszer felelős szerinted?
Megemlítem, hogy volt egy kiváló túravezető, az 89-ben se sz.rt az egészbe, hanem képes volt normális foglalkozást szervezni.
7:57 de.
Drizari
2017 január 22
5:26 de.
Én is úgy tudom, mint máshol írtam, hogy a wannsee-i konferencia jegyzőkönyve nem volt nyilvános, tehát hivatalosan nem tudtak a német nép a „végső megoldásról”.
Ugyanígy a GULAG-ról akkor hallottak a magyarok, mikor megjelent Szolzsenyicin könyve, gondolom 89 után. Úgy értem, azok a magyarok, akiket érdekel az igazság. Sajnos itt is vannak néhányan, akik szerint semmi közünk hozzá, „mi nem tudtunk róla” …
Elég feltűnő, hogy az itteni szellemi sérültek csupa pozitív élményről számolnak be a kommunista iskolarendszer kapcsán. Ilyen véletlen ritkán van az életben, tehát valószínűbb, hogy nem veszik figyelembe, kizárják saját vagy mások ellenkező irányú tapasztalatát. A gyógyszert nem veszik be, mert tagadják, hogy betegek. De örömmel mutogatják a Hitlerjugendeket, hogy azok mennyire betegek voltak, bezzeg ők ….
Aki nem hiszi, nézze meg a mai magyar ún. „demokratikus”, ballib oldalt, ott a bizonyíték, milyen ha valaki nem számol el a kommunista korszak bűneivel, de demokratának tartja magát. Sikertelenek a politikában, frusztráltak, a fideszre mutogatnak, nem jutnak egyről a kettőre stb.
8:07 de.
jani
2017 január 22
11:37 de.
„Ezt tették az állami gazdaságokkal, gyárakkal, üzemekkel, szakszervezeti üdülőkkel és a munkásszállókkal is. Ha nem kapunk észbe ez lett volna a sorsa a kórházaknak és az iskoláknak is. Ja, meg földeknek.”
Az állami gazdaságokat a fidesz privatizálta, az ún. „piszkos tizenkettő” címszó alatt elérhetőek erről Ángyán József írásai. Az állami földeket most adták bérbe, pl. Mészáros Lőrincnek.
A többivel egyetértek, pl. a Lipótmező bezárása fölösleges volt, mégis Gyurcsányék nagyon erőltették.
Az üdülők és táborok közül sok most önkormányzati vagy céges tulajdonban van, reméljük így is marad. Több áruházlánc dolgozói nyaralhatnak manapság is kedvezményesen Magyarországon, ismerek ilyet személyesen.
Az úttörővel semmi baj nem lenne, ha egy demokratikus rendszerben hozzák létre, szakmai alapon, a gyerekek érdekét figyelembevéve. Sokféle ifjúsági szervezet van manapság, de jellemző, hogy pont a ballibek tojnak a szegény fiatalokra, mióta kitört ez a nagy demokrácia.
8:28 de.
hazai lámpa
2017 január 23
7:40 de.
Madarak és Fák napját azért említem, mert azon ott volt az egész iskola, egész napos kirándulás volt a szabadba. Ekkor voltak azok az ún. úttörő akadályversenyek, amiket Vekerdy is említ.
Nagyrészt kérdezős feladatokra emlékszem én is, de az igazsághoz tartozik, hogy volt olyan állomás, ahol kislabdával dobtunk célba a hullahopp karikára. Mielőtt az inkvizítorok elégetnek, megjegyzem semmi kommunista ideológiát nem láttam még bele a kislabdába, de szerintük már dolgozom rajta …
Hozzáteszem, hogy erdei akadályversenyen azért se lehetett szó úttalan utakról, mert a közelben volt az orosz laktanya. Még a rendszerváltás után is megvolt a veszélye, hogy fel nem tárt lőszerekre bukkanhatnak a gyerekek, ezért nem lehetett mászkálni.
8:43 de.
Hazai Lámpa,
Hollósy Gerti
2017 január 21
5:33 du.
egyes szám első személyben írtam, tehát az én élményeim, a kortárs, ahogy nevezed és a későbbi úttörő is valószínűleg, sőt biztis máshol és máskor volt úttörő, mint én…ez ennyire egyszerű
a „szakértők” véleményét nem cáfoltam sehol, ők a korszakról és az egész mozgalomról alkottak jóval később ideológiai véleményt, semmiképp sem személy szerint az én gyerekkori élményeimről, ez két különböző dolog…
aztán a Rákosi korban én még semmiképp se lehettem úttörő, mert még meg se születtem. idézem a meghatározást: „A Rákosi-korszak Magyarország 1945–1956 közötti történelmének szinte egészét lefedi. Szűkebb értelemben 1948 és 1953 között, tágabb értelemben pedig 1947 és 1956 között létezett.”
Amúgy pedig gratulálok az egészen rendkívüli szakértelmedhez, az éleslátásodhoz és különösen a kiemelkedő jóindulatodhoz, biztos vagyok benne, hogy igazán sokra fogod vinni, időd is van hozzá még rengeteg, hogy személyiséged remek vonásait még csúcsra járasd. Komolyan mondom, nagy jövő előtt állsz. Tényleg.
9:17 de.
Hollósy Gerti
2017 január 21
5:33 du.
Még annyit, hogy te nem azt írtad, hogy pl. Az őrsi foglalkozás témája ez és ez volt, de azért mi jól éreztük magunkat stb. Te ezt írtad: „örömmel siettünk az őrsi foglalkozásra”.
Az nem derül ki, hogy miért mosta el az emlékezet a konkrét tárgyát a foglalkozásnak, mert érdektelen esetleg kellemetlen volt? Tudod, az is árulkodó, hogy miről NEM beszél a nosztalgiázó.
10:05 de.
Hollósy Gerti
2017 január 23
8:43 de.
„egyes szám első személyben írtam,”
Jó lenne a cikked, ha az lenne a címe pl. „Kósza benyomásaim az úttörőmozgalomról”. De az is jó ötlet lett volna, ha azt írod le, hogy te hogyan élted meg az úttörőt, konkrét tényekkel, példákkal alátámasztva.
Csak akkor többes szám első személyt nem kellett volna használni, és beállítani történelmi értekezésnek a véleményed, pl. aki az ellenkezőjét mondja, az „demagóg”. Mire gondoljon az olvasó, ha rögtön úgy kezdődik az írásod, hogy el akarják tőled venni a gyerekkorod?? Most akkor a mozgalomról van szó vagy a kamaszkorodról?
A szakértőkről annyit, hogy pl. Vekerdy számtalan gyereket látott a rendelőjében az 1970-es, 80-as években, maga is megélte a legdühöngőbb Rákosi-kort, mint osztályidegen, és a Kádár-korban ismert pszichológus volt, rovata volt a Nők Lapjában. Igaz, hogy antikommunista, de még nem cáfolta meg senki a szakértelmét, tudását. Milyen alapon állítod, hogy „később” alkotta meg az „ideológiai” véleményét, kíváncsi lennék?
Én se éltem meg a 2. világháborút, mégis sokszor lenáciztak itt, pedig én nem tagadtam semmilyen bűnt. Én nem komcsiztalak le, csak a cikk alapján mintha a demokráciát semmire nem becsülnéd, ami furcsa az Orbán ellenességed mellett.
Nem kell megköszönnöd, hogy segíteni akartam, de annak örülj, hogy neked számtalan cikked megjelent már, nekem meg egy se. Sajnos nem áll előttem nagy jövő, de remélem, hogy teljesebb képet adhattam az úttörőről annak, akit érdekel.
10:24 de.
Hollósy Gerti
2017 január 23
8:43 de.
Gerti, ha szereted a törökmézet nehogy bvalljad, mert pisla pillanatokon belül rádveri, hogy te is oka vagy Mohácsnak, és szeretnéd, ha visszajönnének a törökök!! 😀 😀 😀
11:11 de.
hazai lámpa
2017 január 23
7:40 de.
Utoljára, kispisla, mert már így is jóval több iőt pazaroltam rád, mint amennyit a hozzádhasonlók megérdemelnek.
Először is, kösz az engedély a nosztalgiához, már teljesen lelkiismeretfurdalásom nőtt, hogy előtte nem kértem/tük ki a te véleményedet, hogy szabad-e, illik-e.. Talán legközelebb.
„Pl. az, hogy egy óráig áll az egész iskola, a kis elsősöket is beleértve az ünnepségen, miközben a szerencsétlen pedálgépeknek kiosztják a jutalomkönyveket, nem csak a jelenből visszatekintve ellenszenves. Az akkori gyerekek szerinted ezt élvezték? Azt, hogy pl. a tanár időnként végigmegy a soron, és a naplóval ráüt a fejére az izgő-mozgó gyereknek, vagy a kis elsősöket arra kényszeríti, hogy ne támaszkodjanak a korlátra? Mindkettő megtörtént eset. Ti lehet, hogy élveztétek, de vélhetően inkább elegánsan átsiklotok a kellemetlen részeken.”
Lehet, elkerülte a figyelmedet, nem lehettem sem kisdobos, sem úttörő. Am az első iskolai évemben-1953. a falusi iskola udvarán mindenféle úttörők, meg kisdobosok nélkül is ott ácsorogtunk vagy két órát. Tod, olyan rohattkomenyista dógokat magyaráztak el, hogy melyik osztályok melyik osztállyal használnak közös tantermet, – mi az elsősök a nyolcadikasokkal-, mennyibe fognak kerülni a tankönyvek, melyik tanárhoz kell odamenni az évnyitő végén, aki majd elmondja, hogy mit kell vinni az órára, mit adnak ott, a távolabb lakó kölykök melyik idősebb diákkal tud reggelente jönni, mit kell vinni a tornaórákra, milyen füzeteket, ceruzát, tollhegyet(!!).
Meghallgattuk az igazgatót, néhány verset, de még a pap is beszélt, hogy melyik napokon lesz iskola után hittan annak, akit érdekel. Most mondd!! Azis egy rohatt komenyista pap volt!!
Ahogy a haverok mesélték, úttörőfoglalkozás, örsi óra meg ilyesmik, mindíg valami szórakozás volt. Pl a lányok varrni tanították (babaruhát!!) a fiúkat, más alkalommal azok mutatták meg a lányoknak, hogyen kell faragni. Focizni bárhol, és bármikor lehetett. Füvön, salakon, betonon, macskaköveken. A téli, töltésoldalbeli „örsiórákon” énis ott lehettem, mert a fél falu ott szánkózott, azok is, akik másik csoportba tartoztak, meg azok is, akik nemvoltak úttörők. (Hárman voltunk az egész faluban.)
Az külön tetszik, hogy a tanárnő az ünnepségre magával vitte az osztálynaplót.. 😀 Tényleg murvára életszerű..
Azé’ hadd meséljem el neked, hogy mi annak idején „körmöst” kaptunk,- ha tudod mi az. Volt fül, pajesz-húzgálás, koki, nádpálca, vagy az orgonavessző, amit magunknak kellett kiválasztani, levágni, és bevinni a tanárnak az olsztályba, ahol ráhasalva a padra kaptuk az éppen kiszabottat. Oszt valahogy sem mi nem dicsekedtünk el az ilyesmivel odahaza, sem -ha véletlenül a szülő visszahallotta, mert valamelyik osztálytárs odahaza elkottyantotta, onnét meg már rövid volt az út a másik szülőig,- nem rontott be az iskolába anyázni, vagy megverni a tanárt, vagy tanárnőt. Viszont tiszteltük a tanárokat, tanítókat, nemvolt visszapofázás. Nem szerettünk minden tanarunkat, de nemis várták el. A fegyelmet, figyelmet, a gondolkodást viszont igen.
Tod, bogárkám, neked nyolcvankilencben már csak tessék-lássék úttörőség jutott, asszem. Tod, az évben már léteztek ellenzéki pártok magyarországon, voltak szamizdat kiadványok, volt Fidesz, SZDSZ, MDF, meg vagy negyven másik párt. Ja? És volt peresztrojka, meg glasznosztyi. A te vezetőid már csak féllábbal, azt is valszeg kínos kötelességből, mrt nemtudták mi lesz holnap. És itt jön be az, hogy akkoriban, és a kilencvenes évek nagyobb részében is, jóval kevesebbet tanultak a diákok a történelemről, mint előtte. Tod, diákkoromban caknem teljesen elég volt az, ha történelmi regényeket olvastál, mert szinte minden idészakot lefedett. Speciálisan akkor, ha a könyv még az átlagosnál is jobban tetszett, jóval több információhoz juthattál, mint a néhányoldalas tananyaggal, ahol másfél flekkben leírták a fontosabb eseményeket. Így lehetett kevés tanulással kiváló eredményeket elérni pl történelemből.de a magyar nyel és irodalom tárgyakban is nagy hasznára volt az embernek az olvasás. Nem Fagyajevet, meg Paszternakot nyomtak az ember kezébe, nem Gorkíjt vagy Puskint, Dosztojevszkíjt, Hanem Jókait, Mikszáthot, Molnár Ferencet, meg Arany Jánost, Petőfit, Weores Sándort. Valahogy hiányzott belőlük a komenyista elkötelezettség, bár a-gondolom,- mivel az úttörőknek is ugyanezeket a könyveket ajánlgatták, ők is részei lehettek a Párt kinyújtott karjának.
Suba-subaru.
Hogy a t fatornyos faludban a rendszerváltás környékén megejtett tessék-lássék foglalkozásoknak sem értelme, sem célja nem volt, az nem jelenti azt, hogy harminc évvel előtte nemlettek volna programgazdag, érdekes foglalkozások, a gyerekek örömét szolgáló, azok mozgás és kultúraigényét kiszolgáló foglalkozások.
Ezért nevetséges, hogy te, a nyocvanas évek végi úttörő próbálod most -újabb huszonöt évvel később,- hogy az ötvenvalahány évvel ezelőtti örsi foglalkozások, táborok hogyan nevelték a ki a rákosista ideológiákat a mai napig samponként használó „szottyadt vénségeket”,- akik még ma is, mint a Párt kinyújtott viszeres, Parkinsonos karja,- mernek nosztalgiázni a gyerekkori örömeiken.
Ps. Az iskolákban a könyvjutalmakat többnyire a kiválóbb diákok kapták. Hogy neked ez nemjött össze, az nem a jobb tanuló hibája. Neked ugyanott, ugyanannyi seélyed volt rá, hogy a legjobb lehess.
Nemsikerült. Van ez így.
Nü, szebbjövőt. Vagy legalább élhetőbbet. Neked. Az enyémmel elégedett vagyok. Jelenemmel is, múltammal is.
11:55 de.
hazai lámpa
Ja, megemlítem, hogy volt egy három évvel feljebb járó bátyám, aki elsőtől nyolcadikig végig kitűnő tanuló volt. Jó sportoló is volt, stb. de őt „valamiért” sose vitték nyári táborba. Én tudom miért, de találd ki te. Viszont volt egy nevelőszülőknél lévő állami gondozott rossz tanuló cigánygyerek osztálytársam, akit sose hagytak ki. Szóval, nem igaz, hogy csak a jó tanulókat vitték, legfeljebb csak a „vezetőképző” táborba. Szociális alapon is válogattak.
És ne feledd, hogy magam pedig jobboldali szavazó vagyok.
2:24 du.
falusi
2017 január 23
11:11 de.
„Ps. Az iskolákban a könyvjutalmakat többnyire a kiválóbb diákok kapták. Hogy neked ez nemjött össze, az nem a jobb tanuló hibája.”
Ezt írtam föntebb.
” hazai lámpa
2017 január 21
1:41 du.
jani
2017 január 21
10:22 de.
Én egy rakás jutalomkönyvet kaptam, szorgalomért, jó magaviseletért, tanulmányi versenyekért, közösségi munkáért, pl. Mary Poppins, Kányádi Sándor versei. „
3:06 du.
jani
2017 január 23
11:55 de.
„Én tudom miért, de találd ki te.”
Honnan tudhatnám? Nem akart menni?
„magam pedig jobboldali szavazó vagyok.”
Ez dicséretes, hogy ennek ellenére próbálod tárgyilagosan nézni a Kádár-kornak ezt a részét, de ettől még lehetsz elfogult. Mint írtad, a feleséged is tanított, és a KISZ-t is említetted múltkor. Amíg nem írtok konkrét példákat, hogy az úttörő hatására a ti személyiségetek mivel gazdagodott, addig az olvasó csak azt látja, hogy önigazolást nyomattok.
Sajnálom, szerintem bizonyított tény, hogy a Párt nem szeretetből hozta létre az ifjúsági szervezetet, és ez ellen egyetlen épkézláb érvet sem hoztatok még.
Ami a konkrét foglalkozásokat illeti, azokról leírtam, hogy egy-két kiváló, emberséges biológia vagy föcitanár érdekessé, gyerekközelivé tudta tenni pl. a kirándulást. Az énekkar vezetők általában szadisták voltak, de ezt csak kívülről néztem. Kézművesekről nem tudok nyilatkozni, mert olyan foglalkozás nálunk nem volt. Az úttörővezetők úgy kerülték a gyereket, mint ördög a tömjénfüstöt.
Szóval, hiába voltak a szép szólamok, papíron létező koncepciók, a valóságban nem bátorították a személyiség-, képességfejlesztő tevékenységeket, a tanárokon múlott, hogy ezt a munkát fölvállalják-e, és még bajuk is lehetett belőle. A többség célja az lehetett, hogy letudja a kötelezőt, túlélje az ünnepséget, bemutassa a semmitmondó dokumentumokat, amibe lekönyvelte, hogy megtartotta a foglalkozást. Ezt úgy hívják, gyerekmegőrzés.
Másfelől a gyerekek megtanultak mozgalmi dalokat, máig ható előítéleteket a magyar történelemről, egyes kommunista hazugságokat, káros viselkedésbeli beidegződéseket, tehát a valódi cél teljesült, a Pártnak engedelmes tömeg kinevelése.
Ezt nem tudtam, hogy egyesek szociális alapon is bejuthattak, a tanulmányi eredményüktől függetlenül. Szerintem nem ez volt az általános, de ezt statisztikák nélkül mi itt nem tudjuk eldönteni.
7:40 du.
Falusi:
„Nem Fagyajevet, meg Paszternakot nyomtak az ember kezébe, nem Gorkíjt vagy Puskint, Dosztojevszkíjt, Hanem Jókait, Mikszáthot, Molnár Ferencet, meg Arany Jánost, Petőfit, Weores Sándort.”
Ezt olvasva most jöttem rá: régivágású bolsevik vagyok, hiszen a köztudottan sztálinista komcsi Puskint, Dosztojevszkíjt, de még az Artamanovok, az Éjjeli menedékhely szerzőjét is, vagy Paszternákot én sokkal többre becsülöm, mint pl. Molnár Ferencet – bár elismerem, hogy az utóbbi se volt tehetségtelen szerző, három-négy nem értéktelen művét nég én is ismerem.
(Az úttörő-mozgalomról nincs véleményem; személyes emlékeim nincsenek és nem is lehetnek, elemzéseket pedig nem olvastam róla. Arról sem tudtam, hogy ma Magyarországo nincsenek uttörőcsapatok. Most kíváncsiságból rákerestem, az internet szerint a Magyar Úttörők Szövetsége ma is létezik, vagy nem túl régen még létezett. Ez se izgat különösebben, nem áll szándékomban belépni, de nem kívánnám betiltatni sem.)
8:39 du.
Hazai Lámpa:
„Pukánszky meg Vekerdy, ez kettő,”
Annyi bizony, nagy nehezen én is tudtam számolni. Sőt, én úgy emlékszem, hogy történelmi témák kapcsán Ormos Máriára is többször hivatkozott, ez már három. Gratuálok!
Hazai Lámpa:
„pont kettővel több, mint amit te itt ajánlottál.”
Ajánlani Ön egyet sem ajánlott, de többször hivatkozott mind a háromra. Magam tudtommal egy könyvet sem ajánlottam, csak egy-egy tanulmány vagy cikket, megadva a linkjüket is. Egyetlen esetben reagált ezekre az egyik (politikai felfogásomhoz amúgy közel álló) nagyra becsült kommentelő, azzal, hogy itt senki nem kíváncsi holmi tanulmányokra, itt egymás véleményére kíváncsiak a hozzászólók. Neki biztosan igaza van, és én valóban kilógok ebből a sorból.
Hazai Lámpa:
„Megjegyzem Alma EGY könyvet ajánlott, pont a kommunista pedagógia vezető ideológusától.”
Pont. És?
Augustinus talán-talán jöhet, Aquinoi Tamás minden bizonnyal, Platon – persze, a Szenthagyománnyal egybevágó, egyedül helyes értelmezésben igen, Pascal – erős jansenista vonzalma miatt – semmiképpen? Vagy épp ellenkezőleg, Pascal jöhet, de jezsuiták nem? Az ideológiai biztonság végett illő alázattal kérem Önt, szíveskedjen megjelölni, itt a fórumban mely szerző melyik műve nihil obstat, melyikre szabad hivatkozni, és melyekre tilos. 🙂
9:43 de.
hazai lámpa
2017 január 23
3:06 du.
Az iskolai úttörővezetőkről annyit, hogy nem voltak függetlenítve. Nekik is osztályuk volt és ugyanúgy tanítottak, mint a többi tanár.
A feleségem még a rendszerváltás előtt végezte el a katolikus teológiát is. (Nem bujkálva, nem lapos-kúszásban)
A római Szent Péter téren is szoktak ájulások lenni, ahogy nyáron a templomokban is. Kamaszkorában a fiam is néhányszor elájult a misén.
Ja! Tőlem, azt hiszel el, amit akarsz. De, ha titkokra vagy kíváncsi, amiről nem beszél sem Vekerdy, sem más, az a sportban használatos „tiltott” teljesítményfokozás. A DOPPING. A nyolcvanas években már az úttörőket is érintette. A probléma az, hogy a rendszerváltás sem oldotta meg (nem is próbálták), hanem az 2004-es athéni olimpiai doppingbotrány kellett hozzá. Hidd el, állami szinten csinálták a gyerekekkel is. A „nagy rendszerváltók” erről kussolnak, illetve folyik a hazudozás. Sem feltárás, sem felelősségre vonás a mai napig nem volt.
2:57 du.
Belzebub
2017 január 23
8:39 du.
„Ajánlani Ön egyet sem ajánlott, de többször hivatkozott mind a háromra.”
Ezt írtam föntebb:
hazai lámpa
2017 január 19
6:01 de.
„Én ehelyett inkább Vekerdy Tamás gyerekpszichológus Kicsikről nagyoknak! c. kiváló kétkötetes könyvecskéjét ajánlanám, gyereknevelési tanácsokkal. Abban van egy elemzés is az úttörőről pedagógiai, pszichológiai szempontból.”
Ormos Máriától a topikban semmi nem idéztem, de egyébként azért hivatkozom sokszor rá, mert a 20. századi történelem elismert szaktekintélye. Ha az itteni olvasóknak se a történész, se a megalapozott más vélemény nem számít, az az ő bajuk …
3:17 du.
falusi
2017 január 23
11:11 de.
Ebből a sokból az őrsi foglalkozások tűnnek az úttörővel kapcsolatosnak, a többi a sulival vagy a falubeli élettel kapcsolatos. A babaruhavarrás jó ötlet, és a hógolyózás is gyerekeknek való tevékenység.
Ha a gyerekek ebbe belevihették a saját ötleteiket, és egymást segítették közben, akkor személyiségfejlesztő a foglalkozás.
Én ilyennel nem találkoztam, és szerintem általában nem hagyták, hogy a gyerekek önállóskodjanak, mert az hova vezetne … A pártállamnak engedelmes alattvalókra volt szüksége.
A kétórás fejtágítás az udvaron hülyeség, jellemző a szocializmusra a sok végeérhetetlen beszéd, nálad is látjuk …
3:29 du.
jani
2017 január 24
9:43 de.
Az úttörővezetőnek elvileg az a dolga, hogy vezesse a csapatot, tehát elvileg neki kell legjobban tudni a játékokat, kedvelik a gyerekek stb.
Mivel nem demokratikusan választották meg, hanem a Párt jelölte ki, valószínű, hogy inkább számított az ideológiai elkötelezettség.
A rendszerváltás után mi tartotta vissza a balos értelmiségeket, hogy demokratikusan újjászervezzék az Úttörőt, amit az érdeklődő gyerekek szabadon választhatnak? Úgy emlékszem, az volt az utolsó hír a mozgalomról, mikor az üzleti vállalkozó Schmuck Andor egyesítette a Xénia-lázzal … A kegyelemdöfést a volt úttörők adták meg a szervezetnek, mert fontosabb volt a politikai kavarás, mint a szegény vagy a suli után céltalanul mászkáló gyerekek érdeke.
4:40 du.
Belzebub
2017 január 23
7:40 du.
Öreg.. Tíz-tizennlgyéves gyerekekről beszélünk, vagy annál is fiatalabbakról.
Alig hiszem, hogy te abban a korban olvastad a nevezetteket.
(Nem véletlenül írtam az oroz szerzőket.)
4:45 du.
hazai lámpa
2017 január 24
3:17 du.
Sorrendben:
Elolvasni.
Értelmezni.
Végiggondolni.
Ps.”jellemző a szocializmusra a sok végeérhetetlen beszéd, nálad is látjuk …”
És írod ezt úgy, hogy a hozzászólások egyharmada a te „szellemi terméked”. Tekis kevésszavú szellemi toronyház.. 😀
6:25 de.
Akit érdekel, ez pl. csak egy a sok közül…
http://szellemvarosok.blog.hu/2015/02/25/elhagyatott_uttorotabor
„Az 1989/90-es évek fordulóján, a társadalmi és politikai rendszerváltás idején, az állami tulajdonú, „nemzeti gyermekintézmény” válságos időket élt át. Ezt a kritikus periódust gyakori névváltoztatások jellemezték, míg végül a Balaton északi partján fekvő egykori úttörőváros állami tulajdonban maradt és 1996. szeptember 1-től Zárkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaságként szolgálja a magyar gyermek- és ifjúsági turizmus, oktatás és sport ügyét. F: museum.hu”
http://egykor.hu/zanka/688
Zánka ma:
http://www.erzsebetprogram.hu/erzsebet-udulokozpont-es-tabor-zanka
Nagyon sok szomorú dolgot láttam ezek után a régi táborok és üdülők után kutatva, csak azért, mert egy másik rendszer emberei építették ezeket, kár volt nagyon sokat hagyni ebek harmincadjára tönkremenni, pont ugyanúgy és ugyazon okból mint a szocializmusban az ekőtte járó rendszer megmaradt épületeit, de hát az ember és a politika már csak ilyen…
10:24 de.
Hollósy Gerti
2017 január 25
6:25 de.
Aki már nem emlékszik, az olvasson utána a Xénia-láznak is! Szulák Andrea énekelte a főcímdalt az űrkalandokról szóló ifjúsági sorozatban.
Ezt a mozgalmat támogatta a Horn-kormány százmillió forinttal, és sajnos nagy bukás, botrány lett belőle. Ugyanis pénzért akartak a gyerekeknek jelmezeket, logóval ellátott apróságokat árulni a baloldali üzletemberek.
Szóval az úttörőmozgalom bukását, elsorvasztását köszönjék meg az MSZP-nek meg saját maguknak az egykori lelkes úttörők! Senki nem üldözte a mozgalmat, nyugodtan lehetett volna táborokat szervezni az úttörővárosokban a rendszerváltás után.
10:29 de.
falusi
2017 január 23
11:11 de.
A férjem városi gyerek volt, mégis rájuk szólt az orosz katona szuronyos puskával, hogy Sztoj! Ugyanis elkóboroltak számháborúzás közben.
Egyébként én is „bejárós” voltam, mert a 80-as években egyre kevesebb gyerek született, és megindult az iskolák között a harc a gyerekekért. Az osztályok így is 30 vagy az alatti létszámmal működtek.
A naplós sztorihoz annyit, hogy maga a fölsorakozás is eltartott húsz percig, közben fegyelmeztek a tanárok.
10:33 de.
falusi
2017 január 24
4:45 du.
Nem kell annyit hazudni, kevesebb lesz a hozzászólás! Én legalább próbáltam segíteni nektek, de ti csapongtatok a gyerekek privátszférája, az iskolai tanulás és az úttörőmozgalom között.
11:47 de.
Most már valószínűleg igazán jó helyen van…
http://24.hu/belfold/2016/11/18/egyhazi-kezbe-kerult-a-zankai-tabor-a-szocialistak-ingatlan-mutyirol-beszelnek/
2:18 du.
Hollósy Gerti
2017 január 25
11:47 de.
Jókor ébredtek a szocialisták, kábé 27 évvel a rendszerváltás után! Akkor kellett volna aggódni, mikor privatizálták a nyári táborokat, hogy ki fogja azokat fenntartani, mert nem olcsó?!
Különben nem rosszabb, ha Erzsébet tábornak lesz elnevezve Zánka, mert anno a marxista ideológia volt, most meg a keresztény-nemzeti. Elhiszem, hogy ez a nem hívőknek rossz hír, de amíg a KLIK rá nem tette a mocskos mancsát, addig eszébe se jutott az MSZP-nek Zánkán aggódni, meg hogy mi lesz a gyerekekkel!
8:33 de.
Elamnmtáris erőbel gyülöltem a rendszert ami körbevett anélkül hogy bárki uszitott volna.Előfordult hogy egy beszéd vagy vigyázállásos ünnepség után ki kellett menjek hányni.
Volt hogy este belopoztam az iskolába és összetéptem a faliujságot ,beleharaptanm a gipsz Lenin fejbe,összevagdostam az örsi zászlot..Persza volt nagy ribillio utána.Rám senki nem gyanakodott mert eminens tanulo „jo fiu” voltam.
11:38 de.
kiss Pál!
Csak nem Ön volt a pedellus fia? Máskülönben hogy a fenébe lopózott volna be az iskolába, ahol a tetejében mindenhez hozzá is férhetett! Se zár, se lakat – igaz, nem voltak biztonsági őrök, szuper riasztók, de azért csak volt valami ami megállította az „elementáris erejű” diákot? -:)))))
Ja – apropó! Van itt egy kolléganője, ő is nagyon szerette tépkedni a faliújságokat és csak egy kicsit más okból!