Ezt még a Szíriuszról is látni lehet

2017 július 24 11:20 de.10 hozzászólás

Az elmúlt évek teltházas operett gáláinak sikerei után az idei, immáron ötödik évben négynapos fesztivállá bővül a Budavári Palotakoncertek eseménysorozata. A Budai Vár Oroszlános udvarába 2017. augusztus 3. és 6. között beköltözik az operett mellett a klasszikus és a népzene is. A különböző műfajokat egy központi gondolat kapcsolja össze: az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés, történelmünk egyik sorsfordító eseményének 150. évfordulója.

palota-2

A rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatót Szalai Emese és Alekszej Dolbilov keringője nyitotta, megadva ezzel az alaphangot a továbbiakhoz. Az operetten túl magunk mellé kell hívni olyan műfajokat is – indokolta meg az eltérést a korábbiaktól dr. Vadász Dániel, a Budavári Palotakoncertek producere – melyek szorosan a magyar zenéhez tartoznak. A sorozatot augusztus 3-án a Nemzeti Táncegyüttes kezdi a Kiegyezés/150 című táncjátékkal. Utána, 4-én és 5-én következnek a hagyományos operett koncertek, majd 6-án csatlakoznak hozzájuk a Nemzeti Filharmonikusok, Hamar Zsolt vezényletével és Ránki Fülöp szólista fellépésével. Az öt évvel ezelőtti egynapos operett fesztiváltól mostanáig nem volt egyszerű az út. Ám egy ilyen rendezvényt már az a tény is jól indokol, ha meggondoljuk, hogy a XX. században hány kiváló zeneszerzőt adott a világnak Magyarország! Négy akkora névvel, mint Bartok, Kodály, Kálmán Imre és Lehár talán egyetlen más ország sem büszkélkedhet. Vannak Budapesten kitűnő produkciók máshol is, de egy ilyen nagyszerű hely, mint a Budavári Palota Oroszlános udvara, az egész város szimbóluma, vonzereje lehet!

palota-3

A programsorozat nyitányaként a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mutatja be Kiegyezés /150 című látványos táncszínházi előadását. A mű témája valóban az idén 150 éves kiegyezés. Rendkívüli dinamika, több mint 100 táncos, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága teszi varázslatossá az estét a Budai Vár gyönyörű környezetében. A darab ötven év történetét foglalja magában – mondta el róla a produkció koreográfusa a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán. A történészek máig vitatkoznak róla, elképzelhető tehát, milyen nehéz volt megfogalmazni a néptánc nyelvén. Kezdődik az aradi 13 tragédiájával, folytatódik a Deák – Kossuth vitával, majd megelevenedik a kor Pest-Budája, magyar táncokkal, palotásokkal, Strauss, Liszt, Erkel muzsikával, ám a mellettünk élő nemzetiségek virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodálatos zenei világát is bemutatják.

palota-4

Hogy augusztus első hétvégéjének súlyponti eleme mégis csak az operett lesz, arról előbb Sera Gösch és Dolhai Attila győzte meg a tájékoztató vendégeit, egy részlettel a Víg özvegy-ből, majd Maklári László, az Operettszínház főzeneigazgatója világította meg a szerkesztés elveit. A következő két napon, augusztus 4-én és 5-én ugyanis a Budapesti Operettszínház Sissi nyomában című nagyszabású operettkoncertje lesz látható a hazai operettjátszás sztárjainak előadásában. A műsor a magyar komponisták mellett, az első részben a bécsi operett világát is megidézi. A folytatásban helyet kapnak a Víg özvegy, a Luxemburg grófja és Offenbach: Kékszakál című vígoperájának részletei, valamint a legújabb, a Riviera girl dalai. A produkció kiegészül osztrák énekesekkel és a tavalyi Lehár-énekverseny díjazottjával, a kolozsvári Fülöp-Gergely Tímeával.

palota-5

Budapest igazán megérdemel egy ilyen színvonalú rendezvényt, mint amilyenné a Budavári Palotakoncertek kinőtte magát. A fény, a csillogás, megtetézve a csodálatos tartalommal, olyan magasságokba emeli a magyar kultúrát, amit akár még a Szíriuszról is látni lehet – hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor (KERO), a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője. Erre talán a legjobb bizonyíték a Riviera girl lehet, mely valójában nem más, mint a Csárdáskirálynő erősen amerikanizált, Broadway változata, és ami most a Kálmán Imre Teátrum nagy sikere. Az eredeti átiratot Guy Bolton és a világhírű angol szatirikus szerző, P.G. Wodehouse készítette, és száz évig nem játszották Magyarországon. Nálunk Závada Péter vadonatúj dalszövegeivel hódítja meg a közönséget. Amikor valaki meghallja majd Kerényi Miklós Máté előadásában a Mormon dalt, ne gondolja, hogy a nyári kánikula ártott meg neki. A zseniális új szöveg a többnejű nagypapáról ragyogóan illik a nem kevésbé zseniális Kálmán Imre muzsikához. A többi egyelőre maradjon titok!

palota-6

A rendezvénysorozat záróestjén, a Nemzeti Filharmonikusok mutatja be Magyar est címmel szimfonikus koncertjét, amelyet az együttes nemrégiben kinevezett zeneigazgatója, Hamar Zsolt vezényel. Liszt, Kodály és Dohnányi művei csendülnek fel; a szólista az ifjú zongoraművész, Ránki Fülöp lesz. Hozzá a műsorában most először szereplő Liszt: Esz-dúr zongoraverseny azért áll igazán közel, mert ebben a műben nagyon erősen tetten érhető Liszt magyarságtudata. A főtéma karakteréből ez azonnal kiderül, már az első pillanattól kezdve. Ráadásul a darab annak ellenére lett nagyon népszerű, hogy szerzője olyan forradalmi újításokat vezetett be a versenymű formájába, amik addig teljesen szokatlanok voltak. Ez a zongoraverseny, Liszt minden hangszeres tudását felvonultató remekmű zárja majd a koncert első részét, a másodikban Erkel, Weiner és Dohnányi egy-egy alkotása szerepel majd.

Révay András

10 hozzászólás

  • Legalabb valami nepszeru hasznalata talalhato a volt kiralyi varnak.
    Az megtapsolhato.

  • Christopher Adam

    Bendeguz,

    A vár már hosszú évtizedek óta „a népnek” nyújt kulturális élményt. Ott található az Országos Széchenyi Könyvtár, a budapesti történeti múzeum, illetve a Nemzeti Galéria. Tehát semmiképpen nem csak most találtak neki „valami népszerű használatot.” Mikor jártál utoljára Magyarországon?

  • Orsós Elemér

    Christopher Adam
    2017 július 24
    12:34 du.
    Az általad felsorolt intézmények tényleg kultúrális élményt nyujtanak, sajnos én az operett nevü népi mákonyt nem tartom annak, de ez legyen az én szégyenem.

  • Mr.Adam, mind amit irt az jellemzi hogy valoban koz-erdeku hasznalata van ma a volt kiralyi varnak. Nem ?
    A maguk elvtarsainak az uralama altt csak romokban alt.

    Csodallom mirt probal minden szot amit irok szemely ellenive celozni?
    Megjegyzesemben semmi olyan nem letezett.

  • Christopher Adam

    Bendeguz,

    miért írsz folyamatosan és oly bátran, amikor szomorúan alulinformált vagy, szinte minden Magyarországot érintő témában?

    „A maguk elvtarsainak az uralama altt csak romokban alt.”

    A Budapesti Történeti Múzeumot 1967-ben nyitották meg, a Nemzeti Galériát 1975-ben, az OSZK-t 1985-ben. A vár, illetve a palota rekontrukciója a hatvanas években történt.

    Lehet, hogy nem mindenki ízlése szerint történt ez a rekonstrució, de legalább egyszer miért nem veszed a fáradtságot, hogy valaminek utána nézel, mielőtt butaságot írsz?

  • Orsós Elemér
    2017 július 24
    1:24 du.

    Ha jól emlékszem, Szinetár Miklóstól hallottam egyszer egy elemzést arról, hogy bajban, diktatúrában mi-mindent lehet „kihozni” politikailag egy operettből is. Szóval, bízzuk csak ezt a színházi szakemberekre…

  • Christopher Adam
    2017 július 24
    1:35 du.
    „…de legalább egyszer miért nem veszed a fáradtságot, hogy valaminek utána nézel, mielőtt butaságot írsz?”
    😀 😀

    Hát mert reméli, hogy a még tájékozatlanabbak isszák a szavait, mint a nektárt…
    😀

  • MR. Adam, maga a moderator, mint jelezte azt ismetelten legutobb is a Ms. Gergely hozzaszpllasaval kapcsolatban is.

    Ami a volt Kiralyi palotat illetne, kepzelne talan hogy en majd rohanok oda meggyozodni arrol hogy mive lett, ill,hogy micelokra van az ma hasznalva.

    S maga mint a moderator mind a ket lapnak, a KMH es a HFP, bizonyara olvassa a bekuldott cikkeket. Tobbszor adott melyen kritizalo megjegyzeseket, torleseit soraimanak, s nehanyszor teljesen megsemmisitette azt.

    De a lenyeg, hgoy irtam mar parszor, ha nem is emlezzhet mindenki soraira. De hogy en utaztam oda 1990-91-ben , a rendszer-nevenek valtoztatasakor.
    Az nekem tobb mint eleg volt.
    Amit lattam, tapasztaltam, ugy a nemzet, s a varosok, kezdve Budapoest fizikai allapotarol, s hasonloan a lakossag tobbsegenek a magatartasaival. Az nekem elegendo volt egy egesz eletre, S nem tervezek masodikat elni.

    Mint emberi leny, s onnan eredve, egy bizonyos meretu solidaritast erzek a lakossag helyzetevel.
    S latva a vilagkorulli valosagot egesszeben, velem, azt fejezek ki, hogy velemmenyem es ohajaim szerint a magyar nep jobbat erdemelne. S miert lennek abban visszatartva?

    Eletfogytiglani meggyozodesem,hogy a magyarnep nem kevesbe kepesebb, szorgalmasabb mint barmi mas nep a vilagon.
    Azert iteltem el Kertesz Akos elvtarsanak a kifejezett velemnyeit. S inkabb azt gyalazatnak velem.

    A magyar nep problemaj csupan ,hogy mind azok alatal akik valaha is uraltak, ill. korlatoztak lehetosegeiket.
    Nem csoda hogy soha nem voltak kepesek elerni ohajaikat amit tisztan megerdemeltek volna a sajat veritekeik es veruk ontasaival mindeg.
    Az a minden magyar egyen teljes es korlatlan emberi jogai, lehetosegei a sajat ohajaik, kepesegeik alatal.
    Ha az nem korlatozva, akkor kepesek sajat minden problemaikat nmegoldani.
    Nem szukseges senki mas eszmejei, penze, s ketsegtelenul semmi beleszollas mas hatalmak, idegen politikai erdekek es eszmek kenyszerei.

    Na, oszinten Mr. Adam, mit talal abban elenkezesre meltot?
    Meg ha elvtarsai mind azt „huleyeseg”, „marhasag”, „baromsag”-nak is velik ?
    Elvezzek azert engem „hazug”, „gonosz” , sot meg „devil”-nek is nevezni. Remelem elvezik halalukig.

  • Azt sajnálom, csak, hogy úgy hallottam, leviszik a várból a Múzeumot. Remek kiállítások voltak ott.

  • Azt sajnálom csak, hogy úgy hallottam, leviszik a várból a Múzeumot. Remek kiállítások voltak ott.
    Sajnálom, hogy a fenti operetteket nem láthatom.
    Jól néznek ki a képeken.