Vígopera két felvonásban, magyar nyelven

Az Ezeregyéjszaka meséi és a 20. századi magyar vígopera találkozása az egzotikus Keleten – akár ez is lehetne az alcíme Farkas Ferenc művének, melyet ősbemutatója után éppen 75 évvel tűz műsorára az Operaház.

A történet egy nő kálváriája, küzdelme a hatalom ellen: Zulejka ártatlan férjét igyekszik kiszabadítani a börtönből, de a kádi és a vezír, a mufti igen nagy árat kér a férfi szabadságáért cserébe. Hogy ki nyer ebben a harcban, a szerző a nézőre bízza.

A produkció az Énekkari Művészek Minifesztiválja és a MagyarFeszt keretében kerül bemutatásra az Erkel Színház izgalmas helyszínén, a KAMRAktárban.

I. felvonás
Egy képzelt, ezeregyéjszakai városban a kádi fogadja a panaszosokat. Elsőként a szép Zulejkát engedik a bölcs bíró színe elé, aki férjéért, Hasszánért jött könyörögni: a férfi öklével torolta meg, amikor egy hatalmas sejk becsmérelte őt, és ezért koholt váddal tömlöcbe vetették. A kádi igazat ad az asszonynak, ám az igazságnak ára van: a bíró Zulejka „ékességeit” kéri férje szabadságáért. A fiatalasszony kényszerűségből úgy tesz, mintha elfogadná a feltételt, és a kádit otthonába invitálja aznap estére.
Miután a kádinál nem járt szerencsével, Zulejka a vezír elé járul panaszával. A vezír elismeri, hogy Zulejka oldalán van az igazság, de ő is csak azzal a feltétellel hajlandó szabadon engedni Hasszánt, ha az asszony „édessége” az övé lesz. Zulejka őt is randevúra hívja házába aznap estére.
A fiatalasszony a kenetteljes muftit is felkeresi, aki a Koránt lapozgatva meghagyja: ha Zulejka kér valamit Allahtól, akkor áldozatot is kell érte kínálnia, s ez az áldozat nem más, mint a fiatalasszony „virágos kertje”, melyet a mufti „közvetíthet” Allahnak. Zulejka a muftit is házába hívja aznap estére.
Az asszony gondol egyet, és az asztalosmesterhez indul, akitől még aznapra egy háromrekeszes szekrényt rendel. Az asztalos csak azzal a feltétellel vállalja a megbízást, ha az asszony „karcsú termetű fát” ad cserébe… Zulejka beleegyezik, azzal a kitétellel, hogy a szekrény három helyett inkább négyrekeszes legyen, és estére a házánál legyen.

II. felvonás
Az asztaloslegények elhozzák Zulejka otthonába a szekrényt. Az asszony egyedül marad, és ellenőrzi, hogy jól zárható-e mind a négy rekesz.
Megérkezik az első „jómadár”: a kádi, aki egyből a lényegre térne, de Zulejka ragaszkodik hozzá, hogy előbb intézzék el a hivatalos dolgokat, így a bíró gyorsan papírra veti Hasszán szabadságlevelét. Pecsétet üt az írásra, és már éppen csókolná Zulejkát, amikor kopogtatnak. Az asszony a szekrény első rekeszébe bújtatja a kádit, ráfordítja a zárat, majd ajtót nyit: a vezír és a mufti egyszerre érkeztek. A hadvezér és a szent ember belépnek a házba, majd Zulejkától külön-külön számon kérik, mit keres itt a másik férfi. A fiatalasszony ételt hoz, és a két udvarló épp versenyezni kezdene a nő kegyeiért, amikor ismét kopogtatnak. Zulejka bezárja őket is a szekrénybe, és beengedi az asztalosmestert, aki azonnal követelné a munkája „díját”, az asszony azonban nem elégedett az áruval: azt állítja, nem elég nagyok a rekeszek, hisz nem is fér el bennük egy ember, ahogy kérte. Az asztalosmester, hogy igazát bizonyítsa, maga bújik be a negyedik rekeszbe. Zulejka azonmód rá is zárja az ajtót, majd magához veszi a szabadságlevelet és elsiet.
Távollétében a négy férfi a szekrényben megállapítja: mindannyiukat kelepcébe csalta az asszony. Hogy kiszabadulhassanak, zajt csapnak, amire össze is szalad a szomszédság. Rémülten tapasztalják, hogy a szekrény beszél, s mivel azt hiszik, gonosz dzsinn szállta meg, tűzre akarják vetni. A nagy jajgatásra azonban kinyitják a rekeszeket, és derülten látják, hogy a kádi, a vezír, a mufti és az asztalosmester kuksol odabent. A négy pórul járt férfi bevallja: azért estek fogságba, mert vissza akartak élni hivatalukkal, és a férjéért harcoló asszony helyzetével.
Zulejka férjével, Hasszánnal tér haza boldogan.
„Tanuld meg tehát, jól eszedbe vésd, hogy az asszonyok eszén túljárni mily nehéz!”

(forrás: színház)

Évad szereposztás

Karmester — Strausz Kálmán

Zulejka — Töreky Katalin

Hasszán — Roska Dániel

Kádi — Bakó Antal

Vezír — Zsigmond Géza

Mufti — Fenyvesi Attila

Asztalosmester — Csiki Gábor

Három odaliszk — Kristóf Szabina / Kozári Andrea / Avedikian Viktória

Alkotók

Szövegíró — Kunszery Gyula

Rendező — Aczél András

Látványtervező — Lakatos Márk

Animációtervező — Bánki Ákos

Koreográfus — Nádasdy András

Dramaturg — Kenesey Judit

Karigazgató — Strausz Kálmán

Fotók: Gergely Bea