Egy amerikai rab vallomásai (1. rész)

2017 március 18 12:02 de.73 comments

Több mint 2,2 millió rab tengődik amerikai börtönökben. Kanadához képest hosszabbak a letöltendő börtönbüntetések és kevesebb hangsúlyot fektetnek a rehabilitációra. A harminc éves Justin O’Brien egy rab a sok közül Kentucky államban és immár egy ideje a levelezőtársam. Az amerikai börtönökben nincsen internet, viszont van egy belső email és telekommunikációs rendszer, amely fejlettségében a kilencvenes évekbeli világhálójára hasonlít. Leginkább így váltunk leveleket. Én megírom számítógépemen, 40 centbe kerül elküldeni és hétköznap néhány órán belül – miután átesik egy szűrön – levelezőtársam meg is kapja. Egy közös gépen olvashatja ezt el a börtönben és 15 perce van arra, hogy választ írjon. Ha hosszabb levelet akar írni, akkor a hagyományos postát választja. Az alábbi írás egy vallomás, illetve visszaemlékezés azokról a hónapokról – 2015-ben – amikor rövid időre kikerült a börtönből és hajléktalanok között élt Louisville-ben. A vallomást az eredeti angolból fordítottam magyarra. Justin javasolta, hogy osztjam meg olvasóimmal… (Christopher Adam)

Vagabond. Illusztráció: VG Venugopal.

Vagabond. Illusztráció: VG Venugopal.

Éppen egy megyei börtönből engedtek szabadlábra két év letöltött börtönbüntetésem után. Eldöntöttem, hogy egy új, pozitív irányba akartam terelni életemet. Ezért gondoltam úgy, hogy rossz ötlet lett volna hazamenni szülővárosomba. Egy teljesen új, friss kezdet kellett nekem leginkább. Ugyanakkor közel szerettem volna maradni fiamhoz, aki édesanyjával  - a korábbi feleségemmel – élt a térségben. Találtam egy józan élet otthont (ez egy amerikai-kanadai jelenség, lényegében egy ház, ahol függőségben szenvedő emberek laknak ideiglenesen – A szerk.), amely másfél órás távolságra volt szülővárosomtól, de pusztán húsz percnyire fiamtól.

Egy fényes, napsütéses napon engedtek szabadlábra. Elvittek egy Greyhound távolsági buszállomásra egy előre kifizetett jeggyel, de készpénz nélkül. Izgalommal vártam, hogy megkezdhessem új életemet. Kaptam egy uzsonnát, amit a börtönben csomagoltak be nekem, de ezt át szerettem volna adni egy olyan embernek a buszállomáson, akinek nagyobb szüksége volt rá, mint nekem. De mint ahogy az gyorsan kiderült, senki sem akart elfogadni egy mogyorókrémes-lekváros szendvicset egy sápadt arcú, szürke tornanadrágot és fehér pólót viselő fickótól. Szóval végül a szemétbe került a szendvics.

Megérkeztem a Kentucky állambeli Louisville-be, ahol működött a sober living otthon. Nem volt semmilyen tulajdonom, azon kívül amit magamon hordtam. Felhívtam édesanyámat, aki a Western Union-on keresztül küldött egy kis pénzt és elindultam a távolsági buszállomástól az otthonig–összesen 17 blokkot sétáltam. Amikor megérkeztem, egy másik srác volt a szobatársam. Közös fürdőszobák és egy közös konyha volt a házban mindannyiunk számára. Amikor megérkeztem, arra gondoltam, hogy tulajdonképpen egészen jó ötlet megvenni egy épületet, sober living otthonnak hívni, aztán bezsúfolni oda harminc fiatalembert, akitől fejenként beszedünk heti 80 dollárt. A hely aligha szólt a józan életről…

Elmondták, hogy hétköznap 23 óráig, hétvégén pedig hajnali 1 előtt kellett mindig hazaérnem. Lényegében azt tehettem, amit csak akartam. Volt egy kötelező találkozónk minden reggel, aztán néhány Alcoholics Anonymous meeting, de ezen felül, bármit tehettünk.

Az egyik nap néhány srác a hátsó verandán”fűszert”, azaz szintetikus marihuanát szívott. Csodálkoztam, hogy ezt simán megtehették a sober living otthon területén. Gondoltam magamba, hogy simán elszívhatok én is párat, hiszen nem mutatkozik meg a drogteszteken. Szóval engedtem a csábításnak és én is elkezdtem szívni. De látod, az a gond, hogy nem gondoltam át eléggé. Régóta nem használtam marihuanát és a toleranciám alacsony volt. Ráadásul édesanyám és testvérem éppen az nap jöttek látogatóba, tehát nem is tudtam lefeküdni  és kialudni magamat. Annyira a kábítószer hatása alatt voltam, hogy a kerítésen támaszkodtam, azon imbolyogtam oda-vissza. Szerencsére, amire édesanyám és testvérem megérkezett, összeszedtem magamat.

Néhány hétig használtam ezt a kábítószert. Aztán amikor egyik este hazaértem egy Narcotics Anonymous meetingről, bementem a szobámba és láttam, hogy a holmim össze volt csomagolva. A tulajdonos elmondta, hogy ki lettem rúgva és azonnal távoznom kell. Próbáltam magyarázni, hogy nem ebből a városból származom, nincs itt senkim. De a tulaj jelezte, hogy ez már nem az ő problémája.

Tehát egy megtömött hátizsákkal egyszerűen elkezdtem sétálni. Az első éjszaka egy épület oldalán aludtam, mert az ott lévő konnektornál legalább fel tudtam tölteni mobilomat.  Másnap órákon keresztül céltalanul sétáltam. Elkértem egy cigarettát egy nőtől, aki látta, hogy hajléktalan vagyok. Mondta, hogy nem messze van egy szálló és hajléktalan központ, ott tölthetném az éjszakát és ott ingyen ételt is felszólgálnak. Aznap oda is mentem és kaptam egy ágyat. A felállás leginkább a börtönre emlékeztetett. De mivel nyár volt és meleg volt kint, arra gondoltam, hogy kint is aludhatok és így akkor gyújthatok rá, amikor csak akarok. Találkoztam egy fiatal srácccal a menhelyen és megkérdeztem tőle, hogy hol találhatok “fűszert.” Tudott egy helyet és ketten ott is hagytuk a hajléktalanszállót.

Néhány sarokra volt egy híd, a híd alatt pedig egy út, ahol kialakult egy valóságos falú. Egymás mellett sorakoztak a sátrak és az asztalok. Olyan volt ott mint egy nagy party–még olyanok is jöttek, akik nem is voltak hajléktalanok. Sokan egész nap a híd alatt fűszert szívtak. Volt amikor visszamentem a hajléktalanszállóra étkezni, de innentől fogva soha nem töltöttem ott az éjszakát. A szálló mellet volt egy park és sokan ott töltötték a napot. Egy Michela nevű lánnyal találkoztam ott és egyből úgy éreztem, hogy mi együtt leszünk. Nem csak hajléktalan volt, hanem alkoholista is. Alapvetően nem szeretem az alkoholistákat, de hát alig ismertem a városban valakit és jól elvoltunk egymással.

Michela megmutatta, hogy nyolc utcasarkon belül öt menhelyen szolgáltak fel ingyen ennivalót mindennap. Jobban étkeztem hajléktalan időszakom alatt mint egész gyerekkorom idején.

Amikor pénzre volt szükségünk, Michela felhasználta azt, hogy egy lány és  szinte mindenkiből sikerült kapnia aprópénzt. Mindig volt pénzünk alkoholra, fűszerre és dohányra. Egyik nap a híd alatt voltunk egy sátorban, amikor egyik percről a másikra megjelentek szociális munkások és pizzát osztottak ki közöttünk.

Találtam egy helyet, ahol ingyen lehetett ruhát mosni és ingyen lehetett fürödni. Összeismerkedtem egy fiatal sráccal és vele, valamint Michelával töltöttem napjaimat. Aztán a sráccal találtunk ideiglenes munkát, ahol a nap végén fizettek készpénzben, asztal alatt. De szinte egy centet sem kellett belőle költenünk, mert mindent ingyen kaptunk. Egy híd alatt éltünk, de zsebeink tele voltak pénzzel. Végül hetente három éjszakát mindig egy motelben töltöttünk, ahol kicsit összeszedtük magunkat.

Szinte egyszer sem nélkülöztem amikor hajléktalan voltam–ingyen ruhát, ingyen szappant kaptam. Minden ingyen volt. Elég egyértelmű volt látni, hogy így sokan elkényelmesedtek.

Ez körülbelül egy hónapig tartott, aztán Michelát letartóztatták, mivel elfogatóparancs volt ellene. Nagyon hiányzott nekem. Mai napig nem tudom, hogy végül mi történt vele. Aztán végül visszavonták a feltételes szabadlábra bocsátásomat és oda kerültem ahol ma is vagyok.

Tapasztalataim szerint sokszor a hajléktalan emberek jobb körülmények között élnek mint az alcsony bérért keményen dolgozó és havi számláikkal kínlódó amerikaiak. Tudom, hogy ez nem minden hajléktlalannal van így és tisztában vagyok azzal is, hogy nem általánosíthatok–csak saját történetemet mondhatom el.


Justin O’Brien

Kentucky

73 Comments

  • Amőbaélet. Céltalanul és igénytelenül létezik. Az első gondolata nem munkakeresés, vagy valamilyen képzés, hanem egy “fűszer”. Boldogságérzetet tudatmódosítóval szerez, és bármiféle “házirend” között rabnak érzi magát. Amőbaéletével elégedett.

  • Nem tudok érdemben hozzászólni, mivel nem élek arra. Viszont a leírtak alapján arra következtetek, hogy ott ez az életforma, hogy hajléktalan, egy bevett dolog. Lehet, hogy a periférián élnek, drogoznak, piálnak és csak akkor dolgoznak ha nagyon muszály, de ahogy a történet főszereplője is írta jobban éltek néha mint az egyszeri amerikai akinek keményen kell dolgoznia és szűkölködve nélkülözve él, miközben ezek a hajléktalanok ha nem is dőzsőlnek de hozzá képest királyok. És akkor most kezd felmerülni a kérdés? Ugyan kik és milyen meggondolások alapján finanszírozzák ezeket a hajléktalanokat? Ahogy irja is egyre jobban elkényelmesedtek. Két dologra tudok gondolni: először is sokkal nagyobb csoportban vannak mint azok akik valami bérkaszárnyában élnek.Nem kell attól félniük, hogy a tulaj egy szép napon kipakolja mert valami nem felel meg az elvárásainak, újra hajléktalanná válik. Valahogyan le kell kötni őket mert nagyobb és veszélyesebb erőt képviselnek mint a másik csoport. Bebizonyosodott, hogy ha kapnak élelmet szállást és néha munkát relatív kevesebb gond van velük mint a másik csoporttal. Sőt valószin az államnak olcsóbb hogy támogatja őket, és előfordulhat az is hogy könnyebb ellenörzés alatt tartani őket. Várom a folytatást

  • Nos, mielőtt bárki nekifogna a prédikációnak, hogy: Na, ugye, “ezekbe” kár a pénz…
    Megkérdezném O’Brian urat:Soha életében, gyerekkorában sem volt, ami érdekelte? Mármint azon kívül, hogy megtömje a hasát. Nem rajzolt, futott a legjobbak között? Nem barkácsolt ügyesebben? Nem volt kíváncsi arra, hogy kerül a film a vászonra, a kép a tévébe, a tej a dobozba? Hogyan lesz a képből festmény, a szóból vers? Az alaktalan fémtömbből motor, a girbe-gurba lemezből karosszéria? Hogy képes egy ápoló a saját súlyánál nehezebb beteget forgatni, emelni? Nem akart soha életében semmi mást csinálni, mint enni és kábulni?

  • “Szinte egyszer sem nélkülöztem amikor hajléktalan voltam–ingyen ruhát, ingyen szappant kaptam. Minden ingyen volt. Elég egyértelmű volt látni, hogy így sokan elkényelmesedtek.”

    “Tapasztalataim szerint sokszor a hajléktalan emberek jobb körülmények között élnek mint az alcsony bérért keményen dolgozó és havi számláikkal kínlódó amerikaiak. Tudom, hogy ez nem minden hajléktlalannal van így és tisztában vagyok azzal is, hogy nem általánosíthatok–csak saját történetemet mondhatom el.”

    Tisztes, jó magyar ( fajturul, és liberál-fasiszták egyöntetűen ) középosztálybeli reakciósok számára mindebből az következik, hogy a legnyomorultabbtól még az utolsó pokrócot is el kell venni ( hasonlóan a déli “határőrizet” szellemiségéhez, Hunniában és az USA-ban egyaránt ), véletlenül se egalitáriánusabb, szabadabb társadalmi viszonyok megteremtésére törekedni ( hanem az az elnyomottat a még nyomorultabb ellen uszítani ). Mindenesetre Obama távozásával vége az “emberarcú-kapitalizmus” álarcának, és a reakciós amerikai rendszer egyre erőseben a fasizmus felé menetel.

  • Ez a fazon is ugyanott folytatja, ahonnan kiemelték egy renoválás erejéig:

    http://www.youtube.com/watch?v=-HhWBovZXGM

  • Christopher Adam

    Eleftheria,

    Szerintem az a gond, hogy miközben a hajléktalanságnál látható jelenség a nyomor és a mélyszegénység, a minimálbéren gyereket nevelő egyedülálló anya (vagy apa) esetében talán kevésbé tudatosul a társadalomban, hogy hányan vannak közvetlen környezetünkben, akiknek már az is nehézséget jelent, hogy naponta háromszor étkezzenek. Sokan nem tudják, hogy stabil, középosztálybeli elővárosukban a jól öltözött szomszédjuk ingyen élelmiszerért áll sorba, amikor hetente osztás történik a helyi közösségi házban. Az ottawai katolikus egyházközségnél ahol dolgozom és ahol egy népkonyhát üzemeltetünk, naponta körülbelül 120-an sorakoznak vacsoráért, 17 óra és 19 óra között. A vendégeknek kevesebb mint egy negyede hajléktakan. A háromnegyedük kisnyugdíjas, rokkantnyugdíjas, mélyszegénységben élő ember, munkanélküli, pszichés problémákkal küzdő emberek, vagy olyanok, akik dolgoznak, de minimálbéres fizetésük arra elég, hogy kifizetik a lakbért meg a számlákat, élelemre viszont már alig.

  • Christopher Adam
    2017 március 18
    8:03 de.

    Tisztelt Chirstopher Adam,

    milyen igaz! De hát nem újdonság, hogy a keynesiánus kapitalizmus-modell utóbbi pár évtizedes reakciós hullám következtében történő erodálása egyben a középosztály erodálásához vezetett, amely további effektként némely országban ( hál’istennek Kanada talán ez alól kivétel ) már a demokratikus-jogállami berendezkedés, rosszabb esetben az alapvető emberi jogok – és humanista értékek – erodálásához… Sajnos “helyben vagyunk”… Kíváncsi lennék a Trudeau-féle liberális kormány képes ezen valamit érdemben enyhíteni.

  • Azt hiszem, élnek emberek, akiknek a képességeik csekélyek, és foglalkoztatásuk csak a legegyszerűbb technológiájú munkakörökben képzelhetők el, és ahol a legkevesebb bért fizetik. Egy ilyen embernek nincs kitörési lehetősége (mert hiányoznak a képességei), ezért a fizetése se lesz több, de ma élni szegénységben, teljesen mást jelent, mint jelentett 100 évvel ezelőtt.

    Ha valakinek van fedél a feje fölött, és a lakhelyén található tévé, hűtőszekrény, mosógép és okostelefon, ettől még tengődhet egyik hónapról a másikra, és bizony, akár sorban állhat a népkonyhánál 17 óra és 19 óra között.

    Az már egyéni elhatározás (és hajlam) kérdése, hogy ezt a csekély fizetést munkahelyen keresi meg, vagy munkanélküliként tarhálja össze.

  • Christopher Adam

    Drizari,

    Igen, csak a tragédia az, hogy mondjuk Ottawában egy hipermarketben vagy a Walmartban dolgozó kasszás keres óránként $11.40-et, ami havi bruttó $1.712 dollár, levonások után pedig kb. $1.350. Ottawában egy egy hálószobás bérlakás olyan $800-$900 a városközponton kívül, a havi tömegközlekedési bérlet $113.75 és egy egyszerű okostelefon minimum $45–ha a legolcsóbb szolgáltatást választjuk. Ha van otthon internet, akkor az plusz $50, ha a legolcsóbb megoldást választjuk. Ha a lakbér nem foglalja magába az áramot, akkor ez egy havi $50. Mindez együtt már több mint $1.100. Igy élelmiszerre, ruhára és minden egyébre marad havonta olyan $250 körül. Ez éppenhogy elegendő lehet, ha mindig csak diszkontos árut veszünk és ha nincs semmilyen nemtervezett plusz költség egy adott hónapban. Ha sztrájkolnak a busz sofőrök egy adott hónapban és taxival kell menni a munkába, vagy ha lerobban a kocsi és sok száz dollárért javítani kell, akkor már utcára kerülhet a minimálbéren élő kanadai.

  • Magam részéről, találom hozzá szólásával értek egyet!
    Minden egészséges embernek kéne már gyerekkortól egy bizonyos érdeklődés, tanulni akarás vagy ambíció, hogy életét megvalósítsa, külső segítség nélkül.- Akiben ez nincs, az mástól várja az eltartást, a túlélés lehetőségét. Sok ember az államtól várja, vagy mástól. A jómódút kritizálja és irigyli, aki talán nehezen megdolgozott javaiért..
    Ilyen embert nem tudok sajnálni.

  • Más, miért kell mindenkinek kocsi? Köztudott, hogy egy kocsi tartása mibe kerül, már a regisztráció is egy jó kis összeg, majd a benzin, a parkolás, garázs stb.
    Kanadában még érthető, mert hatalmas távolságok vannak, már a külvárostól a munkahelyig is esetleg. De Budapesten? Csak a státusz miatt fontos.

  • Chris, 8,03

    Mindaz, amit leírsz itt úgy módosul, hogy a lecsúszott, de egykor jobban élő, a gyermekét egyedül nevelő, a kisnyugdíjas, a minimálbéren tengődő, stb. nem fog beállni abba a bizonyos sorba, egyrészt, mert szégyelli, másrészt meg kevés olyan hely van, ahol naponta osztanak ételt és legvégül nincs annyi sor, amennyien ott állnának. Miért van ez így? Egyértelmű, mert nálunk nincs hivatalosan elismert szegénység, no pláne mélyszegénység.
    Magyarországon sem a szegénység beismerése és annak elismerése, hogy ez nagyon is létezik még nem általános, sem a segítés nem olyan természetes és tapasztalataim szerint nem azok segítenek, akiknek igazán nem okozna nehézséget.

    (Amikor még munkanélküliségem idején egy számokkal, ábrákkal illusztrált statisztikát nézegettem, majdnem leestem a székről, mikor rádöbbentem, hogy tulajdonképpen mutatóink szerint mélyszegénységben élünk éppen. (csak persze mindenféle fondorlattal és eleimtől tanult trükkökkel szinte bármiből ehető kaját csináltam, mindent kiszámoltam, beosztottam és megterveztem és a felnőtt gyerekeink felváltva küldtek hol pénzt, hol némi ennivalót, Vöröskeresztben dolgozó barátnőm ruhaneműt válogatott nekem. Legalább öt évig éltünk így és ha most visszagondolok rá, már nem is tudom, hogy is sikerült)

    (mondjuk taxiban én utoljára még az 1990-es években ültem, akkori fizetésem, nyomós indokkal megengedte)

  • Drizari
    2017 március 18
    9:47 de.
    Ezzel nem értek egyet! Én életemben kétszer kezdtem alacsony, gyári munkásként az életfenntartásomat. Egyszer Magyarországon, mikor is elvégeztem esti tanfolyamon a 3 éves Kandó Kálmán technikumot, hogy kikerüljek a munkás státuszomból, majd Kanadában is így kezdtem, de végzettségemhez megfelelő állást kaptam a McGill egyetemen , majd az Alcan Aluminium vállalatnál ismerősök kapcsolata révén.

  • Christopher Adam

    Gerti,

    Igen, sajnos gyakran szégyen párosul a szegénységgel és én is tudok olyanokat, akik ugyan rászorulnának olyan szolgáltatásokra, amint amilyeneket mi is nyútjunk hétköznap, de éppen azért nem állnak sorba, mert attól tartanak, hogy ott egy ismerős, vagy barát felismeri őket.

    Ezért kidolgoztunk egy megoldást, ami részben enyhiti a helyzetet. Ahelyett, hogy télen az utcán sorakoznának az emberek a bejárat előtt, az üres templomban várhatnak, hogy sor kerüljön rájuk, hiszen egyszerre csak max. harmincan férnek el az ebédlő részben. A nyári hónapokban pedig a plébánia bejárata előtti udvaron egy eléggé látványos kertet alakítottunk ki, rengeteg színes virággal, paradicsommal, paprikával és sok egyéb zöldséggel, illetve fűszerekkel. Tehát amikor várakoznak, az utcán elsétáló emberek sokkal inkább a szép, színes kertet látják, mintsem a népkonyha vendégeit. Többen mondták, hogy így kevésbé kellemetlen ott várniuk, hiszen már nem rajtuk van a fókusz.

  • Chris,

    ezekből a részadatokból se vagyok képes fölmérni a kanadai életlehetőséget, de úgy tűnik, ha egy házaspár, vagy élettársak a Walmartban dolgoznak, akkor a kettejük havi nettója $2.700 dollár, és ezzel – sejtésem szerint – tudnak már mit kezdeni.

    Ezzel szemben Magyarországon a minimálbér havi nettó 84.788 forint, ez két ember esetén havi (kerekítve) 170 ezer forint. Ebből itt megélni legfeljebb a szülőknél lehet, ahol nem kell fizetni semmi rezsit, és ezt a pénzt magukra költik élelemre+munkába járásra+ruházkodásra+telefonhasználatra.

    Ugyanis Budapesten egy egyszobás (40 négyzetméter körüli) lakásbérlet havi 100 ezer forintnál kezdődik, a rezsit (villany, víz, fűtés, a ház közös költsége) ezen felül kell még fizetni. Vagyis Magyarországon egy ember a minimálbéréből lakást sem képes bérelni.

    Vidéki nagyvárosokban nagyjából havi 70 ezer forint az egyszobás lakás bérbeadása és ezen felül pluszban a rezsi. Tehát egy ember vidéken sem él meg Magyarországon a nettó minimálbérből.

    Azt hiszem, Magyarországon azért ilyen magasak a bérlakások árai, hogy eleve ne jelentkezzenek olyanok, akik minimálbéres munkát képesek csak végezni.

  • Ha egészséges vagy, minden tőled függ hová viszed életedet.

    Ez a tapasztalatom és nem értek egyet azzal aki sír a rossz sorsa felett,.

  • Magyarországi helyzet viszont nagyon különös.
    Az üzleti árak vetekednek a külföldi árakkal, azaz hasonlóak, de a keresetek felére se mennek a külföldi keresők havi béréhez.
    Ezen kéne valahogy változtatni. Persze sajnos, a magyar általában úgy szeretne élni, mint az osztrák legalább, de nem bírja anyagilag.
    Viszont a probléma még ennél is furább. A létező vállalatok maguk nem bírnak nagyobb béreket adni, mert akkor nem tudnának létezni, vagy valami profitot elérni.

  • Christopher Adam

    Drizari,

    Egy házaspárnak valóban könnyebb–de ha jön mondjuk egy párezer dolláros fogorvosi számla – amit nem fedez az állami egészségügy – akkor ott is a hitelkártyához kell nyúlni. De Kanada alapvetően tényleg élhetőbb, kiszámíthatóbb ország – szinte minden szempontból – mint Magyarország. De azért szeretem árnyalni egy kicsit a képet, mert azt látom, hogy elég sok magyar él tévhitben azzal kapcsolatban, hogy milyen is az életszinvonal Kanadában és az USA-ban egy “átlag” vagy átlagon alul kereső dolgozó számára. Most már nehéz megszámolni, hogy hány magyarországi magyartól hallottam olyat, hogy itt tulajdonképpen kolbászból van a kerítés–ha nem is ezekkel a szavakkal, de utalva arra, hogy nálunk azért biztos és viszonylag kényelmes az élet. A valóság ennél sokkal bonyolultabb. Elég kemény és eléggé rosszul fizető munkával ugyan fel lehet építeni egy többnyire kiszámító, de nagyon szerény életet…egy oly annyira szerény életet, ami sok-sok ide tartó vagy ide látogató magyart megdöbbent, mert valahogy nem erre számítottak Észak Amerikában.

  • Chris,

    nem hiszem, hogy nálatok, vagy bárhol kolbászból volna a kerítés, soha nem is hittem. De! Gondolom, ahogyan növekszik annak a munkának a presztízse (mert szakképzettséget igényel), úgy növekszik az érte fizetett bér is. Ez így van Magyarországon is, csakhogy az ezért kapott pénz forintban nagyságrendekkel kevesebb!

    Példa: egy 7,5 tonnán felüli forgózsámolyos tehergépkocsival árufuvarozást végző sofőr idehaza nagyjából 250 ezer forint bruttó havi fizetést kap (ez nettóban havi 166.250 forint), ugyanez a kamionsofőr nemzetközi fuvarozásban osztrák vagy német munkaadónál megkeresi a havi 2500 eurót. Ez átszámolva nagyjából havi 775.000 forint!

    Budapesten a BKV már bajban van, mert sorra mennek külföldre dolgozni a buszvezetők. Ugyanez a helyzet a belföldi fuvaroztatóknál is, de nem sokkal jobb a nemzetközisztező Waberer’s-nél sem (Wáberer György tavaly nagy hirtelen eladta a fuvaroztató cégét), mert ott ugyan forintban megkereshetnek havi 300 ezer forint körül, de ami a nyugdíjfolyósító felé bejelentett és leadózott, az csak minimálbér! A többit külföldi kiküldetési napidíj címén fizetik, ami után nem kell adót fizetni az állam felé!
    (emiatt persze olcsó a Waberer’s kilométerenkénti fuvardíja is a megrendelők felé, és emiatt viszont élénken tiltakozik Ausztria, Franciaország és Németország , már szankciókban gondolkodnak)

  • György Molnár

    320 millió lakosra van 2,2 millió elítélt, nálunk 9,5 millióra 18 ezer (13 ezer helyen összezsúfolva).Az amerikai börtönök biztos kényelmesebbek, de szerintem sehol sem kellene kipróbálni….Rettenetes, hogy emberek milliói nem tudnak ellenállni a cigarettának, az alkoholnak és a kábítószernek. És ezek gyógyítása vagy ellátása a többi adó- és tb-fizető költségére megy.

  • Figyelő! Ahhoz, hogy valaki feltegye az általam feltett kérdéseket már gyerekkorában egy embernek, ahhoz kevés a “természetes” intelligencia. Ahhoz az is kell, hogy tudjon tápláló ételt – nemcsak krumplit meg tésztát) adni a gyerekének. A hiányzó intelligenciát pótolhatná a közoktatás, ahol nemcsak megőrzik, meg dresszírozzák a gyereket, hanem azt is figyelik: mire alkalmas, mire képes. Tanulságos lenne, ha Chris feltenné azokat a kérdéseket.
    Chris!Én sose gondoltam, hogy Nyugaton kolbászból van a kerítés. Amikor fiatalon távozásra gondoltam, mindig végigjátszottam:mi a haszon és mi a kár? Akárhogy számoltam, semmiféle gazdagság nem pótolta volna,hogy elvesztem a családom, (nem olyan KDNP-módra) az anyanyelvem. Ma már más a helyzet: bármikor elmennék, de idős vagyok, kinek hiányzik egy nyűg? Most bármikor hazajöhetsz (egyelőre), és a családod többet ér azzal, ha támogatni tudod, mintha itthon vegetálsz. Még egy dolog:nekem itthon fontos, mi történik a hazámban. Persze az is, hogy mi történik a világban. De vajon lenne-e jogom beledumálni, mit tesznek vagy nem tesznek a befogadó országban?
    Chris: a jótékonyság megaláz. Függővé tesz az adományozótól. A megaláztatás előbb-utóbb vagy dühbe, vagy az O’Brian úrnál tapasztalható minden mindegy,csak legyen fű,hogy elfelejtsem reakcióhoz vezet. Ne érts félre, most még szükség van rá, sajnos.

  • találom, mikor én gyerek voltam azaz a háború alatt, volt idő, mikor a bunkerben ki volt mérve mindenkinek 3 drb. főtt krumpli és egy hagyma a pincében. Több nem volt.A felszabadulás után sem sokkal több. Nem minden a táplálék, van lelki táplálék is, amire egy fiatalnak arra is szüksége van!

  • Hollósy Gerti

    Chris, az iskérdés, hogy ezt a szép és jól megtervezett szociális segítést kinek vagy minek a pénzéből, vagy állami pénzből végzitek-e.

    A finanszírozás lényeges kérdés.

    Itt a legtöbb ételosztást, gyűjtést stb. civil szervezetek és egyházak segélyszervezetei finanszírozzák, nem mondom, hogy nincsnek egyéb alkalmak, de amekkora a szegénység, ahhoz már kevés.

    Az empátia nélküli emberek szeretik azt mondani, nem sajnálom, mert ezért vagy azért lett szegény, meg hogy csak panaszkodik. meg jajveszékel. Ez nem egészen így van, ha már valaki szegény és rászorul, akkor egyszerűen segíteni kell.

  • Christopher Adam

    Gerti, a népkonyha költségeit (kb 175 ezer dollár évente) elsõsorban a szentmisén gyûjtjük össze a hívõktöl. Kb. háromnegyede a vasárnapi perselyben gyûlik össze. A maradék egynegyed katolikus szerzetesrendek és apácarendektõl (pl. a szociális testvérektôl) és magánadományokból származik.

    A népkonyhán kívül az egyházközség egy nappali menhelyt is üzemel nõk számára. Ez a program viszont elsõsorban önkormányzati pénzen mûködik.

  • Huha, akkor vasárnaponként a perselyekben összegyűlik 2000-2500 dollár adakozás.

  • Hollósy Gerti

    Kösz, Chris, nagyjából így sejtettem…

  • Christopher Adam

    Drizari, átlagosan 6.500 dollár kerül a perselybe minden vasárnap, évente olyan 340 ezer dollár. Ennek egy részét fordítjuk a népkonyhára, a többi az egyéb programokra, épület fenntartásra, menekültek támogatására, stb.

  • Chris,

    nálunk az állam fizeti az általa elismert egyházakat. A templomok meg külön szednek be pénzt a nyilvántartott híveiktől. A közvélemény nálunk úgy tudja, hogy a Hit gyülekezete szed csak pénzt a híveiktől, pedig szednek a katolikus templomok az állandóan “kuncsaftjaiktól”. Ezt onnan tudom, hogy a 3 házzal arrébb lakó szomszédasszonyt dugta a katolikus pap, és a nőt bízta meg havonta rendszeresen összeszedni a pénzt. Persze ezt a hívek rossz szemmel nézték és följelentették a papot, akit aztán az egyháza elhelyezett máshová.

  • Hogy vilagszeret az atalag tomegek eletszinvonala csokken annak egyszeru oka van.
    Ne feledd, hogy naprol-napra, oratol-orara mindenbol kevesebb letezik ezen a Foldon. Meg az oxygen molekulak szama is. Mivel hogy mi e-Foldon az u.n. reducing atmospheraban letewzunk. Csupan az emeberiseg, ill. emeberi lenyek szama novekedik naprol-napra, orarol-orara, stb.
    S hasonloan, amint az alacsonnyabb anyagiletuek szama novekszik, ugyanakkor, a magassabb jovedelmuek szam emelkedik, sot gyorsabban. Tehat a “kulombsegek tovalodnak nagyban.

    Masodik ok az amerikai “szegenyseg” esete. Ne feledd, hogy nem kevesebb mint 47 million amerikai el az u.n. sgely-rendszeren. A “welfare” rendszer. Amint az novekszik, amodon a dolgozo es adofizetok terhei novekednek. Mint egy on-pusztito atok.
    Sajnos, a politikusok tudatosan es celzatosan dolgoznak annak elolenditesen. Mert akinek a lete a politikusokon fugg, az minden celjakent ismetelve szavaz arra a politikus, vagy partra amely ot taplalja,fizeti.

    Oriasi problema ma, de nem csak az USAban, a kabitoszerek szelesterjedese. Nem rendkivulli hogy meg az also elemi-iskolasok is gyakoroljak. Manapsag, allamok lakossai egymasutan szavazak meg a kabitoszerek jogos szeleskoru lehetosegeit. Talan, mondhatnak hogy ez is a “democracia” atka.

    Oriasi a borton-totelekek szamai az USAban.Magassabb mint barhol a vilagaon. A buntettekm fo-okozoja, ismet a kabitoszerek szeles lehetosege es alkalmazasai.
    Tobb es tobb allamok lakossai szacazzak meg, vagy kovetelik a bun-kovetesek elleni az u.n. 3 trajk es te megy orokke a bortonbe. Mivel az bunozok 5%-a koveti el a buntettek 50%-at. Tehat az.u.n. fotgo-ajto elleni lepes, csokkenteni a buntettek novekedeseit.

    De mind a fenti adottak eredte lenyegeben a vilag emberilenyek tulszaporodasainak az oka.
    Peldakent irom, mikor en fiatal srac voltam, a vilag lakossag a 2 billio kuszoben alt. Ma, 7 es fel billio.
    Duplaja lesz 40 evmilva. S mi lessz az 2100-re? Ame nem sokkal a jovoeben. 25-30 billio ? A “szakertok” allitasa hogy 10 billio max. amit a Fold kepes eltartani.
    Tehat mit fognak unokaink, nagy-unokaik tenni akkor. Ok hogyan fognal kepesek eletetnyerni ?

  • Na ez már valami, hogy a kezdeti szegény-ellenes középosztálybeli előítéletek után valami diskurzus kibontakozott a társadalmi gazdasági viszonyok hatásáról arra, hogy ki milyen életpályára terelődik. Szerintem idevág ez a kitűnő elemzés is:

    http://ujegyenloseg.hu/az-eszaki-modell-relevanciaja-magyarorszagon/

    …ezek szerint Kanadában is releváns… Biztos, hogy nem menne tönkre példának okáért a Walmart, vagy a kanadai szövetségi állam csak azért, ha a melós havi fizetése a levonások után nem 1300 hanem legalább 1700 dolcsi lenne, ha pl. Észak-Nyugat Európa országaiban futja legalább 2000 euró körüli átlagfizetésre… A szociálpolitika által pedig a társadalmi mobilitás elősegítésébe ( “a humántőke” fejlesztésébe ) nem hogy nem megy tönkre egy társadalom és gazdaság, hanem éppen ellenkezőleg; de a létező magyar középosztály, kispolgárság a szélsőségesen tőke barát, tudományosan réges rég meghaladott neoklasszikus közgazdaságtani dogmák ( primitíven leegyszerűsített formájának ) hatása alatt van, a bolsi-államkapitalista rezsim propagandájának eszmei, logikai árnyaltságához hasonlóan.

  • Kanada gazdasági erejének ( de még a tehetős középosztálybeliek otthonteremtését támogató Magyarországénak se ) egy szociális bérlakás program se hinném hogy túlzott problémát jelentene, amelyben mondjuk a ( legalább 1700 dollár körüli ) minimálbéres melós havonta mondjuk a szabadpiaci 8-900 dollárhoz képest csak 5-600 dollárt fizetne. Így már mindjárt más életminőség válna lehetővé… Persze nyilván a mindenkori néphülyítő (sokszor szélső-)jobboldalt finanszírozó Trump-féle oligarcháknak az ilyesmi nem bolt…

  • Klárika,
    Neked csodálatos gyerekkorod volt.3 darab krumpli naponta?A gettóban nem is ismertem azt a szót,hogy “krumpli”.Naponta két kocka frankkávét(kb.1 deka darabja)majszoltam szárazon,mert víz sem volt az utolsó három hétben.Mosakodásról valójában csak a váci-úti fertőtlenítőben lehetett szó a háború befejeztével, mivel a scabias engem sem került el.Mindezek után,normális gyermekkor,sport és szakma tanulás következett.Soha nem irigyeltem másokat.Ma különösen nem.Mindezt saját erőből,erős akarattal a jövő életre felkészülve.Tehát hálás lehetsz a három krumplis gyerekkorodért.Ha ivó víz és még mosdó víz is volt, akkor bizony Neked fogalmad sem lehet az 1943-44-es évekről. Azért,ha jól odafigyelsz észre veheted,hogy még Téged sem irigyellek.

  • Bendegúz, szépen összefoglaltad, sajnos minden szavad igaz.

  • @ talalom; Valaszolva nagyon actualis kerdesedre, a valasz sajnos hogy NEM. Sajnos az amerkai allami kozoktatas hivatalos celja hogy ” megfelelo valszopolgarokat neveljen”. S nem hogy kepes, ertelmes, felelossegteljes allampolgarokat kepezzen az elet kuzdelmeinvel szmbeszalni sikeresen.
    Az eredmany ma, elerte a celt. Ill.az eredmenyek ma a kitizott celok sikerei, inkabb ,sikertelensegei.

  • Eleftheria
    2017 március 18
    4:29 du.
    A miniálbéres is többet keres szerintem, a fenti összegnél, és ma már bizony az 5-600 dolláros lakás nagyon szegényes lehet. Sajnos a lakbérek igen magasak a nagy városokban, és kis fizetéssel, nyugdíjjal nehéz megfizetni.

  • Bendeguz79
    2017 március 18
    5:59 du.
    Van igazság abban amit mond, de akkor mégis hogyan lett az USA a világ leggazdagabb országa?

  • Kedves Bendegúz!
    írod:
    “Peldakent irom, mikor en fiatal srac voltam, a vilag lakossag a 2 billio kuszoben alt. Ma, 7 es fel billio.
    Duplaja lesz 40 evmilva. S mi lessz az 2100-re? Ame nem sokkal a jovoeben. 25-30 billio ? A “szakertok” allitasa hogy 10 billio max. amit a Fold kepes eltartani.
    Tehat mit fognak unokaink, nagy-unokaik tenni akkor. Ok hogyan fognal kepesek eletetnyerni ?”
    _________________________

    Az evoluciónak vannak eszközei…

    _Először is a háború. A háborúkat általában azért indítják, mert egy népcsoport többet akar. Nyilvánvalóan azért, mert a túlszaporodása miatt nem jut neki elegendő a társadalom által megtermelt javakból. Egy jól funkcionáló háború végére a lakosság felesleges mennyisége meghal, a többiek megint összhangban vannak a megtermelhető javakkal. Nem minden háború ilyen, valószínűleg az I. világháború még nem állította vissza a megfelelő viszonyokat, ezért tört ki 20 év után a második. Ha a hidegháborús évekre gondolok, ez a háború is épp hogy csak elérte a célját. Ha a tudomány, és főleg a technika nem fejlődött volna utána robbanásszerűen, már túl lennénk a III. Világháborún is. Mára azonban nyilvánvalóan megint a lehetőségeink határainál vagyunk, ezért a tömeges migráció…

    _Másik lehetősége az evoluciónak a világjárvány. Tömegesen turistáskodunk, mindenhová elvisszük a csírákat. Ráadásul az emberek elbízták magukat, mára sikk, hogy nem oltatják be a gyereket. Szerintem igencsak ennek a veszélynek a partján táncolunk…

    _A harmadik eszköz a leggonoszabb, mert az emberi test és lélek elfajulásáról szól. Ez minden túlszaporodott élőlénynél előfordul, egyes biológiai kisérletek azt mutatják, hogy a környezetben élő hasonló egyedek száma szabályozza. Gyengébb genetikai adottságok és rosszabb immunrendszer (sokkal több technikai és kémiai segédeszköz kell a magzat, az újszülött életben tartásához), tömeges pszichológiai ártalmak (gyógyszerfüggés, céltalanság, homályos félelmek, stressz, depresszió, halálvágy)

    Az igaz, hogy a fenti hatások ellen némileg hatásos a születésszabályozás, azonban mivel a kevesebb gyerek egyben több orvosi beavatkozásal is jár, az így létrejövő nemzedék is gyengébb lesz (mert minden tervezett emberi beavatkozás szükségképpen torzít a teljes képen).

  • Bocs hogy helyreigazítok, de billiárdan még hál az Istennek nem vagyunk. Milliárdan helyesen. Vagyis a millió tízszerese. De, hogy billiárdan leszünk majd azt kötve hiszem. Még akkor sem ha Erdogan felszólítására “bosszúból” a muszlim nők minimum öt gyereket fognak szülni. Először is nem valószin, hogy egyszerre, mert ötös ikrek nagyon ritkák manapság. Jöhetnek járványok, háborúk és van természetes halálozás is. Nem muszály hozzá sem dzsihád, sem keresztes háború. Viszont olyan dolog, mint a természet jelen állapotának megörzése, és az élelmiszerek valamint a tiszta jó minőségá ivóvíz mindig is meghatározója lesz a népesség alakulására. És ez pedig nem részben, hanem teljesen az emberektől függ.

  • @ Figyelo;
    “Hogyan lett a USA a vilagleggazdagabb orszaga’?
    A valasz arra rem egyszeru, bizonyara tutod azt te is, csak nem gondolkodtal egy percig.
    Szegeny Nagyapam szokta emliteni meg a haboru elotti idokben is. Hogy Eszak-Akmerika dus-gazdag terulet minden termeszeti kincsekben. S a gazdasagi es a kivallo penzugyi lehetosegek rem gazdagittotak. Azert veelte regen hogy a Nemet haborus celok kudracaba menoek voltak. Az valova lett.

    Az Angol gyarmatositas az eszak ameriban adta a legnagyobb lehetoseget barkinek is a sikereskedesre. Nagy hoditok voltak a Spanyolok is, de nem sokra mentek valojaban.
    Gyakori pelda a USA-ban pl. hogy 2 evszazadon at tulajdonukban volt Californis, de az aranyat soha nem talaltak. Miert nem. Mert a lehetosek nem leteztek a tomegeknek. Miutan California amerika resze lett, majdnem rogton az aranyat talaltak.
    A termeszeti , penzugyi, gazdasagi leetosegek adtak azt meg. Sajnos persze, a sok rossz politikai hatarozatok, haboruk, eladosodas rengeteg problemakt okozott. Kezdodve as a Viet Nami habou idejetol. LBJ “Guns and butter” politikaja, hasonloan adott ahoz a “great society” programm, amikert maig is fizeunk.

  • @ Avi ben Guria.
    Az angol-szasz nemzetek modjai szeritn EZERxMILLIO az BILLIO.
    A Continensen az MILLIARD-nak veve,ill nevezve.
    Velnem hogy Canada is Angol nyelvu nemzet, meg ha sok is a Francia nyelvu.

  • Kedves Alma;
    Sokak veltek regen, de nagyon tevesen ,hgoy a haboruk csupan a lakossag szaporodasnak csokkentesei miat voltak celszeruen. Persze az rem teves felfogas volt mindeg !

    Haboruk a gazdasagi okobol, illetve celokbol votak okozva mindeg. Reg-idokben is, de kulonosen az iparosodas idejetol csupan gazdasagi celokbol, ill. okokbol.

    Iparilag fejlett nemzetenek elkerulhetet;en szukseguk van a PIACRA. Portekaikat muszaj eladni.
    Hasonloan szukseguk van a nyersanayg megszakitatlan letere.
    Azet volt Nemetorszag, mondhatoan kenyszeritve a ket vilaghaborura.
    A piac es a nyersanyag. Manapsag ugy szinten az olcso munkaero.
    Azert lett ismet a problema kelet-europaban. Nmetorszag terjeszkedni kenyszeritve a “piacokert”. Az pedig kelet Europa. Ugy szinten Ukrajna, mind a tobbi keleti,u.n. volt ssocialista orszagok.
    S mi tortent a communismus csodje utan? Nyugati bankok, fokent Nemet bankok vasroltak mind az orszagok gazdasait. Persze a volt communista vezetok adtak azt el. Most azok a Rivieran mnelegitik seggeiket. De a azon nemzetek kozgazdasait, az ujj tulajdonosok (a nemet bankok es iaprvallalatok) egyszeruen lezartak. Megszuntettek a versenyzes lehetosegeit, igy potekaikat szabdon ,minden helyikeszitmanyrk nelkul arusitjak.

    Meglatasok a jelen adatokbol,ill. helyzetbol, hogu Nemetorszag lessza a jovobeli problamak okozaja ismet.

    Ne feledd, Krup irta “emlekezeteben”, amig a Spanduban ult, hogy “megvasaroltuk Hitlert”. Igen, Hitlet otletei, nem csak nepszeru lett a koz-neppel, az elvesztett teruletek visszafoglalasa es ujra felfegyrzes” hanem az kivallo uzleti lehetosegge valt a bankjarok, iparmagnasok celjara. Ami ma is egyenlo.
    Nmetorszag ma is egy hatalmas “fegyverkeszito es exportaalo” ipar.

    A feudalis idokben a foldteruletek szerzese volt a cel, Ma a penzugyi es gazdasagi cel a haboruk inditoja. S nem a lakossag csokkentesei !!!

    Pl. az USA-ban, a AMA ( American Medical Association)hosszu idokon at az orvosok szamainak korlatozasat alkalmazta a nepszaporodas lassitasanak celjaibol. Persze, amikor az abordalas torvenyes es jovedelmezo lett, azt az allaspontot feladtak.

  • Avi, Németország lakosságának 30%-a nem német, Ausztria munkanélküli ellátást élvezőinek 30%-a nem osztrák. Az arány naponta romlik. Ez az “öt gyerek” dolog életveszélyes, mert sem a német, sem az osztrák nők nem akarnak szülni.

  • @ Avi ben Giora;
    Sajnos, a problema meg a Muslim nemzetejkkel is hogy tul-szaporodtak. Az arab nok, szulnek gyermekekt azonnal amint csak teherbe eshetnek. A foldjeik, tul-kizsakmanyolva ev-ezredekn at. Szellemi fejlodesik elavault. A tomegek foldhozrgadt szegenyek. Az “Olaj”kincsek jovedelme nem segitik a tomegeket. Sok a kepzetlen, szgeny,megelegedetlen es haragban elo. Csupan a vallasi elem vezerelei oket. Ami csak “old meg az infidelt”.

    Sajnos a tulnepesdes nem mutat semmi lehetoseget a korlatozasra. Lasd Kina esetet. Mikor Mao gyozedelmeskedett, Kina kb. 400 millios volt. Evtizedeken at gyakoroltak, mondhatnank hogy eroszakkal kenyeritve az u.n. “egy-gyermek” politikai. De am Kina meg is 1,400 millio felett.
    S mit gondolsz, leheto az OROKKEVALO TOMEGSZAPORODAS ?

  • Avi Ben Giora
    2017 március 19
    11:27 de.

    Avi és mások bocs; de a milliárd magyarul ugyanaz mint angolul a billion, amely a millió ezerszerese ( tíz kilencedik hatványa, azaz kilenc nulla ) és nem tízmillió. Az angol billion magyar változatban billió ( a billiárd egy játék ha jól tévedek, he-he-he… ), de ez magyarul a millió milliószorosát vagy a milliárd ezerszeresét azaz a tíz tizenkettedik hatványát jelenti…

  • @ Almasi Alma;
    Csupan utolso paragrafusodra valaszolva;
    A US-beli APA ( Amerikai Pediatric Association) 59-60 evvel ezelott nagyban emlitve a gondokat hogy a modern medicine kepes eletben tartani ujszulott gyermekeket, melyek csak nehany evtizeddel, sot evvel elobb nem lettek volna kepesek letkepessegre. S hogy azok felnove, a re-produkalas idejere erve mi utodokat lettek volna letrehozni.
    Persze az az ido elmult. Orvostudomany, fokent a technika fejlodott arra a pontra hogy igen kepesek megmenteni, eletbentartani azon gyermekeket. S azok ma mar masodik, ill. harmadik generacioikat hozzak letre.
    De a valosag, hogy ma ,a magasabb eletkorok letere is, de az eletminosege nem novekedett. Csupan az evek hosszabbitva, s nem az egeszseges eletben, csupan a halal lett elmarasztva. Ugyanakkor, ma sokkal tobb a rakos, sziv, cukor, s mas betegsegekkel szenvedok szamai mint barmikor is . Az USA lakossaga oriasian tul-sulyu, sot meg a gyerekek min.30%-a is sulyosan tul-sulyuak.
    Tehat nem az “evolucio” hanem a technikai fejlodes hozta a lehetoseget.

  • gyuri10
    2017 március 18
    4:33 du.

    Mi az a franckávé?

    Amúgy az emberi szervezet legfeljebb egy hétig bírja folyadék nélkül.

  • Bendeguz79
    2017 március 19
    12:52 du.
    Nekem más a véleményem,. Az USA azért lett a világ leggazdagabb országa, mert az európai emberek java, krémje odament.
    Azokban hatalmas üzleti, gazdasági tudás volt és az emigránsok tették naggyá az államokat.
    Az arany csak egy bizonyos időben, egy bizonyos rétegnek nyújtott jólétet.

  • Ma egy gyári munkás jobban él ott, mint bárhol máshol,pl. mint egy mérnök.

  • Klárika, március 18 12:57 du.
    örülök,hogy megérkeztél az igazság világába.Először fordul elő,hogy Felszabadulásról írsz és nem OSTROMról.Metamorfózán estél át vagy tévedés történt esetleg egy Freudi elszólás?

  • hazai lámpa,
    először is mi zsidók vagyunk.Hirtelen emberi szervezetünk lett? A Franck kávé akkoriban egy kávépótlónak nevezett kb.15 centi hosszú 20 milliméter átmérőjű cégjelzéses papírba csomagolt 1 centiméterekre felosztott kávéízt utánzó rudacska volt.

  • gyuri, Budapest ostroma volt elég hosszú ideig, mikor is szétlőtték a házunkat a fejünk felett. Akkoriban, senki nem érezte a felszabadulást, inkább halálfélelmet érzett.

  • HL!Nyilván Frank kávéra gondolt. Magyarországon a hatvanas évekig méregdrága volt a kávé, de úgy tudom, a háború idején találták ki a kávé pótlására. Ez a “franck”egy kb. akkora pasztilla, mint ma egy pezsgőtabletta, csak vastagabb. Úgy tudom, pörkölt malátából készült, koffeint nem tartalmazott: Anyu nekünk, gyerekeknek ebből főzött tejeskávét.

  • Igen, az a CIKORIA- KAVEn volt ismeretes. Caffeen- mentes volt, mert arpabol volt keszitve. Egykanalnyi kavet egy csesze tejben, s eleg jo izuu “kavet” adott.
    Van az ma is itt a USA-ban. Nem emlekszem a kereskedelmi nevere. Mivel hogy caffen mentes a Szombatistak fogyaszthatjak.

  • Klárika,
    nem kell haragudnod az ostromló oroszokra.Ők nem azért harcolták végig Európát Sztálingrádtól Berlinig,hogy minket,zsidókat megmentsenek.Ez csak a harcuk mellékterméke volt.Azt pedig hagy ne magyarázzam el,hogy miért volt hosszú az OSTROM.Nehezen verték szét a németeket és magyar csicskásaikat. Azt pedig már néhányszor megírtam,hogy a szittya fergeteg Ukrajnában viselt dolgaiért nem minden nőt erőszakoltak meg(Neked eleinte csak egy,később két nagynénédet)és nem csináltak egy irtóhadjáratot az nagyon magas humánus szintű hadseregre vall.Azért pedig,hogy nem csináltak a háború megnyerése után egy a maradék magyarokból álló rezervátumot, valahol az Etelközben minden vasárnapi misén hálaadó imával tartoztok Sztálinnak és a Szovjet Hadseregnek.A halál félelmedért pedig hálával tartozol a vitéz nagybányai,kenderesi gyalogsági lovastengerésznek és hordájának,akik megtámadták a Szovjet Uniót és még Amerikának is hadat üzentek.Ilyen egyszerű az egész,de Te csak tekergesd a szubjektív érzelmeidet.Továbbra is kedvellek:Gyuri.

  • gyuri10
    2017 március 18
    4:33 du.

    Az én fiatalságom kicsit más volt. Engem elvittek 17 éves koromban az ÁVÓ-ra, mert Sztálint nem tartottam “istennek”. Majd egy éves fiatalkorúak börtönébe kerültem, ahol közbűnösökkel voltam bezárva, gyilkosok, betörők és utcalányok közé.
    Ennyit tapasztaltam az új rezsimben.

  • Klárika,
    ha ennyi volt az ifjúságod,akkor tényleg jobb lett volna egy etelközi rezervátum.Ott nem kellett volna Sztálinhoz,de még mindszentyhez sem imádkozni.Egyébkén nem közbűnösök,hanem köztörvényes bűnözők voltak akikkel együtt ültél.Remélem mind hazaszerető magyar emberek voltak.Kiszabadulásomkor a nagy turul börtönből a “forradalom és szabadságharc”alkalmából én is találkoztam velük Olaszországban.

  • gyuri10
    2017 március 21
    4:10 de.

    Az antiszemita magyarokat azért nem deportálták, amiért a náci németekre se dobták le az atombombát. Pl. az ártatlanok megkímélése vagy mert holló hollónak nem vájja ki a szemét.

    A szovjet kommunista partizánok halála (mind a négyszáz) meg lett torolva a félmillió magyarral, akit malenkij robotra hajtottak. A sok tízezer ukrán, aki a magyarok oldalán harcolt, vagy nem segítette eléggé a komcsi partizánokat, megkapta méltó jutalmát az atyuskától a háború után, ahogy a volgai németek meg a krími tatárok egy GULAG nevű üdülőtelepen.

    (számok hozzávetőlegesek)

  • talalom
    2017 március 20
    3:26 de.

    Azt is írhatta volna, hogy eldugott kaviárkonzervekkel bírta ki az utolsó heteket.

    Egyébként köszönöm mindenkinek a részletes válaszokat!

  • hazai lámpa,
    mivel majdnem telibe találtad az igazságot,hát most őszintén bevallom,hogy nem csak kaviár konzervekkel,hanem ragú levessel, paprikás csirkével,töpörtyűs túrós csuszával és francia pezsgővel ünnepeltem át nem csak az utolsó három hetet,hanem 44 március 19 től 45 január 18 ig az egész gettó időt.Utána lett rosszabb a helyzet mert a komcsilibsibolsik nem engedtek tovább dőzsölni.Ha pedig neked ez nem tetszik,nem leszel a barátom és a barátnőm sem.

  • @ Figyelo; Marc.17-i soraidra; IGEN, az volt a 19ik szazadfban ,De az elmult 40 eve nem az europaiak hanem a szinesboruek tomegei ozonlenek az USA-ban.
    Azert ma a “feher”-dolgozo-ferfi-adofizeto egyenek a kissebbsegben. Hasonloan nezunk ki mint Brazil.

  • gyuri10
    2017 március 22
    7:53 du.

    :D :D

  • gyuri10
    2017 március 22
    7:53 du.

    Bocsánat, ha félreérthető voltam. Nem az áldozatok szenvedését vontam kétségbe, csak a Münchhausen meséket. Három hétig víz nélkül, az ilyen történetekkel nem éred el a szándékod, a gettó nyomorúságának hihető bemutatását.

    A másik, hogy a Franck kávé nem tudom mennyire volt drága dolog, de igazi kávé nagyon keveseknek jutott. Máshol írtam, hogy kommunista propagandában a csóró magyar az a Horthy-kor áldozata volt, mikor rántott levesen él meg káposztán hús nélkül.
    De az itteniek beírása alapján ugyanez a szegény ember átalakul már egy kommenttel arrébb, aljas náci indok vezérli, mikor a zsidó embertől irigyli a jó életszínvonalat, pl. a kávéivást. Három boltoskisasszony c. filmben: “Beteg a nagyanyám, oszt kávét ihatnék” – mondja az unoka vásárlás közben, ami nyilván nem a mindennapos kávéivás szokását mutatja.

  • gyuri10
    2017 március 22
    7:53 du.

    Már bocsánat, de a gettó 1944 novemberben létesült. Addig a budapesti zsidók csillagos házakban laktak.

    Sokkal elfogadhatóbb lenne a történeted, ha nem akarnál nagyobbat mondani az igazságnál. A valóság is elég mellbevágó, hidd el!
    A zsidótörvények után sok zsidó elvesztette az állását, ez sokaknál azt jelentette, hogy alig tudtak megélni (1938!). Hidd el, el tudja képzelni az olvasó, hogy mit jelentett ez akkoriban!

  • Drága Alma és T.Bendegúz!

    Összességében tetszik a párbeszédetek, bár magam inkább állnék Bendegúz pártján a gazdasági hatás primátusát illetően.

    Míg Alma a tőle megszokott szellemességgel, sőt humorral az emberiség – biológiai – evolucióját ecseteli, kifelejti azt a tényt, hogy az ember, mint a teremtés koronája, onnatól fogva, hogy kő és csontszerszámokkal könnyíti a természetben megszerezhető javak megszerzését igazából . g a z d a s á g i . és ezzel együtt társadalmi evolucióba kezdett. Anélkül, hogy ezt így felfoghatta volna rálépett a kooperáció rögös , s mégis sokkal egyenesebb útjára, amelyet viszont már joggal minősíthetünk az emberiség evoluciónak. Tehát a pattintott, majd csiszolt szerszámú atyafiaink már egymástól függtek, akárcsak a mai ember, csak ez utóbbi jóval összetettebb módon.

    Ergo, a háborúk okakaként nem tekinthetünk egy tudatosan globális szabályozó szerepre akkor, mikor tudjuk, hogy a társadalmi mozgások mozgató rugója, ereje, eredetileg a “”"gyomor”"” agyra gyakorolt hatása, továbbá ennek a cselekedeteinkre gyakorolt permanens nyomás. Ez valami olyasmi, mint egy jármű szerkezetében a hidraulika, ahol a folyadék nyomása a gondolatot átvevő pedálnyomást . g y e g í t e t l e n ü l . továbbítja akár a fékpofákig, de mindenféle más, térben távolabbi (mechanikus) műszerhez ugyanúgy. (fizika :-) ) Társadalmi téren a hidraulika folyadék szerepét viszont az “”"éhség”"” játssza. Az éhséget nevezhetjük a szerzés örömének, vágyának, de kényszerének is.

    Bendegúz álláspontját először is éppen Alma által más megközelítésben említett I. Világháború szerepe támasztja alá, amikor a háborúkat mozgató erők gyökét korántsem valamiféle tudatos “emberiség-önszabályzó” rendszerben, hanem keményen, és joggal a gazdaságban, sőt annak komplex, minden bugyrában ható . n y o m á s b a n . jelöli meg. Mert éppen az Első VH volt az, amely “csodás módon”, egy szikrára ki tudott robbanni. Miért? Azért, mert annak résztvevői, szinte az összes résztvevő állam gazdaságilag már fel volt rá készülve. Addigra tehát kialakultak a katonai, ipari komplexumok, ahol a politikának márcsak tűzcsóvát kellett behajítani a felhalmozott fegyverek és a mindennemű más katonai eszközből felhalmozott máglyára…
    A népet, amelynek az ágyútöltelék szerepén kívül, még az volt szerepe, hogy “boldogan akarja” ezt a háborút, a politika mindenféle maszlaggal és mákonnyal zabáltatta, melyek kábító hatása aztán még a II.VH-ban is kitartott…
    Egy másik példát a két VH között – épp az első utóhatására – kitört gazdasági világválságot követő New Deal elnevezésű gazdaságpolitika, amelyben nagy szerepet kapott – kaptak – a katonai beszállítók megrendelései is. Bár fordítva látszik, mégis nagy a valószínűsége annak, hogy a megrendelő itt is inkább hadiipar és a hadsereg volt, mint az állam. Ugyankkor és eközben minimálisra csökkent a munkanélküliség [a munkásság bevonása és érdekeltsége], többszörösére növekedett a gazdaság prosperitása és óriási befektetések dagasztották tovább GDP-it… Amerika gazdaságilag rendbejött.
    A II.VH. még ennél is jobban felhozta az amerikai gazdaság mérlegét. A folyamatos állami megrendelések minden szempontból tökélyre fejlesztették a hadipari-gadasági komplexum óriási infrastruktúráját és szervezetét, ami lehetővé tette, hogy aztán a szövetségesekkel összefogva, sőt azokat segítve is közösen szétmorzsolják a náci fenevadat amelyet, tegyük hozzá, hogy egy másik* hadipari-gazdasági komplexum emelt magasba…
    Kedves Alma és Bendeguz79!
    Miután sikerült a kapitulációt hatalmas ember és földrészek anyagi áldozatai árán kicsikarni, ott állt az USA említett gazdasági függése a fegyvergyártás és a katonai megrendelések további kényszerű leállításának a “veszélyének” a kapujában, ami mitagadás, de a New Deal előtti állapotokat hozta volna vissza.
    Így aztán a sajnos a legroszabbkor elhunyt Roosevelt elnököt felváltó Truman pillanatok alatt – Churchill konkrét (fultoni) közreműködésével – meghirdette szintén győztes szövetségesük, a Szovjetunió elleni hidegháború doktrináját. Az ezt követő 45 év hidegháborúja mindvégig biztosította hadipari-gazdasági komplexum, és ezzel együtt az egész Amerikai gazdaság addig sosem látott prosperitását…

    És itt jön be “a saját farkába harapó kígyó” esete. :-D Ugyanis amikor éppen a hidegháború tehetetlenségi nyomatékra megszült Reagan doktrina (az űrverseny) hatására összeomlott a Szovjetúnió, ott állott szegény USA egy valamire-való méretű, a hadipari komplexum számára modern fegyverrendszerek, stb. m e g r e n d e l é s e i t . generáló . e l l e n s é g k é p . n é l k ü l.

    A hadipari-gazdsági komplexum pedig még ma is egy új – potens – ellenségkép kiformálása állapotában tapogatózik…
    ˙

    .
    *Az Interneten is olvasható részletes lista arról, hogy a náci Németországot még aháború alatt is az USA-ból tőkeerős cégek nemcsak nyersanyaggal támogatták…

  • Bendegúz79!

    CIKÓRIA = cichoria itibus var foliosum = KATÁNGKÓRÓ

    Pót-kávéja ennek a pörkölt gyökere megőrőlve.

    Tehát nem árpa.

    Üdvözlettel :-)

  • cukihara
    2017 március 23
    9:40 de.

    Manapság ezt már cáfolják a történészek, hogy az európai vezető politikusok tudatosan hajszolták volna a kontinenst az I. világháborúba!

    Hozzájárult a sajtó felelőtlen nacionalizmusa is, illetve a nemzetközi békéltető szervezetek teljes hiánya. A kormányok sötétben tapogatóztak a többi kormány elképzeléseit illetően. Pletykákra és teljhatalmú politikusok manipulációira támaszkodtak, pl. az angol, a német vagy az orosz kormány. Pl. Edward Grey angol miniszter volt ilyen szürke eminenciás, aki pont “csak” a lényegbevágó infókat tartotta vissza a kormánytól. Vagy a háborúellenes orosz miniszerelnököt éppen meggyilkolták “véletlen” pont a háborúba lépés szavazása előtt.

    Forrás: Christopher Clark, Alvajárók

  • Almási Alma
    2017 március 19
    5:10 de.

    Még szerencse, hogy nem vagy biológus! Reméljük, politikának a közelébe nem mentél soha, ha igen, akkor nem csodálkozom, hogy itt tart az ország.

    Esetleg azt is írhattad volna, hogy a Taigetosz nem is volt olyan rossz módszer, fölfért volna a többi rémregényed közé! Mi is a bizonyítékod arra, hogy te silányabb vagy, mint a nagymamád, de mi aztán még hozzád képest is selejtek vagyunk …. ?!

  • Almási Alma
    2017 március 19
    5:10 de.

    Olvastam az evolúciós pszichológiáról, de én nem emlékszem olyanra, hogy az emberi szervezet az elfajulással válaszolna a túlszaporodásra. A depressziónak pl. olyan oka lehet, hogy az anya ne gyászolja túl sokáig a beteg magzatot, de ez is csak föltételezés.

    Még Szendi is csak azt mondja, hogy a kenyér okoz mindent, de azt még ő se mondja, hogy ezzel szabályozza magát a közösség. Olyan lehetséges, hogy a fejlett orvostudomány életben tart olyan személyeket is, akik a régi világban meghaltak volna. Hogy ők mennyire örökítik tovább a betegségüket, ezt vizsgálta a Hitler által lejáratott eugenika, ha jól tudom.

  • hazai lámpa,
    amit Almához írsz azt hiszem az utolsó 8 szavad a 4 pont a kérdő és felkiáltó jel elég közel jár az igazsághoz. Vigyázz a szavakkal!

  • Ja, szerencse… (hogy nem vagyok biológus)… :D

  • gyuri10
    2017 március 23
    12:08 du.

    Nálam legalább nem hazugság a pont is a mondat végén.

  • hazai lámpa 11.15

    Hangsúlyozom, a háborúk kitörésének, azaz kiprovokált körülményeinek az oka a . t ő k e . természetéből adódó nyughatatlan igyekezet, amely létrehoz, gyárt jó dolgokat éppúgy, mint káros termékeket. Utóbbiak, csak a példa kedvéért, az anyahajó, az ágyú, a puska, a puskagolyó, az ágyugolyó, a mérges harcigáz, a harci repülők, bombáik és rakétáik stb. stb. stb.

    Az ilyen “termékek” békeidőben történő előállítása előbb, vagy utóbb akkora raktárkészletekhez vezet, amelyeket sürgősen mobilizálni szükségeltetnek… Ez a szükséglet jogosult körökben olyasfajta társadalmi nyomást idéz elő, mint – biológiai példával élve – az ozmózis, vagy ozmótikus nyomás…
    Hivatkozás: a napi események és a gazdaság prosperitása…

    Ez gazdasági törvényszerűség, amely nem kötődik kelethez, vagy nyugathoz, legföljebb gazdasági fejlettséghez…
    Épp ezért én nem állítottam azt, hogy az I.VH kitörésében csak a nyugateurópai konszernek és nagyvállaltok – bocsánat, mögöttük az államukkal – voltak érdekelve, hisz abban az Egyesült Államok legalább annyira, bár kicsit később, de szintén bele szeretett a gyors és automatikus profit szerzésbe…

    Annyit még elfelejtettem ismertetni, hogy az állam nemcsak a szükséges és folyamatos megrendelést biztosítja, nemcsak az eszmeileg megtámogatott (általában) demagóg propagandáról gondoskodik, de fenntartja a legfontosabb feltételt, a modern fegyverekhez szükséges szaktudással előkészített hadsereget is… Sőt, ha a létszám kevésnek bizonyulna, vagy a harcok folytán erősen “redukálódik” tartalékosokat, vagy sorkatonákat hív be… – A hadsereg maga a logisztika csodája, szinte vétek nem működtetni… :-)

    Demokratikusnak mondható államokban a hadsereg, a tábornokok (látszólag) alárendelt viszonyban kapcsolódnak a politikához, ám a fix munkaöri státuszuk határozott helyzeti előnyt, beleszólást, illetve sok kényes döntési pozíciót biztosít a számukra a négy-éves ciklusokra osztott politikai “hadszíntéren” kardoskodó, választott politikusokkal szemben… :-(

    .

  • Orsós Elemér

    cukihara
    2017 március 24
    9:54 de.
    (Nem dicsérlek szembe, mert Téged is lehurrognak, amiért orsós pozitivan értékel!)

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.