Gyógyszer is, illatszer is és még sokkal több
A szemközti, frissen tatarozott ház faláról, szépen kialakított fülkékből, Árpád és öt vezér néz le őrzőn egy új üzletre. Van mire vigyázniuk: a budapesti Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán, új helyére költözve, megnyílt a GoodSpirit Bar és Whisky szaküzlet.
Bár a jelképes, és ilyen esetekben feltétlenül kötelező szalagátvágás az utcán történt, az igazi látványosság az ajtón belül várta az érkezőket. Amint azt Szatmári Kati a WhiskyNet alapító tulajdonosa elmondta, a vállalkozás 2007 augusztusában kezdte meg működését. Előbb csak webshopként dolgoztak, majd – 2008-tól – már boltjuk is volt, nagykereskedelemmel is foglalkoztak. Az elmúlt hat évben már az ő nevükhöz fűződik a Whisky Show szervezése, mindezt úgy, hogy közben három gyerek is várta otthon. Az üzletmenet bizonyítja, hogy bár a magyarokat általában borivó, pálinkaivó nemzetként ismerik, van kereslet a jó minőségű whisky iránt. A méretek persze mások. Amikor – tíz évvel – ezelőtt belevágtak a kereskedésbe, még igen kicsi piacon indultak el. Mára viszont már egészen komoly rajongótábora, művelt fogyasztóközönsége van a whiskynek.
Azt sokan tudják, hogy a whisky, gabonapárlat. Azt is valószínűleg legalább annyian, hogy a világ whiskytermelésének java része Skóciában készül, de ne essünk abba a hibába, hogy csak Skóciát tartjuk a whisky honának. Kanada, az Egyesült Államok, Írország, Japán, több távol-keleti ország is felzárkózott, India is jelentős termelőnek számít. A whisky különböző gabonákból, főleg árpamalátából lepárolt alkohol és csak akkor hívhatjuk whiskynek – bármelyik országból is származik – ha különböző ideig, általában kettő-három évig tölgyfahordóban érlelték. Itt el kell oszlatni egy gyakori félreértést. A boroknál ismert fogalom a palackban való érlelés. Az igazán jó minőségű bor, megfelelő körülmények között tárolva akár évekig is, a palackban tovább nemesedik. Ellentétben a borokkal, a whiskyre ez nem igaz, a palackban már nem érik tovább!
Ennek az italnak a történelme is érdekes, már a kelták is készítették. Ők az élet vizének nevezték, gyógyításra használták, „uisge beatha” volt a neve. Skóciában a legelső whiskyket szerzetesek párolták. Első írásos említése 1494-ből származik. IV. Jakab skót király pénzügyi jegyzéke szerint Friar John Cor szerzetes nyolc hordó malátát kapott a királytól. Ez a mennyiség mintegy 1500 palack akkori whisky készítésére volt elegendő. Egy érdekesség, hogy amikor 1920-ban az Egyesült Államokban bevezették a szesztilalmat, egyedül a Laphroaig maláta whiskyhez lehetett törvényes úton hozzájutni. Erős, jódhoz hasonlító illata miatta ugyanis az orvosok receptre is felírhatták! Azt sem sokan tudják már, hogy a whiskyt pénzként is használták. A II. Világháború ideje alatt Anglia skót whiskyvel is fizetett az amerikai hadianyagokért!
A most megnyílt üzletben nagyon számítanak az eddigi évek törzsvevőire. A boltban ezerkétszáznál is több különböző fajta whiskyt árulnak, közöttük számos olyan van, ami valódi különlegességnek számít és amihez – hangulattól függetlenül – bármikor, bárki szívesen nyúlna. Bár filmeken gyakran azt látjuk, hogy szivarozó öregurak isszák a whiskyt, élvezete nem szorítkozik korra vagy csak a férfiakra. Éppen a délelőtt 11 órai ünnepélyes megnyitás utáni néhány percben érkezett egy svéd házaspár – ők voltak az első vevők – és a korai időpont ellenére a hölgy egy pohár itallal kívánta megkezdeni 60. születésnapjának ünneplését. Mivel ez a hely nemcsak bolt, de bár, koktélbár is, itt több mint 500 féle whiskyt lehet kóstolni, mellé még rumot, gint, konyakot, calvadost, armagnacot is.
Az egyik igazi különlegesség a Glenmorangie 25 éves skót whisky. A skót Felföldön működő gyárban található a legnagyobb, nyolc méter magas lepárló egész Skóciában. Az üstből kiemelkedő rézcső 5,14 méter hosszú, pont annyi, mit egy felnőtt zsiráf magassága. A hosszúságnak köszönhetően, csak a legkönnyebb, legtisztább alkoholgőzök távozhatnak a tetején, és ennek következtében lesz igazán sima és elegáns a whisky. Kiemelkedő minősége annak is betudható, hogy – ellentétben más gyártókkal – a tölgyfahordókat, amiben érlelik, öt vagy hat alkalom helyett legfeljebb csak kétszer használják. Így az ital az érés évei alatt a maximális mennyiségű ízanyagot tudja a fából kivonni és ettől lesz kerekebb, lágyabb ízű.
Legalább ennyire figyelemre méltó az üzletben kapható, 30 éves Glenfarclas is. A szintén a skót Felföldön dolgozó lepárló 1865 óta ugyanannak a családnak a birtokában van, már az ötödik generáció működteti. Tapasztalatokban tehát nincs hiány. A Glenfarclas whisky megkülönböztető karakterét három összetevő, a tiszta forrásvíz, a jó minőségű maláta és a különleges élesztő adja. No és persze mindez párosul a család elkötelezettségével. A tökéletes ízek felvétele érdekében az érlelés nem történhet 700 literesnél nagyobb hordóban. A whisky bármikor fogyasztható. Ha jó kedvünk van, ha rossz kedvünk van, egyedül vagy barátokkal, beszélgetéshez, télen, nyáron, reggel, este. „Én például fejfájásra, torokfájásra is használom rendszeresen – hiszen nagyon jó fertőtlenítő. Felkenve a csuklóra, az alkohol elpárolog, és ott maradnak az illataromák, ezért még parfümnek is bevált” – fejezte be a beszélgetést Szatmári Kati, a tulajdonos.
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
5:13 du.
🙂
6:10 du.
végre valami igazi zamatos, már csak a Zwack Műveket kell lebombázni…ennek az Össznépi Kötöttfogású Nehézsúlyú Whyskey Párbaj nak még nincs Államtitkársága és Alkotmányos Kőccségügyi Showhivatala???? csodálnám ha nem? bár a reményhal
5:31 de.
Annyira nem Skócia a whisky hona, hogy Írországból került oda.
A WhiskyNet egy európai mércével is kitűnő üzlet, amely nem csak választékával, hanem áraival is versenyképes (az egyik legolcsóbb). Whiskykóstolói színvonalasak, az évente megrendezett Whisky Show egyre gazdagabb és élvezetesebb.
Erősen ajánlott.
8:38 de.
Már bocsika, de a whisky jó édes atyája nem skócia, hanem Írország..
9:51 de.
A Skociai whisky sajatossagat nyeri el abban hogy a Skotok a wisky keszitesben is Skotol. Ami az hogy a Skotok vasaroljak meg mind az amerikai hasznalt whisky-hordokat.
Az USA-ban a torveny tiltja a whisky-hordok ujrahasznalasat. Tehat ha a Skotok nem vasarolnak meg mind azt a haszznalt hordokat , azt min elkellene pusztitani, talan egetni. Ami tobb CO2-t produkalna.
Azert a Skot whisky mas izletu es szine sokkal vilagosabb.
A tolgy-hordobol a savok adjak a whiskinek a szinet es izet.
Tehat a Skotok nagyobb profitot nyernek a whisky kaszitesen,
a hasznalt/ocska dordokat alkalmaznak.
10:53 de.
Bendeguz79 Egy hordó nem lesz ócska attól, hogy egyszer használják. Boroshordókat is használnak, ami fantasztikus ízvilágot ad a nedűket. A technológia szerint szétszedik darabokra, és szállítás után újra összerakják.
Azt is elárulom, hogy használat után kettévágják, és eladják virágcserépnek. Egy ilyen hordó 60 font, nem tétel egy hordó whiskyben. A párolgás viszont igen, ami egy 20 éves whiskynél a hordó tartalmának a fele is lehet. A whisky színét az érlelés hossza határozza meg. A tiszta whisky vízszínű.
A íze azért más mert nem kukoricából készítik, mint az amerikaiak, hanem az árpa az alapgabona, amit Amerikában nem tudtak produkálni a telepesek. Inni meg kellett valamit.
A különbség abban is ott van, hogy az amerikaiak, Coffey üstöket használnak, ami maláta whiskyre alkalmatlan, csak töltelékwhiskyre és bourbonra jó. Tisztességes whisky-t üstben desztillálnak, a skótok kétszer, az írek háromszor. De van két és félszer desztillált is. Az is drágítja a skót whisky-t, hogy az érlelésre nem hatalmas raktárakat használnak mint Amerikában, kisebb raktárakban egyenlőbben érlelik a whisky-t. Az amerikaiak hatalmas eltéréssel érlelődnek, ezt egyszerű összepancsolással oldják meg. Tehát elmondhatjuk, hogy az igényes ír és skót whisky előállítása sokkal drágább, mint az igénytelen amerikai. Van igényes amerikai whisky is, de az az árban is megmutatkozik. Általában Single Barrel felirattal jelzik, és kétszeres az ára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy félmillió liter gyártása drágább, mint 36 millió liternek. A skótok nem játszhatnak a whisky készítéssel, mert nagyon szigorú törvényekkel van védve. Mind a tartalom, mind az érlelési idő, mind a hordók, és még a gyártás és érlelés helye is.
11:00 de.
Bendeguz79 Ha már spórolás. Éppen egy amerikai találta ki a hordók kiégetését, mert mikor leégett a hordóraktára, a megégett hordókat nem dobta ki, hanem felhasználta spórolásból. Akkor derült ki, hogy a kiégetés használt az aromának. Tehát a „skótság” bevált. 🙂
11:40 de.
Kedves falusi!
Olvasom itt Bendegúz és Llanfair alapos leírását a bonyolult és hosszadalmas technológiáról, és marha büszke vagyok magamra! Mer’ én egyetlen könyökmozdulattal ki tudom borítani a poharat… najó, az csak eperpálesz…
12:52 du.
Almási Alma
2017 március 5
11:40 de.
Hát én meg egy elvetemült puritán vagyok, mert az igazi gyümölcsből, manipulálatlanul, nem ipari módszerekkel, igényesen készített pálinkát mindenféle flancos külföldi „bájitalnál” többre értékelek, na azért a béke és a vendéglátó kedvéért a jó szívvel kínált whiskyt sem utasítom vissza. Node, legyen ez az én buta különcségem! Nem kell a mi CSAK eperpáleszünkkel, szilvapáleszünkkel szégyenkeznünk! Még azt is mondanám hogy, sőt! 🙂
3:28 du.
Orsós Elemér Kedves Elemér Ha valamit is tudnál a whiskygyártásról, nem írtad volna meg ezt a kommentedet. Szó sincs manipulálásról, adalékokról, nagyipari termelésről. Olvasd el a skót whisky törvényt, vagy ír szabályozást.
Ne szégyenkezzél, igyál pálinkát. Ha megfelel, felesleges jobbat inni, kár beléd. Minden gúny nélkül.
6:04 du.
Nekem az képek tetszenek at űzletről.
Nem értek a a wiskyhez, bár itt mindenki azt iszik.
én a brandyt kedvelem .
4:04 de.
Figyelő Ahogy látom, azon kevesek közé tartozol, akik megtudják különböztetni a brandy-t a cognac-tól. 🙂
A régi üzletük is szép volt, csak kicsi, kóstolásra alkalmatlan.
Pedig ilyen nagy választéknál ez elengedhetetlen. Kevesen tudnak próbából kifizetni 80-200 eurót.
Nekem egy pici bajom volt vele, „túl tiszta” volt. Jobban szeretem a kicsit porosabb üzleteket, de ez a saját problémám.
Négy whisky boltba járok rendszeresen, Prágába, Bécsbe, Dublinba és Budapestre. A prágai az épület miatt viszi a pálmát, de hát ez helyi adottság, választékban és árban a pesti nagyon jó.
http://www.prague-stay.com/lifestyle/review/1292-whiskey-bar
5:17 de.
Alma 11:40 !
Szeretem a stílusod. Megint nagyon jó voltál!!! ))) 😀 (((
.
8:51 de.
„A szemközti, frissen tatarozott ház faláról, szépen kialakított fülkékből, Árpád és öt vezér néz le”
Azt hittem először, hogy valami fideszes házfelújítást kritizál a cikk, és a történetben fideszes képviselő vesz ki pesti belvárosi albérletet olcsón. De ha whiskys boltot lehet vele reklámozni, akkor rendben van az ősmagyarkodás …:) De miért csak Hat vezér?
3:27 du.
Ejnye, ejnye ki merészelte a Ti kedvenc italotokat becsmérelni, mert én nem! Végig a mi pálinkáinkról beszéltem, kizárva a nagyipari módszerekkel gyártott kukoricából, krumlihéjból, romlott gyümölcsszirupból egy kis ipari szeszből és hasonló inyencségekből kotyvasztott kisvárdai, kecskeméti, budafoki nagyüzemi kommersz plágiumokat, amiket még az ellenségeimnek sem ajánlanék, Neked -aki úgy látom igényes ínyenc vagy- meg főleg nem! Viszont hidd el nekem, ha Írországban is megteremnének a nálunk különleges zamatura érő csodálatos gyümölcsök, akkor az ottani pálinka valószínű a whiskynek erős riválisa lenne. Elég sokat tudok a whisky gyártásról, de nem azt, hanem a rossz és igénytelenül pancsolt „pálinkát” merészeltem -önkritikusan és jogosan- becsmérelni! 🙂 🙂 🙂
5:20 du.
Orsós Elemér Ha Te mondod, biztos úgy van.
12:28 du.
Igaza van Elemérmnek, a magyar gyűmölcs pálinka potolhatatlan. Hazamentem egyszer 3 lányommal és a kanadai vejemmel.
Persze, amerre mentünk, mindenhol pálinkával fogadtak minket. Sőt, a bérelt lakásunk háziasszonya is tett egy üveggel az asztalra fogadtatásként-
Fantasztikus sikere volt, a kanadai nem tudott betelni vele. Sőt még az Uniqumot is nagyra becsülte! Nem értette, hogy Kanada miért nem importál ebből ide!
1:25 du.
Almási Alma
2017 március 5
11:40 de.
Galambocskám, nemgyőzöm mondani, hogy őstehetség vagy eperpálesz borogatás ügyben!!
Van egy haverom, akinek a felesége a tányérokkal volt ennyire tehetséges.. Már a házasságuk második hónapjában vett egy mosogatógépet.. Azt mondta, igy volt olcsóbb.. 😀