Megnyílt a TITANIC kiállítás!
Budapesten a Király utca 26. szám alatt megnyílt a TITANIC kiállítás.
A közel 2300 négyzetméteren több száz eredeti darabot tekinthetünk meg a hajóroncsokról és a föld mélyéről felhozott tárgyakból.
A Titanic 1912. április 10-én indult első, és egyben utolsó útjára.
1912. április 15-én 2225 emberrel a fedélzetén jéghegynek ütközött, és elsüllyedt.
A katasztrófában 1512-en vesztek oda, köztük a hajó nagytekintélyű kapitánya,
Edward J.Smith.
A feltárt leletek közül megtekinthetjük a hajó technikai felszereléseit, a hajósípot, amit a kéménybe építettek be, a tengerészeti iránytűt, a rádióállomást, de láthatunk vízzáró ajtót – a hajót hosszában 16 vízzáró kamrára osztották, emiatt gondolták, hogy a hajó elsüllyeszthetetlen–, és a hajótörzs egy darabját a szegecsekkel.
Az utasok személyes tárgyait, ruhákat, ékszereket, gyógyszeres fiolákat, parfümös üvegeket, de láthatjuk az első osztályon utazók fürdőszobai berendezését, mosdótálat, éjjeli edényt.. Konyhafelszereléseket, teljesen éppen maradt több száz hőálló edény pár darabját, kávéadagolót és a betétet.
Egy külön tárlóban látható bőr utazóbőrönd, de épen maradt csizma, kesztyű, öltöny, pénztárca, papír és fémpénz.
Betekinthetünk egy eredeti állapotában felszerelt első osztályú kabinba, de láthatjuk a személyzeti szállás egy szobáját is.
A falakon eredeti fotókon tekinthetjük meg az utasok közül néhány személyt. Az első osztályon utazók között volt Straus, Astor, Guggenheim.
A Titanic New Yorkba tartó útjára, az első osztályra szóló jegy 2500 dollárba, a két luxuslakosztály ára 4500 dollárba került.
A látogatók a belépő jeggyel együtt kapnak egy névvel ellátott beszállókártyát, melynek hátoldalán rajta van, hogy melyik osztályon utazott, egyedül, vagy családdal, egy rövid történetet az utazás céljáról és feltüntették a poggyászok darabszámát .
Az utolsó szobában nagy táblákon mindenki kikeresheti a „kapott nevet”, itt megtudhatja, hogy a túlélők között volt, vagy eltűnt….
A kiállítás 2017. december 31-ig látogatható.
Budapest, Komplex (volt Vam Design Center; 1061, Király utca 26.)
Fotók: Gergely Bea
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
4:41 du.
Az elsulyeszthetelen Titanic.
Soha nem sulyedhet a tenger fenekenel melyebre. Soha.
De azt tette eleg gyorsan am.
9:17 du.
A Titanic az emberi elbizakodottság szimboluma…
9:30 du.
Mindenből pénzt próbálnak kicsikarni , valóban nevetséges.
Már kislány korom óta megy a Titanic „üzlet”, még Anyám mesélt róla, hogy ő akkor volt 12 éves és emlékezett az eseményre. Látott egy fekete-fehér filmet is a Titanicról és volt egy sláger is, amit állítólag zongorázott a zongorista, ahogy elsüllyed a hajó.
4:27 de.
A Titanic egy fantasztikusan megépített hajó volt. A Harland and Wolff egy hatalmas és professzionális hajógyár, ami a mai napig nagyon jól működik. Semmi má nem történt, mint az, hogy a társaság meg akarta szerezni a Kékszalagot az első uton, és mindent ennek rendelt alá. A hajó abban a korban tényleg rendkívül korszerű volt, és a véletlenek összejátszása miatt süllyedt el. Kár kigúnyolni, mert hatalmas emberi teljesítmény volt, amit néhány emberenek sikerült tönkre tennie dicsvágyból.
4:38 de.
Figyelő. Nem állítólag, hanem bizonyított tény, hogy a zenekar végig játszott a tragédia alat, és hullámsírba szálltak a hajóval együtt. Igazi hősok voltak, megvan a névsoruk.
A belfasti Titanic múzeum a tavalyi év 10 legjobb látványosságában kapott helyet, és tényleg nagyon jó kiállítás. Egyik emeletén nagyon szép megemlékezést kaptak a halottak.
Nemrég Párizsból megszerezték a Nomadic nevű hajót, amelyik a Titanicra hordta az utasokat, és gyönyörűen felújítva helyet kapott a kiállítás mellett. A dokk és a pumpaház is látható teljes valójában, és idáig minden látogatónk el volt ragadtatva a csodálatos kiállítás együttestől. Semmi nevetségeset nem láttak benne, igaz, Ők megnézték és nem látatlanban ítélkeztek.
Nagyon profi, csodálatos hangulatú kiállítás, szinte a hajógyárban érzed magad, a hajó építése közben, és emberközelbe hozták az áldozatokat és a készítőket. Teljesen más megvilágításban látja az a tragédiát, aki megnézi. Ezt nem lehet egy mondattal elintézni.
5:29 de.
Mielőtt túlzón pálcát törnénk a 105 évvel ezelőtt élt embertársaink feje fölött, vegyük számításba az akkori technikai fejlettséget.
Forradalom zajlott a közúti, a légi és a tengeri közlekedésben. Ebben az ipari-technikai forradalomban 1912-ben a hajóépítés járt az élen. Gondoljunk arra, hogy a Ford-T automobilok ugyan az újdonságnak számító futószalag rendszerben készültek, de a 2900 köbcentis 4 hengeres motorjában mindössze csak 20 lóerő lakozott, és a végsebessége óránként 65 kilométer körül mozgott.
A repülőgépek se voltak sokkal jobb helyzetben, az osztrák-magyar monarchia hadseregében (és számos más országban) rendszeresített legmodernebbnek számító többfelhasználású repgép (nem volt fedélzeti gépfegyvere), a Taube felszálló ereje mindössze 850 kg, egy négyhengeres 86 Le-s motor hajtotta a légcsavart. Két személyt szállíthatott, 2000 méter csúcsmagasságba lehetett vele fölemelkedni, és az óránként 100 kilométeres sebessége maximum 140 kilométer távolságba vitte.
Velük állt szemben a csúcstechnikát jelentő Titanic, a maga 270 méteres hosszával (az Eiffel-torony alig magasabb valamivel), magassága a vízvonaltól a fedélzetig 18,5 méter, a kémények tetejéig 52 méter. A két hajócsavart az alacsony nyomású dugattyús turbinamotorok 50 ezer lóerővel forgatták, amit feltornázhattak 55000 lóerőre is, ilyenkor óránként 44-46 kilométeres haladási sebességre volt képes. Ami viszont nem volt a leggyorsabb ismert hajósebesség, ettől akadt két nagyobb végsebességet elérő óceánjáró is.
És pont ez okozta a tragédiát. Ugyanis az óceánt áthajózó és az 1912-ben elérhető, utasokat szállító legrövidebb hajózási átkelési időt csak úgy tudta volna teljesíteni a Titanic, ha a tervezett legrövidebb útvonalon a lehető legnagyobb sebességgel teszi meg a távot New Yorkig. És ez az útvonal keresztezte az ebben az időpontban szokásos jéghegyek vonulási útvonalát. És innentől emberi mulasztások sorozata követte egymást, amik egy része tapasztalatlanságból és tudatlanságból fakadt, a másik része nemtörődömségből és a hajózási fegyelem előírásainak hiányosságaiból. Ezekről lehet olvasni az interneten is. Sajnos ezek a fogyatékosságok folytatódtak az ütközést követően, például külön gyakorlás híján a személyzet nem tudta, hogyan lehet a mentőcsónakokat vízre bocsájtani, a híressé és ismertté vált SOS jelzést azért nem vette egy viszonylag közeli hajó, mert a rádiósa aludt, stb-stb.
7:51 de.
Sok magyar is kivándorolt Amerikába az első világháború előtt. A harmadosztály ezeken a hajókon is kivándorlókkal volt tele a film szerint, és ők haltak meg legtöbben.
Érdekesség, hogy az első vháború után nagyon visszafogta az USA a bevándorlást. Ezért is volt olyan nagy nyomor a Horthy-korban, mert a gyárakban nem volt elég munka, de a kivándorlást se választhatták a szegények. Egyedül a mezőgazdaság tudott cselédbért biztosítani 2,5 millió embernek, ez ÉVI 20-50 pengő körüli összeg volt plusz természetbeni juttatás.
1:54 du.
Tőlem, menjen aki akar a kiállítást megnézni, engem a legkevésbé érdekel.
5:56 du.
Figyelő Ne nézd meg, a Te bajod. Én láttam, tudom mit vesztesz.
6:24 du.
Drizari
2017 augusztus 1
5:29 de.
„Mielőtt túlzón pálcát törnénk a 105 évvel ezelőtt élt embertársaink feje fölött, vegyük számításba az akkori technikai fejlettséget.”
Ezt el lehetne mondani a 2 világháborúról meg a közte lévő időszakról is! Az emberek nem tudták, hogy mivel járhat pl. a fasizmus. És nem kell a demokráciákkal példálózni, mert azoknak az eredménye volt az első világháború kitörése, tehát nagyon leszerepeltek sokak szemében, plusz ehhez jött a gazdasági világválság.
6:48 du.
Llanfair
2017 augusztus 1
4:27 de.
Vannak olyan hajók, amik legalább átértek az óceánon, legfeljebb ócskavasként végezték a sokadik sikeres út után.
Vannak osztrák-magyar hajók, szintén csodálatosan voltak megépítve, de azokról nincs kiállítás. Pedig az első világháború 100. évfordulója van. Smucig a Maris múzeum igazgatónő.
A Szent István csatahajó elsüllyedt, egy másikat az olaszok felrobbantottak, és meghalt 400 ember.
4:40 de.
hazai lámpa Kedves Lámpa. Nálad mindig van egy DE, és egy CSAK. De most nincs helye.
A Titanic a világ akkori legmodernebb hajója volt, ami nem a technika hiányossága miatt süllyedt el, hanem emberi mulasztás miatt. Felesleges a gúny, hogy más hajók legalább átértek.
Belfastban építették a világ legmodernebb hajóit, joggal büszkék rá.
Az eredeti helyszínem csináltak egy csodálatos kiállítást, nem von le semmit az értékéből, hogy máshol nem. De ez sem igaz, mert ott a Vasa Stockholmban (300 métert tett meg és elsüllyedt), Cutty Sark Londonban (leggyorsabb teaszállító), a Jeanie Johnston Dublinban ahova Kanadából és az USA-ból zarándokolnak a volt menekültek leszármazottai, és arról híres, hogy egyetlen halottja volt a sok átkelés alatt, köszönhetően a szigorú kapitánynak, és annak, hogy saját hajóorvosa volt. Drake hajóját is láttam, gyönyörűen fel van újítva, de minden hajómúzeumbe elmegyünk ami utba esik. Ha nem esik, megkeressük.
A nagy Titanic kiállitás mellett van a felújított Caroline, az a hadihajó amelyik a világ legnagyobb tengeri csatájának egyetlen túlélője és a Nomadic, ami szintén óceánjáró. De sorolhatnám sokáig, számtalant sikerült meglátogatnunk ezen kívül. Az sem kis élmény, hogy a kiállítástól 50 méterre javítják a hatalmas olajfúrótornyokat. Engem lenyűgözött.
A kiállítás csodálatos közel hozza az áldozatokat, és ne haragudj, de buta ember aki nem tudja kiterjeszteni a világ összes tengeri áldozatára. Igaz, talán nekem könnyebb átérezni, hiszen itt minden a hatalmas hajógyárról szól, és rengeteg halász között élünk, akik ma is sűrűn életüket adják azért, hogy enni tudjon a családjuk és mi. Legutóbb két napja (RIP). Ráadásul az áldozatok egy része innen származott. Tehát nem értem ezt az ellenállást. Ne nézd meg, engem nem zavar, a Te dolgod. Lehet, halvány fénye csak az eredetinek, nem tudom. Én két hét múlva is elviszek egy vendég családot, meglepne ha nem tetszene nekik. Idáig mindenkinek nagyon tetszett.
Nem értem ezt a zsigeri ellenkezést. Figyelőtől nem szokatlan, dacos gyerekként viselkedik. De Te még fiatal vagy, miért a rosszat keresed mindenben? Nem az a kiállítás a hibás, amit megcsinálnak, azok a hibásak, akik nem csinálnak ilyet. Nem?
9:02 de.
Llanfair
2017 augusztus 2
4:40 de.
Nálad meg birka mentalitás van, mindent kajálsz, ami éppen divatos.
A globalizmus árnyoldalai közé tartozik, hogy a filmiparban az amerikai stílus diktál. Ami tele van gyilkosságokkal, katasztrófákkal egyfelől, túlfűtött erotikával vagy limonádé szerelmi történetekkel másfelől. Az utazó kiállítások sem mentesek ettől.
Az európaiak kisebb tőkével rendelkeznek, hogy saját ikonjaikat reklámozzák. De néha talán az akarat is hiányzik.
Ehhez tettem hozzá, hogy Smucig Marisnak mondjuk pénze is lenne, hogy az 1. vháború magyar vonatkozásairól emlékezzen, de ugye csak a Terror házára költ. Ennyire érdekli a nyanyát a magyar történelem, és ez az ellenzéket kicsit sem zavarja. Lesz.rják a a magyar történelmet, kormány és ellenzéke.
Ezért van belőlük elege a magyar népnek.
9:07 de.
Llanfair
2017 augusztus 2
4:40 de.
Különben meg szalmabábbal érvelsz.
Én nem mondtam, hogy ne nézzék meg a kiállítást, ill. ne nézném meg, ha lenne rá lehetőségem. Anno 2 órát álltam sorba, hogy a NatGEo kiállítását megnézzem. Ötven ikonikus kép volt a magazin elmúlt 100 évéből a Természettud. Múzeumban, majdnem 20 évvel ezelőtt.
De a reklámízű anyagokat ettől még nem kajálom, mint egy konzumidióta.
9:13 de.
Llanfair
2017 augusztus 2
4:40 de.
„Felesleges a gúny, hogy más hajók legalább átértek.”
A te beteg agyad lát mindenütt gúnyt, ahol nincs is. Viszont a kérdésre még nem válaszoltál, hogy miért a katasztrófák kapnak nagyobb reklámot, ami inkább kivételes?
Miért nem a csendes, rendes hétköznapi működés, ami szintén kifejezi az emberi agy csodálatos találmányait (nem a te agyadra gondolok feltétlen). Talán azzal nem lehet sokkolni a közéletet, állandó rémületet, veszélyérzést gerjesztve tudat alatt?
11:58 de.
hazai lámpa Próbáltam emberként közeledni hozzád, nem sikerült. A szokottnál is primitívebben válaszoltál. Most nincs kedvem lemenni a színvonaladhoz. Nem baj?
Minden példám európai volt, a Titanic angol hajó volt, amit az írországi Belfastban gyártottak. Térkép a Google-n ellenőrizheted.
A filmről (és Amerikáról) szó sem volt, nem is láttam és nem is érdekel, mert én láttam a valóságot, nem kell a mese.
A múzeum amit láttam, a hajó gyártási helyén helyezkedik el, a helyszínen bemutatva a gyártását. Sajnálom, hogy sosem fogsz eljutni oda, csak otthon a géped előtt a savanyú a szőlőt játszod. Seggedet a földhöz vernéd, ha eljuthatnál oda.
Konzumidióta lennék? Nem szívem, csak kedvem és lehetőségem van rácsodálkozni a világ dolgaira, és ezt minden alkalommal megteszem amikor tudom. Valószinűleg annyit kirándulok, járok különböző rendezvényekre, amiről Te álmodni sem tudsz, csak bőfögni róla láttatlanul, alaptalan kritikákat.
Nem tudom, a „magyar népnek” miből van elege, de Te egy szót sem értettél meg a kommentemből, bár nem is vártam (na jó, reménykedtem). Nem is értettem miért kevered ide a magyar népet, hiszen Te nem a nép vagy, csak egy kötekedő ostoba darabkája, aki ezek szerint még azt sem érti amit ír. Mert ami gúnynak hangzik, az gúny is. Komolyan sajnállak, szörnyű életed lehet, hogy ennyire kötekedő és keserű vagy. De légyszíves, ne vetítsd ki rám. Mégegyszer, ne haragudj, hogy emberként kezeltelek, és próbáltam Veled beszélgetni. Többé nem fog előfordulni.
De tudod mit? Konzumidióta vagyok! Legyen. És felmegyek megint Belfastba, elmegyek megint bejárni a hajógyárat, a Néprajzi múzeumot a rózsakertet és a közlekedési múzeumot stb, és még egy steak-et is eszem, mert az olyan divatos. Te meg körmölheted keserű és értelmetlen kritikáidat arról amit a Wikipédián olvasol, és halvány fogalmad sincs róla. Élj boldogul a lila ködödben, és érezd magad nagyon okosnak. Legalább Te érezd azt. Részvétem.
4:34 du.
Figyelő
2017 augusztus 1
1:54 du.
„Tőlem, menjen aki akar a kiállítást megnézni, engem a legkevésbé érdekel”
Engem sem érdekelt, de a kifejezetten ezért a kiállításért Nyíregyházáról fellátogató és nálunk megszálló barátaim hatására udvariasan velük tartottam. Az előzetes fenntartásaimat megcáfolta a csodálatosan, szemléletesen és professzionálisan megrendezett kiállítás!
4:42 du.
Llanfair
2017 augusztus 2
4:40 de.
Kedves Llanfair, a sárga irinység gyógyítható? 🙂 🙂 🙂
(Jó Neked, én valószínű soha nem juthatok el ilyen helyekre!) 🙁
7:05 de.
Tudod Llanfair ebben az ügyben is fordítva vagyok bekötve, mint a pornográfiába. Kiállításon, régi kastélyokon nem nagyon tudok elámulni. A Schönbrunnban pl. állandóan azon járt az eszem, amíg hallgattam az idegenvezető áradozását, hogy hány kiló/mázsa aranyat használtak fel: megdolgoztak ezért a magyar, meg tót, meg szerb stb. jobbágyok. A hasonló, technikai jellegű kiállításokat viszont bírom. Stockholmban voltam a Vasa Múzeumban: félelmetesen profi.A félsötét folyosókon zúg szél, nyikorognak az árbócok. Abban az az érdekes, hogy a vikingek az 1600-as években építettek egy hajót – vízálló trópusi keményfából, hogy bírja a hosszú (néha évekig tartó) utakat. Azzal viszont nem számoltak, hogy a keményfa nehéz: el is süllyedt, még a vízre bocsátása helyén, a djurgardeni öbölben. És a keményfa tényleg vízálló: amikor 1963-ban (300 évi víz alatt tartózkodás után) megtalálták, ép hajót találtak. Nem is vitték sehová: ott helyben, az öböl partján körülkenték egy múzeummal (ha jól emlékszem, az orra ki is áll az épületből). Ami érdekes volt: egy ilyen pici helyen hogy fért el több mint 300 ember (ekkora volt a személyzete) hónapokig összezárva? Elgondolkodhat az ember: amikor történelmi eseményekről beszél, vajon hozzágondolja az akkori körülményeket is?
A Titanic kiállítást viszont – már bocsi-, de amolyan kukkolásnak gondolom. Húúúú, itt haltak meg? Ezt a borotvát használták?
A profi és gyönyörű képekért viszont köszönet Beának.
8:25 de.
talalom Tudom, de sosem értettem Veled ebben egyet. A Vasa azért süllyedt el, mert a hülye király folyamatosan beleszólt az építésébe. Magasabbat, több ágyút, enyém legyen a világon a legnagyobb hajó. A sok változtatás meghozta az eredményét.
A Titanic pont olyan profi kiállítás, mint a Vasa. Mindkettőben voltam. Azt hiszem, az a kérdés, miért mész oda. Ha megcsodálni egy csodálatos emberi építményt, illetve meggyászolni az áldozatokat, akkor nem kukkolás. Engem mind a kettő megindított. Gyerekes, de olyan jó látni hogy akié a borotva illetve a hegedű volt túlélte, és sokáig élt még utána.
A Vasa elsüllyedési helyére is ellátogattam, és szomorúan adóztam az elhunytak emlékének. Az sem érdekel, ha ezért kinevetnek.
Ha minden régi és szép alkotásnál azt néznéd, mi az ára, akkor soha nem olvasnál, néznél képeket és hallgatnál zenét, mert a legtöbb igazi műalkotást szenvedés után készítették. Nem ritkán éhezés, fázás és nyomor előzte meg. A nagy zseni Haydn is nehezen kottamásolásból tengödött, mielőtt felfedezték zsenijét, és sorolhatnám. Rejtőt sem olvashatnánk, nála kevesen szenvedtek többet. Mégis végig kacagod Fülig Jimmy kalandjait. 🙂 Bútort sem használhatnál, kevés asztalosnak van 20 ujja. Verdit sem szabad hallgatni, mert kikészül Tőle az énekes hangja sőt, buszra se szállj, mert hajnalban kelt, kialvatlan és fáradt, idegfeszültségben aprópénzért ócskavasakkal dolgozik. A kertészünk keze pedig olyan kérges és fekete a beivodott földtől, hogy ne legyen kerti tavam? Messzire vezetne ez.
Szerintem az a kérdés, mit indit meg az emberben egy ilyen kiállítás. Ha a kárörömöt, akkor baj van. Engem megindított az áldozatok sorsa, és megint figyelmeztetett, milyen kicsik vagyunk. Mindig elfelejtjük. Ha megnézed a kiállítást, nem egy szokásos katasztrófa lesz, mert a nevek, fényképek, az áldozatok története közel hozza az EMBERT a tragédiában. Lehet romantikus, de így van. Ezt nem pótolhatja egy mesefilm sem.
8:26 de.
találom Neked elment, Elemérnek ötször sem. Utálom a tecnikát. Megpróbálom hatodszorra is.