Deák Dániel – Tiltakozó nyilatkozat és felhívás a CEU ügyében

2017 március 30 9:50 de.24 hozzászólás

A módosítandó felsőoktatási törvénnyel (T/14686. sz. törvényjavaslat) a magyar kormány legalább három ponton intéz támadást a ”Central European University“ ellen:

– a CEU mögött nincs az új törvény által megkívánt nemzetközi szerződés, létrehozásának alapja ugyanis nem a magyar kormánnyal létrehozott külön formális megállapodás volt, hanem egyszerűen a vállalkozás és az oktatás szabadságából adódó törvényes lehetőség, amellyel élve egy New York államban szabályszerűen bejegyzett jogi személy felsőoktatási tevékenységet építhetett ki Magyarországon az ország javára és nemzetközi elismerést aratva;

– a CEU-nak nincs a bejegyzés helyén ténylegesen működő anyaintézménye, amit az új magyar törvény megkívánna, ami azonban New York állam joga szerint nem volt szükséges;

– a CEU Európai Unión kívüli munkavállalói a törvénymódosítás folytán egyszerűen nem kapnak december 31. után munkavállalási engedélyt Magyarországon, amire eddig bejegyzett felsőoktatási intézménynél munkát vállalóknak egyáltalán nem volt szüksége.

A nemzetközi szerződésekre rendeltetésüktől eltérő módon hivatkozni sajnálatos módon bevett eszköze lett a kormány oktatáspolitikájának. Az egyházi egyetemekre vonatkozóan pl. arra utalva biztosít a kormány külön elbánást, hogy az érintett egyetemek nemzetközi szerződés alapján működnek, ami pl. a katolikusoknak nem nehéz, ha a Vatikán Állammal való megállapodásokat nemzetközi szerződéseknek tekintjük. Magyarországnak szuverén joga előírni a felsőoktatási tevékenység megkezdésének feltételeit, a jogi szabályozás azonban nem lehet diszkriminatív. A jelenlegi törvényjavaslat egyetlen szereplőnek van címezve, hiszen pl. az Andrássy Egyetemet föltehetően nem érinti, amelynek működését ugyanis nemzetközi szerződés támasztja alá, amelynek alapján a felek eltérhetnek a hazai jog által előírt feltételek alkalmazásától. A magyar jogszabály a ”regulatory capture“ újabb esete, amelynek szenvedő alanya ezúttal egy nemzetközi hírű egyetem.

A CEU elleni támadás kihívás valamennyi magyar egyetemmel szemben, ami azért is sajnálatos, mert működésének évtizedei alatt a CEU mélyen integrálódott a magyar akadémiai életbe. Erőszakos eltávolítása a magyar akadémiai szektor súlyos vesztesége lenne, amit nem hagyhatunk. A CEU portfóliója ugyan nem teljes (pl. nem folytat alapképzést), de ahol képzést indított, azokon a területeken szakmai sikerekben (és persze anyagi eszközökkel való ellátottságban) egyértelműen a többi magyarországi egyetem fölé nőtt. A CEU sikereiből mindannyian profitáltunk, a CEU elvesztése mindannyiunk vesztesége. Hol fogunk pl. hozzájutni ezentúl olyan könyvekhez vagy tanulmányokhoz, amelyek eddig a CEU könyvtárában elérhetők voltak? Az állami egyetemek nyomorkönyvtáraiban bizonyosan nem.

A magyar kormány szuverén módon eldöntheti azt, hogy a magyar felsőoktatás területére kit ereszt be az Európai Unión kívülről és milyen feltételekkel. Sorompót állíthat azoknak, akik nem az Európai Felsőoktatási Térből jönnek. Nem jó üzenet azonban a tudománynak és a tanszabadságnak, ha a kormány harcot folytat szabadságeszmék ellen. A magyar kormány lépése továbbá barátságtalan üzenet azon államnak címezve, amelynek joga alapján a CEU jogszerűen létrejöhetett. A törvénymódosítással a kormány mindannyiunknak, akik a magyar egyetemeken jelen vagyunk, üzen: a kormánynak jogában áll a felsőoktatási intézmények működési feltételeit egyik napról a másikra önkényesen megváltoztatni, figyelmen kívül hagyva az intézményi autonómiát.

Csak nem a nyílt társadalom eszméjével van baja a magyar kormánynak? Vagy azzal, hogy a CEU nagy számban bocsát ki végzős hallgatókat a volt Szovjetunió utódállamaiból? A tudás, a demokrácia és a jogállam értékei mellett való kiállás vajon felforgatás?

Tényleg ezt kívánnák a magyar választópolgárok? Nagyon remélem, hogy nem. A civilizált világban elismert egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság nevében tiltakozom! Miért szólalok meg? Mert ma a CEU, holnap a Corvinus kerülhet sorra, és holnapután valamennyiünk életét megrontják és ellehetetleníthetik. Ti feleltek az összes bajért, polgártársak, akik hagyjátok a romlást. Ha megint szó nélkül elmegyünk egy újabb csonkolás előtt, mi következik még? Nem veszitek észre, hogy gyermekeink jövőjét veszi el tőlünk a politikai önkény?

Diákok, oktatók, segítő személyzet, szimpatizánsok, támogatóink és barátaink! Dékánjaink és rektoraink! Vegyétek birtokba az egyetemet, amely a miénk! Szabadítsuk fel egyetemeinket! Menjünk ki az utcára, ha kell! Kérjük a hazai és nemzetközi közvélemény támogatását! Mozduljunk, szervezzük meg magunkat, legyen az egyetem a szabadság szigete! Aki egyetért a fenti jámbor óhajjal, keressen meg, üljünk le, beszélgessünk, vitatkozzunk, és azután lépjünk az értékmegőrzés jegyében.

Budapesten, 2017. március 29-én

Deák Dániel egyetemi tanár,

Budapesti Corvinus Egyetem

(email: [email protected])

rtl-75678-04120700

24 hozzászólás

  • Még mielőtt itt is elkezdenek tüzet hányni a liberális gondolkodásra, jó ha tudják: a fogalomnak van magyar megnevezése. Szabadelvűnek, szabadgondolkodónak fordították anno, és így is használták. Lehet tehát szabadelvű – azaz liberális – a jobboldali, sőt a nacionalista is. Ez utóbbira Kossuth Lajos a közismert példa. Agyament hungaristák, gőgös „fajú” nácik joggal félnek a szabad gondolattól. Egyrészt ilyesmi nekik nincs – gúzsba kötik őket saját, megkövesedett előítéleteik, irigységeik, a teljes mértékben hiányzó érzelmi intelligenciájuk. Atavisztikus félelmük a szabadság bármely formájától. Jól példázza ezt a CEU ellenes törvény indoklása, miszerint „nemzetbiztonsági” okból kötelező a ma uralgó rezsim kiszolgálása.
    Csakhogy az intézmények szabadságát eltipró igyekezet nagyon gyorsan fordul a gondolat (meg az azt hordó ember) eltiprásának irányába. Még megérhetjük, hogy a műszaki egyetemen Széles titokzatos energiacellája kötelező tananyag lesz. A SOTE-n meg azt tanítják majd: az érszűkület kezelésére a mangalicazsír a legjobb…

  • „Csak nem a nyílt társadalom eszméjével van baja a magyar kormánynak? Vagy azzal, hogy a CEU nagy számban bocsát ki végzős hallgatókat a volt Szovjetunió utódállamaiból?”
    Ezt a kérdést annak a tízezer ukrán halottnak kellene feltenni, akik a fennkölt „demokrácia” eljöveteléért áldozták értelmetlenül életüket. Pedig csak egy sima hatalomtechnikai kísérlet zajlott, talán a nálunk kiokosított, CEU-s mozgalmárszakon végzettek vezetésével.

  • talalom
    2017 március 30
    10:48 de.

    Kossut elsősorban liberális volt, ami magában foglalja a nacionalizmust is (klasszikus liberalizmus).

  • Előérzetem szerint a felhívás csupán pusztába kiáltott szó lesz. Nem volt ez másként a legelső tiltakozásnál sem, pedig akkor az utcára mentek, sőt, a Parlament lépcsőjére is fölléptek. Mi lett a vége? A rendvédelmi dolgozókat senki nem támogatta. Rövid idő múlva megszüntették a szolgálati nyugdíjat és a tűzoltóságot, lett belőlük „katasztrófavédelem”. Majd következtek a rokkantnyugdíjasok. Szüntettek meg napilapot, fölvásároltak rádióadókat, kisajátították a köztelevíziót, nem tódultak utcára tiltakozni az emberek. Most sem fognak, még az egyetemekről sem.

    Aki elfelejtette volna, hat éve történt és keménynek nézett ki:

    http://www.youtube.com/watch?v=5UEjRww3Yho

    Ma ilyen demonstrációra senki ne számítson. Sorra kerül mindenki, bedarálja őt a pártállam.

  • Latszik hogy tobben atestek a lo masik oldalara.
    Aki hajlando almait, veszteni, s vernyomasat fevelyesre emeli, hat az talan meg is erdemli.
    a CEU egy teljesen magan intezet, teljesen magan tulajdon. Az allmi hatosagok „talan” lehet kotelessege hogy a felso-oktatas nivojat ellenorizze as bizponyitsa. No de aza eloirt szakeertok kotelessege. S ha a dolog arra kerulne, biztos vaagyok, s mindannyian biztosak lehettek abban hogy a Soros elvtars fogja a legikvallob s a legdragabb torvenyes szakertoket (ugyvedeket) alkalmazni, hogy nevet es tetteit vedelmezze.
    Az sajnos pedig a magayr adofizeyoknek kell majd a perek koltsegeit , sa „vado: ugyeszek zseveit tolteni ado-forintokkal.
    Remelve hogy nem fog ez az ugy odajutni. Nem hiszem hogy az lehetne. A politikusok lehetoleg csak dadjak a dolgot kihalni.
    Tehat aludhattok bekesen, a almoddjatok temaitokon szepen. Ez nem eri meg az aggodalmakat.

  • @ Hazai Lampa;
    Kossuth ketsegtelenul „nacionalsta” volt, sot erossen, de csak „magyar-nacionalista”. Mas nemzeteek, ill nepek alapveto celjait, erdekeit nam csak hogy elhabyagolta, de erossen ellenezte. Mina a mellett, Kossuth a rem ambicios es onzo politikus volt, mindenek elott. Ugy tortent hogy remesen elszurta a magayr nemzet, s ide ertve a kornyezo kissebb nemzetisegek alapveto erdekeiket.
    A tortenemli bizonyitak a tortenelem adatai. Kossuth allando vetekedsekben alt Gorgeyvel. Az utobbiakban, mutatve hogy „talan” Giorgey-t is a hatalom vagy osztokelte. Persze azt nem tudhatjuk ma.
    De tudjuk az adatokbol hogy me volt Gorgey elve, s kepessege. Minden alaklommal amint a Honvedsereg bajokba jutott a harctereken, Kossuth Gorgey=t le[ptette a parancsnoksagra. S amint a katonai helyzet javult, amit Gorgey hetek allatt kepes volt valtoztatni, Kossuth rogton levaltotta Gotgey-t.
    Az utokor, Kossuth-ot nemzeti hosnek valet, Girgey-t meg haza-arulonak. Habar Gorgey toltott 19 evet osztrak katonai bortonben, amikor Kossith meg meglepett.

    az amult, azon mi ma nem valtoztathatunk, de a baj hogy a magyar allandoan megismeteli ostoba hibait. Nem csak a Barsburgh hatalommal, ugy a nemet, mind a szoviet hatalommal valokban is. Ma hasonloan az EU meg a NATO-val.
    Igaz a mondas; Csatlos nep a magyar, as lessz mindeg !

  • Bendeguz79
    2017 március 30
    2:41 du.

    Kossuthnak semmi köze a szomszéd népekhez, miről beszélsz?

    Ha a hazai kisebbségekre gondolsz, akkor ott kétarcú a kossuthi politika. Egyfelől nem tagadja meg a polgári jogokat a kisebbségi személyektől, pl. nyelvhasználat. De a területi autonómiát felejtsék el a Magyar Királyságon belül. Illetve csak egy politikai nemzet van a liberálisok szerint: a magyar.

  • @ Hazai La,pa;
    Irtad; „Kossuthnak semmi koze a szomszed nepekhez, mirol beszelsz?”
    Eppen arra hivatkoztam, szepen elfelejtette, vagy nem valta azokat meltonak fuggetlensegukert mint a magayrokat?
    Vagy talan, nem velned a Szovakokat, Rutenokat, Romanokat, Szlovakokat, Szlovenokat, stb.stb. „szomszedoknak”?

    A problemad hogy ugyan ugy gondolkodsz mint Kosuth 150 eve.
    Megtagadta azon nepek letet is, nem csak nemzetisegi remenuyeiket.
    Sajnos a magayr soha nem volt kepes egyutt elni, egyutt-mukodni szomszedaaival soha, kulonosen a kozoeserdekert, a kozos vedelben.
    Mindazon nemzetek talan ugy veli mint a Moszkvaik, hogy Magyarorszag az oveke volt.
    Mindent vissza…Alaszkat, magayrorszagot vissza, stb, stb.

  • Turóczi Béla

    Deák Tanár Úr!
    Ritka kivétel a tiltakozó levele. Ötvenhatos műegyetemista vagyok, 80 éves mérnök, és szégyellem, hogy a mai középkorosztály ennyire behasalt a Staatsführernek.

  • Nem gondoltam, mégis megszólalt a CEU mellett néhány egyetem, még a BCE (Budapesti Corvinus Egyetem) dékányja is, pedig ő igencsak Orbán-közeli. Jó, esetében se a CEU mellett, se ellene, de mégis hallatta hangját, mivel épp tegnap írt alá számukra előnyös együttműködési megállapodást a CEU-val.

    A HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) viszont egyértelműen befeküdt az Orbáni politikai áramlatba. Ezt nem értem, ki hatalmazta föl erre őket?

  • A ” Balint” altal kozolt web-cimet mindenki olvasasara javaslom !!! Kattintsd !!!Megeri !!!

  • Bendeguz79
    2017 március 30
    6:18 du.

    Kossuth olyan rövid ideig volt aktív az országos politikában, hogy tök mindegy, mit mondott a szomszédokról. Egyébként az emigrációban a Duna menti népek Szövetségét propagálta.

    A dualizmus magyar külpolitikáját az jellemzi, hogy olyan nem volt önállóan.
    A Monarchiának volt egy közös külügyminisztériuma, amit Bécsből irányítottak. Pl. a boszniai osztrák (magyar) követnek jó dolga volt, mert a bosnyákok szerettek a Monarchiához tartozni. Viszont Belgrádban az orosz követ volt a cár, az osztrák a pária, mert minden szerbet a saját fennhatósága alatt akart egyesíteni a szerb elit. A horvátok a császár hívei voltak, de a magyar országgyűlés fennhatósága alatt álltak, amiből kezdett elegük lenni. A románoknak volt anyaországuk, amelyik Erdélyre ácsingózott, a szlovákok meg csak akkoriban indultak el a nemzetté válás útján.

    forrás, Christopher Clark: Alvajárók

    A magyar kormányok (ami a korszakban végig a Deák-párti liberálisokat jelenti) nemzetiségi politikáját az határozta meg, hogy a kisebbségek ne akarjanak az anyaországukkal egyesülni vagy kiválni önállóan, mert az a Magyar Királyság területét csökkentené.

  • hazai lámpa
    2017 április 1
    7:59 de.

    „Belgrádban az orosz követ volt a cár,”
    Azt akartam írni, hogy az orosz követ volt a SZTÁR.

  • ˙

    Talalom 10:48 >> HU DE JÓ << 😀

    .

  • @ Hazai Lampa;
    Irta; „Kossuth olyan rovid ideig volt aktiv a nemzet politajaban, hogy az tok mindegy.”

    Csodallom hogy hol ismerte a Magyar nemzet torteneteit, de az meg Kanadabn is talalhato az Internetten.

    Igen, Kossuth nem sok ideig volt aktiv vezetoje a magyar nemzeti politikanak, de sajnos, meg azon „rovid ito alatt” is remesen elszurta Magyarorszag, illetve a nepe lehetoseget egy fuggetlen nemzeti celokert.

    Marcius 15-i fiatalok, a Muzem kertbol, Petofi szavalata utan mentek csaszari hatalom kepviseloi szkhelyehez. A Nador, s csaszar maga is elfogadta a beadott koveteleseket.
    Magayrorszag az onallo Palmenti kepvisltetessel teljes onallosagat nyerte.
    Kossuth 200,000 fos nemzeti hadsereg emelese mint egy nyilt faduzenetkent vette Becs. S talan ki nem ?

    Nem csoda hogy a Horvatokat Becs rogton osztokelte harcra. Jelasich sikertelen volt, de hasonloan a magayr honvedsereg is. Mert engedte Jelasich sereeget tovabb masirozni Bacsfele. Meg le sem fegyverezte azokat a honvedsereg.Petofi ismert verse emleketethen magat arra;))

    Kossuth egyeni ambicija az uralomra volt az egyedulli mosdito oka. Minden alkalommal amint a honvedsereg bajokba jutott a harcteren, rogton Gorheyt kellet eloleptetni a vezetesre. De amint Gorgey gyorsan kepes volt a kudarcokat sikerekre vinni, Kossuth rogton levaltotta. Miert ? Felt a kepes katonai vezeto talan hatterbe nyomta volna ? Azt ma nem tudhatjuk. De tufjuk , hogy Gorgey allaspontja volt sokkal eszszerubb mint Kossuthe. Gorgey elve volt hogy Becset bekesmegeggyezesre osztokelni amikor a honvedsegek katonai elonyokben voltak, Mielott mas hadak, mint az Orosz hatalom kozbelepett volna.
    Na persze az ma „eso utan koponyeg”, de logikus gondolkodas amit a magayar soha nem tamogatott.

    Kossuth politikaja, egy veres masfeleves verontas, remes vesztesseg a hrcmezokon, s a huszesztendos „rem-uralom” amit a nemzet szenvedett. Tehat nem volt az „TOK MINDEGY”.
    Legalab is nem az orszag lakossaga reszere. Persze Kosuth meglepet rogton,vedte a sajat erdeket.
    S az utokor Kossuthot vlte, s veli maig is nmezeti hosnek, Gorgeyt pedig mint ‘haza0arulo’. De Gogey szenvedett 19 evet Osztrak katonai bortonben, Kossuth meg messzefoldrol kritizalta a hatramardt szenvedoket.
    Az sem volt am „TOKM INDEGY”.

  • @ Hazai Lampa;
    Ismet, A szerbeknek az Orosz czar volt a vedo-apjuk.
    A czar, nem csak az Orosz birodalom, de az Orthodox Katolisimz vedelmere volt fel-eskudve.

    Persze, s sajnos, Becs azt nem tudta, vagy nem velte jelentosnek. S oroszbirodalom , a czar eskudtt kotelesegge volt rogton Szerbia vedlmere hadbalepni.
    Az osztrak-magyar hadak nem voltak kepesek azzal szembe alnisokaig, sem a nemet hadi-ipar, a nyugati ipar-allamok, France-Britain, es USA, a nemt hadak,i;ll. nemet iparikepessegek keptelenne valtak. Annak eredmenye bizony meg a mai global-politikai helyzet veg-eredmenyei.

  • Bendeguz79
    2017 április 1
    4:25 du.

    Sajnos menet közben Bécsben meggondolták magukat, és V. Ferdinánd helyett az agresszív unokaöccsét ültették a trónra önkényesen. Nem mondom, hogy Kossuth szent volt, de a gyalázkodását teljesen feleslegesnek tartom.

  • Bendeguz79
    2017 április 1
    4:38 du.

    Az oroszok önkényesen kinevezték magukat a szláv népek védelmezőjének a Balkánon. Ez tisztán nagyhatalmi politika volt, ugyanis az ortodox vallást nem fenyegette semmilyen veszély akkoriban sem.

    Az osztrákok között több terv élt a Monarchia megmentésére. A később meggyilkolt trónörökös valamiféle föderációt akart volna bevezetni, amivel a magyarok nagyon rosszul jártak volna, de a többieknek kedvezett. Csakhogy a szomszédos országok nem bírták elviselni, hogy a véreikkel ne egyesüljenek egy kibővített hazában, így üdvözölték a Monarchia szétverését. Mivel a Habsburgokat régóta utálták a forradalmi országok, és az európai erőegyensúlyhoz se kellett többé a Monarchia, ezért az antant is asszisztált a szétveréséhez.

  • 2 Lampa;
    Francis-Ferdinand rem magayr ellenes volt, s pro slav, foknet a pro-deli szlav. Eszmei volt mint egy federacio alkotasa a szlavpok mteljes onallosgaval.

    A „birodalom” szetbomlasa a haboru vegevel tortent. 1918ban mind onallo nemzetkent leptek fel, S magayr hatalma folottik megsemmisult 1918-ban. A hatarokat a Varselesei beke szerzodes 1920-ban csak hivatalossa tette.
    Talan elfelejtette hogy 1919-ben a cseh es roman cspatok vonultak be magyrorszagra, a Magyarorszagi Szoviet hatalom ellen.

    No de mind az „eso utan koponyeg” ma. A baj hogy a magyar soha nem hajlando a multjabol tanulni. S aki a multbol nem tanul, a multat mindeg ismeteli.
    Az a Valosag ma is !

  • Bendeguz79
    2017 április 2
    12:36 du.

    1918 előtti évtizedekben az osztrákok a Lajtán túl megadtak több jogot is a nemzetiségeknek, pl. lehetett csehül beszélni a birodalmi parlamentben, igaz tolmács nem volt. Mégis otthagyták őket Benesék az első adandó alkalommal. Nem védem a magyar politikai elitet, de pont a nemzetiségi kérdésben nem tudja senki, hogy mit is kellett volna csinálniuk.

  • @ Lampa;
    Benes 1918 elott ?
    S a Lajtan tul?.
    Persze 1918 ek\lott csak a Kul-ugy, Penzugy es Honvedelm volt egyesitve. Belugyekbenm, s helyi igazgatasban mind onallok\ak voltak. De NEM onallo,fuggetlen nemzetek. Hanem Austria-Hungary resze.
    A Lajtan tun van ot (5) Osztrak megye ami 1918 elott Mgayriralysag eredeti ingaltana volt.
    Az az Osztrakoke lett mivel a lakossag tulnyomo tobbsege osztrak. Azt is maguk az osztrakok nyilvanitottak maghukeva.

  • Horváth György

    A Lex CEU kormánytöbbségi megszavazása után már csak azt szeretném kérdezni, hogy a Fidesz a könyvégetéseket mikorra tervezi?

  • Christopher Adam

    Horváth György!

    Nem lesz nehéz toborozni a könyvégetésekre a Fidesz szimpatizánsoknál.