A nemzeti élelmiszerkereskedelem kérdése…

2017 március 11 8:29 de.37 hozzászólás

Nem vagyok boldog, hogy sok, évekkel ezelőtti sejtésem valóra vált. Amikor 1999-ben azt mondtam: ha a Párt (a néhai fiatal demokraták szövetsége) még egyszer többséget kap, kiviszi az országot az Európai Unióból. Azt is gondoltam, hogy nem hétfőről keddre virradóra jelentik be, mint nagy eseményt, hanem hosszú évek szorgos munkájával lazítják a kötődést. Úgy tűnik a „munka” erősen a végkifejlet felé tart, és most egy új lépcsőfokhoz érkeztünk.

Nem hallgatom a kormányfő beszédeit, de általában elolvasom. (Gyorsabban olvasok, hamarabb a végére érek.) Pár hónapja akadt meg a szemem egy mondaton, amelyben az első szolga olyasmit mondott a nemzeti gazdasággal kapcsolatban, hogy bizonyos hálózatok „nemzeti” kézbe adását tűzték célul, ha jól emlékszem a bankokról, meg az energiáról volt szó. De az biztos, hogy szerepelt a felsoroltakban a kiskereskedelmi hálózat.

Hármat elvégzett munkaként érintett, de a kiskereskedelem még feladatul maradt.

Jó, ha tudjuk: a kormányfő nem beszél a levegőbe, akkor sem, ha „az Európán kívül is van élet”, meg a „parlament ellenzék nélkül is működik” megvalósítása éveket vesz igénybe. Csak tessék emlékezni, hányszor említette a parlamentet lesajnálóan, az ellenzéket, mint „kerékkötőt”, a politikát, a pártokat, mint valamiféle ártalmas képződményeket (ő csak tudja, 29 éve egy párt elnöke és hivatásos politikus), és így tovább. De azt tudnunk kell, többpárti parlamentarizmus nélkül nincs demokrácia.

Az efféle kijelentéseket aztán évekig tartó óvatos araszolás követi.

Nézzük a kiskereskedelem ügyét. Már évekkel ezelőtt megkezdődött a „multik szeméttel etetnek” adagolása. Mintha a kisboltok árukészletük zömét nem egy multinál szereznék be, a Metro-ban, vagy ha közelebb esik a Tesco, akkor onnan. Ettől eltekintve: ha úgy érzed, hogy szemetet kapsz a pénzedért a német, angol, francia vagy magyar üzlethálózatokban, ne vásárolj ott! Megteheted. Ja, hogy a kisbolt drágább, és a választék is jóval szegényesebb? Hát persze! A kereskedelemnek is megvannak a törvényszerűségei: minél gyorsabban forog az áru, annál nyereségesebb az üzlet, és megteheted, hogy kisebb árréssel, azaz olcsóbban árulj.

A lényeg az, hogy most még választhatsz!

Na, ezt akarják valahogy kiküszöbölni, hogy választhass, eldönthesd, hogy honnan veszed meg és milyen minőségben az élelmiszert, napi cikkeket. Azon is van haszon, nem is kicsi, hiszen tudjuk: a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint.

Az persze még a hívekben is kiverné a biztosítékot, ha az egész kiskereskedelmet államosítanák, és ezentúl választhatsz a Köz…, oppardon Nemzetthyért egyik, meg másik boltja között. Ráadásul még az országgyűlési Választásokat sem sikerült Szavazássá alakítani, – bár erősen dolgoznak ezen – így adódhat olyan kellemetlenség, hogy egyik napról a másikra nem a mai kormány diszponál az állami tulajdon felett.

Nincs más hátra, valahogy ki kell utálni az importárut, meg a multinacionális cégeket a kiskereskedelemből, hogy lehetőleg „a nép” követelje hogy „magyar árut a magyar bendőbe”! A „szemetezés” volt az első lépcsőfok, most beindult a második: az importtermékek minősége attól függ, melyik a célország. Nem mellesleg: 1989 előtt napi gyakorlat volt a magyar iparban, mezőgazdaságban. Csak emlékezzünk, még az eladónak is hajlandók voltak némelyek jattot adni, ha „exportból visszamaradt” akármihez juthattak.

De lehet ebben igazság, hiszen a napi cikkeket vásárló magyarok elsősorban a termék árát nézik – nem nagyon tudnak mást tenni, nyilván nem teljesítenek jobban, és az istennek se akarnak „erősödni”. A bukszájuk tartalma mindig lemarad az élelmiszerárakkal való versenyfutásban…

Az pedig nyilvánvaló, hogy nem lehet olcsón adni a drága alapanyagokból készült terméket. Így lesz a legalább 70%-os hústartalmú virsliből a magyarországi üzletláncban 40%-os. Különbség van az egyes országokban az általános ízlésben is, amit a nemzetközi tulajdonban lévő élelmiszeripar igyekszik követni. Csak egy triviális példa: egyik külföldön élő magyar ismerősöm kért, vigyek neki magyar zöldpaprikát, mert képtelen az ott kaphatóból normális lecsót főzni. Pedig már kipróbálta a zöldet is, meg a sárgát is – a kaliforniai paprikából.

Pár évvel ezelőtt a Dunkin’ Donuts kénytelen volt kivonulni a magyar piacról: túlcukrozott, valamilyen színű sziruppal leöntött süteményeik ugyanis nyomokban sem hasonlítanak a pufók, szalagos magyar fánkhoz, így nemcsak a borsos árak miatt kerültük ezt a nyalánkságot.

Az egyéni ízlések sem egyformák. Én például nem szeretem a Milkát, nekem túl édes, meg túl lágy. Inkább a megszokott magyar gyártmányú csokit veszem. (Nyilván ezért keményebb, érdesebb ízű a budapesti Milka – ahogyan hírelik.)

A lényeg azonban, hogy én is vehetek bármikor itthon, forintért Bocit vagy Tibit, de az is vehet Milkát, vagy Manner nápolyit – szintén forintért, és szintén helyben! – akinek arra van gusztusa. Választhatok: melyik boltban, milyen árut veszek.

2491997927_a603afe714_z

Na, ennek vet véget, ha a kiskereskedelmi hálózatot is sikerül lenyúlnia a jelenleg uralgóknak. A fordított ABC mellett próbálkoznak a Reállal, meg a Coop-pal – ez utóbbinak vidéken hagyománya van – de egyelőre még nem sikerült mindenhonnan kiutálni a nagy láncokat, van még Aldi, meg Lidl, és üzemel még a francia, meg az angol diszkont is. Mennyi jó magyar fillér vándorol „érdemtelen” külföldi zsebbe! Ja, hogy az angol diszkontlánc mellesleg ma Magyarország legnagyobb munkáltatója? Az meg kit érdekel?

Jó fegyver a „szemetezők” kezében az E számok rendszere is. Csakhogy az E-számokat élelmiszervegyészek azért találtak ki, hogy az áru összetétele minden országban egyértelműen azonosítható legyen. E-száma van pl. a konyhasónak (NaCl) is. Mondjuk, a nátriumklorid vegyjele eléggé érthető nemzetközi színtéren is, de számtalan más vegyi anyagot is tartalmaz egy-egy élelmiszeripari termék. Aszkorbinsav (citromsav) tartalma pl. a nyers almának is van. A tartósító és állományjavító szerek azonban eltérhetnek: nemcsak szalicil, sőt, nátriumbenzonát teszi eltarthatóvá az árut. Ételfestéket is többszáz éve használunk – gondoljunk csak erre, amikor bekapunk egy szem savanyúcukorkát. De nem mindegy, hogy mondjuk az oportószőlő levével, vagy anilinfestékkel (ez mérgező) tették élénkebbé az eredetileg sápatag málnaszörp színét. Többek között ezt jelzik az E-számok. A NÉBIH (a magyar élelmiszer-ellenőrző hatóság) beszélhetne erről, ha akarna, de amióta ez is Nemzeti, nem akar. Naná, még majd megtudja a nagyérdemű, hogy a magyar gyártmányú lekvárt szinte pont ugyanazokkal az anyagokkal teszik színesebbé, tetszetősebbé és elállóbbá, mint a határon túlról érkezettet!

Az emulgáló, állományjavító és ízfokozó szerek már újabbak, és sokfélék, ezért is nem árt, ha legalább az élelmiszervegyészek tudják, miből vannak. Tessék megkapaszkodni! Ezeket a szereket a vásárlói igények hozták létre. Vagyis a vevők akarnak lágy és krémes kefírt enni, holott az eredeti egy kicsit az aludttejhez hasonlóan darabos, ahogy a magyar mondja „májas”. A gyümölcstartalmat helyettesítő aromáról és ételfestékről nem is beszélve. Nem is veszek, csak natúr joghurtot – van még olyan, ami nincs „agyonemulgálva”, és ha gyümölcsjoghurtra fáj a fogam, belekeverem a saját dzsemmemet, vagy némi fagyasztott gyümölcsöt, kevés cukorral.

Egyszer megkérdeztem egy (magyar, maszek) péket, hogy miért nem lehet normális, egy hétig is ehető kenyeret kapni. Nem részletezem, a lényeg: mert a kenyérnek maximum a 40-50%-a liszt, a többi különböző adalékanyag. Felszisszenésemet látva, még hozzátette: ezektől olyan magasak, pirosak a kenyerek, márpedig a vevő a tetszetős kenyeret keresi…

Elnézést, hogy ilyen hosszan fejtegettem a „szemét” élelmiszerek mibenlétét. A lényeg az: attól, ha „magyar” – feltehetőleg egy húsipari szakmáról, meg egy dinnyeterméséről híres faluról (Csány) elnevezett illető – kapná kezébe a teljes élelmiszerkereskedelmet, nem lenne semmivel sem kevesebb adalékanyag a felvágottban, süteményben. Csak nem lehetne kapni másmilyent.

Rátesi Margit

37 hozzászólás

  • Christopher Adam

    Kanadában sem olcsó hazai, különösen helyi termelőktől venni élelmiszert, illetve egyéb terméket. A nyári hónapokban rendszeresen járok a körzetünk farmer piacára. Ezt a jelenséget (farmers market) nem úgy kell elképzelni, mint egy nagy csarnok-típusú piac, hanem egy hely ahol kizárólag helyi családi vállalkozások és farmerek árusítják – csak kis mennyiségben – termékeiket. Zöldség-gyümölcsben csak azt lehet kapni, ami éppen szezonban van Ottawa térségében: júniusban epret, málnát, asparagust, retket. Júliusban-augusztusban paradicsomot, paprikát, répát, kukoricát, stb.

    Aztán egész nyáron árulnak házilag és helyben készített mézeket, lekvárokat, helyi pékségekben sütött kenyereket, házi-bio szappanokat, stb.

    Általában nagyon magas minőségi áruról van szó, de meg is kell fizetni annak az árát, ami pedig a nagy áruházak és szupermarket láncok árainak többszöröse. Például: van egy hölgy az Embrun nevű falúból (Ottawától kb. 45 km) aki természetes menta szappanokat készít otthon. Nyáron a piacon veszem ezeket tőle, télen pedig megrendelem emailben és kipostázza. Egy darab szappan 5 dollár (kb. 1.100 forint), amikor az üzletekben már 3 dollárért egy egész csomag szappant kaphatunk.

    Ezeken a farmer piacokon szinte kizárólag jómódú és túlnyomó többségben fehér angol és francia kanadaiak vásárolnak. Miközben ez a társadalmi réteg tartja életben a helyi vállalkozásokat, mikrovállalkozásokat és a hazai termékeket, sajnos az is a valósághoz tartozik, hogy bármennyire is szeretne egy kis nyugdíjas vagy egy bevándorló, vagy mondjuk egy kasszás hazai és helyi termékeket vásárolni, abszolút lehetetlen számára.

    Megdöbbentő, hogy mennyire más a demográfiai valóság – mondjuk – a Walmartban, mint egy ilyen piacon…

  • Ez teljesen érthető, Chris! Hiszen neki a két almafájából, meg az ötven tő paradicsomából kell kihozni a költségeket – még ha a saját munkáját nagyon olcsón is számítja. Nálunk is van termelői piac, hozzám közel pl. egy bevásárlóközpont földszintjén. De sajnos már többször becsapódtam az “őstermelői áruval”. Úgyhogy nem kísérletezek, pláne nem ilyen drágán! A szomszédos házat sokáig egy piacon áruló “őstermelő” bérelte. A férfi már éjjel 2-3 órakor elindult a nagybani (angro) piacra, és délután 4 felé jöttek haza. Akkor az asszony még csinált csinos kis csomagokat a hervadtabb zöldségből tisztítva. Már elköltöztek: vettek saját házat. Nem irigylem nagyon sokat dolgoztak.
    De tudni kell, hogy Mo-n az “őstermelő” 6 millió forint bevételig nem adózik. (Látott valaki már egy kiló paradicsomért áfás számlát kérni? Nem nyugtát!) A ház körüli telek kicsi (300-400 nm), azt örült az ember, ha kigazolta, azon bizony nem termett egyetlen szál újhagyma sem. De a felesé nevén volt valami kárpótlási föld a szülőfalujában, annak örvén “őstermelők”.
    Ja, Chris! Az “asparagus” nálunk zöld dísznövény, virágcsokrok díszítésére is használjuk. Amit megeszünk, azt spárgának hívjuk – igaz, rokon-növények.

  • talalom
    2017 március 11
    9:34 de.

    Én ismerek olyan kistermelőt, aki a kispiacról rendszeresen hazahozza a leveszöldséget, mert nem veszi meg senki normál áron se. A nepperek meg beállítják a fejkendős nénit a nagybanin vásárolt cucc mellé, és kiírják, hogy magyar áru, az meg elfogy.

    Szerintem ez szervezés és összefogás kérdése lenne, na azt ne várjuk a magyar gazdaszervezetektől, főleg ne a minisztériumtól!

  • Christopher Adam
    2017 március 11
    8:53 de.

    A nagyvárosi szegényeket tényleg csak sajnálni lehet, mert nem tud mást megvenni, csak a vizes zsömlét meg a párizsit.

    De Magyarországon rengeteg olyan szegény van falun, akinek a kertjét fölveri a gaz. Erre találta ki a fidesz a vetőmagosztást, kár hogy a nagyvárosi szociológussal együtt botrányba fullasztották az egészet.

  • Csak ürügy ez a “másmilyen ízű” duma, valamit kell mondani az einstandolás előtt.

    Tény: negyedszázad elmúltával se sikerült semmilyen magyar ipari-termékkel meghódítani a világpiacot. Jelentős összegű iparűzési adót így csak a betelepült külföldi cégek fizetnek, azok meg kezdenek fogyatkozni. Magyarország csak a mezőgazdaságban, és a hazai élelmiszer-kereskedelemben bír teljesíteni úgy-ahogy. Mert enni minden magyarnak kell, még az újszülöttnek is. Az élelmiszer feldolgozóiparban viszont már sereghajtók vagyunk.

    Amit Orbán tesz a gazdaságban, azzal “védené” a magyar gazdaságot. A magyar bankrendszer, a magyar energiaipar, a magyar közműtársaságok, a magyar szemétszállítás, mind-mind magyaroknak ad munkát és határozza meg az árakat. Ehhez venné még a magyar élelmiszer-kereskedelmi hálózatot, ahol legyünk őszinték, a külföldiben jobb minőségű és olcsóbb húsokat lehet kapni, mint a CBA-ban vagy a Coopban. Pedig magyar sertést, magyar marhát és magyar csirkét lehet kapni a Sparban és a Tescoban is.

    Viszont nem lehet náluk kapni egy 4 kilós Jamones Benito Ibériai sonkát 106580 forintért, vagy Benito sonkát 10 dekás kiszereléssel 3730 forintért. Vajon miért?
    (és Magyarországon nem nyitottak még Bugatti Veyron, vagy Lamborghini autószalont sem)

  • Nekem nagy csalódás volt Budán egy piac. Kimentem, hogy bevásároljak jó magyar termékeket, de csak érdekes tapasztalatot szereztem. Mikor a számlát megnéztem, majdnem rosszul lettem. Rá volt írva, hogy az a bizonyos árú honnan származott. Egy sem volt magyar. Volt spanyol paradicsom és olasz paprika stb.

  • H.L. Próbáltál már Te egy 200-300 öles földön(ahol a ház is ott van) bármit termelni? Mi próbáltuk: hobbiból, mert nem szerettünk úgy pihenni, hogy csak nézünk ki a fejünkből. Kiszámoltam: sikerült kb. 200 forintos kilónkénti áron paradicsomot előállítani a szezonra, amikor 20-30 ft. volt a piacon kilója.(KB 25 évvel ezelőtt.) Nem használtunk vegyszert – mondom, hobbi. De a vetőmag, palánta, vízellátás, föld megmunkálása után – a munkaerőt nem számítva ennyi lett az önköltség – és nem is számolom amikor az egész termést elvitte egy jégeső, vagy az arra kószáló “begyűjtők”.
    Földmunka: az ásás nem elég, legalább 2 évenként meg kell alaposan forgatni a földet. Rotakapa inkább árt, mint használ: kitépi a gazt, de ahol a fej nem ér bele a földbe, betonkeményre tömöríti, a krumplibokor, meg paradicsom nagyobb gyökerei odaérnek a “betonhoz”, Te meg csodálkozol, miért olyan satnyák a növényeid. Ekkora telken nem tudod megtermelni egy négytagú család éves szükségletét, de amikor dömping van, akkor az óriásfagyasztó sem elég. (Ha van fagyasztód, és áramod is.) Akkor már olcsóbb télen 400-ért megvenni a kifejtett zöldborsót – legalább a fagyasztó nem a Te villanyszámládat hizlalta. Csak hobbira jó. Én pl. az erkélyládákba februárban retket, meg újhagymát ültettem, mire mehettek ki a virágok, már “szüreteltünk”. Kettőnknek éppe elég volt egy evésre…

  • Sose felejtem el nagyanyám újhagymáját a kertben. Volt tán tizenöt szál is! 😀

  • A Cora kitűnő francia üzletláncot már sikerült is kiebrudalniuk, pedig olyan sajt-választék azóta sem volt sehol széles e hazában, mint ott.

    Bizony-bizony, a Drizari említette CBA nevezetű nemzetiszínű lánckereskedés mélyen a politikába ágyazva elkötelezetten és közvetlenül is belemerül a Vezér politikai üzelmeibe.
    2006. tavaszán, a választásokat és az utcai zavargásokat előkészítendő, “valaki” olyan posztereket rendelt és tett ki a Mahír-óriásplakát* felületein . v á r o s s z e r t e, ahol többek közt Gyurcsány Ferencet és párt-társait fotógrafikusan bilincsbeverve ábrázolták.
    Mint a jóval későbbi oknyomozások után az kiderült, a C B A volt a szponzor és megrendelő egy személyben…

    Ugyanez a trikolor közért hálózat korábban anno, még az első Orbanisztán idején, egyes külföldi szupermarketekről – egyszer az egyikről aztán a másikról – az MTI** segítségével olyan rémhíreket terjesztett, hogy azokban elszaporodtak a rágcsálók…

    Harmadszor, CBA-éknál dolgozni sem leányálom. A dolgozókkal szemben használt rossz hanvételen túl, még a késedelmes bérfizetések, és a munka törvényes feltételek be nem tartása is szinezik ugyanezt a sötét palettát…
    ˙

    .
    *Mahír: A Simicska Lajos tulajdonában levő magyar reklám monopólium, és fidSS kifizetőhely. [Akkoriban Orbán még nem volt g……i.] Minden Orbánközeli cég kizárólag ott (volt) köteles hirdetni.

    ** MTI: Az adófizetők pénzén Magyar Távirati Iroda álnéven fidSS híreket forgalmazó propaganda-ügynökség.

    .

  • Az a szörnyű az egészben, hogy nekem utálnom kellene, hogy az egyik CBA üzlet a kedvenc vásárlóhelyem! Azóta nem is utazom a távoli Tescoba, Auchanba, amióta megnyílt. A választék nagy, sok terméknél olcsóbb, mint a diszkontokban, elég friss is. Legalább havonta egyszer alaposan kitakarítanak, úgy három évente fel is újítják, nincs ragacsos, rozsdás hűtőpult. Az eladók zömmel az idősebb korosztályhoz tartoznak, nincs hasított műmosoly, időnként egyik-másik kifejezetten mogorva, de odacsippentenek a szemükkel, ha a csemegepultból olyasmit kérek, ami szerintük nem elég friss: Mi jobban szeretjük az otthon készített körözöttet – mondja pl., ha tojássalátát kérek. Nem lehetne így leküzdeni a konkurenciát???
    Úgy tudom, ez gyengébben kapcsolódó lánc, mert a nővérem közelében lévő üzlet koszos és zsúfolt, az árszintje meg a belvárosi környezethez idomult.

  • talalom
    2017 március 11
    1:06 du.

    Az akác susnyóval benőtt kertnek mi értelme, főleg ha otthon vannak egész nap a lakók, és nincs mit csinálniuk? Ennek egyetlen oka van valószínűleg: tudatlanságból eredő igénytelenség.

    Manapság nem az általad is említett hobbikert a divat, ahol minden négyzetmétert hasznosítanak, inkább a vegyes felhasználású kertek. A szőlő kordonon fut a kerítés mellett, a veteményt kis ágyások jelentik. Ebben elég a kézi ásás és a komposzt. A régi kolostorkertet sokan tekintik példának manapság, amiben sok a gyógy- és fűszernövény, pl. borsmenta teának való.
    Két négyzetméteres ágyásokban terem annyi paradicsom, zöldbab, hogy garantáltan vegyszermentes salátát adhass szezonban a családnak.

    Abban igazad van, hogy ez nem arra való, hogy a konyhát ellássa. Ahhoz sok szabadidő és/vagy befektetés kell. De elfoglaltságnak nagyon jó, aktív pihenés, és a kis kert a vadon élő állatoknak is búvóhelyet ad.

  • Málnaszőr!

    Talán hihetlennek tűnik, de a fid-SS ezekkel a protekcionista lépéseivel próbálja helyzetbe hozni a gyengélkedő jóbarát CBA-t.

    Végülis már a magyar népmesében is “jótett helyébe jót várj”.
    Hitler is Orbánhoz hasonlóan nyíltaan, jótettekkel honorálta a hozzá hű bajtársai számára előnyös – néha bűtetteit is. Ez esetben a Vezér éppenséggel az egész kiskereskedelmet félmillió ember munkahelyét forgatja föl az Ő hűséges CBA-ja érdekében.

    Másfelől, bosszút is gyakorol a nagy láncokkal szemben a bukott “vasárnapi népszavazás” miatt.
    Azt is úgy okoskodták ki a tányérnyalók, hogy csak X négyzetméter fölött tiltották volna a vasárnapi nyitvatartást, ahol a maximált méretet a CBA általuk ismert, átlagos bolti alapterülete képezte volna, mint kivételt – tehát csak nekik, vagy a náluk kisebbeknek nem kellett volna vasárnap zárva tartani…, azaz csak ők nyithattak volna ki, mig másoknak ezt tiltotta volna a törvény.
    UGYANAKKOR kitalálták még azt is, hogy azokat a CBA áruházakat, amelyek adottsága miatt a kritikus terület már eleve nagyobb lenne a maximált X-nél, az ilyeneket műszakilag két kisebb részre bontják meg… Oszt’ kész.

    .

    ui:Ez a maximált alapterület 400 nm lett volna (a CBA-k átlaga)

  • talalom,

    a CBA üzlethálózat “franchise” formában működik, amiben te mint vállalkozó jelentkezel az üzlethelyiségeddel-pénzeddel, és használhatod a CBA logót. A kiszolgálók a te embereid, te fizeted őket. Nyilván olcsóbb nyugdíjast foglalkoztatni, ezért a sok mamóka eladó. Az üzlettulaj havonta befizet a CBA logó használatért díjat, a többi pénz az övé. Ezért van nagy eltérés egy-egy ilyen üzlet színvonala között. Sok tulaj különutakon szerzi be az árut, ami súrolja a fogyaszthatóság határnapját. Ezért találhatsz náluk sok pár nap múlva lejáró fogyaszthatóságú terméket.

  • A fent emlitett észrevételem a magyar zőldség bevásárlásomról, a számlával kapcsolatban, valóban az az űzlet CBA volt!

  • Kedves talalom, ezzel a kertes témában kicsit segítenék, mert ebben pont otthon vagyok. Nekem 300 négyszögölem van, amin van 12 gyümölcsfa, egy húszméteres szőlőlugas, a többi konyhakert. Az évi termésem 40 kg cseresznye, 20 kg meggy, 50 kg szilva, 20 kg őszibarack, 50 kg alma, 10 kg körte, 30 kg szőlő. A konyhakertből 10 kg borsó, 10 kg bab, 70 kg paradicsom, 20 kg s.répa, 3kg zeller, 3 kg fehérrépa, 10kg cékla 2kg fokhagyma, 10kg paprika. Évente egyszer felásom – most tartok a közepénél – kétszer, háromszor megkapálgatom, háromszor permetezem, egyszer megmetszem a fákat meg a szőlőt. A gyümölcsökből sokat leaszalok, de az asszonykám a nagyját befőzi. A bab, borsó van csak lefagyasztva. A paradicsomból ivólé, ketchup, lecsó van télire eltéve. Ebből mindenki döntse el maga, megéri-e foglalkozni a kertészkedéssel.
    És szerencsémre olyan helyen lakom, ahol az én kertem még nem is a legszebb.

  • Kedves Brunszvik Teri! 8:49

    Ez a manipuláció – mit is mondok, spekuláció – amit a fidesz a CBA érdekében folyamatosan machinál, kísértetiesen hasonlít a “nemzeti” Trafik projektjükre, amelyet ugyancsak a Fid SS bajtársak “megsegítésére” agyalt ki a Führer. De, ugyanez van a termőföldekkel, illetve a nagybirtok fejlesztő politikájával, ami annyiban különbözik az előbbiektől, hogy a föld (értsd: tőke is), vagyis a nagybirtok koncentrációja érdekében ide már jóval szűkebb kör tartozik a kedvezményezettek körébe. Ezek legtöbbször a legközvetlenebb udvartartás – segg és talp és tányérnyalók – körét képző Fid SS kiváltságosok közül kerülnek ki.

    Hűen az ő nagy elődje – Horthy Miklós K.u.K ellentengernagy – ellenforradalmi rendszeréhez, amely úgy disztingvált a közvetlen csatlósok és a háborúban sérült katonák között, hogy előbbieknek viszonylag zárt körben, kitüntetéssel járó, ún. “vitézi” földeket osztott, míg a rokkant “vitézeknek” csak apró trafikokat…

    .

  • Jelzem, akik aggódnának, a termőföldek beszántva, tárcsázva, bevetve, még nem látni, mivel. Az őszi vetések zöldülnek és növekednek, az őzikék legnagyobb örömére. Látom mindezt mentemben és jöttömben autókázva. Ezekkel a mai modern talajművelő gépekkel nagyon gyorsan dolgoznak. Egyik nap menetben láttam 3 ilyen csodagépet egymást követve dolgozni, visszafelé jövet már nem láttam őket, befejezték a munkát nagyjából 500 hektáron.

  • Drizari! Na, emiatt nem jövő a “kertmagyarország”, mert a kistermelő nem tud milliókat etetni, az agrárium meg nem tud annyi mezőgazdasági munkást eltartani, mint 50 éve. Magyarországon legalább 800 ezer embernek kellene értelmes munkát találni. Ehhez persze az is kellene, hogy az a 800 ezer tudjon olvasni, és értse is, hogy mit olvas. Ehhez meg nem drága elitegyetemek kellenek, kevés kiváltságossal, hanem jól felszerelt iskolák, könyvtárak, képzett tanítók. Szokjanak rá arra, hogy jobb szórakozás az úszás, túrázás – egye fene,focizás – a poháremelgetésnél. Ehhez meg nem csilivili stadionok kellenek, hanem sportpályák, uszodák. Falun is.

  • talalom,

    errefelé a lomizás a menő. Alig bírok elférni az úton jövet-menet, pedig már az egyik oldalon tiltják a parkolást. Jönnek a népek minden irányból vásárolni fűnyírót, biciklit, autógumit alufelnivel együtt, kis robogót, volt kapható már kerti traktor is. A lomisoknál.

    A lomizáshoz nem kell diploma, még érettségi se, csak “árukészlet”. A magyar meg jön az olcsó árura, mint házi légy a légyfogóra.

  • Orsós Elemér

    talalom
    2017 március 13
    10:15 de.
    “Drizari! Na, emiatt nem jövő a “kertmagyarország”, mert a kistermelő nem tud milliókat etetni, az agrárium meg nem tud annyi mezőgazdasági munkást eltartani, mint 50 éve.”

    Szerintem meg akár még 1,5 milliót is, de “rendszerváltóinknak” az volt a legelső és legfontosabb feladata hogy, azt az európai( vagy talán világ) szinvonalú, minőséget és mennyiséget produkáló mezőgazgaságot és feldolgozó ipart, amit normálisan és logikusan még tovább fejleszteni és modernizálni kellett volna, ők szarért-hugyért elkótyavetyélték, pedig kevés ilyen jó éghajlatu és talaj adottságu hely van Európában mint nálunk! Azt se felejtsük el hogy, mint már Hazai Lámpa is többször kifejtette, a tsz-ek és állami gazdaságok mellett az önfenntaró háztáji gazdaságok is számottevően gazdagították az országot! És azt a sok jó és lelkiismeretes paraszt szakembert, nemesítőt és tudományos munkatársat akiket eközben munkanélkülivé, kényszer pályamódosítóvá majd föld útálóvá devalváltak mára már sajnos nagyon nagy áron lehet újra aktiválni, de szerintem még most sem lehetetlen, mert még mindig lehetne látni benne hatalmas lehetőséget, DE ennek legnagyobb hátráltatója, sőt akadálya az az EU, aki erre a mostani szintre vissza integrált bennünket, saját -vízkultúsás, üvegháras, zárt, steril istállós északi riválisaink monopol helyzetbe juttatásának érdekében!

  • charlie
    2017 március 12
    5:13 du.

    Ez a fajta kertészkedés az évtizedek óta segélyen élőknek csak álom. Még ahhoz is tanfolyamok kellenek, hogy kiirtsák a gazt a kertből.

    Mutattak egy roma asszonyt múltkor a tévében, nagy szeretettel locsolgatta a virágait. Ő mesélte, hogy minden tavasszal, amíg kopár a föld, addig a szomszédai bolondnak nézik. Aztán meg nyáron a csodájára járnak, hogy nekik is hogy lehetne ilyen szép virágágyásuk?

  • talalom
    2017 március 13
    10:15 de.

    Nézd meg a Nyomorszéle blogon, hogy mennyire nem tudnak a mélyszegénységben élők kertészkedni! Az alapítvány szervezi, hogy a traktor elmenjen tavasszal a jelentkezőkhöz szántani, akik legalább a susnyást kidarabolták a telekről, ami évtizedek óta nőtt benne.

    Sajnos tény, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság nem tud annyi embernek munkát adni, mint régen. De mennyivel lenne jobb, ha ez a népesség Pest mellé költözne egy bádogvárosba?

  • Lámpa, nekem is van egy cigány haverom, sok magyar a száját eltátaná milyen gazdaságot működtet. Valami “aranykalászos gazda” tanfolyamot végzett most, hogy forgalmazhassa a palackozott borát. Őt mutatnám a tévében éjjel nappal, nem a győzikét.

  • Orsós Elemér
    2017 március 13
    2:35 du.

    Hozzáteszem, hogy a háztájiról a tagoknak és a szakembereknek egyaránt jó a véleménye, tehát nem nosztalgiáról van szó.

    Az éghajlathoz annyit írnék, hogy évtizedek óta gond a Homokhátság elsivatagosodása, ami vízhiányból fakad. Legalább ilyen régi egy Duna-Tisza csatorna ötlete, amit turisztikai célokra is lehetne használni (Hajózzon Kecskemétre!). (Trianonban elcsatolták tőlünk a Ferenc József-csatornát, ami a két folyót összekötötte.)
    Manapság ezt az ötletet a Jobbik hirdeti a politikai pártok közül, de nem nagy sikerrel.

  • Orsós Elemér
    2017 március 13
    2:35 du.

    Még annyit, hogy a háztáji nem önfenntartó. A lényege, hogy a tsz szakmai segítségével a családok ráálltak a munkaigényesebb zöldségek termesztésére magas színvonalon.

    Manapság a TÉSZ-ek lennének hivatottak ezt a feladatot betölteni, de nem sok segítséget kapnak az államtól.

  • charlie
    2017 március 13
    3:01 du.

    Ha Orbán megvalósította volna az Ángyán-féle vidékfejlesztést, akkor több ilyen jó példa lehetne.

  • Elemér, igaz amit írsz, még egy példával rá is segítenék. Ismerem a közeli Hunland céget, és a dolgozóit, napi rendszerességgel viszik a hazai sertéseket kamionokkal Hollandiába, mert a hollandok szeretik a minőséget. Cserébe kapunk egy kis pénzzel megfejelt holland disznót, ami olcsó, azokat hozzák a kamionok visszafelé, ellátva a magyar vágóhidakat.
    Meghülyült a világ.

  • Többeknek.
    1. A magyar mg. a KGST-n belül volt”világhírű” – vakok között félszemű a király. A hatékonyságával volt baj: egy dán tejtermelőben ugyanannyi marhát látott el 3 ember, mint itthon 90. Olcsóbb is volt az élelem (jövedelmekhez képest), mint itthon.
    2. HL!Igaz. A háztáji csak a nagyüzem segítségével életképes piaci szereplő (Nem hetipiaci.)
    3. Ángyán a soha meg nem valósult “kertmagyarország” álmát dédelgette.
    4. A magyar agrárexport legfőbb akadálya ma, hogy nincs egyenletes minőségű, elegendő mennyiségű, folyamatosan szállított termék. Kivéve tán a gabonát: ott sem mi vagyunk a janik: azon a piacon az USA, meg Kanada diktál. Ahogyan a MOL-nak is hiába van pár termelő olajkútja Algyőn, meg erre-arra a világban, az árakat a nagytermelők diktálják.
    5. A hatékony – és környezetkímélő – mg technológiával csak nagyüzem képes termelni. Erre van több módszer a világban. Az egyik, hogy csoporttulajdonosi szerkezetben (szövetkezetekben) termelnek. Itt a munkás egyben résztulajdonos is, beleszólása van a dolgok menetébe. Vezetőket ők választják, a bevitt tulajdonuk arányában részesednek járadékban, míg a jövedelem nagy részét munkabér formájában osztják szét. Kevesen tudják, de a szövetkezeti tagok a saját földjeik után kaptak járadékot: természetben, vagy pénzben. Takarmányt a háznál tartott állatoknak, mélyszántást a háztájiba stb.
    A másik forma a nagybirtok, amikor egy tulajdonosé (haszonbérlőé) a föld, tőle függ, hogy mi történik. A munkásokat napszámért foglalkoztatja, munkavállalói jogokról szó nincs. És ez a jobbik megoldás, mert ha közmunkásokat tart, akkor még azt a pici napszámot is a mi zsebünkből fizeti, hiszen a közmunkásbér a közös költségvetésből megy. Ez a jelenlegi kormány stratégiája. Ezért nem vásárolhat földet sem társaság,sem szövetkezet, nehogy konkurenciát támasszon a kormány által kinevezett földbirtokosoknak.
    Hogy ez tetszik a falun élőknek? Igen, úgy tűnik. Egyszerűbb azt szajkózni, hogy a magyar föld a magyaroké (mintha nem lett volna teljesen magyar a Bábolnai Állami Gazdaság, meg pl. a sikeres tsz-ek).
    De lám, mennyivel hosszabb elmondani ezt, mint piros-fehér-zöld pántlikát lengetni?

  • talalom
    2017 március 14
    10:42 de.

    Miért utálod a háztájit? Különben meg nem azt mondtam, hogy világhírű, hanem hogy “európai színvonalú”.

    A nagyszámú munkásnak egészen más oka volt, mint a munkaerőszükséglet, lsd. a Tátika topikban.

    A nyugati mezőgazdaság azt hiszed életképes lenne az állami támogatás nélkül?

    Ángyán a nyugat-európai mezőgazdaságot tekinti példának.

    Az agrárexport akadálya a mindenkori magyar kormány hozzáállása.

  • talalom
    2017 március 14
    10:42 de.

    Falun a Jobbik sokkal népszerűbb bizonyos rétegeknél, lsd a 2014-es választási eredményeket.

    A csókosok meg a közmunkások persze hogy a kormányra szavaznak, ezért tűnik népszerűnek.

  • talalom, a mostani adatok szerint 2010 óta 55%-al nőtt a mezőgazdaság kibocsátása és exportunk átlépte a nyolc milliárd eurót. Cél a húsz milliárdos felfutás. Szerintem ez megér egy “piros-fehér-zöld pántlikalengetést”.
    Magyarország nem csak a tömegtermelésben kiváló – például az EU-ban mi termeljük a legtöbb napraforgót – hanem a GMO-mentes és biogazdálkodásban. Ha egy spanyol Serrano sonka 200 ezer forint, akkor a minőségben hasonló magyar miért csak ennek egy tizede.
    Itt kell változtatni, hogy a kiváló áruinkat megfizessék. Persze vannak akik ellenérdekeltek ebben, de erre minden fronton fel kell hívni a figyelmet. (Négy Mancs és egyéb liberális felforgatók, lásd a kereskedőházak elleni támadásukat is)
    A belső piac uralma és az export növekedése megemeli majd az életszínvonalat a magyar vidéken is.
    Persze ehhez, az ez irányban elkötelezett kormányt kell megválasztanunk.

  • 1.HL! Honnan veszed, hogy “utálom a háztájit”? Csak azt mondtam, hogy nagyüzemi segítség nélkül nem képes eltartani a termelőt, és nem képes áruval ellátni a piacot.
    2. Charlie! Szóljál, hol 200 ezer a Serrano? Mert rögtön felvásárlom a sarki Lidl készletét, ahol 12 ezer kilója, fadobozba csomagolva pecsételve. Lehet, hogy 50-60 ezret is megadnának érte, ha 200 ezerért adják? Ja,én nem estem hasra tőle, nekem jobban ízlett a párom pácolta-füstölte saját. De ettől még lehet, hogy a nemzetközi piacon többen szeretik a kevésbé markáns ízű Serrano-t.
    Charlie! A “belső piac uralma” – főként, ha egy “ezirányban elkötelezett kormány” forszírozza, két következménnyel jár. (Ki van próbálva, mi majd 50 évig próbáltuk.) Az egyik az állandó áruhiány, a másik a monopolárak, amik érdekes módon sosem alacsonyak.Minden diktatórikus hajlamú hatalom álma: mert nemcsak tilthat, de olyan jótéteményekkel is élhet, hogy pl. húsvétkor “csökkenti” a sonka árát.

  • “az EU-ban mi termeljük a legtöbb napraforgót”
    😀 😀
    Hát arra szükség is van, elvégre Miviktorunk hogy szotyizhatna a focimeccseken…

  • Kedves Alma, az előítéleteim rabja vagyok, ezért egy fizika tanárnőt és a humort nemigen tudtam ezidáig összekapcsolni. De, örülök, hogy mégis van ilyen. Sziporkázhatna többet.

  • Orsós Elemér

    charlie
    2017 március 13
    3:19 du.
    “Meghülyült a világ.”

    Lehet, de az okos dánok biztos hogy nem, mert nekik van annyi eszük hogy, az ő génmódosított szóján és kukoricán, olcsón hízlalt disznóikat a tájékozatlan magyarokkal és hasonló keleti éhenkórászokkal zabáltatják fel!

  • Alma! 5:25

    Óriási vagy! 😀 x5

    Egy icipici technikai megjegyzés – nem kritika – a viccedhez.

    Jómagam az elvégre helyett inkább a különben-t használnám, sőt amikor majd továbbadom, így fogom interpretálni. Nem baj?

    .

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.